Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-26 / 125. szám

2 1988. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK Az amerikai elnök elindult a csúcsra Rekord a találkzzóktörténetében A szovjet—amerikai kap­csolatok hosszú távú javulá­sát várja a moszkvai csúcs- találkozótól Reagan amerikai elnök. Az elnök szerdán, he­lyi idő szerint a reggeli órák­ban indult Washingtonból Európába, a moszkvai csúcs- találkozóra, egy háromnapos helsinki megálló közbeiktatá­sával. „Első találkozónk óta na­gyon nagy utat tettünk meg” — jelentette ki a Fehér Ház épülete előtt rendezett ünne­pélyes búcsúztatáson Reagan. „Nem számítok arra, hogy a kapcsolatok további javítá­sa, a problémák megoldása könnyű munka lesz” — jelen­tette ki Reagan a búcsúztatá­sára összegyűlt közönségnek, zuhogó esőben. A mintegy másfél ezer főnyi tömegben ott volt az amerikai kormány több tagja, Reagan számos ve­zető munkatársa, a kongresz- szus sok vezetője is. Jelen volt a Szovjetunió washing­toni nagykövete, Jurij Dubi- nyin is. Az ünnepség alatt a hadi­tengerészeti légierő műrepülő egysége díszkötelékben szállt át a Fehér Ház fölött. Az el­nök azt hangoztatta, hogy a két ország között „továbbra is mélyreható különbségek vannak”, de „mindkét oldalon emberek élnek, s így együtt dolgozhatunk a béke érdeké­ben”. A várható tárgyalásokról az amerikai elnök kijelentette, hogy a jövő feladataira kíván összpontosítani Mihail Corba- csovval Moszkvában. „Még sokat kell tennünk” — han­goztatta, leszögezve, hogy az egyik legfontosabb cél a ha­dászati fegyverek ötvenszáza­lékos csökkentéséről kötendő szerződés előmozdítása. Az amerikai elnök szerint Moszk­vában előre lehet lépni a re­gionális válságok megoldásá­nak elősegítésa .térért tVt.'VSíKli közül kiemelte áz Afrika déli részén kialakult helyzet ren­dezését és az Irak és Irán között dúló háború problémá­ját. Az angolai—namíbiai vál­ságról szólva kijelentette: kérni fogja a Szovjetuniót a rendezésben való közreműkö­désre, s ugyancsak segítséget kér az etiópiai éhínség kö­vetkezményeinek megoldásá­hoz. Jelezte, hogy tárgyalni kíván a kozel-keléti helyzet­ről is. Az amerikai elnök egy na­pot pihenéssel tölt Helsinki­ben, hogy a Washington és Moszkva közötti nyolcórás időkülönbséget áthidalja. Rea­gan vasárnap érkezik Helsin­kiből Moszkvába. Az amerikai elnököt népes szakértői kül­döttség kíséri el. A hivatalos kíséret, a tárgyaló küldöttsé­gek és a látogatás technikai feladatait biztosító személyzet létszáma mintegy 300. Elkíséri őt a szovjet fővárosba 300 amerikai újságíró is. A nagy amerikai televíziós hálózatok a hét'végén Moszkvából sugá­rozzák főbb híradásaikat. Máris igen sok riportot, tudó­sítást közölnek a Szovjetunió­ról. Az elmúlt napokban az amerikai tudósítóknak mód­juk volt ellátogatni a bajko- nuri űrrepülőtérre, a szovjet hadsereg egyik egységének ki­képző központjába, és több más — korábban számukra zárt — intézménybe. Reagan személyében 14 év óta először jár majd ameri­kai elnök a Szovjetunióban. Reagan és Gorbacsov moszk­vai találkozója egyúttal a szovjet—amerikai csúcstalál­kozók történetében sajátos re­kordot is jelent: eddig még egyetlen amerikai elnök sem találkozott három év alatt négy alkalommal szovjet ve­zetővel. Nemzetközi sajtóértekezlet Felkészültek a lázadók ellen A szovjet hadsereg Afga­nisztánban 1988. május elejéig 13 310 halottat vesztett, a se­besültek száma 35 478 és 311 személy tűnt el nyomtalanul — jelentette be szerdán nem­zetközi sajtóértekezleten Moszkvában Alekszej Lizi- csev hadseregtábomok, a szov­jet hadsereg és haditengeré­szet politikai főcsoportfőnöke. Utalt arra, hogy az eltűntek között tartják számon a fog­ságba esett, külföldre került katonákat is, s közölte, min­dent megtesznek mielőbbi ha­zatérésükért. Lizicsev bejelentette, hogy május 25-ig 9500 szovjet tiszt és katona tért haza Afganisz­tánból, s csaknem ezer harc­járművet vontak ki. A kivo­nás első három hónapjában a szovjet csapatok fele tér visz- szá hazájába, s p teljes -k'vo- :ffás február 15-én fejeződik be. Az egységek korábbi ál­lomáshelyükre térnek- vissza, de lesznek olyan alakulatok is, amelyeket feloszlatnak. A főcsoportfőnök hangsú­lyozta, hogy szovjet részről szigorúan tartják magukat a kivonás menetrendjéhez, s ezt a lázadók akciói sem zavar­hatják meg: a menetútvona­lakat megfelelően biztosítják a szovjet és az afgán egysé­gek. Lizicsev utalt árra, hogy az afgán hadsereg jelentősen megerősödött, s most térítés nélkül rendelkezésére bocsát­ják a szovjet alakulatok ál­tal épített laktanyákat, más létesítményeket. A moszkvai sajtóértekezle­ten Julij Voroncov első kül­ügyminiszter-helyettes a gen­fi megállapodások politikai jelentőségét, az afganisztáni rendezés nemzetközi hatásait elemezte. Emlékeztetett, hogy a világon mindenütt kedve­zően fogadták a kormányok a megoldást, egyedül a pesavari hétpárti ellenzéki szövetség utasította el. Szavai szerint az afgán és a szovjet fél pon­tosan teljesíti vállalt kötele­zettségeit, az ENSZ-megfigye- lők minden lehetőséget meg­kapnak az ellenőrzéshez. Mindez nem mondható el a pakisztáni félről. Az együttműködés új formái (Folytatás az l. oldalról.) építi, összhangban a GATT rendelkezéseivel. Nemzetközi kérdéseket érint­ve Grósz Károly többek kö­zött hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben hazánk mind nagyobb figyelemmel fordul az ázsiai kontinens felé, amelynek jelentősége rendkí­vül megnőtt. Magyarorszag szélesíti politikai, gazdasági kapcsolatait a térség országai­val. A magyar—thaiföldi kap­csolatokat a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a diplo­máciai kapcsolatok felvétele óta az államközi kontaktusok jól fejlődtek, rendszeressé váltak a magas szintű érint­kezések, például a törvény­hozó testületek közötti elnöki szintű találkozók. Thaiföld gyors ütemű gazda­sági fejlődése, gazdaságának modernizálása új lehetősége­ket kínál az együttműködés bővítésére. Ugyanakkor a gazdasági-kereskedelmi kap­csolatok még jelentősen elma­radnak a lehetőségektől. Ezzel kapcsolatban mindkét fél rá­mutatott annak jelentőségére, hogy a thaiföldi miniszterel­nök kíséretében számos üzlet­ember érkezett, akik tárgyal­ni kívánnak magyar partne­reikkel és remélhetőleg az együttműködés új lehetőségeit tárják föl. Magyar részről hangsúlyozták a készséget a korszerű együttműködési for­mák kialakítására, például vegyesvállalatok létrehozására. Grósz Károly a plenáris tárgyaláson fölvetette, hogy a kapcsolatok szélesítését meg­könnyítené, ha thai részről enyhítenék a vízumrendelke­zéseket. Ezt a közelmúltban Várkonyi Péter külügymi­niszter bangkoki tárgyalásán már megemlítette thaiföldi partnerének. Magyar részről azt szeretnék, ria mielőbb po­zitívan bírálnák el ezt a ja­vaslatot Prem Tinszulanonda azt hangsúlyozta, hogy Thaiföld és Magyarország kapcsolatait nagyon jónak ítéli meg; az együttműködés mindkét or­szág hasznára válik. Az új te­rületek feltárásában, a koope­ráció fejlesztésében további lehetőségek kínálkoznak, ame­lyek kiaknázásához mindkét kormány a kölcsönös megér­tés és a bizalom légkörének fejlesztésével járulhat hozzá. Prem Tinszulanonda thai­földi hivatalos látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. CRÓSZ KÁROLY: Prem Tinszulanonda kísére­tének tagjai a plenáris meg­beszélések után külön tárgya­lásokat folytattak magyar partnereikkel. # Grósz Károly este díszva­csorát adott Prem Tinszula­nonda tiszteletére a Parla­mentben. Az eseményen meg­jelent a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető képviselője. A két kormányfő pohárkö­szöntőt mondott. Költsönös kapcsolatépítésért A látogatásnak — mondotta — különleges jelentőséget ad, hogy első alkalommal jár ha­zánkban a délkelet-ázsiai or­szág kormányfője. A kétoldalú kontaktusok alakulását áttekintve, a ma­gyar miniszterelnök leszögez­te: az 1973 óta, a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását kö­vetően lendületesen fejlődő együttműködést a szívélyesség és a növekvő kölcsönös meg­értés, valamint a mindkét fél számára gyümölcsöző kapcso­latépítés gazdagodása jellem­zi az élet számos területén. A kölcsönös érdekeken nyugvó magasabb szintű együttműkö­dés kialakítását nem akadá­lyozhatja a két ország föld­rajzi távolsága, illetve eltérő társadalmi rendszere. A fel­tételek adottak ahhoz, hogy a politikai, a gazdasági és a ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztésében gyorsabban halad­janak előre, alkalmazva az együttműködés fejlettebb for­máit. Ezzel összefüggésben magyar részről biztató jelnek tekintik, hogy a thaiföldi mi­niszterelnököt üzletemberek népes csoportja is elkísérte Magyarországra. Nemzetközi kérdéseket érint­ve Grósz Károly kiemelte: né­pünk örömmel fogadta a szov­jet-amerikai viszonyban ki­bontakozó kedvező fejlemé­nyeket, a legfelsőbb szintű párbeszéd rendszeressé válá­sát. Történelmi jelentőségű eredménynek tekintjük a kö­zepes és a rövidebb hatótávol­ságú nukleáris rakéták felszá­molásáról született megegye­zést. Magyarország igyekszik aktívan részt vállalni a nem­zetközi élet lényeges politi­kai és gazdasági folyamatai­ból. A magyar gazdasági építő­munka főbb törekvéseit is­mertetve Grósz Károly hang­súlyozottan szólt arról, hogy a gazdasági, társadalmi moder­nizálás felgyorsításához és a hazánk előtt álló közvetlen gazdasági feladatok megoldá­sát szolgáló stabilizációs prog­ram megvalósításához új len­dületet adnak a napokban megtartott pártértekezlet dön­tései. PREM TINSZULANONDA: Intenzívebb partneri viszonyt Ez a fogadtatás tükrözi a két ország egymás iránti őszinte jó szándékát és ba­rátságát — hangsúlyozta. DUKAKIS massachussettsi kormányzót februárban a New Hampshire-i előválasz­tás előtt, még a „hét törpe egyikének” nevezte az ameri­kai sajtó. A kommentátorok így jelezték, hogy a demokra­ta párt hét elnökjelöltjének ne­ve országosan annyira isme­retlen, hogy egyiküknek sincs a leghalványabb esélye sem arra, hogy a novemberi vá­lasztáson eredményesen vállal­ja a kihívó szerepét a repub­likánus párttal szemben a Fe- hár Ház meghódítására. Az akkori közvélemény-kutatások tanúsága szerint a „hét törpe” egyike sem érte el még a 20 százalékot sem Bush alelnök- kel szemben. Ugyanígy alul­maradtak, az akkor még ver­senyben levő, másik jelentős­nek számító köztársaság párti jelölt, Dole szenátor ellené- lsen. Az előválasztások zömén túl, a múlt héten egy közvéle­mény-kutatás azután meglepő eredményt hozott. Kimutatta, hogy ha akkor tartották vol­na meg a választást, Dukakis, demokrata párti jelöltségre pá­lyázó politikus több szavaza­tot kapott öolna, mint Bush alelnök, aki az eddigi próba­szavazások során már annyi küldött támogatását nyerte meg, hogy tulajdonképpen joggal tekintheti magát a re­publikánus párt elnökjelöltjé­nek a novemberi voksolásra. (Mint már többször megírtuk ezeken a hasábokon, az a po­litikus pályázhat eredménye­sen a republikánus, illetve a köztársasági párt elnökjelölt­ségére, aki az egyes amerikai államokban megtartott próba­szavazásokon elnyeri a legtöbb szavazatot. Ezeken az elővá­lasztásokon ugyanis megvá­lasztják a küldötteket az el­nökjelölő gyűlésre, s a dele­gátusoknak ott, a szavazás el­ső menetében, arra a politi­kusra kell adni voksukat, aki­nek támogatására választón megbízatást adtak. Rushnal már sokkal több küldötte van mint amennyi a republikánus \JE6YZET Novemberben tényleg így szavaznának? Dukakis a faji megkülönböz­tetés miatt hevesen bírálta a pretoriai kormányt. Azt ígér­te, hogy megválasztása esetén a Fehér Ház gyökeresen vál­toztat a Botha-kormány irán­ti jelenlegi támogató politikán, s ehelyett a gazdasági szank­ciók útjára lép a dél-afrikai fehér kisebbség ellen, ha az továbbra is a jogfosztottság állapotában tartja országa többségi fekete lakosságát. Kétségtelen, hogy ezek a meg­nyilatkozások kedvező vissz­hangra találtak az Egyesült Államok jelentős számú feke­te bőrű állampolgára körében. Dukakis kortesei megkérdő­jelezték Bush alkalmasságát arra, hogy jól betölthesse az Egyesült Államok elnöki tisz­tét. Azt hirdették az alelnök- ről, hogy „nincs megfelelő markáns politikai arculata.”. Kiváló hivatalnok ugyan, olyan, aki akár a diplomáciai pályán, akár a CIA élén, akár alelnökként megfelelően mun­kálkodott. De mindig szükség volt arra, hogy valahonnan utasításokat kapjon. Tehát hi­ba volna, ha ő kerülne a ha­talom csúcsára, a döntéshozó gépezet élére az Egyesült Ál­lamokban. Kihasználták azt is, hogy Bush tudott az iráni titkos fegyverszállításokról, hiszen ezt maga is elismerte. Azt azonban megkérdőjelezik — ha egyelőre még óvatos for­mában —, hogy nem volt tu­domása arról, hogy a kong­resszusi tilalom ellenére a fegyverekért kapott pénz egy részét a nicaraguai kontrák­nak folyósítják. Kommentáto­rok valószínűnek tartják, hogy ha erről van valamilyen tény­anyaguk, Dukakis kortesei en­nek nyilvánosságra hozatalá­val várnak a választási had­járat utolsó menetéig, hogy a botrány akkor robbanjon. BUSH KORTESEI igyekez­tek gyorsan felvenni a kesz­tyűt. A múlt héten először történt meg, hogy az alelnök elhatárolta magát, Reagan egyik kérdésben folytatott po­litikájától. Azt mondotta a kábítszerek elleni harcról mondott megnyilatkozásában, hogy ő, ha bekerül a Fehér Házba, nem tárgyal majd olyanokkal, akik hasznot húz­nak a kábítószer-csempészés­ből. Bush arra célzott, hogy egy amerikai bíróság vádat emelt Noriega panamai tábor­nok, az „ország erős embere” ellen, s Reagan miután boj­kottintézkedésekkel nem tud­ta távozásra kényszeríteni a közép-amerikai katonai veze­tőt, alkudozásokba bocsátko­zott vele. Bush hadjáratának irányítói igyekeznek feldicsér­ni „döntéshozó képességét” is és befolyásoló szerepét az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalának kialakításában. A republikánus tábor arra számít, hogy a vasárnap kez­dődő moszkvai csúcstalálkozó ■ eredményei azt sugalmazzák majd a választóknak, hogy a vezetés folyamatosságára adja novemberben voksát. Azt vár­ják, hogy meg lehet majd győzni az amerikai közvéle­ményt: az a párt, amely­nek kormányzása idején sike­rült megkötnie a kettős raké­taszerződést és előrehaladást elérni a hadászati támadó fegyverek ötvenszázalékos csökkentését előíró magállapo­dástervezetben, a legjobban hivatott arra, hogy ismét el­nököt adjon az országnak. S ezek olyan érvek, amelyek az elkövetkező hónapokban bizo­nyára sok amerikait elgondol­kodtatnak, s bizonyára - éles vitát keltenek a Fehér Ház meghódításáért versengők kö­zött. Arkus István akik jól ismerik az ilyen had­járatok minden propagandafo­gását. Ugyanazt a receptet al­kalmazzák, amit az 1980-as választási hadjáratban Reagan kampánymenedzserei használ­tak. Az Egyesült Álamok mai elnöke akkor Kalifornia kor­mányzója volt. Kortesvezérei sötét színekkel ecsetelték azo­kat az állapotokat, amikor Reagan átvette az állam kor­mányzását, s népszerűsítették azóta elért eredményeit. Azt hirdették, hogy Kalifornia egyik mintaállamává változott az országnak, s ilyen rende­zett, harmonikus körülmények következnek be az Egyesült Államok egészében, ha a re­publikánus jelöltet bejuttatják a Fehér Házba. Ez a kortes- kedés akkor be is vált. Du­kakis hívei most Massachu­setts állam viszonylatában próbálják megismételni ezt. amikor a kormányzó helyi si­kereinek nagy reklámot csap­nak. TÚL EZEN telitalálat volt, amikor Dukakis-kortesek a Reagan-kormányzat bírálatá­ban a kábítószerek elleni küz­delem nem eléggé erélyes és hatásos folytatása miatt vetet­ték be hadjáratuk „nehéztü­zérségét”. Dukakis azt ígérte, hogy ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, vaskézzel lép fel a kábítószer-csempészés, a drogokkal való sötét üzletelés és az ennek nyomában járó bűnözés ellen. Az amerikai társadalmat ma rendkívül foglalkoztatja ez a probléma és a massachussettsi kormány­zó fellépése jelentősen emel­te népszerűségi indexét. Ami ■ a külpolitikát illeti, Az immár több évtizedes múltra visszatekintő magyar reformintézkedéseket méltatva elmondta: Thaiföld népe is fi­gyelemmel kíséri a magyar kormánynak azokat a törekvé­seit, amelyek a gazdaság szerkezeti korszerűsítésére, il­letve nyitott politikai rendszer kialakulására irányulnak. Thaiföldi részről teljes meg­értéssel fogadják és támogat­ják az erőfeszítéseket, ame­lyek célja, hogy intenzívebb és tartalmasabb gazdasági part­neri viszonyt építsenek ki más földrajzi térségek országaival is. A kontaktusok biztató, fejlő­dését áttekintve Prem Tinszu­lanonda meggyőződését fejezte ki, hogy a különböző politi­kai-ideológiai felfogást valló, és eltérő gazdasági rendszerű országok képesek együttmű­ködni egymás javulását és boldogulását szolgálva. Ezzel kapcsolatban reményét fejez­te ki, hogy a küldöttség mos­tani látogatása megadja a to­vábbi lendületet a két ország közötti kapcsolatok már ma is kedvező irányú fejlődéséhez. Ezt elősegítheti, hogy a thai­földi miniszterelnök kíséreté­ben a kormány és a magán- szektor számos képviselője ér­kezett Magyarországra. A nemzetközi helyzet fejle­ményeit értékelve a minisz­terelnök megelégedéssel szólt arról, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokban csökkent a fe­szültség, s a leszerelés fontos állomásaként említette a kö­zepes és a rövidebb hatótá­volságú nukleáris fegyverek­ről létrejött szerződést. Han­goztatta : az Afganisztánról szóló genfi megállapodások aláírása is előrehaladást je­lent a helyi válsággócok kér­désében, és kedvező hatással lehet más regionális problé­mák rendezését szolgáló erő­feszítésekre. A gazdasági kérdések mel­lett a miniszterelnök szólt a délkelet-ázsiai nemzetek tár­sulásának politikai céljairól is, hangsúlyozva, hogy az ASEAN a régió békéjének és biztonságának helyreállítására törekszik, hogy Délkelet- Ázsiát a béke, a szabadság és a semlegesség övezetévé ala­kítsa. párt hivatalos elnökjelöltségé­nek biztosítására szükséges, s így a hátralevő előválasz­tásokat már csak amolyan „sétagáloppnak” tekintheti. Dukakis • is mind biztosabb le­het abban, hogy őt választ­ják meg a demokrata párti konvención a hivatalos elnök­jelöltnek.) AZ ELŐREJELZÉSEK sze­. rint tehát — hacsak valami egészen váratlan dolog nem történik — a köztársaság párti Bushnak kell majd megmér­. kőznie a demokrata párti Du- kakisszal azért, hogy melyi­kük nyeri meg a szavazók bizalmát, s vonülhat be majd ezek után jövő januárban a washingtoni Fehér Házba. Visszatérve a cikkünk elején említett meglepő közvélemény­kutatásra, a londoni rádió washingtoni tudósítója megje­gyezte, hogy az a politikus, akit ilyenkor májusban győz­tesnek mutattak a felmérések, valóban novemberben meg is nyerte a választást. De sie­tett azt is hozzátenni, hogy a mai világban persze annyi minden rendhagyó módon tör­ténik, oly sok elképzelés dől meg, hogy természetesen csak akkor, amikor a két jelölt vá­lasztási hadjárata a finis felé közeledik, lehet majd meg­bízható előrejelzést adni. Dukakis a „hét törpe egyi­kéből” nem véletlenül vált olyan politikussá, aki esélye­sen pályázhat pártja elnök­jelöltségére, sőt esetleg a Fe­hér Ház meghódítására is. Választási kampányát egy te­hetséges „agytröszt” irányítja, amely elsősorban massachus­settsi kortesvezérekből áll,

Next

/
Oldalképek
Tartalom