Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-02 / 79. szám

1588. ÁPRILIS 2„ SZOMBAT 11 Átadták az Ide! művészeti díjakat (Folytatás a 10. oldalról.) zőföldi Állami Erdő- és Vadgaz­daság . igazgatója; Sütő Ödön, a Balaton-nagybereki Állami Gazda­ság vezérigazgatója; Takács Lász­ló, a Somogyi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság vezérigazgatója. Megosztva a Veszprém Mégyei Tejipari Vállalat Hómán Kató Szocialista brigád tagjai közül: Kiss Józsefné, tejipari szakmun­kás, brigádvezető, Amment Ist­vánná betanított munkás, Kavlik Károlyné betanított munkás, Ke­resztesi Gáborné főművezető, Ré­vész Ferencné laboráns. Megosztva: dr. Barabás Zoltán akadémikus, a Gabonatermesztési Kutatóintézet tudományos főosz­tályvezetője, dr. Lásztity Radomir, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, dr. Szániel Imre, a Gabonater­mesztési Kutatóintézet nyugalma­zott főigazgatója. Dr. Grastyán Endre akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem élettani intézete igazgatója, dr. Adám György akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, dr. Katona Ferenc, a Szabadság-hegyi Gyermekgyógyintézet osztályveze­tő főorvosa, Széchy Tamás, a Központi Sportiskola úszó szakág­vezetője. Megosztva az Egressy Gábor Mű­szaki Szakközépiskola vezetői kol­lektívájának tagjai közül: Balázs László gyakorlati oktatásvezető. Méhész Lajos igazgató, Sztanó Tamásné általános igazgatóhe­lyettes. Dr. Szabadfalvi József, a Mis­kolci Herman Ottó Múzeum igaz­gatója. Megosztva a Számítástechnikai Kutatóintézet és Innovációs Köz­pont Mprolog teamje: dr. Dömölki Bálint tudományos igazgató, Far­kas Zsuzsanna programfejlesztő tudományos munkatárs, Futó Iván osztályvezető, Köves Péter a Meta- System SZÜV Rendszerfejlesztő Leányvállalat programozója, dr. Langer Tamás osztályvezető, Sámáné Tóth Edit osztályvezető, Szeredi Péter osztályvezető-helyet­tes. Dr. Kosáry Domokos akadémi­kus, az MTA Történettudományi Intézete tudományos tanácsadója, dr. Mátyás Antal, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egye­tem tanszékvezető egyetemi taná­ra. Megosztva: dr. Arvay János, a Központi Statisztikai Hivatal nyu­galmazott főosztályvezető-helyet­tese. Nyitrai Ferencné dr., a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Szilágyi György, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezető­je. Dr. Bartha Dénes, a Liszt Fe­renc Zenemyvészeti Főiskola nyu­galmazott' egyetemi tanára/'' dr. Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója. Megosztva: dr. Hardy Gyula akadémikus, a Műanyagipari Ku­tatóintézet igazgatója, dr. Markó László akadémikus, az MTA Mű­szaki-Kémiai Kutatóintézet igaz­gatója. Megosztva: dr. Fodor Lajos, a Budapesti Műszaki Egyetem rek­tora, dr. Gál Sándor, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára. KOSSUTH-BlJ Farkasdy Zoltán Ybl-tííjas épí­tészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Garas Dezső színművész, a Mafilm színésztársulata tagja, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Kovács Béla klarinét- művész, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola docense, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló mű­vésze, M.ándv Iván József Attilá­déi as író, Melocco Miklós szob­rászművész, a Magvar Népköztár­saság érdemes művésze, Szent- kuthy Miklós József Attila-díjas író, műfordító. Megosztva: Székely Gábor, a Katona József Színház igazgatója, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Zsámbéki Gábor, a Ka­tona József Színház művészeti ve­zetője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. Szirtes Adám, a Thália Színház nyugalmazott'színművésze, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló mű­vésze. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG kivalö művésze Berek Kati, a győri Kisfaludy Színház színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Czinke Ferenc grafikusművész, a Magyar Népköztársaság érde­mes művésze; Eck Imre, a Pécsi Balett Kossuth-díjas művészeti vezetője, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze; Gyarmathy Tihamér festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Hofi Géza, a Madách Színház színművésze, a Magyar Népköz­társaság érdemes művésze; Kaján Tibor, az Ü1 Tükör szerkesztősé­ge karikatüristája, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze; Kohut Magda, a Nemzeti Színház színművésze, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze; Ma­gyar József, a Magyar Mozi- és Videófilmgyár operatőr-rendezője, a Magyar Népköztársaság érde­mes művésze; Németh József fo­tóművész, a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze; Ober­frank Géza karmester, a Szegedi Nemzeti Színház fő-zeneigazgató­ja, a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze; Ránki György Kossuth-díjas zeneszerző, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes mű­vésze; Solti Gizella iparművész, a Magyar Népköztársaság érde­mes művésze; Sólyom Nagy Sán­dor, a Magyar Állami Operaház magánénekese, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze; Suka Sándor, a Nemzeti Színház színművésze, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze; Szán­tó Piroska Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művé­sze; Szó'nyi G. Sándor, a Magyar Televízió rendezője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Tordy Géza, a Vígszínház szín­művésze, a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze; Vass Éva, a Nemzeti Színház színmű­vésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE András Ferenc, a Magyar Film­gyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezője; Ascher Tamás, a Kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas főrendezője; An­tal Imre, a Magyar Televízió Er­kel Fercnc-díjas szerkcsztő-fő- munkatársa; Bakó József, a Nem­zeti Színház szcenikus-díszletter- vezője; Bálint András Jászai Ma­ri-díjas színművész, a Radnóti Miklós Színpad igazgatója; Ber- czcller Rezső szobrászművész; Bódv Irén Munkácsy Mihály-díjas textiltervező, iparművész; Czigány György, a Magyar Televízió Er­kel Ferenc-díjas főszerkesztőség- vezetője: Dohai Vilmos, a Magyar Rádió Jászai Mari-díjas vezető rendezője; Fábián Márta, az Or­szágos Filharmónia Liszt Ferenc- díjas cimbalomművésze; Ilosfalvy Róbert, a Magyar Állami Opera­ház Kossuth- és Liszt Ferenc- díjas magánénekese; Jánoskuti Márta, a Vígszínház Jászai Mari- díjas jelmeztervezője; Jászai Lász­ló, a Veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Karizs Béla. a Magyar Állami Ooeraház Liszt Ferenc-díjas ma­gánénekese ; Kézdy György, a Szolnoki Szigligeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze: Kincses Veronika, a Magyar Állami One- raház Kossuth- és Liszt Ferenc- díjas magánénekese; Kristóf Ist- \Tán, a Magyar Cirkusz és Varieté Jászai Mari-díjas artistája; Léner Péter, a Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház Jászai Mari-díias igazgatója, főrendező: Lóránt János Munkácsy Mihálv-díjas fes­tőművész; Mezei István, a Ma­gvar Televízió Balázs Béla-díjas főoperatőre; Miszlay István, a Nénszínház Jászai Mari-díias igaz­gató-rendezője; Oszter Sándor, a Nemzeti Színház Jászai Mari-dí­jas színművésze; Pajzs László Munkácsy Mihály-díjas festőmű­vész; Pápai Erzsi, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas szín­művésze; Sajdik Ferenc, a Ludas Matyi szerkesztősége Munkácsy Mihály-díjas karikaturistája; Sas Brenzportrék Érden Tegnap, Érden, a városi pártbizottság dísztermében fel­avatták Domonkos Béla szob­rászművész három dombormű­vét. A Marx, Engels és Lenin bronzportréinak elhelyezése alkalmából rendezett ünnep­ségen ott volt Méray Tibor, a városi pártbizottság első tit­kára és Mógor Béla tanácsel­nök is. Az eseményen dr. Lo­sonci Miklós művészettörté­nész méltatta az alkotásokat és az érdi képzőművész mun­kásságát. István, a Magyar Mozi- és Videö­filmgyár Balázs Béla-díjas film- rendezője; Sárai Tibor, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola nyugalmazott egyetemi tanára; Schmal Károly Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész; Si- mó Sándor, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas rende­zője; Szabály György, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc- díjas magántáncosa; Szakály Már­ta, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas színművésze; Szalay Ferenc Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Hódmezővásárhe­lyi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettese; Szatmári Ist­ván, a Vígszínház színművésze; Szenes Iván, a Vidám Színpad dramaturgja; Tóth József Balázs Béla-díjas fotóművész; Tóth Ti­bor Munkácsy Mihály-díjas ter­vező, a Kanizsa Bútorgyár mű­vészeti vezetője; Vajda László, a Katona József Színház Jászai Ma­ri-díjas színművésze; Wessely Fe­renc, a Magyar Szinkron és Vi­deó Vállalat Balázs Béla-díjas szinkronfilmrendezője. Kitüntetések a Vígadéban Pénteken a Pesti Vigadóban átadták az idei művészeti dí­jakat. Az eseményen megjelent Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának veze­tője is. A kitüntetetteket Köpeczi Béla művelődési miniszter köszöntötte. A most kitüntetett művészek — hangsúlyozta — munkájuk­kal, alkotásaikkal azt bizonyít­ják, hogy léteznek igazi érté­kek a művészetben, amelyekre érdemes felfigyelni, és azt a legszélesebb körben terjeszte­ni — mondotta többek között a miniszter, majd átadta a ki­tüntetéseket. JÁSZAI MARI-DlJ Barbinek Péter, a Kecskeméti Katona József Színház színművé­sze; Bencze Ilona, a Madách Színház színművésze; Csurka László, a Nemzeti Színház szín­művésze; Demjén Gyöngyvér, a Veszprémi Petőfi Színház szín­művésze; Fodor Tamás, a Szol­noki Szigligeti Színház főrende­zője; Ivánka Csaba, a Nemzeti Színház színművésze: Józsa Imre, a József Attila Színház színmű­vésze; Kalmár Tibor, a Vidám Színpad rendezője; Latabár Kál­mán, a Fővárosi Operett Színház színművésze; Meszléry Judit, a Szolnoki Szigligeti Színház szín­művésze; Sándor György humo- ralista; Spindler Béla, a Kapos­vári Csiky Gergely Színház szín­művésze; Szikora János, a Víg­színház rendezője; Szirtes Ági, a Katona József Színház színművé­sze: Turcsányi Erzsébet, az Ál­lami Bábszínház bábszínésze. JÓZSEF ATTILA-DÍJ Grezs^ Ferenc irodalqmtQrté- nész, a Kincskereső című lap fő- szerkesztője : Kis Pintér Imre kri­tikus. irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézete mun«* katársa; Rakovszky Zsuzsa költő, műfordító: Réz Pál irodalomtör­ténész, műfordító, a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője; Sik Csaba kritikus, a Móra Fe­renc Könyvkiadó főszerkesztője; Szász Imre író, műfordító, az Üj Tükör című lap rovatvezetője; Takács Zsuzsa költő, műfordító; Temesi Ferenc prózaíró; Vujicsics D. Sztoján irodalomtörténész, mű­fordító, az MTA Irodalomtudo­mányi Intézete munkatársa; Gion Nándor író. LISZT FERENC-DÍJ Amadinda ütőegyüttes: Fáoz Zoltán, Bojtos Károly, Sárkány Zsolt, Váczi Zoltán; Csavlek Etel­ka, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Ligeti András, a Magyar Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekara karmestere; Lovas Pál, a Pécsi Nemzeti Szín­ház magántáncosa: Misura Zsu­zsa, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Vikidál Gyula, a Rockszínkiáz színművésze; Volf Katalin, k Magyar Állami Opera­ház magántáncosa. ERKEL FERENC-DÍJ Fodor Géza, a Magyar Állami Operaház dramaturgja; Kerényi Miklós Gábor, a Fővárosi Ope­rett Színház rendezője; Lcgány Dezső zenetudós. BALÁZS BÉLA-DU Bachmann Gábor, a Magyar Filmgyártó Vállalat díszletterve­zője; Baló György, a Magyar Televízió szerkesztő-riportere; Gu­lyás Gyula, a Magyar Filmgyár­tó Vállalat rendezője; Gulyás Já­nos, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat rendező-operatőré; ifj. Jan- csó Miklós, a Magyar Filmgyár­tó Vállalat operatőre; Málnay Le­vente, a Magyar Televízió rende­zője; Schéry András, a Magyar Szinkron és Videó Vállalat dra­maturgja; Szabóky Zsolt fotó­művész; Szobolits Béla, a Ma­gyar Mozi- és Videófilmgyár ren­dezője; Xantus János, a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője; Vajda István, a Magyar Szinkron és Videó Vállalat rendezője. MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJ Attalai Gábor textilművész, az Idea Iparművészeti Vállalat ter­vezője; Bak Imre festőművész; Baranyay András grafikusművész; Galambos Tamás festőművész; Haraszty István szobrászművész; Hager Rítta textilművész; Hor­váth László keramikus, a Heren­di Porcelángyár tervezője: Jancsó Miklós ipari formatervező; Kiss György festő- és szobrászművész; Néray Katalin művészettörténész, a Műcsarnok igazgatója. Somogyi Győző grafikusművész; Varga De­zső restaurátör, a Magyar Kép­zőművészeti Főiskola Restaurátor­képző Intézete igazgatója. SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT KITÜNTETŐ JELVÉNY Gárdonyi Béla Tamás, a Du­nántúli Napló rovatvezetője, Med­ve Imola, a Magyar Hírláp mun­katársa; Vidor Zsuzsa, a Magyar Távirati Iroda képszerkesztője. ~k A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa hazánk felszabadulá­sának 43. évfordulója alkalmából, eredményes munkája elismerése­ként a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillag­rendje kitüntetést adományozta Vigh Tamásnak, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász- és éremművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló művészé­nek. a Magyar Képzőművészeti Főiskola nyugalmazott tanszékve­zető egyetemi tanárának. Szakmai elismerések A mezőgazdaság, az élelmi­szeripar, a íöldügy és az erdő- gazdálkodás területén kiemel­kedő munkát végző ágazati dolgozóknak pénteken, a MEM-ben kitüntetéseket adott át Váncsa Jenó mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Eötvös Loraiiu-uijban részesült Apró Attila, a Vépi Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző és Munkás­továbbképző Intézet igazgatója; Bálint János, az enyingi Vörös Hajnal Mgtsz elnöke; Deoreczeny István, a Kőbányai Sörgyár ve­zérigazgatója; Horváth Lajos, a Faiko Fakombinát vezérigazga­tó-helyettese és Novobáezky Iván, a Hajdúsági Agráripari Egye­sülés igazgatója és Zámbó Antal, a Lajta-Hansagi Állami Tangaz­daság igazgatója. Újhelyi Imre emlékérmet kapott Árva Karoly, a Gemenci Állami Erdő- és Yadgazdasag műszaki vezetője; Csipko Sándor, a keceli Szőlóiurt Mezőgazdasági Szakszö­vetkezet elnöke; Gémes Fal, a csingrád—bokrosi Kossuth Mgtsz elnöxe, Jeck Tibor, a nemesgu- lácsi Badacsony Mgtsz elnöke; Kovács János, a csór vasi Lenin Mgtsz elnöke; Kovács János, a Keszthelyi Agrártudományi Egye­lem tudományos munkatársa; iúarczali István, a Pápai Állami Gazdaság termelési igazgatóhe­lyettese; dr. Pallós István, a Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat igazgatója; Papp János, a Kertészeti és Élelmiszer­ipari Egyetem tanára, dékán; Papp József, az Orosházi Barom­fifeldolgozó Vállalat igazgatója és Sáfár György, a Pankotai Állami Gazdaság főmérnöke. Fasching Antal-emlékérmet ka­pott Dctrekói Ákos, a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karának tanszékvezető egyetemi tanára és Lukács Tibor, a Föld­mérési és Távérzékelési Intézet tudományos igazgatóhelyettese. Pénteken az Ipari Minisz­tériumban tartott ünnepségen Berecz frigyes ipari miniszter átadta az tiötvós Loránd- és Tótfalusi Kis Mi/clos-díjakat. Az iparban kifejtett eredményes munkásságukért, tudományos ku- tató-íejiesztó tevékenységükért Eötvös Lorand-díjat kaptak: Elek Imre, a tiajdu-ríihar Me­gyei Textili'eldolgozó Vállalat igaz­gatója; dr. Feher Erzsébet, a Hun­gária Müanyagxeldoigozó Vállalat vezérigazgatója; Fcreuczy Fái, a BME Híradástechnikai Intézetének egyetemi tanára; Fister Ferenc, a Videoton Elektronikai Vallalat műszaki főmérnöke; Goda Zoltán, az Apritogépgyár műszaki igazga­tóhelyettese; Háromszéki Fal, a Kner Nyomda vezérigazgatója; Koválik Károlyné, a Magyar Di­vat Intézet műszaki vezetője; Ku- czik István, az Agrikon Vállalat ve­zérigazgatója : ivíaczák József, a Finomszerei vénygyár gyáregység- vezetője; Maczó László, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatója; Szárny László, a Tisza Menti Vegyiművek igazgatója; dr. Sziklavári János, az OMFß nyugalmazott főosztály­vezetője; dr. Tóth Géza, a Székes- fehérvári Könnyűfémmű igazgató­ja; Valaska László, az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vál­lalat vezérigazgatója; Varga Al­bert, az. Oroszlányi Szénbányák vezérigazgatója; tír. Zöllner Gyula, a Szerves Vegyipari Fejlesztő Kö­zös Vállalat tudományos osztály- vezetője és Zsengellér István, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. Kiemelkedő tervezői és tipográ­fiai munkásságáért Tótfalusi Kis Miklós-díjban részesült Ginács László, a Szépirodalmi Könyvkiadó műszaki vezetője. Az ipari miniszter ugyancsak pénteken 15 iparvállalat negyven­kilenc iparművészének, illetve for­matervezőjének, gyártmányfejlesz­tőjének, illetve szakmai vezetőjé­nek átnyújtotta a formatervezési nívódijat. M mosom r ......— 0 mmmom w mmik hét híre emlékek haza Q Tudományos konferenciát rendezett az Or­szágos Béketanács Kozép-Európa küldetése címmel. @ Az Országos Családvédelmi Tanács a családsegítő központok tevékenységét tekintette át. @ A Haza­fias Népfront Országos Tanácsa gazdaságpolitikai bi­zottsága a népgazdasági tervek társadalmi vitáinak fejlesztéséről tárgyalt. ® A hét híre az is, hogy Szé­kesfehérvárott, a rácvárosi skanzenben kisiparos-em­lékházat nyitottak meg. Álmok házánaik is nevez­hetnénk egy-egy ilyen épüle­tet, ahol összegyűjtik azt, ami régen volt. S a hangsúly ar­ra jut, sajnos, hogy volt csu­pán és ma nincsen. Szeret­nénk visszaröptetni az idő­ben azt, ami feltámaszthatat- lamul elmúlt? Nem kezdünk reménytelen vállalkozásba! Óhajunk sincsen, nem hogy szándékunk a fésűs vakaró- gyalujának, a tűkészítő pon­tozójának, a cserzővarga k,al- lóhordójának, a hálókészítő börcfájának, a köitélverő csuszkójának, az olajütő kö- lyüjének a visszasírására. Amint ezer mást szintén re­ménytelen lenne sóhajtozva emlegetni, hiszen gyűjte­ményben, múzeumban, em­lékházban a helyük. Sóha- jos óhajtónk olyasmikre száll­nának le könnyű lepkeként, mint a mesterség magas fo­kú ismerete, a megbízhatóság, a készség a megrendelő igé­nyeinek . teljesítésére, . a szo­lid ár, a megtartott határ­idő, a jó minőség ... ami alapköve volt valamikor a kisiparnak. Valamikor, de mikor?! A körirat belső sora — „Sigil, Comitatus Pest, Pilis, Solt”— félreérthetetlenné teszi, az ok­mányon levő szöveg a haza mely tájára értendő. A vár­megye akkori legfőbb ura, Wesselényi Ferenc főispán volt kénytelen rátétetni a pe­csétnyomó ábráját a papírra. Vélhetően nem pusztán a hi­vatalosság, hanem a tekintély hangoztatása miatt folyamo­dott ehhez. Arról rendelke­zett ugyanis, ki mindenkit kell eltiltani mestersége gya­korlásától időlegesen vagy véglegesen, ha ... S mennyi lehetséges és elkövetett vé­tek már akkor. Akkor: 1664- ben ... Ügy látszik, vannak ügyek, dolgok, amikben ne­hezen mozdul előbbre a vi­lág, s ha mozdul is, vissza­visszahuppan gyakran oda, ahonnét feltápászkodott. Furcsa, mi több a be nem avato.ttríak egyenesen érthe­tetlen, miért papok voltak az első céhek megalapítói ha­zánkban a tizenharmadik század elején. A magyarázat egyszerű. Papi tisztük tudo­mánya mellé elsajátították más tudományokat is . képez- tetésük esztendeiben, azaz nemcsak a lelkek gondozását, hanem a tárgyi világ némely javának készítését, javítását is vállalták, gyakorolták. A kezdetek kezdete volt ez, a szabályozatlanul szabályos vi­lág, de mert örök emberi haj­lam a tiltások, a kizárások, a megkötöttségek, azaz a sza­bályok fabrikáiíása, nem kel­lett sokáig várni arra, hogy szabályok korlátái közé ke­rüljön az addig a maga út­ján haladó valóság a mester­ségek ügyében. Nagy Lajos királyunk 1376-ban írta alá a rendeletet, amely megszabta a céhek jogait és kötelessé­geit, egyben kötelezővé tette a céhbe állást. Mondhatni, ez gz első hazánkbéü iparfel­ügyeleti rendelet, de koránt­sem az egyetlen és utolsó a végeérhetetlenné növekvő sor­ban ... Mert mindenkor .túl­ságosan nagy figyelem övez­te, mit művelhet, műveljen a kisipar, ha elvek kimondá­sáról volt szó. A gyakorlattal azonban már sokkal keveseb­bet törődtek a hivatalok és a hivatalosok. Ezért panaszol­ják azután a ceglédi kádárok 1801-ben, semmiféle gyámolí- tás nem leand részükre a ha­tóságoktól, amikor a nyers­anyagok (a Ja) szállítóival hstí'akóznak ár és minőség ügyében ... Mintha a jelen­ről szólna a mese! Az a baj, hogy akkor sem volt és ma sem mese az ilyesfajta hada­kozás. Ami, a hozzá hason­lókkal egyetemben, aligha kab(hat) helyet az emlékek házában, hiszen annyi érde­kes eszköz, holmi mellett ki kíváncsi sárgult, foszló, nehe­zen kibetűzhető papírok szö­vegeire? Maradjanak azok maroknyi kutató fölfedezésre váró birtokai, holott, elkép­zelhető lenne, egy-egy szak­ma a maga erejéből létrehoz­ná írott és tárgyi múltja minél gazdagabb gyűjtemé­nyét, amint erre rengeteg a példa a világ sok táján, itt­hon azonban, furcsa módon, a ritka és bátortalan kezde­ményezésekre is az volt a válasz, minek?! Szép SZuVIJ elődünk, Bes­senyei György nagy tisztelet­tel szól A természet világa című, 1800-ban írt művében azokról, akiknek esze és ke­ze mívessé teszi munkájuk gyümölcsét. Veszedelmes vál­lalkozás lenne feleletet ke­resni arra a kérdésre, a me­gye 16 ezer főt megközelítő kisiparosából mennyien mí- vesci mesterségüknek. A ta­pasztalatok óvatosságra kész­tetnek bennünket. Megeshet­ne ugyanis,, hamarabb tel­nék meg a volt tál az emlékek háza, mint a fannal a jelen tarisznyája. M. O. Korszerűsödik a szénhidrogénipar Világbanki és hazai hitel A szénhidrogéniparban nagy teret szentelnek az üzemanya­gok korszerűsítésének. Növe­lik a magasabb oktánszámú és a csökkentett ólomtartal­mú vagy az ólommentes ben­zinek arányát, továbbá foly­tatják a gázolaj kéntartalmá­nak visszaszorítását, és az ed­diginél alacsonyabb dermedés­pontú dízel üzemanyag előál­lítását tervezik. A kínálat korszerűsítésének feltételeit a DKV új benzin­reformáló üzemének felépíté­sével kívánják megteremteni. Ehhez mintegy tízmilliárd fo­rintra és ezen belül majdnem 50 millió dollárra van szük­ség. Ennek egy részét világ­banki, a többit pedig hazai kölcsönnel kívánják fedezni. A beruházás várhatóan esz­közarányosán 21 százalékos nyereséget hoz, ám a bank­kölcsönért fizetendő 16 száza­lékos kamat és az adó elviszi ezt a jövedelmet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom