Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-16 / 115. szám

Oktat a filmrendező Forgatás a babati erdőkben Végre sikerült ismét talál­koznom Hárs Mihály Balázs Béla-díjas filmrendezővel. Ér­dekes ember, maga írja a for­gatókönyvet, rendez, és vágja is a filmet. Számos filmjének forgatásáról volt alkalmam beszámolni, sőt a Lutra be­mutató díszelőadásának is résztvevője voltam. Hárs Mi­hályt a MAFILM Népszerű Tudományos Stúdiójának gö­döllői telepén és az Agrártu­dományi Egyetem falai között lehet megtalálni. Mi késztet­te arra, hogy erejét megoszt­va két munkát lásson el? Ezt kérdeztem tőle először. — Köztudomású, hogy a filmszakma az utóbbi időben gazdaságilag és szervezetileg is nehéz helyzetbe került, ami a telepre is kihatott. A Lutra óta újabb természetfilm for­gatása nem volt, így a telep technikai továbbfejlesztése is szünetel. Maga az a tény is nagy eredménynek számít, hogy az állatok többségét tar­tani tudják, és a telep állagát is meg tudták, tudják óvni. Sőt, éppen ezekben a napok­ban kezdődik egy film készí­tése, melynek témája a vidra­nász, de többről van szó. Ta­lán nem is túlzás, ha azt mondjuk, a szerelemről szól a film, Lutra visszatér? Terveink között szerepel a Lutra folytatása, Lutra visz- szatér címmel egy egész es­tét betöltő film. Továbbá tizenhárom részes, egyenként 4-5 perces állatmese-soroza- tot, amelynek érdekességét az adná, hogy a meséket élő ál­latok produkálnák. Ez bizto­san keresett lenne a nemzet­közi filmpiacon is. Ilyen soro­zatról nincs tudomásunk. Ezekre sajnos még nincs anya­gi fedezet — Mi a feladata egy film­rendezőnek az Agrártudomá­nyi Egyetemen? — Itt dolgozom, előrebocsá­tom, nem valami kényszerű­ségből, hanem felkérésre. Az igazsághoz tartozik, hogy ilyen elfoglaltságra nem gondoltam. Az egyetem megkeresett a régóta fennálló kapcsolat ré­vén. Abból indultak ki, hogy az egyetem arculatához közel áll a filmszakma. Oly régen dolgozom Gödöllőn, hogy már gödöllőinek tartom magam. Az egyetemen ismernek, filmjei­met szintén, melyek a termé­szet világát elevenítik fel. Több tucat Hárs-filmet őriz­nek a filmtárukban. Amatőr színvonal Az ajánlat két területre ter­jedt ki. Az egyik önmagában is nagyon érdekes feladat. Ügy szólt, hogy forgatókönyv­írással, videorendezéssel, vá­gással, hangosítással és az utó­munkákkal kapcsolatos tudni­valókat oktassa. Lényegében azt, amit 30 évig csinált. A másik feladat nagyobb léleg­zetű, az egyetem bemutatása videón. Az ajánlatokra több mint egy éve igent mondtam, azóta több előadásból álló so­rozaton vagyok túl, amelyet a résztvevő tanárok igen hasz­nosnak ítéltek, kérték folyta­tását. Három videofilm készült el, és ezekben a napokban fe­jezzük be a negyediket, mely­nek témája a zártkerti vad­disznótenyésztés. A felvételek zömében az egyetemhez tar­tozó tenyészhelyen, Babaion, és a hozzá tartozó erdőkben készült. Előrehaladott álla­potban van az egyetem múlt­Labdarúgás Mind kevesebb remény A GSC öregfiúk labdarúgó­együttese az őszi szerény tel­jesítmény után tavasszal még gyengébben szerepel. Egyre kevesebb a reményük arra, hogy elkerüljék a kieső zónát. A Pásztó és Vidéke Áfész szadai autóhontófa május 21-én, de. 9 órakor árverést tart Árverésre kerülnek: személygépkocsik, tehergépkocsik, UNK és VOLVO rakodógép, buszkarosszériák, UN 50-es rakodó, vontatható női- és férfíőltöző. Cím: Szada, Vasút u. 9. A Vasas külföldi szereplése miatt egy mérkőzésüket ké­sőbbre halasztották, de a maj­dani vendégeskedés sem ígér sok jót. A hónap első találkozóján a Volánbusz otthonában el­fogadható eredményt, 1-1-es döntetlent ért el a csapat. Legutóbb a vendég MTK ün­nepelhetett. Jó játékkal, biz­tosan verték 3-0-ra a gödöl­lői öregeket. Sajnálatos tény, hogy ez a különbség valós volt. ősszel a Hungária kör­úton még szoros eredményt harcolt ki a GSC, csak 3-2-re kapott ki. Ügy tűnik, most már nem tud lépést tartani a gödöllői gárda az élmezőnnyel, pedig korban azonos az évjárat. Tudásban sajnos mindig is előbbre voltak a riválisok. A mieinknél sokkal jobb játék­erőt felvonultató MTK ellen a következő csapat állt fel: Budai — Temesvári, Hegedűs, Rab P., Rab J., Kőszegi, Hu­szár, Kaiser, Rab L., Tamás, Zsigri. Csere: Jávorszki, Csonka, Pintér, Juhász. M. G. Régi könyvek vására A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat budapesti antikváriuma könyvvásárt rendez május 20-án, pénteken 9-től 18 óráig, és 21-én, szombaton, 9-től 15 óráig, a Gödöllői Művelődési Központban (Szabadság u, 6.), Vétel és eladás A MŰVELT NÉP KÖNYVTERJESZTŐ VALIALAT BUDAPESTI ANTIKVÁRIUMA Jó áron vásárolunk régi könyveket, sorozatokat, térképeket és metszeteket. Nagyobb tételeket a lakáson értékelünk,, és a szállításról gondoskodunk. ját és jelenét bemutató, sőt a jövő terveit is felvillantó vi­deofilm, melynek címe való­színűleg A mi egyetemünk lesz. Felvetődött bennem a gon­dolat, vajon Hárs Mihály ezüstös fejű rendező hogyan ítéli meg az egyetemi munka- körülményeket. Először is ne­gatívumokról szólt. A filmgyár felszereltsége, szakemberál­lománya természetesen nem vethető egybe az oktatási in­tézmény lehetőségeivel. Ezzel az első perctől tisztában volt, mégis nyomasztóan hatott rá a technikai felszereltség hé­zagossága, az amatőr színvo­nal. Olykor még az is felme­rült benne, hogy kell-e neki ez az egész, érdemes-e ennyi év után ismét valahol elölről kezdeni. Mindezt ellensúlyoz­ta az egyetem vezetőinek bi­zalma. Igénylik azt a tevé­kenységet, fontosnak tartják az egyetem életében, és ehhez személyesen a rektor, a kari dékánok és a professzorok, az egész tanszemélyzet minden szellemi segítséget megad. A gazdasági vezetés pedig törek­szik a fokozatos technikai fej­lesztésre. Ha jön a kábeltévé — Meg kell említeni azt is, hogy a velem dolgozó fiatal munkatársak nagy szorgalom­mal igyekeznek szakmai tudá­sukat fejleszteni. Örömmel ta­pasztalom, hogy rövid idő alatt az amatőr szintről már jelen­tősen felemelkedve tehetséges munkát adnak ki a kezükből. Végül egy nagyon fontos do­log, amiért ezt elvállaltam. Gödöllő az utóbbi időben rendkívül dinamikusan fejlő­dik. Korunkban elképzelhetet­len, egy ilyen fejlődő város ne jusson el a helyi kábelte­levízió igényéhez. Országunk városaiban egyre nő a helyi stúdiók száma. Nyilvánvaló, hogy az adott esetben a vá ros elkerülhetetlenül számít majd egy országosan jelentős szellemi intézmény, mint az egyetem támogatására. Továbbra is szeretném az egyetemi videózás fejlesztését elősegíteni, hogy a kezdeti időszakban a városnak képes legyen segíteni. Csiba József Mozi Végtelen történet. Színes magyarul beszélő NSZK—olasz mesefilm. 4 órakor. Kék villám. Színes, magya­rul beszélő amerikai film. és 8 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 115. SZÄM 1988. MÁJUS 16., HÉTFŐ Ilyen iskola lesz Szilasligeten? Jó sorrendben minden hasznosul 2 A Kerepestarcsai Tanács évek óta fontolgatja, kell iskola a szilasligeti részen vagy nem. Tavaly hatá­roztak, a döntés igenlő volt, s éppen ebben az időben lehetett nevezni a Magyar Televízió által meghirdetett Szebb, emberibb környezetért című környezetvédelmi pályázatra. A kettes számú iskola két tanára, Gaái Csa­ba és Saliai Sándor úgy döntött, pályáznak, mégpedig egy környezetvédelmi munkaiskola terveivel, az ottani munkával kapcsolatos elképzelésekkel. A többoldalas, alaposan előkészített pályázatot elfogadták, és a leg­jobbak között tartják most is számon. Hogy lesz-e valami ebből a még álomnak tűnő tervből, azt a tanács vezetői sem tud­ják. A tervek elkészítésére jelenleg van csaknem egymil­lió forintjuk, de a jövőről még nem tudnak nyilatkozni. A két lelkes, szabadidejében azóta is ezen dolgozó tanár így foglalta össze elképzelé­seik lényegét: — Arra gondoltunk, ha már iskolát kell építeni, miért ne lehetne ez egy úgynevezett ökoiskola. Nevelési központ, amely művelődési és szabad­idős szerepet is betöltene, hi­szen nincs a faluban ilyen. A nyári szünetben turistaszálló­ként működhetne, hiszen a Hungaroring megépülésével megnőtt a szállásigény a köz­ségben. Ha sikerül egész év­ben kihasználni, gazdaságo­sabbá tehető az üzemeltetése. Nem csak gyerekeknek Legfontosabb feladata a pe­dagógiai igények kielégítése. Emellett célja a munkára való nevelés, a sok, hazánkban is ismert negatív jelenség elleni tudatos küzdelem. Környezet- védelmi és egészségügyi kul­túránk alacsony színvonala már rákényszerít arra, hogy figyeljük a legfogékonyabb korosztály ilyen irányú neve­lésére. Ez az iskola, illetve ez a több szerepet betöltő léte­sítmény oktatna, gazdálkodna, konyhájával reformálná a táplálkozást, belső és külső környezetében egyaránt al­kalmazkodna a természetes formákhoz és anyagokhoz. Ki­használná a nap, a szél és a víz energiáját. Hasznosítaná a biogázokat és a fekáliát — — vezeti be a beszélgetést Gaál Csaba. Déli lejtésen — A kijelölt két hektáros terület enyhe déli lejtésű, fel­színét kiemelkedések és mé­lyedések tagolják, ez különö­sen alkalmassá teszi a bio- építészet elveinek követésére. Lekerekített vagy kagyló for­májával, részben földdel vagy növénnyel borított felszínével jól illeszkedne az épület a tájba, s a hőgazdálkodása is kedvező lenne. Az épület- együttes az iskolából, a tor­nacsarnokból és a gazdasági épületből állna. Az oktatási épülethez közelebb kell elhe­lyezni a gazdaságit, így köny- nyebb a fő- és melléktermé­kek szállítása a konyhába és a műhelyekbe. A legtávolabbi részen, a már meglévő kem­pinggel határos területen ta­lálható a sportudvar, amely felszíni adottságai révén egy­szerű szabadtéri színpaddá alakítható. Ezt a szülőkkel kö­zösen valósítanánk meg. — A külső környezet kiala­kításánál figyelembe kell ven­ni az uralkodó szél- és csa­padékirányt. Az épület elé fény- és hővisszaverő tavat tervezünk, s itt már át is tér­hetünk a tulajdonképpeni gaz­daságra, melyet iskolaszövet­kezet üzemeltetne. A kemizált mezőgazdasági üzem a bevitt Hévízgyörk Közösségteremtő indítás VASÁRNAP — ilyenre már régen volt példa — kevésnek bizonyult az ülőhely a hévíz- györki November 21. Művelő­dési Ház nagytermében, olyan sokan voltak kíváncsiak az intézmény öntevékeny művé­szeti csoportjainak a bemu­tatójára. — Számadás ez ar­ról — mondta Fodorné Gya­log Éva, a művelődési ház igazgatója —, hogy az elmúlt évadban mit sikerült elérni a jó szándékú, egymásra talált embereknek, akik önmaguk művelése mellett arra is vál­lalkoztak, hogy közösen te­remtett értékeiket másoknak is megmutatják. Miről adhattak számot a hévízgyörkiek ezen a vasár­napon? Igazságtalan dolog lenne a számonkérés, a múlt­nak a felemlegetése, ha ezt elmarasztalóan tennénk, de ha biztatásul idézzük a régi esztendőket, ezzel csak segít­hetjük a további munkát. Jamrik Lászlóval, a nagyköz­ségi közös tanács elnökével az előadás szünetében a kép­zőművészeti és fafaragó szak­kör kiállítását nézegettük, di­csértük Gádor András tanár és tanítványainak kimagas­lóan értékes teljesítményét, de közben arra is volt időnk, hogy elmondjuk: 1980-ban a Galga menti népművészeti fesztiválnak, amely a Galga völgyének nagy kulturális eseménye, amit ötévenként rendeznek meg, Hévízgyörk volt a legeredményesebb köz­sége, ami azt jelentette, hogy ők kapták a legtöbb nívódíjat. Nívódíjas lett az asszonykó­rus, a néptáncegyüttes, Ba- zsik Edit és Fercsik Anna énekkettőse, valamint Fercsik Mihályné régi Galga menti motívumokat őrző tizenkét személyes fehér hímzett asz­talterítője. Bankó János, az intézmény volt vezetője megjegyezte, hogy a Galgamácsán rendezett gálaműsor hangosítását a Varga Mihály által vezetett stúdiószakkör készítette. s még a falumúzeum udvarán lévő kútba is szereltek hang­szórót. A mostan! viszonyok — nyolc év telt el azóta — sze­rényebbek. Az igazgatónő kö­szöntőjét is alig lehetett hallani, mert nem volt han­gosítás. Akadt más kifogá­solnivaló is, de hát fogadjuk el Benei Ferenc tanácstag és Dem« Viktória vb-titkár biz­tatását: mindig előre kell nézni, nem a tegnap történte­ken keseregni. Így történt az elmúlt hó­napokban Hévízgyörkön, s ha most elégedett volt a közön­ség, ez azért történhetett, mert Fodornénak sikerült el­oszlatni a kétségeket, s olyan légkört tudott teremteni, hogy a vezetésével talpra áll­tak a csüggedők, a minden­ben kételkedők. A műsort az olyan sok si­kert elért asszonykórus kezd­te, őket a népi gyermekjá­tékcsoport Pünkösdölöje kö­vette. A színpadot ezután hét­nyolc éves gyerekek csoportja népesítette be. Fodor Mihály tanító gyermekszínjátszói Zelk Zoltán A három nyúl című verses meséjét mutat­ták be, és ezeknek a gyere­keknek a természetes játéka sokszor ragadtatta tapsra a közönséget. A Káré Gabriella által vezetett néptánccsoport alig egv-két hónapja szerveződött, ám a látottak mindenkit meggyőztek arról, hogy a hé- vízgyörki fiatalok is szeretik a táncot, s képesek a sok munkával járó próbákon együtt készülni egy-egy fellé­pésre. Nagy várakozás előzte meg a felnőtt színjátszók be­mutatkozását, akik Baranyi Ferenc Lónak vélt menyasz- szony című vásári komédiáját adták elő. Sikerük sokáig lesz beszédtéma a faluban. Ennyi volt — mondhatnánk —, de ide kívánkozik Babi- nyecz Jánosnénak, az egyik szülőnek a mondása, aki a kiállításon fia fafaragását mutatva újságolta, hogy asz­talosnak készül a gyerek, s az indítást biztosan Gódor tanár bácsitól kapta a szakkörben. AZT HISZEM, ez a lényege az öntevékeny művészeti cso­portokban végzett munkának. Indítást ad a szép keresésé­re, az érték megismerésére, önmagunk megvalósítására, a tehetségek kibontakozására, a napjainkban annyira hiányolt közösségek megteremtésére. F. M. ezer energiaegységből csupán egyet nyer vissza. A termé­szetes energiákat tudatosan hasznosító permakultúrás gaz­daság egy egység fejében több mint egyet nyer vissza — állítják a pályázók. — Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy követünk egy példát. Ha egy terület északi részén van a gyümölcsös, délebbre a ba­romfiéi növényházzal egybe­építve. majd a már említett tó, végül a zöldséges, akkor jó a sorrend és minden hasz­nosul. A baromfi az év nagy részét a gyümölcsösben tölti, növényt és rovart csipeget, s közben dúsítja a talajt. Az ólnak a növényházzal közös a légtere, kedvező a hőkiegyen­lítés, az oxigén-széndioxid gázcsere. A tó a sor folyamatában olyan szerepet tölt be, hogy a már alacsony szögben érke­ző napsugarakat bevetíti a növényházba, miközben ket­tejük között is érvényesül a hőkiegyenlítő szerep. A víz kacsáknak ad otthont, me­lyek ürülékét az algák, azo­kat pedig a halak fogyaszt­ják el. A zöldségesben a nö­vények kölcsönhatása és ta­lajtakarítása, valamint az egy­másra ható védőhatásénak ki­használásával folyik a gaz­dálkodás. Befogják a szelet — Az iskola környékét ős­honos és gyógynövények ven­nék körül, menedéket adva a madaraknak, rovaroknak. A szelet a gazdaság legmaga­sabb pontján hasznosítanánk, szivattyút üzemeltetve, vagy darálót hajtva. Az épületen belül készítenénk gyümölcs- leveket, tanítanánk népi mes­terségeket, vesszőfonást, szö­vést. Konyhánkban használ­nánk fel a megtermelt növé­nyeket. A többletet értékesí­tenénk, s ez jelentős bevételt jelentene az iskolának a nyá­ri hasznosítás mellett. Az oktatás mellett itt rá­vezetnénk a gyerekeket arra, hogy az ember a természetből él, s óvni, védeni kell, mert egyébként önmagunkat pusz­títjuk el. A fenti program még nem teljes, a végső kidolgozás szakemberekre vár, a döntés, hogy elkészül-e, a vezetők­re. A munka pedig az olyan megszállottakra, mint az a két tanár, aki ezt az ökoiskolát megálmodta. Árvái Magdolna A talajról A Gondolat Könyvkiadó Baráti Körének tagjai most kapták kézhez — kissé meg­késve — az idei kiadói prog­ramot. Ebből megtudhatjuk, hogy százhét könyv megjelen­tetését tervezik. Ezek között szerepel Füleky Györgynek, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem munkatársának dol­gozata Magyarország egyik legfontosabb természeti kin­cséről, a talajról. A szerző a Gondolat zsebkönyvek című sorozatban átfogóan vizsgálja a talaj keletkezését, felépíté­sét, tulajdonságait, a benne lezajló kémiai és biológiai folyamatokat, foglalkozik a talaj mikroorganizmusaival. Elemzi tápanyagforrás-szere- pét és ezzel összefüggésben a talajhibákat, valamint azok gyógymódját. Érdekes fejeze­tek a könyvben a talaj és a régészet, valamint a talaj és az egykori kultúrák kapcsola­tát bemutató részek. A szö­veget színes ábra- és fotó­anyag teszi szemléletesebbé. ISSN 0133—1057 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom