Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-01 / 130. szám
1988. JÚNIUS 1., SZERDA Jftiwr « megyei] 5 Jelen — a múltért Nagybörzsönyben Megóvni a község arculatát — Kiállítótér me kb ől Izgalmas, szép, művészi útinapló Dombon-vBIgyön vezet az út, hol erdők, hol pedig szántóföldek kísérnek. Ha kisüt a nap — éget, ha elbújik — hűvös van. Dél körül jár, mire beérünk a faluba. Távolsági busz fékez a főtéren. Kiránduló iskolások zúdulnak ki belőle. Akad Nagybörzsönyben látnivaló bőven. Kiváltképp a XIII. századból fönnmaradt — Szent István király nevét viselő templom, amelyet a régészek a román stílusú falusi templomépítészet eszményképének tartanak.-Glázer László tanácselnököt nem lelem jókedvében, éppen egy megbeszélésre készül. Kemény küzdelemre lesz kilátás, mert nagy a tét: ivóvízről lesz szó. Tornácos ház, kisvasút — Miért hozzám jött, ha a környezetvédő-községszépitő egyesületről akar írni? — kérdezi. — Tősgyökeres nagybörzsönyi létemre természetesen tagja vagyak, de semmiféle funkciót nem töltök be. Különben is ezt az egyesületet nem felsőbb indíttatásra szervezték. A Falu című folyóiratban olvastunk arról: hol, milyen céllal érdemes létrehozni ilyen egyesületeket. A Hazafias Népfront helyi szervezete és a Börzsöny baráti kör volt ebben segítőnk. Egyébként régóta szerettünk volna tenni valamit a falu épített és természeti környezetének megóvásáért. Négy templomunk, vízimalmunk védett. akárcsak a korábbi években sok vitát kiváltott erdei kisvasút, amely ipari műemlék. Azonban egyre fogynak a jellegzetes tornácos házak; sokat átalakítottak, lebontottak ezek közül. Szeretnénk a megmaradót takat lefényképezni, följegyezni történetüket: mikor épültek, kik lakták. Ezt belefoglaltuk a munkatervbe is. Fölkel, s keresgélni kezd íróasztalában, majd egy dosz- szfé.t tesz elém, amely az egyesület alakuló üléséről szóló jegyzőkönyvet, elgondolásaikat és néhány levelet tartalmaz. Belelapozok. — Van mit csinálni ugye? — kérdezi, s ő is sorolja a tennivalókat: játszóteret építeni, amely ízléses és illeszkedik a környezetbe. Igen nagy gond még, hogy nincs a községnek általános rendezési terve... Az ezerötven lelket számláló település, s még három falu területi pártvezetőségének titkára Horváth András, aki az egyesület alelnöke. Letkésen, a téeszben érem utói, ' éppen KISZ-vezetőségi ülésen vesz részt. A hagyományos nagy- börzsönyi házakról kérdezem: — Legutóbbi megbeszélésünkön határoztuk el, hogy fölmérjük ezeket. Sajnos, mindössze tizenhat-tizennyolcról lehet szó. Beszélgetünk a tulajdonosokkal, nagyon szeretnénk megértetni velük, hogy ezek alkotják a község egyéni építészeti arculatát, érdemes lenne megmenteni. Szeretnénk rádöbbenteni őket, hogy ezt nem szabad megbontani... — Most fektetik le a faluban a gázvezetéket — mondja tovább. — Az egyesület nem kis aggodalommal szemlélte a munkálatokat, hiszen ilyenkor veszély fenyegeti a fákat, bokrokat. De a gödiekkel sikerült megértetni, hogy mire legyenek tekintettel és a legmesz- szebbmenőkig környezetkímélő módon dolgoznak. Most már a zártkertak tervét is úgy készíti a tanács, hogy kikéri véleményünket. Pedig nem köny- nyű a helyzet, hiszen a Nagy- börzsönyi Tanács emberhiánynyal küzd, Kemence kölcsönöz egy építésügyi előadót, aki egy héten egyszer jön. Vissza a cseréptetőt! A közelmúltban rendezték a mesterségesen felduzzasztott tavuk környékét, s nekifogtak a szabadidőpark kialakításának, rózsásították a főteret. Gondolnak a Börzsöny és a Hosszúvölgyi-patak környékére is. Figyelemmel kísérik a nevelési központ építését, az első ütem már az idén megkezdődik. Szeretnék azt is elérni, hogy a házakon ismét cseréptető legyen. Bár Horváth András lakóhelyén, Nagybörzsönyben tanácstag, mégis lelkesedik: — Itt Letkésen is megmentettük a kastélyt, s átköltöztetjük a téesz műszerüzemét, hogy ne a falu központjában éktelenkedjen... Igaz, ez a lelkesedés az egyesület minden tagjára jellemző. Nemcsak Csömör Jánoséra, aki a helyi népfront titkára, hanem Horváth Hermina grafikusművészre is. Ugyan még csak néhány hete került a településre, mint mű- velődésiház-vezető. Aki ezt a tisztet betölti, automatikusan az egyesület vezetőségének tagjává válik. — Nemcsak fontosnak látja célki tűzéseinket, — mondja róla Horváth András —, hanem szívesen vállalta magára feladatainkat is. Amiből még igen sok van hátra, főleg most nyáron. Például a kisvasút környékének folyamatos kai’bantartása. A vasút mentén több kulcsos ház áll, sajnos állapotuk eléggé elhanyagolt. Ezek többsége vállalatok tulajdonát képezi. Az egyesület vezetősége már tárgyalt a cégekkel, s ígéretet kaptak felújításukra. Százharminc hétvégi családja is van a falunak. LegelőSZABÓ PÁL NYOMÁBAN. Szülőfalujában, Biharugrán nem jártam, ám budai házában többször is megfordultam. A kora tavaszi nap már bágyadtan hunyorgott, mikor először benyitottam a kert kapuján. A házba lépve egy tágas, üvegablakokkal körbezárt veranda fogadott. Benne rengeteg zöld, alacsonyan gubbasztó könyvespolc, a falon félóránként kakukkszóval köszönő óra, a sarokban íróasztal. Ez volt Szabó Pali bácsi munkaszobája, fogadóterme, városi otthona. Pali bácsié, akit annak idején a falu küldött nemcsak az irodalomba, hanem a közéletbe is. Pontosan a bihari táj, melynek örökös mandátummal volt a szellemi nagykövete. Mint egyholdas gazda és kőművessegéd látástól vaku- lásig dolgozott, hogy azután meglopva amúgy is kurta pihenésének óráit, a petróleum- lámpa imbolygó fényénél rója sorait. Emellett falta a könyveket, minden lehetőséget felkutatott — elsősorban a paplakok könyvtárait —, hogy látókörét szélesítse. Harminchét esztendős, amikor első regénye, az Emberek napvilágot lát. Móricz Zsigmond szinte mámorosán üdvözli jelentkezését. Sokszor olyan, mint egy barna tollú kedves énekesmadár az alföldi puszta mélyén szunnyadó falvak sarkán — írta —, ahogyan barázdáról szőr őket szerették volna vé- dő-szépítő egyesület alakítására buzdítani. Természetesen hajlandónak mutatkoztak erre. Ám okosan gazdálkodni a természeti környezettel, védeni az építészeti értékeket, csakis a helybeliekkel együtt lehetséges. így történt, hogy végül minderre közösen vállalkoznak most. A pestieknek köszönhető egyébként, hogy például S régi macskakövek megmaradtak. S hogy mégis korszerű legyen az út, betonburkolatba ágyazva kerültek vissza eredeti helyükre. Gera Éva festőművész, a községszépitő egyesület elnöke, szintén hétvégi lakos, a fővárosban él. Játszótér és festészet — Hogy miért vállaltam ezt a tisztet? — kérdez visz- sza. — Amikor az alakuló ülés volt. én éppen beteg voltam. Távollétemben választottak meg. Ha már ilyen megtiszteltetés ért, természetes, hogy megteszem, ami tőlem telik. Tizenegy éve jártam először Nagybörzsönyben. Műemlékei, múzeuma, múltja, természeti környezete miatt szinte magától értetődő, hogy már akkor szerettem volna megvédeni az értékeit! Örülök, hogy legalább most segíthetek ebben. Éppen a játszóteret tervezem ... Vennes Aranka barázdára szökken, röppen, s közben csivog, csacsog, kari- csál, s megszállva egy pillanatra egy kóró hegyén, hirtelen égnek fordított csőrrel, lehunyt szemmel elfütyüli' magát, égig énekel, ahogy Isten tudni adta. Kifejezőbben talán azóta sem jellemezték kivételes képességekkel megáldott művészetét. A biharugrai szegénysorból elindult lázadóét, akinek a faluról küldött művészi híradása harangkondítás volt az altkori társadalom vigasztalannak tűnő éjszakájában. Az említett látogatás alkalmával — egyebek között — azt fejtegette: Napjainkra megértek a nagy irodalom születésének a feltételei. Elmúlt az az idő, amikor félrement az ének, s most ki lehet vágni a magas cét. Üj erkölccsel, új érzelmi tartalommal telítve a nemzetet, amely a jobb élet lehetőségeit már felismerte, de még mindig nem tud benne élni teljes lelki felszabadultsággal. Mindez abból az alkalomból jutott eszembe, hogy a rádió a nagy magyar író ki- lencvenötödik születésnapjára emlékezve számos emlékezést gyűjtött csokorba, a Földközelben című műsor keretében. A szerkesztő-riporter, Zala Simon Tibor Tímár Máté író társaságában Biharugrára látogatott, abba a házba, ahol Szabó Pál született és amelyet lánya gondoz férjével karöltve. Sok érdekes emlék f A képzőművészet kedvelőit y szép és reprezentatív kiállítás z várja a Magyar Néphadsereg í Művelődési Házában, ISuda- y pesten. A Szentendrén élő és Z alkotó festőművész, Losonci í Lilla munkásságáról ad ke- í resztmetszetet a június köze- í péig nyitva tartó tárlat. A Ä képanyagot ezt követően / Százhalombattán mutatják be. Több tucat képpel, következetes munkálkodása tanújeleivel jelentkezik Losonci Lilla a nyilvánosság előtt; olyan bámulatos lendülettel dolgozik. hogy két-három tárlatra való anyaga szinte egy időben is gazdag áttekintést kínál törekvéseiről. Ezek a törekvések — így első látásra — félreérthetetlenül érzékeltetik festészetének sajátos hangvételét, azt az egyéni látásmódot, ahogyan környezetéből, élményei közül, a megörökítésre érdemes motívumot kiválasztja és kolorisztikus átírásban alkotássá rendezi. Rendkívül szerencsés festőalkat, mert a látvány rögzítését a színek hangolásával együtt végzi el; munkamódszere1 nem különíti el egymástól a tartalmat és a formát. A témát akkor vállalja, ha megfelel festői érdeklődésének, viszont éppen színbeli árnyaló képességével tudja összpontosítan’ figyelmét a látható jelenségek művészi megjelenítésének a teendőire. Azért kell őt szerencsés adottságokkal rendelkező festőnek nevezni, mert nem kell a mű esztétikai egységének megteremtését erőltetnie, az—úgyszólván — magától kialakul az alkotó munka menetének indító fázisától kezdve. A vázlat felrajzolása már egyúttal a kompoziciós rend feltételeit is biztosítja, a tárgykör pedig úgy kap igazolást a színek adagolásakor, hogy az eredeti emlékből a képkivágást a művészi kifejezés hőfoka, meggyőző ereje indokolja. Gondolatok és érzések Kiállított festményeinek nagy része izgalmas útinaplóvá áll össze. Főként a Földközi-tenger vidékének nevezetességeit idézi, de felsorakoztat néhány mozzanatot Örményországból, Svájcból, Le- ningárdból is. Munkásságának ez az olyannyira népszerű fejezete nem elégszik meg a világjáró ' utazások látványosságának rögzítésével, inkább a művelődéstörténeti tanulságok szószólója kíván lenni. Arra figyelmezteti a műbarátot, hogy az európai szellem maradandó teljesítményei, múlelevenedik föl, főleg az író fiatalkorából, amikor is mint lapszerkesztő, író és politikus küszködött népe igazáért. PÉNZ ÉS KULTÚRA. Most, amikor minden területen fogunkhoz verjük kétszer is a garast mielőtt kiadnánk, egy fiatal festőművész érdekes vállalkozásáról számolt be a Gondolat—jel legutóbbi adása. Mostani tárlatán ugyanis csodálatos küllemű katalógussal lepte meg a látogatókat. Gyönyörű műnyomó papíron dom- bornyomású címodallal, az eredeti képek színeit szinte teljes hűséggel visszaadó melléklettel keltett nem csekély föltűnést és elismerést. Mint kiderült, mindez a művész kimeríthetetlen türelmének köszönhető. Időt-fá- radtságot nem kímélve ugyanis nyakába vette a várost és először a Budacolor nyomda- festéket gyártó vállalat vezetőit győzte meg, hogy milyen kitűnő reklámlehetőség, ha egy szívet-lelket gyönyörködtető prospektus kering a világban, feltüntetve, hogy milyen gyártmányú festékkel készült. Hasonló érvvel vette rá a Révai Nyomdát, hogy hí- rét-nevét tovább öregbítse. A papírt pedig már valóban „ajándékba” kapta egy svájci barátjától, aki, történetesen egy papírgyár igazgatója és korábban itthon látott képei ejtették rabul. Követhető példa? Ki tudja? Meg kell próbálni. Szombathelyi Ervin Halakat telepítettek a mesterségesen felduzzasztott tóba Nagybörzsöny határában. Körülötte szabadidőparkot szeretnének kialakítani. (Vimola Károly felvétele) iRadiófigyelő! A ráckevei szerb templom hatatlan szépségei a gondolatok és érzések harmóniájának igényét képviselik. Ütrakelni is azért érdemes, hogy régi városokban sétálgatva, közismert és kevésbé számon tartott műemlékek tanulmányozása közben, varázslatos természeti környezetben, ki-ki megbizonyosodjék a művészet, a kultúra történeti-társadalmi jelentősége felől, a klasszikus hagyományok nélkülözhetetlenségéről. Megható vallomás Losonci Lilla minden ecsetvonásával a művészet, a műveltség kedólyn evelő, biztató, boldogságra vezérlő forrásairól nyilatkozik, Mykéne, Hagia Sophia és Karnak monumentalitásában is a meghitt bizonyossággal megjelenő művészi tökély érvel az emberi elme képességeiről, az életet derűssé tevő munka, fáradhatatlan kreativitás tisztességéről. Ám azt is kinyilvánítja piktúrája, hogy a magyar festőművész teljes joggal emlegetheti az itthoni példákat is, amikor a nemes arányok összhangjának környezetalakító tapasztalatait összegzi. Magától értetődő, hogy a látottak és a megfes- tenivaiók egyértelmű egyensúlyát a honi miliőben is maradéktalanul érvényesíti. A kőhegyi tisztás, a szigetszent- miklósi hókony, a pipacsos búzatábla ábrázolásakor megható vallomást tesz a hazáról, a szülőföldről, arról a bensőséges hangulatról, ismerős légkörről, amely körülvesz minket jóban-rosszban, örömeink és gondjaink közepette, s amely végül az otthoniasság biztonságos közérzetével segít eligazítani problémáinkat. Mint szentendrei lakos, jóízű krónikát állít össze a Dunakanyar hétköznapjairól és ünnepeiről, a Salamon-torony- hoz fűződő történelmi asszociációk ünnepi romantikájáról, a visegrádi fellegvár legendás utóéletéről, a pilisi majorságok csendes óráiról. Várakozás címen egy istálló szellőzőrésén szomorú lófej tekint ki a tárlatlátogatóra, elSopron magányosodását a fal tövében meghúzódó öreg léckerítés aWyü'gszérű foltjai, húzzák alá őszinte együttérzéssel. A festő lírai érzékenysége a szerényebb témákat épp úgy dolgozza föl, mint amilyen büszke önérzettel hangsúlyozza művészi tiszteletét Korinthosz dór hagyatéka iránt. Különös emblémák A közönségben mély benyomást keltenek kultúrföldrajzi montázsai. Az európai művelődés urbánus műhelyeinek arculatát merész művészettörténeti szintézisbe foglalja; Párizs, Leningrad, Budapest, Sopron, Szentendre, karakteres épületeinek homlokzatából, rálátásos részleteiből érdekes összeállítást szerkeszt, úgy, hogy az egymásra rímelő műemléki jellegzetességeket szerves egésszé sűríti. Különös emblémák ezek; tömörségük se csökkenti festői változatosságukat, összetettségül? se veszélyezteti stiláris tisztaságukat. Amellett, hogy várostörténeti kisenciklopédiánál? is beválnak, egyben Losonci Lilla művészi programjának lényegéről is tájékoztatnak. Pogány ö. Gábor A Dél-Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat telvesz kőműves, műköves, bádogos szakmunkásokat Jelentkezni lehet szombat, vasárnap kivételével mindennap fél 8-tól 16 óráig a munkaügyi csoportnál. Cím: Cegléd, Ipartelep, Kosárhegyi út 3.
