Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-26 / 125. szám
1988. MÄJUS 26., CSÜTÖRTÖK 3 A bérleteket már most érvényesíteni kell Változások lesznek vasárnaptól Ezek a földkupacok vasárnapra már eltűnnek — ígérik az építők Valamennyi kocsiálláson feliratok tájékoztatnak, melyik irányba indulnak a buszok A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése A testületi munka a garancia Most már bizonyos, hogy nem lesz igaza a kételkedőknek. A tegnapi sajtótájékoztató résztvevői is meggyőződhettek, arról, hogy május 29-én, vasárnap már megindulhat a forgalom a Volánbusz új Árpád, hídi pályaudvarán. A mintegy 70 millió forintos költséggel — a pénzt teljes egészében a vállalat teremtette elő — felépített létesítmény fontos közlekedési csomópontban fekszik. Itt található ugyanis a metró egyik megállója és erre jár az 1-es gyorsvillamos is' A buszállomáson nyolc állásról indulhatnak és háromra érkezhetnek a kocsik, s az előzetes számítások szerint naponta legalább tizenöt-húszezer utas fordulhat meg itt. Az épületben a pénztárakon kívül tágas várótermet, büfét és újságospavilont is kialakítottak, és helyet kapott benne az Oinrjipfói,IJjazási Iroda is. S ha mar a felsorolásnál tartunk, hadd hívjuk fel az utasok figyelmét, hogy a Pest megyét is érintő járatáthelyezések miatt megváltoznak az utazási távolságok, ezért a már meglévő bérleteket külön érvényesíttetni kell. Ezt az Engels téri, a Bulcsú utcai, az óbudai és fóti állomásokon már most is megtehetik az érintettek! Mint Tari László vezérigazgató elmondta, a vállalat 1975-ben készíttetett egy tanulmánytervet, s ez adja a fejlesztési elképzelések alapját. Ennek megfelelően az új Árpád hídi létesítményen túl szeretnék korszerűsíteni az Engels téri pályaudvart is. Innen a jövőben csak a nemzetközi járatok és az idegen- forgalmat kiszolgáló autóbuszok indulnak majd. Egyelőre azonban maradjunk még az Árpád hídnál. Tegnap megtudtuk azt is, hogy naponta mintegy 444 járat indul és érkezik oda. Tekintettel arra, hogy valamennyi lényegében elővárosi forgalmat bonyolít le, nem lesz jegyelővétel és helyfoglalás, s nem nyitottak csomagmegőrzőt sem. A létesítmény átadásával megszűnik a zsúfolt Bulcsú utcai végállomás, és ezzel az Árpád hídhoz helyezik át a korábban oda érkező váci, gödi, fóti és dunakeszi kocsik végállomását is. Ugyancsak az új pályaudvarra futnak be — az Engels tér helyett — a Komárom—Süttö—Dorog, az Esztergom—Dorog—Piliscsaba— Pilisvörösvár és az Esztergom —Visegrád—Szentendre vonalon közlekedő buszok. A pilisi községekből ez ideig az Öbuda autóbuszállomásra érkező járatok egy részének — az utasok kívánságának megfelelően, ám elsősorban a munkaidő kezdetéhez és végéhez igazodva — ugyancsak az Árpád hídnál lesz a végállomása. A május 29-től, vasárnaptól, az új menetrend életbe lépésétől érvényes változásokról valamennyi érintett helyen szórólapokkal, plakátokkal tájékoztatják az utasokat. A pilisi települések autóbuszközlekedésére a Volánbusz új, második kiadású menetrendet készít, ám a változások nagy részét az új menetrendi könyv is tartalmazza. Három település, Sziget- szentmiklós város, Halásztelek és Taksony Nagyközségek Tanácsa adott számot ötesztendei tevékenységéről a megyei tanács végrehajtó bizottsága szerdai ülésén. A testület tájékoztatót hallgatott meg a tanácsi vállalatok 1987. évi gazdálkodásáról, odaítélte az idei Arany János pedagógiai Ismétlődő számvetési lehetősége a helyi testületeknek az a számadás, amelyre nagy tervszerűséggel kerít sort a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ezeknek a számadásoknak a keretében tegnap három település, Szigetszent- miklós város, Halásztelek és Taksony Nagyközségek Tanácsi Végrehajtó Bizottsága adott képet ötesztendei, azaz 1983 óta kifejtett munkájáról. A város és a város környéke települései közül most beszámoló kettő minden tekintetben magán viseli a főváros- közeliség jegyeit. Amint kiderült, ez nemcsak olyan tekintetben igaz, mint például a lakosságszám alakulása, a foglalkoztatás, a kommunális ellátással szemben támasztott igények és a tényleges lehetőségek közötti feszültség, hanem az állampolgár előtt kevésbé ismert területeken is, így a többi között a tanácsi apparátusban dolgozók fluktuációjában. Ami persze nem menti fel a településgazdát, de érzékelteti helyzete bonyolultságát, hiszen Taksonyban például a szakigazgatás vezetője, a végrehajtó bizottság titkára a beszámolási időszakban háromszor cserélődött ki. Kellő figyelmet kapott a testületi ülésen azoknak az erőfeszítéseknek a sora, amelyekkel a tanácsok az érintett településeken a lakosság alapellátását megtartották az elért színvonalon az egyre nehezebb gazdálkodási feltételek ellenére is, sőt némely tekintetben sikerült szerény javulást elérniük. Ez utóbbit jelzik több más mellett az olyan tények, mint a szigetszentmik- lósi általános iskolai tantermek számának növekedése (tizenöttel van több ma. mint volt 1984-ben), Halásztelken az úthálózat korszerűsítésére fordított megkülönböztetett figyelem, Taksonyban a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányának az emelkedése. Természetesnek kell tartanunk ugyanakkor az eltéréseket is az ellátottság egyes területein, hiszen amíg például Taksonyban megfelelő a kereskedelmi hálózat, addig Halásztelken sok ok van a jogos kritikára. Nemcsak az ellátottságban, hanem a tanácsi munka különböző területein is hasonlóak a fények és az árnyak váltakozásai. A megyei tanács dijakat, s az egyéb ügyek sorában úgy határozott, hogy az alkoholizmus ellenes bizottságot — feladatkörének bővítésével — átalakítja megyei egészségvédelmi tanáccsá. A továbbiakban a napirendnek a három településsel, valamint a tanácsi vállalatokkal összefüggő részét ismertetjük részletesen. végrehajtó bizottsága ugyanis a beszámoltatást elsősorban arra használja fel, hogy képet alkothasson az éppen napirenden szereplő települések tanácsi testületéinek, szakigazgatási szerveinek tevékenységéről, lakossági kapcsolatairól. Ilyen nézőpontból megítélve, kétségtelenül a városban találhatta a legmagasabb színvonalú munkát a testület. Érdekes vonása ugyanakkor a szak- igazgatási tevékenységnek — és erre, mint a belső tartalékok egyik fontos forrására hívta fel a figyelmet a vita — a házon belüli, azaz az egy szakigazgatási szervezeten belüli lényeges színvonalkülönbség. Szigetszentmiklóson például megbízható az építéshatósági tevékenység, ugyanakkor sok a javítanivaló a kereskedelmi és iparhatósági ügyintézésnél. Taksonyban ugyanígy tanúi lehetünk a szakigazgatáson belüli egyenetlen színvonalnak, Halásztelken szintén, azaz indokolt volnt a megyei testület tagjainak a véleménye: az egy-egy szakterületen dolgozók hozzáTizenegy tanácsi felügyelet alá tartozó vállalat és huszonöt költségvetési üzem tavalyi tevékenységéről szólt az a számadás, amelyet tegnapi ülésén szintén megtárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A legfőbb jellemzőket tekintve az összkép nem rossz. Ezek a gazdálkodó szervezetek nagy többségükben megfeleltek a velük szemben támasztott követelményeknek. Ezek a követelmények nemcsak szigorodnak, hanem lényegesen változnak is, azaz, ahol nem képesek ennek követésére, a feltételekhez való igazodásra, ott a következményeket is viselni kell. Ez utóbbit illusztrálja a solymári költségvetési üzem sorsa. Itt a gazdaságtalan vállalkozások, továbbá más hiányosságok oda vezettek, hogy az alapító tanács a céget jogutód nélkül felszámolta. A tájékozódás keretén belül a megyei testület tagjai képet kaphattak arról a mind erőteljesebben észlelhető irányzatról, amelynek lényege a harminchat szervezet differenciálódó helyzete, a kiemelkedően tevékenykedők és a mindinkább lemaradók közötti távolság növekedése. A cégen belüli tevékenységnek és a szabályozás változásának egyaránt szerepe volt abban, hogy a tizenegy tanácsi vállalatnál ugyan majdnem kilenc százalékkal növekedett 1986-hoz mérten az árbevétel, a nyereség azonban számottevő mértékben visszaesett. Ez figyelmeztető folyamat, hiszen a gazdálkodási feltételek könnyebbé válására egyhamar nem lehet számítani. Ebből következően ott, ahol nem tudják az eredményromlást — rugalmas és gyors igazodással, egyebek között a vállalkozási készség fokozásával, a gazdaságtalan tevékenységek felszámolásával — megállítani, szinte törvényszerűen számolni kell a szervezet meglétéértése, lelkiismeretessége tetemes eltéréseket hozhat létre a lakossági ügyintézés egyes területei között. Ezeknek az eltéréseknek tanúi lehetünk akkor is, amikor a testületi munkát helyezzük nagyító alá. Azonos tapasztalat mind a három településen a testületi tagok egy részének a csekély aktivitása, amint az előterjesztések erősen váltakozó színvonala úgyszintén közös jellemző. Ha a testületi munka egyenetlen, akkor ennek nyomai vannak — és ezt példák seregéből ismerhette meg a végrehajtó bizottság — a lakossági kapcsolatokban éppúgy, mint a társadalmi munka eredményességében. A messzire gyűrűző hatások figyelmeztetnek tehát a kiválasztás fontosságára, a tanácstagok választókerületi tevékenységének a kiemelkedő jelentőségére. Érthető, ha a testület úgy foglalt állást, hogy mindhárom helyen erősíteni szükséges a testületi jelleget, a többi között a tanács munkabizottságainak fokozott aktivitásával is. A megyei tanács elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyek a három településen a lakosság ellátásának szerény javítására, a szakigazgatási munka fejlesztésére koncentrálódnak. Ugyancsak értékelte azokat az objektív nehézségeket, amelyek befolyásolják például a szakigazgatásban dolgozókkal szemben támasztott követelményeket. Ezek ismeretében is szükség van a testületek irányító szerepének a növelésére, a rendszeres ellenőrzés kereteinek a megteremtésére, a belső tartalékok feltárására. nek megkérdőjelezésével. Érzékelteti az eltérő magatartások lecsapódását a számszerűen mérhető eredményekben egyetlen hivatkozás is. Tavaly a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat megnégyszerezte a nyereségét, ugyanakkor Vácott, Gödöllőn a hasonló cégeknél szembetűnőnek bizonyult az eredményromlás. Lényegében hasonló folyamatok mennek végbe a költségvetési üzemek körében is. A nettó árbevétel tizenegy százalékos emelkedése 1986- hoz képest, valamint a tanácsi feladatok teljes körű ellátása jó eredményként könyvelhető el, csak éppen ezen belül is nagyon eltérő az egyes üzemek gazdálkodásának színvonala. Észre kell tehát venni — hangzott el az ülésen — az eltérő eredmények okait is, hiszen furcsa, ha az egyik költségvetési üzemnél a köztisztasági feladatokat szerény nyereséggel képesek ellátni, másutt viszont jelentős összeget fizetnek rá. Ami persze nemcsak erre az egyetlen tevékenységi körre igaz, hanem szinte mindegyikre. Ilyen eredői vannak annak a ténynek, hogy tavaly a költségvetési üzemek, 1986-hoz képest csupán 1,2 százalékkal tiidták nettó nyereségüket növelni. Valamennyi gazdálkodóra kiterjeszthető tapasztalat tehát a tavalyi eredmények tükrében az a felismerés, hogy csakis a rugalmas vállalkozási készség szavatolhatja a fennmaradást, a fejlődést mind a vállalatoknál, mind a költség- vetési üzemeknél. Erősíteni szükséges tehát az ilyen törekvéseket, s ahol kell, ott ennek a személyi feltételeit is meg kell teremteniük az alapító tanácsoknak, hiszen a vezetői alkalmasságot döntő mértékben az eredményesség tanúsíthatja. M. O. A menetrendet külön, jól láthatóan helyezték el a pályaudvaron (Csécsei Zoltán felvételei) Tizenhárom évvel az esküvő után Városban többen válnak A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített arról, hogy a 13 évvel ezelőtt alapított családoknak hogyan alakult az életük, hány gyermeket nevelnek, milyen lakás- körülmények között élnek, mi a folgalkozásuk. A vizsgálódás során csaknem 4500, 1974-ben házasságot kötött nőt kérdeztek meg, immár negyedik alkalommal. A felmérés szerint 13 év alatt az 1974-ben kötött házasságok 22,5 százaléka bomlott fel. Ez meglehetően magas arány, bár az elvált nők egy része időközben újra férjhez ment. A fővárosban minden harmadik, a vidéki városokban minden negyedik, a községekben viszont csak minden hatodik házasság ért véget válás miatt 13 év alatt. A legstabilabbak azok a házasságok, ahol a feleség háztartásbeli maradt, illetve ahol több gyermeket nevelnek. Tizenhárom évvel a házasságkötés után 100 család közül 58-ban kettő gyermeket, 21-ben egy gyermeket, 14-ben három gyermeket nevelnek. Négy vagy ennél több gyermek 100 család közül csak háromban van, gyermek nélkül pedig mindössze négy család él 100 közül. A megkérdezett családoknak 13 évvel ezelőtt 80 százaléka nem rendelkezett önálló otthonnal. Döntő többségük családtagként szülőkkel, rokonokkal élt együtt. Hat évvel a házasságkötés után a családok 71 százaléka, 13 év után pedig már valamennyi megkérdezett család önálló lakásban élt. Minden területen törekedni kell a belső tartalékok hasznosítására A gazdálkodó szervezetek körében érzékelhető a differenciálódás
