Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

1988. Április 8., péntek &£Mod Elbocsátották az Ipari Műszergyár vezérigazgatóját Hűtlen kezelője volt a közösnek ,.Az Ipari Műszergyár vállalati tanácsa a vállalati törvény­ben meghatározott Jogkörében eljárva a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettsége vétkes megszegése miatt Ivanlcs László (...havi átlagkeresete: 59 194 íorlnt) vezérigazgatót a Munka Törvénykönyve... alapján elbocsátás, valamint pré­mium- és exportjutalom-megvonás fegyelmi büntetéssel sújt­ja” — olvasható abban a határozatban, amelynek indoklása további hat oldalon keresztül sorolja a volt első számú ve­zető tetteit. Mint ismeretes, Ivanics László ellen közérdekű beje­lentés alapján az idén febru­árban kezdeményezett a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálatot, emellett a vál­lalat maga is fegyelmi bi­zottságot állított fel. A VT a tények ismeretében, a volt ve­zérigazgatót is meghallgatva hozta meg döntését. Megálla­pították, hogy Ivanics Lászlót felelősség terheli a munkakö­réből eredő kötelességeinek megszegése, a társadalmi tu­lajdon hűtlen kezelése miatt. A tanácstól a tanácsnak A testület a 'KNEB megál­lapításaival lényegében egy­behangzóan feltárta, hogy a vállalatnak az eset miatt nem csupán a hírneve szenvedett csorbát, hanem jelentős ká­ra is származik, ezért meg­tették a rendőrségi feljelen­tést is. Néhány példa Ivanics Lász­ló viselt dolgaiból. A volt ve­zérigazgató az IMI-vel kap­csolatban álló Erfaterv épí­tész tervezőinek felajánlotta, hpgy az általuk alkotott fal­födém szerkezeti rendszert a műszergyár szolgálati talál­mányként átveszi, iparjogvé­delmi helyzetét rendezi és hasznosítja. Ennek feltétele­ként Önmaga részére 30, aZ általa megnevezett más sze­mély részére pedig 10 száza­lékos szerzőségi arányt kötött ki. Három esztendővel ez­előtt Ivanics László az Aszódi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának határozatát felhasznál­va, ám azt megszegve, a pá­lyakezdők részére juttatott, hat telekhez kapcsolt 600 ezer forint építési állami támoga­tásból jogtalanul saját részé­re kövételt ki 100 ezer forin­tot. Az Aszódi Tanáccsal fenn­álló vállalati kapcsolatra ala­pozva négyzetméterenként 3 forintos jelképes összegért en­nél sokkal többet érő telek­hez jutott. Megállapítható to­vábbá, hogy a személyes elő­nyök ellensúlyozására mint­egy 300 ezer forint vállalati pénz átadásáról intézkedett a tanácsnak. A felsorolás azonban még korántsem teljes. Kiderült, hogy az ikladi építési telkén lévő derítő áthelyezésére, a költségek kétharmadának vál­lalati kasszából történő kifi­zetésére szintén a volt vezér- igazgató adott utasítást. A munkáltatói lakásépítési tá­mogatások odaítélésénél ön­hatalmúlag, a szükséges szer­vezeti és KISZ-egyetértés nélkül döntött, s álláspontját utólag. hatalmi helyzetével visszaélve fogadtatta el az ar­ra Illetékes fórumokkal. Kísérletként lakások ? Az • IMI Modul fal-födém szerkezeti rendszer bevezeté­séhez és hasznosításához meg­teremtette a személyi és szer­vezeti féltételeket, ám ebben, mint. feltalálót és építtetőt egyéni érdekei vezették Iva­nics Lászlót. Jóváhagyásával a megkezdett építkezéseket fej­lesztésként, illetve kísérlet­ként a műszaki fejlesztési alap terhére számolták el. Az építkezésben részt vevő dol­gozókkal a jogi kapcsolatot nem rendezte, fedezetigazo­lást nem kért, s a munkála­tok érőltetésével a vállalatot olyan bizonytalan, a profiljá­ból idegen tevékenységre bír­ta rá, amely ez idáig mint­egy 5 millió forint eredmény- csökkenést okozott. Saját anya­gi terheinek csökkentésére, il­letve a további építtetők ér­dekeltté tételére a műszaki fejlesztési költségek terhére jogtalan támogatást akart ad­ni. Amikor ennek lehetősége kétségessé vált, a kollektív szerződésbe 400 ezer forintos személyenkénti vissza nem térítendő támogatást vezette­tett be. Ivanics László ezeken túl is hozzájutott olyan összegekhez, amelyek neki jog szerint nem jártak, sőt néha „szívesség­ből” másoknak is igyekezett kijárni előnyöket. De kapott ő is: a Galga-parti összefogás Termelőszövetkezettől min­den fizetség nélkül két fahá­zat és kerti bútorokat vett át személyes használatra. (Érde­kes lenne tudni: vajon ho­gyan számolt el ezzel a téesz vezetősége a tagságnak? — a szerk. megjegyzése.) A volt vezérigazgató azonban nem érte be ennyivel. Kiderült, hogy a vállalatnál folyó ta­lálmányi és újítási tevékeny­séget saját befolyása alá von­va egyoldalú és indokolatlan vagyoni előnyökért személyes érdekeinek rendelte alá. Ön­maga és társai részére egy al­kalommal indokolatlanul elő­leg kifizetését tette lehetővé. Tört a bérelt kocsi Még furcsább a gépkocsi­használat története. Ivanics László a vállalat által bérelt XX-es rendszámú személyau­tóban szabálytalan vezetéssel, illetve a jármű gondatlan ke­zelésével több alkalommal kárt okozott, amiből a közös kassza fizetett ki csaknem 26 ezer forintot. 1983 júliusától 1986 márciusáig nem vezette a menetlevelet, illetve a do­kumentum kitöltésével máso­kat bízott meg, s arra fiktív útvonalakat íratott fel. Csak­nem öt esztendőn keresztül a volt vezérigazgató nemcsak hivatalos utakra, hanem ma­gáncélokra is a bérelt kocsit használta. A vizsgálatot vég­zők és a VT tagjai ugyancsak felrótták neki, hogy az IMI Budapesten meglehetősen ma­gas, időközben még meg Is emelt bérleti díjért egy iro­dának használt lakást tartott fenn — teljesen indokolatla­nul. A testület határozatának meghozatalakor figyelembe vette és elismerte, hogy Iva­nics László szakmai tevé­kenysége megfelelő volt, ám más enyhítő körülményt nem találtak, s a meghallgatások alkalmával előadott magyará­zatokat sem tudták elfogad­ni. A VT különösen figyelem­re méltónak találta azt a tényt, hogy a cselekmények rendkívül súlyos károkat okoztak a vállalat jó hírének. A VT tagjai egy kissé ugyan megkésve, de nagy felelősség- érzettel hozták meg néhány nappal ezelőtt fegyelmi dön­tésüket — az elbocsátás már­cius 31-ével érvényes —, egy­ben intézkedtek, hogy a jö­vőben hasonló eset ne for­dulhasson elő. Máskor: előbb! Ivanics László helyett Sze- rédy János eddigi termelési ve­zérigazgató-helyettest bízták meg az IMI vezetésével. A tör­ténteknek bizonyára nagy ré­sze volt abban, hogy az ikla- diak csak nagy nehézségek árán tudták teljesíteni az első negyedéves tervüket. Ügy gondoljuk, a vállalati tanács döntéséhez nem kell magyarázatot fűznünk. Min­denki csak helyeselheti, hogy határozottan, a közösség ér­dekeit szem előtt tartva lép­tek. Ugyanakkor — elfogadva a testület tagjainak önkriti­káját, miszerint egy kissé megkésve léptek — emeljük ki a legfontosabb tanulságot: most is, máskor is előbb kell megakadályozni a magukról megfeledkezett vezetőket ab­ban, hogy ilyen súlyos visz- szaéléseket kövessenek el. Furucz Zoltán A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) lalatok pénzügyi-gazdasági helyzete 1987-ben általában javult, de a kedvezőbb ered­ményeket kétharmad részben nem a hatékonyság növelésé­ből, hanem az áremelésekből érték el. A veszteséges válla­latok száma csökkent. A vál­ságágazatok helyzete is javult. A vállalatok többsége azon­ban nem alkalmazkodik kel­lőképpen a piaci követelmé­nyekhez megfelelő termék­szerkezet-átalakítással. Külö­nösen kedvezőtlen ez azoknak a cégeknek az esetében, ame­lyek konvertibilis elszámolású exportra orientálódnak. A vizsgálatok megállapították, hogy kedvezőbbé vált a számviteli bizonylati fegyelem. Bányász Rezső azt is az ered­mények között említette, hogy a nagyberuházásoknál 283 millió forint költségcsök­kentést sikerült elérni. Csaknem 29 ezer új utazási számla Március 31-én lejárt az uta­zási számlák nyitására adott határidő. Bányász Rezsőt megkérdezték, hogy van-e már összesített szám arról, hogy a lakosság mennyire élt azzal a lehetőséggel, hogy há­rom hónap leforgása alatt konvertibilis valutát helyez­het el az- általa nyitott utazá­si számlákon. A kormányszó­vivő beszámolt arról, hogy 1988. január 1-jétöl március 31-ig 28 993 utazási számlán 290,1 millió forint értékű kon­vertibilis valutát helyeztek el. Egy másik kérdés a kincs­tárjegyekre vonatkozott, ame­lyek értékesítése nemrég kez­dődött el. Bányász Rezső el­mondta, hogy ennek jegyzésé­re nézve csütörtök délelőtt Tímár Mátyástól, a Magyar Nemzeti Bank elnökétől kért felvilágosítást. Tímár Mátyás beszámolt arról, hogy a lakos­ság részéről a kincstárjegyek iránt a vártnál nagyobb az érdeklődés. Harminc országos KNEB-vizsgálat Kérdést intéztek a kormány- szóvivőhöz arról a KNEB je­lentésről, amelyet csütörtöki ülésén vitatott meg a Minisz­tertanács. Bányász Rezső el­mondta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az 1987- es esztendőben harminc orszá­gos vizsgálatot szervezett. — Miért „mutál" a hang­ja? — A cigaretta meg a kiabálás. A fiatal tornatanárnő nem tud lemondani a do­hányzásról, pedig hivatása szerint akaraterőről beszél a tanítványainak. ★ Tegnap, a füstmentes na­pon már reménykedni kezdtem. Honfitársaink le­galább most nem gyújtanak rá! Vácott csak az első másfél kilométer után ta­lálkoztam füstkarikákat fú­jó emberrel. — Tud arról, hogy mi­lyen nap van ma? — Füstmentes? Nem. eddig nem tudtam. A Váci Magasépítő Vál­lalat kőművesei nem kávét fogyasztottak, hanem vako­latot javítottak ezen a na­pon a Margaréta eszpresz- szóban. — Ez a tizedik cigim ma — közölte délelőtt tíz órakor Kovács Márton, aki 25 éves és tíz éve kezdte a dohányzást. — Képtelen lennék meglenni nélküle — állította. Á kollégája, Pet- rik János nem gyújtott rá ezen a napon. — És az árát? Bedobja a postaládába? — Be én. Egész bizto­san — jelentette ki hatá­rozottan. ★ — A Hungária Biztosító­nak 27 perselyt adtunk ki­helyezésre, a postaládákat Füstölünk? társadalmi ellenőrök jelen­létében ürítjük — közölte Lessné Greff Aranka, a váci postahivatal vezetője. — És önöknél dohány­zik valaki? — Egy kolléganőnk nem bírta ki, már a harmadik cigarettánál tart. — Asszonyom! Bocsásson meg egy percre. Látom, dohányzik. — Mikor kezdte? — Tizenhat éves voltam. A környezet, a barátnők. És főleg az. hogy nem volt szabad. Tudja, hogy van ez ... A biztosító irodájában látható helyen áll a per­sely. — Dobtak már ma bele pénzt? — Jobbára csak a kol­légák, az ügyfelek még nem — válaszolták a pult másik oldaláról. ★ Sok cigarettás emberrel találkoztunk a Dung jobb partján is. A szentendrei HÉV-végállomásnál dolgozó ácsai Vörös Október Mgtsz munkásai a friss tavaszi levegőről húzódtak be pihenőre és füstölték te­le az öltözőjüket. — Napi 30 szálat szívok el — dicsekedett egyikük. — Milyet? Erőset? — Isten ments! Sympho- niát. De van olyan kollé­gánk, aki három csomagot is elfüstöl naponta. — Adakoznak a rák el­leni alapra? — Nem. Kell a pénz, nagy a család. ★ — Uram! Egy percre! Dohányzik ön? — Pár darabot szívok na­ponta, de ma egyre sem gyújtok rá — közölte egy fiatalember a szentendrei postahivatal előtt. — És mennyit dob a per­selybe? — Semmit. Nem vagyok híve az adakozásnak. Az ilyesmire nem gyűjteni kell, hanem intézményesen megoldani. Nézetek, vélemények, gyűrűző nikotinkarikák. Kevés propaganda. Tegnapi nap délelőtt ezt tapasztal­tuk a Duna két partján. ★ A váci föpostáról este 6 órakor, Szentendréről há­romnegyed hétkor érkezett meg az üzenet: a váci le­vélszekrények bevétele: 3 ezer 358 forint 30 fillér. Ebből 11 darab százforin­tos, négy darab 50 forin­tos, a többi aprópénz. A Hungária Biztosító váci irodája ma ismét akcióba lép, mert az eddigi ered­mények nem voltak emlí­tésre méltóak. A szentendrei bevétel — két levélszekrény tartal­mát ekkor még nem ismer­ve — 2 ezer 85 forint volt. Az aprópénzeken kívül hat darab százforintos, 3 darab 50 forintos gyűlt össze. K. T. I. Ezeken kívül 290 volt a me­gyei és fővárosi cs 600 a váro­si, illetve a kerületi vizsgála­tainak száma. Célvizsgálatai­nak száma a múlt évben 1300 volt. Áttekintették például, hogyan halad a termékszerke­zet-váltás és megállapították azt is, hogy továbbra is sok a gond a munkaszervezéssel. Bányász Rezső elmondta, hogy 18 KNEB-jelentés került a Minisztertanács elé, majd arról beszélt, hogy mi történt a népi ellenőrzés által tapasz­taltak nyomán. Beszámolt ar­ról, hogy 959 esetben szüntet­tek meg a KNEB által feltár­tak nyomán jogsértést, 388 fe­lelősségre vonás tpr.tént, 340 esetben szabálysértési bírságot szabtak ki, és 64 esetben tet­tek indítványt büntetőeljá­rásra. Mint a kormány szóvi­vője azónban nyomatékosan kijelentette: a KNEB munká­ja elsősorban a megelőzést szolgálja. Egy kérdés a névtelen beje­lentésekről kért tájékoztatást. A szóvivő elmondta, hogy ezek száma növekedett, 11 ezer la­kossági bejelentésből, a köz­érdekűek 44 százaléka névtele­nül történt. Bányász Rezső ki­fejezte azt az óhaját, hogy jó volna, ha kialakulna az a légkör hazánkban, hogy min­den bejelentő odaírná nevét közlendője alá. így megszaba­dulhatnának azoktól a notó­rius be- és féljelentgetőktől, akik rosszindulatból félreve­zető, hamis információkat kül­denek a KNEB-nek is. Szélesíteni kellene az idegenforgalmi kínálatot Elhangzott egy kérdés arra is, hogy felkészült-e az árvíz- védelmi szolgálat, ha gyors olvadás következtében ismét jelentősen megemelkedik a folyók szintje. Bányász Rezső rámutatott, hogy az esztendő­nek ebben az időszakában év­tizedek óta nem fordult elő, hogy ilyen magasra növeked­jen a vízszint, s hogy a Duna és Tisza egyszerre áradjon. A magas víz a töltések között folyt le, s a Dunakanyarban és a Római-partnál öntött el egyes üdülőket. Víz alá került 3400 hektár, amelyből 1100 hektárnyi a vetésterület. A kár előzetes becslések szerint mintegy százmillió forint. Ha az Alpokban egy hirtelen me­leghullám nyomán gyors ol­vadás következik ismét be, ak­kor az árvízvédelem újra a he­lyén lesz — mondta a szóvivő. Sopron-Kőszeghegyalja üdü­lőkörzet regionális fejlesztési tervére vonatkozó kérdésre, Bányász Rezső rámutatott, hogy az mind a belső, mind a külső turistaforgalmat szol­gálja. Nyugati megyéinkben érdemes áldozni üdülőfejlesz­tésekre, hogy ezzel növeljük az idegenforgalmi kínálatot. A tervek széles körű összefogás­sal számolnak. Mintegy 25—30 milliárd forintra volna szük­ség, s ezt számos — köztük külföldi — forrásból kívánjuk megszerezni. Álláspontunk változatlan a kisebbségek ügyében Bányász Rezsőhöz kérdést intéztek arra vonatkozóan, hogy Romániában újabban a nemzetiségi lapok is kizárólag románul közük az országban levő helységek elnevezését, illetve azzal kapcsolatban, hogy á kárpátaljai magyar újságok a Szovjetunióban ép­pen most tértek át a telepü­lések magyar nevének haszná­latára. A szóvivő kijelentette: örömmel'észleljük, hogy Kár- pát-Ukrajnában a peresztroj­ka jegyében a magyar helység­neveket használják a magyar nyelvű tömegtájékoztatási esz­közök. A kérdés másik részé­ről szólva, rámutatott, hogy a magyar kormány elvi állás­pontja ebben a kérdésben rég­óta változatlan. Ezt oly sok­szor kifejtették, hogy megíté­lése szerint most minden to­vábbi megismétlése szükségte­len lenne. Felkérték a szóvivőt arra is, hogy tájékoztasson, mennyi egyes kitüntetések erkölcsi ér­tékén túl az a pénzösszeg, amely ezzel együtt jár. Bá­nyász Rezső elmondta, hogy 92 Állami Díjat adományoztak, egyenként 200 ezer forint pénzösszeggel. Ugyanennyi a Kossuth-díjjal járó összeg. A kiváló művészek pedig nyug­állományba vonulásuk után havi 2500, az érdemes művé­szek havi 2000 forint nyugdíj- kiegészítést kapnak. A füstmentes napra vonat­kozó kérdésre elmondta, hogy ez szép kezdeményezés, s di­cséretes, Högy a magyar társa­dalom felkarolta. A. I. A Minisztertanács dr. Amb rus János, Dunai Imre, Gom bocz Zoltán és dr. Melega Ti bor külkereskedelmi minisz terhelyetteseket, továbbá dr, Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettest e tisztsé­gük alól felmentette. A Minisztertanács Herkner Ottó külkereskedelmi minisz­terhelyettest — érdemei elis­merése mellett — e tisztségé­ből felmentette. Dr. Vincze Imre belkereskedelmi minisz­terhelyettest — érdemei elis­merése mellett, nyugállomány­ba vonulására tekintettel — e tisztsége alól felmentette. Egyidejűleg a Miniszterta­nács dr. Ambrus Jánost, Dunai Imrét, Gombocz Zoltánt, dr. Melega Tibort és dr. Spilák Ferencet kereskedelmi minisz­terhelyettessé kinevezte. Ki tud többet a Szovjetunióé!? Döntő, megemlékezéssel A folyóirat születésnapján Ünnepi megemlékezéssel kezdődött idén a nagy hagyo­mányokkal rendelkező „Ki tud többet a Szovjetunióról?’’ is­kolai vetélkedősorozat orszá­gos döntője. A budapesti Pa­taki/ István Művelődési Köz­pontban tegnap megrendezett verseny előtt Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára szólt arról, hogy 30 éve jelenik meg a Szovjetunió című folyóirat Magyarországon, s 15 éve ren­dezik meg a diákok körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendő vetélkedősorozatot. A megemlékezést követően többen a Szocialista Kultú­ráért, a Kiváló Munkáért ki­tüntetést, a KISZ KB dicsérő oklevelét vehették át azok kö­zül, akik különösen sokat vál­laltak az elmúlt 15 évben a vetélkedők sikeréért. A művelődési központban ezután 10 közép- és 6 szak­munkásképző iskola csapata mérte össze tudását. Délután a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában Sudár Iván, a társaság titkára méltatta a magyar nyelvű ki­adása 30. évfordulóját ünnep­lő Szovjetunió című lap je­lentőségét. A Szovjetunió budapesti nagykövetségén rendezett ün­nepségen Borisz Sztukalin nagykövet köszöntötte a fo­lyóirat készítésében, a vetél­kedő szervezésében kiemelke­dő munkát végzőket. Ezután Nyikolaj Gribacsov, a Szov­jetunió című folyóirat főszer­kesztője. az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnöke kitüntetéseket adott át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom