Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

6 1988. JÚNIUS 22., SZERDA Jogi tanácsok Äz örökbefogadás felbontása t Házilagos épít késés Q Saját személygépkocsi-haszná­lat ® Föláfáradék, változatlanul I Bírésag előtt es galeri Berontották a lányt az autóba Felháborító, a közrendet, a közbiztonságot alapjaiban sértő, az állampolgárokat súlyosan veszélyeztető bűnügyben hozott első fo­kú ítéletet a Budakörnyéki Bíróság. A bűnügy vádlottal: a 22 éves Gomány Ferenc, a 28 éves Kolompár József, a 29 éves Rostás György, a 20 éves Gazsi Gusztáv és a 22 éves Gazsi Pál. Az utób­bi kivételével, valamennyien összeütközésbe kerültek már korábban is a törvénnyel erőszakos, garázda cselekedeteik miatt. O Örökbe fogadták egy távoli rokonuk gyermekét olvasóink. A gyermek már felnőtt, a kap­csolat pedig elhidegült közöt­tük. Ügy érzik, hogy a köztük lévő, immár formális viszonyt meg kellene szüntetni. Mi en­nek a módja? — kérdezik. Az örökbefogadásnak az a célja, hogy a szülők és a gyer­mek között a vérségivel azo­nos értékű jogi és érzelmi kapcsolat jöjjön létre. Sajnos előfordul, hogy ezek a célok nem valósulnak meg, ezért az örökbefogadást fel kell bon­tani. Ha a felek között ebben a kérdésben nincs vita, akkor kölcsönösen előterjesztett ké­relmük alapján a gyámható­ság megszünteti a rokoni kap­csolatot. A felbontás csak ak­kor lehetséges, ha az a köz­érdeket nem sérti. Ha a fel­bontást kérő még kiskorú, az örökbefogadás csak akkor szüntethető meg, ha az kifeje­zetten a kiskorú érdekében történik. Amennyiben a felek között nincs egyetértés, a felbontás kérdésében bírósághoz kell fordulniuk. Az igazságszolgál­tató szerv azt vizsgálja, hogy a felek valamelyike tanúsí­tott-e olyan magatartást, amely miatt az örökbefogadás fenntartása valamelyik félre elviselhetetlenné vált, vagy az örökbefogadás a társadalmi célját nem tölti be. Ilyen kö­rülmények esetén nemcsak a felek, hanem a gyámhatóság is kezdeményezheti az örökbe­fogadás felbontását. Ennek az lesz a következménye, hogy a felek között a családi kapcso­latok megszűnnek. • Házilagos kivitelezéssel kí­vánja családi házát felépíteni S. I. szigetszentmiklósi vasutas. Milyen épületeknél lehetséges mindez? — kérdezi. A magánerőből, házilagosan végezhető építési munkákra vonatkozó jogszabályt tavaly módosították. Az 1/1987. (III. 28.) ÉVM rendelet alapján házilagosan legfeljebb négy­szintes (földszint -f- három emelet) és 7,8 méternél nem nagyobb belső fesztávolságú lakó- és üdülő-, illetőleg gépko­csitároló, műhely vagy üzlet- helyiségeket magába foglaló épület létesíthető. Ha az új ingatlant toldaléképítéssel vagy bővítéssel alakítják ki, szintén ezek a méretek az irányadóak. Házilagosan meg­építhető az előbb ismertetett épületek tetőtere is. A mellék- épületek és építmények, to­vábbá külterületen a gazdasá­gi épület, a pince és az állat­tartás céljára szolgáló épít­mény ugyancsak megépíthető házilagosan. A nem lakás cél­jára szolgáló helyiség lakássá alakítása, illetőleg a felújítás, korszerűsítés, tatarozás mind­mind elvégezhető az építtető keze munkájával. Fontos tud­nivaló, hogy ezek a szabályok bontás esetében nem teljesen érvényesülnek, ott ugyanis a jogosultság legfeljebb két szint magasságig terjed ki. A szűkítést nyilvánvalóan bal­esetvédelmi okok indokolják. A házilagos kivitelezést csak felelős műszaki vezető irá­nyítása mellett végezhetik el. Műszaki vezető építéstervezés­sel és kivitelezéssel rendelke­ző szervezet vagy felsőfokú építőipari és legalább három év kivitelezési gyakorlattal rendelkező magánszemély le­het. A középfokú végzettség­gel rendelkező felelős műszaki vezetőtől ötéves gyakorlatot kíván meg a jogszabály. Fele­lős műszaki vezető lehet az iparigazolvánnyal rendelkező kőműves kisiparos is. • lsen későn fejeződik be a munkaideje R. G. nagytété­nyi állatápolónak. Ügy hallot­ta, hogy ilyenkor térítés ellené­ben a hazautazáshoz a saját gépkocsiját is igénybe veheti. Munkahelyén azonban kéréséi nem teljesítették. A munkába járással kapcso­latos utazási költségeket álta­lában á tömegközlekedési esz­közökkel, közigazgatási hatá­ron kívülről bejárók kérhetik munkahelyüktől. Kivételesen azonban arra is lehetőség van, hogy ne csak a tömegközlekeT dési eszközzel utazók része­süljenek a kedvezményben. A kollektív szerződésben meg­határozott indokolt esetekben és mértékben a személyi tu­lajdonban levő gépjárművel munkába járó dolgozók is költségtérítésben részesíthe­tők. Ilyen indokolt eset lehet például, hogy tömegközleke­dési eszközzel a munkahely nem érhető el, illetve a dol­gozó munkarendje olyan, amelyhez a tömegközlekedés nem igazodik. Ilyen esetekben a munkáltató eldönti, hogy csoportos munkásszállítással vagy az előbb ismertetett térí­téssel biztosítja a dolgozók utaztatását. Az előbbi szabályok azon­ban nem vonatkoznak azokra, akiknek lakó- és munkahelye azonos közigazgatási határon belül van. (Kivéve a mozgás- korlátozott dolgozókat és azo­kat a mezőgazdasági nagy­üzemben és erdőgazdaságban dolgozó munkásokat is, akik a helység belterületének a hatá­rától legalább öt kilométer tá­volságra dolgoznak.) , Az egy dolgozó részére el­számolható utazási költségté­rítés a kilométerenként 80 fil­lért nem haladhatja meg. Ezt az utazási költségtérítést a munkahely bármely magán­gépkocsival munkába járó dol­gozójának biztosíthatja, füg­getlenül a gépjármű tulajdon­jogától. • T. t,. kerepestarcsai gond­noknak is a gépkocsihasznáiat- tal van problémája. Olvasónk úgy véli, hogy a részére meg­állapított átalánynál lényegesen többet használja gépkocsiját a munkahelyén. A termelésben, a szolgálta­tásban vagy ' az államigazga­tási munka szervezésében és ellenőrzésében közvetlenül résztvevő dolgozóknak, akik­nek munkájához elengedhetet­lenül szükséges rendszeres személygépkocsi-használat, átalány, állapítható meg. En­nek összegét előzetes számítá­sok alapj áh úgy kell mégálla­pítani, hogy a tervezett kilo­méter-teljesítménynek és az előírt mértékű térítésnek meg­felelően csak az előírt költsé­— Ismételten kérdezem ön­től, Palágyi úr, ki az a hölgy, lány, asszony, aki gyűjtőfoga­lomként a szeretőjének nevez­hető? — Erre én is ismételten csak azt válaszolhatom, hogy nekem nincs semmiféle szeretőm. — Nincs?! — A fenébe is! — kezdte hangerő dolgában főnökének tett ígéretét bevál­tani. — Ha így kezdi, azt na­gyon rosszul teszi! Mert ezzel engem arra kényszerít, hogy hatósági közeg félrevezetése miatt őrizetbe vegyem. Azon­nal rakjon ki mindent a zse­béből! — rivallt rá. — No de kérem, őrnagy úr! — Nincs semmi kertelés! Magos erős hangjára belé­pett a főnöke. — Mi az, mi történt7 — kérdezte. — Pusztán annyi, hogy őri­zetbe veszem Palágyi urat és a fogdába kísértetem. — Míg ezt mondta, Palágyi kezdte a zsebeit kiürítgetni. — Siessen! — szólt rá az őrnagy. — Min­dent kirakott? — Igen, őrnagy úr. — Álljon fel, kérem! Ettől fogva úgy beszélek önnel, mint fogollyal. — Ezután hoz­zálépett és megmotozta. Nem fölöslegesen. Főnöke némán nézte, amint Palágyi ruháza­tából, akár egy bűvész, előva­rázsol két egymáshoz hason­ló levéltárrát, amit aztán az asztalra helyezett — Látja ké­rem?! Most is hazudott, ami­kor azt mondta, hogy kiürítet­te minden zsebét. Na, most már leülhet. ö maga is visszaült a helyé­re. Darabonként átnézte Palá­gyi személyes tárgyait. A két tárcában talált iratokat, mi­közben figyelmesen olvasta, azért talált rá módot, hogy közben Palágyi arcát figyelje, aki egyre izgatottabban leste az őrnagy mozdulatait. Na, gondolta Magos, ebben a tár­cában rejtegethet valamit, ami ha felszínre kerül, halomra dönti eddigi hazugságait. Feltételezésében nem csaló­dott. Ugyanis a tárca belső re­keszében talált egy nagyon geket viselje. Előfordulhat, hogy ez az átalány összege nem fedezi ezeket a költsége­ket, azonban ilyenkor sem le­het a dolgozónak többet fizet­ni, hiszen az átalánnyal egy becsült teljesítményt ismernek el. A jogszabály azonban a körülmények megváltozását figyelembe veszi és ezért elő­írja, hogy a megállapítás alap­jául szolgáló körülmények alapján az átalányt évente újólag meg kell határozni. ★ Több olvasónk kérdésére közöljük, hogy a földjáradék­ra vonatkozó korábbi szabá­lyok — az új földtörvény el­fogadását követően — nem változtak meg. Tehát a jövőben is a terme­lőszövetkezet használatában, haszonélvezetében levő földje után földjáradékra jogosult a szövetkezeti tag, illetve a há­zassági életközösség fennállása alatt házastársa (élettársa). A tag özvegyét szintén megilleti ez a juttatás. Az idős, élethi­vatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó sze­mély, ha a megélhetése alap­jául szolgáló föld családtagja földbeviteli kötelezettsége alapján került a szövetkezet használatába, függetlenül at­tól, hogy a családtaggal közös háztartásban él és önálló ke­resettel rendelkezik, szintén jogosult a földhasználatra. A termelőszövetkezet hasz­nálatában levő föld haszon- élvezője is kérheti a földjára­dék megfizetését. Dr, Sinka Imre Olvasóink részére min­den csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanács­adást tartunk Bp;“VlII., Blaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pe­dig folyamatosan válaszo­lunk. csinos fiatal nőről készült le­velezőlap nagyságú fényképet. Megfordította. A hátán ezt ol­vasta: „Halálomig hűséges élettársad, Kati.” Szót sem szólt, csak félretette és tovább böngészett. Egy kis cetlin mindössze egy utcanevet ta­lált; Mohai út. A két tárcát kívülről-belül- ről megvizsgálta. Valami nem tetszett neki, hirtelen felállt, kinyitotta az ajtót és bekérette az egyik helyi nyomozótársát. Főnöke még mindig nem szólt semmit, csak csodálkozó tekintettel figyelte Magos mű­veleteit. — Légy szíves — szólt a be­jövő kollégához —, kísérd át Palágyi urat a kapitányságra, őrizetbe vettem. Palágyi nehézkesen állt fel és mikor már az ajtóhoz ért hirtelen megfordult: — őrnagy úr — mondta nagyon szelíden —, ne haragudjon, nem tudok tovább hazudni. Láttam az ön kezében a fényképet, meg a feljegyzéseimet, tudom, megta­lálta a címet is. Kérem, na­gyon kérem, ne kísértessen el, hallgasson meg. — Csak nem a szeretőjéről, Katiról akar beszélni? — De igen. — Ha úgy gondolja, hogy érdemes meghallgatnom, ak­kor tessék, üljön vissza a szék­re! — őrnagy úr, kérem szépen, én hazudtam, valóban nem a feleségemnél, odahaza aludtam — kezdte szégyenlősen, mint aki valami nagy vétket árul el, Palágyi. — Ezt eddig is tudtam. Azt mondja meg, akkor hol aludt? — Katinál, a barátnőmnél, a Mohai úton. Kérem, őrnagy úr. őt ne avassák be ebbe a dologba. Tizenkilenc éves, fia­tal lány, ö nem tudja, hogy én nős, kétgyerekes apa vagyok. Nőt szerezni Egyébként jól kereső fiatal férfiak, van köztük kisállat­tartó, családtagként gazdálko­dó és fizikai munkás. Vala­mennyien rokonságban van­nak egymással. Múlt év május 27-én, a dél­utáni órákban Gomány Fe­renc, Kolompár József és Ros­tás György többször felkeres­tek Érden egy autószerelőt, ahonnan Gomány 1300-as La­dáját akarták elhozni. A ko­csi még nem volt kész, el­mentek hát sörért a Víg Ba­golyba, ahol Gazsi Gusztáv­val és az öccsével találkoz­tak. A testvérpár elpanaszol­ta, hogy megszöktek az élet­társaik, s kérték, hogy kocsi­val próbálják megkeresni őket. Gomány Ferencnek még egy Ladája volt, ezzel indul­tak útnak, és közben arról be­szélgettek, jó lenne nőt sze­rezni. Először az érd-felsői vasút­állomáshoz mentek, majd a buszpályaudvarra, de a Gazsi testvérek élettársait nem lel­ték. Útjuk ezután az érd-al­sói vasútállomáshoz vezetett, ahol sorompót kaptak és hosszabb várakozásra kény­szerültek. Eközben látták meg a bűncselekmény sértettjét, egy huszonegy éves lányt. A továbbiakban az ő vallomásá­ból idézünk: — Budapesten dolgozom. Aznap túlóráznom kellett, csak 18 órakor jöttem el a munkahelyemről. Az Osztya- penko-szobornál szálltam fel a buszra, amelyik a 70-es úton vitt ki Érdre. így este 8-kor értem a buszpályaud­varra és még át is kellett szállnom a helyi járatra. Ilyenkor már rossz a helyi közlekedés és elindultam a gimnázium felé, hogy majd ott felszállók. Útközben isme­rős fiúkkal és lányokkal ta­Nagyon, nagyon szeretjük egy­mást. Palágyi szavai alatt a már indulófélben levő főnök visz- szaült és továbbra is szótlanul figyelte Magos őrnagy „küz­delmét” az igazság felszínre hozásáért. Hirtelen kinyílt az ajtó, a helyi nyomozás vezetője jelent meg. — Mi van itt? — kérdez­te. — Erre majd Magos őrnagy felel neked — válaszolta a fő­nök. — Menj! — intett az őr­nagynak és erre Magos, és a százados kiléptek a szobából. — Mit akarsz te tulajdon­képpen — kérdezte kint a rendőr százados. — Palágyi művezetőt már el kellett volna engedni. Milyen jogon vetted te őrizetbe? — Nézd — válaszolta Ma­gos kissé ingerülten —, ti úgy tizen, vagy többen is reggeltől estig itt voltatok, és jelenleg is itt vagytok. Megvizsgáltátok a helyszínt, sokakkal beszél­gettetek is. Megettetek há­rom-négy kiló gyulai kolbászt és hozzá vagy négy darab két- kilós kenyeret. De ennél több­re nemigen jutottatok ... — Az a mi dolgunk, hogy mit csinálunk — vágott bele mérgesen Magos szavába a százados. — Csak volt a ti dolgotok, ezután már a miénk. Ha már idejöttünk, szeretnénk tiszta képet kapni erről a kegyetlen gyilkosságról. Én tehát folyta­tom, amit megkezdtem, a töb­bit pedig beszéld meg a főnö­kömmel, aki egyébként neked is feljebbvalód. Magos sarkon fordult és Pa­lágyi előtt virágnyelven jelez­te főnökének, hogy miről volt szó. — Te csak folytasd a meg­kezdett munkádat, én majd in­tézkedem. — És kiment a szo­bából. lálkoztam, egy darabig együtt mentem velük. Az Érd-alsó vasútállomásnál váltunk el egymástól, de még utánam kiabáltak valamit, és a ke­resztnevemet is emítették. Lada a sorompónál — A megállóban le . volt eresztve a sorompó, és ott állt egy Lada is, amelyből valaki a keresztnevemen szólított. Azt hittem, hogy ismerősök ülnek a kocsiban, ezért behajoltam a nyitott első ajtón. Mikor láttam, hogy ismeretlen férfi­ak ülnek ott, vissza akartam fordulni, de gépkocsivezető megragadta a kezemet és be­rántott. Elvesztettem az egyensúlyomat, bezuhantam a kocsiba, és mire feleszméltem, már rám is zárták az ajtót. Néhány pillanat múlva fel­nyílt a sorompó és nagy se­bességgel elhajtottak. Köve­teltem tőlük, hogy álljanak meg, mert ki akarok szállni, de fejbeütöttek. Százhalom­batta felé mentünk, bekanya­rodtunk egy bekötőútra és megálltunk egy kietlen terü­leten. Ezt követően Gomány Fe­renc közölte a fiatal nővel, hogy amennyiben megteszi, amit kérnek tőle, nem lesz bántódása, ellenkező esetben viszont megverik. A fiatalem­berek cigány nyelven beszél­ték meg egymással a továb­biakat. Gomány Ferenc, mi­Az általános forgalmi adó­ról szóló 37/1987. (X. 12.) MT rendeletet módosította a Mi­nisztertanács. A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló jogszabályt módosította a 40/1988. (V. 31.) MT rendelet. A jogszabály többek között 1988. január 1. Már addigra elmúlt éjfél, de Magos energiája nem csök­kent. Palágyi két tárcáját be­küldte a főkapitányság bűn­ügyi laboratóriumába, majd ismét folytatta a kihallgatást, — Nos, Palágyi úr, ott tar­tottunk, hogy Katinál aludt a Mohai úton. — Igen, őrnagy úr, ott alud­tam. — Mikor ment oda és reggel mikor jött el onnét? — Mint máskor is, este, úgy hét óra után értem Kati laká­sára. Ö vacsorát készített, be­szélgettünk, megvacsoráztunk és fél 10 körül lefeküdtünk. — Mi történt azután, foly­tassa kérem! — Reggel korán felébred­tünk, én megborotválkoz­tam ... — Magának, Palágyi úr — szólt közbe Magos — nem lenne ennyire szőrös az arca, ha borotválkozott volna. Látja, én ezt valóban elmulasztottam ma reggel, mégsem vagyok olyan borostás, mint maga. — Lehet, hogy önnek van igaza, őrnagy úr, és talán én nem is borotválkoztam. De azért ezzel kapcsolatban nem vagyok biztos. Az viszont biz­tos, hogy megreggeliztünk és én valamivel korábban indul­tam el a szokottnál. — Mit reggeliztek? — Teát és vajas kenyeret. — A kedves Katalinnak mi a vezetékneve és hol dolgozik? — Varga Katalin és a Ganz gyárban dolgozik. — Milyen beosztásban? — Irodai alkalmazott. — Ö hány órára jár be? — Nyolcra, őrnagy úr. Magos ekkor önkéntelenül ránézett az órájára. Hajnali fél négyet mutatott. Most. hogy tudta, mennyi az idő. kezdte magát kissé fáradtnak érezni. De ahogy megpillantot­ta visszatérő főnökét, az örömtől új erőre kapott, pláne amikor megtudta, hogy főnöke intézkedésére hamarosan meg­jelenik majd egyik kiválóan dolgozó nyomozótársa, Németh százados. után társai kiszálltak a ko­csiból, hátrahajtotta az első ülést, levetkőztette a lányt és megerőszakolta. Könyörgése, tiltakozása és védekezése el­lenére az öt bűnöző közül né­gyen megerőszakolták. Ezután valamennyien beszálltak a kocsiba, és visszamentek Érd­re. A sértett feljelentésére In­dult meg a büntető eljárás, melynek során a galeri tag­jait azonnal őrizetbe vették és előzetes letartóztatásba he­lyezték. A történtekhez még az is hozzátartozik, hogy a vádlot­tak hozzátartozói több alka­lommal felkeresték a fiatal nőt és pénzt ígértek neki, amennyiben visszavonja a vallomását, amire nem volt hajlandó. Fegyházbüntetés A Budakörnyéki Bíróság erőszakos nemi közösülésért és személyi szabadság megsér­téséért vonta felelősségre a vádlottakat. A bíróság Go­mány Ferencet 5 év fegyház­büntetésre ítélte, és a köz­ügyek gyakorlásától 5 eszten­dőre eltiltotta. Rostás György büntetése 6 év fegyház, 8 év eltiltás a közügyektől. Gazsi Pál 5 év fegyház, 6 év el­tiltás a közügyektől. Gazsi Gusztáv 4 év fegyház, 5 év eltiltás a közügyektől, Kolom­pár József 3 év fegyház, 4 év eltiltás a közügyektől. Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és védőik pedig eny­hítésért fellebbeztek. Az íté­let nem jogerős. napjára visszahatóan újólag határozta meg azokat a jöve­delmeket, amelyek a törvény szempontjából mezőgazdasági kistermelésnek minősülnek a munkaviszony keretén kívül: így növénytermesztés, ker­tészeti termékek előállítása (kivéve a virágokat és a dísz­növényeket), élő állatok és ál­lati termékek előállítása (ki­véve a sportlovat, a ver­senylovat, az élő vadat, a lőtt vadat, a kutyát, a macs­kát, a laboratóriumi állatokat, a dísz- és állatkerti állatokat, a hullatott agancsot, az agyart, a trófeát, erdei magok és csemeték és az erdei, me­zei melléktermékek előállítá­sa és gyűjtése. Továbbá me­zőgazdasági kistermelés, va­lamint — ha a tevékenység­hez jogszabály szerint ipar- jogosítvány vagy magánkeres­kedői engedély nem szüksé­ges — az alábbi termékek elő­állítása is: tejipari termék, befőtt, püré, dzsem, ízek, szárí­tott, aszalt, porított, cukrozott gyümölcs, folyékony gyü­mölcs, gyümölcsszörp és sűrít­mény, szárított és porított fő­zelék és zöldség, zöldség ala­pú ivóié, savanyúságok, szőlő­must, sűrített szőlőmust, fél­kész szőlőbor bortermelé­si célokra, hordos szőlő­bor, gyümölcsmust, sűrített gyümölcsmust, félkész gyü­mölcsbor bortermelési célok­ra, egyéb gyümölcsbor, mester­ségesen szárított dohány, műlép, magbél. A törvény al­kalmazásában kistermelésnek minősül a mezőgazdasági tevé­kenység akkor is, ha azt mun­kaidőn kívül, részes vállalás keretében végzik és a meg­állapodás a termelési folya­mat egészére irányul. Bevé­telnek a termék vagy állat eladási árát kell tekinteni ab­ban az esetben is, ha az el­adási ár egy része nem a kis­termelőt illeti meg. Ha a rész­művelés csak a termék beta­karítására irányul, a rész­művelő által kapott részt kell jövedelemnek tekinteni. Az árbevételt a gazdálkodó szerv­nek kell kiszámítani. Ez ke­rül összevonásra a kisterme­lő egyéb árbevételeivel. A gazdálkodó szerv által kihe­lyezett állat értékesítéséért kapott vételből az állat kihe­lyezéskori értékét le kell von­ni. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 23. számá­ban jelentek meg. Mag Bárfaion igy éjszaka története (6.) Ga. J. Tíz nap rendeletéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom