Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

1988. JUNIUS 27., HÉTFŐ 3 Lába kélt a harci kakasnak Á hétvégi nagy visegrádi látványosság, a Toldi Miklós- választás sok fiatal országjáró diákot csábított a királyi pa­lota udvarára, bár a XXI. ODOT sem szűkölködött saját programokban sem. Sőt, a csütörtök óta Mogyoró-hegyen táborozó kétezer fiatal inkább a bőség zavarával küzdött. Nagyot markoltak az országos találkozó rendezői. Ennek megállapításához elő sem kel­lett venni a részletes progra­mot, elég volt a nap bármely szakában meghallgatni a han­gosbeszélő információit. Az esztergomi, szentendrei város­nézéstől a kajaktúrán át, a Rám-szakadékba tett izgalmas kirándulásig, a szinte párhu­zamosan futó színes rendezvé­nyek között kellett választa­niuk a táborlakóknak. Talán, a ma már felnőtt, régi ODOT-osok számára túl­szervezettnek tűnhetett a va­sárnap délig tartó találkozó, ám mindenképpen azt bizo­nyította, hogy a gondokkal küzdő, tömegbázist vesztett if­júsági mozgalom egyik leg­nagyobb, legtekintélyesebb múltú rendezvénye ma is a régi. A középiskolások minden­képpen, akik, akárcsak az el­ső országjáró diákok találko­zóján részt vevők, nyitott szív­vel, szemmel és füllel érkez­tek. Hazánk egyik legszebb tá­jának megismerésére, új is­meretségek, barátságok szer­zésére, vidám együttlétre vágytak, s ezt, apróbb-na-, gyobb zökkenőktől eltekintve el is érték. Még az élelmezés egyhan­gúsága sem szeghette kedvü­ket. Az ellátást adó honvédel­mi egység gulyáságyúi ugyanis három napon át ontották ebédre a levest — és csak azt —, reggelire, vacsorára pedig a főtt kolbászt. Így azután, amikor a Szolnok megyeiek mezbe öltöztetett harci kaka­sának lába kélt, azt hitték, valamelyik éhes társaság pró­bálta színesíteni grillkakassal a menüt... Nem lehetett panasz viszont a vetélkedőkre, például arra a városismereti versenyre, ame­lyen a találkozó résztvevői­nek nagy része — közel ezer- hétszáz fiatal — indult. Míg végigjárták a történelmi em­lékekben gazdag valamikori várost, Visegrádot, egy tapasz­talt idegenvezető tárgyi tudá­sát sajátíthatták el. Jól vizsgázott az ODOT ide­jén a mogyoró-hegyi erdei művelődés háza, Makovecz Imre meglepő formájú és építészeti megoldású munká­ja. A gyeppel befedett, kör alakú házban dolgozott az ODOT „agya”, a tucatnyi Az erdőt takarították szombaton délelőtt az országjáró diákok (bal oldali felvételünkön). A Szolnok megyeiek mezbe öltöztetett harci kakasa az ODOT sztárja volt. Közgyűlés az MHSZ-ben nagyszabású rendezvény szer­vezőgárdája. A legnagyobb akciók, mint a városismereti verseny, az éjszakai akadály­túra, vagy a tájékozódási fu­tás, egyenként is több mint ezer-ezerötszáz diákot mozga­tott. Nemcsak a történelmi múlt, hanem a jelen megismerésére is mód nyílt, sőt a fiatalok a gyakorlatban is megtudták, mit jelentenek aprópénzre váltva a vendéglátó, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság környezetvédelmi erőfeszítései. Szombat délelőtt csaknem ezer középiskolás szállta meg az erdőt a Mogyoró-hegy kör­nyékén. Szedték halmokba a gallyakat, gyűjtötték a láto­gatók után maradt tejeszacs­kókat, konzervdobozokat, üve­geket. Az ODOT résztvevői azon­ban nem tartoztak a szemete- lők közé. A sátorvárosban és környékén alig akadt elszórt hulladék. A parkerdőgazdaság az érdéi munkáért és a réndért rendkívüli, ingyen pónilovag- lással jutalmazta a fiatalokat. A XXI. ODOT vasárnap délelőtt egy emlékoszlop fel­állításával zárult Visegrádon. (A találkozó sporteseményei­ről lapunk 7. oldalán számo­lunk be.) M. K. A veszprémi Böröcz Gábor a kőfaragással ismerkedett a ki­rályi palota kertjében. A cím fölötti képen: a lányok fűré­szelőversenyen mérték össze ügyességüket fFolytatás az 1. oldalról.) A főtitkári beszámoló sorra vette azokat a feladatokat, amelyeket a Politikai Bizott­ság szabott meg a honvédelmi szövetség számára: erősítse tevékenységének mozgalmi jel­legét, demokratikus vonásait; a honvédelmi nevelőmunká­ban kialakult társadalmi munkamegosztásnak megfele­lően növelje alaptevékenysé­gének hatékonyságát; tömeg­befolyását erősítve eredménye­sen vegye ki részét az ifjúság honvédelmi neveléséből, az is­kolai honvédelmi oktatás se­gítéséből; tegye tartalmasabbá a klubokban a politikai ne­velőmunkát, s az ott folyó te­vékenység igazodjon a fiatal korosztályok életkori sajátos­ságaihoz. A szövetség jellegében, fel­adataiban bekövetkezett vál­tozásoknak megfelelően mó­dosítani kell az irányítás rendjét és szervezeti struktú­ráját; az elkövetkező időszak­ban a budapesti, a megyei és a területi szerveknél a klu­bok és szakosztályok élére vezetőségeket, illetve vezető­ket kell választani. A sorkötelesek politikai ok­tatásának javítása változatla­nul a fontos feladatok közé tartozik. A jövőben az általá­nos honvédelmi oktatást — az eddigiektől eltérően — hatvan órában, a munkaidőalap vé­delmére hozott intézkedések betartásval kell megszervez­ni. Évente mintegy százezer ál­lampolgár kiképzésével a szö­vetség az országban működő gépjárművezetői kiképző szer­vek élvonalába tartozik. Nö­velni akarják a gépjárműve­zető-képző iskolák felelősségét azzal is, hogy a megyei veze­tőségek önálló és önelszámoló oktatási intézményeivé vál­nak. Jövőre felülvizsgálják az MHSZ-ben a sportolók minő­sítésének szintjeit és az újak meghatározásánál a mércét a világ legjobbjaihQS5„Jgazítják. A kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség össz­hangjának erősítésére tett in­tézkedések vázolása után a főtitkár elmondta: a függetle­nített állomány tízszázalékos csökkentését tervezik erre az évre — ez kétszázharminc státus megszüntetését jelenti —, 1990-ig pedig további je­lentős létszámcsökkentésre ke­rül sor. A főtitkári előterjesztést kö­vető vitában nagyon sokan kértek szót, az idő rövidsége miatt azonban nem mindenki léphetett a szónoki emelvény­re a jelentkezők közül. A Pest megyei delegátusok közül Makány István, a ceglédi ve­zetőség mellett működő agitá- ciós és propagandabízottság társadalmi vezetője is csak írásban adhatta be felszólalá­sát. Dr. Aján Tamás, az Állam! Ifjúsági és Sporthivatal el­nökhelyettese a délelőtti vitá­ban kijelentette: a honvédel­mi szövetség a magyar sport megbízható pillérének a sze­repét is betölti. Tavaly pél­dául az MHSZ sportolói hu­szonnégy dobogós helyezést értek el a világ- és Európa- versenyeken. Az ebédszünetet követően elsőként Kárpáti Ferenc hon­védelmi miniszter lépett a szó­noki emelvényre, s a kor­mány és a Magyar Néphad­sereg nevében üdvözölte az MHSZ háromszázezer főnyi tagságát. Felvázolva a szövet­ség létrejöttének körülménye­it, négy évtizedes fejlődését, arra a következtetésre jutott, hogy ez a társadalmi alapo­kon működő szervezet ered­ményesen töltötte be hivatá­sát. Sajátos eszközeivel és módszereivel — ahogy eddig — ezután is a haza, szocia­lista vívmányaink és társadal­mi rendszerünk védelmére neveli, készíti fel az ifjúsá­got. A honvédelmi miniszter rea­gált az egyik délelőtti felszó­laló szavaira. A küldött el­mondta, Angliában történt a hőlégballonosok versenyén, hogy egy negyven éve ott élő asszony könnyes szemmel csó­kolta meg a piros-fehér-zöld zászlót. Nekünk úgy kell ne­velnünk ifjúságunkat, hogy itthon élve és dolgozva is fel­forrósodjon a szíve a magyar Himnusz hallatán. Végezi ül arra kérte Kárpáti Ferenc az MHSZ vezetőit, ak­tivistáit, hogy a fiatalokat úgy készítsék fel a sorkatonai szolgálatra, hogy ezek az if­jak segítsenek a néphadsereg­ben még ma is előforduló — és szégyenletes — „kitolások” megszüntetésében. Annál is inkább, mivel az öregkato­náknak az újoncok sérelmére elkövetett otromba tréfái a közhangulatot rontják és igaz­talan képet alakítanak ki a közvélemény egy részében a néphadseregbeli állapotokról. Czinege Lajos nyugállományú miniszterelnök-helyettes, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke segítséget kért az ál­tala képviselt szövetség mun­kájához, a nemzet jövője szempontjából nagyon fontos feladatainak megoldásához. Cseri Sándor Erről olvastam Lakásgazdálkodás a lexikonban A kisiparosok tisztújító küldöttgyűlése A vállalkozás kockázattal jár í Szombaton Budapesten befejeződött a Kiskereskedők Or- 4 szágos Szervezetének tisztújító országos küldöttgyűlése. A ta- 2 nácskozás második napján a vitában felszólalt Marjai József í miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter is. Marjai József, az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány nevében köszöntötte a jelenlevőket, majd arról szólt, hogy gazdasági előrehaladá­sunk feltétele a reform kö­vetkezetes kibontakoztatása, elkötelezett folytatása. Csak a gazdálkodás valamennyi ele­mének harmonikusan illeszke­dő változásával érhető el a piaci mechanizmusok erősíté­se, növelhetők az importforrá­sok, és alakítható ki egyen-, letesebb keresleti-kínálati helyzet a belső piacon. A kiskereskedelmi forga­lom alakulását elemezve el­mondta, hogy az év első öt hónapjában a múlt év azo­nos időszakához képest válto­zatlan áron számítva 6 száza­lékkal kevesebbet vásárolt a lakosság. A magánkereskede­lem viszont ebben az időszak­ban is dinamikusan fejlődött; nőtt a kiskereskedők által el­adott áruk értéke is mennyi­sége. Ez annak köszönhető, hogy a magánkereskedelem az átlagosnál érzékenyebben rea­gált a fogyasztói igények, a kereslet változására. Ahogy arra a KISOSZ ve­zetésének jelentése is rámuta­tott, az elmúlt öt évben 39 ezer új magánkereskedői mű­ködési engedélyt adtak ki, ám 21 ezren visszaadták jogosít­ványukat. A változás, az át­rendeződés önmagában termé­szetes jelenség, a gazdaságot serkentő tényező, s a vállal­kozás magában rejti a bukás kockázatát is — mondta. A jövő feladatai között ki­emelten említette azoknak a változásoknak a továbbfolyta­tását, amelyek azt hivatottak elősegíteni, hogy a kereskedők a vállalkozás tulajdonformá­jától függetlenül azonos köz- gazdasági feltételek mellett végezhessék munkájukat. Már eddig is több intézkedést hoz­tak a magánkereskedői tevé­kenység korlátáinak oldására. A vállalkozók bizalmát nem rövid távú preferenciákkal, ha­nem hosszú távon is stabil, a változásaiban is következetes, előre kiszámítható szabályo­zással kell erősíteni — mond­ta. A reformfolyamatok kibon­takoztatásában a kormány épít a magánszektor aktivi­tására, a kereskedelem és a vendéglátás fejlesztésében pe­dig különösen nagy szerepet szán a magántőkének — mondta végezetül Marjai Jó­zsef. A vitában csaknem vala­mennyi felszólaló kifogásolta az adózás és nyilvántartás túlzott adminisztrációját, amely a vendéglátóiparban és a nagyobb üzletekben külön munkaerő felvételét, a létszám bővítését igényelné. Ezt köve­tően a küldöttgyűlés állásfog­lalást fogadott el, amelyben a KISOSZ legfontosabb felada­tait összegezte. A küldöttgyűlés végül zárt ülésen megválasztotta a KI­SOSZ 15 tagú országos elnök­ségét és az 5 tagú országos ellenőrző bizottságot. A KI­SOSZ elnöke dr. Baradlay György. K edvenc olvasmányaim közé tartoznak a szótárak és a lexikonok. A szavak tá­raiban ugyanannak a hangsornak sokféle je­lentéstartalma ragad meg, a lexikonokban a megállapodott tudás. Lexikonok lapjait for­gatva biztonságot érzek, nyugalom száll meg, mert tudom, az egyetemes és a szakmai is­meretek eme tudományosan rendszerezett köteteibe csakis olyasmi kerülhet be, ami­ben generációk sokszorosan ellenőrzött meg­figyelései, tapasztalatai összegződnek. Szótárt és lexikont gyakran úgy olvasga­tok, mint szépirodalmi művet. Egy-egy cik­kelyénél megállók, elgondolkozom. Örömmel nyugtázom: ezt is tudjuk, azt is tudjuk, nem is olyan kesze-kusza ez a világ. Rend van itt, kérem, biztos talaj a lábunk alatt, bizonyta­lankodásra semmi okunk. Lakásgazdálkodás: a minap e szócikkre té­vedt a szemem. Lássuk, mit írnak erről, mi is ez: a lakásszükséglet kielégítésére, a la­kásalap állandó fejlesztésére, megóvására és a lakásviszonyok fokozatos megjavítására irányuló tevékenység. A lakásgazdálkodás lé­nyegében három irányú: a) fejlesztés (építés), b) megóvás ((fenntartás, karbantartás), c) el­osztás (hasznosítás). A lakásgazdálkodás ná­lunk hatósági feladat, melyet alsó fokon a községi, ill. kerületi tanács gyakorol, és mely­nek célja a rendelkezésre álló lakásoknak az igényjogosultak között a törvényes rendelke­zéseknek megfelelő módon történő elosztása. A következő címszó a lakáskiutalás. Ez a lakásügyi szervek tevékenysége, amelynek során a rendelkezésük alatt álló üres vagy megüresedett lakásokat, ill. a jogos lakás­igényt meghaladó lakrészeket az igényjogo­sultak részére lakhatásra kiutalják. A lakásügyi szervek és a lexikon természe­tesen azt is tudja, mi a jogos lakásigény mér­téke: minden családot és minden egyedül élő személyt is egy-egy lakószoba illet meg. Amennyiben a családban két személynél több él együtt, úgy minden további két személy­nek egy lakószoba jár. Páratlan számú több­letcsaládtag után is jár egy további lakó­szoba. Itt megálltam. Levettem a szemüvegemet, és erős gondolkozásba fogtam. Az amennyi­ben szó megzavarta nyugalmamat. Amennyi­ben a családban két személynél több él... Normálisan a család két tagból áll? Lehetsé­ges továbbá páros és páratlan számú többlet­családtag? Valami nem stimmel. Levettem a polcról ugyanennek a lexikonnak egy másik kötetét, megnézendő, mi a család. Íme: A társadalom életének egyik alapegysége, a leg­közelebbi rokonok kapcsolatainak történelmi­leg változó formája. Újabb kötetet vettem le, mi lehet az, amikor még csak ketten vannak, amikor férfi és nő házasságra lép? Ez: férfi és nő jogilag szabályozott, családalapítást cél­zó egyezsége. Ketten tehát nem alkothatnak családot... hagyjad már, mondtam magam­nak, miért kell folyton okoskodnod, még majd a lexikonban is ellentmondásokat fogsz kimu­tatni. Vedd föl a szemüvegedet és olvassál tovább. Elnézést kértem magamtól, és foly­tattam: A munkakörüknél fogva fontos szel­lemi munkával foglalkozók (pl. tudósok, mű­vészek, képviselők, pedagógusok, orvosok, bí­rák, ügyészek, ügyvédek, állami hivatalok osztályvezetői stb.), valamint fizikai munkát végző, de jelentős eredményt elért újítók ré­szére indokolt esetben külön szoba utalható ki. Újra megnyugodtam. Most már sejtem, kik lakhatnak azokban a hegyvidéki házakban, amelyeket az osztrák televízió által készített és nálunk is bemutatott filmben láttam. Ar­ra is választ kaptam, miért nincs ilyen laká­suk bizonyos fizikai dolgozóknak és szellemi munkásoknak. Esetük nem indokolja. Kör Pál Az ODOT hangulata a régi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom