Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

4 MW « 1988. JŰNIUS 27., HÉTFŐ Tanácstalan tanácstagok Jd célokért sorompóba állnak Fél esztendő után ismét elnök áll a Kiskun- lacházi Tanács élén. Igaz, hogy nem válasz­tott, hanem megbízott vezető, de ez ma már nem megy ritkaságszámba a megyében. S bebizonyosodott az is, hogy ez a tény nem minősíti sem az embert, sem a munkát. Az viszont már nem mindennapos, hogy a tanácstagokkal és a társadalmi szervezetek vezetőivel, aktivistáival történt elbeszélgeté­sek során huszonöt név vetődött fel, amikor a leendő elnök személye került szóba. Ez jól szemlélteti, hogy a tanácstagság mennyire ta­nácstalan és megosztott volt e kérdésben. A hosszas tárgyalások után négy komoly jelölt maradt, közülük végül Kocsis Mihály mellett döntött a testület. Tiszta tekintetű fiatalember fogad a ta­nácsházán. Magáról kévését mond: — Harmincöt éves vagyok, 1971 óta élek Kiskunlacházán, akkor költöztünk be a köz­ségbe egy közeli tanyáról. A tanácselnöki megbízatás előtt a KIOSZ ráckevei alapszer­vezetének titkára voltam, tizennégy teiepü. lés kisiparosainak ügyeivel foglalkoztunk. Hogy miért vállaltam el a tanácselnöki meg­bízatást? Több oka is van. Elsősorban, mert nagyon szeretem ezt á községet, vonzott a feladat, s úgy éreztem, képes vagyok megfe­lelni ezen a poszton. Egyenletesen fejlődött Kiskunlacháza az el­múlt évtizedekben, vélekedik Kocsis Mihály. Ez pedig nem kis eredmény, amikor minden­napos példa, hogy nagyközségek az alapellá­tás tökéletlenségének sokéves adósságaival küszködnek. Lacházán már esztendőkkel ez­előtt megszűntek a súlyos tanteremgondok, elfogadható a kereskedelmi ellátás. Van még feladat bőven, ám ezek nem fojtogató napi problémák megoldására irányulnak, hanem minőségi ellátásra. — Emlékszem gyerekkoromból, hogy Lac- házán két kis mozi is működött, ma egy sincs. Igaz, a művelődési házban rendeznek vetíté­seket. de az ottani körülményeket aligha le­het összehasonlítani' egy valóban erre a cél­ra épített teremével. Amikor a terveimről be­szélek, elsősorban a település ötéves tervi el­képzeléseire kell támaszkodnom. Ennek ki­emelt része egy oktatási és művelődési köz­pont, amely az egyik általános iskola közelé­ben épülne fel. A kezdés eredetileg 1989 len­ne, ám a tanácstestület úgy döntött, hogy vágjunk bele előbb, hiszen az építkezésben na­gyon igaz a mondás, miszerint az idő pénz. — A tervrajzok tanúsága szerint a telepü­lés legszebb középülete lesz majd az új-léte­sítmény, ápi az is látható, hogy a színház- és moziteremmel, szakköri szobákkal és kama­rateremmel készülő beruházás jócskán meg­haladja az ötvenmillió forintot. — A költségvetés hetvenhárommillióról szól. Ennek az összegnek a nagy része rendel­kezésünkre áll — mondja az elnök. — Húsz­mi lliót szeretnénk társadalmi összefogással előteremteni. Három jól gazdálkodó termelő- szövetkezet tevékenykedik a területen, s je­lentős vállalatok is dolgoznak itt. Az ő segít­ségükkel megoldhatjuk ezt a nagy munkát. Alig egy esztendeje nagy vihart kavart a településen, amikor a mostani művelődési ház udvarából kihasítottak egy darabot egy zöldség kereskedő árudája számára. Lehet, hogy hamarosan helyén lesz a bolt, hiszen azt tervezi a tanács, kereskedelmi célokra értékesíti a művelődési házat. — Nem fél új elnökként belevágni egy ilyen hatalmas munkába? Ismerni még nem nagyon ismerik az emberek, márpedig ez so­kat jelent errefelé. — A feladatoktól nem félek. S ha még nem is ismer mindenki, úgy gondolom egy jó cél érdekében sorompóba állnak az emberek egy ismeretlennek is. Többéves munka áll előt­tünk. Mégis, igaz, hogy még el sem kezdtük, újabb tervek körvonalazódnak bennem. Van­nak tartalékaink az összefogásban, ezeket sze-, retném értelmes célok érdekében fölszabadí­tani, Ez akár több ciklusra való feladat tg le­het. M. K. Nehezen tűrik a rabságot A foglyokat végül is lelövik A telep külső udvarán üde­zöld a pázsit. A belső kapun átjutva, váratlanul klórmeszes vízbe toppanok. Egyébként is kötelező a fertőtlenítés, mi­előtt ide belép valaki. Nincs nagy forgalom, nem nagyon hívogatják errefelé a vendéget. Szód hosszú főutcáját végig- kocsizva, dús lombú fákkal boltozott úton haladunk to­vább a gödi Dunamenti Ter­melőszövetkezet szárnyastele­pére. A természetnek ma már elég ritka madara a fácán­félék családjába tartozó Per- dix perdix, a szürke fogoly, amely főleg a mezőgazdasági­lag művelt területeket kedve­li. Pár évtizede még az Al­földön, a Dunántúl sík vidé­kein, lankás dombjai közelé­ben élt. Hazánkban a legnagyobb Vajon miért ritka manap­ság az efféle vadászsákmány, amelyből a felséges jelzővel illetett fogolypecsenye készül­hetne? A szakemberek szerint már a születésétől kezdve sok ve­szély leselkedik erre a mono­gam házasságban élő, kicsit különös természetű madárra. Ősi ellenségei közé ugyanis főként a fácán tartozik, ami nem tisztelve a rokonságot, el­veri a területéről. Ez a ma­dárfajta a mezsgyeszéleken csipeget, az idősebbje növény­evő, a fiatalabbak rovarokat fogyasztanak Neki ebből a szempontból nem kedvezett a mezőgazdaság átszervezése, a nagy táblák kialakulása, de ártott a vegyszerek alkalma­zása Is. A szövetkezet vezetői most az egyensúly bizonyos arányú javítására válla’’.óztak azzal, hogy létrehozták az ország legnagyobb fogolykeltető és -nevelő telepét, ahol egy év óta ezerkétszáz pár költ, s jö­vőre már hatvanezer madár­ra számítanak. Úttörő munkára vállalkoz­tak a gödiek, mert bár sze­rezhettek tapasztalatokat nyu­gati országokban, ötezer to­jást hoztak be a törzsállo­mány kialakításához Dániá­ból, túl sok ismeret még nem halmozódott fel. Murvai Zoltán elnök így fog­lalta össze az előzményeket, az indítékokat és a későbbi el­képzeléseket: — A baromfiágazatunk tíz évvel ezelőtt alakult ki az Alagi Állami Gazdaságtól át­vett telepen. A bábolnai rend­szerű / broylercsirke-nevelést 11, erre a célra kiépített ól­ban kezdtük meg, ahol évente 2 ezer 500 tonna baromfihúst termelünk. A tervezett újabb fejlesztést már nem valósítot­tuk meg, mert közben mint tudjuk, változtak az energia- költségek, drágább lett a ta­karmány, nehezebb az érté­kesítés. Ezért két-három év­vel ezelőtt úgy döntött a ve­zetőség, hogy a meglévő esz­közöket kihasználva a szár­nyasvad tenyésztésével kell próbálkozni. így jutottunk el a fogolytelepítéshez, aminek az alapfeltételei a csirkeneve­lés következtében megvoltak. Megfizeti, megkapja Pénzről nem szívesen beszél az elnök. Be kell látnunk, hogy a mai gazdasági élet természete szerint a termelő szervezetek nem tárnak min­dent a nyilvánosság elé. Any- nyit azért elárul, hogy ez a madár 46 NSZK-márkát ér vadászat közben. Ebben a pénznemben számolva jövőre 3 milliós termelési értékre számítanak. — A foglyokat lelövik, ugye? — kérdezhetnénk stílszerűen annak hallatán, hogy a MA­VAD szervezésében külföldi társaságok vásárolják meg, s így kerülnek puskacső elé. De talán jut majd belőlük a ha­zai síkokra is, ahol nem rit­ka manapság a különlegessé­geket kereső turista, aki ha megfizeti, meg is kaphatja azt. Terített asztal A hangosan cserregő tojók mellett fújtató hanggal igye­keznek elijeszteni kakasaik az idegent. Az értelmes kis jó­szágok megtanulták, hogy cső­rükkel nyomják le az önita- tók pici billentyűjét, terített asztalt jelent az önetető, s mégis azt mondják: a neve ellenére nehezen tűri a rabsá­got ez a fajta, amely egyéb­ként mindig hűséges a párjá­hoz. Kivéve, ha az első napi összeszoktatás nem sikertelen. A fölül dróthálóval borított, úgynevezett volierekből nem tudnak kirepülni, s a neve­lés különböző fázisait élik vé­gig csibekoruktól. Ezt segít megismerni Koczó Csaba ál­lattenyésztési főágazatvezető, dr. Téchy Miklós ágazatveze­tő, s így értem meg, hogy a röptetőkben nőtt gyomnövé­nyek a kedvező klíma alaku­lását segítik, azért nem ka­szálják le. Megvan a mezs­gye utánzata is, hogy az itt sétáló felnőtt szárnyasok ott­honosan érezzék magukat. Mi­előtt ide kerülnének, a szüle­tésük után 14—15 napig az ólban tartják a madarakat, infralámpák melegítenek fö­löttük. A következő 14-15 na­pon át, ahogy az időjárás en­gedi, már a nevelőház kifutó­jában is láthatjuk őket. A tojásokat darabonként gondosan számozza a személy­zet. Egyedenként vizsgálják, elemzik, melyik vált be, me­lyik lesz terméketlen. Külön technológiája van a keltetés­Változik a sportsziget Komfortos erdő Lassan, de változik a duna- haraszti sportsziget képe, ahol néhány éve kempinget építet­tek. A szigetnek nevezett hely valójában félsziget, s minden adottsága megvan arra, hogy népszerű idegenforgalmi hely és ugyanakkor a nagyközség lakóinak pihenőparkja legyen. Többek között ezért a tanács megkezdte egy nagyobb terü­let feltöltését. Ennek közelében tavaly épült egy csónakház a vízi út­törők számára és aktív közre­működésével. Pályázaton száz- ötvenezer forintot nyertek, s ebből megépülhet a csónaktá­roló szomszédságában egy vi­zesblokk. Gyarapszik a kemping is. Újabb bungalók épülnek, vil­lanyhálózat-bővítésre is sor került, s a Közép-Duna Vidéki Intézőbizottság másfél milliós támogatásával elkészül a szi­lárd burkolatú út a kempin­gig. A változások közepette van, ami érintetlen marad. Ez a sportszigeten található erdő, amelyet megőriznek, de sétáló- utakkal tesznek komfortosab­bá. Az infrastruktúra fejlesz­tésének sorában ott a telefon is, hamarosan nyilvános állo­más készül. Láthatatlan üvegfal A madarak nagy gödöllői barátjával, Jáky Kál­mánnal beszélgetve kitértünk arra is, hogy milyen ve­szedelmek leselkednek ezekre a kedves lényekre. Egy­részt bántják őket a kegyetlen szívű emberek, akik ab­ban lelik örömüket, hogy kirabolják fészkeiket, légpus­kával lövöldöznek rájuk. Am akaratunkon kívül is kárt tudunk okozni a levegőben élő állatoknak, miközben éppen azon fáradozunk, hogy szorosan kapcsolódjunk a természethez. Az egyik családi ház úgy épült, hogy legyen benne egy szoba három üvegfallal. Ezek közül kettő egymással párhuzamos. Ügy keresztül lehet látni rajtuk, mintha nem is lennének. A madaraknak ez kü­lönleges csapda. Amikor már a sokadik meggyvágó ütközött a szá­mára észrevehetetlen falba, az emberek megtárgyal­ták a dolgot és találtak is megoldást. A szemben lévő üvegfalak egyikét mindig elfüggönyözik. Ekkor a ma­dár észreveszi az akadályt és nem repül neki. A minap a gödöllői autóbuszállomás várótermében álldogáltam. A nyitott ajtón berepült egy madárka. Ahogy lenni szokott, a kijáratot nehezebben találta meg, mint a bejáratot. Amíg ugyanis az üvegfal kívül­ről a fényt visszatükröző anyaggal van borítva, belül­ről tökéletes a kilátás. Ez tévesztette meg a betévedt kalandort is. Sokszor ütődött az üvegfalnak, s nagy koppanások után a földre zuhant. Megpróbáltuk elkap­ni, de nem engedte. Ez is egy kis példa arra, hogy hányszor avatko­zunk bele a természet rendjébe akaratlanul is. Es ugyan mi ez a kis közjáték ahhoz a gondhoz, ami egy éve keserítette meg a pályaudvar dolgozóinak mun­káját, az utasok közlekedését, amikor fel kellett törni, ki kellett javítani az állomás betonútjait! — Balázs — Segítenek a taxisok Az állampolgárok közös ügye . Pest megye közrendjének, közbiztonságának alakulásában í a íováros környékének közbiztonsági állapota meghatározó í szerepet játszik, sőt nagy hatást gyakorol Budapest rendjé- í re és nyugalmára is. E megállapítást dr. Szabolcsi János V, rendőr ezredes, a Pest Megyei Rendörfőkapitányság yezetöjé- í nek közbiztonsági helyettese Is megerősítette. A főkapitányhelyettes el­mondotta: a főváros vonzás- körzetéhez a megye területé­nek csupán 23 százaléka tar­tozik, de a közel egymilliós lakosságból 440 ezren élnek itt. A területen — egy kivé­telével — áthalad az ország összes főútvonala, sűrű vasút­hálózata és természeti adott­A röptetők fölé vont dróthá­lón keresztül megfigyelhető a madár viselkedése (Vimola Károly felvételei) nek. A francia Bretagne tí­pusú, Nationale cégtől vásá­rolt gép épp olyan gondosan forgatja meg az apró barna tojásokat, mint egy ösztönö­sen gondos, piros tarajú tyúk- anyó. Szép haszonnal Nem kevés költséggel, de várható szép haszonnal kell számolni ebben az ágazatban, amelyért lelkesen dolgoznak a fiatal szakemberek. Hat-nyolc fizikai munkás, két állator­vos munkálkodik a szárnya­sok között. Aggódnak minden pár sorsáért, minden keltetés sikeréért. Azt mondja a pesti születésű Téchy Miklós: az ál­latok, a madarak életében is sok az értelem, csak fel kell fedezni. Ehhez pedig jó meg­figyelés kell. És persze sok szeretet. Úgy láttam, ez nem hiányzik ebből a maroknyi csapatból. Kovács T. István ságai, történelmi hagyományai, művészeti és néprajzi értékei vannak, s ezekből adódóan ki­emelt az idegenforgalma is. Mintegy százezer hétvégi ház és pihenötelek található itt. A tapasztalatok szerint a me­gyében .ismertté vált. bjinc§e- lekmények közel 45 százalékát ebben az övezetben követik el. A körülményekre való te­kintettel az elmúlt öt évben e területen két új rendőrka­pitányság is alakult, az egyik Dunakeszin, a másik Érden. Dr. Szabolcsi János rendőr ezredes hangsúlyozta: e ki­emelt körzetben a bűnmegelő­ző tevékenységnek különösen nagy jelentősége van. E fon­tos lakossági, össztársadalmi érdek elősegítésére a rendőr- főkapitányság, erőinek átcso­portosítása révén, külön ak­cióalosztályt hozott létre, amelynek működése a rendőri munka eredményességében, a felderítés és a bűnelköve­tők elfogásának gyorsításában máris hasznosnak mutatkozik. A főkapitányhelyettes kiemel­te: a bűnözés, különösen nap­jainkban — a motorizáció ko­rában és a tömegközlekedés fejlettségének mai színvona­lán — nem ismer település- és megyehatárokat. Ennélfog­va a rendőri szervek együtt­működésének és a lakosság bű­nözés elleni összefogásának is nélkülözhetetlen szerepe van. Érden, Mihály István rendőr őrnagy, a kapitányság vezető­je, Kukla Tamás rendőr fő­hadnagy, az igazgatásrendé­szeti — és Tárnoki József rendőr, hadnagy, a közbizton­sági és közlekedési osztály ve­zetői voltak beszélgető part­nereink. Mihály őrnagy és munka­társai szintén tevékenységük egyik sarkpontjának tekintik, hogy a közbiztonság javítását minél inkább az itt lakó ál­lampolgárok közös ügyévé te­gyék. A lakossági kapcsolatok építését azonban nagyban ne­hezíti, hogy az érdiek többsé­ge nem helyben dolgozik. Megkülönböztetett figyel­met szentelnek az önkéntes rendőrök toborzására, képzé­sére, továbbképizésére és rend­szeres foglalkoztatására. En­nek is köszönhető, hogy az önkéntes rendőrök száma eléri a személyi állomány két és félszeresét. Számosán dolgoz­nak közülük bűnügyi és igaz­gatásrendészeti területen. So­kat segít a közbiztonsági és közlekedési szolgálatban a CB-rádiós magántaxisok egy csoportja. A hétvégi házak tulajdono­sai 1987-ben az üdülőövezetre koncentrált feladattal, saját önvédelmi önkéntes rendőri csoportokat szerveztek a rend­őrkapitányság körzeti megbí­zottjainak irányításával. Mű­ködésük a bűncselekmények alakulását már az eddigi ta­pasztalatok szerint is kedve­zően befolyásolta. A közbiztonsági szolgálatra a rendőrkapitányság megala­kulása óta Érden is évről év­re nagyobb terhek hárultak. A közrend, közbiztonság elle­ni bűncselekmények száma 1987-ben az előző évihez ké­pest több mint 200 százalék­kal nőtt. Ez összefüggésben van az ismertté vált bűncse­lekmények számának növeke­désével és a terület idegen- forgalmának dinamikus fejlő­désével. Mindezek ellenére eddig a lakosság nyugalmát, illetve a terület közrendjét súlyosan érintő bűncselekmé­nyek nem történtek. Hajdú Sándor Közlekedésbiztonsági akción Érden (Csattos Pál felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom