Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

2 1988. MÁJUS 27., PÉNTEK Az SZKP XIX. országos pártértekezletének tézisei Társadalmi, gazdasági megújulás Az SZKP Központi Bízott- sága május 23-i teljes ülésén jóváhagyta a KB téziseit e XIX. országos pártértekezlet­re A TASZSZ hírügynökség csütörtökön közzétette a mintegy 35 gépelt oldal terje­delmű okmányt. Az ország történelmi jeieo- , tőségű, forradalmi átalakulá­sokon megy át; ezek kezdem j- •nvezöje és szervezője a Szov­jetunió Kommunista Pártja, állapítja meg a tézisek beve­zetője. Az átalakulás érinti a társadalom életének vala­mennyi oldalát, s fő célja a szocializmus humanista ter­mészetének és alkotó erejének .teljes feltárása. A XIX. párt­értekezletnek választ kell ad- ,-nia arra a minden szovjet embert élénken foglalkoztató kérdésre: mit kell tenni, hogy ■ elháruljanak az átépítés út­jában álló akadályok, s hogy e történelmi folyamat vissza­fordíthatatlanná váljék.,- Á tézisek leszögezik: köz­tudott, hogy a pangás évei a gazdasági válság szélére so­dorták az országot. Az exten- zív gazdálkodási rendszer tel­jesen kimerült, súlyos- fékező tényezővé váltak az utasítá- sos-adminisztrativ irányítási módszerek. A termelés, a ha­tékonyság növekedése, az élet- színvonal emelkedése megállt. A KB a tézisekben felhív­ja a figyelmet arra, hogy a sokrétű gazdasági problémák­ból kivezető út megtételéhez két-három év természetesen nem bizonyulhat elegendőnek. A lényeg azonban az,, hogy a kedvező változások máris ta­pasztalhatók, sikerült megál­lítani a válsághelyzetbe sod­ródás veszélyével fenyegető tendenciákat; megmutatkoz­nak a korszerű technika és technológia alkalmazásából eredő első biztató jeleli. A tézisek megkülönbözte- •ttjett figyelmet szentelnek a-tu­domány, az oktatásügy, a kul­túra fejlődésében- rejlő szel­lemi potenciál átfogó fejlesz­tésének és hasznosításának a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának. Az SZKP-nak politikai irányvonalát az államhatalmi szervekben, a társadalmi élet minden szférájában dolgozó kommunisták révén kell érvé­nyesítenie. Ami a pártszervezeteken be­lüli pártéletet illeti, a tézisek felhívják a figyelmet annak fontosságára, hogy új életre kell kelteni a nyíltság, a vi­ta, a bírálat és önbírálat, a fe­gyelem és felelősség légkörét. A pártba belépők számára magasabb követelményeket kell állítani. A tézisek leszögezik: a szo­cializmus politikai rendszere nem működhet a maga tel­jességében, ha nem támasz­kodik olyan társadalmi szer­vezetek széles hálózatára, amelyek kifejezésre és ér­vényre juttatják a lakosság különböző társadalmi, szak­mai. életkori csoportjainak ér- jdekeit. E társadalmi szerve­zetek belső demokráciáját fej­leszteni, tevékenységük jogi ‘■alapjait rögzíteni kell: az egyetlen politikai kritérium csakis az lehet, hogy az ön­kéntes társaságok, öntevékeny • egyesülések működése alkot­mányos keretek között fo­lyik, s nem mond ellent a szocialista társadalom fejlődé­se érdekeinek — írja tézisei­ben a KB. A múlt kritikus elemzése azt mutatta, hogy külpoliti­kánkra is rányomta bélyegét a dogmatizmus, a szubjek­tív megközelífés. Hadászati egyensúlyt elérve, a múltban nem mindig éltünk a lehető­séggel, hogy politikai eszkö­zökkel biztosítsuk államunk biztonságát, és ennek követ­keztében belesodródtunk a fegyverkezési hajszába. Az újszerű gondolkodásnak á nemzetközi politikába való bevonulását nagy horderejű gyakorlati eredmények fémje­lezték. Gyökeresen megváltozott külpolitikai tevékenységünk egész stílusa. Megkülönbözte­tő vonásává vált a párbeszéd. A kapcsolatok példa nélkül álló bővülése a szovjet veze­tés és a külvilág szintjén — az államfőktől kezdve az egy­szerű állampolgárokig — lé­nyegében a Szovjetunió „új felfedezését” jelentette. Az átalakítás három évének eredményei alapján a fő kér­désre, amely a leginkább nyugtalanítja népünket és a világ valamennyi népét — si­került-e háttérbe szorítani a háborús fenyegetést? — azt válaszolhatjuk: igen. Csök­kent a nagyhatalmak részvé­telével való háború közvetlen veszélye. A szocializmus új arculata, a szovjet társadalom minősé­gileg új állapota felé a for­Ronald Reagan amerikai el­nök azt reméli, hogy ha a moszkvai csúcstalálkozón nem is, de még hivatali ideje alatt egy újabb csúcstalálkozón si­kerül szovjet—amerikai meg­állapodást aláírni a hadászati fegyverzet, csökkentéséről. Az elnök szót tud érteni Mihail Gorbacsovval, az SZKP KP főtitkárával és „jó tárgyalá­sokra” számít. Erről és több más kérdésről, így a magyar- országi fejleményekről is — a The Times munkatársának nyilatkozott Helsinkibe utazá­sa előtt. A londoni lap csü­törtöki számában közli az exk­luzívnak minősített interjút. „Nem zárom ki és nem tar­tom lehetetlennek” — vála­szolta Ronald Reagan a The Times munkatársának kérdé­sére, vajon elképzelhetőnek tartja-e a hadászati fegyver­zetről szóló megállapodás alá­írását egy újabb csúcstalál­kozón, még mielőtt 1989. ja­nuár 20-án távozik a washing­ARMAND HAMMER joggal lehetne büszke üzleti karrier­jére. A New York-i orvos­tanhallgató alig múlt húsz­éves, amikor — amerikai üz­leti kifejezéssel élve — meg­csinálta első millióját. Azóta sokfajta üzletet próbált ki, hatalmas vagyont gyűjtött, s ma a világ egyik legjelentő­sebb vállalatát vezeti, üzleti érdekei öt kontinenst hálóz­nak be. Az OXY, pontosabban az Occidental Petroleum Vál­lalat, amelyet ő igazgat im­már több mint három évti­zede, s amelynek részvényei­ből is hatalmas mennyiség van birtokában, az Egyesült Államok 11. legnagyobb vál­lalata, hatvan országban fél­százezer alkalmazottja van és bevételét dollármilliárdokban számolják. Armand Hammer joggal le­radalmi átalakításon, az élet eszmei-politikai, gazdasági és szociális téren történő demok­ratizálásán keresztül, a poli­tikai rendszer átalakításán ke­resztül visz az út. Vitára bocsátva a kifejtett elgondolást, az SZKP KB a kommunisták és valamennyi dolgozó aktív részvételére szá­mít a vitában. Ez lehetővé te­szi, hogy a XIX. országos pártértekezlet olyan átgondolt határozatokat hozzon, amelyek valóra váltása meggyorsítja a határozott előrehaladást és visszafordíthatatlanná teszi a toni Fehér Házból. Az elnök hangsúlyozta, hogy ez a téma „lényegesen komplexebb”, mint a rakétaszerződés. „Ügy vélem — mondotta —, hogy a KHR—HHR szerződés ratifikálása nyomán ez-erí a csúcstalálkozón haladást éfKe- tünk el, tárgyalóküldöttsé­geink folytatják a megbeszé­léseket erről Genfben. Az SZKP KB főtitkárával kapcsolatos kérdésre Ronald Reagan így válaszolt: „egye­nes embernek tartom őt, lehet vele komoly nézeteltéréseket is magukban foglaló vitákba bocsátkozni anélkül, hogy sze­mélyes ellenségesség alakulna ki. A magyar vezetés „megfiata­lítására” vonatkozó kérdésre válaszolva Ronald Reagan ki­jelentette: „nem zárható ki, hogy Magyarországon szerepet játszott az életkori probléma is. Most egy fiatalabb ember került a kormányrúdhoz”. hetne büszke arra is, hogy a világ egyik legnagyobb ma­gánkézben lévő műgyűjtemé­nyének birtokosa. Igaz, ennek jelentős részét már egy egye­temi múzeumnak adományoz­ta. de így is több mint száz remekmű van birtokában olyan mesterektől, mint 'Remb­randt, Rubens, vagy Renoir — s emellett övé a legnagyobb magángyűjtemény Honoré Daumier festményeiből, gra­fikáiból. szobrocskáiból, övé a hires Hammer kódex, Leonar­do da Vinci vázlatkönyve, fel­jegyzéseinek gyűjteménye. Igaz. ezek a kincsek nem Ar­mand Hammer valamelyik la­kását, palotáját ékesítik: több­nyire úton vannak a világ kü­lönböző városaiba, hogy minél többen megismerkedhessenek az alkotásokkal — emlékeze­Hanoi Csapatkivonások Kambodzsából Vietnam az év végéig újabb ötvenezer katonáját vonja ki Kambodzsából, a még ottma­radó ötvenezret pedig a kam­bodzsai fegyveres erők pa­rancsnoksága alá helyezi. Egy­idejűleg a thai határtól har­minc kilométerre hátrébb vonják a thai—kambodzsai ha­tárövezetben levő vietnami csapatokat. Ezt csütörtökön jelentette be Hanoibah a vietnami nem­zetvédelmi és a külügyminisz­térium képviselője nemzetkö­zi sajtóértekezletén. Hoang Van Thai vezérőrnagy ismertette a vietnami és a kambodzsai kor­mány hárompontos megállapo­dását, mely szerint ez év jú­niusa és decembere között Vietnam újabb ötvenezer ka­tonáját hívja haza Kambod­zsából, a Kambodzsában har­coló vietnami önkéntesek pa­rancsnoksága Szintén hazatér, a még Kambodzsában maradó ötvenezer katona a kambod­zsai forradalmi fegyveres erők parancsnoksága alá kerül, va­lamennyi vietnami önkéntes hazatér legkésőbb 1990 vé­géig. Megfigyelők szerint mindez bizonyíthatja, hogy Vietnam valóban Kambodzsa függet­lenségének biztosítására, a vi­szály olyan politikai rendezé­sére törekszik, ameiy elősegí­tené egész Délkelet-Ázsia po­litikai légkörének enyhülését. Kabul Új miniszterelnök Űj miniszterelnököt neve­zett ki csütörtökön Nadzsi- bullah afgán államfő. A Bah- tar hivatalos hírügynökség je­lentése szerint a kormány élére Muhammad Hasszán Sark miniszterelnök-helyettes került, aki megbízatást- kapott új kormány alakítására is. En­nek összetételét és programját a parlament felsőháza elé" kél! majd terjesztenie. Ülést tartott csötörtökön a hatalmat gyakorló Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB Politikai Bizottsága, és Szultán Ali Kistmand eddigi kormány­főt a KB titkári posztjára ja­vasolta. Erről a KB követke­ző ülése dönt. A PB elégedettségét fejezte ki Kistmandnak a miniszter- elnöki tisztségben végzett munkájával, s felterjesztette őt a köztársaság legmagasabb kitüntetésére, a „Szabadság napja” érdemrendre. tes volt budapesti bemutató­juk is. Büszke lehetne Hammer emberbaráti tevékenységére. Ha életében sohasem is volt gyakorló orvos, nem felejtette el a hippokrateszi esküt, ha­talmas összegekkel támogat egészségügyi intézményeket, orvosi kutatásokat, főleg a rákkutatást, — de szívesen és készségesen segít a bajbaju­tottakon, legyenek bár a me­xikói földrengés, a kolumbiai vulkánkitörés, vagy a cserno­bili katasztrófa áldozatai. Je­lentős összegeket fordít az egyetemi oktatás szintjének támogatására is és egyik ala­pítója annak a különleges fő­iskolának, amelynek célja a népek közötti béke, barátság, közeledés elősegítése az okta­tás segítségével. Armand Hammer azonban mégsem erre a legbüszkébb. Az amerikai multimilliomos legnagyobb büszkesége, hogy a fiatal orvost — aki saját pénzéből tábori kórházat vá­sárolt és személyesen sietett a húszas évek elején az éhín­ségtől, járványoktól sújtott fia­tal szovjet állam megsegítésé­re. — Lenin is megbecsülte. 1921 augusztusában volt a ne­vezetes találkozó: a forrada­lom vezére és az ifjú. a szo­cialista elveket tisztelő, de már milliomos amerikai hosz- szas beszélgetése a Kremlben. Nem kétséges, hogy találkozá­som Leninnel életem forduló­pontja volt, új világot nyitott meg előttem — írja életraj­zában. forradalmi átalakítást. Az amerikai elnök nyilatkozata a Times-nak Haladás várható Moszkvában A moszkvai GUM áruház egyik kirakatát szovjet és amerikai zászlók díszítik, készülve a május 29-én kezdődő Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozóra mmJícuET waadmm ■■ v-r ■ ■■ " l-.v ......■■ssi'u? .. ----- ... A RMAND HAMMER KARRIERJE Armand Hammert, az amerikai Occidental Petroleum j nevű óriáscég elnökét kilencvenedik születésnapja al- í kaiméból üdvözölte Ronald Reagan amerikai elnök és £ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Hammer — ^ aki nemcsak üzletemberként és műgyűjtőként vált vi- j lágszerte ismertté, hanem a szovjet—amerikai kapcso- í, latok fejlesztésében is jelentős érdemeket szerzett — szerdán ünnepelte a születésnapját. Ebből az alkalomból $ világhírű művészek adtak tiszteletére koncertet: ezen % többek között fellépett Yehudi Menuhin és Isaac Stern, £ korunk két kiemelkedő hegedűművésze, s Kiji Te Ka­ri naiva operaénekesnő. Nemzetközi sajtóértekezlet Moszkvában A csúcstalálkozó előtt Nemcsak a kétoldalú vi­szony, hanem a világpolitika fontos eseménye is lesz a va­sárnap Moszkvában kezdődő újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó. A találkozók napirendje az elmúlt évekbeli kibővült: már nemcsak a fe­szültség csökkentésének és az enyhülésnek a legalapvetőbb problémáiról van szó. Ma a kétoldalú kapcsolatok „demi- litarizálása” a fő feladat — jelentette ki Vlagyimir Pet- rovszkij. A szovjet külügy­miniszter-helyettes azon a csütörtöki sajtóértekezleten beszélt, amelyen — a csúcs előkészületeként — a szovjet— amerikai, kapcsolatokról volt szó. Petrovszkijon kívül részt vett Szergej Ahromejev mar­sall, honvédelmi miniszterhe­lyettes, vezérkari főnök, Geor- gij Arbatov akadémikus, a neves szovjet Amerika-szak- értő és Nyikolaj Sislin, az SZKP KB alosztályvezető-he­lyettese. Bevezetőjében Petrovszkij megállapította, hogy a világ- helyzet javul, fordulat bonta­kozik ki, a szembenállás he­lyett az együttműködés kerül előtérbe. A washingtoni raké­taegyezmény és az Afganisz­tán körüli helyzet rendezésé­ről aláírt megállapodás beszé­desen példázza egymásrautalt világunkban a szovjet—ame­rikai párbeszéd dinamikus fej­lődését. Nem kell szükségszerűen aggdalmat keltenie annak, hogy nem jön létre most a megállapodás a hadászati tá­madófegyverék ötvenszáza­lékos csökkentéséről. Emellett — mondta beve­zető nyilatkozatának végén Petrovszkij — a mostani csúcstalálkozó felgyorsíthatja a két- és sokoldalú tárgyalá­sok folyamatát. A kérdések zöme érthetően Ahromejev marsallnak szólt, hiszen a csúcs előtt a legna­gyobb érdeklődés á leszere­léssel összefüggő kérdéseket övezi. A marsall elmondta, hogy katonaként a legkonk­rétabb utasítások kidolgozását várja a két vezető találkozó­jától, hogy azok nyomán folytatódhassanak a genfi tár­gyalások. Vitatta a marsall azt az amerikai álláspontot, amely szerint nem ellenőriz­hetők a tengeri indítású cir­káló rakéták. Mint mondta, a legfőbb gond ez esetben a szándék hiánya, hiszen meg lehetne pontosan állapodni az ilyen eszközök indítására használt tengeralattjárók tí­pusában, s egyéb kérdésekben. Ahromejev kijelentette, hogy a Szovjetunió érdekelt egy olyan keretmegállapodás ki­dolgozásában, amely rögzíte­né egy később aláírandó meg­állapodás elveit. Az ABM- szerződés értelmezése és tisz­teletben tartása körüli vitára reagálva a marsall elhárította a szovjet felelősséget sugalló kérdéseket. Mint mondta, nem a szovjet felet terheli a fele­lősség a kérdések tisztázásá­nak elhúzódásáért, a Szovjet­unió nem hibás, ha tartja magát az 1972-ben aláírt szer­ződéshez, s ezt elvárja part­nerétől is. Egy nyugati újságíró meg­kérdezte, készül-e a Szovjet­unió Kelet-Európábán állo­másozó csapatai egy részének egyoldalú kivonására. — Miért kellene egyoldalú kivonást végrehajtani? — kérdezett vissza Ahromejev. A marsall hozzátette, hogy a csapatok létszámában nincs olyan aszimmetria, mint amilyenek­nek a kölcsönös felszámolásá­ra mindkét fél törekszik. Nyikolaj Sislin és Georgij Arbatov az amerikai és a szovjet politikában végbement változásokat elemezte, rámu­tatva, hogy mindkét fél poli­tikai gondolkodásában, maga­tartásában nagy változás tör­tént az elmúlt években, s ez vezethetett nagy horderejű megállapodásokhoz, továbbá ahhoz, hogy rendszeressé vál­tak Gorbacsov és Reagan ta­lálkozói. Egy újságíró emlékeztette Arbatov akadémikust egy há­rom évvel ezelőtti, eléggé bo­rúlátó nyilatkozatára a kétol­dalú kapcsolatok jövőjéről. Arbatov örömmel elismerte, Hogy tévedett, akkor hérií lát­hatta az. éppen csak kibonta­kozóban levő folyamatokat. Mint hangoztatta, ai ~ainé'r>- kai gondolkodás megváltozá­sában szerepe volt annak is, hogy — többek között a japán és dél-koreai gazdasági kihí­vás eredményeként — meg­gyengültek az Egyesült Álla­mok gazdasági vezető pozíciói a tőkés világban. Új szövetkezeti törvény a Szovjetunióban Egyenlő gazdasági jogok Üj szövetkezeti törvényt fo­gadott el csütörtökön a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa. A AZÖTA IS HŰSÉGES Ham­mer ahhoz a barátsághoz, amit ekkor kötött a szovjet néppel. Legyen bár szó gaz­dasági kapcsolatokról, „ma- gándiplomáciáról” a szovjet— amerikai kapcsolatok nehéz perceiben, vagy diákcsoportok látogatásának megszervezésé­ről, különrepülőgépe valósá­gos ingajáratot bonyolít le a két ország között. Több mint fél tucat amerikai elnök kérte immár ki tanácsait a szovjet —amerikai kapcsolatokról, is­merte a Szovjetunió minden vezetőjét Sztálin kivételével, gyakori vendége, sőt bizonyos értelemben állandó lakosa a szovjet fővárosnak. (A neve­zetes Mezsdunarodnaja szál­lót, amely például Reagan lá­togatása idején a sajtóközpont lesz. az ő közreműködésével építették és állandó lakosztá­lya van a szállodához kapcso­lódó üzletközpontban, lakóház­ban.) Kedves vendég volt. im­már nemegyszer, Magyaror­szágon is. nagyra becsüli a magyar gazdasági kísérleteket. KILENCVENÉVES Ar­mand Hammer. Május 21-én volt a születésnapja. Visszavo­nulhatna, élvezhetné a sikert, a hírnevet, pihenhetne — ez azonban összeférhetetlen lenne életelemével. a munkával. Ezekben a napokban is szinte állandóan úton van, dolgozik, folytatja azt a tevékenységet, amelyből nemcsak neki, ha­nem szinte az egész emberi­ségnek haszna van. K. Cs. háromnapos, széles körű tár­sadalmi vita után Nyikolaj Rizskov terjesztette elő.a ked­di megnyitó ülésen a szövet­kezeti törvény tervezetét, fi­gyelembe véve a több mint 200 ezer beérkezett módosító javaslatot. Ennek eredménye­ként a tervezet 50 cikkéből 42-őt megváltoztattak. Szá­mos módosító indítványt ter­jesztettek elő a küldöttek is a kétnapos vita alatt, hogy pon­tosabban fogalmazzák meg a megszületendő törvény megál­lapításait, a szövetkezetek ér­dekeinek messzemenő figye­lembevételével. A legfelsőbb tanács üléssza­kának harmadik napján elfo­gadott szövetkezeti törvény 1988. július 1-jén lép életbe, s az állami szektorral azonos gazdasági jogokat biztosítja a szövetkezeti szektornak. A tör­vény teljes szövegét a szovjet lapokban nyilvánosságra hoz­zák. WC SA krJvi d eh. .. ■ A FRANCIA kormány Űj- Kaledóniára kiküldött békél­tető missziója Hienghéne-ben találkozott Jean-Marie Tji- baouval, a Kanak Szocialista Nemzeti Felszabadító Front (FLNKS) elnökével. Az ősho­nos kanak lakosság pártjának vezére kifejtette a küldöttség­nek, hogy az FLNKS a csen­des-óceáni sziget, teljes füg­getlenségét követeli és az év végéig pontos ütemtervet vár erre nézve a francia kormány­tól. ÜJABB kísérletet hajtott végre szerdán az Egyesült Államok a Trident—2 inter­kontinentális ballisztikus ra­kétával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom