Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-11 / 139. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1988. JÚNIUS 11., SZOMBAT Levélváltás moziügyben I: próbaidő megpróbáltatásai y Szakítás alaki hibák nélkül címmel május 21-én közöltük a ^ ceglédi Szabadság Filmszínház volt vezetőjével, Simon István- / nal készült interjút. A cikkben a munkahelyi beilleszkedést í gátló mechanizmusokról esett szó. Hosszú idő után jelentke­í zett véleményével a másik fél, a Pest Megyei Moziüzemi Val­ii lalat igazgatója is. Levele azonban — számításainktól eltérően 4 — nem az eset tanulságait elemzi, hanem főképp a volt üzem­ig vezető személyével foglalkozik. Ezért újból módot adtunk Si- y mon Istvánnak, hogy észrevételeit elmondja. így részünkről a á moziügyet lezártnak tekintjük. Elfogadhatatlannak tartjuk ceglédi Szabadság filmszínhá­zunk volt vezetőjének, Simon Istvánnak azt az állítását, hogy azért nem került sor a vállalatnál próbaidőn túli al­kalmazására, mert a filmszín­ház munkájával kapcsolatban több szabálytalanságot, „ku­sza dolgokat” kifogásolt. Tények bizonyítják, hogy a Szabadság filmszínház a ko­rábbi üzemvezető, Szabó Dá­niel irányítása alatt több mint tíz éven át tartósan kiemelke­dő eredményeket ért el. E megállapítás 1987-re, sőt 1988 első hónapjára is igaz. Mind­ez természetesen nem zárja ki, hogy a munkában néha egy-egy hiba is előfordulha­tott, amely azonban nem ad alapot Simon István azon ki­jelentésének, hogy „egy cso­mó kusza dologgal találtam szemben magam, amelyből hiányzott a szabályszerűség”. E kategorikus kijelentést te­hát megalapozatlannak tart­juk. Ezzel szemben tényként kel­lett megállapítanunk, hogy Simon, István a próbaidő alatt elsősorban nem a szakmai ismeretek megszerzésére töre­kedett, energiáját inkább a vállalati központ egyes veze­tőinek egymás, és a ceglédi centrumigazgató — Szabó Dá­niel — közötti feszültségte­remtés kötötte le. Megállapí­tottuk, hogy az általa vezetett filmszínház vetítési üzemide­jében az esetek jelentős részé­ben nem tartózkodott munka­helyén, így az előadások alatt a mozi felelős vezető nélkül üzemelt. A filmszínház munkájának jellegéből adódóan szombaton, vasárnap is dolgozni kell. Si­mon Istvánnak azonban „si­került” úgy beosztani a saját szabadnapjait, hogy ezeken a napokon nem dolgozott. Álta­lában nem volt jelen az esti üzemzárások alkalmával sem, ezzel más felelős személyt sem bízott meg. A filmszínház eredményéről az általa készí­tett statisztikai jelentésben téves adatok szerepeltek. Nem sikerült a munkaköréből adó­dó legalapvetőbb feladatokat sem megfelelően elsajátítania, illetve elvégeznie. Pl. a bevé­telek továbbítása is több ízben késedelmesen történt. Simon István és Szabó Dá­niel között valóban olyan sze­mélyes feszültség keletkezett, amely a további együttdolgo­zásukat tarthatatlanná tette. Ennek kialakításában azonban Simon István magatartását is legalább olyan mértékben hi­básnak tartjuk, mint Szabó Dánielét. Fenti körülményeket mérle­geltük tehát akkor, amikor Simon István további foglal­koztatásától a társadalmi szer­vekkel egyetértésben eltekin­tettünk. Kozma Károly igazgató Kozma Károly nem tud ku­sza dolgokról. Ennek ellenére igen sokan látogatták ingye­nesen a Szabadság filmszín­házat. Szóltam erről a megyei beosztású vezetőinek. Egybe­hangzóan állították: ez sza­bálytalan. A centrumigazgató a kötelező bérleti díj fölszá­molása nélkül adott ki video­kazettákat az ismerőseinek. Emiatt több előadás elmaradt. A moziban iktatókönyv nem volt. A ruhatár bevételéről évek óta nem készült elszá­molás. Nem elég kusza? A ceglédi mozi üzemveze­tőiéként feszültséget terem­tettem volna hetven kilomé­ternyi messzeségben székelő vállalat egyes vezetői között. Ez a megállapítás önmagáért beszél. De ha mégsem monda, na eleget: a szóban forgó ve­zetőket 1988. február 1-je előtt nem ismertem, viszont 3 hó­napos működésem alatt vala­mennyiükkel jó munkakap­csolatot tudtam kialakítani. Gondjaimat meghallgatták, próbáltak sok mindenben se­gíteni. A filmszínházra vonat­kozó elképzeléseimet, tervei­met nagyon jónak tartották. Ezért semmiféle érdekem nem fűződött ahhoz, hogy a me­gyei vezetők között, illetve a vezetők és a centrumigázgató között feszültség keletkezzen. Tehát Kozma Károly állítása nem felel meg a valóságnak. Az esetek jelentős részében nem tartózkodtam volna a munkahelyemen? Miféle ese­tek? A február 1-től április 29-ig húzódó időszak során a megyei központból három'al­kalommal jártak Cegléden el­lenőrizni. Az esetek egyhar- madában, vagyis egyetlen al­kalommal vettek föl írásos jegyzőkönyvet. Ebben a jegy­zőkönyvben azonban szó sem volt az igazgató által most utólag fölrótt hiányosságokról, sőt a papír szerint maradék­talanul elégedettek voltak a munkámmal. Furcsának és sportszerűt­lennek tartom Kozma Károly- levelét, hiszen mindazokról, amikről itt ír, annak előtte soha említést sem tett. Simon István — Beatrice: Nagy Feró. Eveken keresztül a hazai rock egyik fe­kete bárányának tartották, amo­lyan botrányhősnek, aki körül ál­landóan valami balhé van. Meny­nyire változott ez a kép? — Ügy érzem, hogy alig — legalábbis a hivatal szempont­jából. Egy-két fontos ember, mint a Vitray, a Jancsó mel­lém álltak a biztatásukkal, az egyetértésükkel. Támogatást, szellemi táplálást kaptam tő­lük. A hivatallal szemben sokszor nem is azért kellett keményen fellépni, mert el­határoztam, hogy majd én megmutatom. Hanem, mert nem volt más választás. Mint, amikor a farkas csapdába esik. A pár évvel ezelőtti Beat- rice-időben vesszőfutásnak tűnt az életem. Előfordult, hogy olyan képtelenség jelent meg az újságban, amely sze­rint fasiszta vagyak. Egy­szerűen féltem, hogy jönnek értem a rendőrök. Mindeneset­re ma már nincs bennem gyű­lölet ezekért a dolgokért. — Nem törtél meg. Nem voltál hajlandó kompromisszumokra. Ezért a dalok csak egy kisebb réteghez, a koncertek kö­zönségéhez jutottak el. Nem bán­tad meg? — Nem. Tavaly is megje­lenhetett volna a Beatrice, vi­szont három dalt ismét nem akartak rátenni a lemezre. De ez nem miniszteri szinten dőlt el. A hanglemezgyár nem en­gedte. Akkor mi pláne nem adtuk ki. Ha idáig kibírtuk, ezután is kibírjuk. Pedig most már nagyon sok pénzt kaptunk volna. De azt mondtam, hogy nem! Akkor inkább nem. — Bármit csinálsz, bármire ké­szülsz, fokozott érdeklődéssel fi­gyelik. Hogy lehet így dolgozni? moziüzemi vállalat különböző Becsület - szavunkra A feleségem lánya Tamási Áron írta A szó becsülete című munká­jában: „Olyanok a szavak, mint a hírnökök: mindazt a jót vagy rosszat elbeszélik, ami ott honol abban az or­szágban, ahonnét jöttek.” Milyen hírt hoznak mai életünkről az új szavak és kifejezések? Társaságban mondta egy asszony: „Kati már má­sodikos gimnazista, tudják, a férjem lánya.” A jelen­levők ismerték, megértették ezt az új szókapcsolatot: a férj lánya a férfi első házasságából való gyerek. Átalakulóban van a hagyományos családszerkezet, bizonyítják a szociológusok. Meg az élet eseményei. A szavak — én érzem — nemcsak tényszerűen közlik ezt a változást, hanem megrázó hangulatot is kifejez­nek. A szókapcsolatok szinte frontálisan ütköző szavai­nak hangja fájdalmas. A férjem lánya: az én férjem, az ő lánya. Ezt is halljuk manapság: a feleségem gye­reke. Egy családon belül: enyém, tied... A gyerek! Mivel ez a helyzet ma már elég gyakori, a normális és mindeddig természetes állapotot külön jelölik, így: „Sa- nyika, a közös gyerekünk.” Az ajándékboltban odaszólt a férfi a mellette álló hölgynek: „Veszek valamit Icának, a jelenlegi felesé­gemnek születésnapjára.” S persze használatos ez a ki­fejezés is: a mostani férjem. Jelenlegi feleség, mostani férj... A jelzőkben, mint a homokba süllyedt aknák­ban, feszültség lapul. Egyik pillanatról a másikra be­következhet valami változás. A jelenlegiből, a mostani­ból volt lesz. A személyi igazolványba új rovatot kell nyomtatni az ideiglenes lakása mintájára: ideiglenes házastársa címmel. A felgyorsult tempójú családi „személycserét” sor­számokkal jegyezzük, sejtetve, hogy: folyt. köv. Ilyen szókapcsolatok váltak általánossá: első házasság, máso­dik apuka, harmadik feleség, a második férj első asz- szonyától való gyerek. Néhányan úgy szállnak át egyik házasságból a másikba, mint a ceglédi bejáró a kerék­párról a vonatra. Ennek következményét is elmondják a szavak. Van vegyes család, vagyis a gyerekek a szülők előző és mostani házasságában születtek. Csonka család: az apa vagy az anya már hiányzik. Ezt a helyzetet jellemzi egy kislány szívszorító mondata: „tlgyis visszajön az igazi apukám!” Ne hagyjuk, hogy így átalakuljon a (szó)család! Mert ebben az esetben a szókincs gazdagodása erköl­csi és érzelmi szegényedést jelent. Költői Ádám Néha hetekig üresen áll a lakás Az ötszörösét fizetik vissza — Manapság milyen gya­kori jelenség az, hogy valaki leadja a bérlakást? — kérde­zem dr. Barna Bálintot, a vá­rosi tanács osztályvezetőjét. — Hogy milyen gyakran for­dul ez elő, azt nehéz lenne megmondani. Mindenesetre az elmúlt évben huszonegyen, míg az idén eddig hárman döntöttek így. Ez a szám nem valami magas. Egyszerű a ma­gyarázat, az utóbbi időben ke­vesebb a tanács által épített otthon. — önök hányszoros árat fi­zetnek vissza? — Ezt tanácsrendelet szabja meg — a kormányrendeletben meghatározott kereten belül. Abban az esetben, ha az ille­tő honpolgár nem kér vagy nem kap másik lakást, akkor a használatbavételi díjnak maximum az ötszöröse lehet az összeg. — Sokan arra hivatkoznak, hogy máshol — mondjuk a fővárosban — nyolc-tízszeres árat fizetnek vissza — veszi át a szót Kocsis Teréz, lakás­ügyi főmunkatárs. — Ez ter­mészetesen lehetséges. Csak arról nem szabad megfeled­kezni, hogy a visszafizetése­ket mindenütt a helyi költ­ségvetésből kell kigazdálkod­ni. Ezért valamennyi tanács maga állapítja meg, hogy mi az, amit képes teljesíteni. A közeljövőben nem tervezünk emelést. — Mondjuk, van egy két- szoba összkomfortos lakásom. Miután leadom, azért mennyi pénzt kasszírozhatok? Szépen cseng — A használatbavételi díj negyvennyolcezer forint — válaszolja az osztályvezető. — Ebből a gyermek után — amennyiben van — járnak a szociálpolitikai kedvezmé­nyek. Nos, a példánk szerint a legmagasabb összeg 240 ezer forint lehet. — Ez a summa már igen szépen cseng. Hogyha ennyi pénzről van szó, azt hiszem, az emberi leleményesség ha­tártalan. Képzeljük el, hogy valaki leadja a lakást azzal, hogy a rokonaihoz köl­tözik. Megy a dínomdánom. Aztán egy év múlva jelentke­zik önöknél; kiderült, nem tudnak együtt élni. — A kormányrendelet elő­írja, hogy az, aki a tanácsi lakását visszaadja, öí éven belül nem kaphat másikat — I feleli a főmunkatárs. — S mindenképpen nyilatkoznia kell írásban, hogy tudomásul veszi, ez idő alatt semmiféle elhelyezésre nem tarthat igényt. Ugyanakkor minden esetben ragaszkodunk ahhoz, hogy az ügyfél igazolja — épí­tési engedéllyel, befogadási nyilatkozattal —, miért akar megválni a bérlakástól. OTP-lakást vásárol, épít, csa­ládtagnál fog lakni stb. Trükkök — Előfordul-e manipuláció? — Egyesek biztosan megpró­bálkoznak valami trükkel, de nálunk erre eddig nem volt példa — mondja dr. Barna Bá­lint. Ha valaki más városban szeretne letelepedni, azt nehe­zebb figyelemmel kísérni. Ál­talában az a gyakorlat, hogy elküldjük a határozatot az il­letékes tanácsnak, és egyben érdeklődünk tőlük, vajon az ügyfél nem igényelt-e náluk állami lakást. — Mennyi idő telik el a kulcs átadásáig? Kézilabda A megyei I. osztályú baj­nokságban idegenben veresé­get szenvedtek a ceglédi fia­talok. Csepel Autó—Ceglédi Közgép 36-22 (14-10) Közgép: Viszkok — Farkas (2). Szalisznyó (1), Tündik (8). Kökény (5), Tóth (1), Dá­vid (3). Csere: Zápor (2), Tóth J. A Közgép játékosai gyengén, szétesően, a hazaiak közepe­sen játszottak, de ez is elég volt a biztos, sőt fölényes győ­zelemhez. Jók: Kökény, Tóth P. Ifjúsági eredmény: Közgép— Cs. Autó 12-10 (5-6) Nagyszerű küzdelmet vív­tak a gyerekek, s szép győ­zelmet arattak a 2-3 évvel idősebb játékosokat felvonul­tató Autó ellen. ★ Körzeti labdarúgás A Cegléd—Monor össze­vont körzeti labdarúgó-baj­nokság 29. fordulójában a már bajnok Maglód újabb győ­zelmet aratott Dánszentmikló- son. A biztos második Vecsés gól nélküli döntetlent ért el. A harmadik helyért még többen versenyeztek. — Ez a folyamat két rész­ből áll — válaszolja Kocsi Teréz. — A tanácsnál nem tart sokáig a dolog, gyorsan vég­zünk. Az ügyfél bejön, iga­zolja, hogy miért szándékozik leadni a lakást, és megállapo­dunk a használatbavételi díj térítésében. Ezt okiratban rög­zítjük. Tulajdonképpen ettől kezdve a városgazdálkodási vállalatra vár a lebonyolítás és a pénz kifizetése. Ez bi­zony néha elég hosszadalmas. Ugyanis átadáskor minden­nek tisztának kell lenni, ez nem mindig jellemző. Így az­tán sajnos, nemegyszer hete­kig, esetleg hónapokig üresen áll a lakás, mert az illető nem talált szakembert. Minél előbb Pedig az lenne a kívánatos, hogy minél előbb beköltözhes­sen egy-egy új család. Hiszen szép számmal vannak azok, akik lakásra várnak. F. F. [ Eredmények: Dánszentmik- lós—Maglód 1-3, Űri—Alibert- irsa 3-1, Vecsés—Gyömrő 0-0, Újszilvás—Ecser 3-1, Cegléd- bercel—Tápiószőlős 3-1. Még nem közölt korábban lejátszott találkozók eredmé­nyei: Törtei—Űri 1-7, Újszil­vás—Tápiószőlős 4-2. U. L. Június 15-én, szerdán dél­után 2-től fél 7-ig Fekete An­tal, a városi tanács elnöke fo­gadóórát tart a városházán, hivatali helyiségében. Az Evigben Vezetők klubja Június 14-én kedden dél­után 2 órakor a vezetők klub­ja rendezvény keretében, az Evigben — Törteli út — Tan­kó Zoltán tart előadást az ipari termelés és termékszer­kezet átalakítását megnehezí­tő tényezők feltárásáról. dolog, valójában én vagyok a magam legjobb barátja. Ugyanis csak magamra szá­míthatok a fontos döntések­ben. — Gyakran fullánk van a sza­vaid miieött. Nem hiszem, hoey alapvetően ilyen lennél. — Nem érzem magam rosz- szabbnak mint a többi ember Az átlagnál nagyobb az igaz­ságérzetem. és sokkal türel­metlenebb is vagyok. — A szakmában a kollégáid sze­retnek? — Inkább csak tisztelnek. Némelyik talán egy picit tart is tőlem. Főleg azért, hogyha valami olyat csinál, ami nem tetszik nekem. Igenis ki me­rek állni, lecikizni. Például amikor olyan szinten van a dolog, hogy a mai srácokat, a közönséget hülyíti, azt nem bírom. Mondjuk a Dolly Rollt. Még ha amit csinálnak, az művészet, akkor sem szere­tem. Szerintem kártékony Nem kell betiltani, csak le­gyen mellette lehetősége má­soknak is. — Minek örülnél húsz év múl­va? — Szeretném, ha leülhetnék veled, mert életben marad­tunk. Akár volt támadás, akár nem. Nem is annyira magam inkább a gyerekeim miatt Szeretném, ha húsz év múl­va azt mondhatnám, hogy a fiam leérettségizett — ameny- nyiben főiskolára vagy egye­temre járna az jó lenne, örül­nék hogyha nem vinnék el katonának De nem azért, mert beteg, hanem mert bé­ke lesz. Fehér Ferenc ISSN 0133—260« (Ceglédi Hírlap) Fekete bárány ívelt)? — Ez nagyon nehezíti a munkámat Amikor a Bikini és a Pokolgép együtteseknek szöveget írtam, eleinte azt hittem, az kell, hogy a szö­vegekben benne legyek. Ké­sőbb rájöttem, nem az a fon­tos, hogy arról szóljanak, amit én gondolok, hanem amit a D. Nagy Lajos. Hogy hitele­sen előadhassa. Szörnyű ne­héz valakinek a lelkivilágá­ba beleképzelni magam. Ott volt a Hamlet. Féltette tőlem a sok 'ellendrukker. Hogy én nem lehetek Hamlet? Hát ha akarok, az leszek, és kész! Rengeteget kellett küz­deni, hogy abból előadás le­gyen. Nem is sikerült olyan­ra, mint amilyenre terveztem. Pedig három évig dolgoztam rajta. Anyagilag sem kifizető­dő. Nem beszélve arról, hogy művészileg egy sor kompro­misszumot kellett kötnöm Tudtam, hogy lehetne kijaví­tani, de már nem volt ked­vem hozzá. Inkább újra a Beatricével játszom. — Végül ts egyeseknek akár tet­szik, akár nem, te lettél a Nagy Feró. Országos sikerű produkciók­ban fontos szerepeket bíztak rád. jó kritikákat kaptál. Elégtétel ez számodra? — Amikor az István, a ki­rályt csináltató, elégtétel volt. hogy eljátszhattam Labore szerepét. De ma már nem. Az lenne az elégtétel, hogyha előkerülne egy-két régi film, amit a Beatricével készítet­tünk, vagy ha megjelenhetne az a baboskönyv, amit ter­veztünk az akkori fiatal srá­cok és lányok rajzaiból, ver­seiből. — Mindenki számára fontos a család. Az otthon mit adott ne­ked? — Anyám és apám (erdélyi menekültek) 1945-ben kerül­tek Magyarországra. S azt hi­szem, innen van a bennem lévő túlzott érzékenység. Időn­ként szörnyen csökönyös va­gyok, és ha valami nem si­került: gyorsan letörök, s otthagyom az egészet. Egyéb­ként anyám sosem szerette, hogy zenélek ö annak örült volna, ha mérnök leszek, dol­gozom egy gyárban. Íróasz­tal, havi 6-8 ezer forint, két gverek, szép lakás kocsi, kis telek .. . Hát ebből mi jött össze? Lakásom van. ha pici is. Egy fiam és egy lányom — de hát két feleségtől. Ko­csim is van. Ilyen szempont­ból nem panaszkod hatom. En­nek ellenére létezik bennem egy örök elégedetlenség ma­gammal és a világgal szem­ben. — Barátaid? — A barátság nagyon sokat jelent nekem. Főleg azért, mert kevés barátom van akihez bármikor oda lehet menni, ök akkor is mellet­tem voltak, amikor nehezeb­ben mentek a dolgok. Köny- nyen tudok emberekkel kap­csolatot teremteni. De nagyon kevés az, aki megmarad ba­rátnak. Lehet, hogy ez önző Sporthírekhbh Vereség idegenben

Next

/
Oldalképek
Tartalom