Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

2 1988. MÁJUS 9., HÉTFŐ Választások Fransmrsiághan Mitteiraid-émurád az szék Francois Mitterrand újabb hét évre Franciaország köztár­sasági elnöke: az első nem hivatalos eredmények szerint 53,9 százalékot szerzett az elnökválasztás második, döntő forduló­ján — jelentette vasárnap este, a végső, hivatalos eredmény összegzése előtt az AFP hírügynökség. Végit ért a Kínai KISZ kongresszusa Frissebb politikai szellemi Franciaországban vasárnap reggel 8 órakor ismét meg­nyíltak a szavazóhelyiségek, megkezdődött az elnökválasz­tás második fordulója. A 38 rnil.lió 320 ezer választásra jo­gosult 18 éven felüli Francois Mitterrand, az eddigi elnök és Jacques Chirac miniszterelnök főzött választhatott, miután ők szerezték a viszonylag legtöbb szavazatot két hete az első fordulóban. Az urnák az anyaországban vidéken 18 óráig, nagyobb'vá­rosokban 20 óráig voltak nyit­A Szovjetunió északi részén, az Űj-föld-szigetek körzeté­ben vasárnap hajnalban ka­tonai célú nukleáris kísérleti robbantást hajtottak végre. A TASZSZ hírügynökség jelen­tése szerint a föld alatti kísér­leti robbantás hatóereje 20 és 150 kiilotonma tot között voílt. Szikh terrorizmus Honjánál öldöklés Egy főképpen idénymunká­ból élő vándortörzs tagjain ütöttek rajta szikh terroristák Harijána indiai szövetségi ál­lamban szombat éjszaka. Ha­tósági közlések szerint a vé­rengzésben tizenhármán meg­haltak, köztük nők és gyer­mekek is. A sebesültek szá­ma meghaladja a harmincat. A teljesen értelmetlennek látszó öldöklés Pánipat város szélén történt, ahal az idény­dolgozók és családjaik alkal­mi tábort vertek fel. Éppen egy házasságkötést ünnepel­tek, amikor a fegyveresek rá­juk támadtak és géppiszto­lyokból vaktában tüzet nyi­tottak a sátortábor lakóira. A Pandzsábbal szomszédos államban riadókészültségbe helyezték a biztonsági erőket. Az idén már harmadszor kö­vettek el véres támadást szikh terroristák Harijánában. Áp­rilisban egy kommunista párti képviselő családját irtották ki. A KONZERVATÍV ERŐK szeretnék kihasználni azt az aránytalanságot, amely a nyil­vánosság és a tényleges gaz­dasági eredmények között fennáll (ma még kevés ilyen eredmény van). Csakhogy azért, hogy az új reformok a kelleténél lassabban mennek, elsősorban ők, e konzervatív erők a felelősek. Ök szállnak szembe minden lehetséges — követlen és közvetett — esz­közt megragadva a szövetke­zetek, a családi és brigádvál­lalkozások, a magán-munka­tevékenység fejlődésével, me­lyek jelentősebb ráfordítások nélkül is gyors eredményeket adhatnának. Az a 20—30 ezer kisszövetkezet, amely az or­szágban az elmúlt három év­ben megalakult, csupán csepp a tengerben, ők viszont — ezek a házi nevelésű toryk — egyik kezükkel lefékezik a korszerű változásokat, másik kezükkel viszont az átalakí­va, a szavazatszámlálás első számítógépes eredményeit 20 óra után várták. A tengeren­túli területeken a többórás időkülönbség miatt később vál­tak ismeretessé az eredmé­nyek. A legnagyobb figyelem e te­rületek közül Új-Kaledóniára irányult, ahol a fővárosban, Nouméában a választás előtti napon is néma tiltakozó tün­tetést tartottak a kanak ősla­kosok a csendőrtúszok kisza­badítása során rendezett vér­fürdő miatt. Moszkvai megfigyelők em­lékeztetnek rá, hogy a Szov­jetunió csaknem másfél évig egyoldalú moratóriumot hir­detett a nukleáris kísérletek­re, de a múlt év elején — mi­vel az Egyesült Államok nem mutatott hasonló szándékot — szovjet részről kénytelenek voltak felújítani a kísérleti robbantásokat. A Novaja Zemlja- (Üj-föld) szigeteken hosszabb ideje használaton kívül levő kísér­leti terepen is akkor újítot­ták fel a katonai célú robban­tásokat, a szemipalatyinszki terep kísérletei mellett. (Leg­utóbb szerdán, Szemipala- tyinszkban hajtott végre ka­tonai célú kísérletet a Szov­jetunió). Azóta a szovjet rob­bantások alig fele szolgál ka­tonai célokat. tással kapcsolatos pánikkeltő hangulatot erősítik. Egyvalamiben azonban mégis hasznosnak látszik a Szovjetszkaja Rosszijaban megjelent cikk. Ismét be­bizonyosodott, hogy az átala­kításnak nincs alternatívája. A bágyadt, jellegtelen brezs- nyevi politika senkit nem elé­gít ki. És ez fontos tény. Könnyen megérthetjük, miért éppen most léptek fel nyílt sisakkal az átalakítás ellenfe­lei. Pontosan megérezték, hogy az átalakítás most lépett ab­ba a szakaszba, amikor töb­bé már nem lehet visszafor­dulni, amikor az átalakítás a szovjet nép és társadalom viszonyainak szerves részévé válik. A vita központi kérdése a Szovjetszkaja Rosszijában megjelent cikk szerint az, milyen szerepe volt Sztálin­nak országunk történetében. Csakhogy ez így nem igaz! Az első fordulóban Mitter­rand elnök a szavazatok 34,1 százalékát, Chirac 19,9 száza­lékát szerezte meg. A közvé­lemény-kutatások szerint a vá­lasztás nagy esélyese Miter- rand elnök. A francia elnökválasztás döntő második fordulója ez­úttal egybeesett két francia ünneppel: a győzelem napjá­val és Szent Johanna törvé­nyileg május második vasár­napjára tett ünnepével. Az el­nöki címért versengő Fran­cois Mitterrand és Jacques Chi­rac most utoljára együtt vett részt egy hivatalos szertartá­son: a diadalív alatt megko­szorúzták az ismeretlen kato­na sírja felett égő emlékezés lángját, majd hűvösen kezet szorítottak. Mitterrand elnök kora dél­után régi polgármestersége he­lyén, a kis Chateau Chinon- ban, Chirac Correze-i válasz­tókerületében adta le szavaza­tát. Raymond Barre lyoni vá­lasztókerületében szavazott. Barre egyébként az UDF több más vezetőjéhez, köztük Gis- card d’Estaing volt elnökhöz hasonlóan jelezte, hogy az eredmények közzététele után nyilatkozni fog. Az első for­duló eredményei által felboly­gatott centrista pártszövetség, az UDF politikai bizottsága már az urnák lezárása előtt ülést tartott. Ü j-Kaledónián kisebb-na­gyobb incidensek tarkították az elnökválasztást. Mintegy 10 szavazóhelyiséget nem tud­tak megnyitni, a független­ségiek útakadályokat állítot­tak. A jogosultak 61 százaléka élt szavazati jogával, vagyis a fehér telepes és ázsiai szár­mazású lakosság, míg a kanak őslakosok egyöntetűen boj- kottálták az elnökválasztást. Ez a probléma harminc évvel ezelőtt állt a harc középpont­jában, a XX. pártkongresszus időszakában. Lényegében már akkor elhangzott az egyenes válasz erre a kérdésre. Való­jában ma a legfontosabb egy másik kérdés, melyre a hat­vanas években nem kaptunk választ. A sztálini korszakban kialakult irányítási rendszer­ről van szó. Seneca mondta: egy súlyos hiba gyakran bűntett rang­jára emelkedik. Sztálin nyil­vánvaló bűntetteit harminc éve már feltárták és leleplez­ték. A hibák viszont — azok a hibák, amelyek olyan mé­lyen befészkelték magukat irányítási rendszerünkbe — továbbra is élnek és akadá­lyozzák az ország előrehaladá­sát. Ma igen kevesen vannak azok, akik nyíltan védelmezik az 1937-es üldözéseket. De még mindig nem kis számban vannak olyanok, akik többé- kevésbé egyetértenek Sztálin hibás nézeteivel. Ezért az ér­zelmektől fűtött bírálatot ki kell egészítenie egy olyan tu­dományos bírálatnak, amely levonja a tanulságokat a múltból a jelen számára. Ezért fontos, hogy megvizs­gáljuk Sztálin mindazon kon­cepcióit, melyek a szocializ­mus torzulását kívánták iga­zolni. Mondjuk ki nyíltan: a mar­xizmusról és a leninizmusról, magáró! a szocializmusról Sztálintól kaptunk képet. Az oktatási és nevelési rendszer alapjául a harmincas évek eleje óta Sztálin A leninizmus kérdései című munkája, A Szovjetunió Kommunista (bol­Hivatalos bejelentés Külüyyminiszteii megbeszélés Moszkvában vasárnap hiva­talosan bejelentették, hogy Eduard Sevardnadze, azSZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere és George Shultz, az Egyesült Államok külügymi­nisztere egy korábban létrejött megállapodás értelmében má­jus 11—12-én Genf ben ta­lálkozik egymással. A szovjet—japán kapcsola­tok átfogó fejlesztésének le­hetőségeiről tárgyalt Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja és ltojama Ejtaro, a japán par­lament külügyi bizottságának elnöke. ltojama pénteken ér­kezett a Szovjetunióba az In­terparlamentáris Unió szov­Súiyos közlekedési baleset történt egy üzbegisztáni vasúti átjáróban — tehervonat ro­hant egy utasokkal zsúfolt au­tóbuszba. A baleset következ­tében harmincán sérültek meg, két ember a helyszínen, to­vábbi négy a kórházba szál­lítás után meghalt. A sérültek között gyermekek is vannak. A kórházban ápoltak közül kettőnek súlyos az állapota. A balesetről vasárnap be­számoló Pravda idézi az üz- bég köztársasági ügyészség közlekedési ügyekben illetékes munkatársát, aki . az előzetes adatok alapján kijelentette, hogy a balesetet a legelemibb közlekedésbiztonsági szabályok durva megsértése okozta. A Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kor­mány elnöke lett annak a bi­sevik) Pártja történetének rö­vid tanfolyama, amelyet Sztá­lin szerkesztett, a XIV—XIX. pártkongresszusokon kifejtett nézetei, valamint A szocializ­mus közgazdasági problémái a Szovjetunióban című műve szolgáltak. Valamennyi ma érvényben lévő párttörténeti tankönyv, politikai gazdaság­tan, tudományos szocializmus, filozófia tankönyv, valamint a társadalomtudományi elméleti kutatások többsége valamilyen módon mind e forrásokhoz nyúlt vissza. A SZTÁLINI NÉZETEK ha­tására abszolutizálták a har­mincas-ötvenes évek tapasz­talatait. A szocializmusról való gondolkodás hiteles mér­céjévé tették meg ezeket a tapasztalatokat. Csak ezzel magyarázható az a megdöb­bentő tény, hogy o Szovjetsz­kaja Rosszijában megjelent cikk szerzője a sztálini idő­szakot tekinti a szocializmus mintájának, még a harmincas évek üldözései miatt sem tesz kivételt, és e szocializmustól való eltérést éppen a közéleti nyíltságban, a demokráciában, a gazdasági reformokban, a mai átalakítás eszméiben lát­ja. Sőt valahányszor az élet­ben a szocializmus hatékony fejlesztésének új formája je­lentkezik, akadnak emberek, akik nyomban a tisztaság vé­delmezőinek csábító pózába vágják magukat és kijelentik: „Ez nem szocializmus. Ez el­lentmond a szocializmus alap­elveinek.” A legenyhébb vád a „kapitalizmus uszályába” való szegődés. „A nép ellen­ségei” — ez pedig a legsúlyo­sabb vád. (Folytatjuk.) Vasárnap befejezte munká­ját a Kínai Kommunista Ifjú­sági Szövetség XII. kong­resszusa, amely összegezte az 56 milliós szervezet elmúlt öt évben végzett tevékenységét és meghatározta az ifjúság feladatait a reform és nyitás politikájának új körülményei között. A kongresszus zárólülésén határozatban hagyták jóvá azt a beszámolót, amelyet Szung jet tagozatának meghívására. A találkozón szóba került az úgynevezett területi kérdés is. A találkozón ltojama üze­netet adott át Sevardnadzé- nek A be Sintarótól, a kor­mányzó Japán Liberális De­mokrata Párt főtitkárától, a távol-keleti állam korábbi külügyminiszterétől. szerencsétlenség körülménye­it vizsgáló szakértői csoport annyit már kiderített, hogy a vasúti átjárót kezelő ügyeletes — noha tudott a tehervonat közeledtéről — elhagyta állo­máshelyét, nem gondoskodott az átjáró lezárásáról. Vasárnap délután többszöri halasztás után ismét tárgyalá­sok kezdődtek a gdanski Le­nin Hajógyár vezetése és a gyárat immár egy hete meg­zottságnak az elnöke, amely a területrendezésekről átfogó előterjesztést dolgoz ki. A tes­tületet a politikai végrehajtó bizottság hozta létre — adta hírül a Scinteia és a többi központi romániai lap. Mint ismeretes, Nicolae Ceaucescu, az RKP főtitkára, államfő nemrégiben bejelen­tette: közel 7 ezer falut szá­molnak fel és több mint fél­ezer úgynevezett agráripari központot alakítanak ki Ro­mániában. A programot há­rom szakaszban valósítják meg 2000-ig. Arról is szólt, hogy a közeli hónapokban a „területrendezé­sekről” a politikai végrehajtó bizottság és a központi bi­zottság meghozza végleges in­tézkedési határozatát. A falvak felszámolásával kapcsolatban a sajtó nem is­mertetett lakossági visszhan­gokat. Romániának jelenleg 13 ezer faluja van, az eddig is­mertté vált program szerint ebből 5 ezer falu marad meg, a többit templomostul, teme­tőstül felszámolják és szántó­földdé alakítják. Annak kapcsán, hogy Romá­niában a településrendezés elő­készületben van, a nagyváro­sokban való letelepedés felté­telei egyre inkább előtérbe ke­rülnek. Romániában ugyanis törvényerejű rendelet szabá­lyozza a nagyvárosokban tör­ténő letelepedést. A törvényerejű rendelet 14 helységet nyilvánított nagyvá­rosnak, s ezek a következők: Arad, Brassó, Braila, Bukarest, Craiova, Galati, Kolozsvár, Konstanza, Iasi, Pitesti, Ploi- esti, Szeben, Temesvár, Ma­rosvásárhely. A rendelkezések szerint azoknak van joguk le­telepedni ezekben a városok­ban, akiket hivatalból áthe­lyeztek, vagy akiket végzett­ségük miatt a nagyvárosban lévő gazdasági egységbe vagy intézménybe osztottak be munkára. Tö-fu, a Kínai KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára terjesztett elő a május 4-i megnyitó ülésén. A ha­tározat rámutat, hogy a kongresszus pozitívan értékeli a központi bizottság munká­ját és egyetért a beszámoló­ban felvázolt feladatokkal. Hangsúlyozza, hogy a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövet­ség ideológiai és politikai munkájának szilárd alapja a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusán elfogadott vo­nal és politika. Állást foglal a KISZ politikai és szervezeti reformja mellett, s a reform központi feladatként jelöli meg a szervezeten belüli de­mokratizmus fejlesztését, az ifjúsági munka korszerűsíté­sét és a tevékenység súly­pontjának áthelyezését az alapszervezetekbe. A záróülésen titkos szava­zással megválasztották az új központi bizottság 165 tagját és 70 póttagját. Az új első titkárt a központi bizottság első ülésén fogják megválasz­tani. A vasárnapi ülésen jóvá­hagyták a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti szabályzatának módosításáról szóló határozatot is, amely­nek értelmében bevezetik a szövetségben a tagkönyvrend- szert. A Csungkuo Csingjenpaö, a Kínai KISZ központi ' lapja vasárnapi számának első ol­dalán ismertette azt az üd­vözlő táviratot, amelyet a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága intézett a pekingi ifjúsági kongresszushoz. szállva tartó néhány száz munkás között, miközben vál­tozatlanul . r.endőrgyűrű veszi körül az üzemet. A találkozót a munkabe­szüntetés! akció résztvevői kezdeményezték még szomba­ton a gdanski püspök közve­títésével, és ahogyan a len­gyel rádió vasárnap délután a Reuter hírügynökségre hivat­kozva közölte, a Leeh Walesa „tanácsadása” mellett folyó akció résztvevői a békés befe­jezést szeretnék elérni. A lengyel hírközlő szervek azért hivatkoznak nyugati hírfor­rásra, mert Walesa nem haj­landó kapcsolatba lépni len­gyel újságírókkal. A Lenin Hajógyár bejáratait megszállva tartókat szombat­ról vasárnapra virradóra tájé­koztatták a gdanski főügyész javaslatáról, aki büntetlensé­get ígért mindazoknak, akik vasárnap önként elhagyják az üzem területét. A munkások­kal ezen kívül ismertették az igazgatóság üzenetét is a hi­vatalos szakszervezettel létre­jött megállapodásról, ami az eredetileg tervezettnél lénye­gesen nagyobb béremelést he­lyez kilátásba az idei évre — természetesen amennyiben a hajógyár finanszírozási gond­jaira megoldást találnak, és nem kell azt bezárni. A Lenin Hajógyár szóvivő­je korábban arról nyilatkozott, hogy fokozatosan csökken a gyár megszállásában résztve­vők száma és nő a feszültség közöttük, ami valószínűleg az­zal is magyarázható, hogy vé­leménykülönbség alakul ki az akció további folytatásának értelméről. SZÉPEK SZÍPS Egy 17 éves olasz lányt vá­lasztottak Európa szépségki- rálynőjének 22 „nemzeti” szép­ség közül. Két udvarhölgye egy 23 eves lengyel és egy 13 éves török lány lett. Mindez történt a szicíliai Ragusa városában, szombaton késő este. A krónikák szerint harmad­ízben nyerte el olasz lány az Európa legszebbje címet. Az idei Miss Európát Michelle Rocr cónak hívják, a jelentések sze­rint egy herceg lánya, 132 cen­timéter magas, barna hajú, zöld szemű. Utolsó éves gimna­zista, színházi színésznő vagy újságíró szeretne lenni. Már most sok irányban bontakoztat­ja ki tehetségét: fuvolázik, klasszikus tánccal foglalkozik, atletizál és karatézik. A Novaja Zemlja-szigeteken Nukleáris kísérlet robbantás NÉGYSZEMKÖZT Igen nagyszámú amerikai televíziós adó sugározta vasár­nap délben azt az interjút, amelyet Kádár .János, az MSZMP főtitkára adott John McLaughlin ismert amerikai televíziós újságírónak. McLaughlin műsora, a Négyszemközt az egyik legnézettebb politikai műsor az Egyesült Államokban. Kádár János az interjúban részletesen szólt Magyarország belpolitikai és gazdasági helyzetéről, az MSZMP küszöbönál­ló országos értekezletének előkészítéséről, a gazdasági és po­litikai reformokról. Kérdésekre válaszolva kifejtette vélemé­nyét a Szovjetunió Kommunista Pártja, Mihail Gorbacsov új kezdeményezéseiről, aláhúzva, hogy a Szovjetunióban végbe­menő változások nagymértékben elősegítik a magyarországi reformok folytatását is. Az interjút a későbbiekben több más — az úgynevezett Public Broadcasting System nevű hálózathoz tartozó — adó is sugározza majd. Fókusz SZOCIALIZMUS A GYAKORLATBAN Milyen szocializmusra van szüksége a népnek? — ezt a címbeli kérdést teszi fel s igyekszik rá válaszolni a Lityeraturnaja Gazetában megjelent írásában Fjodor Burlackij neves történész-publicista. Az alábbiakban részleteket közlünk a cikkből, elsősorban azokat, ame­lyek a Szovjetunió és a szocialista országok kapcsola­tainak korábbi gyakorlatát érintik, valamint a sztálini korszakban kialakult irányítási rendszer gyökereit és a szükségszerű változtatás lehetséges módozatait elemzik. A szerző nagy teret szentel az utóbbi hetek sajtópolé­miájának is, amelynek során az átalakítás ellenzői csaptak össze a reformpolitika híveivel. Burlackij álláspontja egyértelmű kiállás a pereszt­rojka sikere mellett. Az álhqó kapcsolatfejlesztés lehetőségeiről Sevardnadze-hojma találkozó Zsúfolt buszba rohant egy tehervonat Üzbegisztánban Vasúti szerencsét Hétezer falu szántófölddé válik 2000-ig Romániai területrendezés Növekszik a feszültség a gyár megszállói között Walesa nem tárgyal a sajtóval

Next

/
Oldalképek
Tartalom