Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-15 / 89. szám
1988. Április is., péntek Aláírták Genfben a megállapodást (Folytatás az 1. oldalról.) szág életében. Ezt vegyes bizottság ellenőrizheti. Egy külön fejezetben, amelyet Afganisztánon és Pakisztánon kívül a megállapodások szavatosságát vállaló két nagyhatalom tanúként szintén aláírt, tisztázzák az egyes megállapodások egymással való szoros, szerves és kölcsönös kapcsolatát. Ebben fektették le: az afganisztáni—pakisztáni megállapodás május 15-én lép életbe, ekkor kezdődik a külföldi csapatok fokozatos kivonása. Ezeknek a katonáknak a fele 1988. augusztus 15-én hagyja el az országot, az összes szovjet katona kivonását kilenc hónapon belül fejezik be. Intézkednek a megállapodások esetleges megsértésének kivizsgálásáról, az ENSZ ebben való közreműködéséről is. Az aláírási ünnepség végén Pérez de Cuellar rövid beszédben hangsúlyozta az okmányok nagy jelentőségét a térség békéje és a nemzetközi közösség szempontjából. Szutös Mátyás prágai felszólalása A közös cé jegyében A szocialista országokban kibontakozó megújulási folyamat, a kommunista pártok politikájában tapasztalható változás, a Szovjetunióban végbemenő átalakítás kedvező feltételeket teremt arra, hogy a kommunista mozgalom ismét erőre kapjon. A közös célok jegyében formálódik a kommunisták és más baloldali erők, haladó mozgalmak szövetsége és folytatódik, visszafordíthatatlanná vált a demokratizálódási folyamat a mozgalmon belül. A változások jegyében a Béke és szocializmus című elméleti folyóirat tevékenységét is meg kell újítani — hangoztatta a lap jubileumi prágai tanácskozásán, csütörtökön elmondott felszólalásában Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, a kommunista és munkáspártok politikájának kedvezd változásával, a több szocialista országban kibontakozó mélyreható megújulási folyamattal egyidejűleg növekedett a pártok önállósága, felelősségük és kapcsolataikban egyre jobban kifejeződnek az együttműködés korszerű elvei és formál. A közös célok jegyében formálódik a kommunisták és más baloldali erők, haladó mozgalmak szövetsége, visszafordíthatatlanná vált a demokratizálódási folyamat a mozgalmon belül. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, a létező szocializmus — amelynek országai mélyreható társadalmi, gazdasági, politikai átalakuláson mennek át vagy annak küszöbén állnak — politikai szempontból hosszú idő óta nem volt ennyire ösztönző a kommunista mozgalom számára. A változások legfontosabb össze- evője a Szovjetunióban kibontakozó átalakítás. Szűrös Mátyás arról beszélt, a kommunista mozgalom önmagában nem tudja megállítani a fegyverkezési hajszát és elhárítani az atomháború veszélyét, ezért keresni kell a szövetséget minden más, az emberiség fennmaradásáért felelősséget érző politikai és társadalmi erővel, párttal, mozgalommal. Utalt arra, a kommunista és munkáspártok, illetve baloldali mozgalmak és szervezetek tavalyi moszkvai találkozója egyértelműen bebizonyította, hogy lehetséges az együttműködés a legkülönbözőbb társadalmi és politikai erők között az emberiség létét érintő kérdésekben. A KB-titkár beszélt a magyarországi fejlődésről is, beszámolt arról, hogy az MSZMP társadalmi és gazdasági stabilizációs és kibontakozási programot dolgozott ki, a kormány pedig elkészítette munkatervét. A májusi országos pártértekezletnek az lesz a feladata, hogy minél szélesebb összefüggéseket megvizsgálva gondoskodjék a program továbbfejlesztéséről és a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, a politikai intézményendszer mélyreható demokratizálásáról. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter csütörtökön az Afganisztánnal aláírt megállapodásokat úgy értékelte, mint amelyek nemcsak az ENSZ előremutató jellegű közvetítésének eredményét igazolják, hanem áz összes feleknek a békét és biztonságot szolgáló jó szándékát és kompromisszumos készségét is. A szovjet ENSZ-képviseleten tartott sajtótájékoztatón hangoztatta, hogy a Szovjetunió a nemzetközi konfliktusokat újszerű gondolkodásmóddal közelíti meg, azokat politikai eszközökkel igyekszik megoldani. Nagy szerepet tulajdonított egyidejűleg az afganisztáni belső megbékélés kabuli hivatalos politikájának. Sevardnadze méltányolta, hogy az Egyesült Államok fölvállalta: a megállapodások egyik szava- tolója lesz. Üdvözölte azt a tényt, hogy a megállapodások véget vetnek az Afganisztán belügyeibe való külső beavatkozásnak. „A megállapodások a jövőben az Afganisztán iránti szándékok őszinteségének fokmérői lesznek" — mutatott rá. George Shultz amerikai külügyminiszter a Nemzetek Palotájában tartott sajtókonferenciáján szintén megemlítette a szovjet vezetés érdemeit a megállapodások létrejöttében. A szovjet csapatkivonás nagy jelentőségű ténye szerinte is megnyitja az utat az önrendelkezés szavatolásához, a népakarat valódi kinyilvánításához. A hivatalban levő afganisztáni kormányt azonban Shultz ezúttal is törvénytelennek tüntette fel, olyannak, amelyet megítélése szerint nem óhajt az ország lakossága. Ezért átmeneti kormány megalakítását szorgalmazta. Shultz általában elégedetten szólt az amerikai—szovjet kapcsolatokban elért eredményekről, a gyakorlatias megközelítés hasznáról, az amerikai— szovjet közeledés folyamatának tartós lendületéről. A regionális konfliktusok felszámolásának további esélyeivel összefüggésben megemlítette Kambodzsát és Afrikát, s róluk szólva újra visszatért Afganisztán gazdasági újjáépítésének problémájára. A légikalózok letettek eredeti követeléseikről Tárgyalások a géprablókkal Kuvaltba szállították a két meggyilkolt katonatiszt holttestét, akiket az elmúlt napokban öltek meg a kuvaiti Boeing 747-es repülőgép elrablói Az algíri repülőtéren veszteglő elrabolt kuvaiti repülőgépre csütörtökön este o légi kalózok felengedtek egy algériai orvost és két takarítót. A repülőtéri főépületből ennivalót vittek fel a Boeingra. Az esti órákban az APS algériai hírszolgálati iroda arról tájékoztatott, hogy a terroristák további két túszt szabadon bocsátottak. Ezt a hírét az APS érdemi magyarázat nélkül kisvártatva visszavonta. A légi kalózok tehát még mindig 32 utast tartanak fogva az elrabolt gépen, amelyet a terroristák hozzájárulásával még délelőtt a repülőtér szélére vontattak, hogy ne zavarja az Algírba érkező Kenneth Kaunda zambiai elnök fogadását. A szerdai egyeztetések után csütörtökön csak a kora délutáni órákban kezdődtek újra a géprablók követeléseiről folytatott tárgyalások az algériai meghatalmazottak és az Algírban tartózkodó kuvaiti delegáció között. A nap folyamán a kuvaiti Al-Vatajx, ■illetőleg az Abu Dzabl Ál- Ittihad lap azt a, hírt nyomtatta ki, hogy a 'légi kalózok eredeti követelésükről már letettek, s hogy nem ragaszkodnak a Kuvaitban fogva tartott tizenhét terrorista azonnali szabadon bocsátásához. Állítólag megelégednek azzal, hogy saját szabad elvonulásuk biztosítása mellett a kuvaiti kormány csökkentse a tizenhét ember büntetését. (Közülük háromra halálbüntetést mondtak ki). Egy magát megnevezni nem kívánó algériai tisztségviselő azonban ugyancsak csütörtökön jelentette ki azt, hogy a gyors befejezést a kuvaitiak „hajtha- tatlansága” akadályozza. Csütörtökön Kuvaitban nagy részvéttel eltemették azt a két kuvaiti állampolgárt, akit a géprablók gyilkoltak meg a ciprusi Larnaca repülőterén. Megszállt területek A Biztonsági Tanács rendkívüli ülése Rendkívüli ülést kezdett csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Izrael által megszállt területeken kialakult helyzetről. Az ülés összehívását a PFSZ, Libanon és az arab országok csoportja kérte, miután Izrael kitoloncolt nyolc palesztint a megszállt területekről. A BT már több ülésen foglalkozott Ciszjordániával, ahol december óta folytatódnak a palesztinok tiltakozó akciói. A Biztonsági Tanács a deportálásokat a genfi konvenció megsértésének minősítette, és Javier Pérez de Cuellar főtitkár is elítélte. Szó vjet—amerikai kereskedelem A kétoldalú kereskedelem fejlesztését szorgalmazó közös nyilatkozat, elfogadásával csütörtökön Moszkvában befejeződött a szovjet—amerikai kereskedelmi vegyes bizottság X. ülésszaka. A szovjet küldöttséget Alekszandr Kacsa- nov, a külgazdasági kapcsolatok miniszterének első helyettese, az amerikait William Verity kereskedelmi miniszter vezette. A bizottság legközelebbi ülésszakát jövőre Washingtonban tartják meg. Perzsa (Arab)-öböl Amerikai hadihajó futott aknára Öböl menti diplomáciai források szerint csütörtökön aknára futott a Perzsa (Arab)- öbölben egy amerikai fregatt. Ilyesmi hetek óta először fordult .elő-az, öböl vizein, S az első eset, amelyben a károsult egy amerikai hadihajó. A Pentagon bejelentése megerősítette a robbanás tényét és okát. A Samuel B. Roberts nevű fregatt megsérült és a gépterembe víz jutott, de a hajót nem fenyegeti az elsüllyedés veszélye. A hadMIHAIL GORBACSOV a tegnapi genfi aláírási ünnepség előestéjén nem véletlenül hasonlította az afganisztáni rendezésről szóló szerződéseket o tavaly Washingtonban megkötött rakétamegállapo- dáshoz. Mindkét dokumentum a realitások és a józan ész győzelme, s tükrözője annak az új gondolkodásmódnak, amelyre oly égetően szükség van manapság a nemzetközi problémák békés rendezéséhez. A tavalyi washingtoni csúcstalálkozón megkötött szovjet—amerikai szerződés új fejezetet nyitott a leszerelésben. Nemcsak azt jelentette, hogy egy fegyverrendszerben kijelölik azt a felső határt, amely gátat szab annak, hogy a két világhatalom mindegyike mekkora mennyiséget tarthat fegyvertárában, hanem ki is iktatta az 500—5500 kilométer hatótávolságú rakétanukleáris eszközökat a Szovjetunió és az Egyesült Államok arzenáljából. A szerződés szerint ezeket a fegyverrendszereket megsemmisítik. Ehhez a kölcsönös bizalom megfelelő légkörére volt szükség. S ennek jegyében készül az új megállapodástervezet a hadászati támadófegyverzet ötvenszázalékos csökkentéséről, mint legközelebbi leszerelési lépésről. Nem kevésbé fontos azonban egy másik nagy terület, amely a nemzetközi viszonyokban élezi a feszültséget, s ahol eddig nem sikerült előrehaladást elérni. Ez az úgynevezett helyi konfliktusok békés rendezése, ahol a nagyhatalmi érdekek sokszor szinte áttekinthetetlen szövevénye, az erőegyensúly megbomlása miatti jogos vagy vélt aggodalom, az állandó beavatkozások sorozata, lehetetlenné tett minden sikert a kompromisszumos rendezés felé. MOST EL LEHET mondani, hogy a tegnapi genfi aláírási dienet AZ ÚJ COmiKCDÁSMÓD SIKCRl ünnepséggel ebben is megtört a jég. Az afganisztáni rendezés kompromisszumok sorozata, amely hat esztendőn át folytatott szinte az utolsó pillanatokban is zsákutcával fenyegető szívós tárgyalások, közvetítések révén jött létre. A realitások ereje közös diplomáciai cselekvésre késztette a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Pakisztánt és Afganisztánt, s először fordult elő, hogy az ENSZ sikeresen léphetett fel az egyeztetésben, az okmányok kimunkálásában, s bábáskodhatott egy regionális konfliktus békés rendezésénél. A realitások elsősorban a katonai patthelyzetet jelentették. A Szovjetunió mintegy 115 ezer főnyi csapatának segítsége a kabuli népi rendszernek, megakadályozta azt, hogy a Pakisztánban menedéket talált afgán lázadó fegyveresek, iszlámábádi segítséggel elsöpörjék a központi kabinetet. De az a tény, hogy a Pakisztánban újjászervezett és a legmodernebb fegyverekkel felszerelt kormányellenes erők kipihenten ismételten visszatértek Afganisztánba és a lakosság egy részétől támogatást kaptak, aláásta a szovjet katonai fellépés hatásosságát, s a harcokban a szovjet egységeknek mind nagyobb vérveszteségeik voltak. A realitásoknak van persze politikai oldaluk is. A több millió (Pakisztánban három-, Iránban mintegy kétmillió) afgán menekült súlyos gondokat okozott a közép-ázsiai ország szomszédainak, s a határvidékeken bizonytalanná tette a helyzetet. Ráadásul, miután Moszkvában megszületett a politikai döntés a szovjet csapatok kivonásáról, meggyorsult a torzsalkodás és a hatalmi vetélkedés a Pakisztánban tartózkodó hét lázadó afgán fegyveres csoportosulás vezetői között. A REALITÁSOKHOZ tartozik az is, hogy bebizonyosodott, hogy külső beavatkozásokkal nem lehet sem a kabuli népi kormányzatot, sem pedig a Pakisztánban otthonra lelt afgán lázadó csoportokat a hatalom kizárólagos birtokosaivá tenni. Vagyis a kiút koalíciós kormányzat, megbékélés útján való megteremtése, de ez nem a külső erők, hanem maguknak az afgánoknak belső ügye. Így a jelenlegi egyezmények nem a polgárháborút számolják fel, hiszen ez lehetetlen volna a mostani helyzetben, hanem a külső feltételeket biztosítják ahhoz, hogy Afganisztán népe saját maga dönthesse el, milyen kormányzatot kíván. Döntő ebből a szempontból, hogy végül sikerült kidolgozni azt az okmányt, amelyet Kabul és Iszlámábád képviselői írtak alá, s amelyben Pakisztán kötelezettséget vállal, hogy a továbbiakban nem ad menedéket afgán lázadó fegyvereseknek, s nem engedi meg, hogy területén keresztül hadianyag- és fegyverzetutánpótlás jusson el hozzájuk. Rendkívül fontos intézkedés az is, hogy a menekültek millióinak hazatérését szabályozza ez a dokumentum. De a legnagyobb és a kommentátorok által nem véletlenül történelmi jelentőségűnek titulált esemény, hogy o Szovjetunió és az Egyesült Államok garanciát vállalt e szerződések megtartására. Sevardnadze és Shultz aláírása azon az okmányon, amely szavatolja, hogy nem avatkoznak be Afganisztán belügyeibe, a külső rendezés kulcsa. A Szovjetunió május 15-én megkezdi csapatainak kivonását, s az első három hónapban a létszám fele már elhagyja Afganisztánt, s kilenc hónapon belül befejeződik a művelet. De ha a körülmények ezt lehetővé teszik — mint arra szovjet részről nemegyszer rámutattak — esetleg még ebben az esztendőben az utolsó szovjet katona is eltávozik a középázsiai országból. MÉG AZ ÖRÖM és megelégedés napjait éljük. Mindazok joggal érezhetnek így, akiknek szívügye volt, hogy békésen rendeződjön az afganisztáni regionális konfliktus. Hány meg hány lap hasábjain írják most le velünk együtt, hogy mindaz, ami Afganisztán ügyében történt, például szolgálhat más helyi konfliktusok rendezéséhez is. De persze még sok ezután is a nyitott kérdés. A Reagan- kormányzatot a konzervatív körök „árulással” vádolják hogy be nem avatkozási kötelezettséget vállalt, s szavatolta a Genfben aláírt pakisztáni— afganisztáni okmányokat. Az sem teljesen világos, hogyan értelmezi a jövőben a Fehér Ház garanciavállalását, hiszen több olyan megnyilatkozás is elhangzott, hogy Washington folytatja fegyverszállításait a hét lázadó csoportnak. Még bizonytalanabb az, hogy mi történik majd Afganisztánban, ha távoznak a szovjet csapatok, s tömegesen térnek vissza az országba a menekültek, köztük természetesen a hét fegyveres csoport egységei. Ezek vezetői már kijelentették: folytatják, még az eddigieknél nagyobb erővel, a polgárháborút, egészen addig, amíg meg nem döntik a kabuli kormányt. Az is elképzelhető, hogy szétaprózott területeken minden eddiginél véresebb csaták dúlnak majd, s városok, falvak cserélnek gazdát napról napra, óráról órára nemcsak a kabuli kormányerők és a lázadók között, hanem az egymással egyet nem értő ellenforradalmárok is csatákat vívnak a hatalom birtoklásáért egy-egy terület felett. A GENFI DOKUMENTUMOK ugyanis nem tartalmaznak politikai előírásokat az ideiglenes kormány megalakításáról, a koalícióról, a belső megbékélés menetéről, csupán a külső beavatkozástól mentes folyamatok érvényesülését teszik lehetővé. Remélni lehet azonban, hogy a sok vérontásba belefáradt afgán nép megbékélés iránti akarata döntő lesz az ország jövendő sorsának kialakításában, s a külső békés rendezést, előbb vagy utóbb követi a belső békés kibontakozás is. Árkus István ügyminisztérium szóvivője, Daniel Howard azt mondotta, hogy a robbanásnak négy sérültje van, egyikük állapota sem életveszélyes. A vízbe- óramlást megállították és a víz kiszivattyúzása'^'megkezdődött. A robbanás Bahrein partjaitól mintegy 70 tengeri mérföldre történt, egy másik amerikai hadihajó készen áll a segítségnyújtásra. A Perzsa-öbölben tartózkodó amerikai haditengerészeti egységek között eddig egyet ért súlyos veszteség: a Stark amerikai fregatt ellen egy iraki repülőgép intézett tévedésből rakétatámadást, 37-en meghaltak. Azóta az öbölben amerikai részről fokozottan ügyelnek hajóik biztonságára és az aknák felkutatására is megfelelő erőket állítottak be. RABLÁS A Varsó melletti Otwockbar két fegyveres rabló 30 millió zlotyt rabolt el, miután pisztolylövésekkel megsebesítette a helyi bank épülete előtt a pénzszállítmányt kísérő pénzügyőrt és a bank pénztárosát. A motorkerékpáron elmenekült bankrablók kézrekerítésé- re a lengyel rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást. 'Csak röviden. BECSBEN Nagy János magyar nagykövet csütörtökön átadta a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét Kari Kro- patschek miniszteri tanácsosnak, a magyar—osztrák határügyi vegyes bizottság osztrák tagozata elnökének. A kitüntetésben az eredményes együttműködést szolgáló tevékenységének elismeréséül nyugállományba vonulása alkalmából részesítette az osztrák közéleti személyiséget az Elnöki Tanács. GUSTAV HUSAK, a CSKP KB elnökségének tagja, Csehszlovákia köztársasági elnöke csütörtökön Üzbegisztánból hazautazott. IRAK egy-egy rakétát lőtt csütörtökön az iráni Iszfaham és Kum városra. A támadás részletei nem ismeretesek. A bagdadi rádió viszont azt jelentette, hogy szerdán késő este iráni rakéta csapódott Bagdadba. E támadásnak halálos és sebesült áldozatai vannak.
