Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
1988. JÜNIUS 22., SZERDA mssr Jfftlí Megkésett üzenet iskolámhoz Magamban őrzöm szellemét Az aszódi evangélikus Petőfi Reálgimnáziumban Stibrányi Gyula tanár úr osztályaként 1938-ban végzett diákok nemrég tartották ötvenéves érettségi találkozójukat a régi alma ma- terban, amely most állami gimnázium és szakközépiskola. Ennek az osztálynak két éven át — ötödikes és hatodikosként — voltam növendéke, majd életutam más céllal, más tanintézetbe vezetett. Ma is őrzöm azonban magamban ennek az iskolának a szellemét, amely most, fél évszázad elmúltával emlékezésre és üzenetre késztet. Tanáraink közül már csak Zalán Frigyes tanár úr van az élők sorában és az egykori tanítványok száma sem teljes. Kit a háború, kit a betegség vitt el. Palatábla és spongya ötven év alatt sokat változott a világ, s vele együtt mi is. Amit régen tanultunk, annak egy része elavult, s mi sem vagyunk már az egykori fiatalok. A kisiskolás ma degeszre tömött táskával és tornazsákkal görnyedve baktat az iskolába. A miénkben — hasonló korban — a palatábla és a palavessző zörgött, s madzagra kötött spongya fityegett táskánk oldalán himbálózva lépéseink ütemére. A betűket ajakformálás és a némák beszédéhez hasonló kézjelek kíséretében tanultuk meg, a számok rejtelmeivel pedig úgy ismerkedtünk, hogy fennhangon, kórusban, hangosan bifláztuk a füzetünk hátlapjára nyomtatott szorzótábla jegyeit. Igénybe vettük a színes golyókból álló számológépet is és annak segítségével birkóztunk az összeadás és a kivonás számunkra akkor még rejtelmes műveletével. ősz fejjel adósa vagyok magamnak egy válasszal. Sokszor feltettem magamnak a kérdést, de egyértelmű feleletet mindmáig nem sikerült adnom. Foglalkoztat a kérdés, .hogy az iskola a mi végzetes nemzedékünket felkészítette-e vagy egyáltalán felkészíthette-e az életre, holott azt tanultuk: Non scolae, séd vitae disci- mus. Azaz, nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Az iskola szerepét nem tagadva, tanáraink fáradságos munkáját elismerve és megköszönve, nyitott a kérdés: jól tanul- tunk-e az életnek, s ki vagy mi faragott belőlünk jót vagy rosszat? A magyarórán Faludi Ferenc híres és sokszor idézett sorait is megtanultuk: Fortuna szekerén okosan ülj / Ügy forgasd tengelét, hogy ki ne dűlj.” Mi forgattuk a tengelyt vagy a tanáraink által nem említett tengely forgatott minket? József Attila végzetes és esendőségünkre utaló sorainak értelmét sem az iskolában azonosíthattuk későbbi életünkkel: „Kit anya szült, az mind csalódik végül, / vagy így. vagy úgy, hogy maga próbál csalni / Ha küzd, hát abba, ha pedig kibékül, / ebbe fog belehalni.” Viharos évek fiai Mi egy történelmi időszak sok vihart megélt fiai vagyunk. A mi nemzedékünkbeliek estek el frontkatonaként a Donnál, vagy megfagytak a végtelen, vakító hómezőkön. A sorainkból kikerülő munkaszolgálatosok halálos aknára léptek ugyanott, vagy éppen agyonverték őket, mert a háborúban az életnek nincs ára, és az emberi gonoszság nem ismer mértéket. Kortársaink közül kerültek ki azok a hívők, akik később hitetlenekké váltak vagy éppen hittartók maradtak és ezért hátrányban, mellőzésben részesültek. A mi nemzedékünk állt 1956-ban a barikád egyik, és a másik oldalán is, s mi — egykori diákok — lettünk korunk lépésváltói is. Bennünket sorba állítottak és meneteltünk: jobb. jobb, jobb! Majd: lé-pést válts! Balra igazodj ! Előre, in-dulj! És mi lépést váltottuk és elindultunk. Pedig mennyi mindent át kellett értékelnünk a korábban tanultakból! A „Nem, nem so- hás” gyermekkorból jöttünk, és felnőttként fogadtuk el az új eszméket. Kételyekkel, buktatókkal, nemegyszer egyéni tragédiákkal terhes időszak volt ez nemzedékünk életében. Mi, egykori diákok, szereztünk mesterlevelet, oklevelet, tudományos fokozatokat. Akadtak közöttünk olyanok, akikről azt hittük, nagy jövő előtt állnak és elbuktak, s olyanok, akikre nem voksoltunk, mégis felíveltek. Ilyen az élet! Arany János és Kosztolányi nyelvezetén nevelkedtünk; Petőfi és Ady forradalmi költészetéért rajongtunk. Az olvasó lakosság többségének ugyan Herczeg Ferenc és Zi- lahy Lajos könyvei jelentették az irodalmi remeket, ám Csizmadia tanár úr Szabó Dezsőért lelkesedett és az Elsodort faluval hevített minket. A mérce: a tett Iskolánk, az aszódi gimnázium, a kor keretei között demokratikus intézmény volt. Plebejus érzelmű tanáraink arra neveltek, hogy szeressük a hazát, tiszteljük a más nemzetiségű vagy felekezetű társainkat, becsüljük egymást, és hogy a munkás, a paraszt és a középréteg fiai között nincs különbség; egyedül csak a tett lehet a mérce. A felső rétegről nem esett szó. ők tudták, miért. Most már mi is. Végkövetkeztetésem: kétfé- lé iskola ván. Az egyik az állam által irányított közoktatás keretében működik, amelyben mindenkor csak az tanítható, amit a közfelfogás elfogad és amit a hatalom megenged. A másik az élet iskolája. Az előbbi bizonyítványt, az utóbbi magatartásformáit, élettapasztalatot nyújt. Ez utóbbiról — bár tanárainktól tanultuk — nem kaptunk bizonyítványt. Xantus Zoltán Száj látva Egyszemélyes Furcsa átalakuláson mennek át némely emberpalánták a napközis táborban. A sok-sok esztendeje táboroz- tató tanár mondja ezt. örömmel, örül, mert szót- lan, a többiekkel kapcsolatot nem kereső, vagy kialakítani alig tudó gyerekek vidámodnak meg, lesznek jó pajtások. Mi történik velük? Semmi. Természetes közegükbe kerülnek. Közösen játszanak. Korábban ugyanis... Ezek a gyerekek, mondja a tanár bácsi, kivétel nélkül jómódú családokból érkeztek. Olyan szülők mellől, akik minden elképzelhetűt megadtak, megadnak gyermekeiknek. Ebben a minden elképzel- hetőben természetesen és újabban benne van a szuper és a szuper- szuper elektronikus játékok serege is. Mindazoknak a technikai csodáknak a serege, amelyek órákra leültetik a fiúcskát, leánykát a tv elé, vagy éppen az önállóan használható játék mellé. Egyedül. Természetesen egyedül. Ezeknek a játékoknak ugyanis ilyen a jellege. Nem kell hozzá társ. Pajtás vagy éppen a szülő. Azt mondja a tanár és táborvezető, hogy a gyerekeknek csupán az egyhar- madától kapott olyan választ, ami szerint vele játszanak a szülei, vagy legalább az egyik szülő. A társasjáték bármilyen formájában is ismeretlen az emberpalántáknak a fele előtt... 1 Ugyanakkor az újmódi egyszemélyes játékokkal mindössze két-há- rom százalékuk nem találkozott egyáltalán, s szinte mindegyik gyereknek a vágyai középpontjában ilyen játékszer áll. Otthon. Itt a táborban ugyanis remekül eltöltik az időt pajtásaik társaságában, társasjátékot (is) játszva. Eszükbe sem jut, milyen szuper holmijaik vannak otthon. (A táborvezető ezeknek a behozását ide nem engedte.) Pihennek tehát az egyszemélyesek. S szájtátva töpreng az ember az ugrándozó, kacagó gyerekeket látva, vajon (egy)személves ügy-e, mit játszik, kivel-mivel játszik a holnap felnőttié?! MOTTÖ IÁLLÍTÓTERMEKBÖL Festő, aki mindig tanár maradt Mözsi Szabó István gyűjteményes tárlatát a tolnai selyemgyár Fonógalériájában tekinthették meg az érdeklődők. Három dolog miatt tisztelem Mözsi Szabó István művészetét és emberségét, amely egymástól elválaszthatatlan. Elsőként azért, mert az egykori Rudnay-tanítvány, aki Szőnyi István és Domanovsz- ky Endre hallgatója volt a Képzőművészeti Főiskolán, — úgy lett festő, hogy mindvégig tanár maradt. Ezreket nevelt a képzőművészet megbecsülésére a bogyiszlói, decsi általános iskolákban, a Fóti Gyermekvárosban, százakat tanított szőnyegszövésre — fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Mondhatjuk úgy ds, hogy Mözsi Szabó István a vizuális alapképzés hivatását vállalta a legfontosabb őrhelyen, az iskolában. Általa is több gyerek vált művésszé, emberré. Közben az ő művészete ds fejlődött, gyarapodott. Varázslatos tájak A másik örömöt Mözsi Szabó István azzal okozta, hogy festészete felfedezte a hazai táj bogyiszlói szögletét, s a színek, a szerkezet erejével igazolta, hogy az ország ott is gyönyörű: a tószelíd Holt- Duna félszigetet építő nagy kanyarjával, a köralakú partszakasszal, a tornyokkal. Az ebben a térségben komponált lakodalmas menete, halászbárkái azt sugallják, hogy sok varázslatos helyet nem érintett eddig piktúránk. ő nem késlekedett Mözs—Tolna—Bo- gyiszló képd leltárával, a táj festői felemelésével. Kiemelkedő Mözsi Szabó István festményeinek erkölcsi tisztessége és egyéni karakterű é'flága, akárcsak egyenletes fejlődése. Egyforma érzékenységgel vizsgálja a Disznóölés Mözsön című, szinte breughe- li hevületű képén a falusi szertartást, vagy éppen a bogyiszlói halászállást, a téli alkonyt, a szánkó horgonyzását a lilapermetű hóban, és az erdélyi motívumokat is; a helytállást és a jövő rezdülését Magyarvalkó kopjafáiban, Rádiófigyelő BORNEMISZA PÉTER. Hatéves mindössze, amikor szüleit elveszti és a Balassi család veszi oltalmába, ahol később Bálint nevelője lesz. A nyílt eszű, a tudományokra szomjas ifjú Kassán diákos- kodott, amikor mór első csínytevését is följegyezték. Lepedőt öltött magára és a város császári érzelmű kapitányát a kemence mögül égi szókkal riogatta, hogy hagyjon fel a protestánsok üldözésével. Ám az sem volt rest, előkotorta a nagyreményű ifjút a rejtekhelyéről, és nemcsak elnás- pángoltatta, hanem börtönbe is vetette, ö viszont hamarosan némi furfanggal kereket oldott onnét. Ez az eset — találóan állapította meg Nemes- kürty István — jelképes nyitánya életének mivel hitéért és politikai meggyőződéséért gyakran üldözték, kevésbé derűs körülmények között. Rövid, de fordulatokban gazdag életpályája olasz és német tanulmányutakkal folytatódott. Bécsben tartózkodása alatt nagy tekintélyre tett szert és itt született meg egyik irodalmi alkotásának, Sophokles Elektrájának fordítása. Pontosabban, magyarra való átültetése. Bornemisza a történetet kora itthoni viszonyaihoz igazította, a jeleneteket némiképp átszerkesztette és végül erőteljesen szép magyar nyelven szólalt meg, amikor a bécsi egyetem diákjai színpadon is előadták. A görög nyomán magyar remekmű született jóval Shakespeare fellépése előtt a XVI. században. Szinte hihetetlen, hogy élete során mennyi mindent tett és dolgozott. Ura, Balassi letartóztatása után egy magyarosodó német főúr Oltalma alatt folytatja tevékenységét az egyházzal és a hatalmaskodókkal szemben. Nyomdát szervez, kiadja prédikációinak gyűjteményét öt kötetben — korábban lutheránus lelkésznek szegődött el — mintegy tízezer lapon. Közben nagy nemzetközi tekintélyre tesz szert. Sokan fordulnak hozzá tanácsért, kisemberek és fejedelmek egyaránt. ö maga egyre inkább felismeri, hogy az osztrákoktól népe nem sok jót várhat, hiszen a trónra lépő Rudolf megkezdte a protestánsok szervezett üldözését. Ugyanakkor az országban borzalmas pestisjárvány pusztított. Bornemisza elvesztette harmadik feleségét és gyerekeit. A halál árnyékában az erkölcsök minden féket elvesztettek. Ekkor adja ki az ördögi kísérteteket, melynek mindegyik darabja, a bibliai történetekkel együtt, a korabeli magyar irodalom kivételes remeklése. Teljesen szokatlan, hogy mint író, személyesen szólal meg példázataiban, első személyben támadva az őt is buj- togató ördögöt. Ez a nyíltság abban a korban szokatlan volt, nem bocsátották meg neki nemcsak életében, hanem halálában se, mely hirtelen, negyvenkilenc éves korában érte utol. A rádióban egy sorozat részeként Lukácsi Sándor, Nesz- mélyi Magdolna és Vallai Péter hármasa játékos előadásmód keretében idézte fel a nagy klasszikus alakját és művét, igen lebilincselő formában. JELEN IDŐBEN. A Ganz- MÁVAG gyárában jelenleg kész a metrókocsi egy prototípusa, mely a szocialista országokból kaphatókénál sokkal korszerűbb, de a megrendelő elállt a szóbeli, majd a Tervhivatal részéről megerősített szándékától, és a fél évszázaddal ezelőtti külföldiből rendelt. Az érve meglehetősen nyomatékos, az ára ugyanis a felébe kerül a magyarénak. A gyár pedig hiába győzködik, védve a maga jobb minőségét, a Metrober köti az ebet a karóhoz, és kitart az olcsóbb mellett. A riporter, Merza Jenő azt firtatta elsősorban, hogy miért kezdtek egy új fejlesztésbe, amikor semmi biztosíték nem volt arra, hogy árban is versenyképesek lesznek a szocialista cégekkel. Hivatkozott a csehszlovák villamosok példájára. Azt is nagy vita előzte meg, és íme, még most is üzemképesen dolgoznak, különösebb baj nincsen a javításuk terén. Gondolom, abban az esetben is a vitát a 20 százalékos árkülönbözet döntötte el a csehszlovák ipar javára. A földalatti-szerelvények esetében mindenesetre sovány érv a gyár részéről, hogy a különbözet tíz év alatt megtérül. Szombathelyi Ervin a gyimesi havasok falvaiban. Balladás, képi tőmondatokkal, a szerkesztés sűrített aszkézi- sével ábrázol. Néprajzi dokumentum Mözsi Szabó István határai között marad. Csak arról elmélkedik festményein, amit gondolatilag birtokol. így válhatnak esztétikai értékei új igazsággá bennünk. Művészete nemcsak festői szépség, hanem egyúttal erkölcsi üzenet. Olykor művelődéstörténeti, néprajzi dokumentum is — elég ha csergeványolójára, pontosan feljegyzett erdélyi tornyaira, Bogyiszló kükori- cagóréira, a dunai halászok eszközeire és a Völgységben csobánozó betlehemes menetre utalok, amelyek kifogástalanok mind festői, mind néprajzi szempontból. Bartók nyomán ő is elmélkedik a szarvassá vált fiúról: a belső szilajság romlatlan rendjével, a színes csönd képi közmondásával. Szárnyakat adott Műveit bemutatták már Szekszárdon, Baján, Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Komlón, Hatvanban, Mohácson, külföldön pedig a Szovjetunióban, Franciaországban és az NDK-ban. Időszerű lenne már művészetével gyűjteményes kiállításon találkozA szarvassá lett fiú ni Pest megyében. Annál Is inkább, hiszen 1963 és 1975 között a Fóti Gyermekvárosban működött rajztanárként, vezetett szövőszakkört, több nehezen induló fiatal lánynak, fiúnak adta meg az alapot az emberi és művészi kibontakozáshoz. Gyökereket őrzött és őriz. Ezért adhatott szárnyakat sok ezer tanítványának, a tárlat- látogatók sokaságának művészetével, pedagógiai munkásságával Mözsön, Szekszárdon, Bogyiszlón, Decsen, Foton — és az egész országban. Losonci Miklós Magyarvalkó őrizői Az Opál Kereskedelmi Vállalat az 1988. augusztus 1-jétől 1989. december 31-éig terjedő időre szerződéses üzemeltetésire átadja Monoron, a Pattermann u. 2. sz. alatt, a 61. sz. ABC-üzlet mellett levő, 67. sz. büféjét. A pályázatukat július 18-áig juttassák el a vállalat levélcímére: Cegléd, Pf.: 90. 2701. A versenytárgyalás július 25-én, de. 9 órakor lesz a vállalat központjában (Cegléd, Rákóczi út 14. 4. sz. szoba). Tájékoztató adatokkal szolgál a vállalat belső ellenőre.