Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-28 / 127. szám

Az ünnepi könyvhét a városban Vásár, élő adás, vetítés A hagyományos könyvünnepre az idén június 3. és 9. 'j között kerül sor. Ez évben az ünnepi könyvhét Pest me- ^ gyei megnyitója Gödöllőn lesz. Erre az alkalomra szé- pül meg a könyvudvar (a városi könyvtár udvara), £ ahol június 3-án délután Tarján Tamás író. kritikus, £ Gödöllő szülötte nyitja meg az ünnepi könyvhét Pest < megyei rendezvénysorozatát. A jövő hét végén többféle program. folyamatos könyvvá­sárlási lehetőség csábítja majd a könyvtár udvarára az ér­deklődőket. A sátrakban meg­vásárolhatják az ünnepi kiad­ványokat, ismét lehetőség lesz válogatni a rongyos könyvek közül. A helytörténeti gyűjte­mény munkatársai numizmati­kai vásárt és régi gödöllői fényképek vásárát is szervezik. Ugyanitt az intézmény meg­vásárol egykori gödöllői emlé­keket (leveleket, iratokat, fény­képeket, tárgyi dokumentumo­kat) és kiállít régi, városunkat ábrázoló fényképeket. Kapha­tók lesznek a múzeum,, a mű­velődési központ és a könyv­tár kiadványai. A kíváncsiak megnézhetik, hogyan készül bioritmusuk lelete. Művészvendégei is lesznek természetesen a hétvégének: az ünnepi megnyitón a Bú­zavirág együttes lép fel. A szombat délután érdekes szín­foltja pedig a találkozás Me­zei András íróval, aki dedi­kálja Mindenki megégeti ma­gát című könyvét. A magán- kiadásban megjelent mű bizo­nyára nagy érdeklődést kelt Gödöllőn, hiszen a Naksol kálváriájáról szól. Az érdek­lődők már a könyvhét előtt megvásárolhatják a könyvtár­ban. Pénteken 19 órakor a váro­si könyvtárból jelentkezik a Magyar Rádió élő adása Tisz­telet az olvasónak címmel. A műsor szereplői között van­nak: Avar István,• Benkó Gyu­la, Császár Angéla, Hajas Ilo­na. Béres Ilona, Szabó Gyula és Vitay Ildikó. Kuriózumnak számít a ma­gyar filmgyártás kezdeteiről képet adó videofilm-összeállí­tás. melyet a hétvége folya­mán többször is vetítenek a könyvudvarban. Néhány film­cím a műsorból: Pesti utca, Görgey Artúr Visegrádon, Rá­kóczi hamvainak hazahozata­la, Csortos Gyula a cipőbolt­ban, Vérvörös csütörtök, Fe­renc József 1911-ben. A műszaki és mezőgazdasá­gi tudományok kedvelőinek figyelmébe ajánljuk két intéz­mény szombati bemutatkozá­sát. Az Országos Műszaki In­formációs Központ és Könyv­tár és a Károlyi Mihály Or­szágos Mezőgazdasági Szak- könyvtár szolgáltatásaival, ki­adványaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Természetesen nem csak a felnőttekre, a gyermekekre is számítanak a szervezők. A könyvhéten kerül sor a szá­mítógépes könyvtárismertető pályázatra érkezett programok díjazására. Szombaton délelőtt pedig számítógépes játékokat játszhatnak, csereberélhetik saját programjaikat. Minden családnak kellemes hét végi szórakozás lehet a részvétel ezeken a programo­kon. A családi költségvetésben pedig nem árt már most meg­tervezni az ünnepi könyvvá­sárlást. T. K. Nagytarcsai tornaterem Sikeres versenytárgyalás A nagytarcsai általános is­kola tornatermének építésére versenytárgyalási pályázati felhívást tettek közzé. Ennek nyomán a közelmúltban meg­tartott versenytárgyaláson tíz pályázó vett részt. Az áraján­latok közül a legolcsóbb 12 millió forint volt, a legdrágább huszonöt. A munka elvégzésével a községi tanács a Gödöllői Épí­tőipari Kisszövetkezetet bízta meg. A városi pályázók tizen­ötmillió forintért építik meg a község régen várt tornater­mét. A megvalósítást segíti az is, hogy a településfejlesztési hozzájárulásból befolyt pénzt a nagytarcsaiak erre az épít­kezésre kívánják fordítani. Szilasmenti Termelőszövetkezet Tea gyomorfekély ellen A kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet gyógynö­vénytermesztő és -feldolgozó főágazata, a Halimbai teasoro­zat új tagjával jelent meg a piacon. A híres és keresett teák receptúráját dr. Szalui Miklós plébánostól vette át a szövetkezet. Az eddig kapható fogyókúrás, epehajtó, vízhajtó, nyugtató, erősítő, köhögéscsil­lapító teák után, most került a kereskedelembe a gyomor­fekély elleni keverék. A tea tízféle gyógynövényt tartalmaz, melyeket itt ter­melnek a gazdaságban. Mivel országosan nőtt a fekélybete­gek száma, a kereslet várha­tóan nagy lesz. A gyógyteake- verék kapható a Fitotékn szaküzleteiben és a gyógyszer- tárakban. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 127. SZÁM 1988. MÁJUS 28.. SZOMBAT Rákosvölgye Termelőszövetkezet Takarmánynövények a szántón A kertészet és a növénytermesztés hallatán az utóbbi időben azonnal az árakra is gondolunk, elválaszthatat­lanok egymástól. A természeti csapások, az aszály, a fagy. vagy éppen a nagy esőzések sok kárt okoznak. A vásárló is megérzi az árak alakulásából, milyen volt a termés. Arra kerestünk választ, hogy ebben az évben mire számítanak és mit termeinek a Rákosvölgye Ter­melőszövetkezetben. Megnéztük miként keltek ki a ta- '' vaszi vetések. A Rákosvölgyében megszűnt a kertészet, mert nem volt gazdaságos. A szövetkezet 3015 hektár szántót művel, de ez a terület is igen gyenge minő­ségű termőföld. Nagy része homokos, ha a régi aranyko­ronával számozzák, a legjobb tizenkettő, de a terület fele nyolc aranykorona alatti ér­tékű. Ezer vagonnal Hogy mit termeljenek, ho­gyan használják ki legjobban a gyenge földet, nem kevés fejtörést okozott a szövetke­zet vezetőinek. A gazdaság a nagy állattartók közé tarto­zik, sertés- és baromfitelepe számottevő, így a növényter­mesztő üzemnek az lett a fel­adata, hogy megtermelje a gazdaság állatai számára a ta­karmányt. Az évi szükséglet ezer vagon szemes és abrak- takarmány, ezt tavaly tudták teljesíteni. Azt, hogy ebben az évben mi terem a csaknem négyezer hektáron, Miklósi Ervin, a növénytermesztési üzem vezetője így foglalja össze. — A szövetkezet igényei­nek megfelelően kell gazdál­kodnunk, s ez az utóbbi évek­ben sikerült a nagyon rossz földek művelése ellenére. Még az ősszel elvetettünk ezer hektáron takarmánybúzát, amely megerősödve várta a telet és semmilyen kárt nem szenvedett, hiszen alig volt tél. Ugyanez vonatkozik az őszi vetésű rozsra és a tavaly kipróbált rozsos búzára. Ve­gyesen vetjük e két gabonát, egyszerre aratható, s így a legideálisabb mennyiség te­rem. A rozs magában nem etethető. Ezekből háromszáz, illetve nyolcszáz hektárt ve­tettünk. A tavasszal ültetett kultú­rák is igen szépen fejlődnek. A jó minőségű vetőmagnak, a talaj gondos előkészítésének köszönhető, hogy a kukorica nagyon szépen kikelt és fejlő­dik. Ebben az évben hatszáz hektárt vetettünk a magunk fejlesztette vetőgépekkel, amerikai hibrid fajtákból. Bár vannak jobb kukoricafajták is a mi földjeinken, ezeket lehet a legjobban megtermel­ni. — A kukorica az előkészí­tett talajba kerülve azonnal kapott műtrágyát. A talajt előtte gyomirtózták. Most a szépen kikelt és erősödő növé­nyek sorközi művelése követ­kezik, majd egy újabb adag műtrágyával pótoljuk a föld erejét. Az idén kísérletképpen ötven hektárt öntözünk a megszüntetett kertészet öntö­zőberendezéseit hasznosítva. Kíváncsian várjuk mennyivel növeli a termést a víz. Tavaly hektáronként 60 mázsa feletti volt az átlag. Kevés csapadék A kalászosok közül tavasz- szal került a földbe az árpa és a zab. Az időjárás kedve­zett ezeknek a növényeknek is. bár a szövetkezet parcelláit kikerülte az aranyat érő má­jusi eső, az egész hónapban 14 milliméter alatt volt a csa­padék, ennek ellenére a ha­társzemlék szerint nagyobb termést várnak a tavalyinál. A termelőszövetkezetben a táblákat úgy alakították ki, hogy nagyok, 100 hektár fe­lettiek legyenek s így a nagy teljesítményű gépekkel, trak­torokkal is gazdaságosan mű- velhetök. A gabonák szórva vetéséhez olyan gépet fejlesz­tettek ki, ami nem hasonlít­ható a kaphatókhoz, tizen­nyolc méter szélességben vég­zi a műveletet. Pihentetett föld A vetésforgó alkalmazása sokkal nagyobb figyelmet és gondot jelent egy olyan gazda­ságban, ahol ennyire rossz a talaj, mint itt a Rákosvölgyé­ben. A talaj javítása érdeké­ben egyes területeket olyan növénnyel vetnek be, mely gyorsan nagy zöldet fejleszt. Beszántják, zöldtrágyát jut­tatnak a földbe, s egy évig pi­hentetik. Vannak még telepí­tett legelők, és lucernával vagy lóherével bevetett terüle­tek, melyeket kistermelők bé­relnek, s a levágott takar­mányt az otthon tartott álla­tokkal etetik meg. Ilyen ösze- tett, tervszerű vetésforgóval dolgoznak. A két és fél ezer hektáron termesztett kalászosok szárát hasznosítja a gazdaság. A szalmát összedolgozzák a ser­tés- és baromfitelepen képző­dő fekáliával, s így évente kétezer vagon jó minőségű szerves trágyát nyernek. Ez­zel is javítják földjeik termé­kenységét. Árvái Magdolna A nap programja Május 28-án: Gödöllő, művelődési ház: Koncz Zsuzsa koncertje, 20 órakor. Diáktanya: házibuli, 16 órá­tól. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920. Természeti kör­nyezetünk, kiállítás, várostör­téneti bemutató, megtekint­hető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművé­SOS. Kívánom, hogy aggá­lyaimnak sose legyen valóság­alapja. Váljon be minden úgy, ahogyan a szakemberek terve­zik. Ha nem találkoztunk vol­na a völgyfenékből visszajö- vet az építők egyik vezetőjé­vel, hallgatnék. Agodalmasko- dásra hajlamos alkatomnak tulajdonítanám félelmeimet. S azt is, hogy a tájékoztatás közben az SOS Gyermekfalu jutott eszembe. Elkészülte előtt arról is csupa szépeket mondtak, mint az aszódi-gal- gamácsai hulladéktemetőről. Eszményi épületek, eszményi körülmények, eszményi ma­mák. Akár a paradicsomban. Ma már tudjuk azt is, ami lett. A hulladéktemetőről is ha­sonló hangnemben beszélt a főberuházó. Mindenre gondol­tak, a védelem a legtökélete­sebb. Kiszámították az összes elképzelhető veszélyt, s asze­rint építették meg a telepet, a védelmi rendszert. Jöhet a földrengés, tájfun, égszakadás, földindulás, a telep mindent kibír. Visszafelé azonban összefu­tottuk az építésvezetővel. Tár­samnak ismerőse, beszélgetés­be elegyedtek. A védelmi rend­szer teherbíró képességéről szólva az építész megakadt. — Négyszemközt mondanék vala­mit — s mosolygott hozzá Mindennapi apróságok sejtelmesen. — Ránéztem. Tudtam, biztató tekintetemre hatszemközt is mondani fog­ja. Mondta: — Egymásközt a beruházók is úgy vélik, majd kiderül, mit bír ki a telep. Majd eldől a gyakorlatban. Ha néhány év múlva rend­elleneségről hallanak, gondol­janak arra, hogy magának az úristennek sem sikerült egé­szen olyan világot alkotnia, amilyet szeretett volna. De re­méljük a legjobbakat. MÁRIA. Hol vagyunk most? — kérdeztem a táj szerelme­sétől. A Mária-völgyben — vá­laszolta. Mária? Nem a nagy­völgyben? A nagy völgy a má­sik, ez a Mária-völgy. Eddig még sehol sem hallottam, ol­vastam Máriáról. Vajon miért? Mária szép név. Azelőtt igen kedvelték. Igaz, tapad hozzá némi vallásosság. A völgyet bizonyára régebben nevezték el, amikor még a jövőbelátók se gondoltak arra, itt lesz majd a hulladéktemető. Ma­napság, a hagyományőrzés és föltámasztás időszakában sza- bad-e csak úgy megfeledkezni egy völgy nevéről? IKLAD. Az ikladiak akár meg is sértődhetnek. A hul­ladéktemetőt említve szeretett községük neve sosem hangzik el. A telephez legközelebb en­nek a községnek a házai álla­nak. Ez hogyan lehetséges? Ez úgy lehetséges, hogy a föld­szerzések idején — vétel, rab­lás, hozzácsatolás, ajándéko­zás — az ikladi határ mögött addig-addig osztozkodtak az urak, mígnem összeért az aszó­di és a galgamácsai terület, így hagyományozódott tovább, rögzült az állapota. Úgyhogy Iklad háta mögött közösköd­nek az aszódiak és a galga- mácsaiak, határban, erdőben, hulladéktemetőben és hírnév­ben. De ha veszély kereked­ne, az ikladia.kat érné leg­előbb. Kívánjuk, hogy ilyen áron sose kerüljön forgalom­ba a nevük. MEGÁLLAPODÁS. Ültünk a teremben az egyetemi lap szerkesztőjével a jeles esemé­nyen: megállapodást hagytak jóvá az intézmény és a vá­ros között. Az egybegyűltek beszéltek, a levegőben kövér­re hízott közhelyek röpdöstek, viccelődére hajlamos kollégám ekképpen szólt: megállapodást kéne kötnünk nekünk is. Jó ötlet, válaszoltam, gyere el valamelyik nap, megírjuk és aláírjuk. Nem úgy van az, válaszolta a szerkesztő, meg kell adni annak a módját. Gyülekezetei jeles személyisé­geket meghívni. Ne mondjál már ilyen marhaságokat. Ki­ket hívnánk meg? MUOSZ- elnököt, művelődési minisz­tert. Persze, azok rögtön sza­ladnának. Nem szaladnának, de meghívhatnánk őket! Ez igaz. Mások se tesznek mást. A tavasz elején, a kiváló cí­mek osztásakor jó néhány cég emberét megkérdeztem, ki jön az ünnepségre. Nem tudták, csak azt, kiket hívtak meg. Valamennyien a legmagasabb fórumok vezetőit hívták. Rendben, meghívhatnánk akárkit. De mire lenne jó a megállapodás? Hiszen most is együttműködnünk. Ha neked kell valami, szólsz, ha ne­kem, én is szólok. Csakhogy erre nem lehet hivatkozni, magyarázta kollégám. Amit papírra vetnek, azt föl lehet mutatni. S egyáltalán, egy megállapodásnak, szerződésnek van valami aureólája. Mit je­lent az, hogy aureóla? Dics­fény, fénykoszorú. Akkor kössük meg. Milyen szép lesz. Ott állunk ketten a gyülekezet előtt, kezet rázunk, miközben ránk vetül a dics­fény, körénk fonódik a fény­koszorú. Kör Pál szete, állandó kiállítás, 30 éves a Petőfi Múzeum, idő­szaki kiállítás. A hónap műtárgya: Galgahévíz nagyközség cí­mere, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóte­rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Május 29-én: Gödöllő, művelődési ház: Gödöllői három kívánság, 10 órakor. Gyermeknapi BMX Cross Kupa, 14 órakor. Nagyszüleink játékai, kiál­lítás, 14 órakor. Zsibvásár, 14.30 órakor. Zsibi-vásár, 15 órakor. Filmvetítés, 17 órakor. Diáktanya: videó. 16 órától. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum és a kere­pestarcsai kiállítóterem mű­sora megegyezik a szombati­val. Árammérőgyár Kölcsön lakásra A Ganz Árammérőgyár ép tésiköicsön-bizottsága az é első öt hónapjában benyújtó 19 Lakásépítési, illetve -vásái lási kölcsönigényből 18-at e fogadott. Egymillió-negyvei ezer forintot osztottak szét. . legkisebb összeg 30 ezer forir volt. mmtftou Május 28-án és 29-én: Sivatagi show. Színes ame­rikai természetfilm. 4 órakor. A bolygó neve: Halál. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai sci-fi. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) aSiQMMTi Mérleg Milyen közös tanulságo­kat mutat két teljesen el­térő eset? A tanácselnök éves munkájának jutalma­zásáról is döntő tanácsülés, valamint az. hogy szenet vásárolt egy asszony a teherfuvarozóktól. Első pillantásra semmi össze- júggés. semmi tanulság Pedig úgy érzem, van itt valami. Még mindig vannak olyan fuvarosok, akik meg­vásárolják a szenet, utá­na irány a fatvalc, igye­keznek jó pénzen túladni rajta. A múlt télen történt, hogy ismerősömhöz is be­hallatszott a hang az ut­cáról, szenet vegyenek. Emberem kiszaladt, s el­mondta, hogy neki kell ab­ból a szénből. Csak addig várjanak, amíg a közeiből áthozza a mérleget! Az árusok beleegyeztek, visz- szajönnek a fél fuvarral. Persze nem jöttek vissza. A minap más lehetett a helyzet, talán nem fogyott már annyira a szén. Tény, hogy az egyik családi ház előtt álló teherautó ra­kodóterére odakerült a mázsa. A fuvarosok arcáról nem sugárzott a derű. Tudjuk, ők is tudták per­sze, hogy a mázsa sem annyira pontos, hogy ne kedvezzen nekik egy kicsit, s hát eleve magas a fu­vardíj is. Bennünket még­is a vásárló magatartása érdekel. Ma, amikor szén áll a házhoz, vándorbotot adhatnak a bankók kezé­be. Nem mindegy. hogy hány darab zöldhasú ván­dorol, el. Nézzük a másik sztorit. Újdonság, hogy a megyei tanács immár csak java­solja a helyi tanácselnö­kök jutalmának összegét. Megszavazhatják a szóban- forgó összeget, de csök­kenthetik, növelhetik is azt. Mi a gyakorlat? Helye válogatja. Az egyik telepü­lésen az előterjesztésnél el­sikkad az, hogy a javas­laton változtatni is lehet, a másikon nem és széleskörű vita alakult ki. Az egyik tanácsülésen a sok napirendi pont közül ez keltette a legnagyobb vitát, mondhatni licitálást okozott. Az elmúlt évi költ­ségvetésről szóló jelentés vitájára negyedannyi időt sem szántak, igaz az volt az utolsó téma. Érdekes percek voltak. Az elején valaki azt han­goztatta, hogy az ő munka­helyén már az adminiszt­ratív munkaerőket is csak havi ezerötszáz forintos célprémiummal lehet do­logra bírni. A tanácselnök munkája pedig nem nyolca órás, hanem jóval több an­nál. A következő felszólaló az elmúlt több éves kiváló munkát elismerendő java­solta elfogadni az előter­jesztett összeg 166 százalé­kát. Ezután, hogy jó helyre kerüljenek a mi filléreink — jegyeztem tovább — már az eredeti összeg két­szereséről volt szó. A köz­ség minden lakója egyet fog érteni ezzel, az egész apparátus munkája jó, fő- ! képp a vezetőé, hangzott az érvelés. Minden összeg viszonyítás kérdése, az egyhavi fizetésnek megfe­lelő jutalom nevetséges összeg, mert egy szövetke­zet vezetőjének prémiuma az éves kereset száz száza­lékát is elérheti. Más: az elnök erős munkatempót diktál, de ez nem hat fé­kezőleg munkatársaira, ha­nem éppen fordítva. Ami­ben nála nincsen pardon, az az ügyfélszolgálat. Eb­ben hibázni nem enged. A településen az elnök vezetése alatt valóban sok minden kedvezően megvál­tozott, de mégis jó lett volna ezt is hallani: mind­ez a feladata, mindezt el­vállalta. Egyvalaki mégis mondott, okosat. A gazda­sági vezetők prémiumrend­szeréhez hasonlóan kelle­ne jutalmazni a tanácsel­nököket is. Ez lenne a de­mokratikus! A szenet vá­sárló asszonyhoz hasonlóan a tanácstagok is pontosab­ban tudnák, mire adják ki a pénzt, ha közvetlenül nem is saját zsebből. Balázs Gusztáv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom