Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-18 / 145. szám
1988. JÚNIUS 18.. SZOMBAT 3 Ülést tartott a KNEB A gyógyszerekről Ülést tartott pénteken a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület megvitatta és elfogadta a gyógyszerellátás helyzetéről készült vizsgálati jelentést, s úgy határozott, hogy a tapasztalatokról és a javasolt intézkedésekről tájékoztatják a Minisztertanácsot. A KNEB ezután elfogadta két új vizsgálat programját. A népi ellenőrök a közeljövőben vizsgálják a belföldi távolsági áruszállítások veszteségforrásait, illetve egyes KGST-szakosítási és kooperációs együttműködések tapasztalatait. A Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ötéves munkájáról szóló beszámoló jelentést elfogadva a KNEB megállapította: a megyei NEB tervszerű, kezdeményező munkával, színvomalás vizsgálataival hozzájárult a térség eredményes állami, politikai irányításához, társadalmi, gazdasági fejlődéséhez. Csavartól az uzsonnáig A csavartól az uzsonnáig, az autóalkatrésztől a játék babáig ezernyi dolgot csomagolhatnak azokba a rendelés szerinti méretben készülő műanyag zacskókba, amelyet a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Tsz műanyagüzemében dolgozó asszonyok készítenek (Erdősi Ágnes felvétele) Országgyűlési bizottságok vitája Ipar, egészségügy a napirenden Az ipar múlt évi költség- vetéséről, az ipari szerkezet- átalakítás feladatairól és a parlament soron következő ülésszakán előterjesztendő, a témával kapcsolatos miniszteri beszámolóról tanácskozott pénteken az Országgyűlés ipari bizottsága Dudla Józsefnek, a bizottság titkárának az elnökletével. Az írásos tájékoztató és Szabó Imre ipari államtitkár szóbeli kiegészítése részletesen taglalta az ipar jelenlegi helyzetét. A teljes külkereskedelmi forgalom 77 százalékát az ipar adja, s az egyes ágazatai termelik a fogyasztási cikkek mintegy háromnegyedét, A termelésen belül a gépipar képviseli a legnagyobb' részarányt, mintegy 30 százalékot, csaknem ugyanennyire nőtt a vegyipar részesedése, viszont a könnyűiparé számottevően csökkent, s jelenleg csak 15 százalékot tesz ki. Igen alacsony a háttéripar és a szolgáltató ágazatok jövedelem- termelő képessége. Az utóbbi időben lényegesen lelassult az ipar fejlődése, a 'vállalatok elsősorban rövid távon terveznék, s a szükségesnél* kevesebb gondot fordítanak a hosszú távú elképzelések kialakítására. Lassú a termékszerkezet-váltás, ezt eddig a szabályozók gyakori változásai is hátráltatták, s azt is el kell ismerni, hogy túl sok pénzt költött a kormányzat az alapanyag-kitermelési és az energetikai ágazatokra, az anyagi eszközök egy részét inkább a feldolgozóipar versenyképességének növelésére kellett volna fordítani. A beszámolók kitértek arra, hogy az ipar ötéves, tervi elképzeléseit sok tekintetben nem tudja teljesíteni. A tervezettnél alacsonyabb ütemű a termelés fejlődése, a beruházási elképzeléseknek eddig csak alig több mint a fele valósulhatott meg, s azok ösz- szetétele is kedvezőtlen. A szocialista országokba irányuló kivitel mérsékelt növekedése helyett az export visszaesett; bár jelenleg a mérséklődés jobban megfelel a nép- gazdasági érdekeknek, mintha terven felüli növekedés történt volna. Az ipar rosszul tervezte meg a létszámleépítést is, a vártnál sokkal többen hagyják el munkahelyüket, és sok helyütt strukturális létszámhiány tapasztalható. A fluktuáció évente 20 százalék körül alakul, vagyis ötévente minden ipari dolgozó munkahelyet vált. Éppen ezért nem lehet kellően hatékony a dolgozók képzése, átképzése sem az eddigi módszereken változtatni szükséges. A gépipar túlzottan végtermékcentrikus, és alapvetően strukturális problémákkal küzd. Sok kérdésben — például a vasúti járműgyártásról — még nincs végleges elhatározás. A közúti járműgyártásban problémát jelent a három fő gyártóvállalat, illetve a részegység-beszállítók érdekellentéte. Az államtitkár itt említette meg, hogy tovább vizsgálják a szakemberek a személygépkocsi-gyártás lehetőségét mind a szocialista, mind a tőkés, elsősorban japán partnerekkel. Kedvezőek a piaci lehetőségek a szerszámgépiparban, a műszer- iparbary, a vákuumtechnikai berendezések gyártásában, korszerűek az orvosi műszerek, a mezőgazdasági gépek, jelentős a könnyűipar exportja, s ezt a jövőben is meg kell őrizni. A fogyasztási cikkek közül is több korszerű, színvonalas terméket készít a magyar ipar, például felkészültek a digitális televíziók előállítására, de ezt az állandósult képcsőhiány hátráltatja, ezért most foglalkoznak a képcsőgyártás meghonosításával. A felszólalók között Vona Ferenc (Pest megye) az ipar- fejlesztéshez kapcsolódó kérdések lassú döntésmechanizmusát kifogásolta, például a személygépkocsi-gyártás ügyében. Ha úgy döntünk, hogy szükség van erre az új ipari ágazatra, akkor ahhoz az egész háttéripart szükséges mozgósítani. Javasolta azt is, hogy a regionális iparfejlesztésnél nagyobb mértékben támaszkodjanak a kisegítő gazdaságokra és a téeszek melléküzemágaira. Az egészségügyi ágazat — a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága — 1987. évi költségvetésének végrehajtását vitatta meg az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága pénteken a Parlamentben — Pesta László elnökletével — tartott ülésén. A napirend tárgyalása előtt Pesta László emlékeztetett arra, hogy a szociális és egészségügyi bizottság májusban látogatást tett a szentesi városi kórházban, s az ott szerzett tapasztalatok alapján kéri a Szociális és Egészség- ügyi Minisztériumtól: vizsgálja meg a kórház fenntartásának ismert gondjait és segítse a fenntartó tanácsokat ezeknek a problémáknak a megoldásában. A bizottság — a szavazást követően — végül is úgy foglalt állást: szorgalmazza a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnál, hogy a szentesi kórház kapja vissza megyei kórházi rangját. Az egészségügyi ágazat 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló előterjesztés leszögezi: az egészség- ügyi ellátó hálózat mennyiségi kiépítése az elmúlt években befejeződött, ennek megfelelően a fejlesztési célkitűzések — minimális hálózatbővítés mellett — főként a felszerelés korszerűsítésére, a gyógyítómunka színvonalának javítására irányultak. Folytatódott az alapellátás korszerű szemléletén alapuló községi egészségügyi központok kialakítása alapvető laboratóriumi, fizikoterápiás lehetőségekkel. A tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Győrffy István szociális és egészség- ügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta: az ágazati szakma- politikai célkitűzések teljes körű megvalósítását jelentősen hátráltatta a támogatás csökkentése. A források mérséklődéséhez vezetett az is, hogy egyes termelői árak emelkedése meghaladta a tervezett mértéket. A gondokat fokozta, hogy csökkentek a fejlesztésre fordítható beruházási pénzek is. A nehezedő gazdálkodási feltételek ellenére a szakmai programokat sikerült folytatni, s a pénzek belső átcsoportosításával jelentős műszerfejlesztéseket is végrehajtottak. A tanácsok tartalékaik . mozgósításával gondoskodtak az egészségügyi ellátás színvonalának megőrzéséről. A miniszterhelyettes utalt arra, hogy az ellátási gondok megelőzésére a kutatási források egy részét is a gyógyítómunkában hasznosították. Az idei feladatokról szólva kifejtette: az egészségügyi intézmények működőképességét minden eszközzel fenn kívánják tartani, ennek érdekében a' tanácsok — szükség esetén — egyéb fejlesztéseiket is elhalasztják. Az Erzsébetvárosban Dr. Csehák Judit látogatása Dr. Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociális és egészségügyi miniszter pénteken a főváros VII. kerületébe látogatott. A program a Dózsa György úti nyugdíjasház megtekintésével kezdődött. Ezt követően az ország legnagyobb szociális foglalkoztatójának papírüzemével, valamint az értelmi fogyatékosoknak munkát adó részlegével ismerkedett a miniszter- asszony. A látogatás a Péter- fy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézetben folytatódott. Végül dr. Csehák Judit pártmunkásokkal, a szociális és egészségügyi intézmények vezetőivel időszerű politikai, szociális és egészségügyi kérdésekről folytatott kötetlen beszélgetést. Célok és eszközök harmóniáját Beszélgetés Beck Tamással, az MSZMP KB tagjávaí A z MSZMP országos értekezlete óta már négy hét telt el. Megkezdődött az elfo- ** gadott állásfoglalás értelmezése, a konkrét tennivalók meghatározása. Ebben a folyamaiban fontos szerepük van az újonnan választott központi párttestiiletek- nek. Sorozatunkban e testületek Pest megyei tagjai szólalnak meg; ma, a második részben, Beck Tamás, a Budaflax vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke mindenekelőtt gazdasági témákról mondja el véleményét. 6 ön lapunknak még tavaly az év elején adott interjújában azt mondta: 1987 kulcséve lesz a magyar gazdaságnak. Alapvető fordulatot várt. Visszatekintve hogyan ítéli meg: teljesült, amit remélt? — Az 1987-re vonatkozó várakozásaink, reményeink — sajnos — nem igazolódtak, céljainktól eltérően folytatódtak a korábbi, kedvezőtlen tendenciák. Ezzel már három egymást követő évben nem teljesültek a tervekben megfogalmazott feladatok, a belső és külső egyensúlyi helyzet romlása nem állt meg és a gazdaság nemzetközi megítélése sem javult. Az, hogy nemzetközi megítélésünk nem vált jóval kedvezőtlenebbé, elsősorban a reformpolitika folytatásának és nem gazdasági teljesítményeinknek tulajdonítható. Persze azért bizonyos kedvező jelenségek is mutatkoztak: az ipari termelés kissé megélénkült, valamelyest megmozdultak a beruházások. összességében azonban fordulat nem következett be, a kívánatos strukturális változások továbbra is váratnak magukra. A külső és belső egyensúlyi helyzet alakulása viszont nehéz gondokkal terhelte meg az 1988. évet is. Példa erre, hogy 1987-ben a népgazdaság szocialista szektorában a mérleg szerinti nyereség a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt, azt 3,2 százalékkal haladta meg. Ez önmagában semmiféle veszélyt nem jelentene az 1988. évi jövedelmi folyamatokra nézve. A gond az, hogy a nyereség olyan ágazatokban és tevékenységi körökben nőtt nagyobb mértékben, ahol a struktúraátalakítás, a hatékonyságjavítás lehetősége távolról sem kielégítő, és ez ellentétes gazdaság- politikai céljainkkal. A tervezettnél jobban nőtt például a bányászatban, a kohászatban, a belkereskedelemben, a külkereskedelemben, az építőiparban és az élelmiszeriparban. A feldolgozóipari ágazatokban viszont jóval elmaradt a tervezettől, vagyis éppen a dinamizálás lehetőségét hordozó területeken szűkült a mozgástér. Ugyancsak jellegzetes tünet, hogy a folyóárakon mért konvertibilis kivitel növekményének több, mint felét a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar adta, miközben az 1987. évi nyereségtöbbletnek nem egészen 9 százaléka jutott rájuk. Ez szabályozásunk ellentmondásosságát is mutatja, ami feltétlenül változtatást igényel. ® A Magyar Gazdasági Kamara az utóbbi időben mind erőteljesebben vesz részt a termelővállalatok érdekeinek képviseletében és egyre gyakrabban kezdeményezi a kormánynál az érdekegyeztetéseket is. Milyen eredményeket sikerült elérniük a párbeszéd intézményes kereteinek kialakításában és milyen akadályok vannak a két fél között a szorosabb együttműködésben? — A Magyar Gazdasági Kamara tevékenysége szempontjából alapvetően fontos kérdésnek tekintem a gazdálkodó szervezetek érdekeinek képviseletét. Az érdekképviseleti munkánk középpontjában a vállalkozások feltételrendszerének javítása és a piaci verseny létrehozásának támogatása áll. A pártértekézlet állásfoglalásával is összhangban áll, hogy a kamara, a párt, a kormány és a társadalmi-érdekképviseleti szervezetek közötti munkamegosztás átalakítása és pontosítása kapcsán szükségesnek tartja a kormánnyal és más más érdekképviseleti szervezetekkel való párbeszéd intézményes kereteinek fejlesztését és egyúttal saját tevékenységünk tartalmi és formai fejlesztését is. Megítélésünk szerint az Országgyűlés által elfogadott érdekegyeztetési, érdekképviseleti törvény jelenthet megfelelő jogi garanciát és keretet ahhoz, hogy a kamara partneri viszonyt alakíthasson ki, illetve tarthasson fent a kormánnyal és a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel. Nyilvánvaló az is, hogy az érdekképviseleti tevékenység érdekérvényesítési lehetőség nélkül nem képzelhető el. Az érdemi érdekérvényesítés egyik alapvető jogi feltétele, hogy a kamara a gazdálkodó szervezeteket érintő bizonyos kérdésekkel kapcsolatban egyetértési, illetve vétójogot kaphasson, a jelenleg meglévő véleményezési jogon túlmenően. A kamara saját tevékenységének fejlesztésével is szeretnénk elérni, hogy érdekképviseleti munkánk hatékonyabb legyen és idővel megteremtsük a lehetőséget ahhoz, hogy tulajdonformától, mérettől, tevékenységi jellegtől függetlenül a Magyarországon gazdasági tevékenységet folytató minden gazdálkodói szervezet, vállalkozó gazdasági érdekeinek képviseletét vállalhassuk. 0 A pártértekezlet állásfoglalásának gazdaságpolitikai fejezete lényegében megerősíti a kormány stabilizációs programját, amelynek kialakítása során a kamara többször hallatta véleményét. Mennyire vették figyelembe az önök álláspontját, javaslataikat? — A Magyar Gazdasági Kamara a kormány munkaprogramjának céljaival egyetért és azok elérését szükségesnek tartja. A munkaprogrammal kapcsolatban állásfoglalást alakított ki, amelyben javaslatokat tett és megjegyzéseket fűzött a programhoz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a célok és az ezek elérését szolgáló eszközök, a megvalósítás feltételei közti összhangot meg kell teremteni és ez következetesen végrehajtandó, átfogó intézkedéssorozatot igényel. Az eszközök és a célok ugyanis ma nem harmonizálnak! A kamarai javaslatok többsége — ha nem is szó szerint — tartalmilag megjelent a végleges programban. Csak néhány példa: „Alapelvvé kell tenni, hogy a költségvetési egyensúly javítása mellett a teljesítménynövelés feltételeit is meg kell teremteni. Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek terhei ne emelkedjenek olyan mértékben, amely a vállalkozás lehetőségeit és a gazdálkodás feltételeit veszélyeztetné" — szögezte le a kamarai állásfoglalás. A teljesítményelvűség az egész kormányprogramon végighúzódik, a gazdaságpolitika fő cselekvési irányai között pedig helyet kapott, hogy .. a külső egyensúly javításához szükséges hazai forrásokat a kormány nem a termelést, a műszaki fejlődést, vagyis a jövő megalapozását szolgáló eszközök terhére kívánja megteremteni.. A kamara a célok eléréséhez a gazdasági mechanizmus reformjának teljes kibontakoztatását az egyik legfontosabb eszköznek tekinti úgy, hogy a szerkezeti változások és a műszaki fejlődés felgyorsítása számára az elérhető legkedvezőbb feltételek alakuljanak ki. A kormány programjában a kamara által indokoltnak tartottnál kisebb súllyal és konkrétsággal jelentek meg például a vállalati mozgástér bővítésére irányuló törekvések. Megítélésünk szerint e folyamatban érdemi előrelépést a ma fennálló korlátok gyors ütemű leépítésével lehet elérni úgy, hogy a rendelkezések csak a tiltásokat fogalmazzák meg, melyeket figyelembe véve a gazdálkodóknak mindgnt szabad, ami nem tilos. Fontosnak tartottuk és talán több teret érdemelt volna a fogyasztói ártámogatások következetes leépítése. Célszerű lenne kidolgozni és nyilvánosságra hozni a leépítések hosz- szabb távú programját, a megmaradó kedvezményekkel együtt. A kamara indokoltnak látja egy átfogó közigazgatási reform előkészítésének programba vételét is, ami óriási társadalmi megtakarítást tenne lehetővé. ® Milyen várakozásokkal indult el az országos pártértekezletre? Beváltották-e, illetve milyen mértékben az ott történtek ezeket az előzetes elképzeléseket? — Az egyik fontos várakozásom az volt, hogy a gazdaság a szerepének megfelelő , helyre kerüljön a pártmunka hierarchiájában és a kormányzati tevékenységben egyaránt. Indokoltnak tartottam, hogy képviselete is erőteljesebb és hatékonyabb legyen a legfelsőbb párttestületekben. Ez a várakozásom lényegében teljesült. A másik kérdés, amivel kapcsolatban eligazító állásfoglalásra számítottam, az az emberek vágyainak, igazságérzetének megfelelő, perspektívát is nyújtó értékrend megfogalmazása, vagy legalábbis valamiféle előrelépés ebbén. Ezzel kapcsolatban fontos részeredménynek tartom azt a markánsan megfogalmazott elhatározást, hogy végre megállítjuk a szellemi munka rangjának csökkenését, a humán és a műszaki szférában egyaránt. Persze a helyesen megfogalmazott célokat megfelelő intézkedéseknek is kell követniük ahhoz^ hogy jól képzett, tehetséges és innovatív szakemberek ne kényszerüljenek képességeik elfe- csérlésére és arra, hogy jövedelmüket takarítással vagy taxizással egészítsék ki. # Mit tart személy szerint ön a pártértekezlet legfontosabb mondandójának általában, illetve a gazdaságra vonatkozóan? — Talán azt, hogy végre úgy akarunk beszélni a dolgokról, ahogy azok vannak és megpróbáljuk elkerülni a tévedéseket, a torzításokat, vagyis azt, hogy másként ítélünk,- mint ahogyan a dolgok állnak. Sajnos idáig egészen rendszerszerűen működtettük a valósággal, a gondokkal, problémákkal nem elég mélyen és igaz módon szembenéző gondolkodást,' propagandát ék részben az erre épülő tevékenységet. Pedig ellenkező esetben sok mindentől megkímélhettük volna magupkat. Most az a fontos, hogy az önkritikus elemzésre építve munkához lássunk mindenhol. Tudnunk kell, hogy a gazdaságban nincsen semmiféle egy csapásra ható csodaszer gondjaink megoldására. Napról napra sok száz jó irányú, helyes intézkedésre van szükség a vezetés különböző szintjein. Olyanokra, amelyek nem fiskális szemléletűek és megszorító jellegűek, hanem növelik a vállalatok. mozgásterét, arra ösztönöznek, hogy a különböző gazdálkodó egységek optimálisan- kamatoztassák forrásaikat és ezáltal segítsék a kibontakozást. 9 Köszönöm a beszélgetést. Bárd András i
