Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
Ma: 12 oldal I PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJUKEGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 148. SZÄM Ára: 1,80 forint 1988. JUNIUS 22., SZERDA Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja. A tanácsülés első napirendi pontként személyi kérdésekben döntött. Az országos tanács kérésükre, nyugállományba vonulásuk miatt, érdemeik elismerésével, eddigi munkájukat méltatva és megköszönve felmentette Gáspár Sándort a SZOT elnöki tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából; Baranyai Tibort a SZOT főtitkári tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából. Az országos tanács dr. Nagy Sándort, a SZOT titkárát megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárává. A SZOT, nyugállományba Vonulásuk miatt felmentette elnökségi tagságukból Dajka Ferencet, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát és Gyöngyösi Istvánt, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát. Somogyi Gyulát, az Építők Szakszervezetének főtitkárát és Paszternák Lászlót, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát kooptálta a SZOT tagjainak sorába. Főcze Lajost, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Paszternák Lászlót és Somogyi Gyulát megválasztotta a SZOT Elnöksége tagjának. A Szakszervezetek Országos Tanácsa dr. Nyikos Lászlót kinevezte a SZOT közgazdasági és életszínvonal-politikai osztálya vezetőjének, Tolnai Ildikót pedig a szociálpolitikai, munka- és egészségvédelmi osztály vezetőjének. A tanácsülés a továbbiakban megvitatta a bérpolitikai reform szakszervezeti koncepciójáról szóló előterjesztéseket, amelyhez Nagy Sándor főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott, hogy a szakszervezetekre jelentős szerep hárul a társadalmi-gazdasági megújulási folyamatban. Egyfelől erős, határozott gazdasági vezetésre, a munkában világos és szigorú követelményekre, másfelől erős, határozott, felelősen politizáló szak- szervezetre van szükség — mondotta. Nem az a szakszervezet nehezíti a dolgokat, amelyik felelősen vitatkozik, követel vagy elutasít, hanem az, amelyik nem hallatja a szavát, amelyik sem jelző szerepét, sem érdekvédelmi funkcióját nem képes megvalósítani. A szakszervezetnek tagsága érdekeit, törekvéseit szem előtt tartva kell szolgálnia a társadalmi haladás ügyét. Részletesen szólt az ország gazdasági helyzetéről. Kitért arra, hogy . szigorító, elvonó intézkedések egész sora látott napvilágot, ezeknek nagyobb hatékonyságra kellett volna ösztönözni, de nem váltottak ki fordulatszerű változást a gazdaságban. A szakszervezeti mozgalomnak is kiemelt figyelmet kell fordítania azoknak a rétegeknek a helyzetére, amelyeknek a keresete jelentősen alatta marad az átlagosnak. Fontos tényként említette, hogy a KSH — nagy számú tudományos, állami és társadalmi szerv bevonásával — létminimum- és társadal- miminimum-számításokat kezdett el, ami a szakszervezetek törekvéseinek és igényeinek is megfelel. E számítások alkalmas kiindulópontot nyújthatnak a legrászorultabb, legnehezebb körülmények között élő személyek, családok helyzetének megítéléséhez, a szükséges tennivalók körvonalazásához. Ma romló jövedelemviszonyok mellett kell számottevően javuló teljesítményeket elérnünk ahhoz, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből kilábaljunk — mondotta. Ez pedig nem tartozik a könnyű feladatok közé és nem is valósítható meg, ha az elvonások, korlátozások nem szelektívek, és ha nem gyorsul fel a szerkezet- váltás. Mindez a szakszervezeti mozgalomtól is azt kívánja — állapította meg a továbbiakban, hogy alternatívákat, szociálpolitikai programokat dolgozzon ki, s ez egy szakszervezeti törvény megalkotását is igényli. Szükséges, hogy a szakszervezeti mozgalom alapos elemzőmunka, a tagság széles rétegei véleményének megismerése után alakítsa ki magatartásának fő irányait, és nézzen szembe azokkal a kihívásokkal, amelyek mind a gazdaságban, mind a szakszervezeti mozgalomban felgyülemlett problémák formájában nap mint nap éri. A szakszervezeti bérpolitika középpontjában — hosszabb távon — a reálbérek érezhető és tartós növelésének igénye áll — mondotta a továbbiakban. A munkabér az eddigieknél jobban fejezze ki a munkaerő bővített újratermeléséhez társadalmilag szükséges ráfordításokat, a bérnövekedés Város-, községvédők találkozója Az ország ügyét szolgálja Kedden Gyulán, a városi tanács székházának dísztermében megkezdődött a város-, községvédő és szépítő egyesületek szövetségének VII. országos találkozója. Jelen volt a kétnapos látogatásra Békés megyébe érkezett Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A tanácskozás több mint háromszáz részvevőjét S. Hegedűs László, az egyesületek országos szövetségének elnöke köszöntötte. Elmondotta, hogy jelenleg már mintegy 150 város-, községvédő és szépítő egyesület van az országban; a számuk két év alatt duplázódott meg. Pozsgay Imre felszólalásában egyebek között hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront őszinte szívvel, örömmel vállalja és partnerének tekinti a város-, községvédő és szé- pítők mozgalmát. Ebben a mozgalomban ugyanis — mondotta — széles teret kap az állampolgári kezdeményezés. Kaput tár az állampolgárok számára az országos pártértekezleten megfogalmazódott megújulási folyamat támogatásához, a közmegegyezés olyan új formájának útját egyengeti, amely vitában, egymás véleményének meghallgatásával és olyan célokért születik, amely az ország ügyét, a haladási viszi előre. egy része fedezze minden munkavállaló számára'az alapvető fogyasztási cikkek árnövekedését, az azonos .munkát végzőknél a munkabér közel azonosan alakuljon a gazdaság egész területén. A szakszervezetek elképzelése szerint az elkülönült keresetszabályozást egy valóságos béregyeztetésnek kell felváltania; Ilyen bérmegállapodásos modell 1989-től még nem vezethető be, de a jelzett irányba már jövőre el lehet indulni. A szakszervezetek által iávasolt bérpolitika közép- ponrjában a reálbérek lehetséges mértékű megóvása áll. — A pártértekezlet állásfoglalásából is kitűnik, hogy a párt a szakszervezeti mozgalom teljes önállóságának elismerése mellett, mindenféle beavatkozást kerülve, a partneri viszony keretében kíván együttműködni a szakszervezetekkel a társadalom előtt álló feladatok megoldása érdekében. E felfogás alapja az a politikai bizalom, amely egy elkötelezett, a párt vezető szerepét elismerő és támogató, mindamellett önálló véleménynyilvánítási és akciószabadsággal rendelkező érdek- védelmi, érdekképviseleti szervezetnek, azaz egy klasszikus értelemben vett szakszervezetnek szól — mondta befejezésül a SZOT főtitkára. A továbbiakban megvitatták az üdülési és szanatóriumi fő- igazgatóság jelentését. Ezt követően az Országos Tanács állásfoglalásban üdvözölte a Közalkalmazottak Szakszervezete keretében a tudományos dolgozók szak- szervezete megalakulására irányuló törekvéseket. Mint leszögezték: a kezdeményezés a tagság széles körű és hatékony támogatásával jelentős lépés lehet a mozgalom megújulásához. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén Grósz Károly is felszólalt. A mostani tanácsülésen hozott személyi (Folytatás a 3. oldalon.) Hazánkba érkezett Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnoka Anatoli) Gribkov hadseregtábornoknak, az egyesített fegyveres erők törzsfőnökének kíséretében kedden munkalátogatásra Budapestre érkezett. A küldöttséget Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint a Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanácsának több tagja fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Magamban önöm ,“£! szettemét megért fiai vagyunk. A mi nemzedékünkbeliek estek el frontkatonaként a Donnál, vagy megfagytak a végtelen, vakító hómezőkön. A sorainkból kikerülő munkaszolgálatosok halálos aknára léptek ugyanott, vagy éppen agyonverték őket, mert a háborúban az életnek nincs ára és az emberi gonoszság nem ismer mértéket.” (5. OLDAL) Berántották a lányt ”™>°r^b*izI UZ autóba Ságot alapjaiban sértő, az állampolgárokat súlyosan veszélyeztető bűnügyben hozott első fokú ítéletet a Buda Környéki Bíróság. A bűnügy vádlottai a 22 éves Gomány Ferenc, a 28 éves Kolompár József, a 29 éves Rostás György, a 20 éves Gazsi Gusztáv és a 22 éves Gazsi Pál.” (6. OLDAL) jU.it, „A San Marinó-i EB , _ már azzal is jelezte sútzomkolosszusok lyát, hogy a kontinens államainak csaknem fele, tizenöt ország képviseltette magát versenyzőivel. Manapság egyre inkább szaporodik a kifejezetten súlyemelő sportoló nők száma. Ráadásul a mennyiség nem ment a minőség _ rovására, hiszen a kontinentális viadalon egymás után dőltek meg az Európa-csúcsok.” (11. OLDAL) St*at*Strlrt»e*Sk „Amennyiben a gépkocsit nem Z **** * lehet megjavítani, az autóklub alkatrészek gondoskodik a hazaszállításról is. A határig ingyen szállítják azoknak a járművét, akik szuper hitellevéllel rendelkeznek.” (12. OLDAL) Grósz Károly a Financial Times konferenciáján Összekötő kapocs a gazdaság A Financial Times rendezésében kétnapos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A konferencián — amelyen Nyugat- és Kelet-Eurőpáből érkezett szakemberek tartanak előadásokat az üzleti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, a szocialista országok gazdasági reformtörekvéseiről — több mint 100 üzletember vesz részt, vállalatok, bankok, különböző intézmények magas beosztású képviselői. A tanácskozást Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Elöljáróban hangsúlyozta: nagy ’öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a konferenciát Magyarországon rendezik. Abban az országban, amely mélységesen érdekelt a helsinki folyamat elmélyítésében és kiterjesztésében, s ennek kezdettől fogva aktív részese. — Meggyőződésem, hogy tanácskozásuk fontos hozzájárulás lesz annak a közismert ellentmondásnak a feloldásához, ami röviden úgy jellemezhető, hogy miközben az első és harmadik „helsinki kosár” terén az utóbbi években jelentős előrelépés tapasztalható, a másodikról ezt nem mondhatjuk el, mert a gazdasági, tudományos-műszaki együttműködésben jóval a kölcsönös lehetőségek határai alatt maKaszálnak az utak mentén Pécel határában találkoztunk a Közúti Igazgatóság váci üzem- mérnökségének Unimog gépével, amint kaszálta az út mentén a füvet, levágta az árok partjáról a gazt. Zoó Sándor és gépkezelője, Szabó György műszakonként mintegy 18 kilométeres szakaszon tisztítja meg az utak széleit a gyomtól. (Hancsovszki János felvétele) radtunk. Itt az ideje, hogy e tekintetben is a közös érdekek alapján cselekedjünk. Mi abból indulunk ki, hogy a világgazdaságban kibontakozott folyamat nem egyszerűen konjunkturális válság, hanem mélyreható strukturális változások kezdete, amelyben növekszik a kölcsönös egymásra utaltság, s ami mindenkitől gyökeresen új szemléletet és gyakorlatot követel. Űjra kellett, újra kell tehát értékelni gazdaságpolitikánkat. A nyolcvanas évtized fejleményei szertefoszlat- ták azt az illúziót, hogy a szükséges változtatások túlzottan óvatos adagolásával, a politikai intézményrendszer érintetlenül hagyásával, népszerűtlen intézkedések nélkül tartós eredmények érhetők el. A megújulás halaszthatatlanná vált. Ez a felismerés fejeződik ki a párt és a kormány programjában. Ezt erősítették meg a legutóbbi pártértekezleten született elhatározások. Grósz Károly a továbbiakban részletezte azokat a lépéseket, amelyekkel a kormányzat igyekezett és igyekszik ösztönözni a vállalkozásokat, a külföldi töke bevonását. Reálisan látjuk, hogy a világméretű átrendeződés során növekszik a különböző országok fejlődési esélyeinek különbsége. De abban is biztosak vagyunk, hogy ez nem eleve elrendelt kényszerpálya, amelynek a nemzetgazdaságok tehetetlenül ki vannak szolgáltatva. Erősíti ezt a felfogásunkat, hogy a legfejlettebb országok és jó néhány újonnan iparosodott ország sikerrel indult el a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás útján. Számos, reménytelen helyzetűnek vélt ország stabilizálta gazdaságát. Nem egy fejlett ország kezdeményezett és minden bizonnyal előbb-utóbb sikerre visz komoly strukturális változásokat. Eközben viszont nem látunk okot arra, hogy ne ragaszkodnánk a múltban elfogadott és időt álló szocialista értékeinkhez. Éppen ezek bázisán akarjuk rendszerünk működését hatékonnyá tenni, ami szükségképpen feltételezi a „vesztett illúziók” bátor elhagyását. Ebben az új helyzetben sem látjuk veszélyeztetve társadalmunk szocialista jellegét. A tulajdon meghatározó része közösségi marad. Az állam továbbra is kötelességének tartja, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülőket intézményesen védelmezze. A gazdasági folyamatok irányításában fokozottabban számítunk az emberek tudatos, demokratikus részvételére. Szocialista rendszerünket meg akarjuk tisztítani azoktól a gátló tényezőktől, amelyek szubjektív emberi hibák nyomán rakódtak rá, szerkezetét ezzel párhuzamosan igazítjuk a kor követelményeihez. A kelet—nyugati kapcsolatok bővítése közös erőfeszítéseket igényel. A partnerekkel közösen meg kell nyitnunk egymás számára a piacokat. A mi részünkről a modern üzleti élet intézményrendszerének kifejlesztése a legaktuálisabb feladat. — Az elmondottakkal azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a magyar kormány kiemelt feladatának tartja a világgazdaságba való beilleszkedést. Felismertük ennek sorsformáló hatását a magyar gazdaság modernizációjában. Meggyőződésem, hogy ez a konferencia ehhez is sok segítséget ad számunkra. Munkájukhoz a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a magam nevében sok sikert kívánok — mondotta befejezésül Grósz Károly, szívből gratulálva a konferenciára alkalmat adó lap centenáriumán a lap szerkesztőinek, munkatársainak, köszöntve egyúttal a Financial Times olvasóit. Ezután David Mellor, a brit parlament tagja, államminiszter beszélt a két ország javuló gazdasági, kereskedelmi kapcsolatairól. Ezt követően Otto Wolff von Amerongen, az NSZK-beli Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnöke tartott előadást. A továbbiakban számos előadás hangzott el a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok jövőjéről, a gazdasági fejlődés helyzetéről egyes keleteurópai országokban. Több előadó ismertette a Lengyel- országban, Szovjetunióban körvonalazódó új gazdasági reformtörekvéseket. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke a budapesti konferencia alkalmából interjút adott a Financial Times című londoni lapnak. Nagy Sándor a SZOT új főtitkára Partnerként, elvi alapokon
