Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

1988. Április is., péntek Aláírták Genfben a megállapodást (Folytatás az 1. oldalról.) szág életében. Ezt vegyes bi­zottság ellenőrizheti. Egy külön fejezetben, ame­lyet Afganisztánon és Pakisz­tánon kívül a megállapodások szavatosságát vállaló két nagy­hatalom tanúként szintén alá­írt, tisztázzák az egyes megál­lapodások egymással való szo­ros, szerves és kölcsönös kap­csolatát. Ebben fektették le: az af­ganisztáni—pakisztáni megál­lapodás május 15-én lép élet­be, ekkor kezdődik a külföldi csapatok fokozatos kivonása. Ezeknek a katonáknak a fele 1988. augusztus 15-én hagyja el az országot, az összes szov­jet katona kivonását kilenc hónapon belül fejezik be. In­tézkednek a megállapodások esetleges megsértésének ki­vizsgálásáról, az ENSZ ebben való közreműködéséről is. Az aláírási ünnepség végén Pérez de Cuellar rövid be­szédben hangsúlyozta az ok­mányok nagy jelentőségét a térség békéje és a nemzetközi közösség szempontjából. Szutös Mátyás prágai felszólalása A közös cé jegyében A szocialista országokban kibontakozó megújulási folya­mat, a kommunista pártok po­litikájában tapasztalható vál­tozás, a Szovjetunióban vég­bemenő átalakítás kedvező feltételeket teremt arra, hogy a kommunista mozgalom is­mét erőre kapjon. A közös cé­lok jegyében formálódik a kommunisták és más baloldali erők, haladó mozgalmak szö­vetsége és folytatódik, vissza­fordíthatatlanná vált a demok­ratizálódási folyamat a moz­galmon belül. A változások jegyében a Béke és szocializ­mus című elméleti folyóirat tevékenységét is meg kell újí­tani — hangoztatta a lap ju­bileumi prágai tanácskozásán, csütörtökön elmondott felszó­lalásában Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. Szűrös Mátyás hangsúlyoz­ta, a kommunista és munkás­pártok politikájának kedvezd változásával, a több szocia­lista országban kibontakozó mélyreható megújulási folya­mattal egyidejűleg növekedett a pártok önállósága, felelőssé­gük és kapcsolataikban egyre jobban kifejeződnek az együtt­működés korszerű elvei és for­mál. A közös célok jegyében formálódik a kommunisták és más baloldali erők, haladó mozgalmak szövetsége, vissza­fordíthatatlanná vált a demok­ratizálódási folyamat a moz­galmon belül. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, a létező szocia­lizmus — amelynek országai mélyreható társadalmi, gazda­sági, politikai átalakuláson mennek át vagy annak küszö­bén állnak — politikai szem­pontból hosszú idő óta nem volt ennyire ösztönző a kom­munista mozgalom számára. A változások legfontosabb össze- evője a Szovjetunióban kibon­takozó átalakítás. Szűrös Mátyás arról beszélt, a kommunista mozgalom ön­magában nem tudja megállí­tani a fegyverkezési hajszát és elhárítani az atomháború veszélyét, ezért keresni kell a szövetséget minden más, az emberiség fennmaradásáért fe­lelősséget érző politikai és tár­sadalmi erővel, párttal, moz­galommal. Utalt arra, a kom­munista és munkáspártok, il­letve baloldali mozgalmak és szervezetek tavalyi moszkvai találkozója egyértelműen be­bizonyította, hogy lehetséges az együttműködés a legkülön­bözőbb társadalmi és politikai erők között az emberiség lé­tét érintő kérdésekben. A KB-titkár beszélt a ma­gyarországi fejlődésről is, be­számolt arról, hogy az MSZMP társadalmi és gazdasági stabi­lizációs és kibontakozási prog­ramot dolgozott ki, a kormány pedig elkészítette munkater­vét. A májusi országos pártérte­kezletnek az lesz a feladata, hogy minél szélesebb össze­függéseket megvizsgálva gon­doskodjék a program tovább­fejlesztéséről és a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, a politikai intézményendszer mélyreható demokratizálásáról. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter csütörtökön az Afganisztánnal aláírt meg­állapodásokat úgy értékelte, mint amelyek nemcsak az ENSZ előremutató jellegű köz­vetítésének eredményét igazol­ják, hanem áz összes feleknek a békét és biztonságot szolgá­ló jó szándékát és kompro­misszumos készségét is. A szovjet ENSZ-képviseleten tartott sajtótájékoztatón han­goztatta, hogy a Szovjetunió a nemzetközi konfliktusokat újszerű gondolkodásmóddal közelíti meg, azokat politikai eszközökkel igyekszik megol­dani. Nagy szerepet tulajdoní­tott egyidejűleg az afganisztá­ni belső megbékélés kabuli hi­vatalos politikájának. Sevard­nadze méltányolta, hogy az Egyesült Államok fölvállalta: a megállapodások egyik szava- tolója lesz. Üdvözölte azt a tényt, hogy a megállapodá­sok véget vetnek az Afga­nisztán belügyeibe való külső beavatkozásnak. „A megálla­podások a jövőben az Afga­nisztán iránti szándékok őszin­teségének fokmérői lesznek" — mutatott rá. George Shultz amerikai kül­ügyminiszter a Nemzetek Pa­lotájában tartott sajtókonfe­renciáján szintén megemlítet­te a szovjet vezetés érdemeit a megállapodások létrejötté­ben. A szovjet csapatkivonás nagy jelentőségű ténye sze­rinte is megnyitja az utat az önrendelkezés szavatolásá­hoz, a népakarat valódi kinyil­vánításához. A hivatalban levő afganisztáni kormányt azon­ban Shultz ezúttal is törvény­telennek tüntette fel, olyan­nak, amelyet megítélése sze­rint nem óhajt az ország la­kossága. Ezért átmeneti kor­mány megalakítását szorgal­mazta. Shultz általában elégedetten szólt az amerikai—szovjet kap­csolatokban elért eredmények­ről, a gyakorlatias megköze­lítés hasznáról, az amerikai— szovjet közeledés folyamatá­nak tartós lendületéről. A re­gionális konfliktusok felszá­molásának további esélyeivel összefüggésben megemlítette Kambodzsát és Afrikát, s ró­luk szólva újra visszatért Af­ganisztán gazdasági újjáépíté­sének problémájára. A légikalózok letettek eredeti követeléseikről Tárgyalások a géprablókkal Kuvaltba szállították a két meggyilkolt katonatiszt holttestét, akiket az elmúlt napokban öltek meg a kuvaiti Boeing 747-es repülőgép elrablói Az algíri repülőtéren vesz­teglő elrabolt kuvaiti repülő­gépre csütörtökön este o légi kalózok felengedtek egy algé­riai orvost és két takarítót. A repülőtéri főépületből enni­valót vittek fel a Boeingra. Az esti órákban az APS al­gériai hírszolgálati iroda arról tájékoztatott, hogy a terroris­ták további két túszt szaba­don bocsátottak. Ezt a hírét az APS érdemi magyarázat nélkül kisvártatva visszavon­ta. A légi kalózok tehát még mindig 32 utast tartanak fog­va az elrabolt gépen, amelyet a terroristák hozzájárulásával még délelőtt a repülőtér szé­lére vontattak, hogy ne zavar­ja az Algírba érkező Kenneth Kaunda zambiai elnök foga­dását. A szerdai egyeztetések után csütörtökön csak a kora dél­utáni órákban kezdődtek új­ra a géprablók követeléseiről folytatott tárgyalások az algé­riai meghatalmazottak és az Algírban tartózkodó kuvaiti delegáció között. A nap fo­lyamán a kuvaiti Al-Vatajx, ■illetőleg az Abu Dzabl Ál- Ittihad lap azt a, hírt nyom­tatta ki, hogy a 'légi kalózok eredeti követelésükről már le­tettek, s hogy nem ragaszkod­nak a Kuvaitban fogva tar­tott tizenhét terrorista azon­nali szabadon bocsátásához. Állítólag megelégednek azzal, hogy saját szabad elvonulá­suk biztosítása mellett a ku­vaiti kormány csökkentse a tizenhét ember büntetését. (Közülük háromra halálbün­tetést mondtak ki). Egy magát megnevezni nem kívánó algé­riai tisztségviselő azonban ugyancsak csütörtökön jelen­tette ki azt, hogy a gyors be­fejezést a kuvaitiak „hajtha- tatlansága” akadályozza. Csütörtökön Kuvaitban nagy részvéttel eltemették azt a két kuvaiti állampolgárt, akit a géprablók gyilkoltak meg a ciprusi Larnaca re­pülőterén. Megszállt területek A Biztonsági Tanács rendkívüli ülése Rendkívüli ülést kezdett csütörtökön az ENSZ Bizton­sági Tanácsa az Izrael által megszállt területeken kiala­kult helyzetről. Az ülés összehívását a PFSZ, Libanon és az arab or­szágok csoportja kérte, mi­után Izrael kitoloncolt nyolc palesztint a megszállt terüle­tekről. A BT már több ülésen fog­lalkozott Ciszjordániával, ahol december óta folytatódnak a palesztinok tiltakozó akciói. A Biztonsági Tanács a deportá­lásokat a genfi konvenció megsértésének minősítette, és Javier Pérez de Cuellar fő­titkár is elítélte. Szó vjet—amerikai kereskedelem A kétoldalú kereskedelem fejlesztését szorgalmazó közös nyilatkozat, elfogadásával csü­törtökön Moszkvában befeje­ződött a szovjet—amerikai ke­reskedelmi vegyes bizottság X. ülésszaka. A szovjet kül­döttséget Alekszandr Kacsa- nov, a külgazdasági kapcsola­tok miniszterének első helyet­tese, az amerikait William Verity kereskedelmi miniszter vezette. A bizottság legközelebbi ülés­szakát jövőre Washingtonban tartják meg. Perzsa (Arab)-öböl Amerikai hadihajó futott aknára Öböl menti diplomáciai for­rások szerint csütörtökön ak­nára futott a Perzsa (Arab)- öbölben egy amerikai fregatt. Ilyesmi hetek óta először for­dult .elő-az, öböl vizein, S az el­ső eset, amelyben a károsult egy amerikai hadihajó. A Pentagon bejelentése megerősítette a robbanás té­nyét és okát. A Samuel B. Roberts nevű fregatt megsé­rült és a gépterembe víz ju­tott, de a hajót nem fenyegeti az elsüllyedés veszélye. A had­MIHAIL GORBACSOV a tegnapi genfi aláírási ünnep­ség előestéjén nem véletlenül hasonlította az afganisztáni rendezésről szóló szerződése­ket o tavaly Washingtonban megkötött rakétamegállapo- dáshoz. Mindkét dokumentum a realitások és a józan ész győzelme, s tükrözője annak az új gondolkodásmódnak, amelyre oly égetően szükség van manapság a nemzetközi problémák békés rendezésé­hez. A tavalyi washingtoni csúcstalálkozón megkötött szovjet—amerikai szerződés új fejezetet nyitott a leszerelés­ben. Nemcsak azt jelentette, hogy egy fegyverrendszerben kijelölik azt a felső határt, amely gátat szab annak, hogy a két világhatalom mindegyi­ke mekkora mennyiséget tart­hat fegyvertárában, hanem ki is iktatta az 500—5500 kilo­méter hatótávolságú rakéta­nukleáris eszközökat a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok arzenáljából. A szerződés szerint ezeket a fegyverrend­szereket megsemmisítik. Ehhez a kölcsönös bizalom megfelelő légkörére volt szük­ség. S ennek jegyében készül az új megállapodástervezet a hadászati támadófegyverzet ötvenszázalékos csökkentésé­ről, mint legközelebbi leszere­lési lépésről. Nem kevésbé fontos azonban egy másik nagy terület, amely a nem­zetközi viszonyokban élezi a feszültséget, s ahol eddig nem sikerült előrehaladást el­érni. Ez az úgynevezett helyi konfliktusok békés rendezése, ahol a nagyhatalmi érdekek sokszor szinte áttekinthetetlen szövevénye, az erőegyensúly megbomlása miatti jogos vagy vélt aggodalom, az állandó beavatkozások sorozata, lehe­tetlenné tett minden sikert a kompromisszumos rendezés felé. MOST EL LEHET mondani, hogy a tegnapi genfi aláírási dienet AZ ÚJ COmiKCDÁSMÓD SIKCRl ünnepséggel ebben is megtört a jég. Az afganisztáni rende­zés kompromisszumok soroza­ta, amely hat esztendőn át folytatott szinte az utolsó pillanatokban is zsákutcával fenyegető szívós tárgyalások, közvetítések révén jött létre. A realitások ereje közös dip­lomáciai cselekvésre késztet­te a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Pakisztánt és Af­ganisztánt, s először fordult elő, hogy az ENSZ sikeresen léphetett fel az egyeztetésben, az okmányok kimunkálásá­ban, s bábáskodhatott egy re­gionális konfliktus békés ren­dezésénél. A realitások elsősorban a katonai patthelyzetet jelentet­ték. A Szovjetunió mintegy 115 ezer főnyi csapatának se­gítsége a kabuli népi rend­szernek, megakadályozta azt, hogy a Pakisztánban menedé­ket talált afgán lázadó fegy­veresek, iszlámábádi segítség­gel elsöpörjék a központi ka­binetet. De az a tény, hogy a Pakisztánban újjászervezett és a legmodernebb fegyverek­kel felszerelt kormányellenes erők kipihenten ismételten visszatértek Afganisztánba és a lakosság egy részétől támo­gatást kaptak, aláásta a szov­jet katonai fellépés hatásossá­gát, s a harcokban a szovjet egységeknek mind nagyobb vérveszteségeik voltak. A realitásoknak van persze politikai oldaluk is. A több millió (Pakisztánban három-, Iránban mintegy kétmillió) afgán menekült súlyos gondo­kat okozott a közép-ázsiai or­szág szomszédainak, s a ha­tárvidékeken bizonytalanná tette a helyzetet. Ráadásul, miután Moszkvában megszü­letett a politikai döntés a szovjet csapatok kivonásáról, meggyorsult a torzsalkodás és a hatalmi vetélkedés a Pa­kisztánban tartózkodó hét lá­zadó afgán fegyveres csopor­tosulás vezetői között. A REALITÁSOKHOZ tarto­zik az is, hogy bebizonyoso­dott, hogy külső beavatkozá­sokkal nem lehet sem a ka­buli népi kormányzatot, sem pedig a Pakisztánban otthon­ra lelt afgán lázadó csoporto­kat a hatalom kizárólagos birtokosaivá tenni. Vagyis a kiút koalíciós kormányzat, megbékélés útján való megte­remtése, de ez nem a külső erők, hanem maguknak az af­gánoknak belső ügye. Így a jelenlegi egyezmények nem a polgárháborút számolják fel, hiszen ez lehetetlen volna a mostani helyzetben, hanem a külső feltételeket biztosítják ahhoz, hogy Afganisztán népe saját maga dönthesse el, mi­lyen kormányzatot kíván. Döntő ebből a szempontból, hogy végül sikerült kidolgoz­ni azt az okmányt, amelyet Kabul és Iszlámábád képvi­selői írtak alá, s amelyben Pakisztán kötelezettséget vál­lal, hogy a továbbiakban nem ad menedéket afgán lázadó fegyvereseknek, s nem engedi meg, hogy területén keresztül hadianyag- és fegyverzet­utánpótlás jusson el hozzájuk. Rendkívül fontos intézkedés az is, hogy a menekültek mil­lióinak hazatérését szabályoz­za ez a dokumentum. De a legnagyobb és a kom­mentátorok által nem vélet­lenül történelmi jelentőségű­nek titulált esemény, hogy o Szovjetunió és az Egyesült Államok garanciát vállalt e szerződések megtartására. Se­vardnadze és Shultz aláírása azon az okmányon, amely szavatolja, hogy nem avatkoz­nak be Afganisztán belügyei­be, a külső rendezés kulcsa. A Szovjetunió május 15-én megkezdi csapatainak kivoná­sát, s az első három hónap­ban a létszám fele már el­hagyja Afganisztánt, s kilenc hónapon belül befejeződik a művelet. De ha a körülmé­nyek ezt lehetővé teszik — mint arra szovjet részről nemegyszer rámutattak — esetleg még ebben az eszten­dőben az utolsó szovjet ka­tona is eltávozik a közép­ázsiai országból. MÉG AZ ÖRÖM és meg­elégedés napjait éljük. Mind­azok joggal érezhetnek így, akiknek szívügye volt, hogy békésen rendeződjön az afga­nisztáni regionális konfliktus. Hány meg hány lap hasáb­jain írják most le velünk együtt, hogy mindaz, ami Af­ganisztán ügyében történt, például szolgálhat más helyi konfliktusok rendezéséhez is. De persze még sok ezután is a nyitott kérdés. A Reagan- kormányzatot a konzervatív körök „árulással” vádolják hogy be nem avatkozási kötele­zettséget vállalt, s szavatolta a Genfben aláírt pakisztáni— afganisztáni okmányokat. Az sem teljesen világos, hogyan értelmezi a jövőben a Fehér Ház garanciavállalását, hiszen több olyan megnyilatkozás is elhangzott, hogy Washington folytatja fegyverszállításait a hét lázadó csoportnak. Még bizonytalanabb az, hogy mi történik majd Afga­nisztánban, ha távoznak a szovjet csapatok, s tömegesen térnek vissza az országba a menekültek, köztük természe­tesen a hét fegyveres csoport egységei. Ezek vezetői már kijelentették: folytatják, még az eddigieknél nagyobb erő­vel, a polgárháborút, egészen addig, amíg meg nem döntik a kabuli kormányt. Az is el­képzelhető, hogy szétaprózott területeken minden eddiginél véresebb csaták dúlnak majd, s városok, falvak cserélnek gazdát napról napra, óráról órára nemcsak a kabuli kor­mányerők és a lázadók között, hanem az egymással egyet nem értő ellenforradalmárok is csatákat vívnak a hatalom birtoklásáért egy-egy terület felett. A GENFI DOKUMENTU­MOK ugyanis nem tartalmaz­nak politikai előírásokat az ideiglenes kormány megalakí­tásáról, a koalícióról, a belső megbékélés menetéről, csupán a külső beavatkozástól mentes folyamatok érvényesülését te­szik lehetővé. Remélni lehet azonban, hogy a sok véron­tásba belefáradt afgán nép megbékélés iránti akarata döntő lesz az ország jövendő sorsának kialakításában, s a külső békés rendezést, előbb vagy utóbb követi a belső bé­kés kibontakozás is. Árkus István ügyminisztérium szóvivője, Daniel Howard azt mondotta, hogy a robbanásnak négy sé­rültje van, egyikük állapota sem életveszélyes. A vízbe- óramlást megállították és a víz kiszivattyúzása'^'megkez­dődött. A robbanás Bahrein partjaitól mintegy 70 tengeri mérföldre történt, egy másik amerikai hadihajó készen áll a segítségnyújtásra. A Perzsa-öbölben tartózkodó amerikai haditengerészeti egy­ségek között eddig egyet ért súlyos veszteség: a Stark ame­rikai fregatt ellen egy iraki repülőgép intézett tévedésből rakétatámadást, 37-en meghal­tak. Azóta az öbölben ameri­kai részről fokozottan ügyel­nek hajóik biztonságára és az aknák felkutatására is megfe­lelő erőket állítottak be. RABLÁS A Varsó melletti Otwockbar két fegyveres rabló 30 millió zlotyt rabolt el, miután pisz­tolylövésekkel megsebesítette a helyi bank épülete előtt a pénzszállítmányt kísérő pénz­ügyőrt és a bank pénztárosát. A motorkerékpáron elmene­kült bankrablók kézrekerítésé- re a lengyel rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a nyomo­zást. 'Csak röviden. BECSBEN Nagy János ma­gyar nagykövet csütörtökön átadta a Magyar Népköztár­saság aranykoszorúval díszí­tett Csillagrendjét Kari Kro- patschek miniszteri tanácsos­nak, a magyar—osztrák határ­ügyi vegyes bizottság osztrák tagozata elnökének. A kitünte­tésben az eredményes együtt­működést szolgáló tevékeny­ségének elismeréséül nyugállo­mányba vonulása alkalmából részesítette az osztrák közéleti személyiséget az Elnöki Ta­nács. GUSTAV HUSAK, a CSKP KB elnökségének tagja, Cseh­szlovákia köztársasági elnöke csütörtökön Üzbegisztánból hazautazott. IRAK egy-egy rakétát lőtt csütörtökön az iráni Iszfaham és Kum városra. A támadás részletei nem ismeretesek. A bagdadi rádió viszont azt je­lentette, hogy szerdán késő es­te iráni rakéta csapódott Bag­dadba. E támadásnak halálos és sebesült áldozatai vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom