Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-09 / 109. szám
4 1988. MÁJUS 9., HÉTFŐ Az utolsó napon Amíg a személyvonat Ceglédre ér Pásztor Árpádné számára április 29-e ugyanúgy kezdődött, mint a többi nap. Reggel korán kelt, összekapta cókmókját, esetleg pilisi lakásán még belelapozott az újságba. aztán elindult az állomás felé. Nem először tette meg a Pilis—Cegléd közti utat, de most talán mégis több mindenre gondolt, mint más álmos reggeleken. Ahogy a vonat kigördült a pilisi állomásról, Pásztor Árpádné kitekintett az ablakon, s az első nyarakra, a húsz évvel ezelőtti szünidőkre gondolt. Látta magát, amint élelmezésvezetőként éppen mázolja a napközi ablakait, aztán meg nekivág a nyüzsgő ceglédi piacnak, s alkudozik a kofákkal, hogy adják olcsóbban a házi túrót, mert az napközis gyerekeknek lesz. A hatvanas évek, sínadrágos, svédmintás sapkájú, villany- vonatról álmodozó gyerekeinek — nekünk. Pásztomé húsz közoktatásban eltöltött évét főnökei alakjaival idézi fel. Dr. Szomorú, Aradi Tibor és Bárdos Endre, akik ellentmondást nem tűrő hangon mondják: „A napközinek működnie kell szeptemberben, ha a fene fenét eszik is.” Vagy Margit néni — a szikár igazgatónő —, akinek szavai ma is csengenek: „Éva, nagyon rossznak mutattak be téged, de kellemesen csalódtam.” Amikor a vonat Albertijára ér, Pásztorné emlékezete valahol 1974-ben „jár”, akkor egyesítették a Hámán és a Mészáros iskolát. Az új iskolában nagy átépítések kezdődtek. — Ügy ismertek a városban, mint a rossz pénzt. Ha az ajtón kidobtak, bementem az ablakon. Mindenhová bejutottam, igaz, néha lógott a nyelvem, mint a kutyának. Aztán meg sohase voltam magamba forduló, csendes lélek, megmondtam a véleményemet. Értsünk szót, ne maradjon bennünk tüske. Szemtől szembe és menjünk tovább. Engem az iskolába adminisztrátornak vettek át a napköziből, később neveztek iskola- titkárnak is. Én egyik se volVállalatok elfekvő készletei Tavaszi marketingbörze A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság az idén is megrendezi — ezúttal 22. alkalommal — hagyományos tavaszi marketingbörzéjét. A kínálat minden eddiginél szélesebb: összesen mintegy százezer tétel között válogathatnak az érdeklődők, az eladásra kínált különféle termékek értéke meghaladja az 1,2 milliárd forintot, sokat közülük nagy kedvezménnyel értékesítenek. A börzén csaknem 130 vállalat jelentkezik elfekvő készleteivel. Legnagyobb számban a közlekedési vállalatok vesznek részt, így például a MÁV, a Volán-vállalatok, a Malév és a Mahart, de igen nagy a kínálata a Magévnek, a Ferroglobusnak, a Csepel Autógyárnak, a Mechanikai Műveknek is. A szokásoknak megfelelően ezúttal is csoportosították a kínálatot, az eligazodásban számítógép segíti az érdeklődőket. Tehergépkocsi-alkatrészekből a leggazdagabb a választék: 25 ezer féle tételt kínálnak a legkülönfélébb típusokhoz. Több ezer elektromos és vízszerelési anyagféleséget, színesfémeket, kötőelemeket, szerszámokat és csapágyakat is felajánlanak eladásra. A börze kínálatát külföldi árucikkek is színesítik: osztrák cégek ajánlanak egyebek között búvárfelszereléseket, gépeket. A börzét a fővárosban a Dohány utcai Metró klubban rendezik május 10. és 12. között. A nagy tételben vásárlók sorsjegyet kapnak, a főnyeremény egy videomagnó. tam. Mindenes — ez a legjobb szó rá. A vécépucolástól az udvarsöprésig mindent megcsináltam. A vonat Ceglédbercelre ér. Pásztor Árpádné azon morfondírozik, hol is romlottak el a dolgok. Húsz éve mindenkit ismert, a gyerekeket nevükön szólította. Évike néni fényképe a tablókra Is felkerült. Ma? Mindenki — gyerek, szülő, pedagógus — hajszolja magát. Nincs idő semmire, senkire. Az öregek még bírják szusszal, de a fiatalok egészen mást akarnak. Cegléd következik. — Akkor kell elszökni, amikor a legszebb napjaimat élem — próbálja rendezni gondolatait. — Érzem, hogy megtört az egészségem, nem akarok fáradtan becsoszogni reggelenként. El akarom kerülni a kósza tekinteteket: „Ez is mehetne már nyugdíjba”. Később csak rosszabb lenne, a megbecsülés, a tisztelet elveszítené a fényét. Ügy akarom itthagyni az iskolát, hogy bármikor elmondhassák rólam: „Igen, ez a nő igazán ember volt köztünk, megdolgozott a pénzéért.” Különben is betábláztam magam, van három gyönyörű unokám, nyárra elszegődtem a fiamék- hoz. És egy kicsit élni fogok. Szívbeteg vagyok, az orvosok sem engednek tovább dolgozni. Pálffy doktor mondta Ke- repestarcsán: annyira nem szabad szeretni az iskolát, hogy felbukjak az udvaron. A busz megáll a posta előtt. Az adminisztrátor elindul a Mészáros iskola felé. Végigmegy a nagy udvaron, átvág a tanári szobán, s belép kuckójába, az asztalhoz, fiókjai mögé. A naptárra néz, egy meghízott könnycsepp legördül az arcán. Mit mond ezekben a percekben? „Holnaptól már hiányozni fogok innen. Talán.” Pásztor Árpádné számára az április 29-e ugyanúgy kezdődött, mint a többi szeles áprilisi nap. Csakhogy délután szép csöndben nyugdíjba vonult. R. L. Új büszkeség az iskola A nők is helyben dolgozhatnak Az ABC-ben mindent megkapnak Ügyes kis traktor működtet egy fűkaszát Inárcson a községi parkban. Mind kisebb köröket ír le, fölötte fű és réti pipitér illata lengedez. A 3409 lakosú község utcái tiszták, a fehérre meszelt házak ablakában piros muskátlik integetnek a községbe érkező vendégeknek. Összetartoznak — Törekvő, összetartó emberek élnek itt — mondja a nagyközségi tanács elnöke, JeBizony nagyok a távolságok .., Gombö Pál: M indennek megvan a maga történe. te. A frontoknak is. Eleinte, hosz- szú-hosszú ideig még a háborúban sem voltak, csak csataterek, ahol összeütköztek a hadseregek és aztán vagy ezzel vége volt a mészárlásnak, vagy vonultak jobbra-balra, előre-hátra, aztán valamely helyet megint kijelöltek csatatérnek. De eljött az első világháború, és lettek a frontok Piavénél, Isonzónál, Gorlicénél, Verdunnál. Akkor jelentek meg a térképek zászlócskákkal, amelyek jelölték, merre mozog a front, hurrá, visszavettük a 607-es magaslatot, jaj, áttörték a frontot. Na aztán, mire négyszer is lehullot. tak a falevelek, béke lett, vagyis ösz- szeomlottak a frontok. A II. világháborúban meg pláne, egész hadseregeket frontnak neveztek, például a második ukrán front részt vett Magyarország felszabadításában és átvonultak rajtunk is a frontok, nyomukban összerombolt városok, felrobbantott hidak, kadáverek tömege maradt hátra. És milyen az emberi elme, valahogyan felfedezte a hasonlatosságot a háború és az időjárás között és lettek a meteorológiai frontok és velük egy új tudomány, az orvosi meteorológia és még a frontstatisztika, amelyek szám- baveszik a lehetséges és tényleges áldozatokat. Ekkor még akadtak persze képzetlen fiatalok, akik egy-egy front, betöréskor, avagy átvonuláskor azt mondják: ma rettenetesen nagy balhé volt a hivatalban, a főmérnök összekülönbözött az igazgatóval, mindenki ideges lett és a Jancsi ma tűrhetetlenül viselkedik, a Roziról pedig szó szerint ugyanezt írta be az értesítőbe a tanárnő. No, ennek a gyanútlan naivitásnak a tudomány igyekezett véget vetni. Hamarosan megjelent többé-ke- vésbé rendszeresen az orvosi meteorológia előrejelzése, amely figyelmeztetett mindenkit, akit illet, hogy meleg front közeledik, nagyon vigyázzanak az autósok, koncentráljanak, a szívbajosok, továbbá az érrendszer egyéb betegei maradjanak fekve, ugyancsak a házastársak, akik veszekedésre hajlamo. sak. Avagy: hideg front közeledik, vigyázzanak, ezt megszenvedik a máj- és epebajosok, továbbá a búrok, a búrok, a búrkalappal és a közlekedésben nagy elővigyázat ajánlatos, mert a front felgyorsítja a döntéseket, türelmetlenek leszünk, a gyalogosok összevissza szaladgálnak, vigyázzunk rájuk és az áldozatokat ne hagyjuk cserben. Mindezt tudományosan statisztikákkal erősítették meg, míg rendes hétköznapokon alig három halálos közlekedési baleset van, tegnap a meleg front miatt ez a szám 43-ra gyarapodott, a jövő heti meleg front pedig 65 százalékos emelkedést ígér, a baleseti ügyeletet kiterjesztik, rendkívüli ügyeletet tart a Honvéd Kórház is. Egyszóval hivatalosan is front, csata a közlekedésben, harc a túlélésért, a nem feltétlenül szükséges operációkat el kell halasztani, úgyis lesznek soron kívül szükségesek is. Hadijelentés, tá. madási előrejelzés, tudományos kémeink jelentése szerint. És íme, már a tévében láthatjuk is a frontok közeledtét, műholdi felvételekről, itt a felhősáv az ellenséges front betörését jelenti. Ezzel megfordult a közvélemény gya- nútlansága is, a mellébeszélés helyét a nyíltság vette át. Azóta három fő tendencia figyelhető meg. Az egyik: a front veszélye kiterjed az ijesztgetésre is. Vigyázz, mondja a családapa a családanyának, holnap meleg front lesz, ha odakozmál a paprikás krumpli, ne idegeskedj, vegyél be három feketekávét és tálald fel amúgy kozmásan, majd megesszük, ti gyerekek se legyetek idegesek, majd hozok szendvicseket a Mézes Mackóból, az iskolában viselkedjetek tudományosan képzett gyerekekhez illően és ha a srácok megdobnak kővel, dobjátok vissza őket ke. nyérrel, de ne tegnapival, mert az tegnapelőtti és kemény. A papa maradjon ágyban és vegyen be egy-egy Nit- ropentont, a mama pedig ne szóljon rá, hogy miért dohányzik, a dohányzás árt az egészségnek, de per pillanat kíméli a szívet az izgalmaktól. Nna!... Avagy: jön a meleg front, a mama maradjon ágyban, ha eperohama van, igyon Mi- ra-vizet és mindig hagyjátok számára szabadon a vécét, hátha beleokádna. Ne járjatok az utcán, csak ha feltétlenül szükséges, mert ott rohangálnak a mentőautók. Te, apu, ne ülj a volán mellé, menjél autóbusszal, mert a vezető csak gyalogost gázol, ő hivatalból éber marad. A másik: a fiatalok sem objektivi- zálnak már. Klári azt mondja Marinak: tegnap összevesztem a Sanyival, de sebaj, holnap megkövetem, szegénykém érzékeny a frontra. Pista azt ad. ja elő a feleségének: ma összevesztem a főnökömmel, azt mondtam neki, hogy egy frászt fogok én neki túlórázni, de mindjárt azt mondta, sebaj, kisebb lesz a termelés, gyengébb a jövedelem, de a meleg front beszél csak magából. És ha iszunk, mert a front csökkenti az önuralmat és az élet úgyis csupa veszély, legalább addig igyunk, amíg a májunk kitart. ; s mindjárt ebben benne is van a harmadik: a frontok megszűntek erre-arra érzékenyek közt megkülönböztetést tenni. Olyanokká váltak, mint az adó: aki keres, azt egyaránt sújtja, végül is mindenkinek van epéje, mája, szíve, tegyen eleget állampolgári kötelezettségeinek és féljen és adózzon. É szenszki József —, ugyanezt mondhatom a szomszédos társközségünkről, Kakucsról is. Igaz, a két község között van egy egészséges rivalizálás. Ez falugyűléseken néha élesebben jelentkezik. Ennek elsősorban érzelmi okai vannak. Ugyanis az ötvenes évek előtt Inárcs tartozott Kakucshoz, de 1973-ban a közös tanács szervezésében megfordult a helyzet. Törekvések vannak az elszakadásra, de ugyanakkor az egyesülésre is. Az utóbbira ékes példa a vasútállomásunk, ahol a megállótáblára: Inárcs- Kakucs van felírva. Akárhogy is, ez a két község összetartozik. Közösek az örömeink és a problémáink is. Az eredményekről és a tervekről is szó esik. Az ősszel adták át rendeletésének a modern, nyolc tantermes általános iskolát. Kaptak a Pest Megyei Tanácstól 31 millió forintos céltámogatást, de ez kevésnek bizonyult az iskola felépítéséhez, ezért fel kellett venniük 12 millió forint bankhitelt is. A kölcsönt 1990-re szeretnék visszafizetni, addig komolyabb beruházást nem terveznek. Nem messze a tanácsházától egy félig kész épület látható, ahova fogorvosi rendelő és családvédelmi tanácsadó kerül. — A fogorvosi rendelőt mindenképp szeretnék még ebben az évben befejezni — fűzi tovább gondolatait az elnök. — Addig osztunk, szerzünk, míg tető alá kerül az épület. A lakosság támogatására mindig számíthatunk, az iskola építésénél már bizonyítottak összefogásból és önzetlenségből; alapozás, festés- mázolás, anyagszállítás, terep- rendezés mind-mind a szülők segítségével történt. • Az iskola valóban impozáns. A májusi napfényben kipirult arcú diákok segítenek a parkosításban. Színház is — Az épületet ’87 szeptemberében vettük birtokba — mondja az iskola igazgatónője. Balázs Lénárdné. — Örömünket beárnyékolja az a tény, hogy az iskolának csak a tanulmányi szárnya készült el. Nagyon hiányoznak a tornaterem, gyakorlótermek. Ebédlőt a könyvtárhelyiségből alakítottunk ki, így .tudunk meleg ételt adni a gyerekeknek. Sok mindenért kárpótol bennünket az épület jól kiképzett aulája, amely a galériával együtt hatszáz személy befogadására alkalmas. Mivel a művelődési ház elég kicsi, a falu kulturális rendezvényeit az aulában bonyolítjuk le. A faluban élő fiatalok is szeretettel beszélnek az új iskoláról. — A diákoknak is jó, hogy szépen felszerelt, modern iskolában tanulhatnak — így Hájas Gábor, aki hamarosan kinő az iskolapadból. — De az egész község gazdagodott az aulával. A kultúrházban minden kedden van filmvetítés, szombatonként diszkó, de nagyobb rendezvényre ritkán kerül sor. Az iskolában szeptember óta már adott koncertet a Bojtorján és a 100 Folk Celsius együttes, fellépett Halász Judit, volt többször irodalmi műsor. is. Szóval ennek nagyon örülünk. Úgy tudom, szeptembertől színházi előadások is lesznek. Az ellátásra sem panaszkodhatnak a helybeliek. Az ABC-ben, a kenyérboltban és a magánkézben lévő vegyesboltban mindent megkapnak. — Az üzletek jól felszereltek — mondja Marton Mária, az élelmiszerbolt felé igyekvő kismama. Hiánycikk azokból az áruféleségekből mutatkozik, amelyekből országosan is. Különösen szeretik az inár- csiak Gombár Jánosné vegyesboltját. Nagyon figyel arra, hogy mire van szükségük a vásárlóknak. A vegyesboltban valóban bőséges a választék. — Januárban 560-féle áru volt az üzletemben — mondja Gombámé. — A forgalom az áremelkedések miatt jelentősen megcsappant. Míg az elmúlt évben havonta 400 ezer forinttal dolgoztam, most visz- szaesett 250 ezer forintra. Ha így megy tovább, lassan becsukhatom az üzletet... A magas adó miatt az alkalmazottamat is el kellett bocsátani. Egyedül pedig nehezen bírom. Meg egyszerűen nem is éri meg. Olcsó telkek Ellentétben más Pest közeli településekkel, Inárcsról megszűnt az elvándorlás. Egyszerű az oka: munkalehetőség van bőven. Különösen fontos, hogy a nők is helyben dolgozhatnak, ezt a Taurus műszaki gumigyár inárcsi telepe biztosítja a számukra, így nem kell 25—30 kilométert utazgatni naponta. Biztos kereseti lehetőséget kínál a Március 21. Tsz, a budapesti szövőgyár ka- kucsi kivarróüzeme és az áfész. Mindössze pár százra tehető az ingázók száma. Különösen a termelőszövetkezet tesz nagy erőfeszítéseket, hogy megtartsa az embereket. Az elmúlt években több aránylag olcsó telek talált gadára. Sok volt a beköltöző más megyékből és községekből is, sőt a fővárosból is bevándoroltak jó páran. Keresztes Szilvia Az iskola udvarát parkosítják (Csécsei Zoltán felvételei) ^'t’ontoh
