Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

4 1988. április 8., péntek A városért Elismerések ;— Remélem, hogy most az­tán ír egy szép portrét Sza­káll Lászlónéról — szólított meg valaki az április 4-i vá­rosi ünnepség alkalmával, ahol kitüntetések átadására is sor került. — Talán — válaszoltam ha­tározatlanul, aztán egyre biz­tosabb lettem abban, hogy ezt elmulasztom, éppen az el­ismeréssel megtisztelt érdeké­ben. Olvasóink részben már cikkeinkből is sokat tudhat­nak a 3. sz. általános iskola igazgatójának munkásságáról, azokról a nem éppen könnyű feltételekről, melyek között ebben az intézményben dol­gozik. Vezető személyisége a város zenei életének, vezényli a MÁV férfikart, figyelemre méltó szorgalommal és szak­értelemmel gyűjtögeti a hely­történeti-néprajzi értékeket, melyek számára olyan helyet szeretne végre találni, ahol láthatóvá tehetné a múlt em­lékeit. Erről ennyit — szokás ma­napság mondogatni, ha egy té­mát le akarunk zárni, s most is lezárjuk azért, mert az ol­vasók jó része személyes talál­kozásai révén többet tud ná­lunk. S ha arról értesül: Sza­káll Lászlóné ezen az ünnep­ségen vette át a Pro Űrbe ki­tüntetést, vagyis a városért végzett munka erkölcsi jutal­mát. akkor ezt örömmel, egyet­értőén veszi tudomásul. Ugyancsak a kitüntetettek között van Mahler Róbertné, a városi pártbizottság titkára, aki a Haza Szolgálatáért Ér­demérem tulajdonosa lett. Amint azt már lapunkban kö­zöltük, dr. Jancskár Sándornak, a tanács vb-titkárának a Mun­ka Érdemrend arany fokozatá­hoz gratulálhatunk. Marosvári Gabriella, a Mechanikai La­boratórium munkatársa e ki­tüntetés bronz fokozatát kap­ta, s ezzel büszkélkedhet Du­dás Sándor is, a fóti Vörös­marty Tsz dolgozója. Mazin Pálnak furcsa érzés lehetett, hogy mint a KISZ városi bizottsági titkára ad­hatta át a Járműjavító Üzem KISZ-szervezetének a KISZ KB elismerő oklevelét. Ugyan­is nemrég még ő volt ott a tit­kár, tehát része lehetett az ér­demek szerzésében, Mezőgazdasági helyzetkép Budapesttől az Ipoly vonaláig Furcsa ellentmondása napjainknak, hogy a közigazgatási határok nem egyeznek meg az egyes gazdasági központok mű­ködési területeivel. Hasonló a helyzet az intézmények, szer­vezetek esetében is. Mert lám, Dunakeszi rangban ugyan­azt a helyet foglalja el, mint Vác, vagyis ugyanolyan von­záskörzeti központ, a bankba, a bíróságra, a NEB-hez mégis Vácra kell utazni. Ezzel szemben a Dunakeszi vonzáskörze­tében működő fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet, a gödi Duna Menti Tsz, meg a város legforgalmasabb pontján álló Alagi Állami Gazdaság központjához akkora földterületek tartoznak, melyek az országhatárig érnek, s majdnem telje­sen elfoglalják Vác vonzáskörzetét. Ezek a tények a két táj­központ vezető testületéi együttműködésének fontosságát in­dokolják. Környezet talaj Igen jól szerkesztett, a helyzetet pontosan tükröző, jól áttekinthető, tájékoztató jelentés készült nemrég, amely az MSZMP Dunakeszi Városi Végrehajtó Bizottsá­gának tagjait volt hivatva in­formálni. Ám egyáltalán nem azzal a szándékkal, hogy má­sok számára a benne foglal­tak titkosak lennének. Segít­ségével Budapesttől az Ipoly vonaláig képet kaphatunk a három nagy gazdaság felépí­téséről, működéséről, tevé­kenységéről. Az Ipoly völgyében, a Bör­zsöny hegyvidékén, a Gödöl- lői-dombságon elterülő földek minősége sokféle, mint ahogy a mikroklíma, a környezet éghajlata is változó. Általá­ban elmondható viszont, hogy a földek többsége gyenge ter­mőképességű, a növényter­mesztés emiatt drága. A szak­emberek megállapításai sze­rint kettős hatás érvényesül abban az értelemben, hogy a munkaerő ezen a vidéken ke­vés, mert (.a többség gyárak­ban helyezkedett el, így a más vidékről érkezők foglal­koztatása többe kerül. Előnyös viszont Budapest és a két kis­város közelsége, ahol jól ér­tékesíthetők a termékek. A szántóföldek vetésszerke­zetét úgy alakították ki az elmúlt években, hogy az a legjobban alkalmazkodjék a talaj- és az időjárási viszo­nyokhoz. Ugyanakkor számba vették: mit keresnek a ve­vők a piacokon, mit érdemes az ottani igényekre alapozva termelni? így alakult ki, hogy a területnek majdnem a felét gabonafélék foglalják el, amivel kapcsolatban objektív megállapítás, de szubjektiven is hangozhatna, hogy az ag­rárolló folyamatos szétnyílása miatt a termelés csak a jö­vedelmezőség hatáfán mozog, gyakran veszteséges, a gabo­na felvásárlási árai évről év­re alacsonyak. Ugyanakkor a termeléshez szükséges eszkö­zök árai rohamosan emelked­nek. Alacsony átlagok A gabonaféléknél gazdasá­gosabb az ipari növények ter­mesztése, bár a piaci árak in­gadozása miatt évente vál­toztatni kell a növénykultú­rákat. Általában a repce, a mustár díszíti a falvak hatá­rait, újabban ennél jobban megéri napraforgót és borsót termelni. Mindhárom gazdaságban jelentős az állattenyésztés, így hát nagy szükség van a jó takarmányra, s még nagyobb arra, hogy saját termésből ab- rakolják, takarmánvozzák jó­szágaikat. A vb-tagokat tájé­koztató anyag szerint e nö­vényféleségek el is foglalják a szántóterület 65 százalékát. Ám a talajviszonyok miatt ezek termésátlaga is alacsony, drágán táplálják az állatállo­mányt. A jelenlegi körülmé­nyek mellett csak akkor le­hetne bármiből is többet ter­melni a földeken, ha legalább százmillió forintot költenének talajjavításra, ennél is többet öntözőberendezésekre. Ez azonban most nem jöhet szá­mításba. Több változaton is gondol­kodnak a szakemberek. Pél­dául a leggyengébb földeken megszüntetni a termelést, más célra bérbe adni, de jó meg­oldásnak tartják az erdő-, a szőlő- és gyümölcstelepítést is. Csakhogy ez utóbbiakhoz is beruházás kell, mint min­denhez, amiből később hasz­not akarunk. Egyetlen akció nem hoz eredményt Csak az erdő lenne tisztább! Ebédidőben és véletlenül alakul ki a beszélgetés. Ur­ban János és Buresch László, a Gödi Tanács két munkatár­sa válaszol kérdéseimre. A téma meg a helység tisztasá­ga, a kép, amely a pihenni érkező idegent fogadja, meg a hazatérő munkást, akinek szintén nem mindegy, milyen környezetben él. Buresch László közterület­felügyelő, aki egészségügyi okok miatt volt kénytelen el­hagyni a gépkocsivezetői pá­lyát. Űj hivatását lelkesedés­sel teljesíti. A nemrég lezajlott köztisz­tasági akció felől érdeklődöm nála. — Hogy sikerült? Tu­lajdonképpen mi volt a leg-, főbb célja? — A község utcáin sok épí­tési törmelék éktelenkedett. Voltak olyan porták, melyek előtt már tíz év óta nem tá­volították el az emberek. Most azt tartottuk a legfonto­sabbnak, hogy ezek eltűnje­nek, ne csúfítsák az utcákat, tereket. Konténereket helyez­tünk ki az akció idejére. Úgy tapasztaljuk, hogy rendezet­tebbek lettek az utcák, eltűnt a szemét, s ebben komoly szerepe volt a helyi költség- vetési üzemnek. Azt azonban világosan látjuk, hogy nem elég évente egy-két hétig fog­lalkozni ezzel, hanem egész évben napirenden kell tartani környezetünk tisztaságát. J ó lenne, ha azok is belátnák, akik miatt ma még vannak gondjaink, hogy értük, az ér­dekükben küzdünk a környe­zetért. Csak az erdők is lennének tiszták! Ez az óhaj refrénként tér vissza Buresch László mondataiban. Mert sajnos, a törmelékek, hulladékok útja a leggyakrabban az erdőbe ve­zet. Végső soron már néha árulkodó tárgyakat keresnek, egy címet, melynek a gazdáját kérdőre vonhatják: miért nem a költségvetési üzemet, vagy a Váci Kommunális Üzemet értesíti, ha olyan lomokat akar eltávolítani a háza kör­nyékéről, melyet a napi sze­métszállításhoz rendelt kocsik nem vihetnek el. — Mert különben ezt az utóbbit lehet kérni? — Igen. Mind a két üzem­től. — Mi a célja a közterület­felügyelőnek? — Az, hogy jó szóval meg­győzzem az embereket. Tart­sunk rendet, s ebben legyen egyetértés. Aki üdülni akar, az itt. valóban felüdülhessen, s persze jó lenne, ha tisztább levegőt szívhatnánk a Göd környéki erdőkben, de nem műanyag s egyéb hulladékok között. Ennek érdekében na­gyobb propaganda kellene, de legfőképpen a felismerés, mindenki részéről. Bízom benne, hogy hosszú távon ez kialakul. — Sok panaszt hallottunk az úgynevezett Feneketlen-tó környékére is. — Jogosan. Idegenek töltik fel szeméttel, nehéz elcsípni a tetteseket. Meglehetősen el­hanyagolt az úttörőtábor kör­nyéke is. Valamennyien érde­keltek vagyunk abban, hogy név szerint megismerhessük s rendre utasíthassuk a köz­egészség veszélyeztetőit. A jelentés készítői is azt ál­lapították meg, hogy az alap- tevékenység legeredménye­sebb ágazata a gyümölcster­mesztés volt az elmúlt évek­ben. Foton, Alagon rugalma­san alkalmazkodtak a piac­hoz. Mintegy 260 vagon gyü­mölcsöt adtak el tavaly is a „Szedd magad’’ akció kereté­ben. Jól járt az eladó, s jól a vevő is, aki szinte kellemes kirándulás keretében juthatott hozzá az olcsó befőzni való barackhoz Csornádon, a téli­re való almához az állami gazdaság vámosmikolai gyö­nyörű kertjében. Ezek a ta­pasztalatok a telepítés mel­lett szólnak. Ha drága a takarmány, drága az állattenyésztés is. Ez a helyzet a gödi tsz-ben, ahol ma már úgynevezett szabad- tartásos, legeltetéses módszer­rel tenyésztik a szarvasmar­hát és a juhot, szakmai nyel­ven „intenzív” módszerrel a baromfit. A tejtermelés jö­vedelme szerényen emelkedő, az alagiak ezen ágazatának színvonala az országos élme­zőnyt érte el. A terület jövője A távlatok? Ezekkel is fog­lalkozik a jelentés. A lényeg: még jobb kapcsolatokat te­remteni a háztáji gazdaságok­kal. Az alaptevékenységet fej­lesztő beruházások magas költségei sokszor többe kerül­nek, mint az évi eredmény. Joggal állapítják tehát meg: mezőgazdasági üzemeink szá­mára létkérdés, hogy nem le­hetnek meg kiegészítő fel­dolgozó ipari ágazatok nélkül. DU4^KESZI s^cmqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Az ajánlat kölcsönösen előnyös Marad a körzethatár Lapunk megjelenésekor ta­lán már láthatók is lesznek városszerte azok a falraga­szok, melyek iskoláskorba lé­pő gyermekek beiratásáról közlik a tudnivalókat. A hi­vatalos megyei közleményből kimarad az, amit a városban helyi sajátosságnak tekinthe­tünk. Ezekről Tóth Istvánná, a tanács művelődési, sport- és egészségügyi osztályának ve­zetője nyilatkozott. Túlterhelt iskolák Minden településen április 22-én 8-18 és 23-án 8-10 óra között lehet beíratni a gyere­keket. A demográfiai hullám miatt egyes körzetekben, mint például a Körösi Csorna Sán­dor Általános Iskolában, vagy a 3. számú iskolában nagy lét­számú első osztályok jönnek létre, míg például az 1. Sz. Általános Iskolában a körzet alacsonyabb népsűrűsége kö­vetkeztében kisebb első osztá­lyok létrehozására lesz mód, így a tanítás is eredményesebb lehet. Ebből a helyzetből kö­vetkezik az osztály javaslata, ám mielőtt vezetője ismertet­né, háromszor is az újságíró lelkére köti: ne maradjon ki ebből az írásból, hogy körzet­határt semmiképpen sem mó­dosítunk, javaslatunk kizáró­lag az önkéntességre alapo­zott. Péntektől péntekig" — Fiataloknak. KISZ-diszkó. A MÁV Járműjavító Üzem KISZ-bizottsága szervezi fiatalok ma esti szórako­zását. Kezdődik 19 órakor József Attila Művelődési Köz­pont színháztermében. — Hol tart ma? Mi a Zsol- nay-program ? A kérdésre Zsolnay József szociológustól kaphatnak választ hallgatói, a kötetlen beszélgetés résztve­vői 13-án, szerdán 8 óra 30 perckor a Körösi Csorna Sán­dor Általános Iskolában. — Filmkoktél. Mesék, ka­landok, mozgóképek. Filmve títést rendez gyermekeknek a városi könyvtár 9-én, szom­baton délután 2 órakor. — Szülőföldemen. Sellei Zol­tán előadóművész 11-én reg­gel 8 órakor tart rendhagyó irodalomórát a 2. sz. általános iskolában, a költészet napja tiszteletére. Műsora címének külön jelentőséget ad, hogy a művész valóban a szülőföldjén szerepel. Itt született, itt él a városban. Épp nemrég tettük szóvá, hogy keveset látjuk hazai pódiumokon. Reméljük, Illőn a hely szelleméhez Nem mindegy, hot, milyen környezetben pihenünk, szórako­zunk. A kellemes hangulatú eszpresszóban, társalgóban szíve­sen időznek, beszélgetnek az emberek. Mint a gödi József At­tila Művelődési Házban, ahol kávét, üdítőitalt is fogyasztanak a klubok, szakkörök tagjai, a gyermekfoglalkozások befejezé­sére várakozó szülők. hogy mostani előadását újab­bak is követik. — Tündérek, táltosok, bo­szorkányok. Téma a népmese. Tizennegyedikén és 15-én dél­után 3 órakor vetélkedő a vá­rosi könyvtárban negyedik osztályos gyerekeknek. — Fehér éjszakák. A MÁV Járműjavító Üzem szocialista brigádklubja és az IBUSZ- iroda június 18-tól 26-ig tár­sasutazást szervez Leningrád- ba. Jelentkezés és tájékozta­tás április 14-ig Pap István versenyfelelősnél a 41-951, vagy a 690-041/311 mellék te­lefonszámokon. — Hibaigazítás. Zsögödi Nagy Imre gödi kiállításáról szóló írásunkban téves infor­mációt közöltünk. Nem az öz­vegye, hanem egyik rokona bocsátotta rendelkezésre a ké­peket. — Pontosan miről is van szó? — Az 1988—89. tanévben 13 első osztályt kell indítani a városban. Ezek létszáma kö­rülbelül akkora, mint ameny- nyi nyolcadik osztályos gyer­mek végez az idén. A Körösi Csorna Sándor és a gyártelepi 3. számú általános iskola tan­teremgondjai miatt az várha­tó, hogy az említett két okta­tási intézményben 32-33 fős osztályokat kell kialakítani. Ez természetesen a legjobb ta­nári igyekezet ellenére is ne­hezíti a gyerekek beilleszke­dését az iskolai életbe, itt kedvezőtlenebbek az oktatás jelenlegi feltételei. Ezzel szem­ben a Táncsics Mihály utcai 2-es számúban csak 24-25 fős osztályok lesznek, s a gyere­kek egy műszakban tanulhat­nak. Szigorúan önkéntes — Arra gondoltunk — foly­tatja Tóth Istvánná, hogy azoknak a lakótelepi szülők­nek. akiknek nem gond a köz­lekedés. vagy munkahelyükre abba azJ irányba vezet az út­juk, szigorúan az önkéntes el­határozás alapján, a két nagy iskola tehermentesítése érde­kében, ajánlanánk a kettest. írassák be oda gyermekeiket, ahol az említett előnyök mel­lett még elmondhatjuk, hogy orosz nyelvi tagozat is indul a harmadik osztálytól és má­sodik nyelvként németet is választhatnak. Külön gondot fordítanak az anyanyelvi nevelésre, többfé­le szakkört indítanak. Azt hi­szem, az ajánlatunk kölcsönö­sen előnyös. Sakk, foci Futakeszi Elkészült a labdarúgás ta­vaszi fordulójának sorsolása. A megyei II. osztályban ját­szó DSE mérkőzései: 9-én 15 óra. Verőcemarosi Fortuna— DSE (serdülők). Mint korábban már közöl­tük: a Futakeszi idei tömeg­verseny 9-én délelőtt 9 óra­kor kezdődik a lóversenypá­lyán, ahol ezt követően az or­szágos mezei bajnokság tö- meglütó versenyére kerül sor. A DSE sakkozói legutóbb Érd csapatával mérkőztek. A megyei bajnokság hatodik he­lyén állnak. Érdekes gondolatok az értékről A Híradó áprilisi száma Nagy gondot fordítottak a gödi Dunamenti Termelőszö­vetkezet Híradójának szerkesz­tői arra. hogy lapjuk még idő­ben köszönthesse április 4-ét. Az első oldalon Csankó Já­nosnak. a szövetkezeti pártbi­zottság titkárának háromha­sábos írását olvashatjuk, mely az elmúlt évi és az idei párt munka feladatait elemzi. Töb­bek között megállapítja, hogy a politikai munkában elért si­kerek mellett nem tudták el­lensúlyozni a párttagok köré­ben jelentkező pesszimiz­must. elbizonytalanodást, ag­gódást. Ezeket a negatív je­lenségeket erősítették az utol­só negyedév ugrásszerű fo­gyasztói áremelkedései. Az idei tennivalókról szólva később ezt írja: legfontosabb felada­tunk az elvi, politikai jelleg erősítése, a testületi munka hatékonyságának növelése. Értékes és napjainkban fi­gyelemre méltó gondolatokat közvetít a Nem csak pénz az érték című, W. L. monogram­mal aláírt vezércikk, amely a klasszikus marxista filozófu­sokra hivatkozva fejti ki, hogy a piac törvényei nem termé­szeti törvények, az ember al­kotta azokat, nálunk mégis előfordulhatott, hogy sokak szemléletében eltorzult az ér­ték fogalma, s a piacon je­lentkező, csupán a pénztől be­folyásolt értekké zsugorodott. Az írás. amelyért már önma­gában is érdemes elolvasni a Dunamenti Híradót, többek között ilyen szép gondolatokat fejteget: „Az álérdek elfedi a mezők zöldjét, a rétek szépsé­gét, a folyók tisztaságát, csu­pán azzal a jelszóval, hogy a nem anyagi érdek az nem ér­ték." Cikkét így fejezi be a szer­ző: „A piacgazdaság értékmé­rője: versengés a fizikai vilá­gért. A valódi érték több en­nél. Lelki, társadalmi, érzel­mi dolgokkal is összefügg, és kizárólagosan emberi érték.” Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom