Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
1988. JÚNIUS 22., SZERDA 3 Partnerként, elvi alapokon (Folytatás az 1. oldalról.) változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy azok előkészítése során a Politikai Bizottság nem foglalt állást, hiszen a jelölőbizottság, illetve az országos tanács kellő ismeretek birtokában tárgyilagosabban meg tudja ítélni a jelöléseket. Köszönetét mondott Gáspár Sándornak és Baranyai Tibornak a munkásmozgalomban, a szakszervezeti mozgalomban eltöltött több évtizedes alkotó, hasznos tevékenységükért. Mint mondta, értékes ésö maradandó munkát végeztek, hozzájárultak a magyar munkásmozgalom leg- újabbkori történelmének alakításához, irányításukkal a mozgalom megerősödött. Gratulált a SZOT főtitkárává választott Nagy Sándornak. Ezután arról szólt, hogy akiket ma választóik megtisztelnek bizalmukkal, azoknak kötelességük az eddigi értékeket megőrizni és azokkal jól gazdálkodni, de ugyanolyan kötelességük az elavultat elvetni. Mint mondotta, az országos pártértekezlet nyíltsága, szókimondása, a realitásokkal való szembenézése, a mozgalom megújulási készsége miatt volt sikeres. Az MSZMP megerősödve zárta le a pártértekezletet megelőző másfél esztendős vitát. A párttagság egységesebb politikailag, szellemileg is és szervezetileg is, mint korábban. Nem mondható el, hogy minden kétely eloszlott, de a párt és a pár- tonkívüliek közötti kapcsolat erősebb lett. A maihoz hasonló időszakokban természetes, hogy az ellenséges és az ellenzéki elemek is ki akarják használni a helyzetet. Ezen nem kell meglepődni. ez a politika törvényeihez tartozik. Az elmúlt napokban szilárdságunkat, elhatározottságunkat azon mérték, le, hogy Nagy Imre halálának 30. évfordulóján miképpen reagálunk politikai állásfoglalásukra. Nem hagytunk kétséget az iránt, hogy tiszteljük mindenkinek az emberi érzését, semmilyen akadályt nem hárítunk az ellen, ha valaki tiszteletét, kegyeletét akarja leróni a halottak előtt. Ez mindenkinek emberi joga, a rendszernek pedig a humanizmusra épülő kötelessége, hogy azt lehetővé tegye. Ugyanakkor határozottan visszautasítunk mindenfajta rendszerellenes megmozdulást, atrocitást és tüntetést. — Meg vagyok arról győződve — mondotta, hogy nyílt emberi szóval, tartalmas párbeszéddel párton belül, szakszervezeti mozgalmon belül és a közéletben magunk mellé tudjuk állítani azokat az embereket, akik a szocializmus jövőjéért aggódnak, akik alkotni és tenni akarnak. Ezután arról szólt, hogy a Központi Bizottság nyilvánosságra hozta azt a feladattervet, amelyet a pártértekezlet határozatának végrehajtása érdekében a XIV. kongresszusig programjaként elfogadott. Nem a pártszervezetekre hoz határozatot, hanem önmaga programját fogalmazza meg. Ez eltér az eddigi gyakorlattól. A programot azért hozza nyilvánosságra, hogy ezzel orientáljon minden egyes párttagot, pártszervezetet, a különböző politikai, társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistákat. Grósz Károly a Szakszervezetek Országos Tanácsában dolgozó kommunistáktól is azt kérte, hogy a pártértekezlet állásfoglalása, a Központi Bizottság feladatterve alapján dolgozzák ki saját munkaprogramjukat, és ennek megfelelően kommunista lelkiismeretük szerint képviseljék a mindennapi munkában. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szakszervezetek helye és szerepe a magyar társadalomban és a politikai közéletben nem csökken, hanem a következő időszakban nőni fog. A párt a jövőben is ugyanúgy mint eddig, támaszkodik a szakszervezeti mozgalomra. Egyetlen, a nép érdekeit képviselő marxista párt sem tevékenykedhet a dolgozókat átfogó egységes szakszervezeti mozgalom nélkül. Miközben az elvek tar- tósabb értékeket hordoznak, a munkastílus, a munkamódszer folyamatos megújítást kíván, mert a külső körülmények változnak, és mindig új kihívást fogalmaznak meg a mozgalommal szemben. Ma a szakszervezeti mozgalom egyik nagy feladata, hogy erősítse befolyását tagsága körében, mivel átrendeződik a társadalom irányítása is, a szakszervezeti mozgalomban a hangsúly elsősorban a munkahelyeken, az üzemekben folyó politikai, szakmai és érdekvédelmi tevékenységre helyeződik át. Rámutatott, hogy a párt és a szakszervezetek együttműködésében nem az elveket kell megváltoztatni, hanem az együttműködés gyakorlatát kell korszerűsíteni és finomítani. Az elveket következetesen meg kell valósítani. A továbbiakban utalt arra hogy nemcsak jó szándékú érdekképviseleti törekvések jelennek meg, hanem sanda szándékok is. A politikában ez mindig jelen van, ezzel mindig számolni kell. Tudni kell a sanda szándékot különválasztani a jó szándékú törekvésektől, a gondolatgazdag értékektől. Ezután arról szólt, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll, mindenekelőtt a gazdaság területén. Abban nincs vita a kormány és a szakszervezetek között sem, hogy megújulásra van szükség. Vita abban van, hogy hogyan és milyen ütemben. Ez a vita pedig továbbra is megmarad. Végül hangsúlyozta, hogy dolgozni, gondolkodni, a jelen konfliktusait kezelni, a jövőt megtervezni közös feladat, Egy pályázat sikere és tanulságai Tartós piaci jelenlét A hosszú távú exportbővítS pályázatok és a pályázati rendszer elmúlt évi tapasztalatairól tartottak tegnap sajtótájékoztatót az Ipari Minisztériumban. Tavaly a Minisztertanács kibontakozási programjának megfelelően a pályázatot korszerűsítették. Az érvénybe lépett új, január 1-jétol ééVéftyes felhívás, valamint az ezt kiegészíti módszertani útmutató az érintett vállalatok, szövetkezetek számára további exporttöbbletek eléréséhez nyújt lehetőséget. A tájékoztatóból kitűnt, hogy szigorú elbírálási elv alapján értékelik az exportbővítő pályázatra benevezett cégeket. Előfordult, hogy az adott vállalat vagy szövetkezet elképzeléseit azért nem fogadták el, mert az általa megnevezett termék olyan országba irányult volna, amely súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, fizetésképtelen. Figyelemre méltó adatok hangzottak el. így például kiderült, hogy a 228 pályázó közül 152 teljesítette, illetve túlteljesítette exportvállalásait. Akadt viszont hetvenhat olyan gazdálkodó egység, amely képtelen volt tervezett exportja teljesítésére. A túl- teljesítők között hatvanhat olyan cég szerepel, amelyek 120 százalék feletti eredményekkel büszkélkedhetnek! Közéjük tartozik a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet. Akadályozta a pályázati munkát egyebek között, hogy Az egyetemes kultúra érdekében Folytatódtak a tiltakozások A Romániában meghirdetett településátalakítási politikával szemben kedden újabb magyar társadalmi és tömegszervezetek, tudományos műhelyek tettek közzé állásfoglalást, csatlakozva a hazai és külföldi testületek, szervezetek és intézmények nyomatékos tiltakozásához. A Szakszervezetek Országos Tanácsa keddi ülésén foglalkozott a Romániában élő nemzeti kisebbségeket sújtó bukaresti döntéssel, a több ezer kistelepülés lerombolásának szándékával. A testület nyílt levélben fogalmazta meg a tervezett intézkedéssel szembeni véleményét, s azt a dolgozó emberek jogainak korlátozása elleni állásfoglalásként eljuttatja a Román Szocialista Köztársaság szak- szervezeteihez. A Magyar Tudományos Akadémia az emberi jogok és szabadságok egyetemes tiszteletben tartásának gondjától áthatva és az egész emberiség kultúrájának részét alkotó építészeti, föld- és néprajzi, valamint a nyelvi hagyományok megőrzésére törekedve, a tudomány fejlődésének alapvető érdekeit szem előtt tartva kéri a világ tudományos akadémiáit, hogy emeljék fel tiltakozó szavukat az évszázados emberi települések lerombolása, az áttelepítési politika tényleges végrehajtása ellen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának honismereti bizottsága keddi ülésén felhívást fogalmazott meg a román kormányzat erőszakolt településszerkezeti átalakításának terve ellen. A Magyar Levéltárosok Egyesületének állásfoglalása vallja, hogy bármely állam vagy nemzet kulturális öröksége az emberiség kultúrájának szerves része és kincse. az állami alapjuttatás és bankhitel megítélése az új bankrendszer bevezetése következtében hosszadalmassá vált. Az ez évre kötött megállapodások alapján a bázis időszakhoz képest többletként 150 millió dollár várható. A pályázati rendszer eredményességéhez feltétlen hozzátartozik a tartós piaci jelenlét, a kifogástalan minőség. Ha kelendő, minden pénzt megér Forrón feltárva rostosabb Még néhány nap és kezdetét veszi a főszezon a konzervgyárakban. Ezt megelőzően a zavartalan üzemelés érdekében sor került a műszaki nagyjavításokra, a technológiai sorok karbantartására. A Nagykőrösi Konzervgyárban két jelentős beruházást is megvalósítottak a műszaki előkészületek során. Hogy melyek voltak ezek, erről kérdeztük dr. Ábrahám Tibor műszaki igazgatóhelyettest. Lassú engedélyezés — Elsőként a paradicsomgyártó feldolgozósor rét konstrukcióját említeném. Ez a fejlesztés jelenleg is folytatódik. Erre a gyártás- és gyártmányfejlesztésre a piaci értékítélet ösztönzött bennünket. Telepítünk két, napi 500 tonna paradicsom feldolgozására alkalmas berendezést. Ezáltal megvalósíthatjuk az úgynevezett forrón feltárás technológiáját, s így érhető el a magasabb rosttartalom. Szintén a paradicsomvonalhoz kapcsolódó újdonság a 300 tonna napi kapacitású sűrítő berendezés telepítése. Az előbbi az FBR, az utóbbi pedig a Rosszi — mindkettő olasz cég — terméke, illetve licence alapján hazánkban gyártották. A 100 millió forintos beruházás eredményeként megvalósíthattuk továbbá az új, aszeptikus hordótöltést. — Már az eddig elmondottak is jelzik, hogy Nagykőrösön a karbantartással ellentétben, inkább a beruházási, a rekonstrukciós munkák voltak a meghatározóak ... — Nálunk együtt él a szinttartó karbantartás és a beruházási program. Egyedi gépvásárlás, gyártóvonalak korszerűsítése, gépbérlet, sajáterős és hitelkeretből történő fejlesztések a meghatározói ezen tevékenységünknek. Vállalatvezetésünk arra törekszik, hogy mindenkor a legmesszebbmenőkig hasznosítsuk az előző gyártási szezonban szerzett szakmai tapasztalatokat. — No és melyik a második jelentős fejlesztésük? — A gyümölcsalapú dzsemek előállítására alkalmas svéd vonal. Svédországból importáltuk 4 millió svéd korona értékben. Telepítésével már az idén az első negyedévben elkészültünk. Imponáló óránkénti 4 tonna teljesítményre képes ez a berendezés. — Mennyire voltak zavartalanok az említett fejlesztések? — Sajnos, ismételten szembetaláltuk magunkat a bürokratikus ügyintézésre visszavezethető hosszadalmas eljárásokkal, esetünkben az engedélyezésnél. Ami külföldön, a tőkés országokban, hasonló esetekben 5—6 hónap, az nálunk kemény másfél-két év. Számít a külcsín is — Gyakorta éri és bizony sok esetben jogos kritika az exportra is gyártókat azért, hogy színvonalon aluli csomagolásban kívánják eladni termékeiket. Sikerült Nagykőrösön ezen a téren előbbrelépni? — A válasz előzményeket takar. A III. ötéves tervidőszakban már volt nálunk egy számottevő beruházás. Erről most utólagosan úgy is beszélhetünk, hogy az extenzív jellegű volt. Akkoriban az adott kor igényszintjén gondolkodtak a beruházók. Ezt követte, éppen a hiteltörlesztéseket teÁllamalapító királyunk, I. István Hagyatéka élő, értékteremtő erő Szent István és kora címmel kétnapos tudományos ülésszak kezdődött kedden az MTA várbeli kongresszusi termében az MTA Történettudományi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Katolikus Püspöki Kar rendezésében. A konferenciát Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy minden korszak, minden kormányzat, minden irányzat tisztázta viszonyát I. Istvánhoz, megadta a maga értelmezését. Már a nagy államalapító király halála után, nem egészen fél évszázaddal, elkészült az első leltár. Az utód, a később maga is szentté avatott László saját hatalmának elismertetése, saját törekvéseinek igazolása érdekében Gellért püspök és Imre herceg társaságában szentté avattatja Istvánt. A híres 1083-as felemeltetéshez készült szent legenda, a Legenda maior tekinthető az első történelmi Szent István-értelme- zésnek. Kálmán király már szükségesnek tartotta az újraértelmezést, s a Legenda maior realisztikus, csoda nélküli István alakját az ekkor született Hartvik-legenda már csodatevőként is ábrázolja. így tette hozzá minden kor a szükségesnek tartott vonásokat az István-portréhoz. A végtelen műfajgazdagságot a tudományos ülésszak aligha gyarapíthatja, arra azonban jó alkalmat nyújt, hogy napjaink azonosságkereső, s feltehetően többirányú lstván-értelmezéseit megfogalmazzuk — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. Ezt követően részletesen kitért az egyes Szent István-ér- telmezésekre, s Győrffy György történész szavait idézve leszögezte: az egymásnak ellentmondó Szent István-képek végül is igazibb, emberibb portrét eredményeztek az állam- alapítóról, mint az egyoldalú idealizálás. Továbbá a valóságban is létezhetett kétféle István, hiszen fia, Imre herceg halála után egyéniségében törés következett be. A korábbi keménykezű hacos király testileg-lelkileg megtört, beteg emberré vált, aki ettől kezdve a földieket elhanyagolta, az imádkozásba és a jótékonykodásba merült, a túlvilágra készült. Az elmúlt évtizedben a tudományos megközelítés árnyaltabb, kiegyensúlyozottabb válaszai váltak meghatározóvá — mutatott iá az Akadémia elnöke. A tízkötetes Magyarország története 1984- ben megjelenő első része egyik alfejezetének címében is kifejezésre jut ez: Beilleszkedés Európába. Az Európába illeszkedő, kelet és nyugat közötti hidat verő szentistváni Magyarországban ma, mai Magyarországunk legitim elődjét ismerjük fel. Szent István elevenen él a magyar történelem évszázadaiban, s jelenünkben is. Mindenkor kiindulásnak, elismertetése forrásának, referenciának tekinti, amelyhez meg kell határoznia a viszonyát. A magyar állam megalapítása a keresztény feudális rend létrehozása István négy évtizedes királysága olyan hatalmas mű, amelyben minden utána következő nemzedék és korszak, minden társadalmi rendszer, kormányzat és mozgalom megtalálja a számára kiindulást jelentő teljesítményt vagy szellemiséget, a számára fontos hivatkozást vagy elutasítást. A szentistváni hagyaték ezzel nemcsak történelmünk múltbeli értéke, hanem a mindenkori jelenben anyagi erővé váló, élő értékteremtő erő is — mondotta végezetül Berend T. Iván. A konferencia első napján ezt követően egyebek közt előadások hangzottak el állam- alapító királyunk korának közigazgatásáról, egyházszervezetéről, a korai államelmélet érvényesüléséről, első királyunk koronájáról, pénzeiről, az állam gazdasági életéről. A tudományos ülésszak szerdán újabb előadásokkal folytatódik. Gép válogatja a borsót, mielőtt dobozba kerül. Egy hagyományos tartósítási eljárás — a dunsztolás (a cím fölött) (Csécsei Zoltán felvételei) leintve, a hét szűk esztendő. Nem csekély, 360 millió forintos törlesztésről volt szó. Az összeg elköltésében érthetően nem a csomagoláson, a termék esztétikus megjelenítésén volt a hangsúly, hanem jóval inkább a hatékonyságon. A világ, a kereskedelmi, a fogyasztói igények érthetően azóta sokat változtak. Mai vevőink már az igényeiknek megfelelő tálalásban találkozhatnak a nagykőrösi termékekkel. Az USA-ból vásárolt lapkagyártó berendezéssel évente 200 millió fedelet tudunk előállítani. Az NSZK-ból származik a hegesztett dobozt gyártó vonal, amelynek éves kapacitása 70 millió. A tetszetős színnyomott doboztetők készítésében jelentős a fejlődés. — Az idén várhatóan milyen nagyságrendben dolgoznak fel zöldséget, illetve gyümölcsöt? Mennyi jut belőlük exportra? — Azt is mondhatom, hogy a hazánkban található valamennyi gyümölcsfajta fellelhető gyártósorainkon. Zömük exportra kerül. Egyre számottevőbb a szocialista mellett a tőkés piaci értékesítés. Készítményeink 75 százaléka üveges, a többi dobozban és műanyag csomagolásban hagyja el a gyár területét. Termékeink beltartalmi értéke szerencsére igen jó. A beérkező nyersanyagok kielégítik a minőségi igényeket. Zöldborsóból 16 ezer 600, míg paradicsomból mintegy 40 ezer tonna érkezik vállalatunkhoz. Ezek is jelzik, hogy az említettek jelentős nagyságrendet képviselnek a feldolgozási listánkon. A beszélgetésen jelen volt Űjfalusi Sándor, a vállalat termeltetési főosztályának vezetője is. Tőle a szerződéses fegyelem betartása felől érdeklődtünk. Harc a pozíciókért — Az áfészek, a Zöldért, a Tszker, hogy csak néhány partnerünket említsem, érthetően komoly árharcot folytatnak, hogy a számukra előnyös pozíciókat megőrizzék, vagy azt elérjék. A szezonális termékeknél is tapasztalható ez. Számunkra egy a lényeg, hogy az igényelt, a szerződésekben vállalt mennyiség időben megérkezzen. — A belső konkurencia- harcban önök is részt vesznek? — Ez alól mi sem vonhatjuk ki magunkat! Ugyanis mindig akadhatnak olyan gyümölcsfajták, amelyekből elemi csapás, fagykár vagy egyéb okok következtében kevesebb terem. Ha egy fontos termékről van szó, amely történetesen szerepel a tőkés exportok listáján, érthetően megérdemli a magasabb felvásárlói ár megadását is. Aki ma elveszíti valamelyik tőkés partnerét, annak az anyagi mellett erkölcsi kára is származhat. Nekünk pedig elsődleges érdekünk a megszerzett vevőkör megtartása és szélesítése. Gyócsi László
