Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-27 / 152. szám
4 MW « 1988. JŰNIUS 27., HÉTFŐ Tanácstalan tanácstagok Jd célokért sorompóba állnak Fél esztendő után ismét elnök áll a Kiskun- lacházi Tanács élén. Igaz, hogy nem választott, hanem megbízott vezető, de ez ma már nem megy ritkaságszámba a megyében. S bebizonyosodott az is, hogy ez a tény nem minősíti sem az embert, sem a munkát. Az viszont már nem mindennapos, hogy a tanácstagokkal és a társadalmi szervezetek vezetőivel, aktivistáival történt elbeszélgetések során huszonöt név vetődött fel, amikor a leendő elnök személye került szóba. Ez jól szemlélteti, hogy a tanácstagság mennyire tanácstalan és megosztott volt e kérdésben. A hosszas tárgyalások után négy komoly jelölt maradt, közülük végül Kocsis Mihály mellett döntött a testület. Tiszta tekintetű fiatalember fogad a tanácsházán. Magáról kévését mond: — Harmincöt éves vagyok, 1971 óta élek Kiskunlacházán, akkor költöztünk be a községbe egy közeli tanyáról. A tanácselnöki megbízatás előtt a KIOSZ ráckevei alapszervezetének titkára voltam, tizennégy teiepü. lés kisiparosainak ügyeivel foglalkoztunk. Hogy miért vállaltam el a tanácselnöki megbízatást? Több oka is van. Elsősorban, mert nagyon szeretem ezt á községet, vonzott a feladat, s úgy éreztem, képes vagyok megfelelni ezen a poszton. Egyenletesen fejlődött Kiskunlacháza az elmúlt évtizedekben, vélekedik Kocsis Mihály. Ez pedig nem kis eredmény, amikor mindennapos példa, hogy nagyközségek az alapellátás tökéletlenségének sokéves adósságaival küszködnek. Lacházán már esztendőkkel ezelőtt megszűntek a súlyos tanteremgondok, elfogadható a kereskedelmi ellátás. Van még feladat bőven, ám ezek nem fojtogató napi problémák megoldására irányulnak, hanem minőségi ellátásra. — Emlékszem gyerekkoromból, hogy Lac- házán két kis mozi is működött, ma egy sincs. Igaz, a művelődési házban rendeznek vetítéseket. de az ottani körülményeket aligha lehet összehasonlítani' egy valóban erre a célra épített teremével. Amikor a terveimről beszélek, elsősorban a település ötéves tervi elképzeléseire kell támaszkodnom. Ennek kiemelt része egy oktatási és művelődési központ, amely az egyik általános iskola közelében épülne fel. A kezdés eredetileg 1989 lenne, ám a tanácstestület úgy döntött, hogy vágjunk bele előbb, hiszen az építkezésben nagyon igaz a mondás, miszerint az idő pénz. — A tervrajzok tanúsága szerint a település legszebb középülete lesz majd az új-létesítmény, ápi az is látható, hogy a színház- és moziteremmel, szakköri szobákkal és kamarateremmel készülő beruházás jócskán meghaladja az ötvenmillió forintot. — A költségvetés hetvenhárommillióról szól. Ennek az összegnek a nagy része rendelkezésünkre áll — mondja az elnök. — Húszmi lliót szeretnénk társadalmi összefogással előteremteni. Három jól gazdálkodó termelő- szövetkezet tevékenykedik a területen, s jelentős vállalatok is dolgoznak itt. Az ő segítségükkel megoldhatjuk ezt a nagy munkát. Alig egy esztendeje nagy vihart kavart a településen, amikor a mostani művelődési ház udvarából kihasítottak egy darabot egy zöldség kereskedő árudája számára. Lehet, hogy hamarosan helyén lesz a bolt, hiszen azt tervezi a tanács, kereskedelmi célokra értékesíti a művelődési házat. — Nem fél új elnökként belevágni egy ilyen hatalmas munkába? Ismerni még nem nagyon ismerik az emberek, márpedig ez sokat jelent errefelé. — A feladatoktól nem félek. S ha még nem is ismer mindenki, úgy gondolom egy jó cél érdekében sorompóba állnak az emberek egy ismeretlennek is. Többéves munka áll előttünk. Mégis, igaz, hogy még el sem kezdtük, újabb tervek körvonalazódnak bennem. Vannak tartalékaink az összefogásban, ezeket sze-, retném értelmes célok érdekében fölszabadítani, Ez akár több ciklusra való feladat tg lehet. M. K. Nehezen tűrik a rabságot A foglyokat végül is lelövik A telep külső udvarán üdezöld a pázsit. A belső kapun átjutva, váratlanul klórmeszes vízbe toppanok. Egyébként is kötelező a fertőtlenítés, mielőtt ide belép valaki. Nincs nagy forgalom, nem nagyon hívogatják errefelé a vendéget. Szód hosszú főutcáját végig- kocsizva, dús lombú fákkal boltozott úton haladunk tovább a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet szárnyastelepére. A természetnek ma már elég ritka madara a fácánfélék családjába tartozó Per- dix perdix, a szürke fogoly, amely főleg a mezőgazdaságilag művelt területeket kedveli. Pár évtizede még az Alföldön, a Dunántúl sík vidékein, lankás dombjai közelében élt. Hazánkban a legnagyobb Vajon miért ritka manapság az efféle vadászsákmány, amelyből a felséges jelzővel illetett fogolypecsenye készülhetne? A szakemberek szerint már a születésétől kezdve sok veszély leselkedik erre a monogam házasságban élő, kicsit különös természetű madárra. Ősi ellenségei közé ugyanis főként a fácán tartozik, ami nem tisztelve a rokonságot, elveri a területéről. Ez a madárfajta a mezsgyeszéleken csipeget, az idősebbje növényevő, a fiatalabbak rovarokat fogyasztanak Neki ebből a szempontból nem kedvezett a mezőgazdaság átszervezése, a nagy táblák kialakulása, de ártott a vegyszerek alkalmazása Is. A szövetkezet vezetői most az egyensúly bizonyos arányú javítására válla’’.óztak azzal, hogy létrehozták az ország legnagyobb fogolykeltető és -nevelő telepét, ahol egy év óta ezerkétszáz pár költ, s jövőre már hatvanezer madárra számítanak. Úttörő munkára vállalkoztak a gödiek, mert bár szerezhettek tapasztalatokat nyugati országokban, ötezer tojást hoztak be a törzsállomány kialakításához Dániából, túl sok ismeret még nem halmozódott fel. Murvai Zoltán elnök így foglalta össze az előzményeket, az indítékokat és a későbbi elképzeléseket: — A baromfiágazatunk tíz évvel ezelőtt alakult ki az Alagi Állami Gazdaságtól átvett telepen. A bábolnai rendszerű / broylercsirke-nevelést 11, erre a célra kiépített ólban kezdtük meg, ahol évente 2 ezer 500 tonna baromfihúst termelünk. A tervezett újabb fejlesztést már nem valósítottuk meg, mert közben mint tudjuk, változtak az energia- költségek, drágább lett a takarmány, nehezebb az értékesítés. Ezért két-három évvel ezelőtt úgy döntött a vezetőség, hogy a meglévő eszközöket kihasználva a szárnyasvad tenyésztésével kell próbálkozni. így jutottunk el a fogolytelepítéshez, aminek az alapfeltételei a csirkenevelés következtében megvoltak. Megfizeti, megkapja Pénzről nem szívesen beszél az elnök. Be kell látnunk, hogy a mai gazdasági élet természete szerint a termelő szervezetek nem tárnak mindent a nyilvánosság elé. Any- nyit azért elárul, hogy ez a madár 46 NSZK-márkát ér vadászat közben. Ebben a pénznemben számolva jövőre 3 milliós termelési értékre számítanak. — A foglyokat lelövik, ugye? — kérdezhetnénk stílszerűen annak hallatán, hogy a MAVAD szervezésében külföldi társaságok vásárolják meg, s így kerülnek puskacső elé. De talán jut majd belőlük a hazai síkokra is, ahol nem ritka manapság a különlegességeket kereső turista, aki ha megfizeti, meg is kaphatja azt. Terített asztal A hangosan cserregő tojók mellett fújtató hanggal igyekeznek elijeszteni kakasaik az idegent. Az értelmes kis jószágok megtanulták, hogy csőrükkel nyomják le az önita- tók pici billentyűjét, terített asztalt jelent az önetető, s mégis azt mondják: a neve ellenére nehezen tűri a rabságot ez a fajta, amely egyébként mindig hűséges a párjához. Kivéve, ha az első napi összeszoktatás nem sikertelen. A fölül dróthálóval borított, úgynevezett volierekből nem tudnak kirepülni, s a nevelés különböző fázisait élik végig csibekoruktól. Ezt segít megismerni Koczó Csaba állattenyésztési főágazatvezető, dr. Téchy Miklós ágazatvezető, s így értem meg, hogy a röptetőkben nőtt gyomnövények a kedvező klíma alakulását segítik, azért nem kaszálják le. Megvan a mezsgye utánzata is, hogy az itt sétáló felnőtt szárnyasok otthonosan érezzék magukat. Mielőtt ide kerülnének, a születésük után 14—15 napig az ólban tartják a madarakat, infralámpák melegítenek fölöttük. A következő 14-15 napon át, ahogy az időjárás engedi, már a nevelőház kifutójában is láthatjuk őket. A tojásokat darabonként gondosan számozza a személyzet. Egyedenként vizsgálják, elemzik, melyik vált be, melyik lesz terméketlen. Külön technológiája van a keltetésVáltozik a sportsziget Komfortos erdő Lassan, de változik a duna- haraszti sportsziget képe, ahol néhány éve kempinget építettek. A szigetnek nevezett hely valójában félsziget, s minden adottsága megvan arra, hogy népszerű idegenforgalmi hely és ugyanakkor a nagyközség lakóinak pihenőparkja legyen. Többek között ezért a tanács megkezdte egy nagyobb terület feltöltését. Ennek közelében tavaly épült egy csónakház a vízi úttörők számára és aktív közreműködésével. Pályázaton száz- ötvenezer forintot nyertek, s ebből megépülhet a csónaktároló szomszédságában egy vizesblokk. Gyarapszik a kemping is. Újabb bungalók épülnek, villanyhálózat-bővítésre is sor került, s a Közép-Duna Vidéki Intézőbizottság másfél milliós támogatásával elkészül a szilárd burkolatú út a kempingig. A változások közepette van, ami érintetlen marad. Ez a sportszigeten található erdő, amelyet megőriznek, de sétáló- utakkal tesznek komfortosabbá. Az infrastruktúra fejlesztésének sorában ott a telefon is, hamarosan nyilvános állomás készül. Láthatatlan üvegfal A madarak nagy gödöllői barátjával, Jáky Kálmánnal beszélgetve kitértünk arra is, hogy milyen veszedelmek leselkednek ezekre a kedves lényekre. Egyrészt bántják őket a kegyetlen szívű emberek, akik abban lelik örömüket, hogy kirabolják fészkeiket, légpuskával lövöldöznek rájuk. Am akaratunkon kívül is kárt tudunk okozni a levegőben élő állatoknak, miközben éppen azon fáradozunk, hogy szorosan kapcsolódjunk a természethez. Az egyik családi ház úgy épült, hogy legyen benne egy szoba három üvegfallal. Ezek közül kettő egymással párhuzamos. Ügy keresztül lehet látni rajtuk, mintha nem is lennének. A madaraknak ez különleges csapda. Amikor már a sokadik meggyvágó ütközött a számára észrevehetetlen falba, az emberek megtárgyalták a dolgot és találtak is megoldást. A szemben lévő üvegfalak egyikét mindig elfüggönyözik. Ekkor a madár észreveszi az akadályt és nem repül neki. A minap a gödöllői autóbuszállomás várótermében álldogáltam. A nyitott ajtón berepült egy madárka. Ahogy lenni szokott, a kijáratot nehezebben találta meg, mint a bejáratot. Amíg ugyanis az üvegfal kívülről a fényt visszatükröző anyaggal van borítva, belülről tökéletes a kilátás. Ez tévesztette meg a betévedt kalandort is. Sokszor ütődött az üvegfalnak, s nagy koppanások után a földre zuhant. Megpróbáltuk elkapni, de nem engedte. Ez is egy kis példa arra, hogy hányszor avatkozunk bele a természet rendjébe akaratlanul is. Es ugyan mi ez a kis közjáték ahhoz a gondhoz, ami egy éve keserítette meg a pályaudvar dolgozóinak munkáját, az utasok közlekedését, amikor fel kellett törni, ki kellett javítani az állomás betonútjait! — Balázs — Segítenek a taxisok Az állampolgárok közös ügye . Pest megye közrendjének, közbiztonságának alakulásában í a íováros környékének közbiztonsági állapota meghatározó í szerepet játszik, sőt nagy hatást gyakorol Budapest rendjé- í re és nyugalmára is. E megállapítást dr. Szabolcsi János V, rendőr ezredes, a Pest Megyei Rendörfőkapitányság yezetöjé- í nek közbiztonsági helyettese Is megerősítette. A főkapitányhelyettes elmondotta: a főváros vonzás- körzetéhez a megye területének csupán 23 százaléka tartozik, de a közel egymilliós lakosságból 440 ezren élnek itt. A területen — egy kivételével — áthalad az ország összes főútvonala, sűrű vasúthálózata és természeti adottA röptetők fölé vont dróthálón keresztül megfigyelhető a madár viselkedése (Vimola Károly felvételei) nek. A francia Bretagne típusú, Nationale cégtől vásárolt gép épp olyan gondosan forgatja meg az apró barna tojásokat, mint egy ösztönösen gondos, piros tarajú tyúk- anyó. Szép haszonnal Nem kevés költséggel, de várható szép haszonnal kell számolni ebben az ágazatban, amelyért lelkesen dolgoznak a fiatal szakemberek. Hat-nyolc fizikai munkás, két állatorvos munkálkodik a szárnyasok között. Aggódnak minden pár sorsáért, minden keltetés sikeréért. Azt mondja a pesti születésű Téchy Miklós: az állatok, a madarak életében is sok az értelem, csak fel kell fedezni. Ehhez pedig jó megfigyelés kell. És persze sok szeretet. Úgy láttam, ez nem hiányzik ebből a maroknyi csapatból. Kovács T. István ságai, történelmi hagyományai, művészeti és néprajzi értékei vannak, s ezekből adódóan kiemelt az idegenforgalma is. Mintegy százezer hétvégi ház és pihenötelek található itt. A tapasztalatok szerint a megyében .ismertté vált. bjinc§e- lekmények közel 45 százalékát ebben az övezetben követik el. A körülményekre való tekintettel az elmúlt öt évben e területen két új rendőrkapitányság is alakult, az egyik Dunakeszin, a másik Érden. Dr. Szabolcsi János rendőr ezredes hangsúlyozta: e kiemelt körzetben a bűnmegelőző tevékenységnek különösen nagy jelentősége van. E fontos lakossági, össztársadalmi érdek elősegítésére a rendőr- főkapitányság, erőinek átcsoportosítása révén, külön akcióalosztályt hozott létre, amelynek működése a rendőri munka eredményességében, a felderítés és a bűnelkövetők elfogásának gyorsításában máris hasznosnak mutatkozik. A főkapitányhelyettes kiemelte: a bűnözés, különösen napjainkban — a motorizáció korában és a tömegközlekedés fejlettségének mai színvonalán — nem ismer település- és megyehatárokat. Ennélfogva a rendőri szervek együttműködésének és a lakosság bűnözés elleni összefogásának is nélkülözhetetlen szerepe van. Érden, Mihály István rendőr őrnagy, a kapitányság vezetője, Kukla Tamás rendőr főhadnagy, az igazgatásrendészeti — és Tárnoki József rendőr, hadnagy, a közbiztonsági és közlekedési osztály vezetői voltak beszélgető partnereink. Mihály őrnagy és munkatársai szintén tevékenységük egyik sarkpontjának tekintik, hogy a közbiztonság javítását minél inkább az itt lakó állampolgárok közös ügyévé tegyék. A lakossági kapcsolatok építését azonban nagyban nehezíti, hogy az érdiek többsége nem helyben dolgozik. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek az önkéntes rendőrök toborzására, képzésére, továbbképizésére és rendszeres foglalkoztatására. Ennek is köszönhető, hogy az önkéntes rendőrök száma eléri a személyi állomány két és félszeresét. Számosán dolgoznak közülük bűnügyi és igazgatásrendészeti területen. Sokat segít a közbiztonsági és közlekedési szolgálatban a CB-rádiós magántaxisok egy csoportja. A hétvégi házak tulajdonosai 1987-ben az üdülőövezetre koncentrált feladattal, saját önvédelmi önkéntes rendőri csoportokat szerveztek a rendőrkapitányság körzeti megbízottjainak irányításával. Működésük a bűncselekmények alakulását már az eddigi tapasztalatok szerint is kedvezően befolyásolta. A közbiztonsági szolgálatra a rendőrkapitányság megalakulása óta Érden is évről évre nagyobb terhek hárultak. A közrend, közbiztonság elleni bűncselekmények száma 1987-ben az előző évihez képest több mint 200 százalékkal nőtt. Ez összefüggésben van az ismertté vált bűncselekmények számának növekedésével és a terület idegen- forgalmának dinamikus fejlődésével. Mindezek ellenére eddig a lakosság nyugalmát, illetve a terület közrendjét súlyosan érintő bűncselekmények nem történtek. Hajdú Sándor Közlekedésbiztonsági akción Érden (Csattos Pál felvétele
