Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

Söprű, lapát? Hosszú hónapok óta ta­tarozzák a Fehér Galamb éttermet. Azóta arcpirítóan elhanyagolt előtte a járda, s nem ám a munkával együtt járó óhatatlan szál­lítástól. építőanyag-lerakás­tól, de nem ám. Attól, hogy amióta az éttermet bezár­ták, senki nem veszi a fá­radságot, hogy összesöpör­je a járdán a port, az oda­dobált papírhulladékot, az eldobált csikkeket. Nem tudni, kinek lenne a feladata, az építőknek, az étterem vezetőinek vagy a vendéglátó vállalatnak. A Közterület Ellenőrző Szol­gálat mindenesetre a vál­lalat ellen kezdeményezett szabálysértési eljárást, a város köztisztaságról szóló rendeletének megsértése miatt. A helyzet azóta is változatlan. A jobbérzésű városlakó restelkedik a vendégei előtt, s nem tud magyarázatot adni a hírünket rontó nem­törődömségre. Meddig maradi hat) ez így? (— ász) Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): április 1,1-én és 12-én felemelt helyárral vetítik fél fi és fél 8 órakor A nyolcadik utas: a halál című angol fan­tasztikus filmet. — Április 13- tól 15-ig, a filmmúzeumi na­pok keretében játsszák az Ér­tékek birodalma című színes japán filmet 18 éven felüli nézőknek. Megindult a forgalom Karbantartási, festési mun­kákra használták fel a kény­szerű szünetet a nagymarosi révészek, mivel a Duna ma­gas vízállása miatt állt a kompforgalom, s az állomás épülete is csak. ladikkal volt megközelíthető... Hosszabb szünet után ápri­lis 5-én indult meg a sze­mélyforgalom a nagymarosi révnél. Ma már csak emlék. i i Néhány napja a kajakozok még az utcán közlekedtek. (Sintár Antal felvétele) Három év múlva ugyanitt A gitárverseny mérlege Háromévenként kerül sor az országos zeneiskolai gi­tárverseny megrendezésére. Most negyedik alkalommal ta­lálkoztak e hangszer szerel­mesei itt, Vácott. A gitár nép­szerűségét úgy látszik nem veszíti el, s ez a versenyzők létszámán mindenképpen le­mérhető. Négy korcsoportban, összesen 58 általános iskolás és középiskolás korú gyerek, talán a legígéretesebb tehet­ségek érkeztek április 5-én a vári zeneiskolába. A háromnapos verseny programja előre, percről perc­re megtervezett volt. Nem is lehetett másként ekkora lét­szám mellett. A zsűrinek te­hát nehéz feladata volt. de Tokos Zoltán gitárművész ve­zetésével, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola deb­receni tagozatának tanára, mégis mindenki megelégedé­sére bíráskodtak. Szigorúak voltak, ami abból is látszik, hogy a IV. korcsoportban nem adták ki az első, az I. kor­csoportban pedig a második dijat. A háromnapos egvüttlét mindenki szerint felejthetet­len hangulatú volt. A felké­szültség alapján megállapítot­ták, hogy a három évvel ez­előttihez képest sokat fejlő­dött a gitároktatás. ígéretes tehetségek is felbukkantak. A szereplők közül sokan művé­szi pályára készülnek. A legjobbak a következők voltak: I. korcsoport első he­lyezettje Grünwald Szabolcs Budapestről és Hon-Csol Man szintén a fővárosból. A II. korcsoport győztese Gazdag Bernadett lett Szentendréről. A III.' korcsoport legjobbja Schweigert Krisztián buda­pesti tanuló. A legnagyobbak­nál nem volt első, a máso­dik helyen Kristófcsák Vero­nika és Tulipán Veronika végzett, mindketten budapes­tiek. D. Z. Kj/tírian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 85. SZÄM 1988. Április ii„ hétfő Új sóderbánya Letkésen A nyár derekán már termelnek Előrelátás, gondos tervezés jellemzi a Duna Menti Ter­melőszövetkezet és az Alagi Állami Tangazdaság bányá­szati gazdasági társaságának működését. Ezt a kijelentést bizonyítják a tények, a nagy állami építkezések közelében nyitandó bányák sorával. Pél­dául az épülő békásmegyeri lakótelep tőszomszédságában, Dunakeszin termelnek ki só­dert, az alagi területen a fő­város XV. kerületében tervez­nek új bányát nyitni, s ta­valy Vácott is üzembe helyez­tek egy bányát. Legfrissebb hírünk szerint a nyár dere­kán Letkésen is megnyit egy sóderbányát a gt, alapvetően számítva a vízlépcső építési- anyag-igényére. A letkésiek egyúttal sokkal olcsóbban jut­hatnak majd építkezéseikhez sóderhoz, mert míg korábban 200—250 forintba került az anyag köbmétere a nagy szál­lítási távolságok miatt, addig a helyi bányában kitermelt sóder köbmétere 30—40 forint lesz! Mindehhez még hozzá- vehetjük azt is, hogy részben központi utasításra, részben Kézilabda Az első forduló mérlege Győzelemmel rajtolt a Vá­ci Izzó MTE kézilabdacsapa­ta a megyei bajnokság nyitá­nyán. Váci Izzó MTE—Pilisvörös- vár 21-20 (13-11). Izzó: Szegvári — Jámbor 1, Flaskai 1, Nemes 1, Szunyogh 2, Bognár 5, Sebestyén 4. Csere: Ferbert, Pálffy 6, Mik- lián 1, Korbely, Madár. Bognár kitűnő átlövésgól- jaival és Sebestyén indítások­ból lőtt találataival az Izzó mintegy 15 perces jó játékot rnutatott. Ezt követően azon­ban nem történt semmi. Egy­más hibáiból éltek a csapa­tok alacsony színvonal mel­lett. A második játékrész ha­sonlóan folytatódott, mint az előző befejeződött, és bár a váciak megpróbáltak elhúzni, a sok technikai hiba miatt ez nem sikerült. A találkozó vé­ge izgalmas volt a helyiek jóvoltából, de ekkor Szegvá­ri, aki a várakozás feletti tel­jesítménnyel rukkolt ki, zic­cert védett, és így maradt a minimális előny. Az elmúlt évben a buda­pesti serdülőbajnokságban szerepelt csapat, melynek tag­jai szinte valamennyien még általános iskolások, az idei évben a megyei ifjúsági baj­nokságban kapott bizonyítási lehetőséget. Az első találko­zójukon az elmúlt évi negye­dik . helyezettel játszottak, melyen a megilletődött váciak ellen a vendégek fölényes biztonsággal nyertek. V. Izzó ifi II—Pilisvörös- vár 10-30 (6-12). Góllövők: Kuris, Pálinkás, Szerényi 3-3, Galba 1. Az ifjúsági I. csapat a bu­dapesti ifjúsági bajnokságban szerepel. Az első fordulóban hazai pályán fogadták a Soly­mári PEMÜ együttesét, és közepes teljesítményt nyújt­va szerezték meg a két baj'- noki pontot. Váci Izzó ifi I—S. PEMÜ 23-18 (14-11). Góllövők: Jámbor Cs. 9, Korbely 6, Bognár 4, Tóth 2, Danyl, Horgász 1-1. —nyári— Az elsők... örülünk a fecskék meg­érkezésének. s annak, hogy megjelennek az ibolyaáru­sok a 10-es élelmiszer áru­ház bejáratánál. Eltűnnek a télikabatok, megélénkül a , korzó. Nem csak ez jelenti a ta­vasz érkezését. Az Állami Biztosító Szé­chenyi utcai kirakatában latható az első két iskolai tabló. A gépipari szakkö­zépiskola és az egészség- ügyi szakközépiskola egy- egy osztályának negyedike­sei. igazgatóval, tanari kar­ral vonják magukra a fi­gyelmet. Van is sok néző­jük. Tudjuk, hogy a sor rö­videsen folytatódik. A köz- gazdasági. a mezőgazdasági szakközépiskolák, az általá­nos gimnázium idén érett­ségizői megjelennek majd a ruházati cikkek, könyvso­rok. porcelánáruk társasá­gában, jelezve, hogy iskola­város vagyunk, és a vége felé közeledik az 1987— 88-as tanév. A rajzos alapokra helye­zett fényképek, a humoros szövegű diák-bfcenevek nemcsak kedves látványt jelentenek — figyelmeztet­nek: sokuk számára vége a boldog diákkornak, néhány hónap múlva kilépnek a nagybetűs Életbe. F. R. A történeti hűség kedvéért... Bánatos kritika egy cikkről Hiába vártam, hogy képző­művész vagy méltó várostör­ténész válaszoljon az ezen új­ságban megjelent Festészeti hagyományaink című cikkre. A tollforgató ember azonban felelős a lelkiismeretének, a történeti hűségnek és — az olvasónak. Ezért született meg ez az írás. Petővári Gyula a szerencsét­len hangvételű Tragor Ignác- bírálat után most rendet akar teremteni a váci képzőművé­szet történetének világában. Szerinte „Pest megye művé­szeti felosztásában Szentendre festőváros. Vác .zenei köz­pont.” Nos, Szentendre a ha­gyományok alapján organiku­san fejlődött „festővárossá”, Vác zenei központúsága el­enyésző előzményektől elte­kintve újkeletű, amelynek a rádiuszát Makiári József, a Vox Humana kórusával rajzol­ta oda a magyar mappára. Ezután, tehát még mindig a közelmúlt történelmébe ágya­zottan, indult meg Cs. Nagy Tamás és társai vezetésével az új zenei intézmény, alakult meg a Musica Humana Erdé­lyi Sándor, a szimfonikus zenekar Szalay Miklós, az ütőhangszeres zenekar Faze­kas László irányításával, míg az európai színvonalat elérő, majd meghaladó ifjúsági kóru­saink Bogányi Tibor, Hajnó­czy Katalin, Brusznyai Margit dirigálásával. Szentendre csak a századelőn lett szerb kisebbségű városka; mindig szerb és dalmát lakos­sága volt túlsúlyban, festői hagyománya nem volt, mert az ikonfestői is délről jöttek megrendelt dolgaikat elvég­zendő. Ami festőművészet a XIX. század elején ott ter­mett gyümölcseit illeti, az al­kotókat a táj és a folklór sa­játos találkozása vonzotta. A művészeti felosztás Petővári szerint „véletlen vis maior” is lehetett. Maga ez a meghatá­rozás fából vaskarika: az állí­tásban rejlő nyilvánvaló el­lentmondás. Maradjunk in­kább az adott . történelmi helyzetben kialakult művészet­politikai meggondolásnál, amely megteremtette a szent­endrei kultuszt. A cikk szerzője szerint Vác a képzőművészetben a XIX. század második felétől kezdve „nem teremtett iskolát, de egységes profillal rendelke­zett’. Merész állítás. Egyetlen tájjellegű kiállítás Vácott mint profilteremtő ösztönzés nem jöhet számításba. Hát még az egységes profilterem­tés! De baj van itt a logiká­val is. A cikk első részében helyet kap a valóban művész Mányoki Adám, Vogel Ger­gely, Fényes Adolf, Bornemi­sza (így írta a nevét!) Géza, Végh Dezső (aki nem csak „alkalmazott” grafikus volt...) is. Ezután mellbe vág érthe­tetlen következetlenségével a következő mondat: „Soroljuk fel azokat, akik még jelentő­sebbek.” S a valóban nagyok között felsorolja Török Edét, Millye Kálmánt, Kapás Sán­dort, Temple Jánost, Stowiko- vics Ádámot. . . Petővári „csak váci születé­sűeket” is kiemel, három je­les, ma is itt dolgozó-alkotó művészünket, mint Vác „kép­zőművészeti státusa” elismert­jeit. Éppen most munkálko­dik egyén és intézmény, hogy ne státusa, hanem méltósága legyen a művészetnek és a művészeknek Vácott, legyenek bár nem váciak — hiszen ki is volt Szentendrén valóban szentendrei? Meg kell még jegyeznem, hogy a váci Beniczky utca névadója Petővári Gyula állí­tásával szemben nem a szá­zadforduló főispánja volt, hanem a XVII. század elején Vác várkapitányának költő fia, városunk szülötte, Be­niczky Péter. Az Ifjúság té­ren már nincs „Közgazdasági Technikum” helyesen mondva Közgazdasági Szakközépiskola, mert az intézmény elköltözött a Géza király térre. A Kóru­sok Országos Tanácsának nem a megyei, hanem az országos elnöke Makiári József pro­fesszor, akit a Vox Humana egyetlen tagja sem „illet” a „Jóska ragadványnévvel”. A cikk többi része állja helyét. Dr. Rusvay Tibor A gt naponta átlagosan 3 ezer köbméter sódert termel ki bányáiban, ez a szám csúcsidőben ötezerre emelkedik. Az egy év alatt kitermelt összes anyag mennyisége 1 millió köb­méter, azaz 600 ezer tonna! A felvétel Dunakeszin a sóder- osztályozóban készült, ahonnan a Római Tetőcserépgyárnak szállítják a legfontosabb alapanyagot, a rostált, mosott homo­kot — ugyanilyen osztályozó épül, illetve kezdi meg mun­káját még az idén júliusban, a váci új bányában. (A szerző felvétele) gazdasági eredményeik miatt már az év elején csökkentet­te a gt a sóder és minden más építőipari termékének az árát hat százalékkal. Aszódi László Antal EVIikor, mii, hol? Verseny és vetítés Április 11., hétfő: 14 óra­kor a budapesti Népszínház bemutatja a művelődési köz­pont nagytermében a Sándor, József, Benedek című zenés mesejátékot. — 14 órától a 42-es teremben Kazinczy szép kiejtési verseny Vác és von­záskörzete általános iskolás tanulóinak. — 15 órakor Kun- szentmiklóson megnyílik Váci György kiállítása. — 18 órakor a Dunakanyar Fotóklubban Lada Anna isztambuli képeket vetít. — 19 órakor Sinka Ist- ván-emlékest a 34-es terem­ben. Április 12., kedd: A Termé­szettudományi Stúdió hallga­tói ismerkednek a csillagkö­dökkel. — 18 órakor a 47-es teremben dr. Virányi Péter előadása: Település és élet­mód. — A HNF nőklubjában szabad klubnap. Április 13., szerda: 16-tól 18 óráig Négyszemközt a pedagó­gussal (42-es teremben). — 17 órakor a pedagógusklubban dr. Járó Márta régész beszá­mol egyiptomi élményeiről. — 17 órától az új barátok klub­jában csoportos megbeszélés. Április 14., csütörtök: A •Váci Kötöttárugyárban dél­után Flamm János előadása: Az önismeret szerepe a sze­mélyiség fejlődésében. — 17 órakor az eszperantóklubban énekek, versek gyakorlása a ZIP-re. — 19 órakor a szín­házteremben a Magazin együt­tes koncertje. — A tiszthe­lyettes hallgatók klubjában Farkas Pál ismertetője a hangszerek történetéről. Április 15., péntek: Honty Márta képzőművész zománc­kép-, gobelin- és grafikakiál­lítása a Madách galériában. — 16 órától Enterprise-klub a Természettudományi Stúdió­ban. Vezeti: Tóth Sándor és Szondi Lajos. — 18 órakor a 4-es teremben Kocsis Iván be­mutatója: Hogyan működik a SIMDA diaporáma-szinkroni- zátor? Április 16., szombat: A Fel­szabadulási Kupa keretében középiskolás kézilabdatorna. — A fegyveres erők és tes­tületek nyugdíjasklubja tár­sas kirándulást vezet Eger— Gypngyös—Mátraháza—Párád útvonalon. — 17 órakor ide­genben játsszák a Békéscsa­ba—Vác NB I-es bajnoki lab­darúgó-mérkőzést. — 17 órától klubest az ifjúsági klubban. Kórház helyett — otthon Az idősek klubjainak egyik általános gondja, hogy a tag­ság elöregszik, állapota rom­lik, és nem is annyira gondo­zásra, inkább ápolásra szorul­nak. Egyre inkább a szociális otthonok vagy éppenséggel az elfekvő kórházak feladata há­rul rájuk. (Mert hogy mind­kettőből kevés van ...) A szobi idősek klubja egyik lakóját bevitték a váci kórház belosztályára. Egy darabig benntartották, és megállapí­tották, hog\r a beteg állapota változtathatatlanná vált, kiad­ják, mert az idős ember csak gondozást igényel, kórházi ápolást nem. Az ám, de eseté­ben nem lehet házi gondozás­ról beszélni, hiszen az otthon­ból került a kórházba is. A megoldás: a kórház — szem­pontja érthető, neki kell a hely újabb betegek számára — visszaadja a beteget a helyi szociális intézménynek. És mert szociális otthonban nincs elhelyezési lehetőség, elfekvő (kór)ház sincs, abba a klubba küldik vissza, ahol a gondo­zóknak megfelelő egészségi ál­lapotú, idős korba került — megfelelő családi háttérrel, ahol napközben ellátnák és foglalkoznának vele, nem ren­delkező —, elfogadható szelle­mi állapotú klubtagokat kel­lene gondozni. A lakó visszakerül, ápolni kell, szinte kórházi szintű el­látásban részesíteni ... Soka­sodik a gond, fokozódik a le­terhelés, rossz szóhasználattal: romlik a profil. Egyelőre nem látszijk kiút a problémából. De a probléma él, itt van előttünk. —kas ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Költészet napja A Forrás kör ad — Az opál mezők lovagja címmel — ünnepi műsort a költészet napján, április 11-én 19 órai kezdettel, a Madách Imre Művelődési Központban. A Sinka István költészetét be­mutató előadás szereplői Erős József, Homolya Attila, Sza­bó András, Torday Ferenc, a műsorban fellép Maczkó Má­ria népdalénekes és Széles András citerás is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom