Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

1988. JÚNIUS 22., SZERDA 3 Partnerként, elvi alapokon (Folytatás az 1. oldalról.) változásokkal kapcsolatban el­mondta, hogy azok előkészí­tése során a Politikai Bizott­ság nem foglalt állást, hiszen a jelölőbizottság, illetve az or­szágos tanács kellő ismeretek birtokában tárgyilagosabban meg tudja ítélni a jelölése­ket. Köszönetét mondott Gás­pár Sándornak és Baranyai Tibornak a munkásmozgalom­ban, a szakszervezeti mozga­lomban eltöltött több évtize­des alkotó, hasznos tevékeny­ségükért. Mint mondta, ér­tékes ésö maradandó munkát végeztek, hozzájárultak a ma­gyar munkásmozgalom leg- újabbkori történelmének ala­kításához, irányításukkal a mozgalom megerősödött. Gra­tulált a SZOT főtitkárává vá­lasztott Nagy Sándornak. Ezután arról szólt, hogy aki­ket ma választóik megtisztel­nek bizalmukkal, azoknak kö­telességük az eddigi értékeket megőrizni és azokkal jól gaz­dálkodni, de ugyanolyan kö­telességük az elavultat elvet­ni. Mint mondotta, az országos pártértekezlet nyíltsága, szóki­mondása, a realitásokkal való szembenézése, a mozgalom megújulási készsége miatt volt sikeres. Az MSZMP meg­erősödve zárta le a pártérte­kezletet megelőző másfél esz­tendős vitát. A párttagság egységesebb politikailag, szel­lemileg is és szervezetileg is, mint korábban. Nem mondha­tó el, hogy minden kétely el­oszlott, de a párt és a pár- tonkívüliek közötti kapcsolat erősebb lett. A maihoz hasonló időszakokban ter­mészetes, hogy az ellenséges és az ellenzéki elemek is ki akarják használni a hely­zetet. Ezen nem kell megle­pődni. ez a politika törvé­nyeihez tartozik. Az elmúlt napokban szilárdságunkat, el­határozottságunkat azon mér­ték, le, hogy Nagy Imre ha­lálának 30. évfordulóján mi­képpen reagálunk politikai ál­lásfoglalásukra. Nem hagytunk kétséget az iránt, hogy tisz­teljük mindenkinek az embe­ri érzését, semmilyen aka­dályt nem hárítunk az ellen, ha valaki tiszteletét, kegye­letét akarja leróni a halottak előtt. Ez mindenkinek emberi jo­ga, a rendszernek pedig a humanizmusra épülő köteles­sége, hogy azt lehetővé te­gye. Ugyanakkor határozottan visszautasítunk mindenfajta rendszerellenes megmozdulást, atrocitást és tüntetést. — Meg vagyok arról győződve — mon­dotta, hogy nyílt emberi szó­val, tartalmas párbeszéddel párton belül, szakszervezeti mozgalmon belül és a közélet­ben magunk mellé tudjuk ál­lítani azokat az embereket, akik a szocializmus jövőjéért aggódnak, akik alkotni és ten­ni akarnak. Ezután arról szólt, hogy a Központi Bizottság nyilvános­ságra hozta azt a feladatter­vet, amelyet a pártértekezlet határozatának végrehajtása ér­dekében a XIV. kongresszusig programjaként elfogadott. Nem a pártszervezetekre hoz határozatot, hanem önmaga programját fogalmazza meg. Ez eltér az eddigi gyakorlat­tól. A programot azért hozza nyilvánosságra, hogy ezzel orientáljon minden egyes párt­tagot, pártszervezetet, a kü­lönböző politikai, társadalmi szervezetekben dolgozó kom­munistákat. Grósz Károly a Szakszervezetek Országos Ta­nácsában dolgozó kommunis­táktól is azt kérte, hogy a pártértekezlet állásfoglalása, a Központi Bizottság feladatter­ve alapján dolgozzák ki saját munkaprogramjukat, és en­nek megfelelően kommunista lelkiismeretük szerint kép­viseljék a mindennapi mun­kában. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szakszervezetek helye és szerepe a magyar társada­lomban és a politikai közélet­ben nem csökken, hanem a következő időszakban nőni fog. A párt a jövőben is ugyanúgy mint eddig, tá­maszkodik a szakszervezeti mozgalomra. Egyetlen, a nép érdekeit képviselő marxista párt sem tevékenykedhet a dolgozókat átfogó egységes szakszervezeti mozgalom nél­kül. Miközben az elvek tar- tósabb értékeket hordoznak, a munkastílus, a munkamódszer folyamatos megújítást kíván, mert a külső körülmények változnak, és mindig új ki­hívást fogalmaznak meg a mozgalommal szemben. Ma a szakszervezeti mozgalom egyik nagy feladata, hogy erősítse befolyását tagsága körében, mivel átrendeződik a társada­lom irányítása is, a szakszer­vezeti mozgalomban a hang­súly elsősorban a munkahe­lyeken, az üzemekben folyó politikai, szakmai és érdekvé­delmi tevékenységre helyező­dik át. Rámutatott, hogy a párt és a szakszervezetek együttmű­ködésében nem az elveket kell megváltoztatni, hanem az együttműködés gyakorlatát kell korszerűsíteni és finomí­tani. Az elveket következete­sen meg kell valósítani. A továbbiakban utalt arra hogy nemcsak jó szándékú ér­dekképviseleti törekvések je­lennek meg, hanem sanda szándékok is. A politikában ez mindig jelen van, ezzel min­dig számolni kell. Tudni kell a sanda szándékot különvá­lasztani a jó szándékú törek­vésektől, a gondolatgazdag ér­tékektől. Ezután arról szólt, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll, mindenekelőtt a gazda­ság területén. Abban nincs vita a kormány és a szakszervezetek között sem, hogy megújulásra van szük­ség. Vita abban van, hogy ho­gyan és milyen ütemben. Ez a vita pedig továbbra is meg­marad. Végül hangsúlyozta, hogy dolgozni, gondolkodni, a je­len konfliktusait kezelni, a jövőt megtervezni közös fel­adat, Egy pályázat sikere és tanulságai Tartós piaci jelenlét A hosszú távú exportbővítS pályázatok és a pályázati rendszer elmúlt évi tapasztalatairól tartottak tegnap sajtótájékoztatót az Ipari Minisztériumban. Tavaly a Minisztertanács kibontakozási program­jának megfelelően a pályázatot korszerűsítették. Az érvénybe lépett új, január 1-jétol ééVéftyes felhívás, valamint az ezt kiegészíti mód­szertani útmutató az érintett vállalatok, szövetkezetek számára to­vábbi exporttöbbletek eléréséhez nyújt lehetőséget. A tájékoztatóból kitűnt, hogy szigorú elbírálási elv alapján értékelik az export­bővítő pályázatra benevezett cégeket. Előfordult, hogy az adott vállalat vagy szövetke­zet elképzeléseit azért nem fogadták el, mert az általa megnevezett termék olyan or­szágba irányult volna, amely súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, fizetésképtelen. Figyelemre méltó adatok hangzottak el. így például ki­derült, hogy a 228 pályázó közül 152 teljesítette, illetve túlteljesítette exportvállalá­sait. Akadt viszont hetvenhat olyan gazdálkodó egység, amely képtelen volt tervezett exportja teljesítésére. A túl- teljesítők között hatvanhat olyan cég szerepel, amelyek 120 százalék feletti eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek! Közéjük tartozik a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet. Akadályozta a pályázati munkát egyebek között, hogy Az egyetemes kultúra érdekében Folytatódtak a tiltakozások A Romániában meghirdetett településátalakítási politikával szem­ben kedden újabb magyar társadalmi és tömegszervezetek, tudomá­nyos műhelyek tettek közzé állásfoglalást, csatlakozva a hazai és külföldi testületek, szervezetek és intézmények nyomatékos tilta­kozásához. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa keddi ülésén fog­lalkozott a Romániában élő nemzeti kisebbségeket sújtó bukaresti döntéssel, a több ezer kistelepülés lerombolá­sának szándékával. A testü­let nyílt levélben fogalmazta meg a tervezett intézkedéssel szembeni véleményét, s azt a dolgozó emberek jogainak korlátozása elleni állásfogla­lásként eljuttatja a Román Szocialista Köztársaság szak- szervezeteihez. A Magyar Tudományos Aka­démia az emberi jogok és sza­badságok egyetemes tisztelet­ben tartásának gondjától át­hatva és az egész emberiség kultúrájának részét alkotó építészeti, föld- és néprajzi, valamint a nyelvi hagyomá­nyok megőrzésére törekedve, a tudomány fejlődésének alapvető érdekeit szem előtt tartva kéri a világ tudományos akadémiáit, hogy emeljék fel tiltakozó szavukat az évszá­zados emberi települések le­rombolása, az áttelepítési po­litika tényleges végrehajtása ellen. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának honismereti bizottsága keddi ülésén fel­hívást fogalmazott meg a ro­mán kormányzat erőszakolt településszerkezeti átalakítá­sának terve ellen. A Magyar Levéltárosok Egyesületének ál­lásfoglalása vallja, hogy bár­mely állam vagy nemzet kul­turális öröksége az emberiség kultúrájának szerves része és kincse. az állami alapjuttatás és bankhitel megítélése az új bankrendszer bevezetése kö­vetkeztében hosszadalmassá vált. Az ez évre kötött megálla­podások alapján a bázis idő­szakhoz képest többletként 150 millió dollár várható. A pályázati rendszer eredmé­nyességéhez feltétlen hozzá­tartozik a tartós piaci jelen­lét, a kifogástalan minőség. Ha kelendő, minden pénzt megér Forrón feltárva rostosabb Még néhány nap és kezde­tét veszi a főszezon a kon­zervgyárakban. Ezt megelő­zően a zavartalan üzemelés érdekében sor került a mű­szaki nagyjavításokra, a tech­nológiai sorok karbantartásá­ra. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban két jelentős beruházást is megvalósítottak a műszaki előkészületek során. Hogy me­lyek voltak ezek, erről kérdez­tük dr. Ábrahám Tibor mű­szaki igazgatóhelyettest. Lassú engedélyezés — Elsőként a paradicsom­gyártó feldolgozósor rét konstrukcióját említeném. Ez a fejlesztés jelenleg is folyta­tódik. Erre a gyártás- és gyártmányfejlesztésre a piaci értékítélet ösztönzött bennün­ket. Telepítünk két, napi 500 tonna paradicsom feldolgozá­sára alkalmas berendezést. Ezáltal megvalósíthatjuk az úgynevezett forrón feltárás technológiáját, s így érhető el a magasabb rosttartalom. Szintén a paradicsomvonalhoz kapcsolódó újdonság a 300 tonna napi kapacitású sűrítő berendezés telepítése. Az előb­bi az FBR, az utóbbi pedig a Rosszi — mindkettő olasz cég — terméke, illetve licence alapján hazánkban gyártották. A 100 millió forintos beruhá­zás eredményeként megvaló­síthattuk továbbá az új, aszep­tikus hordótöltést. — Már az eddig elmondot­tak is jelzik, hogy Nagykő­rösön a karbantartással ellen­tétben, inkább a beruházási, a rekonstrukciós munkák vol­tak a meghatározóak ... — Nálunk együtt él a szint­tartó karbantartás és a beru­házási program. Egyedi gép­vásárlás, gyártóvonalak kor­szerűsítése, gépbérlet, saját­erős és hitelkeretből történő fejlesztések a meghatározói ezen tevékenységünknek. Vál­lalatvezetésünk arra törek­szik, hogy mindenkor a leg­messzebbmenőkig hasznosít­suk az előző gyártási szezon­ban szerzett szakmai tapasz­talatokat. — No és melyik a második jelentős fejlesztésük? — A gyümölcsalapú dzse­mek előállítására alkalmas svéd vonal. Svédországból im­portáltuk 4 millió svéd koro­na értékben. Telepítésével már az idén az első negyed­évben elkészültünk. Imponáló óránkénti 4 tonna teljesít­ményre képes ez a berendezés. — Mennyire voltak zavarta­lanok az említett fejlesztések? — Sajnos, ismételten szem­betaláltuk magunkat a bürok­ratikus ügyintézésre visszave­zethető hosszadalmas eljárá­sokkal, esetünkben az engedé­lyezésnél. Ami külföldön, a tőkés országokban, hasonló esetekben 5—6 hónap, az ná­lunk kemény másfél-két év. Számít a külcsín is — Gyakorta éri és bizony sok esetben jogos kritika az exportra is gyártókat azért, hogy színvonalon aluli csoma­golásban kívánják eladni ter­mékeiket. Sikerült Nagykőrö­sön ezen a téren előbbrelépni? — A válasz előzményeket takar. A III. ötéves tervidő­szakban már volt nálunk egy számottevő beruházás. Erről most utólagosan úgy is beszél­hetünk, hogy az extenzív jel­legű volt. Akkoriban az adott kor igényszintjén gondolkod­tak a beruházók. Ezt követte, éppen a hiteltörlesztéseket te­Államalapító királyunk, I. István Hagyatéka élő, értékteremtő erő Szent István és kora címmel kétnapos tudományos ülésszak kez­dődött kedden az MTA várbeli kongresszusi termében az MTA Törté­nettudományi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Katolikus Püspöki Kar rendezésében. A konferenciát Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Elöljáróban emlékeztetett ar­ra, hogy minden korszak, min­den kormányzat, minden irány­zat tisztázta viszonyát I. Ist­vánhoz, megadta a maga ér­telmezését. Már a nagy ál­lamalapító király halála után, nem egészen fél évszázaddal, elkészült az első leltár. Az utód, a később maga is szent­té avatott László saját hatal­mának elismertetése, saját tö­rekvéseinek igazolása érdeké­ben Gellért püspök és Imre herceg társaságában szentté avattatja Istvánt. A híres 1083-as felemeltetéshez készült szent legenda, a Legenda maior tekinthető az első tör­ténelmi Szent István-értelme- zésnek. Kálmán király már szükségesnek tartotta az újra­értelmezést, s a Legenda maior realisztikus, csoda nélküli Ist­ván alakját az ekkor született Hartvik-legenda már csodate­vőként is ábrázolja. így tette hozzá minden kor a szüksé­gesnek tartott vonásokat az István-portréhoz. A végtelen műfajgazdagsá­got a tudományos ülésszak aligha gyarapíthatja, arra azonban jó alkalmat nyújt, hogy napjaink azonosságkere­ső, s feltehetően többirányú lstván-értelmezéseit megfogal­mazzuk — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. Ezt követően részletesen ki­tért az egyes Szent István-ér- telmezésekre, s Győrffy György történész szavait idézve leszö­gezte: az egymásnak ellent­mondó Szent István-képek vé­gül is igazibb, emberibb port­rét eredményeztek az állam- alapítóról, mint az egyoldalú idealizálás. Továbbá a való­ságban is létezhetett kétféle István, hiszen fia, Imre her­ceg halála után egyéniségében törés következett be. A koráb­bi keménykezű hacos király testileg-lelkileg megtört, beteg emberré vált, aki ettől kezdve a földieket elhanyagolta, az imádkozásba és a jótékonyko­dásba merült, a túlvilágra ké­szült. Az elmúlt évtizedben a tu­dományos megközelítés ár­nyaltabb, kiegyensúlyozottabb válaszai váltak meghatározó­vá — mutatott iá az Akadé­mia elnöke. A tízkötetes Ma­gyarország története 1984- ben megjelenő első része egyik alfejezetének címében is kife­jezésre jut ez: Beilleszkedés Európába. Az Európába il­leszkedő, kelet és nyugat kö­zötti hidat verő szentistváni Magyarországban ma, mai Ma­gyarországunk legitim elődjét ismerjük fel. Szent István elevenen él a magyar történelem évszáza­daiban, s jelenünkben is. Min­denkor kiindulásnak, elismer­tetése forrásának, referenciá­nak tekinti, amelyhez meg kell határoznia a viszonyát. A magyar állam megalapítása a keresztény feudális rend lét­rehozása István négy évtize­des királysága olyan hatalmas mű, amelyben minden utána következő nemzedék és kor­szak, minden társadalmi rend­szer, kormányzat és mozgalom megtalálja a számára kiindu­lást jelentő teljesítményt vagy szellemiséget, a számára fon­tos hivatkozást vagy elutasí­tást. A szentistváni hagyaték ezzel nemcsak történelmünk múltbeli értéke, hanem a min­denkori jelenben anyagi erő­vé váló, élő értékteremtő erő is — mondotta végezetül Be­rend T. Iván. A konferencia első napján ezt követően egyebek közt elő­adások hangzottak el állam- alapító királyunk korának közigazgatásáról, egyházszer­vezetéről, a korai államelmé­let érvényesüléséről, első ki­rályunk koronájáról, pénzei­ről, az állam gazdasági életé­ről. A tudományos ülésszak szer­dán újabb előadásokkal foly­tatódik. Gép válogatja a borsót, mielőtt dobozba kerül. Egy hagyomá­nyos tartósítási eljárás — a dunsztolás (a cím fölött) (Csécsei Zoltán felvételei) leintve, a hét szűk esztendő. Nem csekély, 360 millió forin­tos törlesztésről volt szó. Az összeg elköltésében érthetően nem a csomagoláson, a termék esztétikus megjelenítésén volt a hangsúly, hanem jóval in­kább a hatékonyságon. A vi­lág, a kereskedelmi, a fogyasz­tói igények érthetően azóta sokat változtak. Mai vevőink már az igényeiknek megfele­lő tálalásban találkozhatnak a nagykőrösi termékekkel. Az USA-ból vásárolt lapkagyártó berendezéssel évente 200 mil­lió fedelet tudunk előállítani. Az NSZK-ból származik a he­gesztett dobozt gyártó vonal, amelynek éves kapacitása 70 millió. A tetszetős színnyomott doboztetők készítésében jelen­tős a fejlődés. — Az idén várhatóan mi­lyen nagyságrendben dolgoz­nak fel zöldséget, illetve gyü­mölcsöt? Mennyi jut belőlük exportra? — Azt is mondhatom, hogy a hazánkban található vala­mennyi gyümölcsfajta fellel­hető gyártósorainkon. Zömük exportra kerül. Egyre számot­tevőbb a szocialista mellett a tőkés piaci értékesítés. Ké­szítményeink 75 százaléka üveges, a többi dobozban és műanyag csomagolásban hagy­ja el a gyár területét. Termé­keink beltartalmi értéke sze­rencsére igen jó. A beérkező nyersanyagok kielégítik a mi­nőségi igényeket. Zöldborsó­ból 16 ezer 600, míg paradi­csomból mintegy 40 ezer tonna érkezik vállalatunkhoz. Ezek is jelzik, hogy az említettek jelentős nagyságrendet képvi­selnek a feldolgozási listán­kon. A beszélgetésen jelen volt Űjfalusi Sándor, a vállalat termeltetési főosztályának ve­zetője is. Tőle a szerződéses fegyelem betartása felől ér­deklődtünk. Harc a pozíciókért — Az áfészek, a Zöldért, a Tszker, hogy csak néhány partnerünket említsem, érthe­tően komoly árharcot folytat­nak, hogy a számukra előnyös pozíciókat megőrizzék, vagy azt elérjék. A szezonális ter­mékeknél is tapasztalható ez. Számunkra egy a lényeg, hogy az igényelt, a szerződésekben vállalt mennyiség időben megérkezzen. — A belső konkurencia- harcban önök is részt vesz­nek? — Ez alól mi sem vonhat­juk ki magunkat! Ugyanis mindig akadhatnak olyan gyü­mölcsfajták, amelyekből ele­mi csapás, fagykár vagy egyéb okok következtében kevesebb terem. Ha egy fontos termék­ről van szó, amely történe­tesen szerepel a tőkés expor­tok listáján, érthetően meg­érdemli a magasabb felvásár­lói ár megadását is. Aki ma elveszíti valamelyik tőkés partnerét, annak az anyagi mellett erkölcsi kára is szár­mazhat. Nekünk pedig elsőd­leges érdekünk a megszerzett vevőkör megtartása és széle­sítése. Gyócsi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom