Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-01 / 130. szám
6 &£úitm 1988. JÜNIUS 1., SZERDA Jogi tanácsok Affa-visszaigényBés • Földcsere • Ki viseli a perköltséget? • Kisüzem a lakásban Törzsgárda tagság • Holtnak nyilvánítás Fröccsöntőgép — apróhirdetésre A gazdagodás rögös útjai Ki ne ismerné a fröccsöntőgéppel készülő mütyürkéket? A bazárokban kapható édeskés, vagy ellenkezőleg, groteszk figuráktól a művirágok és koszorúk egyes fajtájáig sok minden készülhet műanyagból ezzel a masinával. És ki ne ismerné a történeteket, melyek szerint gyorsan és könnyen sok pénzt lehet keresni ezzel a korunkban oly gyorsan népszerűvé vált berendezéssel. Ejjel^ az építkezésen Megverte az őrt Tíz nap rendeletéi ügyleteikkel kapcsolatban (a vásárlók előbb-utóbb rájöttek, hogy becsapták őket), amikor elhatározták, hogy elvonulnak a világ szeme elől. Irány a Balaton Múlt év októberében házat vásároltak a Balatontól tizenöt kilométernyire, egy kis faluban, Somogyszentpálon és odaköltöztek. Farkas Éva jelenleg italboltvezetőként dolgozik Marcaliban, Horváth József pedig művirágkészítő kisiparos. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészete április végén rendelte el a nyomozást. A további eljárást a vizsgálati osztály folytatja, ahol várják azok jelentkezését, akik Horváth Józseffel és Farkas Évával üzleti kapcsolatban voltak, vagy ezt illetően felvilágosítást tudnak adni. Gál Judit ókban talált pénzt magával vitte. Nemsokára Bíróval a taksonyi Duna-hídnál elkötöttek egy csónakot, s a benne lévő ingóságokat kirakva m ladikot eleresztették. Duduka más alkalommal részegen belekötött egy fiatal nőbe a szigethalmi Sport vendéglőben és a védtelen nőt összeverte. A Ráckevei Bíróság rövidesen felelősségre vonja a bűnözőket. A. I. • Korszerűsíteni akarja lakását K. L.-né nagykőrösi lakos. Milyen feltételek mellett igényelhetem vissza az általái nos forgalmi adót? — kérdi. ' Abban az esetben, ha a lakás korszerűsítésekor, felújításakor, közművesítésekor olyan munkát végeznek, amely nem jár ugyan az alapterület növelésével, de lakásonként a 10 000 forintot meghaladó termékbeszerzést, illetve az 5000 forintot meghaladó szolgáltatást végeznek, az ezeket terhelő adó visszaigényelhető. A 33/1987. (X. 12.) MT rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza, hogy mely termékekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozik ez a kedvezmény. 'Abban az esetben, ha többlakásos épületet korszerűsítenek, újítanak fel, illetve köz- művesítenek az előbb ismertetett szabályok az irányadók ezzal az eltéréssel, hogy a közös tulajdonban és használatban lévő helyiségek, valamint a központi berendezések esetén a minimális értékű vá- Eárlás nincs előírva. Az adót visszaigényelni az előzetes költségvetés adóhatóság részére történő bemutatását követően, legfeljebb Ezonban a kivitelező által Rdott végszámla kiállítását, vagy a visszaigénylő készre {jelentő nyilatkozatát követő három hónapon belül lehet benyújtani az adóhatóságnak az általa meghatározott nyomtatványon. • H. S. ceglédi szövetkezeti tag úgy értesült, hogy az új földtörvény alapján a tsz tulajdonában lévő földet is el lehet cserélni. Az értesülés csak részben pontos. A mezőgazdasági szövetkezeti tagot ugyanis továbbra is terheli a földbevi- teli kötelezettség. Tehát a bevitt föld a szövetkezet közös használatába kerül, a tag tulajdona azonban — a föld mértékének, minőségének és íekvésének megfelelő részarányként — fennmarad. A löld után a tulajdonost utólag kifizetett földjáradék illeti meg. A föld nem adható él és azt megterhelni sem lehet. Lehetőség van azonban arra, hogy a bevitt föld tulajdonosa az ingatlanát elcserélje a szövetkezet nagyüzemi művelésre alkalmatlan földjére. A csere folytán azonban B szövetkezeti tag nem juthat több termőföldhöz, mint amelyet magánszemély egyébként megszerezhet, tehát a település jellegétől és a föld minőségétől függően 1500— 30 000 négyzetméter. A cseréhez a termelőszövetkezet üzemi központja szerint illetékes földhivatal jóváhagyása szükséges. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha a csere nem értékarányos, illetve a szerződés jogszabályba ütközik. A jóváhagyást megtagadó határozat ellen természetesen fellebbezéssel lehet élni. A tsz-tag nagyüzemi művelésben lévő földjének értékét 8 felajánlás esetén egyébként fizetendő térítés összege; a cserébe kapott föld értékét pedig a hasonló minőségű és fekvésű termőföldek helyben kialakult átlagos forgalmi értéke alapján kell meghatározni. • Tulajdoni perben testvéreivel együtt egyetemlegesen perköltség megfizetésére kötelezték egy váci olvasónkat. A bíróság döntését nem vitatja, de a költséget sokallja, mivel az örökségből reá kevesebb hányad jut, mint a többiekre. Vannak olyan perek, amelyekben a felek közötti vita csak akkor dönthető el, hogyha a közös jogot, illetve kötelezettséget élvezők valamennyien perben állnak (pl. tulajdonközösség megszüntetése stb.). Ilyen esetekben a peres feleket egyetemlegesen kell kötelezni a perköltség megfizetésére, ami azt jelenti, hogy bármelyik féltől a teljes összeget be lehet, hajtani. A fizető fél viszont társaitól már a tényleges perbeli értéknek megfelelően követelheti a költségek megosztását. Vannak olyan perek is, amelyekben nem felétlenül szükséges, hogy a jog, vagy kötelezettség közös legyen, illetve az csak egységesen dönthető el. Hogy mégis több peres fél vitatkozik, annak az az oka, hogy a kötelezettség ugyanabból a jogviszonyból származik (pl. házassági per esetén a gyermek származását is elbírálhatják). Ilyenkor a peres feleket a perköltség viselésére egyenlő arányban kell kötelezni. Abban az esetben azonban, ha közöttük jelentős érdekeltségi eltérés áll fenn, a költségeket az érdekeltség arányában meg kell osztani. Azok a költségek azonban, amelyek kizárólag az egyes felek cselekménye folytán merülnek fel, nem oszthatók meg. • Név és cím nélkül érkezett a következő kérdés. Szomszédom üresen álló családi házát szeretném kibérelni, hogy ott iparszerüen száraz- tésztát gyárthassak. Van-e ennek jogszabályi akadálya? Az állampolgárok, illetőleg nem állami szervek tulajdonában lévő ingatlanokra lényegesen kevesebb kötöttség vonatkozik, mint az állami tulajdonban álló lakásokra. Az állampolgár pl. lakását külön engedély nélkül részben vagy egészben lakás céljára bérbe adhatja, vagy használatra másnak átadhatja. Nem lakás céljára vonatkozó használat azonban korlátozás alá esik. A tulajdonos a lakásának egy részét maga nem lakás céljára is használhatja. A lakás egészét azonban nem lakás céljára csak akkor használhatja, illetőleg azt részben vagy egészben ilyen célra csak akkor adhatja bérbe, ha ehhez a helyi tanácselnök — a. lakásviszonyok ismeretében — hozzájárult. Ez a hozzájárulás azonban nem mentesíti a bérlőt az egyéb jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Ha a helyiséget üdülés (pihenés) vagy fizetővendég-látás céljára kívánják hasznosítani, az előbb ismertetett tanácselnöki engedély nem szükséges. Amennyiben a lakás más célú használatához a tanácselnök hozzájárult és az ingatlanon kedvezményes állami lakáskölcsön-tartozás áll fenn, a hozzájárulás megadásáról a kölcsönt folyósító állami pénzintézetet is értesíteni kell. • Harminc éve dolgozik egy munkahelyen C. L. vecsési asztalos. Vállalatánál ez alkalomból igen jelentős törzsgár- dajutalmat fizetnek ki a dolgozóknak. Most értesült arról, hogy a törzsgárdatagságoi megszüntették. Ez az intézkedés igen hátrányos a számára. A törzsgárdatagságra vonatkozó határozatot valóban hatályon kívül helyezte a Minisztertanács. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdálkodó szervezeteknél, hivataloknál, intézeteknél, intézményeknél az elmúlt évtizedekben kialakult törzsgárdamoz- galomra ne lenne szükség. A jelen gazdasági helyzetben a munkahelyen továbbra is érték a munkahelyéhez, munkájához hű dolgozó aktív cselekvő tevékenysége. Mindezekre tekintettel a szakszervezet munkahelyi szervének egyetértésével a munkáltató továbbra is alkothat törzsgár- daszabályzatot. A törzsgárda- tagság anyagi és erkölcsi elismerésének forrásait a kollektív szerződésben indokolt meghatározni a vállalat teherbíró képességének figyelem- bevételével. Ha a dolgozó a törzsgárdaszabályzatban meghatározott feltételeknek megfelel és a törzggárda tagjai sorába őt a helyi szervek felvették, jogot szerez arra, hogy a kollektív szerződésben meghatározott jutalmat számára kifizessék. Tehát a jogszerűen járó. de ki nem fizetett jutalommal kapcsolatban munkaügyi vita is kezdeményezhető. • Egy telket örökölt egy magát megnevesíti nem kívánó olvasónk. A hagyatéki eljárás során szerzett tudomást arról, hogy az ingatlannak egy távoli rokona is örököse, aki viszont tudomása szerint a háborúban meghalt. Hogyan kaphatom meg ezt a részt, amelyet szüleim évtizedeken keresztül használtak? — kérdi. A születést vagy a halált az anyakönyvi bejegyzés bizonyítja. Előfordulhat azonban, hogy az eltűnt személy elhalálozása nincs bejegyezve, annak ellenére, hogy nagy valószínűség szerint már nincs az élők sorában. A halál tényéhez és annak időpontjához fontos következmények fűződhetnek, ezért a törvény lehetővé teszi, hogy a holtnak nyilvánítás bírósági határozattal is megtörténhessen. Holtnak nyilvánítását annak a személynek lehet kérni, akinek az eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna. A holtnak nyilvánítási kérelmet nem nyújthatja be bárki. Azt csak az eltűnt házastársa, örököse, valamint az ügyész, a gyámhatóság, továbbá az a személy kezdeményezheti, aki a holtnak nyilvánításban érdekelt. Az eljárást az eltűnt utolsó lakhelye szerint illetékes bíróságnál kell megindítani, ha ilyen nem létezik, akkor annál az igazságszolgáltató szervnél kell kezdeményezni, amelynek illetékességi területén az eltűnt vagyona nagyrészt megtalálható. A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg. Ha ez nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő 15. nap. A határozat alapján a holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni. Előfordulhat, hogy utólag kiderül; az eltűnt más időpontban hunyt el, vagy pedig életben van. Ilyenkor a bíróság a végzését módosítja, illetve hatályon kívül helyezi. Különbözik a holtnak nyilvánítástól a halál tényének bírósági megállapítása. Ezt akkor lehet kezdeményezni, ha ismeretes, hogy a halál mely napon és milyen körülmények között következett be, de az anyakönyvi bejegyzés valamilyen ok miatt nem lehetséges (pl. vízi szerencsétlenség áldozatának holtteste nem kerül elő). Egyebekben az eljárás azonos a holtnak nyilvánítással. Dr. Sinka Imre A főnök a helyi vezetőkkel tanácskozott, amikor Magos odaért hozzá; — Valamit közölnék veled. — Gyere — válaszolt azonnal a főnöke, és kimentek a folyosóra. — Miről van szó? — Én most, ha lehet, nagyon rövid időre itthagynám ezt a darázsfészket. — Hagyjad,' de siess visz- sza! Magos beugrott a kocsiba és kiszaladt Erzsébetre, Palá- gyi Béla lakására. Megviseltnek, koránál jóval idősebbnek látta Palágyinét. Bemutatkozott az asszonynak, aki készségesen beengedte és azonnal hozzáfűzte kesernyésen; — Palágyi Bélának egyelőre még én vagyok a felesége ön, mint mondta, a rendőrségtől jött, netán azért, mert történt vele valami baj? — Nem, asszonyom. Én csupán a férjére vonatkozóan szeretnék néhány kérdésre választ kapni. Először is azt kérdezném, mikor ment el ma reggel a férje munkába? — Erre a legjobb szándékkal sem válaszolhatok, őrnagy úr. Nem tudni hányán gazdagodtak meg valóban ily módon, de az kétségtelen, hogy olyanok is vannak, akik — hozzá nem értésükkel — üzérkedők áldozataivá váltak. Mint például azok, , akik a harmincnyolc éves, -korábban dunakeszi illetőségű Horváth Józseffel keveredtek üzleti kapcsolatba. A közvetítő haszna Történetünk főszereplője élettársának, Farkas Éva kisiparosnak volt az alkalmazottja és mindketten fröccsöntéssel foglalkoztak, ám úgy látszik, az ebből származó jövedelem nem volt elegendő. Horváth négy évvel ezelőtt kezdett el fröccsöntőgépek értékesítésével próbálkozni annak ellenére, hogy eladó masinája nem volt. Módszere a következő: feladott egy apróhirdetést az Express újságba, melyben eladó gépet hirdetett azzal, hogy (ezt később szerződésben is rögzítették) anyagot és munkát is biztosít a vevőnek. Jelentkezett a vásárló, aki az esetek többségében jó üzleti lehetőséget remélő laikus volt. Horváth előleget kért tőle, ami nagyjából annyit tett ki, amennyit ő fizetett egy- egy valóban kapható masináért. A többi — mint a továbbiakban látható, nem kis összeg — az ő haszna volt. Így például egy Dunakeszin, nyolcvanezer forintért megvett fröccsöntőgépet nyomban, ott helyben — ehhez még apróhirdetés sem kellett — továbbadott 130 ezerért. Elmúlt tavasszal Kerepestar- csáról szállított el egy gépet száztízezer forintért az új tulajdonoshoz, ő pedig 65 ezret fizetett érte. Nem teljesítette Szentlörlnckátán valaki a fóliázásra szerzett forintjait szerette volna a fröccsöntőgép használatával tovább szaporítani, ám ráfizetett az üzletre. Horváth, előlegként hatvankétezer forintot kért a vásárlótól, a vételár éppen eny- nyi volt. S miután ő nyomban száztízezer forintért adta — Mert — legyintett Palá- gyiné — ő tőlem már közel két éve elment. Azóta egyszer sem aludt itthon. Ritkán látogat haza, és a fizetéséből is csak annyit ad. ami törvényesen is jár a két gyerek után. Többet egy fillérrel sem. — Ezek szerint felborult a családi életük? — Itt már családi életről beszélni sem lehet. Állítólag van valami fiatal szeretője. Mondják, minden idejét azzal tölti, na meg a pénzét is vele költi el. Talán együtt is laknak. Engem nemegyszer megfenyegetett, hogy beadja a válópert. Hogy őszinte legyek, túlzottan nem ijesztett meg, csak hát kérem szépen, itt van ez a két gyerek, szépek, egészségesek, okosak, a fiú kilenc-, a kislány hétéves ... — állt fel az asszony és résnyire kinyitotta a mellettük levő sgoba ajtaját. Magos látta, hogy a másik szobában két kis szőke gyeződésben foglaltakat egyetlen esetben sem teljesítette. Anyagot és munkát nem biztosított senkinek. A történetek ismeretében úgy tűnik, hogy a fröccsöntés egyébként sem volt aranybánya Horváth József és élettársa számára. Farkas Éva ugyanis azt a két gépet, melyet Horváth Debrecenből bérelt — eladta. Később ugyan arra hivatkozott, nem tudta, hogy azok bérelt tárgyak, de hát egy adásvétel előtt ilyesmiről illik tájékozódni. Mindkettőjüknek egyébként is sok volt az adóssága, így az üzérkedéssel, sikkasztással szerzett pénzzel csak a lyukakat tudták valamelyest foltozgatni. Többen a bírósághoz fordultak, és már néhány polgári peres eljárás folyt kétes A büntetett előéletű Duduka István 26 éves dunavecsei és Biró László 33 éves szigethalmi alkalmi munkás egy éjjeliőrtől engedélyt kért, hogy a Duna-parti építkezés területén tölthessék az éjszakát. Lefekvés előtt Duduka összeveszett az éjjeliőrrel, és a nála levő gumibottal úgy összeverte, . hogy a mentők kórházba szállították. Duduka felismerve a helyzetet, az éjjeliőr nyitva hagyott lakásába ment, és onnan horgászfelszerelést, a fiA vízgazdálkodási társulatok anyagi érdekeltségi rendszerét az 1/1988. (V. 12.) KVM-rendelet állapítja meg. Eötvös-díj. A Minisztertanács 1035/1988. (V. 12.) sz. határozata alapján a kiemelkedő ipari, mezőgazdasági és közlekedési alkotó, irányító, szervező tevékenység elismerésére a miniszterek évente átlag 40 Eötvös Loránd-díjat adományozhatnak. (A fenti jogszabályokat a Magyar Közlöny 1988. évi 20. száma tartalmazza.) A gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1934. (XII. 19.) MT sz. rendeletet módosította a Minisztertanács. A jövőben a rek egymáshoz közelhajolva dominóval játszik. — Tudja, őrnagy úr — sírta el magát Palágyiné —, engem ez a két szép gyerekem tart életben. Ha ők nem lennének, már rég befejeztem volna földi tengödésemet. A tengődés, állapította meg Magos, a lakáson nem vehető észre, a kétszobás lakás ragyogott a tisztaságtól, a gyerekek is ápoltaknak, gondozottaknak tűntek. Míg Magos ezen tűnődött, az asszonyból hirtelen kitört a két éve felgyülemlett keserűség: — Micsoda lelke lehet az ilyen gazembernek, akit egyáltalán nem érdekel, hogy mi van a két gyerekével. Pedig ezek nap mint nap azt kérdezgetik tőlem, hogy mikor jön haza az apuka. Mindig hazudok nekik valamit, mert nincs bátorságom megmondani, hogy soha többet. — Aztán csendesebben, higgadtabban megkérdezte: — si tervében külön fel kell tüntetni. Az igazságügyi szakértőkről szól a 2/1988. (V. 19.) IMrendelet. Nagyobb kamat. A takaréklevelek, a kamatozó betétkönyvekben elhelyezett betétek, valamint az átutalási betétszámlákon lévő összegek kamatát 1988. július 1. napjával megemelte a pénzügy- miniszter. A sportmunkatársi munkakörben dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseit a 8/1988. (V. 19.) ÁBMH az. rendelkezés szabályozza. A Magyar Posta elnöke Érdekelne, őrnagy úr, mi az oka, hogy felkeresett? — Szerettem volna a férjéről, a családi életükről informálódni. Én öntől, asszonyom, többet is megtudtam, mint amit akartam. Am az érdekelne, hogy miért nem fordult a férje viselkedésével kapcsolatban a főnökéhez? — Mert nem akartam neki ártani, mindazok ellenére sem, amit önnek elmondtam. A panaszommal csak rontottam volna, attól ugyan nem váltotott volna meg. Hiszen ő semmire sem értékelte a rendes, tiszta otthonát, a feleségét, a két gyerekét. Ügy gondoltam, nem ő az első olyan férj, akinek szeretője van, de azért — ha szív nélkül is — gondoskodik a családjáról. — Ismeri a szeretőjét? — Nem, őrnagy úr, sohasem láttam. Másoktól tudtam meg mindent, de ö maga sem tagadta le, amikor szóba hoztam. — Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatását, asszonyom, annál is inkább, mert látom, hogy kérdéseim menynyire felzaklatták önt. Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha L. tér J. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk.. tovább a masinát, negyven- nyolcezer forintot keresett ezen az ügyleten. A vásárlók egyébként nemcsak ott fizettek rá az alkura, hogy Horváthnak ilyen magas volt a közvetítői haszna, hanem ott is, hogy a szerkiemelt üdülőhelynek, valamint az üdülőhelynek és ezen belül az egymástól eltérő adottságokkal és feltételekkel rendelkező területeknek a határát a fővárosi, illetőleg a helyi tanács állapítja meg: azt a település általános rendezélCUUCll\CZ.COb aVAVJ V U XVl « iá V — közlési építménytervezési, továbbá a távközlési és posta- forgalmi tervezési jogosultságról. (Az ismertetett rendeleteket a Magyar Közlöny 1988. évi 21. száma közölte.) Mág Bertalan Egy élszaka története (3.) — Miért?
