Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
2 isftfMan 1988. JÜNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Az SIKP XIX,pártértekezlete MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) — Uljanov is a tömegtájékoztatás alternatívákat felmutató, ellensúlyozó szerepét hangsúlyozta. A szónoki emelvényről Uljanov néhány percen át' Gorbacsowal folytatott a tanácskozás színességét, élénkségét jól tükröző párbeszédet a sajtóról. A főtitkár leszögezte: a sajtónak össznépi fórumnak kell mardania, szerepét tovább kell fejleszteni. Az igazság szükségességéről Vlagyimir Karpovéval csenget egybe Szvetlána Fedotova permi történelemtanámő véleménye, mondván: égető szükség van az igazságra, mint mobilizáló tényezőre, a történelmi folyamatok sokoldalú és kiegyensúlyozott elemzésére. A tanárnő tapasztalatai alapján beszélt a történelemtankönyvek súlyos hiányosságairól, és elmondta: a közelmúlt legfontosabb történéseit az újságok és folyóiratok cikkei alapján tanítja az iskolában. A pártértekezlet téziseiben meglehetősen szerény helyet kapott az ifjúság témája — mondta, s javasolta, hogy a konferencia külön határozatban foglalkozzék az ifjúság problémáival és a Komszomol szerepével. Gurij Marcsuk, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke mélyrehatóan elemezte — többek között az Egyesült Államokéival összevetve — a szovjet alapkutatások helyzeti pártkonferencia nemzetközi sajtóvisszhangja Történelmi jelentőségű Igen nagy terjedelemben foglalkozik szerdán az ameri- 1 kai sajtó az SZKP konferenciájával, Mihail Gorbacsov beszédével. A The New York Times például teljes, nagy alakú oldalon közöl részleteket a beszédből, további egy oldalon tudósítást, emellett vezércikkben és még egy külön cikkben foglalkozik a beszéd legfontosabb megállapításaival. Ugyancsak vezércikk, elemzés és terjedelmes tudósítás szerepel a The Washington Post című lapban is. A televíziós hálózatok híradóműsoraiban is vezető helyet kaptak a pártkonferencia eseményei, a szovjet tervekkel foglalkozó jelentések. Több jelentés emeli ki Gorbacsov megállapításait az elnöki rendszer lehetőségéről. Más jelentések nagy hangsúlyt adnak azoknak a részeknek, amelyek a központi irányítás hibáira utalnak és amelyek az ártámogatási rendszerek felülvizsgálatát sürgetik. Egyértelmű figyelmet kaptak a tudósításokban a reformokkal szemben mutatkozó ellenállással foglalkozó megállapítások. A The Washington Post vezércikke azt húzza alá, hogy Gorbacsov a párt tevékenységet akarja korszerűsíteni, alkalmasabbá tenni feladatai megoldására, olyan jövőt vázol fel a Szovjetunió számára, amely, sokak számára lelkesítő, másokat viszont aggodalommal tölt el, mert kockázatosnak tartják a megvalósítást. A lap ugyan úgy vélekedik, hogy az erről' folytatott vita kimenetele még kétséges, de „Mihail Gorbacsov olyan helyzetbe hozta országát, amelyben az még soha nem volt”, azzal, hogy napvilágra hozta a régen időszerű kérdéseket, azok megoldására mozgósít. A prágai Rudé Právo kom- . mentárban foglalkozott szerdán a szovjet pártkonferenciával, kiemelte, hogy a Szovjetunióban jelenleg a politikai rendszer reformja van napirenden. Megállapítása szerint nem fordulatról van szó, hanem a szocialista társadalom politikai mechanizmusának tökéletesítéséről és fejlesztéséről. Vezető helyen, nagy terjedelemben, de mindenfajta kiemelés és kommentáló megjegyzés nélkül számoltak be a szerdai berlini lapok az SZKP XIX. országos konferenciájának első napjáról. A Neues Deutschland, az NSZEP központi lapja teljes terjedelemben, a többi központi lap kivonatosan ismertette Mihail Gorbacsov beszédét. Gorbacsov radikális változtatást javasol a szovjet hatalomban — ezzel a címmel ösz- szegezte az SZKP főtitkára 'által elmondottakat a spanyol kormányhoz közel álló El Pais. A lap vezércikkében megállapította, hogy Mihail Gorbacsov indítványai egy alkotmánymódosítás lehetőségét körvonalazták. Az államfői és pártfőtitkári poszt összevonása a legfőbb politikai vezető személyét kivonná a politikai bizottság kizárólagos ellenőrzése alól, s a reformok általában aktívabb cselekvésre köteleznék a legfelsőbb tanácsot. A Rabotnicseszko Delo, a BKP KB napilapja szerdai szerkesztőségi cikkében megállapította: a szovjet nép azt várja, hogy a tanácskozás új lendületet ad a peresztrojkának, hozzájárul a szocializmus fejlődéséhez és a demokrácia erősödéséhez a Szovjetunióban. Nagy-Britanniában — mint a lapokból kitűnik — rendkívül kedvező fogadtatásra találtak Mihail Gorbacsovnak a társadalmi-politikai rendszer átfogó reformját, a szovjet törvényhozói és végrehajtói hatalom demokratizálásának szélesítését célzó javaslatai. A lapok — még a konzervatív beállítottságú The Times is — már szalagcímeikben forradalminak, illetve történelmi jelentőségűnek minősítik a tervezett változásokat. A RKP főtitkárának beszéde a KB ülésén i a Sajátos bukaresti megítélés ! Szerdán Bukarestben nyil- . vánosságra hozták Nicolae i Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának az RKP KB keddi ülésén mon■ dott beszédét. Ebben — egye- ' bek mellett.— részletesen szólt a magyar—román kapcsolatokról'is. A főtitkár emlékeztetett az MSZMP és az RKP vezetőségének levélváltására, . s kijelentette, hogy az üzenet- j váltás után Magyarországon ■ „újabb soviniszta, nacionalis- ‘ ta, román- és szocialistaelle* nes megnyilvánulások vol- ; tak”, s nétfőn újabb tüntetést szerveztek a „magyarországi hivatalos part- és állami szer* vek támogatásával”. Nicolae Ceausescu szerint f „egyes soviniszta, nacionalista » körök azzal a céllal, hogy eltereljék a figyelmet a rnegol* dásra váró problémákról, olyan praktikákhoz folyamodnak, amilyeneket még Horthyék sem mertek volna megtenni”. A szónok jogosnak mondotta egyes felszólalóknak azt a felvetését, hogy adottak-e a budapesti román nagykövetség működéséhez szükséges feltételek, s hozzátette, hogy ezt a kérdést a továbbiakban gondosan elemezni fogják. A főtitkár beszédet mondott a Román Szocialista Egységfront országos tanácsának kedden tartott ülésén is. Ezen a román nagykövetség előtt hétfőn rendezett tüntetésre utalva a következőket mondotta: „nehéz megérteni a tüntetés szervezőinek gondolkodásmódját. Nicolae Ceausescu mindezek után hangoztatta, hogy az RKP „kész teljes mértékben hozzájárulni a román—magyar kapcsolatokat érintő problémák elvszerű megoldásához”. tét. Mint mondta, a jelentős lemaradás nem magyarázható csak az anyagi eszközök elégtelenségével. A délutáni szünet után az elnöklő Nyikolaj Szljunyköv, a PB tagja, a KB titkára Szűrén Arutyunjánnak adott szót. Az az abszurd helyset állt elő — mondta az örmény KP KB első titkára —, hogy Örményországban az átalakulásra ráhangolódott tömegek törekvése összeütközésbe került a köztársasági vezetés konzervativizmusával. A vezetőket ért jogos bírálatra azonban kozmetikázgató, látszatintézkedések sora volt a válasz. Elkerülhető lett volna a ka- rabahi helyzet elmérgesedés se is — hangoztatta. A nemzetiségi kérdés régóta problematikus már, csak korábban szándékosan szemet hunytunk fölötte. A történtekért nem lehet kizárólag a szélsőséges csoportokat hibáztatni. A társadalom szellemi-kulturális örökségének és értékeinek megóvására, megőrzésére szólított fel Jurij Bondarev író. Egy metaforával élve arra figyelmeztetett, hogy „nem szabad a korszerű, hatalmas buldózerekkel lerombolni a még fel sem épített palota alapjait, s közben megfeledkezni a legfőbb célról, az emeletek terveinek módosításáról. Az ember nem kísérleti nyúl, amely nyugodtan elviselné, hogy a történelem nevű laboratóriumban rajta kísérletezzenek.” A Komszomol KB amellett foglal állást, hogy szűnjön meg a párt kicsinyes gyámkodása a kommunista ifjúsági szövetség fölött — hangsúlyozta Viktor Mironyenko, a Komszomol első titkára. Hozzátette: ez egyáltalán nem jelentheti azt, hogy a Komszomol eltávolodik az SZKP-tól. Borisz Pugo, a Lett KP KB első titkára arról számolt be, hogy az emberek mindinkább felismerik: az ország, a szocializmus jövője az ő kézükben van. Már csökkenőben van kisebbrendűségi érzésük, s nem várják íentről az utasításokat. A lett pártvezető hangsúlyozta, milyen nagy felelősség hárul az egyes köztársaságokra a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósításában. A vita csütörtökön folytatódik. (Folytatás az l. oldalról.) velödéspolitika megvalósítása érdekében kifejtett sokirányú államigazgatási, tudományos és közművelődési tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A szavazás után Pesta László jegyző ismertette a választás eredményét. Elmondotta, hogy dr. Tóth Károlyt 342 szavazattal 11 ellenében, Vi- czián Jánost 338 szavazattal 16 ellenében választották meg képviselőnek az országos listán, Bejelentette, hqgy Stadin- ger Istvánt 222 szavazattal 129 ellenében az Országgyűlés elnökévé. Horváth Lajost pedig 314 szavazattal 38 ellenében az Országgyűlés alelnöké- vé megválasztotta. Sarlós István, Köpeczi Béla és Markója Imre röviden megköszönte azt a bizalmat, amellyel a képviselők mindvégig támogatták tevékenységüket. Stadinger István kért szót ezután. Maga és Horváth Lajos nevében köszönetét mondott a képviselőknek. Elmondotta, hogy munkájukat az alkotmányosság szellemében és a képviselői kollegialitás szerint fogják végezni. Pozsgay Imre államminiszter röviden megköszönte a „megtisztelő és megterhelő bizalmat”. Elmondotta, hogy az egyik legfontosabb feladata lesz a kormány nevében építeni azt az együttműködést, amely a törvényhozó és végrehajtó hatalom között nélkülözhetetlen. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter arról szólt, hogy az ország jelenlegi helyzetében a jognak és a jogalkotásnak önmagában is nagy jelentősége van a politikai folyamatok és a gazdasági fejlődés támogatásában. Megköszönte a képviselőknek, hogy lehetővé tették számára a részvételt ebben a nehéz feladatban. Czibere Tibor művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy igyekszik maximálisan megfelelni feladatainak, amelyek ma fontos részei a közoktatás fejlesztése, a felsőoktatás, ezen belül is a műszaki felsőfokú képzés ügyének előbbre vitele. Az Országgyűlés Straub F. Erűn ót és Stadinger Istvánt bizottsági elnöki, Horváth Lajost pedig bizottsági titkári tisztségéből egyhangúlag felmentette. A megüresedett bizottsági tisztségek betöltéséről a következő ülésszakon döntenek. Ezt követően Tóth Károlyt — egyhangú szavazással — az Elnöki Tanács tagjává választotta meg az Országgyűlés. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — megkezdődött a Magyar Népköz- társaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvénvjavaslat tárgyalása. Az expozét Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette a képviselők elé. VILLÁNYI MIKLÓS PÉNZÜGYMINISZTER: Szigorú pénzpoüüa szükséges Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a kormány stabilizációs munkaprogramját tavaly fogadta el az Országgyűlés, két törvény megszületésével valóra vált az adóreform első része, megkezdte működését a kétszintű bankrendszer. E lépések is világosan kifejezik, hogy a kormánynak határozott szándéka a gazdasági, társadalmi fejlődést szolgáló reformpolitika következetes megvalósítása — hangsúlyozta. — Az 1987-es folyamatokat csak e szándék egészébe ágyazva értékelhetjük. A gazdasági fejlődés összességében kedvező képét több tekintetben beárnyékoló mellékhatások csak a jövőt építő törekvésekkel együtt érthetők meg. Az előző két év erőteljes romlásához képest 1987-ben a gazdasági, pénzügyi folyamatok több fontos területen javultak, erőteljesen nőtt a népgazdasági összjövedelem; csökkent az állami költségvetés deficitje; mérséklődött a nem rubelelszámolású áruforgalmi és fizetési mérleg hiánya. Nem volt azonban elég erőteljes a változás. A szükséges fordulatot még nem értük el. Kevés volt a kényszer arra, hogy a vállalatok a magasabb követelményeket támasztó piacokon értékesítsék termékeik növekvő hányadát. Nem változott a kívánt mértékben a gazdaság szerkezete, az exportképesség javylása, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorulása. A termelés minőségi mutatói valamivel-jobbak az előző évinél, de nemzetközi összehasonlításban nem lehetünk elégedettek, A jövedelemképződés és -felhasználás összhangja 1987- ben sem jött létre. Az összhanghiány azonban a korábbi évektől eltérő módon következett be. 1985—86-ban a belföldi felhasználás lényegében megfelelt a tervezettnek, a jövedelembővülés lényegesen elmaradt a számítottól, 1987- ben viszont a jövedelemkép(Folytatás a 3. oldalon.) Parlamenti jegyzet Ehhez is hozzá kell szokni... Tegnaptói az Országgyűlés elnöke: Stadinger István. Első hallásra nincsen semmi különös ebben az információban, hiszén be kellett tölteni a nyugállományba vonuló Sarlós István helyét. A választást azonban olyan hosszú és szenvedélyes vita előzte meg, amelyre még az utóbbi ülésszakok élénkülő hangvétele nyomán sem lehetett számítani. A parlamentnek majd’ négy órára volt szüksége ahhoz, hogy döntsön a személyi kérdésekben ... Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttesen tett ajánlást a magas állami tisztségek betöltésére. Az ezt tartalmazó átirat alapján kezdődött a napirend tárgyalása, amely egészen a parlament elnökének megválasztásáig a várakozásoknak megfelelően zajlott. A vita a szót kérő Király Zoltán Csongrád megyei képviselő javaslata után bontakozott ki, aki felvetette: miért nincsen többes jelölés? Hozzátette azt is, hogy nem a posztra jelölt Stadinger István, az ipari és közlekedési bizottság titkára személye ellen van kifogása, hanem az ellen, hogy nincsen választási lehetőség. Ezután sietve kellett vinni a mikrofont a szólni kívánó képviselőknek ... Közöttük volt Polgáréi József (Pest megye, 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója is. Stílszerűen ezzel kezdte mondandóját: Ügy kell a demokrácia, mint egy falat kenyér. Innen is ki kell sugároznia, ezért azt javaslom, halasszuk el a döntést a következő ülésszakra. Ezzel időt hagynánk a további konzultációkra, a többes jelölés megfelelő előkészítésére. A felszólalók közül a legtöbben azt nehezményezték, hogy előzetesen nem kérték ki a véleményüket. Az elnöklő Cservenka Ferencné azzal érvelt, hogy a megyei képviselőcsoportok ülésein egyeztették az ajánlásokat, ám erre a képviselők egy része csak a fejét rázta. Időközben több javaslat is érkezett az elnök személyére, az érintettek közül azonban ketten nem vállalták a jelöltséget, egy harmadik pedig azért esett ki, mert nincs képviselői mandátuma. Nem baj — mondotta a javaslattevő —, válasszuk meg az országos listán ... Ekkor már a zavar néhány jele is érzékelhető volt az ülésteremben. Ennek ellenére a képviselőknek sikerült megegyezniük abban, hogy a választást nem halasztják el, s végül Stadinger István felkerült a jelölőlistára és majdnem szabályos kortesbeszédet mondott. Csak ezután kerülhetett sor a titkos szavazásra, amelynek eredményeként az eredeti jelölt, Stadinger István bizalmat kapott. Ahogy utána mondotta: Még nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy valaki 60 százalék körüli szavazataránnyal kerüljön ilyen tisztségbe. Ügy látszik, hozzá kell szoknunk ... Ez volt az általános vélemény a sajtópáholyban, a folyosói beszélgetések alkalmával is, De hogyan ítéli meg a történteket az Országgyűlés egyik tisztségviselője? Erről kérdeztük Balogh Lászlót (Pest Megye, 29. vk.), a Pest Megyei Tanács élnökét, aki a jegyzői székből figyelhette az eseményeket. — Ha akadtak is zökkenők, a parlament tisztségviselői az ügyrendnek megfelelően ellátták a feladatukat. Ezért, mint tisztségviselőnek, nincs véleményem, de mint képviselőnek, igen. A személyi kérdésekről folytatott vita valóban újszerű volt. de nem előzmények nélküli. A tavaly őszi ülésszakon hasonló módon viselkedtek a képviselők, csak éppen az zárt ülésen történt, ezért a közvélemény nem értesült róla. Ezért számomra nem volt meglepő, ami történt. Azért sem, mert ismerem a képviselők véleményét, akikkel ugyan konzultáltak, de már csak azután, hogy megszülettek az ajánlások. Ebből következik, hogy nem pillanatnyi indulatok kavarogtak az ülésteremben, hanem az ennek nyomán kialakult vélemények. Azoknak pedig itt a helyük még akkor is, ha eltérnek egymástól. Ezen nincs miért csodálkozni, hiszen különböző típusú, gondolkodású emberek vannak közöttünk. Akad, aki befolyásolni kívánja a hatalmi mechanizmus működését, van, aki megszokta, hogy elfogadja, amit elterjesztenek. Én a vita mellett vagyok mindaddig, amíg jó célt szolgál. Most így történt. Végül is a parlament többségi alapon hozta meg a döntési, amelyben megjelentek . a kisebbségi vélemények is. Ezek után csak délután — immár Stadinger István elnökletével — került napirendre az állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Az írásbeli előterjesztés és a szóbeli kiegészítés mellett még jó néhány segédanyag, jelentés, táblázatok és számoszlopok között kellett eligazodniuk a képviselőknek. Becsületükre legyen mondva, a felszólalók többségének ez sikerült. A véleményeket igy lehetne összefoglalni: örvendetes a költségvetési hiány csökkenése, de az sajnos nem a kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhető. Ahogy Kovács László (Pest megye 20. vk.), a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat műszak- vezetője fogalmazott az egyik szünetben: o mérleg javulása egyelőre nem a hőn áhított termékszerkezet-váltásból, hanem a jól gazdálkodó vállalatok jövedelmének elvonásából származik. De ez már átvezet az ülésszakon ma terítékre kerülő másik témához, az ipari szerkezet átalakításához ... Kövess László