Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

MA Gépek doktorai >,A pénz — mint min" g g . ' denütt — kevés, csak az ax Ipoly menten elhasználódott masinák pótlására van lehetőség. De egyelőre így is megoldha­tók a feladatok, legfeljebb egy kicsit többet fordítanak a gépek karbantartására. Most már csak több szak­ember kellene ..(3. OLDAL) Vattásra kész ' „Bizonyos szakmák m , m , ... „ annyira zsúfoltak, munkásoké a /ovo hogy már most biz­tonsággal kijelenthetjük: a szakképzésben részt vevő fiataloknak elhelyezkedési gondjaik lesznek. Előfordul, hogy a vállalatok csak abban az esetben vállalják a gyakorlati képzést, ha á szülők írásban tudomásul ve­szik, hogy nem veszik föl gyermeküket. Mégis, a pá­lyaválasztó fiatalok többségét, elsősorban szülői nyomás­ra, nem lehet más területre irányítani.’’ (3. OLDAL) A füstmentes nap "A dohányzás elleni, . » r minden eddiginél na­meriecpe gyobb szabású kam­pány erkölcsi sikerét nehéz mérni — mondotta Vitray Tamás, a kuratórium elnöke. — Általános tapasztalat, hogy a szenvedélyes dohányosok ezúttal sem mondtak le a cigarettáról. A postaládákba és a gyűjtőperselyek­be viszont több mint 4 millió forintot dobtak be ápri­lis 7-én az emberek.” (8. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁBJAÍ, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 8G. SZÁM Ára: 1,Í50 farint 1988. ÁPRILIS 12.. KEDD Elismerések Társadalmi munkáért A Hazafias Népfront Orszá­gos Titkársága a településfej­lesztési társadalmi munka múlt évi eredményei alapján elismerő oklevelet adományo­zott Gödöllő városnak, Kere- pestarcsa nagyközségnek, Sza- da községnek. Mezcgazdasági körkép a nagykátai körzetből Megkezdik a kukorica vetését A hűvös hétvége után ismét, kellemes időre ébredtek n mezöcaz- dasási dolgozók. Ennek is köszönhetően, az északi területek kivételé­vel, mindenütt Jó ütemben halad a munka. dig a szomszédos gazdaságok együttműködésével enyhítik. A tápióbicskei Április 4. Tsz mintegy 1700 hektárnyi őszi kalászosának fejtrágyázását befejezte, most a vegyszeres gyomirtás van soron. Szőke Tibor főmezőgazdász tájékoz­tatása szerint a gazdaságban a talaj lezárással végeztek, a napraforgót a tervezett terület körülbelül egyötödén elvetet­ték. A 340 hektáros fnustár vetésével korábban elkészül­tek. s a határszemlák arról tanúskodnak, hogy a növé­nyek kelési aránya jó. A ku­korica vetésterületén megkezd­ték a műtrágyázást. A szövet­kezet munkáját segítette a műtrágyák előtárolása. A szük­séges gépalkatrészeket is idő­ben beszerezték, mindössze a növényvédő szcrelchiánya okoz gondot a szakembereknek Tá- pióbicskén is. A tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz-ben befejezték az őszi kalászosok fejtrágyázását, s túl vannak a vetést megelőző talajelőkészítés kétharmadán. Kárteszi István elnökhelyettes­től megtudtuk, a cukorrépa vetését tegnap fejezték be, s ezzel egy időben hozzákezdtek a napraforgómagok talajba juttatásához. A zöldborsó ter­mőterületnek már csak lqs hányada várja ~á vetőgépeket, s előreláthatóan a'hpt máso­dik felében hozzákezdhetnek a mintegy 1300 hektárnyi kuko­rica vetéséhez. A szentmártonkátai "Kossuth Tsz-ben az aprómagvak — így a lucerna, a mák, a fény­mag és a borsó — vetését pia fejezik.be, s elkezdik a majd­nem ezer hektárnyi naprafor­gó vetéséi! A ’ kukoricával egyelőre várnak, véleményük szerint húszadika körül éri el a talaj a tengerinek bptimá- lis hőmérsékletet. Béres István általános elnökhelyettes el­mondta, hogy az említett mun­kák mellett folyamatos a táp­anyag-utánpótlás, amely kizá­rólag folyékony műtrágyát je­lent. A talajelőkészítést az alapvető gyomirtó szerek hiá­nya egyelőre késlelteti. A vető- A MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálatának szakemberei magellátás ezzel szemben jó, helikopterről gyomirtózzák a szigetcsépi Lenin Tsz búzaföld- a gépalkatrészek hiányát pe- jét. Ezzel a módszerrel jóval gyorsabban halad a munka Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára hétfőn a Központi Bi­zottság székházában fogadta Branko Mikuiicsot, a jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsának elnökét, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságá­nak tagját, aki hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózkodott Magyarországon. A nyílt, szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen véle­ményt cseréltek a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság belső fejlődésének kérdéseiről, az előttük álló fő feladatokról, a két ország közötti kapcsolatok alakulá­sáról. az együttműködés fej­lesztésének lehetőségeiről. Át­tekintették a nemzetközi hely­zet legidőszerűbb kérdéseit, hangsúlyozva a béke megőr­zésére, a leszerelésre és a nemzetközi együttműködés erősítésére irányuló erőfeszí­tések fontosságát. A találkozón részt vett Grósz Károly, ez MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Hétfőn délelőtt a Parlament delegációs termében magyar —jugoszláv plenáris tárgyalást tartottak. Az MTI tudósítójá­nak értesülései szerint az őszinte, nyílt légkörű, kötet­len ‘megbeszéléseken a kor­mányfők tájékoztatták egy­mást orsz'ágalk hélyzétéről. Fontosságuknak megfelelően foglalkoztak a gazdasági együttműködés kérdéseivel, bővítésének lehetőségeivel, hangsúlyozva tartós érdekelt­ségeiket ennek fejlesztésében. A kereskedelmi forgalom hely­zetét áttekintve annak alaku­lását — a megtorpanás elle­nére — biztatónak tartották. Rámutattak a koooerációk és a tartós együttműködési for­mák jelentőségére, és fon­tosnak tartották az új formák keresését a gazdasági kapcso­latokban. . Hangsúlyosan szóltak a kulturális, ez oktatási, a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztésének fontossá­gáról. Megelégedéssel állapí­tották meg. hogy a Magyar- országon élő horvát, szerb és szlovén, illetőleg a jugoszlá­viai magyar nemzetiség az együttműködés összekötő szá­lait erősíti. Mindkét részről figyelmet fordítanak . arra, hogy megőrizhessék kultúrái­kat. hagyományaikat és meg­felelő kapcsolatot tarthassa­nak az anyanemzelekkel. Az időszerű nemzetközi kér­déseket áttekintve most is megállapították, • hogy a fő nemzetközi kérdések megíté­lésében a két ország nézetei nagyfokú azonosságot mutat­nak. Azonos módon értékel­jük az egyes nyitott, kérdések megoldásának lehetőségeit és módját. A plenáris tárgyalást meg­előzően a jugoszláv kormány­fő ünnepélyes külsőségek kö­zött megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. , Délben Grósz Károly, a Parlament vádásztermében díszebédet! adotj Branko Mi- kulics tiszteletére. Az ' ebé­den a magyar rri'init'ztérelnQk és a jugoszláv kormányfő pó- hárköszöntőt mondott. (A po- hárköszöntőket á 2. öldalón ismertetjük.) •• V A díszebéd után Némó‘h Károly, úz Elnöki 'Tanács el­nöke a Parlament Munkácsy termében fogadta Branko Mi- kulicsot. A kora estiprákban befeje­ződött Branko Mikulics hiva­talos, baráti látogatása. A jugoszláv kormányfő lá­togatásáról közleményt adták ki. Branko Mikulics jugoszlá­viai látogatásra hívta meg Grósz Károlyi, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. . A jugoszláv kormányfő ha­zaérkezett. A belgrádi repülő­téren Janez Zemljarics, a szö­vetségi kormány alelnöke, fiija Djukics külügyminiszter-he­lyettes és Zoran Miskovics.a szövetségi kormány főtitkára fogadta. Indul a Puli sorozatgyártása Egyelőre gall földön gurul KISKORÚKÉNT K eserves kálvária ez. Reklamál, bizonyko­dik, vitatkozik, kér­lel a vásárló. Fizetett, de áruja valójában nincsen, mert nem tudja használni azt, amit vett, gondja vi­szont van bőven. Igaza el­ismertetésével. Régóta va­gyunk kényszerű vezeklői ennek a kálváriának. Már-, már megszoknánk, bele­törődnénk, forintjaink ke- vesbedése azonban tör­vényszerűen. együtt jár ér­zékenységünk gyarapodá­sával. Szeretnénk a pén­zünkért azt megkapni, ami minimálisan jár érte. S vi- tatható-e, hogy ez a mi­nimum a használható ter­mék? Túljutott a kereskedelem az év végi leltározáson, át­árazáson, s ez akkor is ke­mény munka volt, ha né­mely árucsoportnál szinte a semmit kellett csak fel­leltározni, olyannyira ki­ürültek az üzletek, a rak­tárak. A felvásárlási láz­ban testet öltő riadalom azt is kitakarította az üz­letekből, amire egyébként aligha akadt volna vevő. S mégis, ezzel együtt is sok volt a vásárlói panasz. Aminek egy részét az üz­letvezetők saját hatáskö­rükben rendezték. Egy má­sik része azonban eljutott oda, ahová jog szerint jut­nia kell, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet­hez. Majdnem kétezer vá­sárlói panasznak volt a végállomása a megyéből az intézet tavaly, az év má­sodik felében. A gyártó, a forgalmazó cégek, üzletek részéről sok esetben kiskorúként kezelt vásárló — mert hiszen unalmában, fene nagy jó dolgában reklamál, teljék már valamivel az idő — végre korrekt partnerra lel az intézetben. Tárgyila­gosra. Olyanra, ahol előírt és tényleges műszaki jel­lemzőket, használati értéket vetnek össze. Amit mutat az is, hogy a vevők rekla­mációjának huszonkilenc százalékát nem ítélték meg­alapozottnak. Amiből azon­ban az is következik, hogy a panaszoknak a hetven­egy százaléka (!) jogos volt...! Ugye, érdekes arány? Finoman fogalmaz­va is elgondolkoztató. Mert hiszen ha minden három panaszból több, mint ket­tő indokolt, alapos, jogos, akkor miért kell annak el­jutnia egy — pártatlan — intézethez, miért nem ren­dezhető közvetlenül, az üz­lettel, a gyártó céggel, s minél előbb? Mennyi le­het ezeknek az indokolat­lanul sétáltatott panaszok­nak a munkaerő-, munka- időigénye, mekkora a költsége? Azt mondják a szakem­berek, a második félévben a korábbiaknál kevesebb vásárlói panasz bizonyult alaposnak például a ház­tartási gépek, bizonyos épí­tőanyagok, a bútorok ese­tében. Érzékelhetően meg­nőttek a vevők jogosnak bizonyult kifogásai külön­böző híradástechnikai esz­közökre, fűtőkészülékekre, s már-már minden józa­nul megvonható határt át­lépve, a gépkocsikra. A megye kiskereskedelme ta­valy 40,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. Ha ezt az összeget nézzük, . akkor kétségtelen, töredék­nyi a panaszok mennyisége és az azokban szereplő áruk értéke. így nézni azonban nem szabad a vá­sárlói reklamációkat. Nem háború ez, ahol vannak keserves, fájdalmas, de el nem kerülhető vesztesé­gek ...! Az üzlet az üzlet. Ha tisztességes az üzletkö­tés — és lehet-e más? —, akkor minden érintett fél­nek meg kell kapnia azt, ami neki jár. A gyártónak, a kereskedőnek, a vásárló­nak egyaránt. Egyik fél sem minősítheti a másikat kiskorúnak, aki leinthető, félvállról vehető, jogaiban korlátozható. S persze ,,természetesen”, erre leg­kevésbé a vásárlónak nyí­lik módja, annál inkább lehetősége van a termelő­nek, a forgalmazónak ... azaz nem kétséges, egv- egy csata szinte már elő­re, megvívása előtt eldől. Tavaly, minden nehézség, fejlesztési forrásszűke el­lenére sikerült a megyében háromezer négyzetméterrel bővíteni a kereskedelmi há­lózat alapterületét. A zsú­foltság enyhítése tagadha­tatlanul fontos eleme a jobb vásárlási feltételek­nek, a tapasztalatok azon­ban azt mutatják, nincsen különösebb összefüggés az eladótér, az eladók és a vevők egymáshoz viszonyí­tott arányszáma és a vá­sárlói árukifogásolások kö­zött. Az összefüggés más­ban és máshol rejlik. Más­ban, tehát a hiányhely­zetben, s máshol, már a gyártás kezdeténél. A vevő kiskorúként kezelését nem az okozza, hogy vannak, (mert vannak) rossz keres­kedők, silányat, selejtet gyártók. Az ok az, hogy nincsenek (nincsenek ele­gendő számban) kitűnő ke­reskedők, kiválót terme­lők. Az ok tehát az, hogy a vevőnek nincsen válasz­tási lehetősége. ' avaly, levonva az ár­emelkedések hatását, tizenegy százalékkal növekedett a megyében a vegyes iparcikkek eladása. Ez az egyetlen adat (a fo­lyó áron számított majd­nem húszszázalékos for­galombővülés) is fényt vet rá, miért nem törik magu­kat a termelők és miért húzza a vállát némely ke­reskedő. De mit tegyen, te­het a vevő? Ilyen erő(áru)- viszonyok közepette?! Mészáros Ottó T Két évvel ezelőtt, a hazai gépkocsigyártás vitájának kel­lős közepén szenzációként rob­bant a-hír: a Hódmezővásár­helyi Mezőgazdasági Gépgyár­tó Vállalat kifejlesztett egy kisautót, amelyre már akadt is francia vevő. A Puli teljesítménye mcsz- sze elmarad ugyan a hasonló méretű japán kiskocsikétól. Nincs azonban ekkora kü­lönbség az árat illetően, a Pulit Franciaországban a partnerük 40-50 ezer frank körüli áron kívánja értékesí­teni. A gépkocsigyártás. gon­dolatával három évvel ezelőtt kezdték, foglalkozni Hódmező­vásárhelyen, Az első mintadarabban méá 50-50 százalékban voltak fran­cia és magyar alkatrészek. Ma az alváz, az erőátviteli beren­dezések és a felépítmény (ka­rosszéria, szélvédő, ülés' stb.) hazai, ám a kocsi lelke, azaz a motor — japán. A hódme­zővásárhelyiek keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne a japán motort hazai vagy szociálista gyártmánnyal fél­cserélni. Jártak az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriá­ban, ám a tapasztalatok, nem nasyó.n biztatóak. A hazai forgalmazással kap­csolatban egyébként is még .számos tisztázatlan kérdés van. Egyelőre még tart a hu­zavona, milyen típusú jogosít­vánnyal lehet a Pulit vezetni. Franciaországban elegendő a motorkerékpárra szplö enge­dély — a kiskocsi pjáci sike­rének ez az egyik titka, hiszen háziasszonyok és tinédzserek is; vezethetik. Egyelőre gall földön rója majd a kilométereket hazánk szocialista gépkocsigyártásá­nak első szülötte. Már az. első hivatalos szerződést is megkö­tötték. A hajé gyomrában. Finisbe érkeztek a sza­badban dolgozó hajó- karbantartók. A hajó­zási idényig számos vízi járművön bőven akadt javítani- és felújitanivaló. Télen az időszakos leállás idején mintegy 30-40 uszályón, hajón," vízibuszon dolgoztak.. Kádár János fogadta Branko Mikuiicsot Befejeződtek a kormányfői tárgyalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom