Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

1988. MÁJUS 27., PÉNTEK ^Párián 3 Pest megyei vendégek a DKV standján Csúcstechnológiával készülő paraffin Bezárt a tavaszi vásár A zárónapon sok ezren ke­resték fel a Budapesti Nem­zetközi Vásárt. Csütörtökön látogatta meg a kiállítást, s elsősorban a nagydíjas termé­kek gyártóival ismerkedett Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes. Így két Pest megyei kiállító — a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Mo- n őri Mezőgép standján is hosszasan időzött. A megyei vállalatok és szövetkezetek bemutatóit látogatta meg teg­nap Krasznai Lajos, a me­gyei pártbizottság első titkára és dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára. Az utolsó kiállítási napon is élénk érdeklődés kísérte a DKV termékeit. Természete­sen elsősorban a szakembere­ket vonzotta a nagydíjas Dunamikrowax elnevezésű in­termedier paraffin, amely a csúcstechnológia végterméke. Alkalmazási területe igen szé­les. Kasírozó anyagként, hőre olvadó ragasztóanyagként használható a csomagoló- és élelmiszeriparban, de fontos a kozmetikai cégeknek, a gu­miiparban ózonvédő viasz­ként, vagy éppen a gyertya­gyártásban. A DKV a terméket teljés egészében tőkés piacon értékesíti, hiszen a rendkívül szigorú német, angol és ame­rikai élelmiszeripari szabvá­nyoknak is megfelel ez a pa^ raffin. Az idén az eddigieknél jóval kevesebb BNV-nagydíjat ad­tak ki, s ez önmagában emeli a Dunai Kőolajipari Vállalat sikerének értékét. A saját fej­lesztésű, világszínvonalú ter­mék kidolgozásában részt­vevő öt szakembert külön al­kotói díjjal is elismerték. A járműipari szabadterüle­ten természetesen elsősorban a legújabb nyugati autócsodák voltak az érdeklődés közép­pontjában, ám a valamit is hozzáértők nem mentek el szó nélkül a Csepel Autógyár ki­állított termékei mellett sem. Újdonság volt a gyár kebe­lén belül alakult Gépjármű- javító Kisszövetkezet talál­mánya, a Natural futómübe- mérő és -beállító berendezés, amelyet számítógépes rend­szerrel kapcsoltak össze. Az így vezérelt berendezésen vizs­gálható autóbusz, komplett csuklós szerelvény és teher­gépkocsi. Méltán lett nagydíjas a Mo- nori Mezőgép nagynyomású hidraulika szivattyúcsaládja, amely — mint a vállalat egy sor terméke — importot he­lyettesít, sőt igen jelentős tő­kés exportcikk lehet. A BNV zárónapján Berecz Frigyes ipari miniszter össze­gezte az idei vásár tapaszta­latait. Véleménye szerint a vásár tükre volt annak, amit ma az ipar produkálni ké­pes. Még nem készültek hi­vatalos értékelések a vásár eredményeiről, amelyre végig jellemző volt, hogy eladóból több akadt, mint vevőből. Ám az már kiderült, hogy sikert hozott a szakvásár a Mogürt- nek, amely több mint 44 mil­lió rubel és 1 millió dollár értékű szállításokra kötött szerződéseket. Az , aláírt meg­állapodásoknak megfelelően még az idén újabb 4470 Da- xia és 1850 Polski Fiat 12G- os érkezik hazánkba. Terven felül jön még tehergépkocsi, furgon és kisdömper az NDK- ból és Lengyelországból. A Mogürt megállapodásai jelen­tős' értékű alkatrészek, pótal­katrészek és garázsberendezé- sek exportját és importját is tartalmazzák. A Pest Vidéki Gépgyár stand­ján is sok az újdonság. Kor­szerű berendezéseik iránt nagy az érdeklődés (Folytatás az t. oldalról.) kesztőbizottság a felszólalá­sokat, az írásban benyújtott hozzászólásokat és a több mint hatszáz konkrét módosító, il­letve kiegészítő javaslatot fel­dolgozva, a tanácskozás záró­napjának reggelére már az átírt tervezetet osztotta ki a küldötteknek. Az élénk .vita­légkör kifejezője volt, hogy még az erre vonatkozó szava­zást is tíz újabb javaslat meg­fogalmazása, illetve az erre adott szerkesztőbizottsági vá­lasz előzte meg. Bár minden javaslatot nem lehetett beépí­teni még így sem, azt, hogy alapjaiban kialakult az egyet­értés, jelzi, hogy csak néhá- nyan tartózkodtak, illetve ad­tak le ellenszavazatot. Friss erek kerültek be Az elfogadott dokumentum értelmezését illetően a megyei pártbizottság első titkára ki­fejtette, hogy az a következő kongresszusig a párt átfogó, irányadó programja, amely­nek megállapításait és a ben­ne kitűzött célokat az előzetes pártviták és a pártértekezlet kollektív bölcsességgel alapoz­ták meg. Olyan politikai állás- foglalás, amely alapot ad az újonnan megválasztott vezető testületeknek saját munkájuk értelmezéséhez és szervezésé­hez. Keretet és irányt ad a Központi Bizottság munka- programjának kidolgozásához, amelyet valószínűleg már a legközelebbi ülésén megtár­gyal. Feladatul tűzi ki a párt új szervezeti szabályzatának kidolgozását és hosszú távú politikai programjának felül­vizsgálatát, amelyet már a közeljövőben el kell kezdeni az erre a célra létrehozandó munkabizottságnak, az elmé­leti alkotó műhelyek bevoná­sával. Alapot ad a dokumen­tum minden pártszerv és szer­vezet saját munkájának újra­gondolásához, feladatainak, tevékenységének összerendezé­séhez. összességében a poli­tikai, társadalmi, gazdasági megújulást állítja a közép­pontba, méghozzá úgy, hogy tartalma a személyi garanciák megteremtésére irányuló tö­rekvéseket is figyelembevéve új minőségre tesz szert, új ér­telmet nyer. A pártértekezleten született személyi döntések kapcsán Krasznai Lajos elmondta, hogy mivel a pártértekezlet elfogadta a KB ajánlását ar­ra vonatkozóan, hogy nem kooptálással, hanem teljes kö­rű újraválasztással frissítsék fel a vezető testületeket, nagy felelősség hárult .a KB által már korábban megbízott hét­tagú jelölést előkészítő bi­zottságra, illetve a pártérte­kezleten megválasztott jelölő- bizottságra. A jelölőbizottság munkáját minden tekintetben nagy felelősségérzettel végez­te el, ülésein rendkívül nyílt vélemények hangzottak el, a javaslatok szenvedélyes vitáké ban, a küldöttcsoportok véle­ményét is kikérve formálód­tak. A munka tapasztalatai mégis szolgálnak elgondolkod­tató tanulságokkal, amelyeket a párt új választási rendsze­rének kidolgozása során fi­gyelembe kell majd venni. Hiszen sokan megfogalmaz­ták, hogy a jelölőmunka nyíl­tabb, demokratikusabb előké­szítést igényel és ebben a pártalapszervezeteknek és a pártszerveknek felelősebb sze­repet kell szánni. A választások eredményét értékelve Krasznai Lajos el­mondta, hogy sikerült elérni az előzetes célokat; frisj erők kerültek be a testületbe (ma már csak hét nyugdíjas a KB tagja), a munkások száma kétszeresére, a szellemi élet képviselőinek száma három­szorosára nőtt. Csökkent az állami területen dolgozók számaránya. A jelenlegi KB tagjainak közel kétharmada a XIII. kongresszuson, vagy azóta került be a testületbe. Ugyanakkor a folytonosságot biztosítja, hogy megfelelő arányban jelen maradtak a politikai mozgalom nagy ta­pasztalatokkal rendelkező, ma is aktív személyiségei. Ebben a vonatkozásban külön is kell szólni a pártelnöki tisztség létesítéséről és Kádár János megválasztásáról erre a tiszt­ségre, amely lehetővé teszi, hogy a legújabbkori magyar történelem legpozitívabb sze­mélyisége, akinek rendkívül nagy tekintélye és tapasztala­ta van a nemzetközi mun­kásmozgalomban és a politi­kai életben, jelen maradhas­son a párt vezetésében és a közéletben úgy, hogy közben mentesül a napi operatív fel­adatoktól — emelte ki Krasz­nai Lajos. Az újonnan megválasztott Politikai Bizottságban is szép számmal kaptak helyet friss erők, új arcok, de egyúttal közismert politikai személyi­ségek is. A testület most olyanokból áll, akik elkötele­zettjei a megújulási folya­matnak, amit ma fel kell gyorsítanunk. A Politikai Bi­zottság szerepe egyébként né­mileg módosulni fog, a dön­tés-előkészítésben kap majd több feladatot, hogy a Köz­ponti Bizottság legyen az ed­digieknél jobban a politika kialakításának műhelye. Az országos pártértekezlet munkáját összefoglalóan érté­kelve Krasznai Lajos kiemel­te, hogy az meghatározza a mai helyzet legfőbb jellem­zőit, ezzel lényegében módo­sította a XIII. kongresszus ha­tározatait, kimondván, hogy az ott elfogadott politikai és igazdasági célok egyidejű el­éréséhez nem voltak meg a kellő feltételek és eszközök. A tanácskozás ugyanakkor megerősítette a stabilizációs és kibontakozási programban foglaltakat. Egységes és új koncepciót fogadott el a po­litikai intézményrendszer átfo­gó reformjáról, amely első­sorban a pártot és vezető szerepének korszerűbb értel­mezését állítja a középpont­ba és meghatározza a párt­nak a politikai, állami és tár­sadalmi intézményekhez való viszonyát. Nincs idő a várakozásra A százhalombattai Magyar Szénhidrogén- Ipari Kutató-Fejlesztő Intézet nagy nyomású korróziógálló kéziszelepeit mutatta be a vá­sáron Az Egyesült Villamosgépgyár újdonsága a szerszámgép-főhajtómotor, amelyhez vezérlő- egységet is gyártanak (Erdősi Ágnes felvételei) A pártértekezlet az MSZMP újjászervezése óta a legna­gyobb mértékű személyi vál­tozásokról döntött és ezzel az állásfoglalásban foglalt fel­adatok, az ott meghatározott célok megvalósításának is igyekezett első lépésben meg­teremteni a személyi garan­ciáját. Végül pedig nyílt, bá­tor és érett vitaszellemével egy más minőségű pártegység elvi, politikai alapjait terem­tette meg, állásfoglalása és a személyi kérdésekben hozott határozott dötése is feltétlenül bizalomépítő — hangsúlyozta az előadó. Tájékoztatójának utolsó ré­szében Krasznai Lajos, a Pest megyei pártmunka soros fel­adatairól fejtette ki vélemé­nyét. Elmondta, hogy a megye egészéből származó tömeges vélemények arról tanúskod­nak, hogy az emberek elisme­réssel fogadják a pártértekez­let döntéseit. Üjraéledőben van a bizalom, meggyőzővé kezd válni a tettrekészség, és úgy tűnik, hogy a párttagság és a széles tömegek mozgósításá­nak újra megteremtődtek az alapjai. ' Lényeges kérdés, hogy nincs lehetőség a további várakozás­ra, mert társadalmi méretű fordulatot csak egy ponton és egy szinten nem lehet elérni. A pártértekezlet példája nyo­mán minden szinten és min­den területen el kell végezni a helyzetértékelést, a felada­tok újragondolását, és a ká­derkérdésekben is sokkal na­gyobb fokú következetességre és határozott elviségre van szükség. Viszonylag rövid időn belül alaposan elemezni kell viszont mindenhol a saját ten­nivalónkat annak érdekében, hogy pártunk egyre inkább politizáló párttá váljon, hogy fokozatosan megteremtsük a nyíltabb, demokratikusabb po­litizálás feltételeit. Ennek ér­dekében radikálisan csökken­teni kell különféle rendezvé­nyeink mindenféle formalitá­sát, s mindenféle szándékun­kat és a munka értékelésének elveit is a tartalomra kell irá­nyítani. Nagyobb figyelemmel keil lennünk a politikai intéz­ményrendszer helyi láncsze­meire, a tanácsok munkájának korszerűsítésére, a különböző állami szervek tevékenységé­nek, működőképességének fej­lesztésére, a tömegszervezetek és a népfrontmozgalom szere­pének korszerűbb értelmezé­sére és gyakorlatára. A pártértekezlet szelleme, állásfoglalása a korábbinál sokkal nagyobb felelősségér­zetet kell, hogy keltsen min­den vezetőben és munkahelyi szervezetben egyaránt. A vá­lasztásra jogosult fórumoknak pedig abban mutat példát, hogy döntéseiket mindenkor elvszerű alapokra helyezzék: ne a vezetőkhöz igazítsák a feladatokat, hanem fordítva, az egyre bonyolultabb felada­tok megoldására alkalmas, cse­lekvőképes, dinamikus veze­tőket válasszanak. Az irányító pártszervek és az alapszervezetek se várja­nak most új központi instruk­ciókra — hívta fel a figyelmet Krasznai Lajos. Gondolják vé­gig és területük küldötteinek bevonásával — fogalmazzák meg tennivalóikat az országos pártértekezlet állásfoglalásá­nak szellemében. Mert alap­vetően saját munkánkra szá­míthatunk: önmagunkban kell bízni és nem a szerencsénk­ben, ez az egyik legfontosabb mondanivalója ennek a párt­értekezletnek — fejezte be tá­jékoztatóját a megyei pártbi­zottság első titkára. Az előadással kapcsolatban számos kérdés hangzott el. Horváth József — megköszön­ve a jókívánságokat — a párt­értekezlet saját maga számá­ra szóló tanulságairól beszélt és arról, hogy a megyei kül­döttcsoport lelkes és eredmé­nyes munkája azt mutatja, hogy olyan emberi tartalé­kaink vannak, akikre lehet építeni. Felhívta a figyelmet arra a tapasztalatra, hogy a túlzott magabiztosság könnyen bumeránggá válhat, ezért szükséges a folyamatos elem­zés. Dr. Kovács Árpád arról szólt, hogy bár most nem ke­rült reflektorfénybe, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottságban is nagymértékű átalakulás ment végbe, tizenegy új tagot választottak. Javasolta, hogy a propagandamunkához video­felvételen tegyék közzé a fon­tosabb központi és megyei hozzászólásokat. Jámbor Mik­lós, az SZMT elnöke egyértel­műen jobb közérzetéről szá­molt be a pártértekezlet előt­tihez képest. Elismerően nyug­tázta a személyi változások példamutató kezelését és hangsúlyozta annak fontossá­gát, hogy a régebbi tisztség- viselők munkáját reálisan ér­tékeljük a továbbiakban is. Babcsán József a nagykátai városi jogú pártbizottság el­ső titkára már arról számolt be, hogy területük küldöttei tájékoztatták a helyi pártakti­vistákat és hozzákezdtek az állásfoglalás értelmezéséhez is. Dr. Lenyó László, a Forte nyugalmazott igazgatója egyet­értését fejezte ki az új mun­kastílusnak a tájékoztatóban megfogalmazott igényével kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy most már be kell fe­jeznünk az egymásramutoga- tást és elsősorban a munkára kell koncentrálni. Ehhez a fel­fogáshoz csatlakozott Rónai Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője Is, aki azonban azt is elmondta, hogy a 'vi­tákban a jogos kritikák mel­lett demagóg felhangokkal is lehetett találkozni, különösen a személyi kérdések megítélé­se kapcsán. Az természetes, hogy a vezetésben történt vál­tozási: nagyobb figyelmei vál­tanak ma ki, de gond lenne, ha itt megrekednénk, és nem jutnánk tovább a dokumen­tumban megfogalmazott mon­danivalóhoz, saját feladataink kiolvasásához. A feladatokhoz keressük az embert Szviatovszki András, a Vö­röskereszt megyei titkára pártiskolai tanárként szerzett friss tapasztalatairól számolt be és arról a meglepetésről, amit az okozott, hogy csoport­jában bizony nem minden párttag kísérte figyelemmel a tartalmi vitát. Ez tanulságul szolgál arra, hogy tudatos pro­pagandamunka nélkül a párt­értekezlet által felhalmozott értékek nem válhatnak köz­vetlenül a párttagság tudatát és cselekvését befolyásoló erőkké. Dr Berdár Béla, a Pi­lisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy ezután a pártértekezlet után már sehol nem lehet a régi módon politizálni, a vi­tákban és az eszmecserékben minden szinten elengedhetet­len a nagyobb nyíltság, rugal­masság és tolerancia, de egy­ben a határozott kiállás vál­lalása is. Dr. Bernáth Tibor, a Kiszöv és a Texgráf Ipari Szövetkezet elnöke szerint a sok feszültséget és kétséget a pártértekezlet még nem szün­tette meg, csak tompította. Sok még a tennivaló és ki kell alakítani azokat a módszere­ket is, amelyekkel elérhetjük, hogy a feladatokhoz keres­sük az embert, s ne fordítva. A pártértekezleti állásfoglalás jó alap, de a következetes végrehajtás garanciáit együtt kell megteremtenünk. A felszólalások után Krasz­nai Lajos válaszolt a kérdé­sekre és reagált a megfogal­mazott észrevételek egy részé­re is. Elmondta, hogy azokkal ért egyet, akik — bár hang­súlyozzák a pártértekezlet eredményeit és szólnak saját jobb közérzetükről — arról beszéltek, bogy semmiképpen sem „nyugodhatunk meg” most valamiféle passzivitásba hajló módon. Most már dol­gozni kell, ez a legegyszerűbb, de egyben a legbonyolultabb is. Segítsük azokat, akik tö- rekvőek és váltsuk le, akik csak „sírni” tudnak, előrelépni nem. Persze a sírás okát min­dig meg kell vizsgálni, ha a nehézségek objektívek, segíte­ni kell feloldani a feszültsé­get. Semmiképpen sem fogad­ható el azonban az örökös kívülre mutogatás, az a fő kérdés, mi hogyan oldjuk meg saját erőink szervezését — fejezte be vitaösszefoglalóját. A testület ülése dr. Balogh Pál záró szavaival ért véget, aki elmondta, hogy a megyei pártbizottság saját feladatait a június végi ülésen kívánják előterjeszteni, a párttagság kö­rében az elmúlt félévben foly­tatott viták tapasztalatait fel­használva és az április 23-i testületi ülés ezt összegző ál­lásfoglalása alapján, a koráb­bi feladattervek, mindenek­előtt az 1985. évi megyei párt- értekezlet határozatának idő- szerűsítésével, a ma is értel­mezhető feladatok újrafogal­mazásával, illetve a Központi Bizottság által készítendő munkaprogram inspirációira is építve. Hasonló önálló és tartalmi munkát javasolt a városi jogú pártbizottságok­nak is. Mint mondta, legke­vésbé kampányokra és for­mális cselekvési tervekre van szükség és leginkább — Szé­chenyi szavaival élve — „szí­vós, kitartó, szolid munkára és ehhez önbizalomra”, hogy feladatainkat sikeresen meg­oldhassuk. * Bárd András Ülést tartott a megyei pártbizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom