Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

)/ Ijrw- v VJ MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK 9 SZAYAZÁS A SZEMÉLYI JAVASLATOK FELETT • KORMÁNYBESZÁMOLÓ A KÖLTSÉGVETÉSRŐL • NYERS REZSŐ ÉS KÉPVISELŐTÁRSAINAK FELSZÓLALÁSAI Szerdán délelőtt a Parlamentben meg­kezdődött az Országgyűlés nyári üléssza­ka. A tanácskozáson részt, vettek a párt-, állami és társadalmi szervezetek vezető képviselői. Cservenka Fcrencné, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülésszakot. Ezután a képviselők döntöttek a tanács­kozás tárgysorozatáról: CB Személyi javaslatok tárgyalása. © A Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslat tárgyalása. © Az ipari miniszter beszámolója az iparszerkezet átalakítási feladatairól. © Szűrös Mátyásnak, a külügyi bizott­ság elnökének javaslata a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében. © Interpellációk és kérdések tárgyalá­sa. Az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatokat az Országgyűlés — egy tartózko­dással — elfogadta. ' Az elfogadott napirendnek megfelelően elsőként személyi kérdésekben döntött az Ország- gyűlés. Az elnöklő Cservenka Ferencné a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nöksége személyi kérdésekben tett együttes javaslatnak meg­felelően indítványozta, hogy Sarlós Istvánt, az Országgyű­lés elnökét kérésére — nyug­állományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett — mentse fel tisztségéből. A par­lament (22 ellenszavazattal és 14 tartózkodással) a javasla­tot elfogadta. Ezután-az Országgyűlés — Személyenkénti külön szava­zással — Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnökét kéré­sére, nyugállományba vonulá­sára tekintettel, érdemei elis­merése mellett (két ellensza­vazattal), Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnö­két kérésére, érdemei elisme­rése mellett (egyhangúlag) és Bartha Tibort, az Elnöki Ta­nács tagját kérésére, érdemei elismerése mellett (egyhangú­lag) tisztéből felmentette. Cservenka Ferencné a par­lament nevében Bartha Ti­bornak megköszönte több év­tizedes képviselői munkáját. A képviselői mandátumáról való lemondást felajánlotta Gáspár Sándor, Havasi Fe­renc, Lázár György, Németh Károly és Óvári Miklós, te­kintettel arra, hogy az ok, amelynek alapján az országos listán képviselővé választották őket, megszűnt. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa javasolta, hogy a parla­ment fogadja el lemondásukat. Az Országgyűlés (három tartózkodással) tudomásul vet­te a képviselők lemondását mandátumukról. Az elnök megköszönte az Országgyűlés­ben több ciklusban a társa­dalom érdekében kifejtett képviselői munkájukat. Ezt követően az Országgyű­lés Straub Ferenc Brúnót — aki, még korábban vállalt kötelezettségének megfelelően az ülésszak idején az Egye­sült Államokban, a Szent- Györgyi Albert tiszteletére rendezett emlékülésen vesz részt előadóként — az Elnö­ki Tanács elnökévé választot­ta (36 ellenszavazattal és 25 tartózkodással), Sarlós Istvánt pedig az Elnöki Tanács he­lyettes elnökévé választotta meg (29 ellenszavazattal és 13 tartózkodással). Ezután .Cservenka Ferencné bejelentette: az Elnöki Ta­nács, valamint az MSZMP KB és a HNF OT elnöksége azt javasolta, hogy az Országgyű­lés Pozsgay Imrét óllammi- niszterré válassza' meg. Indít­ványozta továbbá, hogy Már­kája Imre igazságügyminisz­tert és Köpeczi Béla művelő­dési minisztert tisztségükből — nyugállományba, .vonulá­sukra tekintettel, érdemeik el­ismerése mellett — mentse fel. Kulcsár Kálmánt igaz- ségügyminiszternek és Czibe- re Tibort művelődési minisz­ternek válassza meg. A kép­viselők Pozsgay Imrét (két ellenszavazattal és három tar­tózkodással) megválasztották óllamminiszternek. Markója Imrét (egy ellenszavazattal és egy tartózkodással), Köpeczi Bélát (nyolc ellenszavazattal és tizennégy tartózkodással) — nyugállományba vonu­lásuk miatt, érdemeik el­ismerése mellett — fel­mentette tisztségéből. A kép­viselők Kulcsár Kálmánt (nyolc tartózkodással) igazság­ügy-, Czibere Tibort pedig (21 ellenszavazattal és 25 tar­tózkodással) művelődési mi­niszternek választották meg. A következőkben az ülés el­nöke ismertette a HNF OT elnökségének azt a javaslatát, hogy dr. Tóth Károlyt és Vi- czián Jánost képviselővé vá­lasszák meg; az országos lis­tán megüresedett két képvi­selői helyre. Az MSZMP KB és a HNF OT elnöksége ja­vaslatot tett az Országgyűlés elnökének és elnökhelyettesi tisztének betöltésére is. A törvényhozó testület elnöké­nek Stadinger Istvánt, har­madik alelnöknek Horváth Lajost ajánlotta. "E javaslatokkal kapcsolat­ban több képviselő kért szót. Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.), Csongrádi Csaba (He­ves m., 7. vk.), Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.), Folgárdi József (Pest m., 17. vk.), Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), Sasvári József (Ko­márom m., 8. vk.), Gajdócsi István (Bács-Kiskun m., 13. vk.), Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), Zsigmond Attila (Bu­dapest, 5. vk.), Fiilő Pál (Bu­dapest, 18. vk.), Vida Miklós (Budapest, 23. vk.), Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.) és Ju­hász Ferenc (Budapest, 62. vk.). A képviselők javaslatokat tettek többek között más sze­mélyek jelölésére, kettős vagy többes jelölésre, illetve a sza­vazás elhalasztására, továbbá az ajánlásban szereplő képvi­selők részletesebb bemutat­kozására. Ez utóbbi kérésnek eleget téve emelkedett szólás­ra Stadinger István és Hor­váth Lajos. Röviden ismertet­ték életpályáik főbb szakasza­it képviselőtársaiknak. Ezután az elnöklő Cserven- ka Ferencné szavazásra tette fel a kérdést: elfogadja-e az Országgyűlés, hogy a két je­Pillantás az ülésterembe lölt ügyében most szülessék döntés. A képviselők 17 ellen- szavazattal, 16 tartózkodással e mellett döntöttek. Ezt követően titkos szava­zásra került sor. ★ Az Országgyűlés által újon­nan megválasztott Pozsgay Imre államminiszter, Czibere Tibor művelődési miniszter és Kulcsár .Kálmán igazság- ügyminiszter — a. tanácsko­zás ' szünetében — Trautmann Rezső, :, az Elnöki Tanács' he­lyettes elnöke előtt letette a hivátali. esküt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, a Miniszterta­nács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titká­ra. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Köpeczi Béla állami díjasnak, művelődési miniszternek a szocialista mű­(Folytatás a 2. oldalon.) Folytatódott az SZKP XIX. pártértekezlete őszinte, tartalmas vila folyt az SZKP XIX. pártértekez­letének rhásodik munkanapján a Mihail Gorbacsov által elő­terjesztett beszámolóban foglaltakról, ahol 17 felszólalás hang­zott el. A reggeli ülésen Lev Zajkov, az SZKP KB tagja, a KB titkára, a moszkvai városi pártbizottság első titkára elnökölt. A küldöttek először Georgij Razumovszkij előterjesztésében meghallgatták és egyhangúlag elfogadták a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Filipp Popov, az altáji ha­tárterületi pártbizottság első titkára szóba hozta az Ogo- nyok című hetilap állítását, hogy a küldöttek között olya­nok is vannak, akik megvesz­tegetési ügyekbe keveredtek. Lev Zajkov erre reagálva ja­vasolta az ügy megvizsgálását, s a feladattal a mandátumvizs­gáló bizottságot bízták meg. Leonyid Abalkin közgaz­dász kifejtette, hogy helytele­níti a területi első titkárok ta­nácselnökké választását, Vla­gyimir Kalasnyikov, a volgo- grádi területi pártbizottság el­ső titkára ugyanakkor támo­gatta ezt a javaslatot. Abalkin akadémikus komoly kétségeit egyebek között az váltotta ki, hogy a javaslat megvalósítása nem igazi választást eredmé­nyezne, hiszen a tanácselnöki posztra mindössze egy jelölt lenne. Abalkin azt is vitatta, hogy ez az elképzelés nem mond ellent a párt- és tanácsi szervek funkciójának elhatá­rolásáról elmondottaknak. Határozott egyet nem érté­sét hangoztatta az Abalkin által elmondottak kapcsán Georgij Arbatov akadémikus, a szovjet tudományos akadé­mia Amerika-intézetének igaz­gatója. Szerinte az eltelt há­rom év a gazdaságban nem haszontalanul múlt el. Sok eredményt sikerült elérni a gazdasági reform politikai, szellemi, erkölcsi feltételeinek megteremtésében. Arbatov ar­ról is beszélt, hogy az átalakí­tás három éve alatt sikerült megállítani a szociális, esz­mei-politikai és gazdasági ha­nyatlás, züllés folyamatát. A párt kommunisták és párton kívüliek millióinak tudta visz- szaadni hitüket. , Vlagyimir Kalasnyikov érin­tette azokat a pozitív változá­sokat, amelyek nyomán meg­változott a káderpolitika gya­korlata, szélesebbek lettek a demokratizálás és a nyilvá­nosság keretei. Beszélt ä fel­bukkant új problémákról, a gazdasági reform kibontako­zási ütemének lassúságáról, az úgynevezett fékező mechaniz­musról. Kemény szavakkal szólt több ipari minisztérium vezetésének bürokratizmusá­ról. Pest megyei képviselők a padsorokban Átértékelték a középtávú ten/et Most segít az időjárás Agrár szakemberek között ál talános az a vélemény, hogy az 1988-as év a mezőgazda- sági üzemek számára a meg­változott közgazdasági felté­telek közepette nagy erőpró­bát jelent. Tisztában vannak ezzel Abonyban, a Ságvári Endre Termelőszövetkezetben is. A pénzügyi reformok arra késztették a téesz vezetőségét, hogy a VII. ötéves tervidőszak harmadik évében átértékeljék a középtávú tervben rögzítet­teket. Az abonyiak egyik legsike­resebb ágazata a növényter­mesztési. Ezen a területen a hozamok növelése mellett egy­re inkább a minőség szerinti átvétel kerül az előtérbe. Egy­értelműen világos, hogy csak a magasabb sikértartalmú bú­zát, s a nagyobb olajtartalmú napraforgót, vagy éppenséggel a magasabb cukortartalmú ré­pát fizetik, meg. Az elmúlt évi eredmények, s az ez évi igények teljesíthe­tősége megköveteli az agro­technika korszerűsítése mel­lett azt is, hogy figyelemmel kell kísérni a legújabb és leg­jobb fajtákat, hibrideket. Ez utóbbiak termesztési honosítá­sát szintén meg akarják való­sítani. Aki elhalad a téesz kalászos táblái mellett, s szemügyre veszi az érésben levő őszi ár­pát, az nem is sejti, hogy az elmúlt évben ezt a gabonát mind ki kellett tárcsázni. En­nek oka a rendkívül száraz ősz, a kedvezőtlen hideg tél és az igen rövid tavasz volt. Az idén meg szinte fordítottnak mondható a helyzet. A szö­vetkezet vezetősége optimista az 1988-as várható eredmé­nyeket illetően. Reményked­nek abban, hogy a négy egy­mást követő aszályos év után fordul a kocka, pontosabban az időjárás segítségével elérik a várt hozamokat. A kritika felelősségéről, á bírálat tárgyilagosságának és pontosságának jelentőségéről beszélt Vlagyimir Karpov. Az írószövetség vezetőségének el­ső titkára foglalkozott az íróknak a párt és a nép előtti felelősségével, s hangsúlyozta, hogy a szovjet irodalom tevé­kenyen dolgozik az átalakítás érdekében. Bírálta egyes saj­tótermékek csoportérdekeket képviselő, nem a valóságra épülő írásait. Vlagyimir Szmirnov lenin-' grádi munkás hozzászólásában ismét nagy hangsúlyt kapott a párt- és tanácsi szervek fel­adatkörének pontos elhatáro­lása. Arra van szükség, hogy a tanácsok ismét teljhatalmú néphatalmi szervekké válja­nak. Abdurahman Vezirov, az Azerbajdzsáni KP KB első titkára elmondta: ma már mindenki előtt világos az azer­bajdzsáni , fejlődést ecsetelő hangzatos frázisok tartalmat­lan volta. A karabahi problé­mával kapcsolatban kifejtette: a kérdés társadalmilag veszé­lyes jelleget ölt^és továbbra is kísérletek történnek a két nép — az azerbajdzsánok és örmé­nyek — egymás ellen uszításá­ra. Figyelmeztetett, hogy a tö­meges demonstrációkon részt vesznek az átalakítás ellensé­gei, akik a nacionalista köz­hangulat szításával próbálják megakadályozni a helyzet tisz­tázását. Vezirov kitért arra, hogy a közelmúltban leváltott köztársasági és karabahi ve­zetést súlyos felelősség terheli a történtekért. A reggeli ülés befejezéseként megválasztották a szerkesztő- bizo_ttságot, amelynek a követ­kező témákban kell határozat- tervezeteket kidolgoznia: a XXVII. pártkongresszus hatá­rozatainak végrehajtása és az átalakítás elmélyítésének fel­adatai; a szovjet társadalom demokratizálódása, a politikai rendszer reformja; harc a bü­rokratizmus ellen; nemzetközi kapcsolatok; nyilvánosság és végül a jogi reform. A szünet után Nyikola) Szljunykov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára elnökölt, aki először Mihail Uljanovnak adott szót. A színművészszö­vetség elnöke hangsúlyozta: ha nem teremtjük meg á de­mokrácia feltételeit, nem adunk teret a tehetségnek és munkának, és visszatérünk a bűhbakok kereséséhez, akkor az átalakítás óhatatlanul ve­reséget szenved. Éles szavak­kal ostorozta a vállalati kez­deményezéseket megfojtó ál­lami megrendelések rendsze­rét. a szövetkezeti mozgalom fejlődését gátló adórendszert, s az átalakítás legfőbb kerékkö­tőiként a bürokratákat nevez­te meg. Javasolta, hogy Gorbacsov vezetésével hozzanak létre bi­zottságot, s az dolgozza ki a párt- és állami apparátus megválasztásának rendszerét. Indítványozta, hogy a közpon­ti. területi és járási újságok szerkesztőit a kongresszusokon és KB-üléseken válasszák meg, így szavatolva független­ségüket a-^heiyi hatalomtól. Arbatov akadémikushoz ha­sonlóan — aki szerint szakí­tani kell a problémamegkerü­lő sajtómunka gyakorlatával (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom