Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-28 / 127. szám

/ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 127. SZÄM 1988. MÁJUS 28.. SZOMBAT A Népi Ellenőrzési Bizottság beszámolója Nem javult a belső ellenőrzés í Mit tett a Ceglédi Népi Ellenőrzési Bizottság az el- múlt négy esztendő során, milyen vizsgálati tapasztala­id tokát gyűjtött össze? — sok más kérdés mellett erről is tárgyalt legutóbbi ülésén a városi tanács. Bocitrió született ‘'Mm-, Bocitrió látott napvilágot a minap a Lenin Tsz tehenészeti telepén, a Dobos-tanyán. Az üszőborjú hármas ikrek születése nem csupán a ceglédi szövetkezet történetében számít kivé­teles eseménynek, hasonlóan szerencsés gyarapodást egyéb­ként is igen ritkán jegyezhetnek föl az állattenyésztők. Az anya a 3098 Cili elnevezésű Holstein-friz tehén, a dicső atyát pedig 6508 Stégként ismerik szerte a telepen. Képünkön az újszülöttek és Csapó doktor, aki világra segítette őket. (Var­ga Sándor felvétele) Ingyen használt áram Szonda a légvezetéken A testület elé terjesztett NEB-anyag igen előnyös ké­pet fest Cegléd és környéke gazdasági munkájáról. „A gazdaságpolitikai témák vizs­gálati tapasztalatai szerint az elmúlt négy évben jelentős eredményeket értek el gaz­dálkodó egységeink mind a termelés korszerűsítése, mind a termelés növelése terén’’ — rögzíti a föltérképezett álla­potokat az írásos anyag. Majd azzal erősíti meg, hogy ked­vező változás történt az ipa­ri és mezőgazdasági terüle­ten. Mind többen alkalmaz­kodnak rugalmasan az új gazdálkodási föltételekhez. Különösen a mezőgazdasági üzemek reagáltak gyorsan a piaci jelzésekre. Termékszer­kezetet váltottak a növény- termesztésben. állókultúrákat vágtak ki, növényházakat, fó­liatelepeket számoltak • föl, az állattenyésztésben egész ága­zatot szüntettek meg. Külön figyelmet érdemel — a népi ellenőrök tájékozódá­sai szerint — a termelőszö­vetkezetek intergrátori tevé­kenysége, gondolhatunk itt a zöldség- és gyümölcstermesz­tésre vagy az állattartásra. Ezzel sikerült, ellensúlyozni, a nagyüzemi termelés visszaesé­sét. A háztáji és kisegítő gaz­daságok munkáját jó irányba segítette az új adórendszer bevezetése is. Ellentétben a különböző formájú vállalko­zásokkal. A mezőgazdasági üzemek­ben széles körben elterjedtek |a bérleti szerződések, az ál­latkihelyezések. A vállalko­zók között nem kevés vezető beosztású dolgozó is szerepel: saját nevén, más néven, eset­leg üzlettársként. Ez a gya­korlat gátolja a társadalmi tulajdon védelmét, mert a ve­zetők — az összeférhetetlenség révén — kirekesztik magu­kat az ellenőrzésből. Olyan is előfordult, hogy a vezető a saját vállalkozásnál végezte az elszámolást (csemöi No­vember 7. Tsz, törteit Dózsa Tsz, ceglédi Rákóczi Lakás- fenntartó Szövetkezet). A társadalmi tulajdon vé­delmével kapcsolatban feltárt hiányosságok szinte kivétel nélkül emberi mulasztásokra vezthetök vissza. Semennyit sem javult a bizonylati fegye­lem és a belső ellenőrzés. Sokat fejlődött viszont a piaci és az ármunka, de to­vábbra sem kellőképpen ha­tékony a közvetítő kereskede­lem. Jellemző vonás a vál­lalatok termelési, .kooperációs és kereskedelmi kapcsolatai­ban a kiszámíthatatlanság, az egyoldalú előnyökre való törekvés, a szerződésszegés. Nincs változás a lakosság közérzetét igencsak rontó jö­vedelemelosztási torzulások, a harácsolás, a korrupció, a csúszópénz és ezek kikény­szerítésére irányuló magatar­tás terén. A közvagyon her­dálását, vagy annak egyéni kisajátítását sokan változatla­nul bocsánatos bűnnek te­kintik. Még vezetői körökben is előfordul, hogy nem a vét­kezőt. hanem a bejelentőt íté­lik el. s ez a szemlélet gá­tolja a felelősség érvényesí­tését. Az ellenőrzés elégtelensége kihat a munkaidőalap védel­mére is. A ceglédi népi el­lenőrök megállapítása szerint a murlkahelyi vezetők a fő­munkaidő becsületének növe­lésre jó néhány intézkedést tettek, de például a nyújtott ügyfélfogadási rend sem hoz­ta meg a várt eredményeket. Munkaidő után és szabadna­pokon továbbra is jelentékte­len az ügyfélforgalom. Általánosítható az a véle­mény, hogy a dolgozót sok­kal nagyobb veszteség éri, ha a szabadnapját kell felhasznál­nia ügyintézésre (napi 1500 Ft), mintha a főmunkaidőt (napi 4—500 Ft építőipari szakmunkások esetében). Az Abonyból indultak című, vasárnap sorra került hangver-' sennyel megkezdődték a VIII. abonvi kulturális napok ese­ményei. A koncert előtt Ha­bom/ István párttitkár köszön­tötte a megjelenteket. A hangversenyen s helyi zeneiskola egykori, ma maga­sabb képzésben részesülő ta­nulói mutatták be tudásukat. Fellépett Kiss Sándor, a bu­dapesti Zeneakadémia, Tóth Dóra és Kállai Ernő, a szege­di Tömörkény István Zene- művészeti Szakközépiskola, va­lamint Nagy Edit, az ugyan­csak szegedi Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatója. Hétfőn délután a. községi könyvtár aulájában Szabó Mi­hály fafaragó pipaportréiból nyílt kiállítás. A még ma is aktívan munkálkodó embert Győré Pál, a helyi múzeum vezetője mutatta be. Az egy­kori kőművesmester 20-25 évvel ezelőtt kezdett olyan pipákat készíteni, amelyekről híres emberek: államfők, po­Városí tanács Dr. Kapási Pál az új vb-titkár A ‘városi tanács vb -titkári munkaköre 1986. január 1-jé- vel megüresedett. Ezért az in­tézmény az állás betöltésére pályázatot hirdetett meg, amelyre hatan — közöttük egy ceglédi is — jelentkeztek. Végül is a megyei és városi taanács, .valamint az MSZMP városi bizottsága vezetőivel történt elbeszélgetések alapján dr. Kapasi Pál, a Szarvasi Vá­rosi Tanács vb-titkársági osz­tályvezetője felelt meg a fel­tételeknek. A tanácsülés július l-jével kinevezte határozatlan időre. Az újdonsült vb-titkár Nyír- lugoson született 1947-oen Először Biharkeresztes Nagy- Községi Tanács költségvetési, illetve gazdálkodási főelőadó­ja 1966—1968-ig. A következő két esztendőben a MNB Haj- dú-Bihar Megyei Igazgatósá­gának előadójaként tevékeny­kedett. Aztán 1970—1975-ig Nyírlugas, 1975—1977-ig pedig Dévaványa Nagyközségi Tanács vb-titkára. Ezt követően 1 évig Biharkeresztes Állami Tangazdaság belső ellenőr­csoportvezetője, majd 8 évig a szarvasi Táncsics Tsz belső ellenőre. 1986-tól tölti be jelen­legi munkakörét. Az Államigazgatási Főiskolát 1981-ben, míg a jogtudományi egyetemet 1987-ben végezte el — hivatalosan 1988. feb­ruárjában fogadták jogász dok­torrá. Korábbi munkája, minő­sítése, jelenlegi munkáltatója véleménye, és a személyes be­szélgetések tapasztalatai alap­ján alkalmasnak találták a Ceglédi Tanács vb-titkári tiszt­ség betöltésére. így július l-jé­vel elkezdheti munkáját. litikusok és színészek arcké­pei tekintenek vissza a szem­lélőre. — Ez a kedves időtöl­tés még akkor kezdődött, ami­kor nem volt televíziónk — mesélte. — Rádiózás közben nagyon jól lehetett munkál­kodni, s így főleg a hosszú téli estéket tartalommal tud­tam kitölteni. Az arcokat rend­szerint fényképekről, folyóira­tokban megjelent portrék alap­ján mintázom meg, s legin­kább azok az emberek érde­kelnek, akiknek jellegzetes a fizimiskájuk. Szabó Mihály szerint az egyik legjobban sikerült pi­pája az volt, amelyet Pécsi Sándorról. a népszerű szín­művészről készített. Ezt a pi­pát elküldte a művésznek, aki igen meleg hangú levélben kö­szönte meg figyelmességét és gratulált a munkához. Az összegyűlt anyag min­denképpen megérdemelte, hogy most a község nyilvános­sága elé került. Az emberi találékonyság ^ szinte korlátlan, akkor is, £ íia valaki ingyen akarja használni az áramot. Technikai bravúr A Démász ceglédi kiren­deltségének területén négy év alatt hat alkalommal, értek tetten illegális áramfogyasz­tókat — vagy mondjuk ki nyíltan, áramlopókat. Ez a szám nem jelentős, de nem is bizonyítja, hogy csak eny- nyien éltek, illetve élnek visz- sza a lehetőséggel, szinte hi­hetetlen technikai bravúrokat produkálva. Nem is egyszer találtak olyan villanyórát az áram- szolgáltató. dolgozói, amelyik­nek fémdobozát megfúrta a fogyasztó, s megakasztotta a pörgő korongot. Volt aki olyan szondát akasAott a szabad légvezetékre, amilyennel a vasúti vagy más közlekedési vállalatok dolgozói biztonsági rövidzárlatot szoktak létrehoz­ni a légvezeték szerelése előtt. Ilyen szondáról üzemeltetik például a villamos- vagy vasúti sínek karbantartói a villany­hegesztő trafóját. De előfordul, hogy a háztu­lajdonos a fogyasztásmérő vagy az automata kapcsoló mögül köti le az áramot, oly­kor a mérőóra működését igyeszik befolyásolni vala­milyen külső behatással. A Démász ellenőrzése során a napokban bukott le egy csemói kisiparos, aki szondát akasz­tott a szabad vezetékre, hogy kisgépét működtethesse. Nem vette a fáradtságot, hogy a szomszédtól kérjen i.kölcsön- ber’ áramot. Drágán fizetett Ugyancsak a közelmúltban kaptak rajta egy újszilvási la­kost, aki egész télen át lopott villanyárammal fűtött. Ellen • is eljárás indult, s a bíróság tárgyaláson derült ki, hogy több mint 290 ezer forintnyi volt'a fogyasztása a felemelt tarifával. Ha úgy vesszük, ol­csón megúszta a dolgot, mert nem kellett — a családjára, jövedelmi viszonyaikra való tekintettel — kifizetnie „csal:" 28 ezer forintot. Viszont mond­hatjuk, hogy drágán fizetett meggondolatlanságáért, mert börtönbüntetést is kapott tár­sadalmi tulajdon elleni vétsé­gért. A. L. A. ' A hét vége sportműsora A hét végi sportesemények re szombaton kerül sor. Ezek bői a legjelentősebbet Nagykö­rösön játsszák, ahol az Évig Ceglédi VSE vízilabdacsapa­ta 17 órakor az Ybl Miklós együttesét fogadja az OB II'A osztályú bajnokságban. Cegléden a qerjei pályán 17 órakor kezdődik a Bem SE— Göd megyebajnoki labdarúgó- találkozó» melynek- a ■ mezőny első felében álló vendégek az esélyesei. A nap harmadik eseményét is délután öt órakor kezdik! a városi tornacsarnokban a Ceglédi Közgép II—Vác csa­patai mérik össze erejüket, ügyességüket a megyei I. osz­tályú kézilabda-bajnokságban. Előtte négytől az ifjúságiak lépnek pályára. U. L. ISSN 0133—2606 (Ceglédi Rírlai BECSÜLET - SZAVUNKRA HOGYAN EMBERKÖZEUBB? az egykori lovas nem- zetből gyülésező or­szág lettünk. Pedig figyel­meztet egyik bölcs népi mondásunk: A sok beszéd megeszi a dolgot. Szamos (illetve: számtalan) érte­kezlet kezdődik ezzel a megszólítással: „Kedves elvtársak, kedves elvtárs- nők!’ A levezető elnök vagy az előadó — bár szándé­ka nyilván tisztességes — megsértette anyanyelvűnk hagyományait és — hall­gatóit. Az elvtárs megszólítás a 19. szazad első felében született meg, a munkás- mozgalomban. Eredetileg csak ez az egy szóalak lé­tezett, jelentése ugyanis magában foglalta a nőt is, a férfit is. A latin erede­tű kolléga a német nyelv­ben pán kapott: der Kol­lege (kartar s, munkatárs), die Kollegin (kartársnő, munkatársnő), — ennek mintájára lépett a világra az elvtárs „bordájából” az elvtársnő. (Az eredeti két- neműséget őrzi például, az élettárs, diáktárs, mivel nem-használjuk az élettárs­nő vagy diáktársnő for- mát.) Bár magyarosabb, tehát ajánlatosabb a Kedves elv­társak! összefoglaló meg­szólítást mondani, ha va­laki mégis követi (mert követheti) a mai gyakor­latot, akkor legalább a sorrendre ügyeljen! A nő­ket — mint másutt is — illik előre engedni, tehát így helyes és udvarias: Kedves elvtársitok, kedves elvtár­sak! Mindenképpen fölösleges és esetlen a nemre utaló információkettőzés ebben az esetben: Kovácsné elv- tarsnö. Egyszerűbb így: Kovácsné elvtárs. Az előadók gyakran szólnak így hallgatóikhoz: „Mint az elvtársak tud­ják...” Ez a harmadik szeméiyű forma (elvtársak —ők) kissé távolságtartó; mintha nem nekik, hanem róluk beszélne az előadó. Emberközelibb így: Mint önök tudják ... Vagy: Mint önök, elvtársak, tudják,.. Ceglédi „specialitás”, hogy plakátokon, meghí­vókban ez áll: „Ünnepi beszédet mond X. Y. elv­társ”. „Előadó: X. Y. elv­társ.” Fölösleges az elvtars szó feltüntetése, mert 1. nincs közvetlen, élő kap­csolat, tehát nem megszó­lítás! értékű), 2. nem utal egyértelműen a parttagság­ra, hiszen az elvtárs szó jelentése kiszélesült. szintg minden közéleti és hivata­li érintkezésben használ­ják. Sőt már idegenek, is­meretlenek megjelölésére is szolgál. Ezért kellene visszaadni az elvtárs szót szülöközös- ségének: csak politikai, mozgalmi kapcsolatokban említsük. Más helyzetekben nem kell félni a tisztelt hölgyeim és uraim honfitársaim, ... munka­társaim. ... hallgatóim vagy a kedves ünneplők ... ceglédiek megszólítá­soktól. (Mily magasztosan es meggyőző, mozgósító erő­vel zengtek Kossuth sza­vat: „Atyámfiái! Véreim! Polgártársaim!” Költői Adam —ki Egy házzal odébb a posta A ceglédi postahivatal külső tatarozását belső átépítési, felújítási munkálatok fogják követ­ni. A rekonstrukció idején a Gubody utcában, a régi tüdőgondozó épületében látják majd el. feladataikat. Az ideiglenes postahivatal épületének rendbetételét a ceglédi Építőipari Kisszö­vetkezet végzi. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Ahonyi kulturális napok Pipaportré a színészről

Next

/
Oldalképek
Tartalom