Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

4 1988. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI ^airiap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Minőség, pontosság, szorgalom Ragaszkodnak hozzájuk Jogpolitika, törvényesség A háttérben ott az alkohol # A legutóbbi tanácsülésen is fontos dolgokról tárgyalt a testület. Meghallgatta például, hogy mi a véleménye a vá­rosi bíróság elnökének, dr. Juhász Attilának a vezetése alá tartozó szervezet munkájáról, a jogpolitikáról. Dr. Németh István vezető ügyész a törvényesség általános helyzetéről, a jogpolitikai irányelvek .érvényesüléséről beszélt. Később az állatok tartásáról szóló tanácsrendelet körül alakult ki vita. Villanófény A Joanovits utca lakóitól hozott levelet a posta. Pana­szolják, hogy hiába készítet­ték el a gázvezetéket az ösz- szes kellékeivel együtt, a be­kötés hónapok óta várat ma­gára. A tanács városfejleszté­si osztályán sem kapnak konkrét felvilágosítást, ott csak a gázmüvekre hivatkoz­nak. A levélírók hiányolják az egységes papírokat, nyom­tatványokat, hiszen Szentend­rén a gázprogram nem újke­letű. Nemcsak a tanáccsal járták meg olvasóink, hanem a TI- GÁZ-zal is. Például a terv el­fogadására vonatkozó leve­lükre — amelyet 1987. szep­tember 21-én küldtek el Gö­döllőre — csak 1988. január 20-án kaptak választ. A Joa­novits utca lakóit megnyug­tathatom: elkészült a pontos lista arról, hogy a gázművek milyen dokumentációkra tart igényt a bekötésekhez. A ta­nács illetékesei most már egy­szerre, időben beszerzik a pa­pírokat. Eddig tényleg nem tudták, mire van szükség, mert a kívánalmak a TIGÁZ részéről szinte folyamatosan változtak, bővültek. Miután azonban a vállalat új igazga­tója és a városi tanács el­nökhelyettese megbeszélte a dolgokat, új fejezet alakult ki a TIGÁZ és a település kapcsolatában. Több jel mu­tat arra, hogy mindkét fél okult az eddigi hibákból, a bürokráciától sem mentes ügyintézésből. Ezekről a pozi­tív fejleményekről egyébként a szentendrei oldalon beszá­moltunk, a levélírók minden kérdésükre választ kaphatnak a cikkből. A történteket azonban kár lenne szépíteni. Valóban a lakosság érezte hátrányait a bürokratikus huzavonának, a túlbiztosításnak, a jogszabá­lyok pontatlanságának, a kü­lönböző beleszólási lehetőség­gel rendelkező cégek tollász- kodásának, a változó, sokszor személyektől függő engedély- és dokumentumrengeteg gyűj­tésének, postázásának, ellen­őrzésének, a határidők vég nélküli tologatásának! Van okunk remélni, hogy a TIGÁZ és a város vezetőinek konzultációi pontot tesznek e kínos ügyek végére. Napjaink általános törekvései, a gazda­sági kényszer is ebbe az irányba hatnak. A március 31-1 tanácsülésen a Pest Megyei Vegyi- és Di­vatcikk Ipari Vállalat szent­endrei gyárának kollektívája kapta meg az 1987-ben végzett kiemelkedő társadalmi mun­káért járó 100 ezer forintos jutalmat. A tanács első ízben ítélte oda az összeget azzal a kikötéssel, hogy a nyertesek kulturális és sportcélokra használhatják a pénzt. Ezután minden évben kap 100 ezer forintot az a gazdasági egység, amely az adott időszakban a legtöbbet tesz a település gya­rapodásáért. A Pevdiben hagyományai alakultak ki a társadalmimun- ka-végzésnek. 1986-ban csak­nem 2 millió 800 ezer forinttal gyarapították a város vagyo­nát. Elsők lettek, de csak ok­levelet kaptak, mért a helyi Az Omnibusz Utazási Iroda szent­endrei fiókirodája, autóbuszos tár­sasutazásra hívja kedves utasait. Kirándulás Becsbe április 27-én. indulás a szentendrei volánbusz autóbuszállomásról 05.30 órakor, visszaérkezés ugyanoda 23.00 óra­kor. Ara : 610 Ft + 20 ATS. Kirán­dulás Lévára, április 13-án. Indu­lás a szentendrei Volánbusz autó­buszállomásról 06.00 órakor, visz- szaérkezés ugyanoda 23.00 órakor. Útvonal: Sahy—Leeva. Szolgálta­tás : vacsora. Ára: 390 Ft. Felvilá­gosítás és jelentkezés az Omni­busz Utazási Iroda fiókirodájában, Szentendre Volánbusz autóbusz­állomás vagy telefonon. (26)­10-080. A két esztendeje alakult Modulor Építőipari és Terve­ző Kisszövetkezet a mérlegké­szítéssel szinte egy időben dobta piacra az elegáns kivi­telű tájékoztatóját. A kisszövetkezet fő erénye — ezt bizonyítja Hörömpö Zoltán beszámolója is — a megbízhatóság. Miről beszélnek a számok? A 35 fős Modulor tavaly több mint 41 millió forintos árbe­vételt ért el. Ennek ötödé a nyereség. Egy ember 904 ezer forint árbevételhez juttatta a tagságot. Szinte kizárólag a Dunaka­nyarban és Budapesten dol­goznak. A tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet hús­üzemének rekonstrukcióját az emlékezetes 1987. évi január­ban és februárban végezték. E helytől néhány kilométerrel távolabb, a Pollack-villa épü­letének falburkolatát készítet­ték a mínusz húszfokos hi­degben. Aztán sorban: az Autóker üzleteinek felújítása, a Magyarországi Olasz Intézet hangversenytermének festése, az Óbuda Tsz tehenészeti te­lepén a silók építése követ­kezett. Zsibongó Pócsmegye- ren az iskolának, az érdi buszpályaudvar bővítése, a Dunakanyar Takarékszövetke­zet irodájának, illetve a Ta­hiban fekvő oktatási és neve­lési központjának a tervezése, és még sorolhatnánk ... Vol­tak olyan brigádok, például a Szabó Ottó és a Torda Sán­dor vezetésével szorgoskodók, amelyeknek tagjai a nyári csúcsidőben egyfolytában dol­goztak három hetet. Mit várnak a Modulorban 1988-ban? Egy mondatba sű­rítve: még nehezebb körülmé­nyeket! A bruttósítás miatt év közben másfél millió fo­rinttal több jövedelemelőleget kell kifizetni. A társadalom- biztosítási járulék 500 ezer forinttal emelkedik. A január 1-jei átárazás miatt a szer­ződéssel lekötött, áthúzódó munkáknál 700 ezer forintot vesztenek. Gondoljuk meg! 35 ember tőle független okokból majdnem négymillió forinttal rövidül meg. Igaza volt a kis­tanács később alkotott rende­letet a pénzjutalomról. Tavaly csaknem 1 millió 300 ezer forintos társadalmi mun­kaértéket termeltek a Pevdi szocialista brigádjai. Március­ban a kommunista műszak a keresményét, a 34 ezer 520 fo­rintot ajánlották fel a nyugdí­jasok segítésére. A Zója bri­gád az 1-es számú, a Becsü­let a Vasvári-lakótelepi. 9 a József Attila a Petőfi téri, a Költői Anna a Pannónia úti óvodát támogatta. A Pax, il­letve a Hámán Kató brigád tagjai a felszabadulás-lakóte­lepi iskolát segítették. Jutott a patronálásra szánt pénzből, munkából az SOS Gyermekfalu lakóinak, a vi­segrádi foglalkoztató dolgozói­nak, a mozgáskorlátozottaknak, a Vöröskeresztnek, a vízi út­törőtelepnek és másoknak. Mindez azt mutatja, hogy a nehéz gazdasági környezetben sem törvényszerű a közössé­gért végzett munka elhalása. Ha megvan rá a jó szándék, több verítékkel és szorgosabb szervezéssel tarthatóak az ed­dig elért eredmények. Ezt a plusz ráfordítást méltányolja a városi tanács a 100 ezer fo­rintos jutalommal. Költsék a szabadidejük eltöltésére azok, akik megdolgoztak érte. Az oklevelet az üzem ápri­lis 4-i ünnepségén adta át a kollektívának Berta Hubert igazgató. szövetkezet elnökének, amikor azt mondta: a tavalyi jöve­delmek ez évi megismétlését nagy eredménynek tartaná. Mire számíthat a jelenlegi körülmények között bármely, a Modulorhoz hasonló profilú és szervezettségű kollektíva? Csak a saját eszére és szor­galmára. Alapkérdés: lesz-e elegendő megbízás? A szent­endreiek a Pollack-villa kivi­telezésének második üteméből származó 20—22 millió forin­tos bruttó árbevételre, a COOP Motels üdülőszövetke­zet hatszintes épületének 45 millió forintot jelentő kivi­telezésére gondolnak elsősor­ban. Ez utóbbi pályázatát az­zal nyerték meg, hogy az ál­taluk megajánlott nagyon rö­vid, 18 hónapos határidőt a tulajdonos kérésére 15 hónap­ra kurtították. A kiegészítő megélhetési források között szerepel a pomázi Munkaterá­piás Intézet kiskovácsi tele­pén a tetőtéri szálló kialakí­tása, ugyanitt a dolinái mé­regraktár nyeregtetőjének épí­tése, az Óbuda Tsz újabb megrendelései. Némi meg­könnyebbülést jelent, hogy a kapacitásuk 1988-ra lekötött. A fentiek alapján reálisnak tűnik a tervezett 58 millió forintos bruttó árbevétel, a 6,5 millió forintos nyereség. A legnagyobb siker azonban talán az, hogy a Modulor Kisszövetkezet ebben az év­ben is biztosítja dolgozóinak a teljes foglalkoztatást, a tisztességes kenyérkereset le­hetőségét, a biztonságot. A megrendelők ragaszkodnak hozzájuk, erőfeszítéseiket mél­tányolják. A tőke kizárólag a minőségi munka, a pontosság, a korrektség. A március 31-i tanácsülés dr. Bíró Zoltánt nevezte ki a városüzemeltetési osztály élé­re. Az építő és gazdasági vég­zettségű mérnök a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. Szakmai gyakorlatra az UVATERV-hez került. Rö­vid ideig dolgozott a KPM ha­józási főosztályának műszaki osztályán, majd az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen ok­tatott, mint térképész. Családjával Budapesten él. egyelőre nincs szándékában Szentendrére költözni. Hosszabb ideig a Magyar Kosárlabda Szövetség elnök­ségének tagjaként tevékeny­kedett, jelenleg NB I-es ko­Vegyük sorba a napirende­ket! Az írás keretei között csak vázolni tudjuk a legfon­tosabb megállapításokat. A bíróság elnöke szerint a korábbi években is tapasztalt negatív tendenciák erősödtek. Lazult az állampolgári fegye­lem, kultúrálatlanul érintke­zünk egymással, erőszakosko­dunk, több alkoholt fogyasz­tunk, növekszik a kábítósze­resek száma, emelkedik a bűn- cselekmények grafikonja. (Saj­nos a megállapításokat nap mint nap alátámasztja az élet). A bíróság arra törekszik, hogy a büntetőjogi következ­mények differenciáltan iga­zodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, társadalmi veszé­lyességéhez, a bűnösség foká­hoz, biztosítsa az egyéniesített felelősségre vonást. Közérdekű munka Az 1988. január 1-jétől mó­dosult büntetőszankció-rend­szer lehetővé teszi a közérde­kű munka kiszabását. Lénye­ge: az elkövető személyi sza­badságának korlátozása nélkül dolgozik. A Btk. új rendelkezései sze­rint kényszergyógyítás rendel­hető el a kábítószeresek ellen is. Erőteljesebben lehet fellép­ni a természetkárosítók és az árdrágítók ellen, az utóbbiak­nak a szabad ár sem nyújt védelmet, ha bizonyítható a tisztességtelen anyagi előny szerzése. Városunk bíróságán a bün­tető ügyiratok száma válto­zatlan. De a vagyon elleni bűncselekményeket nagyobb értékek ellen követik el. Az alkohol szinte minden esetben háttérül szolgál. Az italozás nem elsősorban bírósági prob­léma, hanem társadalmi ügy. sárlabda-játékvezető. Szívesen vállalna részt Szentendrén en­nek a sportágnak a fellendíté­sében. Ügy érzi, hogy az osztályve­zetői feladat alkalmas tudása hasznosítására. Szentendrén a település történelmi múltja, hangulata az ország kulturális életében betöltött szerepe kü­lönösen széppé és jelentőssé teszi a műszaki-városfejlesz­tői munkát. Jelentős segítséget vár a helyi lakosságtól, a te­lepülés vezetőinek fiatalos lendületétől. A jövőben a városüzemel­tetési osztályt átszervezik, a cél a szentendreiek fokozot­tabb bevonása a műszaki dön­tések előkészítésébe. A nagyfai gyógyításra „érde­mes” személyek zavartalanul élnek közöttünk. A korrupció egyre terjed, de furcsa módon ilyen bűn- cselekmény elkövetése miatt a városi bíróság még egyet­len esetben sem járt el. Csonka családok A polgári perek száma évek óta mintegy 1000, ehhez jön a 3-400 peren kívüli ügy. Az utóbbiak nagy része a válás. Az úgynevezett békités beve­zetése nem hozott eredményt. Növekszik a csonka családok száma, a gyermekek 10 száza­léka ilyen körülmények közé születik. Megjelennek a fiktív válóperek, amelyeknek célja a vagyonszerzés. Sokan nem fi­zetik a gyermektartást, vitat­koznak az apróság elhelyezé­se miatt. A tulajdoni és örök­lési perek hosszúra nyúlnak, mert szakértők bevonására van szükség a forgalmi érték megállapítása céljából. A ki­sajátítási ügyek szinte hiá­nyoznak, a hagyatéki eljárást számos esetben hátráltatja a helyi földhivatal, amely a tu­lajdoni lapok másolatait késve küldi. Dr. Juhász Attila kifogásol­ta, hogy a jogpropaganda igen Szentendre legszebb és leg- bővizűbb vízfolyása a város közepén csörgedező, áradáskor rohanó, hömpölygő Bükkös-pa­tak. Hozzátartozik ‘a látkép­hez, gyönyörködteti vagy el­szomorítja az embereket. Sőt, egy részüket aggodalommal tölti el, hogy a patak termé­szetes állapotába korábban beleavatkoztak, sőt beavatkoz­nak ma is. Az utóbbi csoport véleményét tükrözi Deim Pál festőművész folytatásos cikke a város lapjában. Megkérdez­tük Becze Jánosnét, a tanács főelőadóját, a téma illetéke­sét; neki mi a véleménye? — Deim Pál cikkéből az de­rül ki, hogy a szerző — e vé­leményével nyilván nincs egyedül — mindenfajta be­avatkozást. mederrendezést el­ítél. Szerinte a mérnökök olyan rideg műszaki emberek, akik nem tudják értékelni a patakparti gaz, dzsungel ere­detiségét, szépségét. Sajátos, „barbár módjukon” füvesíteni, fásítani, rendezni akarják a partokat, mondván, hogy ilyen környezetben kevésbé jelen­nek meg az ócska lábasok, összetört mosdók, műanyag flakonok, s egyebek. Kimon­dom, ha megköveznek is érte, én, a szélsőséges példáktól el­tekintve, a mérnökökkel értek egyet. — Megindokolná részlete­sebben az álláspontját? — A Bükkös-patak jelen­tős vízgyűjtő területtel ren­delkezik. Olvadáskor, nagyobb esőzések idején hordalékot görgetve, fákat, kisebb hidakat elsodorva, a part menti háza­kat veszélyeztetve rohan le a Dunába. Példaként említhető a múlt év tavasza, amikor a felsorolt gondok, még így, a felemás szabályozottság álla­potában is megjelentek. A nosztalgiával visszasírt erede­ti „vadvízországi” természe­tesség korában többször elő­fordult, hogy a patak a házak küszöbéig ért. Pedig akkor jó­val messzebb emelték az ott­honokat a medertől, mint most, — „A mély V-alakú árok megépítésével olyan károkat okoztak a természetben, ame­lyet az 30—10 évig nem he­ver ki.” Erre mit válaszol a szakember? — Igen, ez a szakasz szálka több szentendrei művész sze­mében. Azt állítják, hogy a fákat, bokrokat kivágtuk az árok útjából. Növények és ál­szegényes. A sajtó sokat se­gíthetne azzal, hogy egy-egy bűnügyi vagy polgári per nyomtatásban is megjelenne. Dr. Németh István azt fej­tegette, hogy a bűnözés oda­tartozó jellemzőit az idegen- forgalom és az üdülőterületi voltunk határozza meg. A hétvégi házak gyakran cél­pontjai a csavargóknak. Az összes eset 66 százaléka a va­gyon ellen irányul. Negyven közlekedési bűncselekmény kö­zül 26 ittas vezetés. Az ügyészség vigyáz arra, hogy törvényes alap hiányá­ban senki ellen ne induljon eljárás, indokolatlanul senkit se fosszanak meg személyes szabadságától. Ugyanakkor a vétkesekkel, visszaesőkkel szemben alkalmazzák a tör­vény teljes szigorát. Eseti hibák Szentendrén és körzetében a törvényességet nem sértik meg. Ezt bizonyítják az 1987- ben lefolytatott ügyészségi vizsgálatok. A szakemberek csak eseti hibákat állapítottak meg, az ügyintézés lassúsága és indokolatlan késedelmes­ség elő-előfordult. Dr. Németh Istvánnak az a véleménye: az új gazdálkodá­si formák megjelenése és a megnövekedett bűnözés elle­nére is elérhető, hogy körze­tünkben a kedvezőtlen ten­denciák visszaszoruljanak. Eh­hez azonban a tanácstagság és a lakosság aktív támoga­tására is szükség van. latok ökológiailag jól működő életterét számoltuk fel. A kör­nyékbeli gyerekek dzsungel­szerű remek játékát tönkre­tettük. A kikövézésnek része van a halpusztulásban. S még folytathatnám. De hát szó sincs itt a természet pusztításáról! Hiszen füvesítettünk, csemeté­ket ültettünk. A biztonságos­sá vált szakasz mellett lakók örültek a munkának. A hal- pusztulásban semmilyen sze­repe nincs a kövezésnek. Azt a környezetszennyezés okozta. — Deim Pál lándzsát tör amellett, hogy „Alakítsunk egy Bükkös-patak bizottságot, társaságot vagy egyesületet. A patak mellett lakó képzőmű­vészek, építészek, ornitológu­sok, kertmérnökök, ökológu­sok, a patakot szerető más szentendreiek és természete­sen vízügyi szakemberek len­nének a tagjai. Ez a testület döntené el, mit kell tenni a patakért. Szerinte alapvető célkitűzésként vissza kell ál­lítani a patak régi ökológiai rendjét, esztétikáját, a patak­völgy játszótér és sétaút jel­legét.” Mit mond ön erre? — Semmi kifogásom a bi­zottság ellen, bár úgy gondo­lom, hogy tagjai valószínűleg nem fognak kétkezi munkával fát ültetni, patakot rendezni, pedig erre helyenként nagy szükség lenne. Ha ez a bizott­ság úgy érzi, valóban tud ten­ni valamit a Bükkös-patakért, én személy szerint támogatni fogom a munkájukat. Egyelő­re azonban maradjunk a rea­litások közelében! A szükség­telen mesterséges beavatkozá­sokat valóban meg kell szün­tetni, de a víz nem folyhat ar­ra, amerre „akar”. A dzsungelt el kell tüntetni, mert vonzza a szemetelőket. A patak nem erdő a Bükkben, itt szájak él­nek a meder szélén. Ki védi meg a házakat az árvíztől? Amit Deim Pálék akarnak, az kedves, szép, csak szélsőséges és elfogult. Az élet halad, a malmokat hogyan tegyük visz- sza a partra? Az igazság ez esetben is inkább a középúton kereshető. Fogjunk össze, dol­gozzunk, s próbáljuk megke­resni a legjobb megoldásokat. A szélsőségek elhagyásával! Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes Tavasz a gazdaboltban is A tavasz közeledtével nagy forgalmat bonyolítanak le a gaz­daboltok. A tahitótfalui üzletben is egyre fogy a vetőmag, a permetezőszer és a kertiszerszám-készlet. Aki akar, itt még szakkönyveket is vásárolhat Első ízben százezer Ha megvan a jó szándék Számítanak a lakosságra A kosaras osztályvezető Kinek van igaza? Kedves, szép, ám elfogult

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom