Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-20 / 146. szám
XXXIX. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1988. JUNIUS 20., HÉTFŐ Látogatóban az adóíelügyelőségnéí Nagyanya nem vezet főkönyvet « Ceglédi (Dugovics utca 4. sz. alatti) székhellyel nem- v, régiben kezdte meg működését a Pest Megyei Adófel- £ tigyelőség helybeli kirendeltsége, ami Nagykőrös, Nagy- ^ káta, Cegléd és az őket körülvevő kistelepülések terii- ^ letére bír érvényes jogosítvánnyal. Az új szervezeti ^ egység eddigi tapasztalatairól beszélgettünk Kovács í József csoportvezetővel. — Ha a hatókörükbe tartozó 27 helységből valaki telefonon szeretné hívni önöket, milyen számot tárcsázzon? — Nem tudom megmondani; hiszen mind a mai napig nincs telefonunk. De a postától ígéretet kaptunk, hogy mihelyt a főnökségünk igazolást küld a kellő pénz átutalásáról, soron kívül megkapjuk a vonalat. — Az épület előző lakója, az erdészeti központ magával vitte a telefonvonalat is? — Igen, habár kötöttünk velük egy megállapodást, hogy ezt nem teszik. — És mit csinálnak, ha a napi gyakorlat során olyan kérdés merül föl, amiben azonnal ki kell kérni a megyei főnökség véleményét? — Nincs módom a gyors kapcsolatteremtésre. Ha sürgős az ügy, akkor vagy rögtön Pestre utazom, vagy a szokásos heti munkaértekezleten terjesztem elő. — Kikből áll a csoport? — öt (előadói, főelőadói beosztásban dolgozó) adóbehajtóbál és egy csoportvezetőből. Négyen fő-, ketten középiskolai végzettségűek. Még négy helyünk van üresen, igyekszünk ezeket főiskolát járt fiatalemberekkel betölteni. — Milyen szakterületekkel fonlalatoskodik a kitendelt- $ég? — Egyik fő feladatunk a tájékoztatás, a lakosság föl- világosítása az új adónemekről: a személyi jövedelemadó, a vállalkozói adó és az általános forgalmi adó, ami leginkább érdekli az embereket. Az egyéni vállalkozókra és a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat igyekszünk ismertetni a hozzánk forduló ügyfelekkel. — Mostanában melyik a legtöbbször szóba kerülő téma? r — Az ügyeletes sláger az általános forgalmi adó visszaigénylésének, visszatérítésének kérdése lakásépítés, -korszerűsítés és -felújítás esetében. De említhetem a fizetési meghagyásokhoz fűződő problémákat. — Mi a másik nagy fel- adatcsoportjuk? — Az adótartozások behajtása. Itt nem csupán a megyei adófelügyelőség hatáskörébe tartozó hátralékokról van szó, hanem az APEH Pest Megyei Igazgatóság által nyilvántartottakról is. Tehát a belföldi társas vállalkozások adóhátralékait is mi hajtjuk be, az egyéni vállalkozóké és a magánszemélyeké mellett. — Hány forintra rúg a legnagyobb hátralék? —r Egy gazdasági munkaközösség számláját közel 9 millió forintos adótartozás terheli. Ami az egyéni vállalkozókat és a magánszemélyeket illeti: pillanatnyilag az adó- felügyelőségnél csak az 1987- es és az azt megelőző évek forgakniadó-hátralékai mutatkoznak, az igazi hátralékokkal még majd csak ezután találkozunk. Pillérerdő Az első szint födémének elhelyezéséhez készítik elő a pilléreket a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola új épületénél a Dutép dolgozói. A kétemeletes házra hagyományos, cserepekkel fedett tető kerül majd (Apáti-Tóth Sándor felvételei) w — Milyen adóvisszatartási trükkökkel kellett szembenézniük? — Szerencsére eddig még nem találkoztunk olyan adózóval, aki tudatosan hátráltatta volna a munkánkat. — Milyen megnevezéssel illetné a harmadik szakterületüket? — Mondom a hivatalos megfogalmazást: a területi munka során észlelt szabálytalanságok jelzése az érdékeiteknek. — Ez mit jelent? — Amikor kinn járunk, a konkrét feladattól függetlenül is föl kell figyelnünk a nem legális dolgokra. Ezeket jegyzőkönyvbe vesszük, és továbbítjuk a főnökségre az érdekelt osztály ellenőrzési részlegének, akik később, kivizsgálják az ügyet. Ez ugye sokféleképpen nevezhető, de a legfinomabb talán: adatszer>- zés a többi osztály részére, annak érdekében, hogy az adóztatás mind teljesebb és egységesebb legyen. ::::: — A lakossági bejelentések is ebbe a kategóriába tartoznak? — Igen. ide soroljuk őket. Bár nincs összehasonlítási alap, a számuk szaporodófél- ben van. Ez talán azt jelzi, hogy az embereket irritálja, ha valaki éjjel-nappal az adókötelezettségek kijátszására törekszik. — Mondana egy példát valamelyik változatra? — Egy kuncsaftunk idős korára való tekintettel kérte a naplófőkönyv vezetése alóli mentesítést. A helyszínen derült ki, hogy a kérelmező egy csodálatos házban lakik, mellette a lányáék, akik a különféle mentességekhez igyekeztek fölhasználni az idős asszonyt. ★ A kirendeltség munkatársai Nagykőrösön hétfőnként 10- től 18.30-ig a Tömöri utcában, Nagykátán pedig szerdánként 10-től 18.30 óráig a tanácsnál tartanak ügyfélfo17 ároly István zsellér volt, béres, oseléd és betonozó segédmunkás, amikor kitört az első világháború 1914- ben. A mozgósítással augusztus 2-án vonult be a 29-ik gyalogezredhez. Ezzel a nappal kezdődtek négyesztendős hányattatásai, harcai és a hadifogság. Redkívül talpraesett, gyors felfogású, a helyzetekhez kitűnően alkalmazkodó természete volt, magas intelligenciája és nyelvtehetsége. Béres korában megtanult szlovákul egy irsaii gazdától, a katonasággal a vele együtt szolgáló ruszinoktól ukránul, Ázsiában oroszul, tatárul és kalmükül. A hadifogságban volt felszolgáló az orosz tisztikonyhán és nyelvmester. A lágerparancsnak leányát tanította magyarra, ha bevonulnak majd Budapestre, tudjon velünk beszélni. Volt ökörfo- gatos egy urasági majorban és másfél évig csikós a sztyeppén. Készt vett egy kalmük leányszöktetésben, buddhista esküvőn és lakodalmon. Főzött árkuskát (kumiszt) és kancsikát font lőbőrből. Néprajzi gyűjtőutamon valahányszor fölkerestem Irinyi utcai lakásán^ kívánságomra orosz és kalmük dalokat énekelt. Kértem, hogyha jövök hozzá adjon Istennel, kalmükül fogadjon. Megértette, mosolygott: — Mendetel Olcsóbbak lesznek a borok Jelentős exportkötelezettségek Nem kell a termelőknek aggédniok — A napokban Kiskőrösön csaknem kétezer szőlősgazda tüntetett azért, mert a felvásárlók nyakukon hagyták az elmúlt évi termés egy részét. Mintegy 40 ezer hektoliter bor sorsa vált kérdésessé. (Azóta persze a MÉM már intézkedéseket tett, amelyek lecsillapították a kedélyeket.) Önöknél előfordultak-e a felvárás- lással kapcsolatos gondok? — kérdezem Simon Ernőt, a Kecskeméti Borgazdaság Kombinát ceglédi gyáregységének igazgatóját. — Szerencsére nekünk nem voltak a kiskőrösihez hasonló kellemetlenségeink. A területünkön — beleértve a hozzánk tartozó községeket is — a szerződött partnereinknek nincs jelentős, eddig el nem adott borkészletük. Mert a termelők 95 százaléka teljesítette a kötelezettségét az elmúlt esztendőben; elsősorban szőlőként értékesítették a termést. Nos, azoknak, akik még nem kerestek fel bennünket — holott leszerződtek —, nincs miért aggódniuk. Hiszen, a megállapodás szerinti mennyiséget minden további nélkül felvásároljuk tőlük. Nincs következmény — Ezek szerint a forgalom a kiskőrösi események hatására nem növekedett? — Annál is inkább nem, mivel mindössze nyolc-tíz termelőnk van, aki nem szállította az esedékes bort. Az összmennyiség 2—300 hektoliter lehet. — Jár-e ez valami következménnyel? — Nem. Ugyanis igen nagy borfelesleggel rendelkezünk. Hiszen a jelenlegi piaci helyzet nem teszi lehetővé a beérkező tételek azonnali értékesítését. Csak a tiszta fajta- jelleggel bíró, egészséges bort vesszük meg. Természetesen a jó minőségű árut drágábban, illetve a szüret idején alkalmazott minőségi felárral vásároljuk meg. * — Az utóbbi időben több városban buktak le olyan személyek, akik csinált borral manipuláltak. Önöknél volt-e erre perecedens az utóbbi időben? Segítik őket — Az a véleményem, hogy sokan ebből a néhány esetből általánosítanak, , és ez sajnálatos dolog. Mindenesetre a területünkön egyáltalán nem jellemző a borhamisítás. A termelőink többsége tisztességes. Ingyenes szaktanács- adással segítjük őket — amennyiben hozzánk fordulnak —, hogy minél jobb legyen a minőség. — Mit tesznek azért, hogy a magas készletektől megszabaduljanak? — Ebben az esztendőben is, jelentős exportkötelezettséget teljesítünk, elsősorban saját termékeinkből. A honi piacon ennél nagyobb mennyiséget kívánunk értékesíteni. Sűrűn hangzik el, hogy drágák a borok. Vitatják, hogy menynyire állnak arányban ezek A régi helyett új piactér Betonlapokkal borítják az új piacteret Cegléden. Közeleg a régi bezárásának az ideje, funkcióját a vásárcsarnok felépültéig a Fürst Sándor utca, Árpád utca és Damjanich utca közötti terület veszi át (Apáti-Tóth Sándor felvétele) az összegek a felvásárlási árakkal, illetve a termelési költségekkel. A kombinát vezetése úgy döntött, hogy a vállalat által forgalmazott összes literes palackos borunk termelői árát 10 százalékkal csökkentjük. Ezt továbbá kiterjesztjük egyfajta minőségi palackos és minden hordós árunkra is. A közeljövőben életbe lépő kormányintézkedés szerint, aki az előbb említett árcsökkentést végrehajtja, az a fogyasztói adóból 8 százalék mérséklést kap. Következésképpen a mi borainkat az üzletekben várhatóan 18 százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg a vevők. Még egy gondolat erejéig visszatérnék arra, hogy a kombinátunkban soha netn kötöttünk annyi szerződést, mirt az elmúlt évben. Meg- éreztük, hogy szükségünk van a stabil partnerekre, és ez fordítva, is igaz. Biztos piac A termelő számára is kedvező, ha a termésének biztos piaca van. Persze mindig voltak szabadúszók, akik igyekeztek kihasználni a konjunktúrát. Sajnos, azt nem garantáljuk, hogy az ő árujukra is vevők leszünk. Végül is én úgy érzem, hogy nekünk nem kell félni attól, hogy a kiskőrösihez hasonló botrány lesz — mondotta Simon Ernő. F. F. Fogadóóra Június 22-én, szerdán délután 2-től fél 7 óráig dr. Kiss Tibor, a városi tanács megbízott vb-titkára fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. Felüljáró helyett Buszjáratok A vasútállomási gyalogosfelüljáró átépítésének idejére a Szűcs-telep és az ipartelep megközelítése érdekében a Volánbusz járatokat indít. A buszpályaudvarról naponta 5.10-kor, 6.19-kor, 13.40-kor cs 15.05-kor indul kocsi a cipőgyárhoz. Onnan visszafelé pedig: 5.20-kor, 6.30-kor, 7.15kor, 14.05-kor és 15.20-kor. Négyesztendős hányattatás Gyalogost a leányszöktető • Galíciai ütközeted: Brod, Kulikov, Ravaruszka, Lemberg, Sarnbor, Novoszambor és Nizankova környékén zajlottak le örökös géppus'katűz- ben, gránátesőben, ébrenlétben, rettegésben és éhezéssel. Az éhezések sokáig kísérői maradtak, különösen Przemysl várában. Októberben vonultak be ebbe a nagy erősségbe, a monarchia bevehetetlennek hitt árkokkal, drótakadályokkal, aknamezőkkel körülvett betonrengetegébe. Mégis bevették a cár katonái, de nem harccal, hanem éheztetéssel. Két lovashadosztályuk és tíz gyaloghadosztályuk zárta el a külvilágtól, utánpótlástól Przemyslt. „Tizenkét ember kapott naponta egy komiszkenyeret — egy kiló hetven deka —, négy katona egy tábla cvibaikot, reggelire néhány kanál feketelevest, vacsorára teárt, üresen. Az ebéd már gyengébb volt: két és fél kiló rizskását és két kiló krumplit főztek össze a szakácsok egy századnak, kétszáznegyven gyalogosnak.” A várat Kuzmanek tábornok 1915. március 22-én föladta. Kilenc osztrák—magyar tábornok, 2593 tiszt és 117 000 katona került az oroszok kezére. Károly Istvánokat Ki- jevig gyalogoltatták tizenhét napon át. Kijevben már orosz —magyar tolmács volt. Penza következett a Volgával, aztán Ázsia Turkesatán- nal. Bevállalkozott a transzportkonyhára. „Négy tatár volt a konyhán, én mértem a húst. A négy tatár nem tudott oroszul, megtanultam hát tatárul. Még idehaza olvastam, hogy a magyarók őshazája a Himaláján túl van, Turkesztán a Himalája alján van, alig nyolc kilométerre. Mondom a tatároknak, hogy szeretnék fölmenni a hegyre, hogy onnan megláthassam az őshazát. — No csak eredj, járj szerencsével. A konyhán szereztem három kenyeret, beletettem a tarisznyába, oszt elindultam. Mentem, mendegéltem, minél magasabbra értem, a hegyek mindig nagyobbak lettek. Már három és fél napja bandukoltam, mikor találkoztam egy kirgiz pásztorral. Ez azt mondta, hogy az örményektől féljek, és ha elfogy a kenyerem fele, forduljak vissza. Mentem tovább a még nagyobb hegyek felé. Kínozott a szomjúság, majd meghaltam, de csak mentem, borovicskát ettem, savanyú sóskát szopogattam. Éjjel a galagonyabokorban háltam. De csak merítem tovább és a hegyek még magosabbak lettek.’ Elfogyott a kenyerem, visz- szafordultam. Akkor egy szörnyű látványt láttam, két óriáskígyó összeveszett. Az egyik tarkás volt, a másik barna, összecsavargatva. A fej.it kereste a másiknak mindegyik. A viaskodás eltartott háromnegyed órát. Füttyögtek, csapkodtak a farkukkal. Csak akkor szűntek meg, miikor a barna kígyó elkapta a tarka fe- jit, benyelte, beszívta. Ez meg vergődött, pedig már egy ara- szot benyelt belőle, csak aztán csendesüLt el. Jó fél óra alatt a barna beszívta az egész tarkát. Voltak vagy háromméteresek. T parkodtam vissza a tábor- ba.’ Jó emberek voltak a tatárok, mosolyogva fogadtak. — Hazagyüttél ?” Hídvégi Lajos ISSN 0133—268« (Ceglédi Hírlap)
