Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-20 / 146. szám

Bemutatták a bagíak könyvét A tudományt is gazdagítja BENSŐSÉGES ünnepségen mutatták be Bag lakóinak a községről írt néprajzi tanul­mányokat tartalmazó két kö­tetet, melyek az aszódi Mú­zeumi Füzetek sorozatban je­lentek meg. A trombitaszóval bevezetett műsor előtt is hasz­nosan, mondhatni érdemben teltek a percek, az érkezők megismerkedhettek a köny­vekkel, s többen meg is vá­sárolták azokat. Az évtized első felében megjelent Bag történetéből is jutott még pél­dány azoknak az érdeklődők­nek, akik eddig elmulasztot­ták tulajdonlását. Ezen az estén adták át a Bag szülőfalumért alapítvány múlt évi díját dr. Novák Ká- rolynak, akinek azért is kö­szönhet sokat ez a négyezer lelkes közösség, mert megírta a történetét a bagi Turbina malomnak. Erről lapunk is tájékoztatott. Megtudhattuk dr. Balázs Józseftől, hogy Pandúr Péter bagi mesemon­dó két meséjét japán nyelvre fordítják, s az is elhangzott, hogy 1994-ben lesz hatszáz éves a település első említése egy oklevélben. Jó lenne ezt az évfordulót emlékezetessé tenni. Még mindig a könyv bemu­tatása előtt, a bagi Muharay Elemér Népi Együttes a meg­szokott művészi színvonalon előadta a Pünkösdtől virág­vasárnapig című műsorát. A sorban dr. Asztalos Ist­ván, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója következett, aki huszonnégy éve búcsúzó isko­laigazgatóként volt jelen a kultúrház nagytermében. Jól érezte magát akkor Bagón és ez a múlt hozzájárult ahhoz, hogy szívesen segítsen a nép­rajzi tanulmányok elkészí­tésében, megjelentetésében. Ismertette a gyűjtőmunka körülményeit, s azt, hogy a költségeket közösen állta a múzeum és a Bagi Tanács. A múzeum továbbra is fel­adatának tartja, kötelességé­nek érzi a maga eszközeivel bemutatni a Galga mentén élő magyarság és a nemzeti­ségek történelmi örökségét. A Múzeumi Füzetek soro­zatszerkesztője a bagi kötetek két lektorát, Szilágyi Miklóst és Barna Gábort, a Magyar Tudományos Akadémia mun­katársait kérte fel a tanul­mányok közönség előtti érté­kelésére. A szerzőket kettős cél ve­zette, mondta Szilágyi Mik­lós. Szerettek volna vissza­adni valamit abból, amit a község lakóitól kaptak, hogy fennmaradjanak ezek az em­lékek. Ezzel a szándékkal egybeszerveződött szaktudo­mányi elkötelezettségük. Azt keresték, ami csak Bag'on élt, vagy Bagón is megtalálható volt. A helyi érdekeltségből kiemelkedve fontos adatokhoz juttatták a néprajztudományt. Amikor Martin György évti­zedekkel ezelőtt megírta mű­vét Bag táncairól és táncéleté­ről, a községnek jó hírét kel­tette a tudományt művelők körében. Ez az elhíresedés folytatódik a most megjelent tanulmányok révén. A hatvanas évektől közsé­gek, városok múltját bemuta­tó kötetek sora jelent meg. Vajon mi az értelme ezeknek a vizsgálódásoknak, amikor a lejegyzettek többsége más te­lepüléseken is megtalálható? Erre kereste a válaszokat Barna Gábor. Érthető az érin­tett kisebb közösség igénye múltjának megismerése iránt, mert ez erősítheti azonosság- tudatát és ez jelentős dolog az uniformizálódott társada­lomban. A tudomány is nyer, mert sajátos, helyi színekkel gazdagodnak ismeretei. Barna Gábor szerkesztői előszót hiányplt, amelyben el­helyezték volna Bagót kistáji környezetében. Az is felvető­dött, hogy vannak még vizs­gálatra váró témák, s olyan feldolgozások is akadnak, melyeket nem lehet befejezett­nek tekinteni. MINDEZZEL, együtt fontos volt megjelentetni a tanulmá­nyokat, érthetünk egyet Jam- rik László tanácselnökkel, aki velünk együtt tudja: a Galga völgye mintegy határvonal a Palócföld és az Alföld között, de ez a határvonal nekünk a szülőföld képzeletbeli gerince. B. G. A vaSkéi asszonyoknak Munkahely az iskolából Valkón a község vezetői szeretnék elősegíteni, hogy minél több nő találjon hely­ben munkát. Ezért döntöttek úgy, hogy az új általános is­kola elkészülte, átadása után üresen maradt régi iskolaépü­letet bérbe adják a Remix Rád,iótechnikai Vállalatnak. Az üzem eddig magánházban működött a községben. A tanács a Remixszel kö­zösen állja a felújítás minden költségét. Ottjártunkkor szor­gos asszonykezek tisztították az ablakokat — társadalmi munkában. A falak friss fes­tékszagot árasztanak, a lába­zatokat olaj festékkel védik. A mellékhelyiségeket szintén rendbe teszik. A felújított terület nagysá­ga csaknem ötszáz négyzet- méter; ez jelentős bővülés az üzem korábbi méreteihez ké­pest. Többen is dolgoznak majd itt, majdnem ötvenen. Már ebben a hónapban el­kezdik a beköltözést és leg­később őszre elérik a terme­lésben a teljes kapacitást. Fo­lyamatosan tanítják be és ké­pezik ki az asszonyokat, akik híradástechnikai modul áram­A MÉMMI AGRODATA Számítástechnikai Fejlesztő Vállalat felvesz rendszerszervezőt és programozót Fizetés: megegyezés szerint. A pályázatukat a Gödöllő, Pf.: 103-as levélcímre küldjék éli i köröket szerelnek majd ott, ahol egykor az írás-olvasás alapjait sajátították el. Az asszonyok azért is vál­lalják szívesen ezt a munkát, mert nem kell utazgatniuk, helyben dolgozva jobban el tudják látni gyerekeiket is, több idejük jut a kerti s a ház körüli teendőkre. S zállj ki és gyalogolj! — biztatják a természet szerelmesei az autósokat, akik közül sokan még a vadcsapá­sokon is a pöfögő, zúgó, gázt okádó gépjárművekkel hajta­nának végig, riasztva a va­dat, némaságra , kárhoztatva az éneklő madarat, olajjal szennyezve a zöldellő fűten­gert, korommal dúsítva a le­vegőt. Autóm ott maradt a Kartal—Verseg közötti műút szélén, s én gyalog indultam a távoli erdő felé. Néhány ki­lométer séta után akadtam rá a mesebeli házikóra, amely a környezetébe simulóan, nagy fák árnyékában meghúzódva várta a vendégeit. Fehér nyír­fa ágaiból összeillesztett fel­irat adta tudtomra, hogy a kartali termelőszövetkezet pi­henőházánál vagyok, ahol nem kell félnem erdei ma­nóktól, vasorrú bábától, fák között bújkáló martalócoktól. Nyugodtan leülhetek, pihen­hetek, hallgathatom az erdő lélegzését, figyelhetem a ma­darak vidám röpülését, amint gondtalanul vagdalják a le­vegőt. Előttem az erdő min­den szépsége. Egy eltévedt bárányfelhő a napsugarak út­jába akasztódott, az előbb még nyíló erdő hirtelen elsö­tétedett, elvesztette zöld szí­nét, s egyszerre titokzatos, is­meretlen lett. Kora délután esett az eső, és most könnyű pára úszik a levegőben. Langyos, meleg pára, melyet a föld lélegez ki GQ^LLOI <y»riai) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 146. SZÄM 1988. JÚNIUS 20., HÉTFŐ Munkában az Elektromos Művek Hálózatbővítés Kerepestarcsán A Budapesti Elektromos Művek észak-pesti üzemigaz­gatósága 1984-ben nyitott kirendeltséget Kerepestar- esán. Öt község tartozik hozzájuk, itt intézhetik a be­kötésekkel kapcsolatos ügyeket az emberek. Náluk je­lenthetik be a hibákat, ők adnak felvilágosítást minden áramszolgáltatással kapcsolatos kérdésben. Csömört, Nagytarcsát, Mo­gyoródot, Kerepestarcsát és Pécelt látják el. A több mint húszezer fogyasztó időnként bizony megfuttatja az ügyeleti brigádot, amelynek tagjai éj­jel-nappal várják a bejelen­téseket. Ha valahol életet ve­szélyeztető probléma akad, leszakad a vezeték egy na­gyobb vihar következtében, azonnal mennek, s elhárítják a hibákat. Vékony és öreg Az ELMÜ kerepestarcsai kirendeltségéhez tartozó köz­ségek közül az otthont adó­ban, a kerepesi részen, a há­lózat egy része elöregedett, nem biztonságos. Ennek a fel­újításáról s a lakosságot sújtó áramszünetekről beszélget­tünk a kirendeltség vezetőjé­vel, Farkas Péterrel. — A község Gödöllő felőli végétől egészen a kistarcsai Móra Ferenc utcáig húzódó 20 kilovoltos vezetéket kell ki­cserélni. A vezeték vékony és öreg, nagy veszteséggel haladt benne az áram. Az oszlopok és a szigetelések nem feleltek már meg a mai követelmé­nyeknek. Az átépítés 3,3 kilo­métert érint, de ennél sokkal nagyobb körzetben kell áram- talanítaniuk a munkálatok ideje alatt, igaz, szakaszosan. gyasztókat a rekonstrukció költsége nem érinti, ez telje­sen a szolgáltató ELMÜ-t ter­heli. Az új vezeték sokkal na­gyobb terhelést bír ki, bizton­ságosabbá és jobbá válik az áramszolgáltatás hosszú időre. A munkát a felújítandó te­rület végén kezdték s az érin­tett utcákat reggel nyolctól délután háromig kikapcsolják az áramszolgáltatásból. A la­kosságot a közterületeken ki­függesztett hirdetésekkel tá­jékoztatták, megértésüket, tü­relmüket kérve. A munka jól halad, s a most következő utolsó fázis a Szi- lasmenti Termelőszövetkezet Saját pénzükből — A kerepesi részen a Ma­darász, a Bartók Béla, a Me­ző, a Mogyoródi és a Vasút utcákat érinti az oszlop- és vezetékcsere, de a HÉV men­tén és felett is dolgozunk. Van ahol új nyomvonalra kerül a vezeték, vagy az oszlopot nem a régi helyére állítjuk. A tervek még 1937 elején készültek el, a költségvetéssel együtt, így az ott szereplő két és fél milliónál jóval többe fog kerülni az átépítés. A fo­Tekerje le! A közismert, kereskedés inkább azért volt népszerű, mert a fő­út mentén található. Kisebb vonzást jelentett az eladó sze­mélye, akit ábrázata miatt el is kereszteltek Keserű Sanyi­nak. Az évek teltek, múltak, ő sokáig maradt, és gyakran tér­tek be a vásárlók is, hiszen a kereskedő személyétől függet­lenül hozzá kellett jutniuk az apróbb-nagyobb cikkekhez. Egyszer azonban változás tör­tént, új gazdái lettek a bolt­nak. Hamarosan levelet kap­tunk az egyik olvasótól, amely­ben szomorúan írta, hogy most milyen rossz lett a kiszolgálás, őszintén szólva furcsálltuk eze­ket a sorokat, mert korábbi ta­pasztalatunk alapján úgy vél­tük, Keserű Sanyinál csak jobb jöhet. Elmúlt néhány hó­nap, és magam is betértem az üzletbe. Műanyag kötözőzsine­get szerettem volna venni. Rá­találtam egy többkilós, meg­bontott kötegre. Hát ebből ké­rek egy kilónyit, mondtam. Te­kerje le magának, ha kell, hangzott a válasz, mire maka­csul elhatároztam, hogy se nem tekerek le belőle, se nem lé­pek be ide többé. Azóta azon gondolkodom, hogy ha egyszer újra kereskedöcsere lesz, ak­kor maid milyen feladat elé ál­lítanak? Nekünk kell besze­rezni az árut is? B. G. környékét, illetve üzemeit érinti. A közelmúltban meg­kezdődött a kamillaszüret s a termés feldolgozása á lepárló­ban megértésre kényszeríti az elektromos művek szakembe­reit, hiszen ha néhány napra lekapcsolnák az áramot, a gaz­daság milliókat vesztene. Vállalt csúszás — Megértjük a szövetkezet gondjait, s úgy döntöttünk, hogy bár tudnánk tartani a hónap végére kitűzött határ­időt» vállaljuk a csúszást, mert nem akarunk rosszat az egyik legnagyobb fogyasz­tónknak. Tehát ezen a kistar­csai és kerepesi határrészen húzódó területen csak a ka­milla betakarítása után lesz néhány napos áramszünet — jelentette ki Farkas Péter. A körzet öt községét ellátó szolgáltató egység félfogadási ideje a következő: hétfőn 9—18 óráig, szerdán 10—18-ig, csütörtökön 7—15-ig, pénte­ken 9—14 óráig várják az ügyfeleket, kedden szünnap van. A. M. Mozi Misi mókus kalandjai. Szí­nes magyar bábfilm. 4 óra­kor. Érints meg és menj. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. 6 és 8 órakor. Olvasóink fóruma Zúzalékbisrkolat Több bíráló levelem után szeretnék végre egy sokak örö­mére szolgáló munka elké­szültéről beszámolni. Az elmúlt néhány évben sok fórumon kifogásolták a Bla- háné út—Rét utca és Hársfa (Hegy) utca közötti szakaszá­nak kritikán aluli állapotát. Ez a szakasz mintha a senki földje lett volna. Időnként ká- tyúzták, de az még az ősz ele­jét sem élte meg, nemhogy a telet kibírta volna. Most végre — ahogy azt Ma­yer János, a tanács műszaki osztályának vezetője a leg­utóbbi KBT-ülésen is jelezte — a közúti igazgatóság mun­kagépei és emberei nekifog­tak és a megszokott kátyúki­töltés után két nap alatt, egé­szen a tv-toronyig teljes szé­lességben emulziós zúzalék- burkolattal látták el. Ha ez a felületkezelés nem is a legtökéletesebb (szegény ember vízzel főz), de vízzáró és új kopóréteget képezve, re­mélhetőleg néhány évre lénye­gesen jobbá teszi ezt a vi­szonylag forgalmas és buszjá­ratot is hordozó útszakaszt. Köszönet a blahaiak és az öreghegyiek nevében, az üdü­lőtulajdonosokat is beleértve. Jáky Kálmán a gödöllői KBT tagja Kerepestarcsa Utazik a klub A kerepestarcsai cigányklub tagjainak évek óta gazdag, szórakoztató programot állít össze Tamás Jánosné klubve­zető. A közösségi élet nyáron sem szünetel, csak éppen ren­dezvényeik alkalmazkodnak a jó időhöz. Elsősorban kirán­dulnak, ám ezek a kirándulá­sok mindig valami kulturális programmal fűszerezettek. Július 16-án Karcsabecskedre utaznak, s az ottani cigány­klubnál vendégeskednek. Július 31-én Kalocsára autő- buszoznak. Útközben felkere­sik a Petőfi-emlékhelyeket, s miközben utaznak, vetélkedőt rendeznek a nagy költő életé­ből, verseinek ismeretéből. Kalocsán az ottani cigányklub fogadja a kerepestarcsaiakat, de a műsorukat nem a klub­ban, hanem a városi művelő­dési központban mutatják be. Kutatások a méhek kerül Nem szennyeződik a méz A méhek szorgos munkájá­ból nem csak a méz hasznosul az ember számáita A nagy­üzemi növénytermesztésben is felismerték már a rovarok termésfokozó szerepét a meg- porzásban. Annál nagyobb gond tehát, ha csökken a méh­családok száma. Pedig ez tör­tént az utóbbi hónapokban is. Pihenőház a rengetegben Fácán surran a vetésben magából, s most, hogy elbújt a nap, mélyebb lett az ár­nyék és hűvösebb az esőszagú levegő. Hány évesek lehetnek az ég felé törő fák? Sokat láthat­tak, hallhattak szenvedést, jajgatást, hangtalan sóhajtást. Meg örömet is. Különösen amióta megépült itt ez a ház. A szövetkezeti tagok pihenő­háza. Tudom, volt. itt már szovjet—magyar baráti talál­kozó. Nótáztak az asztalok mellett a jutalmazott szocia­lista brigádok tagjai. Akad szövetkezeti dolgozó, aki a névnapjára ide hívta barátait, ismerőseit. Ezen a helyen rendezték meg az aratási munkákban részt vevők -kö­szöntését, ami a régi arató­bálokat pótolta, de a hangula­ta még vidámabb volt. Olyan is előfordult, hogy a szövet­kezet vezetőségének adtak helyet az asztalok, akik a határszemle után betértek ide, hogy megvitassák a látottakat és meghatározzák a feladato­kat. Most csend van. Néha-néha hangosabban zendül a szél a kopasz ágak között. Mert az ilyen öreg fákon mindig akadnak száraz ágcsonkok, melyekben megállt’az élet, s amelyek olyanok, mint a vénember jelmeszesedett ge­rince: poriadásra várók. Felsétálok a közeli vadász­lesre. Alattam észrevétlenül homály szakadt az erdőre. Halkul a dal, a hűvös sötétsé­get hozó árnyak elől fészekbe húzódtak az erdő tollas kis síposai, furulyásai, kurrogó, búgó zenészei. Mindenütt csend, hűvös, tiszta levegő. Fácán surran a vetésben. Mondják, az esős, hűvös má­jus nem kedvezett a mezők madarainak. Amikor az élet elindult a tojásokban, a zá­porozva hulló csapadék hideg ujjaival marokra fogta a fész­ket és vele együtt a kis ma­dárszívet is. Kihűltek a fióka- termő tojások. És mennyi ve­szély leselkedik azokra, akik ezt a veszedelmet túlélték. Jönnek a hatalmas kombáj­nok, melyek elől nincs me­nekvése sem fogolynak, sem fácánnak, sem pacsirtának. Akad-e traktoros, kombájnos, aki leszáll a nyergéből, hogy a fészket és lakóit tenyerébe vegye, biztonságba helyezze? Akad-e, aki a veszélyt érző, de menekülésre képtelen nyúl- fiókákatmert azok megbé­nultak a masina zúgásától, az életet jelentő szabaduláshoz segítse? Akad-e, aki... De minek a gondokat tovább so­rolni ? A kilátóból látom, hogy mesze, az országúton autó ha­lad. Előtte világosság, mögötte sötétség. Mintha valami ker­getné a világosságot, melyet el nem ér soha. A távoli autó utasai sem érzik, hogy virá­gok, érlelődő kalászok, tojá­sok, fiókák mind-mind rájuk gondolnak, kik hörgő masiná­jukkal megrengetik körülöt­tük a földet, és múló fényké­véjükkel átsepernek felettük Bizonyára nem érzik. Hűvös szellő suhan végig a völgyön, s a hold fényében félelmetes a fák árnyékának harciassága. Amikor a délutá­ni órákban ideérkeztem, min­den — fák, bokrok, virágok, madarak — barátként foga­dott és most ellenségnek ér­zem a sötét erdőt. Indulok az útszélen ha­* gyott autómhoz. Megria­dok. Egy kutya bukkan fel előttem. Nyulat kerget. Hirte­len megjelenésem egy pilla­natra megállítja a futásában, s ez az idő elég a nyúlnak, hogy megmeneküljön. Lövési hallok. Ugyan ki és mire fo­gott fegyvert? A durranás után még nagyobb a csend, az egész erdő figyel, fülel, mintha szo­katlan dolgok bekövetkezését sejtetnék a puska zajától. Le­het. hogy félnek a fegyvertől, akár az ember. Fercsik Mihály Éppen azon a napon, ami­kor az újságírókat arról tá­jékoztatták, hogy ez az apa­dás az ősz óta húszszázalékos, a gödöllői országos állatte­nyésztési tanácskozáson meg­ismerkedhettünk a legújabb kutatási eredmények sorában két méhészeti érdekességgel is. Mindkettő az Állattenyész­tési és Takarmányozási Ku­tatóközpontban született. A GATE Matematikai és Számítástechnikai Intézetének segítségével megvizsgálták a mézelő méh fajtabélyegeinek hatását a méztermelésre. Az eredmények alapján egyértel­műen megállapíthatták, hogy megalapozott az a tapaszta­lat, amely szerint a1 hosszú szipókájú méhcsaládok több mézet gyűjtenek. Ez is indo­kolja azt, hogy a méhte- nyésztésben, a szelekciós munkában, különös tekintet­tel az államilag engedélyezett egyéni anyanevelő telepek po­pulációjában törekedjenek a hosszabb szipókájú családok kiválasztására és továbbsza- porítására. A másik kutatási eredmény a vegyszeres atkairtás haté­konyságát biológiai védeke­zéssel növeli. A varróatka legeredményesebb gyérítése eszerint őszi, októberi' keze­léssorozattal oldható meg. Fel­tétele, hogy legalább 15 Cel- sius-fok meleg legyen a Var- resoeras füstölőcsíkos kezelés esetén. Mivel az atkákra nem tud hatni a szer a födött fiú­sításban, a bábokat a füstölés előtt ki kell venni, íedelező villával felbontva a sejteket, vagy a fiasításos lépeket mé­zesekkel kicserélni. Ezután kell a kezeléssorozatot végre­hajtani. így nem kell tavasz- szal és nyáron védekezni, s kizárt a méz vegyszeres szeny- nyeződése. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom