Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

Keres Emil tanárszerepben Nem színészképzés, de ki tudja? Igazán jó dolguk van azok­nak a gyerekeknek, akik Ve­rőcemaroson, a művelődési házban töltenek egy hetet. A Duna-parton, napernyő ár­nyékában ülnek, és miközben el-elhúz egy hajó, ők verseket olvasgatnak. Ez esetben nem külön-külön merülnek el a rímek szépségében, ellenkező­leg: hangosan mondják a so­rokat. Verselni tanulnak. Csi- szolgatják tudásukat, s ebben Keres Emil Kossuth-díjas, ki­váló, érdemes művész irá­nyítja őket. Neki pedig peda­gógusok segítenek. Verseny után Keres Emillel a színpadon gyakorolnak a gyerekek fejleszteni kell. Egyre több szót kell megtanulni. Ez az alapja a gondolkodásnak < is. Aki több szót ismer, csak az tud új dolgokat kitalálni. Azt is így lehet egyre ponto­sabban kifejezni, amit érzünk, gondolunk a világról. Talán a vers az a forma, amivel ezt a legpontosabban le lehet ír­ni. Á gyerekek szemmel látha­tóan követték az okfejtést, ez kiderült közbeszólásaikból, vá­laszaikból. Aztán’ egy léleg­zetvételnyi szünetben válaszolt a művész a mi kérdéseinkre is. Gátlásossá is tett — Merőben más -feladat, amire most vállalkozott. Más mint színpadon, filmen szere­pelni vagy mint színházat igazgatni. Ráadásul itt gyere­kekkel van együtt, velük kell szót értenie. Nem okozott ez gondot önnek? — Valóban ez volt az, ami­től a leginkább tartottam. Ki­csit gátlásossá is tett: vajon megtalálom-e a közös hangot? — Ahogy a beszélgetésüket figyeltem, ez tökéletesen sike­rült. — Azt hiszem én is, de eb­ben nagy szerepük volt a pe­dagógusoknak. Magukat adják — Kikkel könnyebb, az ilyen apróságokkal vagy az idősebb felső tagozatosokkal? — Ez érdekes kérdés. Ugyanis a nagyok elszántab- bak a szereplésre, de mivel ők már sejtik, mi az, amit várnak tőlük, nem olyan ter­mészetesek, mint a kicsik, akik teljesen magukat adják. — Miért tartotta fontosnak ennek a tábornak a létreho­zását? Mit remél ettől? — Ügy érzem, hogy most vagyunk azon a ponton ebben az országban, amikor kezdünk kimászni abból a hullám­völgyből, ami azután keletke­zett, hogy a versmondást szin­te divatszerűen fölfújtuk, s egyszer csak, talán megunva, vagy más divatok előretörése miatt, mélypontra került. Eb­ből pedig csak az oktatás se­gítségével lehet kikerülni. Az, hogy az iskolák önállóbbak, saját kezdeményezésük szerint ápolják a hagyományokat, na­gyon biztató — mondta befe­jezésül Keres Emil. Dudás Zoltán Örökzöld téma Már érkeznek a tankönyvek Vác legnagyobb könyvüzle­te, a Szabadság téri Zalka Máté Könyvesbolt is elkészí­tette az idei könyvhét mérle­gét. A tavalyi 61 forinttal szem­ben az év első felében 81 fo­rint volt egy kötet átlagára. Ez 32,8 százalékos emelkedést jelent, de ennek ellenére ka­pósak voltak a sikerkönyvek. Örökzöld téma: amit a fővá­rosban és máshol is többen keresnek, abból kevesebbet küldenek Vácra. Július fő- témja óz új tan­könyvek fogadása. Szőke Pál- né, a könyvesbolt vezetője el­mondta, hogy dr. Molnár La­jos, a gépipari szakközépisko­la igazgatója segített raktáro­zási gondjaikon. A taninté­zettől kapott helyiségbe meg­érkezett már a tankönyvek je­lentős része. A következő he­tekben várják a szállítások folytatását. A Szabadság téri boltban idén sem árusítanak általános, illetve középiskolás tanköny­veket. Augusztus második íe­Javítják a gépeket Új gabonát vár a malom A Szilassy utcai váci ma­lom ma a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat váci kör­zeti üzeme. Hozzá tartozik a váci malom, az aszódi malom, a szobi és a Lágyas-dűlői ga­bonaraktár. Tavaly a lakossági és a me­zőgazdasági termelés folyama­tos ellátása mellett jelentősen túlteljesítették üzemi ered­ménytervüket. A váci malom­üzem kollektívája, a kiemel­kedő gazdasági és társadalmi munkája alapján másodízben elnyerte a Kiváló Üzem címet. Petró József raktáros munka­társaival már készülődik az új gabona fogadására. Előre­láthatólag július 8. és 10. között gördülnek be az első, gaboná­val megrakott járművek az üzem udvarára. Folyamatosan takarítják a helyiségeket, ja­vítják a gépeket. A hatalmas szabadtéri tárolókban annyi ógabona maradt, amennyi szükséges ahhoz, hogy kever­jék az újat az első hetekben. A szocialista brigádok teljesí­tették félévi vállalásaikat. Két munkatársuk: Kiss János siló­kezelő és Sándor János mol­nár a legutóbbi értékelésnél elnyerte a Kiváló Dolgozó cí­met. lében átadják a szükséges mennyiséget az iskolák tan­könyv felelőseinek, s a diákok a szünidő végén, illetve az új tanév elején tőlük veszik át azokat. P. R. VÁCI KjPfiíwiim A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1988. JÚNIUS 29., SZERDA Kemencefel&íjítás a Tungsramban Hárommillió bura előre gyártva A Tungsram Rt. váci gyár­egységében, a Vello üveggyár­ban, az amerikai Corning cég tervezésében 1978-ban épített üvegolvasztó-kemence „belse­jében” jelenleg a szorgos mun­káskezek a főszereplők, s nem a masszaként olvadó üveg. A szokásos 1500 fokot az ember számára elviselhető 22—24 Celsius-fok váltotta fel. Ter­mészetesen nem álltak le a fénycsőbura gyártásával az üzemben — csak átépítik a kemencét. A feladatokról be­szélgettünk Kardos Károllyal, a Vello üveggyár üzemvezető­jével. Importanyagokból — Üzemünkbe^ ötéves pe­riódusokban készítjük a fény­csövek buráját. . Ennyi idő alatt annyira elhasználódik a .kemence — a nagy hő miatt —, hogy annak teljes átépíté­se szükséges. A legutóbbi, 1983-as leállás óta hozzávető­legesen 160 millió bura hagy­ta el csőhúzósorunkat. Meg­tette tehát a kemence a köte­lességét. — Gondolom, egy ilyen nagy munkára már hónapok­kal előre készülnek. — Természetesen igen. A felújítás fővállalkozója külső cég, a Hőtechnikai Vállalat. Az ehhez szükséges anyagokat előre leszállították a magyar és a külföldi partnerek. Az anyagok tekintélyes hányada ugyanis tőkés importból szár­mazik, elsősorban Franciaor­szágból és az NSZK-ból. — Régebben a leállás idején a burákat importból voltunk A jövő héten folytatódik Lomtalanítási akció Folytatódik a lomtalanítás! akció. Július 4-től 11-ig az alábbi utcákban helyeznek el konténereket: Népek barátsá­ga u. és a Fácán, a Harkály és a Salamon D. utca sarkára. A Zeke u. és Cserje u., a Csemete és Cserje utca, a Si­rály és Rigó utca’ a Deákvári főút és a Harkály u. sarkára, illetve a Deákvári főút és Gerle utca, a Tölgyfa u. és Akácfa u„ valamint a Lände­rer 'és a Kárász utca sarkara. Hozzászólás cikkünkhöz Az utcák elnevezéséről Hol van a Görgey utca? címmel megjelent írásában Együd Lajos nem az utca he­lyét keresi, hanem azt, hogy miért kapott más nevet az egykori Görgey utca. Tudnunk kell, hogy az ut­canevek egyrészt a tájékozó­dást segítik elő, másrészt — az adott korban — tisztelgés és elismerés kifejezői egy-egy személyiség vagy annak em­léke előtt. Ez azonban azt is Számos földrész vendége volt Szobrok az aulában A múlt héten a Madách Im­re Művelődési Központ aulá­jában megnyílt Borbás Tibor szobrászművész kiállítása. A Budapesten született művész már bejárta a világot. Tanul­mányúton és bemutatkozáson több földrész látta vendégül. Ilyen előzmények után került most Vácra. Alkotásait mindenki — aka­ratlanul is — könnyen meg­találja, aki az intézmény bár­milyen programjára érkezik. A kiállított szobrok és kis­plasztikák pedig olyanok, hogy mindenki örömét leli bennük, könnyen választhat kedvencet is magának. A tár­lat július 31-ig tekinthető meg. A szellős kiállítási tér közepén egy sajátos kalapos portré. (Dudás Zoltán felvétele) jelenti, hogy az utcanévadás­nak is megvan az ideológiai háttere, és éppen ezért egy- egy korszak utcaneveinek ideológiai tartalma van. A Görgey utca nevét 1928- ban. a várost igazgató képvi- selőtestilet határozattal (20/3. kgy. sz.). adományozta, mint­egy megörökítve a Görgeynek és hadtestének Vácott kiadott kiáltványát. Az utca nevét 1952-ben változtatta a városi tanács vb (88/32. sz. vb-hatá- rozatával) a mai Nikosz Be­loiannisz névre. A legutóbbi történeti kuta­tások másként ítélik meg Gör­gey tevékenységét. A Váci Múzeumi Egyesület tagjaiból alakult utcanevekkel foglalko­zó albizottság ez év március 1-jei ülésén foglalkozott — töb­bek között — a Görgey név visszaállításával is. Reményét fejezte ki a bizottság, hogy a történelmi hagyományokat fi­gyelembe véve, városunkban sor kerül néhány — ma már hibásnak ítélt névadományo­zás — korrigálására is. Ami a virágnevek elburján­zását illeti, hadd álljon itt Dombay Sándor főmérnök, a városi tanács nyugalmazott osztályvezetőjének találó mon­dása. Amikor megkérdezték tő­le, hogy miért sok a virág- és növénynév, azt válaszolta: ... szinte lehetetlen a min­dennapi politikai fordulatokat követni, így csak ezek a ne­vek maradhatnak időt állók, ezeket sohanem kell megvál­toztatni ... Az utcanév megváltoztatása sok mással is együtt jár. Pél­dául az utcában lakók szemé­lyi igazolványába át kell ve­zetni a megváltozott utcane­vet, új utcanévtáblákat kell készíttetni és elhelyezni stb. Tehát nem azon múlik egy utcanév adományozása, hogy mától kimondjuk: megválto­zik, hanem igen sok jogi és igazgatási követelménye is van. Reméljük azonban, hogy a jövőben közmegelégedésre kapják az utcák a neveiket. Vásárhelyi József ny. isk.-igazgató kénytelenek beszerezni — folytatta Kardos Károly. — Ebben az évben azonban előre legyártottuk a szüksé­ges mennyiséget, körülbelül hárommillió burát, nem cse­kély valutát megtakarítva ez­zel gyárunknak. Persze a gaz­dálkodás szempontjából rá is voltunk kényszerülve a teljes importkiváitásra. Málnaérés idején — Az átépítés ideje alatt hogyan foglalkoztatják a fel­szabaduló munkaerőt? — A leállással egyidejűleg a géppark felújítására is sor kerülhetett. Szakmunkásaink­nak május 27. és július 10. között kell újjávarázsolniuk a gépeket. Az üzem többi dol­gozója szabadságon van, bár nagy részük ezzel jól is járt, Hiszen a munkaszünet java­részt egybeesik a gyári leál­lással, s a Vác környékén igen széles körben termesztett málna érésével. — A rohamosan fejlődő technika a gépek, berendezé­sek továbbfejlesztését is meg­követeli. Mennyiben lesz a most készülő kemence korsze­rűbb elődjénél? — Természetesen ml is ha­ladunk a korral. Az idei átépí­tést új tervek alapján végez­zük. Ehhez hozzájárul . szak­embereink tudása. Borbély János, a gyáregység vezetője, Hanzel Tibor, a műszaki osz­tály vezetője, Széles László kemencekőműves s jómagam az eltelt tíz esztendő alatt üveggyári specialistákká vál­tunk, az eddigi tapasztalato­kat, észrevételeket most a fej­lesztésben kamatoztatjuk. Á gyár rövid távú koncepciós ter­vében a kész fénycső gyártásá­nak felfuttatása szerepel. Ez a megfelelő minőség mellett az eddiginél mintegy harminc százalékkal nagyobb mennyi­séget irányoz elő. Közeleg a határidő A Tungsramban tehát nincs megállás, napról napra nyeri vissza a kemence eredeti for­máját. A szakemberek július 10-re ígérték az 1500 fokot, s ezzel együtt a folyékony üveg­tonnák visszatértét a kőfalak közé. Széles Tamás Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): június 30-tól július 3-ig délután fél 4 és este fél 6 órakor az 1986-ban készült Aladdin című olasz filmvíg­játékot vetítik. Rendezte: Bruno Corbucci. Főszereplők: Búd Spencer, Luca Venantini és Umberto Raho. — Június 30-tól július 1-jéig a Gengszte­rek klubja című amerikai bűnügyi történetet játsszák. Rendezte: Francis Coppola. Az előadás fél 8 órakor kez­dődik. — Július 2-án és 3-án a Maraton életre-halálra cí­mű amerikai krimi az esti, fél 8-as műsor. Videoprogram (az épület ka­maratermében): június 30-án a Félénk vagyok, de hódítani akarok című francia filmvíg­játék; július 1-jén, 2-án és 3-án A sikátor hercegei cí­mű hongkongi filmkomédia pereg a minimoziban. Az elő­adások mindennap 19 órakor kezdődnek. Váci kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): június 30-tól július 3-ig, este 21 órai kezdettel itt is az Aladdin című színes, szinkro­nizált olasz film van műso­ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) — Még nem volt ilyen tá­bor sem itt, sem máshol az országban — mondta a műve­lődési ház igazgatónője, Kál­mán Mária. Olyan tábort szer­veztek, amelyben az amúgy is talpraesett, szereplőkész gye­rekek tudatosan tanulják a szép artikulációt és a \ vers­mondás fortélyait. Az előzményekről annyit, hogy a helyi tanács versmon­dó versenyt hirdetett a von­záskörzetben levő iskolák kö­zött. Rengeteg jelentkező volt, a döntőbe 52-en jutottak be. A zsűri elnöke Keres Emil volt. Akkor még nem tudták, hogy a döntőbe jutottakkal valamilyen formában foglal­kozni fognak. A verseny utáni beszélgetésen valahogy mégis szóba került, megfogalmazódott egy ilyen igény, amit hamaro­san szervezés követett. A mű­vész társadalmi munkában vállalta a feladatot, a leendő tábor szakmai irányítását. Verseskötetekből alkalmas gyakorolnivalót keresett ki, és kész elképzelésekkel állt a gyerekek elé, akiknek ily mó­don meghosszabbodott a taní­tási idő. De ez egészen más, mint az iskola. Szerepelni, jókat nevet­ni ki ne szeretne? Összesen 16-an jöttek el. A verseny győztese, sajnos nem lehet itt, mert éppen akkorra szólt a család nyári beutalója. A kis­lány kedves levélben mentette ki magát. A zegzugos házban kis cso­portokba osztva egy-egy pe­dagógus foglalkozott a gyere­kekkel. Keres Emil pedig körbe járt, mindenkinél taná­csot adva a munkához. Ott jártunkkor éppen a szín­pados nagyteremben volt négy i aprósággal, harmadikos kislá­nyokkal. Beszélgettek. Ez vol­na a program első része, az előadás. Célja, hogy érthe­tően megfogalmazzák, mit is csinálnak, és mindez miért fontos. — Mi az a képesség? — tet­te föl az első kérdést Keres Emil. —- Az, amire képes vagyok! — vágták rá szinte egyszer­re, majd magyarázgatták, kö­rülírták, Egyikük így: — Én például képes vagyok szépen énekelni. — A beszéd is képesség? — kérdezett újra Keres Emil, majd ő maga folytatta. — Az állatok, ahogy megszületnek, képesek beszélni az ő nyelvü­ket. Az ember azonban szüle­tésekor még nem tud. Meg kell tanúlnia. Az ember nem a nyelvet, hanem a tanulás képességét örökli. Attól füg­gően, hogy hová születik lesz magyar, angol, francia vagy más anyanyelvű. A tanulás képességével az anyanyelv tudását állandóan

Next

/
Oldalképek
Tartalom