Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-25 / 151. szám

'P^ü /•KSt MEGYE/ hcxkoVvJL'' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM Ara: 2,20 forint 1988. JÜNIUS 25., SZOMBAT 5CG15.EMIÜY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. június 23-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. június 23-án Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Közpon­ti Bizottság osztályvezetői, a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizott­ságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Tausz János elvtársról, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjáról, a munkásmoz­galom régi harcosáról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Berecz János előterjesztésében az országos pártértekezlet állásfoglalá­sának megvalósítását célzó feladattervet, valamint a párt vezető szervei mun­kájának nyilvánosságát szolgáló javaslatot; — Fejti György előterjesztésében a választási törvény alkalmazásának ta­pasztalatairól adott jelentést, a választási törvény módosításának főbb irányai­ra, a további feladatokra vonatkozó javaslatot; — Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatást. si és környezetvédelmi bi­zottságának elnöki tisztéből; — Gáspár Sándort, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak nyugalmazott elnökét sa­ját kérésére — érdemei elis­merésével — mentse fel az Elnöki Tanács helyettes elnö­ki tisztéből, és fogadja el le­mondását képviselői mandá­tumáról; — Eartha Tibor nyugalma­zott református püspököt sa­ját kérésére — egészségi ál­lapotára tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel elnöki tanácsi tagsága alól, és fogadja el lemondását képvi­selői mandátumáról; — Tóth Károly református püspököt válassza meg ország- gyűlési képviselővé és az El­nöki Tanács tagjává. E személyi ügyekben kéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsának egyetértését, és javasolja, hogy együttesen terjesszenek indítványt az Or­szággyűlés elé. A központi Bizottság ajánl­ja, hogy az Elnöki Tanács in­dítványozza az Országgyűlés­nek; — Pozsgay Imrét, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkárát válassza meg a Minisztertanács tagjá­vá, államminiszterré; — Köpeczi Béla művelődé­si minisztert saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismeré­sével — mentse fel tisztségé­ből; — Czibere Tibort, a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanárát válassza meg művelődési miniszterré; — Markója Imre igazság­ügyminisztert saját kérésére — nyugállományba vonulásá­ra tekintettel, érdemei elisme­résével — mentse fel tisztsé­géből; — Kulcsár Kálmánt, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét válassza meg igazságügyminiszterré. E személyi ügyekben a Központi Bizottság kéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsának egyetértését és javasolja, hogy együttesen ter­jesszenek .indítványt az Elnö­ki Tanács elé. A KDíB elnökségének ülése Ellenzők és támogatók Tartalmas beszámolók, élénk viták, tárgyilagos állásfoglalá­sok jellemezték a Közép-Du­na Vidéki Intézőbizottság el­nökségének pénteken tartott ülését, melynek napirendjén számos közeli és távolabbi pr.ogram megvalósítása ka­pott helyet. A testület, dr. Sághy Vilmos nyugalmazott miniszter elnökletével — meg­hívott szakemberek részvéte­lével — elsőként tájékoztatót hallgatott meg a Ráckevei-Du- na-ág üdülőkörzetének VII. ötéves tervidőszakra vonatko­zó fejlesztési feladatainak megvalósításáról. A vita központi témája a Duna vízminőségének meg­óvásával, azok helyi tenniva­lóival, a lehetőségek rangso­rolásával függtek össze. Meg­állapították, az üdülőkörzet továbbfejlesztése szempontjá­ból a legalapvetőbb a víz- szennyezés visszaszorítása, a szennyvizek elvezetése, illetve összegyűjtése. Az elnökség a további na­pirendi pontok vizsgálatánál is több olyan javaslatot tett, melyek a környezetvédelem és az idegenforgalorr\ lehetsé­ges összhangjának megterem­tését segítenék. Foglalkoztak a kis vízfolyások helyzetével, hangoztatva: csak a települé­sek lakóinak mindennapos közreműködésével érhető el, hogy a szennyeződés csökken­jen, illetve egyes területeken megszűnjék. Továbbra is tá­mogatni szándékoznak — anyagilag is — a helyi taná­csok ilyen irányú törekvéseit. Foglalkozott az elnökség a nagy-hideg-hegyi téli sportköz­pont távlati fejlesztési elkép­zeléseivel. Meghallgatták a természetvédelmi szakembert, a sísport, a baráti kör — a támogatók és ellenzők — ál­tal kifejtett véleményeket és úgy foglaltak állást: a jelen­legi körülmények között a meglévő sípályát és a két — sajnos kis befogadóképességű — turistaházat tovább kell fejleszteni. S úgy célszerű ki­dolgozni a további lépéseket, hogy megmaradjon a kívánt összhang a természetvédelem és az idegenforgalom, a spor­tolás között,' A párt főtitkára Moszkvába látogat Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának meghívására, július elején munkalátogatást tesz a_Szov­jetunióban. Grósz Károly fogadta Palmert Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, a Minisztertanács elnö­ké pénteken fogadta Mark Palmert, az Amerikai Egye­süli Államok budapesti nagy­követét. A találkozót a nagy­követ kérte. Diákszomorító Bahasról Meg szinte el sem kezdődött a nyári vakáció, a Dabasi Nyom­da mégis hónapok óta a következő tanév általános és közép­iskolai tankönyvein, egyetemi, főiskoiai jegyzetein dolgozik, hogy augusztus végére az utolsó tankönyv is elhagyhassa az üzemet (Erdősi Ágnes felvétele) Nyári egyetem Százhalombattán Képességfejlesztő iskola A százhalombattai Barátság Művelődési Központ és Könyv­tár ad otthont június 27—30. között az Oktatáskutató Inté­zet és a városi tanács közös szervezésében zajló pedagógiai nyári egyetemnek. Ä téma a képesség- és tehetségfejlesztő iskola programja és pedagó­giája. Nagyon sokáig az oktatás­ügy sarkalatos pontja volt, hogy az egységesen és általá­nosan művelt ember eszmény­képe miatt nem fordítottak kellő figyelmet az átlagosnál jobb képességű gyerekek fej­lődésére. Az iskola korábban rossz értelemben nivellált, a túlzsúfoltság is közrejátszott ebben, hiszen a szoros tanterv nem engedte meg a lemara­dók intenzív munkával törté­nő felzárkóztatását, illetve a kiemelkedők szintén plusz időt és energiát követelő fog­lalkoztatását. Társult még az okokhoz az elitképzés, zseni- nevelde rosszízű vádja is. Sok idő telt el, míg beláttuk: bár közvetlenül, forintokban nem mérhető a haszon, de el­képzelhetetlen a gazdaság fej­lődése magas színvonalon kép­zett szakemberek nélkül. Szerencsére ma már egyre gyakrabban adhatunk hírt te­hetséggondozó programokról. Nyilvánvalóan ezt sem lehet ötletszerűen, megalapozott el­méleti háttér nélkül elkezdeni. Ezért fontos a mostani tanács­kozás, aminek rangját a téma kiváló ismerőiből választott előadók emelik. A hétfői nyi­tónapon dr. Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes és dr. Zsolnai József kutatás- vezető, a Törökbálinti Kísér­leti Iskola igazgatója fejti ki véleményét. A további prog­ramban szó lesz a gyermekek tudásának és teljesítményének méréséről, a személyiség ala­kulásáról, illetve a kísérletek­ről — a szülők szemszögéből. A résztvevők délutánonként szék. cióüléseken vitathatják meg az elhangzottakat. Sz. Z. L. 8. A Központi Bizottság a párt­értekezlet állásfoglalásának megvalósítását szolgáló fel­adattervet több módosítással elfogadta. A benne foglaltak kidolgozására munkabizottsá­gokat hozott létre. A munka- bizottságok megbízatást kap­tak a társadalom és a gazda­ság eltelt évtizedeinek elem­zésére, a párt programnyilat­kozatának felülvizsgálatára, a tanácsadói rendszer kiépíté­sére, valamint a szervezeti szabályzat átdolgozására, ami —- többek között — lehe­tőséget ad a különböző ki­sebbségi vélemények képvise­letére, a párt választási rend­szerének a belső demokrati­zálást segítő átalakítására. A feladatok között szerepel a gazdaságpolitikai stratégia, a szociálpolitikai, a művelődés- és tudománypolitikai koncep­ciók kimunkálása. A feladat­terv előirányozza a tudomá­nyos eredmények jobb hasz­nosítását, és tartalmazza a párt munkastílusának, infor­mációs rendszerének korszerű­sítését. A Központi Bizottság a politikai intézményrendszer fejlesztésével kapcsolatban ajánlásokat fogodott el az ál­lami szervek és a társadalmi szervezetek számára is. A feladattervet a testület minden alapszervezethez el­juttatja, és nyilvánosságra hozza a Pártélet című folyó­iratban, Hangsúlyozza, hogy az országos pártértekezlet állás- foglalásában megfogalmazott célok eléréséhez szükség van az egész párt, minden párt­tag felelősségteljes munkájá­ra, az egységes cselekvésre. El. A Központi Bizottság meg­vitatta a vezető párttestületek munkájának nyilvánosságát. Megállapította, hogy a 'párt­tagság, a közvélemény tájé­koztatása a döntések előké­szítéséről és meghozataláról nem megfelelő, ezért átfogó megújításra szorul. Ennek ér­dekében biztosítani kell, hogy a legíonrtosabb előterjesztése­ket a különböző szintű párt­testületek, indokolt esetben pedig a párttagok is megis­merjék, megvitassák, előzete­sen véleményezzék. A dönté­sekről a vezető testületek ha­ladéktalanul tájékoztassák a területi, intézményi és mun­kahelyi pártszervezeteket, az egész párttagságot. A Központi Bizottság ülé­seire készülő nagy jelentősé­gű javaslatokat a Népszabad­ság előzetesen ismertesse. A párt központi lapja részlete­sen számoljon be a Központi Bizottság üléseiről. A rádió és a televízió tudósítson a na­pirendi témákról, a vitákról és a döntésekről. A Magyar Távirati Iroda pedig adjon összefoglalót a sajtó számára. A Központi Bizottság üléseit követően a szóvivő adjon nyil­vános tájékoztatást. A Politikai Bizottság ülései­ről közlemény jelenjen meg. Különösen fontos témák ese­tén a Politikai Bizottság ülé­sei után a szóvivő gondoskod­jék a sajtó munkatársainak tájékoztatásáról. A Központi Ellenőrző Bi­zottság a pártértekezlet állás- foglalásának szellemében fe­lülvizsgálja saját munkájának nyilvánosságát, és kialakítja a megfelelő gyakorlatot. A pártszervek és pártszer­vezetek maguk döntsenek munkájuk nyilvánosságáról. III. A Központi Bizottság az 1985. évi képviselő- és tanács­tagi választások tapasztalatai­nak elemzése alapján a de­mokratizmus erősítése és szé­lesítése érdekében szükséges­nek tartja a választási tör-, vény egyes elemeinek módo­sítását. Ezzel kapcsolatos ál­lásfoglalását közzéteszi a Pártélet című folyóiratban. Ajánlja, hogy a választási tör­vény módosításáról szóló ja­vaslat a Hazafias Népfront szervezésében kerüljön társa­dalmi vitára. Felkéri a Mi­nisztertanácsot, hogy a vita tapasztalatai alapján nyújtson be javaslatot az Országgyű­lésnek a választási törvény és az ahhoz kapcsolódó szabályok módosítására. IV. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyze­tet és megállapította: az élet igazolja nemzetközi tevékeny­ségünknek az országos párt­értekezleten is megerősített fő törekvéseit. Külpolitikánk alapvető feladata, hogy fo­lyamatosan megújulva tevé­keny nemzetközi szerepválla­lással folytassa nemzeti érde­keink képviseletét, segítse elő szocialista építőmunkánk kül­ső feltételeinek kedvező ala­kulását. A tájékoztató a Társadalmi Szemle című folyóiratban je­lenik meg. A Központi Bizottság mél­tatta a szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit. Ezzel kapcsolatos állásfoglalá­sát nyilvánosságra hozza. A testület véleményt cserélt a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Román Kommu­nista Párt közötti üzenetvál­tásról, valamint a két ország kapcsolatainak alakulásáról. V. A Központi Bizottság dön­tött hatáskörébe tartozó sze­mélyi ügyekben: — Lakatos Ernőt, a KB agitációs és propagandaosztá­lyának vezetőjét — fontos ál­lami megbízatása miatt — ér­demei elismerésével felmen­tette tisztségéből; — Andics Jenőt, a Politikai1 Főiskola rektorhelyettesét ki­nevezte a KB agitációs és pro­pagandaosztályának vezetőjé­vé. A Központi Bizottság aján­lásokat tett állami tisztségek1 betöltésére. Ajánlja az Or­szággyűlésnek, hogy — Sarlós Istvánt, az Or­szággyűlés elnökét e tisztségé­ből saját kérésére — nyug­állományba vonulására tekin­tettel, érdemeinek elismerése mellett — mentse fel és vá­lassza meg az Elnöki Tanács helyettes elnökének; — Stadinger Istvánt, a Fő­városi Tanács általános elnök- helyettesét válassza meg az Országgyűlés elnökének, s egyidejűleg mentse fel az épí­tési és közlekedési bizottság elnöki tiszte alól; — Horváth Lajost, a Ba­ranya Megyei Tanács elnökét válassza meg az Országgyűlés alelnökének, s egyidejűleg mentse fel a terv- és költ­ségvetési bizottság titkári tisz­téből; — Németh Károlyt, az El­nöki Tanács elnökét saját ké­résére — nyugállományba vo­nulására tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel az elnöki tisztségből, és fogad­ja el lemondását képviselői mandátumáról; — Straub F. Brúnó akadé­mikust válassza meg az El­nöki Tanács elnökévé, egy­idejűleg mentse fel az Or­szággyűlés településfejlesztő­Az MSZMP KB állásfoglalása a moszkvai csúcstalálkozóról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. június 23-i ülésén nagyra értékelte a közelmúltban Moszkvában megtartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai tárgyalások eredményeit. Megállapította, hogy a csúcstalálko­zó jól illeszkedett a két ország vezetői rendszeressé vált pár­beszédének folyamatába. Reménykeltőnek tartja, hogy a meg­beszéléseken mindkét részről kifejezésre jutott a nemzetközi viszonyok új megközelítésének, a problémák építő jellegű megoldásának igénye. A Központi Bizottság kiemelte annak fontosságát, hogy a moszkvai tárgyalások eredményeként tovább erősödik a köl­csönös bizalom. A szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős ja­vulása elősegíti a fennmaradt nézeteltérések tisztázását, a ha­dászati fegyverek számottevő csökkentését és más jelentős fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodások kidolgo­zását. A Központi Bizottság támogatásáról biztosítja a szovjet kezdeményezéseket, mindenekelőtt az európai hagyományos erők és fegyverzetek csökkentésére vonatkozó javaslatot, amelynek valóra váltásában hazánk is közvetlenül érdekelt. Az MSZMP Központi Bizottságának megítélése szerint a nemzetközi helyzet egészének alakulására jótékony hatást gyakorol az is, hogy a csúcstalálkozón előrelépés történt a szovjet—amerikai kétoldalú együttműködés számos területén. A helyi válsággócokról folytatott moszkvai megbeszélések ja­vították a feszültségforrások felszámolásának, a konfliktusok politikai rendezésének esélyeit. A megbeszélések tapasztalatai azt. is megmutatták, hogy g humanitárius kérdések az állam­közi kapcsolatok szerves .részévé váltak, és kölcsönös jó szán­dék esetén e területen is lehetséges a tárgyszerű vélemény- csere. ' A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a moszkvai csúcstalálkozó eredményei hasznosan járultak hoz­zá a nemzetközi légkör további enyhüléséhez, a kelet—nyu­gati együttműködés elmélyítéséhez, és ezáltal hazai építőmun­kánk külső feltételeinek javulásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom