Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

1988. MÁJUS 9., HÉTFŐ 3 Szájtátva Kháoznak Ezt mondatja a köznyelv azokra, akik feladatuk, mun­kájuk ellátása helyett tétlen­séggel, beszélgetéssel, kávéz- gatással, ne adj’ isten, hászat- ta! töltik az időt. Akko' tehál itt a méltatl^nkodásnak a pil­lanata, mert Érden igencsak ezen a módon múlatják a he­teket, a hónapokat néme­lyek . . . sőt, nem is némelyek, hanem sokak, hiszen a közel­múltban, Parkvárosban a te­lepülésnek már a tizedik klub­ja jött létre, mégpedig nem akárkiknek, hanem a — nyug­díjasoknak. A megye legnépesebb telepü­lése Érd, lakossága összetétele egyszerre ad feladatokat a fia­talok, a középkorúak, az idő­sek mindennapjaihoz kapcso­lódva. A tizedik nyugdíjas­klub egyben jelzője azoknak a tiszteletet érdemlő törekvé­seknek, amelyeknek a célja az idősek helyzetének némi könnyítése minden lehetséges értelemben és módon. A klu- bozó érdi idősek persze a klubbal nem tehetik le vala­mennyi gondjukat, ám kétség­telenül jogos a feltételezés, ki- érzik az igyekezetből a szán­dékok nemességét, a figyelem melengető kéznyújtását. Napjainkban a megye fér­filakosságának a tizennégy, az itt élő nőknek több mint a huszonöt százaléka jutott túl nyugdíjkorhatáron, azaz a hatvan, illetve az ötvenöt éven. Az arányokat kifejező két szám egyben feladatoknak is a kifejezője. Hiszen akkor, amikor a megyében élő nők minden százfős csoportjából huszonötén túljutottak az öt­venötödik életévükön, a igha lehet meg- vagy elkerülni a hozzájuk kapcsolódó sajátos egészségügyi, kereskedelmi, tanácsi stb. feladatok pontos ismeretét, amint nagy hiba lenne a közélet szemszögéből nézve veszni hagyni tapaszta­lataikat. A klubozásnak ez a formája mindenkinek hasznos, szemben munka helyett klubozók kártételével. Csak éppen azt ne higgyük, hogy a klubtag­ságra jogot adó életkor min­den gondja, terhe könnyűnek látszik akkor, amikor valaki a klubjába indul. MOTTÓ Pest megyéből öten pályáztak Új munkahely létesítésére Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal idén közel 500- 600 millió forintot fordít munkahelyteremtő beruházá­sok támogatására. Az év ele­je óta százötven pályázat ér­kezett az ország különböző ré­szeiből. bízva az említett tá­mogatásban. Ezek legalább hétezer új munkahelyet je­lentenének. Az eljuttatott pályázatoknak csaknem a felét a borsodi és szabolcsi vállalatok nyújtot­ták be. Egyedül Győr-Sopron megyéből, illetve a fővárosból nem érkezett eddig konkrét igény. Pest megyéből öten pályáz­tak. Ezek: a Salgótarjáni Tor­naklub Örkényben lévő rongy­feldolgozó részlege. A Rom­busz Kisszövetkezet Kosdon lévő telepe. A Kiskunlacházi Nagyközségi Tanács. Cegléd és Környéke Háziipari Szövet­kezet és a Páva Ruhagyár, amely Pest megyében akar bedolgozói hálózatot létesíteni. Az ÁBMH-tól szerzett érte­sülések szerint az említett százötven pályázó közül nem mindegyik kap támogatást. Végleges döntés május 13-án születik az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban. Aszpirin az infarktus ellen Szívgyógyászok ajánlják Megfelelő a hazai szívgyó­gyászok tájékozottsága, elmé­leti felkészültsége, ugyanakkor a műszerek hiánya gátolja őket abban, hogy mindenütt a legkorszerűbb módszereket al. kalmazzák. Ezt hangsúlyozta többek között Matos Lajos, a Magyar Kardiológiai Társaság főtitkára szombaton a bala­tonfüredi szívgyógyász kong­resszus befejező napján. Mint elmondotta, a háromnapos esz­mecserén minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kaptak az orvosi diagnózist és terápiát segítő műszerek. A korszerű eszközök nemcsak információt adnak az orvos munkájához, hanem kímélik a betegeket a kellemetlen, fájdalmas beavat­kozástól. A főtitkár elmondta, hogy olyan vizsgálati módok széles körű alkalmazására tö­rekednek, amelyek segítségé­Qrboityánban, ha lesz rekonstrukció Újra égetnek cserepet? Egyre nyomasztóbb gondo­kat okoz az Épületkerámiaipa­ri Vállalatnak az őrbottyáni I-es téglagyár gazdaságos üze­meltetése. A vállalat vezetése szeretne minél előbb dönteni ennek az elöregedett gyárnak a sorsáról. Vig Jenő igazgató beszámolt arról, hogy megvizsgálták, s szakemberek bevonásával több­ször is elemezték a téglagyár agyagbányájából kitermelt alapanyag minőségét, összeté­telét és mennyiségét. Mint ki­derült, az agyagvagyon ele­gendő és kielégítő a minősé­ge, Olyannyira, hogy abból húzott cserepet is gyárthatná­nak. A Tégla- és Cserépipari Tröszt mátraderecskei gyárá­ban sikeresek voltak az emlí­tett típusú cseréppel kapcso­latos kísérletek. Az alagútke- mencében már több szín ége­tésével is megpróbálkoztak, mind nagyobb sikerrel. Még az idén döntenek, hogy zöld utat kap-e az őrbottyáni I-es gyár rekonstrukciója. Ha ez befejeződik, akkor Pest me­gyében ismét működik majd égetett cserepeket készítő gyár. ősztől tanítók és óvónők lesznek Ballagás Zsáitibékou Elballagtak szombaton Zsám- jékon is a nappali tagozatos íallgatók. Nyolcvannégy taní- ót és huszonnyolc óvónőt bú- :súzta>tott a patinás főiskola •anári kara és hallgatói. Tóth Albert igazgató (jobb oldali jepünkön) a tarisznya mellé íéhány szó útravalót is adott, negemlítve, hogy nem lesz jönnyű a pályakezdésük. A >yakorló óvoda kicsinyei ked­ves versikévsl, míg az isko- ások meleg szavakkal bú- :súztak a leendő oktatóktól. 5csat Mariann II. éves pedig gy köszönt el: „számítunk irra, hogy találkozunk még és ;ársak leszünk’’. Alsó képün- sön: a végzős hallgatók ta- •isznyávail a vállukon, ének­szóval indulnak el a nagybe­tűs életbe. (Vimola Károly felvételei) vei folyamatosan figyelemmel kísérhetik a beteg szív- és ér­rendszerváltozásait. Erre ki­válóan alkalmasak az ultra­hanggal vizsgáló berendezések és a radiokardiológia külön­böző műszerei. Tény, hogy ezekhez ma már hozzájut min­den rászoruló, de nem mind­egy, hogy milyen várakozási idő után. Az ultrahangos vizs­gáló berendezéseknek éppen olyan mindennapos eszközök­nek kellene lenniük, mint az EKG-készülékeknek. Ma még rendkívüli eseménynek számít, ha egy-egy ilyen műszert be­állítanak, több helyütt társa­dalmi összefogással, közadako­zásból szerezték be. Kevésbé költséges, hatásos gyógymódok és megelőző mód­szerek is szóba kerültek. A külföldi előadók közül Werner Forster hallei professzor ar­ról a kísérletről számolt be, amelyet Cottbusban végeztek. Kis adagú aszpirint adagoltak a lakosság nagy részének egy éven át. A tapasztalat szerint körükben felére csökkent az infarktus gyakorisága. Matos Lajos elmondta ezzel kapcso­latosan, hogy á magyar szív- gyógyászok ismerik a hasonló angliai és amerikai tapaszta­latokat, s a gyógyszergyártó­val közösen itthon is kísérle­tekhez kezdtek. Ezek befeje­zése előtt — gondos vizsgála­tok alapján — már javasolják az aszpirinkúrát azoknak, akiknek várhatóan használ. Az ember igazi természete (Folytatás az 1. oldalról.) lálkoztak itt olyan emberek — főleg a Vácott és a város nagy kiterjedésű körzetében élők, a Börz'úny falvaiban lakók —, akik évente zarándokolnak er­re a helyre, az emberiség em­lékezetes évfordulóját vidám­sággal köszönteni, békevágyu­kat kifejezni: mindig május második vasárnapján. Az idén a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold megalakulá­sának 125. évfordulójára is emlékeztek a megnyitó kere­tében. A nagyszínpadon elő­ször Fodor István, az Orszá­gos Béketanács titkára szólt a fűben letelepedő közönséghez, méltatva a győzelem napja 43. évfordulójának jelentőségét, utalva azokra a hazai és nem­zetközi politikai eseményekre, amelyekre a közeljövőben ke­rül sor, s amelyek javíthatják a béke esélyeit. Munkában a szíves busz személyzete. Sokan mérették, sokan tanulták mérni a vérnyomásukat. Ebből a programból orszá­gos kezdeményezést terveznek. (Vimola Károly felvételei) Minden égtájon Ezután ár. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitká­ra lépett a mikrofon elé, aki a mozgalom jelszavát idézve — Emberiességgel a békéért — fejtette ki, hogy ennek az elv­nek a talaján tudott összekö­tő erővé válni minden, konti­nensen élő ember között az a szándék, amely a másik irán­ti tisztelet közös eszméjét kí­vánja hirdetni. Csak így vív­hatja ki önmaga becsülését és A közönségnek tetszik a mű­sor, a kellemes, természetes környezet biztonságát az ember, akinek igazi természete a béke, az alkotás. A beszédet követően Alla G. Maszevics, a Szovjet Békevé­delmi Bizottság alelnöke ad­ta át a szovjet dolgozók üd­vözletét. A mikrofonon fel­erősített, kedves női hang szimpátiát ébresztett, amikor elmondta, hogy a foglalkozá­sa szerint csillagász. A ma­guk körében azért küzde­nek, hogy ne kerüljenek atom­fegyverek a világűrbe. Mint említette, a közeli Mars-expedíció terve szerint 30 ország tudósai vesznek részt a programban — közöttük is­mét, akárcsak korábban, ma­gyarok is. Őreimmel jött A törökmezei színes forga­tagban tegnap ott láttuk dr. Balogh Pált, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titká­rát, Balogh Lászlót, a Pest Megyei Tanács elnökét, Ja­kab Tibort, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkárát. Dr. Alt Gyula, a Magyaror­szági Szlovákok Demokratikus Szövetsége titkárának társa­ságában beszélhettünk Pol- jacsik Cipriánnal, a váci kör­zet testvérjárásának, a cseh­szlovákiai érsekújvári járás pártbizottságának titkárával, aki kérdésünkre válaszolva elmondta: örömmel jött hoz­zánk. Jó a véleménye a szom­szédkapcsolatokról, a határ menti falvak, tsz-ek együttmű­Erről olvastam Gyárthatnánk világié pecabotot Néhány nappal a túszdráma után az én gyötrelmeim is elmúltak. Hónapokig mar- dosó kérdéseimre akkortájt kaptam fele­letet. Azzal aligha keltek meglepetést, hogy álmatlan éjszakáim a struktúravál­tás miatt voltaik. Remélem, megnyugvá­som se okoz drámai pillanatot senkinek. Ráleltek a válaszra mások is, s ezután minden erőnket a gyakorlati tennivalók­ra összpontosítjuk. Gyökeres strutúraváltásra van szüksé­ge a magyar népgazdaságnak. Le kell épí­teni, abba kell hagyni a termelést az anyag- és energiafaló ágazatokban. Oda te­reim a tökét, munkaerőt, leleményt és észt, ahol a világpiacon legmagasabbra értékelt termékeket állíthatjuk elő. Konk­rétumokat azonban — bármennyit olvas­tam is e tárgykörben — nem találtam. Legfeljebb annyit, hogy az acéltermelés válságban van, meredeken zuhan az ága­zat termékei iránt a kereslet. Másfelől: elektronika, mikroelektronika, informati­ka. Hogy van ez? Az elkövetkező időkben nincs szükség acélra? Csak az egészen fi­nom hengerelt lemezekre? Miből készítik majd a síneket? Amelyeken az egyre gyorsabban száguldó vonatok futnak. Mi­ből a városnyi hajóerödöket? Amelyekből egyet-egyet vízre eresztenek az óceánon, s Budapesten megemelkedik a Duna szint­je. Miből az egeket ostromló felhőkarco­lók acélvázát? Amelyek tetejéről görbe távcsővel elláthatni Gödöllőig? Csak a komputerek? Csak a parányok? S ha már minden lakásban lesz komputer, az in­formáció mint a veszedelem száguldozik az információs rendszereken, akkor már semmi másra nincs szükségünk? Éjszakai nyugovás helyett hánykolód­tam. Álmaimban hatalmas óceánjárókat, végtelenbe vesző acélsíneket, kilométer magas vázszerkezeteket láttam, és — nagynéha — nokedliszaggatót. Egy csa­pásra mégsem fog mindenki áttérni a korpatablettára, egy ideig biztosan készí­tenek nokedlit, amihez kell a szaggató. Erre reggel gondoltam, ■ amikor igyekez­tem elemezni álmaim lényegét-Talán még cipő is kell, lábas, fazék, csöbör, vödör, bögre. A cipő készülhet műanyagból, a fazékhoz, lábashoz, még ha teflonnal von­ják is be, valamennyi acéllemez csak kell, nem is olyan nagyon finom. Okoskodtam, ám mind kevesebb reménnyel, hogy vá­laszra lelek. A lapok továbbra is ontották a híreket az elektronikáról és az infor­matikáról. A sötét éjszakában akkor kezdett de­rengeni valami, amikor olvastam, hogy valamelyik nyugat-európai városban meg­nyílt az őrült zsenik, másképp zseniális őrültek innovációs kiállítása. Bemutattak zenélő fogkefét, világító papucsot, pára­mentesítővel ellátott automata szemüve­get, önműködő törölközőt, magajáró sé­tapálcát. De ez még semmi. Az igazi hír, hogy a világcégek képviselői megjelentek a színen, és számos találmányt, ötletet megvásároltak gyártásra. Teljes megvilágosodásom és megnyug­vásom a túszdráma után néhány nappal következett be. Olvastam azoknak a ter­mékeknek a listáját, amelyek gyártásá­ban az USA világelső: bambusz horgász­botok, ágyneműk és törülközők, kézitás­kák, gyorsételek, például hamburger, pa­pírtörülközők, mozdonyok, tengeri fúróbe­rendezések, papír és írószer, traktorok, mosógépek, ragasztós jegyzetblokkok, zon­gorák ... Kérdezem: mi nem tudnánk gyártani világjó pecabotot? A magyar koponyák szellemi kapacitása nem elegendő a föl­sorolt és hozzáképzelhető termékek kita­lálásához, megtervezéséhez, előállításá­hoz? Olyan színvonalon, hogy konkurál­junk az USA cégeivel? Hiszem, hogy ké­pesek vagyunk rá. Hiszem, hogy le tud­juk pipálni őket. Ehhez persze az kell, hogy legalább fél szemünket elvonjuk a komputerektől, a mikroelektronikáról és az informatikáról. Kör Pál ködéséről, a hasznos tapasz­talatcserékről, egymás kölcsö­nös segítéséről a nagy mun­kák idején. A színes forgatagban meg­lepően sok jó könyvet árusí­tottak. Leggazdagabb Pethö Ervinnél, a népszerű váci könyvterjesztőnél volt a vá­laszték. Tőle egyebek közt az új váci folyóiratot, a Naszályt is megvehették az érdeklődők. A Szobi Gyümölcsfeldogozó Üzem vöröskeresztesei alko­hol helyett üdítőitalokat kí­náltak. Telt ház volt a vörös­keresztes játékházban, ahol Jurth Ildikó Gabriella mér­nök tanár vezetésével az óvo­dások igen tehetséges festmé­nyei készültek. Nagy forgal­mat bonyolított le a szíves busz személyzete. Modern élelmiszer-bemutatót tartot­tak, vérnyomásmérést tanítot­tak, kipróbálhattuk a megvá­sárolható láberősítő sportpe­dált. — Mindenki győztes lehet — jelszóval teljesítménypróbát tehetett, kipróbálhatta gyor­saságát, robbanékonyságát, karizomerejét, állóképességét — aki csak akarta. Délutánra várták a tanácsadást tartó dr. Czeizel Endrét, az AIDS-szel kapcsolatos információkat adó dr. Pethö Edét, a táplálkdzás- ról tájékoztató dr. Pados Gyu­lát. Kivonultak a természet- védelem propagandistái, akik kézbe adva a szálanként 500 forintot érő tavaszi héricset, a kétezret érő agárkosbort, meggyőző erővel agitáltak a természet védelme mellett. A sok év óta rendezett tö­rökmezei békenap, melynek két színpadán perdült a tánc, csendült a muzsika, talán az idén volt a legtartalmasabb, s mint mindig, igen népes, nem túlzás, ha tízezer résztvevőre tippelünk. , Kitüntetések A turistaházban rövid ün­nepségen kitüntetések átadá­sára is sor került. Dr. Hantos János Vöröskeresztes Mun­káért arany fokozatú kitünte­tést adott át: dr. Baranyai Im- rénének, az ócsai Vöröskereszt- alapszervezet titkárának, Do­bosi Dezsőné szigetszentmárto- ni pedagógusnak, dr. Laponyl Istvánnak, a szentendrei és a megyei vezetőség tagjának, Méray Tiborné százhalombat­tai titkárnak, Schopp István­ná megyei gazdasági vezető­nek, dr. Vámosi Erzsébet nagykátai igazgató főorvos­nak. Ezüst fokozatú kitüntetést kapott: dr. Bánk László ad­junktus, a megyei ifjúsági munkabizottság tagja, Beke György osztályvezető, a hegyi (sí) mentőalegység technikai vezetője, Csiza Ernöné veze­tő védőnő, Heffentréger Já- nosné személyzeti vezető, a nagymarosi Vas- és Műszer­ipari Szövetkezet vöröske­resztes titkára, Markó Ró- bertné esztergályos, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem vöröskeresztes titkára. Bronz fokozatú kitüntetésben részesült: Bertalan Istvánná, a Szentendrei Városgazdálko­dási Vállalat, Nagy Béláné, a Visegrádi Gyógyintézet, Bod­rogi Istvánná, Nagykőrös és körzete vöröskeresztes titkára és Palotai Ferencné egészség­nevelő, a váci városi Vörös- kereszt vezetőségi tagja. Kovács T. István

Next

/
Oldalképek
Tartalom