Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-25 / 151. szám

I 198*. JUNIUS 23., SZOMBAT 5 Egyedi gyártmányok. Több nagy sorozatú termék gyártása mellett kisebb- nagyobb szériákban kutatóintézetek részére készí­tenek egyedi darabokat a péeeli Vasipari Kisszövet­kezetben. Jelenleg itt többféle ilyen készülék áll megmunkálás alatt, ilyen például az erdészet­ben használatos emelőgépek erőátviteli egysége is. Búzás József marógépével ezt a szerkezetet munkálja meg. (Hancsovszki János felvétele) Shiba professzor gondolatai a június 20-i hétre Japánban harminc, nálunk öt év? ~ A termékek színvonalának javítására — mint arról lapunk J tegnapi számának első oldalán beszámoltunk — széles körtí j akciókat kezdeményezett a kormány. Ennek keretében kül- í földön már alkalmazott szervezési eljárásokat is átveszünk í Ügy, hogy honosításuk költségeinek felét az illető tárcák fi- J zetik. Az Ipari Minisztérium egyebek között az úgynevezett j átfogó minőségvezetési rendszer elterjesztésére kötött szerzö- í dést a Pt'odinform Tanácsadó Vállalattal, amely a konzulensi '/ feladatokra a Coopsystem Szervezési és Vezetési Tanácsadó í Iroda munkatársait kerté fel. A részvételbe kiírt pályázat nyertesei kozott találjuk a váci Forte Fotokémiai Ipart is. ahol már mekezdődött a munka, amelynek második, befejező szakasza december­ben zárul. A két nappal ezelőtt megrendezett szakmai meg­beszélésen, amelyen az eddigi tapasztalatokat összegezték, két beszélgetésre -nyílt lehető­ségünk. A vállalatnál folyó munka hátterét SHoji Shiba professzor, a bécsi’ ‘’székhelyű Társadalmi Gazdasági Terve­zések Intézetének munkatársa es Peterdy Vince, a Forte igaz­gatója igyekezett megvilágíta­ni. — Más szocialista orszáook- ban is érdeklődnek,, az önök szolgáltatásai iránt? — kérdez­tük a japán szakembert. — Igen, Magyarországon kí­vül dolgozunk Bulgáriában is, sót, a szovjet vállalatok, is fel­figyeltek tevékenységünkre. Néhány nap múlva egy moszk­vai meghívásnak teszek eleget. — Japánban mennyire ter­jedt el az átfogó minösegveze- tési rendszer? — Azt hiszem, az országunk­ban előállított termékek is bi­zonyítják, hogy széles körben. De nem egyik napról a másik­ra! A gyökerek 1955-ig nyúl­nak vissza, amikor is a gyártók legfontosabb törekvése az volt, hogy elérjék: az áru minden tekintetben megfeleljen az ál­taluk felállított követelmé­nyeknek. Ám hamar kiderült, hogy ennek az ellenőrzésnek a hatása nem tartós. Egy ma­gasabb szintet jelentett, ami­kor azt kezdték vizsgálni^ hogy a termék mennyiben elégíti ki a vevők igényeit. Ez a hatvanas évek elején vált általános törekvéssé Japán­ban. Később azonban újabb gond jelentkezett. Kiderült, hogy a minőség ugyan jó, de magasak a költségek, s ez rontja egy-egy áru megítélé­sét, versenyképességét. Ezért harmadik fázisként azt jelöl­hetjük meg, amikor az ala­csony ár is elterjedt, s ezt á. hetvenes évek közepétől mondhattuk általánosnak. Napjainkban azonban egy újabb kihívásra kell válaszol­nunk. A rendkívül gyorsan fejlődő kisebb országok, mint Tajvan. Dél-Korea. Szingapúr a munkaerő alacsony költsé­ge miatt még olcsóbban tud­nak termelni, mint a japán cégek. Csak úgy vehetjük fel a versenyt, megítélésem sze­rint, ha megkeressük azokat a latens, tehát még fel sem is­mert minőségi igényeket, ame­lyek vonzóak lehetnek a vá­sárlók körében. — Ha tapánban több mint három évtizedig tartott a kor­szerű minőségre ösztönző gon­dolkodás elterjesztése, vajon hány esztendő kell ehhez Ma­gyarországon? — Lényegesen kevesebb, mert ne feledje: mi sok-sok cikcakkal haladtunk előre. Ügy gondoilom, ha valóban megvan a törekvés az átfogó minőségvezetesi rendszer be­vezetésére, akkor önöknél há­rom-öt év alatt általánossá válhat. Én azt tapasztaltam, hogy a rtiágylu- szakemberek rendkívül fogékonyak az új­ra. Az ÁMR egy jól áttekint­hető logikai rendszerre, s tu­lajdonképpen arra épül, hogy egy adott vállalat valamennyi dolgozójának gondolkodását át kel! hatnia a jobbra való törekvésnek. Sokat jelent, hogy miként áll hozzá a veze­tés. Itt a Fortéban nagyon akarják a változást és ez kel­lő garanciát ad. — ön az elmúlt hét szom­batján érkezett Budapestre, és vasárnap reggel már ki is osz­tották sokszorosítva azt a kis szöveget, amelynek ez a címe: .,Sliiba professzor gondolatai a június 20-i hétre.’’ Ebben há­rom fő és több alpontban fog­lalja össze intelmeit. Ilyeneket' olvashatunk például: „Mutasd ki széles körben gyengeségei­det, ahelyett, hogy elrejtenéd azokat. Ezek felfedése a meg­oldás első lépése ..Gyakran állít össze ilyen útmutatáso­kat? — Minden alkalommal, ami­kor ennek szükségét érzem. Az embernek így lehetősége nyílik, hogy összegezze, hová is jutott el addig, s mit kell tennie még. — Ha már a cselekvésnél tartunk, hadd kérdezzem meg: az ÁMR alkalmazása megold­ható egyszer s mindenkorra? — Nem! Ez egy befejezhe- tetlen folyamat, mert konkrét lépéseket tartalmaz ugyan, de soha nem lesz olyan egyetlen vállalat helyzete sem. hogy azt mondhatnák: nincs több gon­dunk. A Forte nem az egyetlen ha­zai vállalat, amely érdeklődik az átfogó mi nőség vezetési rendszer iránt. Miért vállal­koztak bevezetésére? — kér­deztük Peterdy Vincét. — Elsősorban külföldi ta­pasztalatok győztek meg min­ket arról, hogy ugyanazzal a munkával lehet sokkal job­ban is termelni. Ehhez pedig elsősorban a fejekben kell változásokat elérni. Csak egy példa: az PJSZK-ban a kapu­aljakban általában négy kuka áll, s mindegyikben különbö­ző háztartási hulladékokat gyűjtenek. Az emberek több­ségének eszébe sem jut, hogy az üveget tartalmazó edénybe papírt öntsön. — Nálunk viszont... — Nálunk viszont sok kí­vánnivalót hagy maga után a dolgozók hozzáállása. Ha sike­rülne jelentős fordulatot el­érni, az sokat jelentene a szá­munkra. Nekünk ez megéri azt a kétmillió forintot, amennyibe az ÁMR bevezeté­se kerül. A haszon ugyan nem minden területen mérhető, de .végül is két eset lehetséges. Ha a ráfordítással nem érjük el a kívánt célt. akkor is jól hasznosítható tapasztalatokkal gazdagodunk. Ha meg néhány területen sikereket mutatha­tunk fel, máris megtérülhet a pénz. Egy előnye viszont már van az ÁMR-nek. Néhány napja a vállalatnál meg­alakult a minőségi tanács, amely az igazgató tanácsadó- testülete. Ez remélhetőleg a külső szakemberek távozta után is képes lesz továbbvin­ni a folyamatot. — ön az előadásában a leg­égetőbbnek a színes papírok minőségének jelentős javítását tartotta. Az ÁMR segítségével elérhetik a világszínvonalat? — Ha arra gondolok, hogy a Forte részesedése a nemzet­közi fotóanyagpiacból mind­össze 0,8 százalék, akkor be­láthatja: nekünk a felzárkó­zás és a követés lehet csak a célunk. Erre viszont vélemé­nyem szerint képesek lehetünk az átfogó minőségvezetési rendszer bevezetésével. F. Z. g A kollektíva Iránti felelősség z teljes hiányáról tett tanúbi- £ zonyságot tegnap délután a £ Kiskunsági Állami Gazdaság $ vállalati tanácsa. Több mint í négyórás ülésén négyszeri í nekirugaszkodásra sem tudta £ megválasztani a nagyüzem új £ igazgatóját, pedig két jelöltre ^ is voksolhattak a jelenlevők, í Ám a teljes megosztottság í minden esetben ercdményte- £ lenséghez vezetett, s kiderült £ azt is, hogy a testület tagjai- £ nak egy jelentős része meg- £ lehetősen köpönyegforgatő $ módon viselkedett, hiszen nyíl- í tan egyikük sem kérdőjelezte £ meg a jelöltek alkalmasságát, í de a szavazás során ellenük £ voksoltak. Ebben sajnála- £ tos módon szerepük volt a vt £ kommunista tagjainak is. akik í közül érvényes határozat el- £ lenére, néhányan nem a rác- £ kével pártbizottság és a he- £ lyi pártvezetősée által támoga- * tott pályázóra szavaztak. De mi is történt tegnap Apajon? Minden úgy indult, mintha a dolgok rendbe* len­nének. Halász Jenő vt-elnök ismertette a két jelölt, dr. András László, a Kalocsai Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese és Fábián József, a kiskunságiak kerü­leti igazgatója életútját, s el­mondta azt is, hogy Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, az alapí­tó egyszemélyi képviselő­je előzetesen a két pályázót támogatja. Maczkó József, a ráckevei pártbizottság első titkára pedig tolmácsolta a vá­rosi jogú párt-végrehajtó-bi- zottság testületi egyetértését, kiemelve azt, hogy az élet­Sok a hiánycikk Árfigyelők Az árak alakulását, az áru­ellátást figyelő szolgálatot működtet február óta a' Fo­gyasztók Országos Tanácsa: a FŐT aktivistái — a népfront- bizottságok bevonásával — az elmúlt hetekben Budapesten és 16 megye 82 településén tartottak vizsgálatot. A tapasztalatok szerint az élelmi szer-ellátás változa tla- nul kiegyensúlyozottnak te­kinthető. Néhány településen rövidebb-hopszabb ideig hiány­zott a boltokból a csomagolt sertészsír, a pudingpor és a margarin. Továbbra is jel- " lemző, hogy az olcsóbb termé­kek helyett a drágább cikkek kínálata bővül, például a ba­romfitermékek esetében. A húsipari készítmények, a tő­kehúsok minőségét — az el­múlt hónapokhoz hasonlóan — a lakosok számos esetben ki­fogásolták. Az árfigyelők az ország szinte minden pontjáról kap­tak jelzéseket a papíráruk arának emelkedéséről. A pa­pír és a papirzsébkendő hiány­cikknek bizonyult. A papír- zsebkendő ára a magánkeres­kedőknél helyenként 72 szá­zalékkal nőtt a hivatalos 32 százalékkal szemben. Az árfeltüntetéseknél ta­pasztalt zavarokat továbbra is több településről jelezték. Ma is előfordulnak olyan termé­kek, amelyeken két-háromféle ár szerepel, s ez gyakran ad vitára okot. Az iparcikkek árai sem változtak, az ellátás vi­szont nagyon hiányos. Szinte általánosnak nevezhető a hiány a hazai automata mosó­gépekből, olcsó hazai kazet­tás magnetofonból, villany- tűzhelyekből. egyes, itthon gyártott hűtő-, illetve fagyasz­tószekrényekből. A szolgáltatások terén az előző hónapokhoz képest nem figyelhetők meg kiugró ár­emelkedések. Az áreltérések inkább az adott területek ellá­tottságából, a kínálat-kereslet egyensúlyától, illetve ennek hiányától függnek. Jelentős területi eltérések észlelhetők a gépkocsijaví- tásban. Lényeges eltérések ta­pasztalhatók a kilós mosás dí­jánál is. Változatlanul kiegyensúlyo­zatlan az építőanyag-ellátás: különösen a tégla, a cserép és a burkolóanyagok hiányoznak, rendeléseket egyre növekvő határidővel vesznek fel a te­lepeken. Nem tudják kielégí­teni az igényeket nyílászárok­ból, tetőablakokból, a keres­letnél lényegesen kisebb a kí­nálat síküvegből, faanyagok­ból. A magasabb árak ellené­re nem csökkent a minőség­gel kapcsolatos panaszok szá­ma. A HÉT HÍRE gyedqki ©) Tudományos tanácskozás zajlott le Budapes­ten Szent István és kom címmel. $ A Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöksége a háztáji gaz­dálkodás időszerű kérdéseit tekintette át. % A Mű­csarnokban szerda óta látható A világ legjobb plakát­jai című tárlat. ® Gyula adott otthont a Város-, Köz­ségvédő és Szépítő Egyesületek Szövetsége országos közgyűlésének. 9 Varga Imre szobrászművész festmé­nyeiből nyílt kiállítás Veszprémben. ® A hét híre az "is, hogy Kecskemét fogadta a gyermekorvosok három­napos országos konferenciájának résztvevőit. Lehet vitatkozni foglalkozá­sok, mesterségek, hivatások fontosságán, szépségén, azon azonban aligha, hogy fontos­ságban, szépségben az elsők között vannak szakmájukkal a gyermekorvosok. Valaki olyat bíz kezükre a társada­lom, a család, a szülő, aki legtöbbször, mégha szólni tud is, nem képes baját-jaját kö­zelebbről megjelölni. S aki túl ezen, legtöbbször fél, riadtan látja maga körül a vele fog­lalkozó idegeneket... türelem, tapintat, pedagógiai érzék nél­kül nem létezhet(ne) gyermek- orvos, vagy ahogyan orvosok, egészségügyiek, tanácsiak rö- vidítve-kedveskedve jelölik, gyedoki. A harmadik legnépe­sebb szakmai csoport az övé­ké a megyében, a fog- és száj- betegségek, a belgyógyászat után ők következnék, a cse­csemő-gyermekgyógyászat tu­dorai. Sajnos sok a dolguk. Gyer­mekeink közül egyre többnek van valami olyan baja, rend­ellenessége, amivel gondozásra szorul, de persze az egészséges kicsiket is látnia kell az or­vosnak a bölcsődében, az óvo­dában, az iskolában, nem ke­vésbé a rendelőkben. Ami ma természetes, az tegnap még nem létezett; a gyermekgyó­gyászat intézményrendszere valójában a hatvanas évek második felében kezdett ki­épülni a megyében. Ném‘ könnyen és nem harcok, viták híján. Gyakran kellett bizony­gatni a településeken, a gyer­mekorvos nem s tátuspazarlás — amint azt némelyek állítot­ták, arra utalva ezzel, hogy ennyivel kevesebb orvosa lesz a felnőtt lakosságnak —, ha­nem olyan lényeges pontja az egészségügyi szervezetnek, amely nélkülözhetetlen. Éppen azért nélkülözhetetlen, mert már a kezdeteknél (a gyer­mekkorban) felfedője, gyó­gyítója (enyhítője) olyan ba­joknak, amelyek máskülönben súlyosbodnának, veszélyeztetve a teljes értékű felnőtté érést. A megyében a körzeti gyer­mekgyógyászok naponta átla­gosan harminchárom kis pá­ciensüket látják el, s ez éppen tízzel kevesebb, mint az álta­lános körzeti .orvosok napi — hivatalos szóhasználattal — gyógykezelési forgalma. Köny- nyebb akkor a helyzetük a gyedokiknak? Ilyet csak az ál­líthat, aki még soha nem járt gyermekorvosi rendelésen. A szakma tudja, hogy nemzet­közi összehasonlításban még ez a harminchármas szám is sok, de azért örüljünk, hogy leg­alább eddig eljutottunk. Nincsen abban semmi meg­lepő, ha azt látjuk, a gyedokik jelentős része leány és asszony. A megyében a szakma hetven százalékát nők adják, s a leg­utóbbi években még inkább felgyorsult ennek a terület­nek az elnőiesedése. Aminek az oka sokféle, mi azonban érjük be a legszebb indíték­kal. azzal, hogy a nők termé­szetüknél fogva örömmel vál­lalják ezt a nagyon nehéz hi­vatást. Furcsa módon azon­ban, vélhetően az otthoni vi­szonyok tükreként, a gyere­kek „nagyon szeretik” a dok­tor néniket, ám a doktor bácsik­nak jobban engedelmeskednek, azoknak a kicsik előtt na­gyobb a tekintélye. Erre is, arra is nagy szükség van, hi­szen a megyében éppen tavaly kei-ült az évi egymillió fölé a gyermekgyógyászkörzetekben lefolytatott vizsgálatoknak a száma, aminek a 17-18 szá­zalékát ráadásul a gyermek lakásán kellett az orvosnak el- végértíie. Napjainkban a megyében az elhüríytafcfták a három és fél százaléka gyermek: még nem haladta túl a tizennegyedik életévét. Több mint ötezer kis beteg fordul meg a megye kórházainak csecsemő-gyer­mekgyógyászat osztályain egy esztendő alatt. S akkor még ott vannak azok a kicsik, akik a 130 gyermekgyógyászkör­zetben kerülnek doktor nénik, bácsik keze alá, s ez, mint em­lítettük, már egymillió esetnél több... A gyedokikat sajnos nem fenyegeti a munkátlanság veszélye. Ami elgondolkoztató. Kérdés azonban, gondolko­zunk-e kellő módon ilyesmi­ken? Mészáros Ottó Cirkusz választás nélkül Nincs új igazgató Apajon korral és a pályafutással járó több tapasztalat kétségkívül dr. András László előnyére szól. Nehezen indult meg a vá­lasztást megelőző hozzászólá­sok sora. Akik szót kértek, megerősítették, hogy Apajon mindenképpen kell igazgatót választani, és például Tóth István megbízott termelési igazgatóhelyettes és igazgató — az ő pályázatát nem támo­gatta a miniszter, mivel nem felelt meg a kiírás követel­ményeinek — úgy vélekedett, hogy a kalocsai igazgatóhe­lyettes alkalmas a feladatra. A korábbi eredménytelen vá­lasztás tapasztalatai miatt a minisztérium két képviselője, Pápai Lajos és dr. Grünfel- der Lajos is igyekezett meg­világítani, milyen súlyos kö­vetkezménnyel járna, ha is­mét döntésképtelen lenne a vállalati tanács. Akadt más felszólaló is, de mondhatott bárki bármit, a kudarc már ekkor előrevetítet­te árnyékát. Amíg ugyanis ko­rábban a testület döntő több­sége támogatta Fábián József pályázatát, most némi huza­vona után szavazással úgy döntöttek, hogy a neve nem is kerülhet fel a szavazólapra. Ezután került sor az első vá­lasztásra. Néhány perc alatt kiderült, hogy dr. András Lász­lóra nyolcán, ellene pedig ti­zenegyen szavaztak. A jelen- lévő^ a helyzetet alaposan is­merő minisztériumi képvise­lők felhívták a figyelmet arra, hogy a vállalati tanács az ed­dig kiírt két pályázatra jelent­kezett tizenegy ember közül nem tudott választani, pedig most már indokolt lenne. így javaslatukra a testület úgy döntött, hogy újabb fordulót tart. Megerősítette őket elha­tározásukban, hogy Grondzsák János, a Medosz Pest Megyei Bizottságának titkára bejelen­tette: a szakszervezet vezetői a Minisztertanácshoz és személy szerint Grósz Károlyhoz for­dulnak annak érdekében, hogy helyezzék a gazdaságot köz­ponti irányítás alá, amennyi­ben a vállalati tanács a meg­osztottság miatt döntésképte­len. Nem érdemes tovább rész­letezni a történteket. Még há­romszori nekirugaszkodásra sem sikerült új igazgatót vá­lasztani, Időnként személyes­kedő viták zajlottak, s bebizo­I nyosodott, hogy a vállalati ta­nács tagjainak egy része nem tisztességes módon vesz részt az ülés munkájában. Maczkó József erélyesen megbírálta azokat a párttagokat, akik a határozat ellenére sem képvi­selték egységesen a közösen kialakított álláspontot. De fel­színre kerültek a vita során a személyi ellentétek is a vál­lalati tanács egyes tagjai kö­zött, és nyilvánvaló volt, hogy akik a választott vezető kér­désében való végleges döntés ellen léptek fel, nem egészen tisztességes célt szolgáltak. Vannak olyan vélemények is, hogy ők a Felsőbabád! Állami Gazdasággal való egyesülést készítik elő, míg mások szerint azt szeretnék elérni, hogy Tóth István legyen az első számú vezető a nagyüzemben. De hogy mégse nekik legyen iga­zuk, végül sikerült elérni, hogy az elkövetkező hetekben a változatlan feltételekkel ki­írt újabb pályázat elbírálásáig, így a következő választásig Frankhauser Antal közgazda- sági igazgatóhelyettes irá­nyítsa a gazdaságot. Befejezésül Halász Dezső megköszönte a két megjelent pályázó — dr. András László és Fábián József — fáradozá­sát és kitartását. Ez után a legenyhébb kifejezéssel is cir­kusznak minősíthető vállalati tanácsülés után ez volt a leg­kevesebb .,, Furucz Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom