Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-13 / 140. szám

©töírfttP 1988. JCNIUS 13., HÉTFŐ Az FKP lesz a mérleg nyelve? Nincsen többsége a nagyoknak A francia nemzetgyűlési vá­lasztásokon az első részered­mények és előrejelzések sze­rint egyik nagy párt sem szerezte meg a többséget. Az elnöki többség — döntően Mitterrand elnök szocialista pártja — és a jobboldali párt- szövetség megközelítően egyenlő számú mandátumot szerez. Miután mindegyik el­marad az abszolút többség­től, áz FKP 20-25 képviselője lehet a mérleg nyelve. A Közlemény az olaszországi látogatásról Medgyessy Péter tárgyalásai Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes június 8—11. között hivatalos látogatást tett Olaszországban Gianni de Michelis olasz miniszterelnök­helyettes meghívására. Tár­gyalásaik során de Michelis nagy érdeklődést tanúsított a magyar társadalom és gazda­ság fejlődése, különösen a gazdasági reformok iránt. Ki­jelentette, az olasz kormány támogatja, hogy az EGK so­ron következő tanácsülésén megszülessék a Közös Piac és Magyarorszag kétoldalú megállapodására vonatkozó döntés. Az olasz miniszterelnök-he­lyettes meggyőződésének adott hangot, hogy a nyugat-euró­pai integráció fejlesztése nem irányul az európai közösségen kívüli államok elszigetelésé­re. Ezért tudatosan fel kell készülni arra, hogy 1992-re — az egységes Közös Piac meg­teremtésének határidejére — megfelelő közvetítő rendsze­rek révén a kapcsolatok ne gyengüljenek. Mind olasz, mind magyar részről kifeje­zésre jutott az az igény, hogy az elmúlt két évben ismét megélénkült árucsere-forgalom további bővítése mellett je­lentősen erősödnie kell a szorosabb, tartósabb együtt­működési formáknak is. E szándékot erősíti a_ kit..„or­szág között ma líSFipSSÚf ra­tifikálásra váró beruházásvé- delmi megállapodás, valamint az olasz kormánynak az a döntése, hogy biztosítékokkal ösztönzi az olasz tőke külföl­di befektetéseit. Medgyessy Pétert fogadta Giovanni Spadolini, az olasz szenátus elnöke, akivel átte­kintették a világpolitika leg­időszerűbb kérdéseit. Emellett megvitatták, hogy miként le­hetne politikai szinten is ki­szélesíteni a magyar—olasz együttműködést. Medgyessy Péter találkozott az Olasz Kommunista Párt vezető politikusaival, töb­bek között Giorgio Napolita- nóval, a központi bizottság külügyi kérdésekkel foglálko- gó felelősével és Giancarló Pajettával, a vezetőség tagjá­val. őket is és az olasz poli­tikai élet több vezető szemé­lyiségét is részletesen tájé­koztatta a magyar pártérte­kezlet állásfoglalásáról, a magyarországi társadalmi és gazdasági folyamatokról. A ró­mai program során a magyar delegáció tagjai megbeszélése­ket folytattak a külkereske­delmi és az ipari államtitkár­ral, áz olasz külkereskedelmi intézet elnökével a folyó ke­reskedelem könnyítéséről, a piacfejlesztő akciók elősegíté­séről, valamint konkrét üzle­tekről, például a vegyipar­ban, az infrastruktúra fejlesz­tésében és a fogyasztási cik­kek gyártásában. Bresciában az olasz gyár­iparosok szövetsége szervezé­sében került sor megbeszélé­sekre e fontos iparvidék leg­jelentősebb vállalkozóival. Mi­lánóban kerekasz tál-konferen­ciát szervezett a kereskedel­mi kamara. Az olasz kamarák szövetségének elnöke, Piero Bassetti és a megbeszélés olasz résztvevői nagy érdeklődéssel fogadták a tájékoztatást a magyar kormány gazdasági programjárói. Olasz részről hangsúlyozták, hogy a csúcs- technológia létrehozói jelentős mértékben ebből a vállalati kategóriából kerülnek ki, és így — megfelelő vállalkozási keretek között — a magyar struktúra átalakításában ké­pesek és hajlandóak szerepet vállalni. A magyar miniszterelnök­helyettes Milánóban megbe­szélést folytatott Raul Gardi- nivel, a Montedison—Feruzzi csoport elnökével. A megbe­széléseken részt \rett dr. Mi- sur György római magyar nagykövet. Összeült a líbiai parlament Napirenden az emberi jogok A Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsamahirija álta­lános népi kongresszusának rendkívüli ülésszaka kezdődött meg szombaton Beidában. A parlament tagjai „Az emberi jogok deklarációja a dzsama­hirija társadalmában” című dokumentumot vitatják meg. Ennek tervezetét az elmúlt hónap során mintegy kétezer * helyi népi gyűlés ülésszakán á fogadták már el. Az AFP ér- < tékelése szerint a tervezett deklaráció része annak a nyi­tási folyamatnak, amelyet Kadhafi líbiai vezető március­ban indított el. Ennek kereté, ben jelképesen lerombolták a börtönöket, szabadon engedték a politikai és a köztörvényes foglyokat, feloszlatták a rend­kívüli bíróságokat és megnyi­tották az ország határait A rendkívüli ülésszakon külföldi vendégeli is részt vesznek, köztük egy szovjet delegáció, valamint Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője, aki az Arab Liga algíri csúcsérte­kezletéről érkezett Líbiába. Kuba és Afganisztán a függetlenség híve Sajtóértekezlet Havannában Havannában barátsági és együttműködési szerződést írt alá szombaton Mohammad Nadzsibullah, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára és vendéglátója, Fi­del Castro kubai elnök. Mo­hammad Nadzsibullah szerint a havannai látogatás nyomán új, magasabb szinten fejlőd­hetnek a két ország politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatai. A politikus havan­nai sajtóértekezletén rámuta­tott arra is, hogy a két orszá­got közös elvek és célok ve­zérlik, az el nem kötelezett mozgalom tagjaiként függet­lenségük megvédelmezésére törekednek Kuba támogatja az afganisztáni rendezésről szóló genfi egyezmények és ezzel párhuzamosan az orszá­gon belüli nemzeti megbéké­lés megvalósítását. Az afgán vezető újságíróknak kifejtet­te, hogy Genfben olyan átfogó egyezmény született, amely rendelkezik a szovjet csapatki­vonás mellett többek között a be nem avatkozás elvének ér­vényesítéséről és a menekül­tek szabad visszatérésének sza­vatolásáról ts. Mohammad Nadzsibullah kubai tárgyalásai befejeztével szombaton utazott el Havan­nából. szélsőjobboldali Nemzeti Front legfeljebb 3 mandátumot sze­rez. A különböző számítógépes előrejelzések szerint a szo­cialista párt és szövetségesei 265-285, mások szerint 275 vagy 271 mandátumot-szerez­nek; A chíracista RPR és UDF együttesen nagyjából ugyanannyit. Az FKP 20-28 képviselőre számíthat az új nemzetgyűlésben. Mivel az abszolút többség határa 289 képviselő, az új nemzetgyű­lésben nem látszik kialakulni többség. Döntőnek bizonyul­hat az FKP szerepe. Guy Hermier, a politikai bizottság tagja, akit választókörzetében nagy fölénnyel választottak meg Nemzeti Front-ellenfelé­vel szemben, úgy nyilatko­zott, hogy az FKP támogatja azokat az intézkedéseket, ame­lyeket jó irányba mutatónak tart, de nem csatlakozik fenn­tartás nélkül a kormanytábor- hoz. A feszült légkörre jellemző, hogy pár órával az urnák meg­nyitása előtt több helyen tör­téntek incidensek. Martinique - szigeten őrizetbe vették a chia-a- cista párt egyik tagját, mert rálőtt a helyi szocialista part tagjaira. Francia Polinéziában vasár­nap csak a választás első for­dulóját tartották, mert későn érkeztek meg a szavazócédulák. A választások második for­dulója e távoli szigeteken jö­vő vasárnap lesz. SZOCIOLÓGIA A Szovjetunióban a szo­ciológiai kutatások fejlettségi szintje nem felél meg a kor é,s á társadalom szükségle­teinek. A szociológia mint tu­dományág nem tölti be az őt megillető szerepet a szovjet társadalomtudomány rendsze­rében — állapítja meg az SZKP KB határozata, amely a szociológiai kutatások mi­nőségi javítását írja élő. A dokumentumot a vasárnap reggeli szovjet lapok hozták nyilvánosságra. A párthatáro­zat értelmében á jövőben a Szovjetunióban jelentősen fo­kozni fogják a marxista-le­ninista szociológiai kutatá­sok elméleti, módszertani ele­meit, a szociológiát hatéko­nyabban használják fel a tár­sadalmi folyamatok alakulá­sának az előrejelzésében, az országban zajló demokratizá­lási folyamatok elmélyítésé­ben. Ennek érdekében a szov­jet párt központi bizottságá­nak a határozata a szocioló­giai tudományág fejlesztését szolgáló, több gyakorlati in­tézkedést tartalmaz. Így a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája mellett működő szo­ciológiai kutatások intézet ét átalakítják* A jövőben az SZTa Szociológiai Intézete né­ven foglalkozik a tudomány­ág fejlesztését érintő alapprob­lémákkal, így a kutatások el­méleti és módszertani kérdé­seivel, a kutatóintézetek mun­kájának az összehangolásával. Az oktatási kérdésekben ille­tékes állami bizottságot utasít­ja a párthatározat, hogy bő­vítse az öhelszámolásos rend­szeren működő szociológiai la­boratóriumok hálózatát. A Szovjetunió Minisztertanácsa, a minisztériumok és főhatósá­gok. valamint a köztársasági minisztertanácsok azt a meg­bízást kapták, hogv bővítsék a magasan kvalifikált szocilópu- sok felkészítésére alkalmas in­tézmények hálózatát. A párthatározat aláhúzza annak fontosságát, hogv a szo­ciológiai kutatások fejlesztésé­ben különösen nagy figyelmet, kell fordítani a közvélemény alakulásának az elemzésére. A lakosságnak az eddigieknél bővebb tájékoztatást kell nyúj­tani a szociológiai jellegű sta­tisztikai adatokról. A szocioló­gusoknak a szovjet társadalom fejlődését érintő legfontosabb feladatokkal kell foglalkozniuk. Fokozni kell a szociológiai ku­tatások szerepet a népgazdaság területén jelentkező szociális problémák megoldásában. Finn—olasz—magyar konferencia Helsinkiben Szakértők a leszerelésről Helsinkiben vasárnap dél­után véget ért az Atomfegy­verrel nem rendelkező euró­pai országok közös érdekei címmel megrendezett kétna­pos kerekasztal-konferencia. amelyen magyar, valamint különböző pártokhoz tartozó finn és olasz szakértők vitat­ták meg az európai hagyo­mányos erők és fegyverzetek korlátozásával és csökkentésé­vel, valamint az atomsorom- pó-szerződéssel kapcsolatos kérdéseket. A tanácskozásra a Finn Szo­ciáldemokrata Párt, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialista Part közös kezdeményezése alap­ján került sor, amely az atomfegyverrel nem rendelke­ző országok összefogását, együttes fellépését szorgalmaz­za a nukleáris fegyverektől mentes, békés és biztonságos Európa megteremtése érdeké­ben. A három országból mint­egy 30 politikus, tudományos kutató, katonai szakértő és közéleti személyiség vett részt. A húsz évvel ezelőtt, 1968. július elsején aláírásra bo­csátott atomsorompó-szerződés értékelésében a szakértők vé­leménye erősen megoszlott. Olasz és finn részről zöm­mel borúlátó vélemények hangzottak el, minthogy Iz­rael, Dél-Afrika, Pakisztán, India, Argentína, Brazília tá­volmaradása új atomhatal­mak megjelenésének veszélyét hordozza magában. Azzal a véleménnyel szem­ben, hogy a vezető nagyhatal­mak kudarcot vallottak az 1970-ben hatályba lépett szer­ződés végrehajtásában, ma­gyar szakértők komolynak mi­nősítették a helyzetet, de óv­tak attól, hogy bárki is ösz- szeomlóban lévőnek minősítse a sokoldalú szerződést. Ki­emelték az atemsorompó- rendszer európai vonatkozá­sainak fontosságát, különösen az 1987-es washingtoni rakéta- megállapodás kapcsán. Gyar­mati István külügyminiszté- riumi főosztályvezető szóvá tette, hogy a szerződés nem teremt kellő ^egyensúlyt a kö­telezettségeké és a jogok,_ az atomfegyverrel rendelkező és nem rendelkező államok kö­zött. A katonai, gazdasági, po­litikai és technológiai ténye­zők egész sorát elemezte az atomerő polgári és katonai al­kalmazásának határterületein. A kétnapos eszmecserét a nemzetközi szakértői csopor­tok képviselői hasznosnak, tartalmasnak és folytatásra méltónak minősítették. Ma­gyar részről felvetették a kü­lönböző európai régiók biz­tonsági helyzete közötti ösz- szefüggések megvizsgálásának célszerűségét. Giuseppe Boffa olasz szená­tor úgy nyilatkozott, hogy a résztvevők körének politikai kiszélesítését kívánatosnak tartja, de további államok bevonása, tehát a földrajzi kibővítés egyensúlyproblémá­kat vet fel. Pertti Paasio, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke tisztázandónak nevez­te, hogy ezen az alapon foly­tatódjék-e a véleménycsere, meghívjanak-e új résztvevő­ket, és új politikai szintre kí­vánatos-e emelni a tanácsko­zást az eddigi szakértői szint helyett. A magyar véleményt Tabaj- di Csaba, az MSZMP KB kül­ügyi .osztályának helyettes ve­zetője foglalta össze. A ma­gyar szakértői csoport vasár­nap délután hazautazott a finn fővárosból. Országos munkásőr-értekezlet (Folytatás az 1- oldalról.) megoldásokat, s az a törekvé­se, hogy tagjai magas színvo­nalon végezzék hivatásukból adódó tennivalóikat. Mind­ehhez kapcsolódva tolmácsol­ta a Központi Bizottság köszö­netét azért, hogy a testület lehetőséget teremtett több mint hatezer munkásőr szá­mára az állásfoglalás-tervezet véleményezésére. A parancsnoki értekezlet a megújulás szellemében ta­nácskozik, s a társadalmi, po­litikai megújulást segíti elő — hangsúlyozta a továbbiakban, majd a politikai intézmény­rendszer reformjával kapcso­latban kifejtette: az alapintéz­ményeket, így a Munkásőrsé­get is rneg kell őrizni, meg kell szilárdítani, ezeknek nem a felszámolása, hanem jobb működése a cél. A pártról szólva Lukács Já­nos hangsúlyozta: elképzelhe­tetlen a párt vezető szerepé­nek erősödése a párton belüli viszonyok újragondolása, a munka javítása lehetőségei­nek vizsgálata ’ nélkül. Az MSZMP politizáló párt kíván lenni, amely hatni tud. cse­lekvésre, eredmények elérésé­re ösztönöz. Ma a Munkásőr­ség feladatai között is a leg­időszerűbb a demokrácia fej­lesztése, de nem szorulhat háttérbe a centralizmus ér­vényesítése sem, ugyanis nem nélkülözhető a világos, érthető, következetes politika, a határozott. kiszámítható irányítás és a szigorú ellen­őrzés. A testület munkáját érté­kelve a KB titkára megállapí­totta: politikailag egységes, fegyelmezett közösség a munkásőröké, sok emberi és közösségi érték hordozója. A párt úgy ítéli meg, hogy a munkásőröknek van erkölcsi alapjuk a protekció, a kor­rupt gazdasági és emberi kap­csolatok elleni fellépésre. A Központi Bizott^g .egyetptt i&zsl, • s támogatja, hogy—«« állományépitésben a munka színtere a pártalapszer vezet legyen. Ugyancsak szombat dél­után kapott szót Pásztor Ist­ván, a nagykőrösi városi párt- bizottság első titkára is, aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nagyon időszerű tanácskozást ren­deztek a munkásőrök. Helyes, hogy most, amikor még a tár­sadalom nagy része a pártér­tekezletet követően tele van várakozással, a Munkásőrség szervezett erőként felsora­kozik a megújulás útját vá­lasztó párt mellé. A ceglédi Mészáros János egység három — abonyi, ceglédi és nagy­kőrösi — századának példájá­val is bizonyította: a telepü­lések között évszázadokon át dúló viszály és vetélkedés he­lyét elfoglaló elvtársi és baráti együttműködéshez a munkásőr-kollektívák is bá­zist jelentenek. Vasárnap vitával folytató­dott a munkásőrparancsnokok IV. országos értekezlete. A két napon több mint fél ezer hiva­tásos és társadalmi parancs­nok, a termelő munkában és a szolgálatban kiemelkedően dolgozó munkásőr vett részt, s közülük mintegy ötvenen mondták el véleményüket, töb­ben — köztük Balázs Ferenc — dabasi egységparancsnok, Kugler István, a szentendrei egység csoportvezetője és Var­ró István, a budaörsi egység parancsnoka — írásban juttat­ták el gondolataikat a szer­kesztőbizottsághoz. AZ AIDS’RŐL - STOCKHOLMBAN Százhúsz ország hatezer tudósa, kutatója és szakembere ta­nácskozik vasárnaptól az AIDS elleni harc módozatairól Stockholmban. A gyilkos kór tömeges felbukkanása óta még nem rendeztek ilyen nagyszabású konferenciát e kérdésről. Az ötnaposra tervezett eszmecserén, amelyet az ENSZ égisze alatt működő Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendezett, a szakértők szerint nem várható olyan előadás, amely az im- niunbetegség gyógyításában elért áttörésről számolna be, ehe­lyett elsősorban új szűrési módszerek leírása, illetve a beteg­ség kifejlődését lassító gyógyszerek ismertetése valószínű. A francia AlDS-kutatás vezető tudósa, Dániel Zagury, a kon­ferencia előtt a sajtónak mindazonálal elmondta, hogy Zaire- ban előrelépés történt az oltóanyag-kísérletekben, amelyek­ben jelenleg negyvenöt személy vesz részt. Az első tapaszta­latok szerint a kipróbált oltóanyag elősegíti az AIDS-vírus el­leni antitestek képződését. Zagury szavai szerint a kísérleteket a következő évben kiterjesztik, s a vakcinát esetleg Fran­ciaországban is kipróbálják. Hans Wigzell, a svéd AIDS-kuta- tás egyik kiemelkedő professzora hozzátette: az eredményes állatkísérletek nyomán egy éven belül Svédországban is vár­ható az emberi oltóanyag kipróbálása. A vasárnap délelőtti vitában szólalt fel Grósz Károly is. Elöljáróban köszönetét mon­dott a munkásőröknek a poli­tikai program végrehajtása érdekében kifejtett támogatá­sért, és elismeréssel szólt a munkásőregységeken belül a közösségi szellemet gazdagító erőfeszítésekről, s a különbö­ző formájú szervezeti törek­vésekről. A továbbiakban a pártértekezlet nyílt, őszinte, szenvedélyes vitáját méltatva emlékeztetett arra: az érte­kezlet és a párt vezetése nem múltat tagadott, hanem jövőt épített és programot adott. így folytatta: — a nagy jelentősé­gű tanácskozás hatására egy­értelműbbé vált. hogy kik vannak velünk, kik akarnak nekünk segíteni, s kik azok, akik változatlanul bizonytala­nok és vívódnak. S tisztábban lehet látni: kik vannak elle­nünk. Ezt akartuk! Szeret­tünk volna egyszer Világosan eligazodni ezen a politikai térképen. Olyan helyzet ala­kult ki, hogy az egyén eldönt­heti: mit vállal, s mit tagad meg ebből a programból. Ma a párttagság önbizalma növek­vőben van, felemeltebb fejjel jár — joggal. Grósz Károly az ellenség, az ellenzékiek nyíltabb je­lentkezését említve kijelentet­te: rendeződésüket, erőgyűj­tésüket, politikai koncepcióik kidolgozását, kivitelezését nem szabad tétlenül szemlélni. Ha a helyzet úgy alakul, a veze­tés — felelőssége tudatában — adminisztratív eszközöket vesz igénybe. De csak akkor dönthet nyugodtan, ha érzi maga mögött a „hátországot”, a tömegtámogatást, s minde­nekelőtt a kommunista közös­ség támogatását. Az ellenség­gel és az ellenzékiekkel szem­ben — kellő toleranciával — egységet kell teremteni a mozgalomban, a közéletben. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy felütötte fejét, a közvéleményben a túl­hajtott magyarkodásba, bújta­tott nacionalizmvx~' Grósz Károly «SBBtárt'az or­szág gazdasági helyzetét, s az abból adódó teendőket ele­mezte. Meggyöződéséiiek adott hangot, hogy az ország túlju­tott a nehézségeken, a gondo­kon, Hozzátette: a nehézsége­ken csak úgy lehet úrrá len­ni, ha hiszünk abban, amit csinálunk. Hit nélkül nem le­het élni, dolgozni, alkotni — mondotta végezetül, s sok si­kert kívánt a munkásőrök al­kotó munkájához. Ezt követően Borbély Sán­dor röviden összefoglalta a vita tapasztalatait. A tanács­kozás az Internacionáléval ért véget. ★ Az értekezlet szünetében Grósz Károly rövid nyilatko­zatot adott a televízió Hét műsorának. A Munkásőrség szükségességének megkérdő­jelezésére vonatkozó kérdés­re válaszolva kijelentette: — Az elmúlt 32 esztendő bizonyította, hogy szükség van a testületre, amelyben az egyén és a társadalom közöt­ti viszony tükröződik; eltűn­nek a béosztásbeli különbsé­gek, itt az emberi értékek a fontosak. Megállapította, hogy a mun­kásőrök fontos szerepet ját­szanak a közbiztonság alakí­tásában és a fiatalok nevelé­sében is. Grósz Károly szólt a Politi­kai Bizottság munkájáról, utal­va arra, hogy a testület — mint a párt végrehajtó szerve — az országot érintő vala­mennyi kérdéssel foglalkozik, s a legszélesebb rétegektől szerzett élményanyagok segít­ségével tud fontos döntéseket hozni. A PB közelebbi, júniusi ülésén várhatóan egy hosz- szabb távú gazdaságpolitikai programról is határoz. — Rendkívül nagy érdeklő­dés nyilvánul meg országunk Iránt, különösen a pártérte­kezlet óta — hangsúlyozta vé­gül Grósz Károly, s bejelen­tette: meghívást kapott egye­bek között a Szovjetunióba, Lengyelországba, Ausztriába és az Amerikai Egyesült Ál­lamokba. Még nincs ugyan a pontos időpont meghatározva, de rövidesen sor kerül egy hi­vatalos útra a Román Szocia­lista Köztársaságba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom