Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

1988. Április 7.; csütörtök PEST , MEGYE! 3 Egész hónapban Közúti ellenőrzés Pergő orsók, múló évek A Masterfil, azaz a Pamutfonó-Ipari Vállalat váci gyára az idén 1267 tonna pamut- és szintetikus fonalat állít elő. Ehhez a tel­jesítményhez olyan emberek szorgalma és szakértelme kell, mint a képünkön látható Cscrnai Gyuláné orsózónő, aki több évtizedes munka után most készül nyugdíjba (Hancsovszki János felvétele) Fokozott közúti ellenőrzést tartanak áprilisban hazánk útjain. A fővárosra és vala­mennyi megyére kiterjedő ak­cióban a rendőri erők mel­lett részt vesznek többek kö­zött a megyei közlekedési fel­ügyeletek és a nagyobb köz­lekedési vállalatok munkatár­sai, illetve a rendőrség ön­kéntes segítői is. A fokozott közúti ellenőr­zés elsődleges célja a közle­kedési fegyelem megszilárdí­tása, a balesetek visszaszorí­tása. A rendőrségnek és tár­sadalmi segítőinek fokozott fi­gyelmét indokolja az is, hogy az erőfeszítések ellenére ta­valy 2,6 százalékkal emelke­dett a közlekedési balesetek száma. Bár a halálos kime­netelű balesetek száma több mint 3 százalékkal csökkent, 1987-ben még így is 1573 em­ber vesztette életét közútjain­kon. Kedvező tendencia, hogy tovább csökkent az ittasan okozott balesetek száma, ám az .összes balesethez viszo­nyított arányuk változatlanul magas, 14,3 százalék. A rendőrség adatai arra fi­gyelmeztetnek, hogy a közle­kedési balesetek mintegy 83 százalékát a járművezetők okozták, elsősorban a sebes­ség helytelen megválasztásá­val, az elsőbbség meg nem adásával, illetve az irányvál­toztatásra, a kanyarodásra vonatkozó szabályok megsze­gésével. További veszélyek forrása, hogy sok járműveze­tő kapcsolódik be a forga­lomba műszakilag nem meg­felelő gépjárművel. Emellett sokszor kifogásolható a ke­rékpárosok, a fogathajtók és a gyalogosok magatartása is. Gyakran maguk a gyalogosok idéznek elő balesetet azzal, hogy figyelmetlenül, sok eset­ben tilos jelzés ellenére men­nek át az úttesten. Mindezeket a tapasztalato­kat szém előtt tartva a mos­tani akció alkalmával foko­zott figyelmet fordítanak a közlekedési szabálysértők, az ittas vezetők felderítésére. gánvállalkozások döntő több­ségére. Ezek legfőbb jellem­zője, hogy közösségüket ma­guk alakítják, vezetőiket ön­állóan választják. Gazdálko­dásuk költségérzékeny. Nagy a munkavégzésük intenzitá­sa és hatékonysága. Az egyé­ni és kollektív anyagi érde­keltség igen erős. Eredmé­nyességük pedig szigorú tag­sági ellenőrzés alá esik. A széles körű tapasztalat- gyűjtés azt igazolta, hogy azok a vállalkozások és munkaszer­vezetek váltak igazán ered­ményessé, amelyek megfele­lőképpen alkalmazkodtak és épültek be környezetük és a népgazdasági érdekek rend­szerébe. A kisszervezetek alapvető belső, mondhatni ele­mi létérdeke, hogy megfelelő­képpen illeszkedni tudjanak környezetükhöz, ugyanakkor a tágabb csoport — például egy-egy település, térség — és a népgazdasági érdekeket hor­dozó szervek és szervezetek is érdekeltek abban, hogy a vál­lalkozások mire és milyen módon irányulnak. A kapcsolatok egészséges kiépülését nehezíti az, hogy ma még a pártnak nincs át­fogó kisüzemi politikája, így elismertségük nehézségekbe ütközik, sokszor csak hossza­dalmas kompromisszumok so­rozata eredményezheti, hogy legális jogosítványokat kapja­nak. Ez azonban nem jelent­heti azt, hogy tétlenül és ér­dektelenül szemléljük műkö­désüket. Az eddigi gyakorla­tunkra — őszintén szólva — az volt jellemző, hogy sokszor támogattuk az elvárhatónál kisebb hatékonysággal dolgozó állami vagy szövetkezeti gaz­daságot, ugyanakkor alig bá­torítottunk egy-egy hasznos kisvállalkozást, ami az adott esetben nyilván az egyéni, de a helyi és népgazdasági érde­keket is lényegesen magasabb szinten szolgálja, vagy szol­gálhatja. Természetesnek kell végre tekintetünk azonban azt, hogy a támogatás mind­két oldalon átértékelésre szo­rul. Mindenekelőtt a nagyvál­A kedvező tavaszi időjárás beköszöntével ismét teljes a nagyüzem az MO-ás autópá­lya-gyűrű építésén. A kotró-, nyeső-, tömörítőgépekkel az idén több mint félmillió köb­méter földet mozgatnak meg. Az autópálya nyomvonalán kitermelt talajból építenek töl­tést a kelebiai vasútvonal fe­lett majdan átívelő közúti híd­hoz, illetve a dunai hidakhoz. Nyáron már az út szerkezet- építése is megkezdődhet, több rétegben alakul ki a sima út­felület. melyet aszfalttal borí­tanak. A -terv szerint ősszel a régi 50-es kecskeméti út, illetve az M5-ÖS autópálya közötti há­rom kilométeres szakaszt már át is adhatják. Ezáltal a Kecs­kemét felől kocsival érkezők könnyebben elérhetik az autó­pályát, vagyis a zsúfolt Sorok­sári út némileg tehermente­sül. lalati fenntartásokat, hatalmi pozíciókból kinyilatkoztatott tiltakozásokat kell megváltoz­tatni. A lényeget abban lát­juk, hogy a kis- és magán- szervezetekkel politikai, gaz­dasági jellegű kapcsolatot csak egyenrangú félként és az ér­dekek kölcsönös egyeztetése alapján lehet létesíteni, és ez nem teljesen egyezik a ko­rábbi irányítási gyakorlattal, de sokszor a vállalkozók fel­fogásával sem. Az új gazdálkodó munka- szervezetek belső életének át­tekintése során azt tapasztal­tuk, hogy az ott dolgozó párt­tagok többsége becsülettel eleget tesz a tagsággal járó kötelezettségeknek. A munka hétköznapjaiban képviselik a párt politikáját, letéteménye­sei a tisztességes munkának. Nem kevés azonban azoknak a párttagoknak a száma sem — különösen a vgmk-ban és a szakcsoportokban érdekeltek közül —, akik a többletmun­ka vállalására hivatkozva el­hanyagolják a pártélet hagyo­mányos formáit, nem vállal­nak társadalmi megbízatáso­kat. A munkahelyi pártszer­vezetek egy része visszahúzó­dásukat természetesnek te­kinti, lemondanak aktivizálá­sukról. Sok helyütt nem kap kellő figyelmet az sem, hogy az új munkaszervezeti formák, mun­kaközösségek tagjainak közel feie 35 éven aluli, akiknek a vállalkozás egyszerre jelenti az anyagi egzisztencia megte­remtését, a hierarchiától való függetlenséget, az önmegvaló­sítást. A megyében működő kisszö­vetkezetek, az önálló gazda­sági munkaközösségek, a nép­gazdaság szinte valamennyi ágazatban tevékenykednek, és igen sokféle képzettségű, képességű ember számára biz­tosítanak munkaalkalmat. Sok esetben a vállalatoknál kellő mozgásteret nem kapó kvali­fikáltabb szakemberekből és műszaki diplomásokból ala­kulnak. Belső életük és kör­nyezeti kapcsolataik megha­tározója a vezető, akinek sze­mélyét az esetek többségében a vállalkozásba bevitt tőke­rész, az ötlet, a képzettség ha­tározza meg, s a szervezet fennállásának, létezésének is alapvető letéteményese. A SZálROS sajátosság mellett tapasztaltuk azt is, hogy a szélesebb közéleti érdeklődés azoknál a vállalkozásoknál jelenik meg, amelyek maga­sabb műszaki tartalmat hor­dozó termékek előállítására irányulnak és fejlett techno­lógiával rendelkeznek. Ilyen például Diósdon a DATA- COOP Kisszövetkezet, Nagy- börzsönyben a Serpentox Bio­labor Gmk. Az átlagosnál nagyobb számban jelennek itt meg azok az innovatív személyisé­gek, akik egyébként a mozga­lom különböző formáitól sem akarnak elszakadni. Sokukat előzőleg éppen a mozgalom kötötte össze. Elemi érdek, hogy a korábban kialakult mozgalmi, közéleti kohézió fennmaradjon és erősödjön közöttük. Kétségtelenül léteznek per­sze olyan kis- és magánvállal­kozások is, ahol apolitikus, technokrata, vagy a gyors meggazdagodást egyedüli cél­nak tekintő szemlélet és ve­zető adja meg a kollektíva ér­tékrendjét. Az ezekben nem­ritkán megjelenő torz fel­fogás szerint a pénz az egyé­ni boldogulást, a szervezet és a kollektíva fejlődését, a jó közérzetet önmagában is biz­tosítja. Néhány szót feltétlenül szól­ni kell a szerződéses formák­ról, amelyek igen elterjedtek a lakossági szolgáltatások, de főként a vendéglátás terüle­tén. Az utóbbi időben vissza­szorult a magántőke befekte­tése, sokhelyütt romlik — kü­lönösen a szerződési időszak második felében — a szolgál­tatás színvonala, magasak az árak. Ez nem kedvez a fo­gyasztónak, de magának a vállalkozónak sem. A szerző­désbeadó helyzete és magatar­tása sokszor a hajdanvolt „háziúrra” emlékeztet. Néhány kedvező — és bizony értetle­Mi okozza a veszteséget az ccsai áfész-nál? Még bizonytalan a milliók sorsa Amikor kiderült, hogy az ügyben rendőrségi vizsgálat lesz, eltűntek az iratok. Az igazság kiderítését szorgalmazó jogtanácsos autóbalesetben halt meg, a szövetkezet új elnöke pedig fenyegető névtelen levelet kapott. S a legutolsó eset: a mostani jogtanácsost, aki szinten azon fáradozott, hogy a té­nyek segítsék a felelősség tisztázását, rablótámadás érte, amelynek következtében súlyosan megsérült. A fenti események — nyu­godtan minősíthetnénk ezeket rendkívülieknek — annak a szövevényes ügynek az állo­másai, amely ma bizonytalan­ná teszi az Öcsa és Vidéke Afész sorsát. A tét nagy, hi­szen több tízmillió forint ván­dorolt ki a közösség kasszájá­ból. s tűnt el kézen-közön. A múlt idő használata is indo­koltnak látszik, mert a több mint egy éve folyó vizsgála­tok során eddig senkinek a felelősségét nem állapították meg, miközben több ezer em­ber, az áfész-tagok pénze, meg­élhetése és jövője forog koc­kán. A Budapest Bank Bt. ugyanis a szövetkezet legna­gyobb hitelezőjeként nemrég egyeztető megbeszéléseket kez­deményezett annak eldönté­sére, hogy milyen megoldást válasszanak az ócsaiak meg­rendült pénzügyi helyzetének rendezésére, hiszen a most el­készült mérleg szerint veszte­séges évet zárt tavaly a kol­lektíva. Költekező szakcsoportok Ám ebben az esetben is, mint mindig, mindennek meg­van az oka. Érdemes visszate­kinteni az elmúlt esztendők­re, arra az időszakra, amely­ben azok a bűncselekmények megtörténtek, amelyek a mai súlyos helyzet kialakulásához vezettek. Egy korábban la­punkban megjelent írásunkban Sípos Péter, az áíész akkori elnöke — aki meglepő módon főosztályvezetőként dolgozott március közepéig Ócsán — el­ismerte, az ellenőrzés hiányos­ságai is közrejátszottak ab­ban, hogy a szakcsoportok egy része szinte számolatlanul köl­tötte a pénzt, miközben meg­nül is fogadott — törekvéstől eltekintve (a dunakeszi Park Étterem délelőttönként isko­lai napközinek ad otthont és számos más programot szer­vez), e kislétszámú vállalko­zások a közélettől elszigete­lődtek, magukra maradtak. A szerződésbeadó szervezetek zö­me és az érintett helyi tanács az eseti ellenőrzéstől eltekint­ve érdemi kapcsolatot nem tart velük. A lakóhelyi, terü­leti pártszervek elsősorban a működés kedvezőtlen hangu­lati hatásaival (gyors meggaz­dagodás, szabálytalan árube­szerzés, zaj stb.) foglalkoznak. Ugyanakkor a szolgáltatás kedvező hatásaira kevesebb figyelmet fordítanak. Az új vállalkozási formák belső életét vizsgálva, a szá­mos közvetlenül hasznosítha­tó tapasztalat mellett, felszín­re kerültek az általánosítható és megszívlelendő tanulságok is. Ilyen például az, hogy a jövőben a politikai munka súlypontját a gazdálkodásról, annak közvetlen tartalmáról, a gazdálkodást folytató veze­tő és kollektíva befolyásolásá­ra kell áthelyezni. A kis- és magánszervezetekkel érdemi kapcsolatot, a pártirányítás ér­vényesülését csak bizalmi ala­pon, jól politizálva, az érde­kek sokoldalú figyelembe vé­telével lehet kiépíteni. Ebben az irányító pártszervek és kü­lönösen a lakóterületi párt- alapszervezetek szemléletvál. tozására és megerősítésére, bátrabb kezdeményezésekre van szükség. Nagyobi) rugalmasságot és pozitív viszonyt kell tanúsíta­niuk a helyileg érdekelt álla­mi szerveknek is. Lényegesen több ösztönzést kel! adniuk a kisszervezetek számára a lakosság szociális érdekeihez igazodó humánszolgáltatások kibontakoztatása, valamint a településfejlesztésbe történő bekapcsolásuk érdekében. Simon János, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője Gáspár András, a Pest megyei pártbizottság politikai munkatársa lehetősen keveset fizettek visz- sza a szövetkezetnek. Bár nem bizonyítható, minden jel ar­ra vall, hogy jól kifundált személyi kapcsolatok is sze­repet kaptak a manipulációk­ban, amelyeknek eredménye­ként egyes becslések szerint mintegy 80 millió forint sorsa, behajthatósága vált bizonyta­lanná. Miközben furcsa mó­don néhány szereplő anyagi helyzete szemlátomást jelentő­sen javult, különböző ingatla­nokat és más vagyoni értéke­ket vásároltak. A romlás megállítására az elmúlt öt esztendőben a Fo­gyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetsége több esz­közt is megpróbált bevetni. Ennek egyik fontos, ám saj­nálatos módon nem éppen si­keres példája volt. amikor egy szakembert küldtek az áfész- hez azzal a megbízatással, hogy szigorúan ellenőrizze a pénzgazdálkodást, s csak az ő aláírásával utalványozható na­gyobb összeg. A tagság is lé­pett: 1987-től új elnök, Stég- ner Mihály irányítja a mun­kát. ö a legfontosabbnak a helyzet tisztázását és a fele­lősség megállapítását, vala­mint a gazdálkodás egyensú­lyának helyreállítását tartja. S ehhez szerencsére talált part­nereket is, akiknek lehetősé­gei azonban sajnos végesek ... Nyereséges lett volna Hogy mit tettek eddig? Rendőrségi feljelentés szüle­tett Sípos Péter volt elnök, Krauth Károly volt kereske­delmi főosztályvezető, Sági Éva volt főkönyvelő. Je­szenszky Béla volt ipari fő­osztályvezető, Móczár Péter volt ágazatvezető, az Aqua- stop szakcsoport akkori elnö­ke és Csernók Ferenc, a Coop- inter szakcsoport korábbi ve­zetője és társaik ellen. Az ügyekben a vizsgálat folyik. Bár az áfész-nek az lenne az érdeke, hogy minél előbb tisz­tázódjon a felelősség, hogy a milliók végre visszajussanak a közösség kasszájába, semmi­lyen módon nem sikerült el­érni, hogy több hónap alatt rendeződjön a helyzet. A hiányzó pénzt viszont csak hi­telekkel tudta pótolni a szö­vetkezet, s ez vezetett el a sorsdöntő tárgyalásokhoz a hi­telezők és az ócsaiak között. Hogy bajok lesznek, az már 1987-ben is látszott. Tavaly október közepén például az eltelt kilenc hónap gazdálko­dását értékelve azt emelte ki a vezetés, hogy bár a veszte­ségforrásokat és a korábban pénzügyi gondokat okozó te­vékenységek döntő hányadát felszámolták, s látszanak a fe­gyelem és a rend első jelei, helyzetük — a már említett, behajthatatlannak tűnő mil­liók miatt — rendkívül kriti­kus. Mindezt azért érdemes megemlíteni, mert időközben az is kiderült, hogy ha az áfész-t nőm nyomná a hatal­mas teher, tevékenysége ered­ményes lehetne, s 1987-et tisz­tes, mintegy 30 millió forintos nyereséggel zárhatták — vol­na. így a szövetkezet 430 dol­gozója és a mintegy 5 ezer tag bármennyire is becsületesen igyekezett helytállni — egy­részt a korábbi elnéző maga­tartásuk. de sokkal inkább né­hány ember saját hasznát elő­térbe helyező tevékenysége miatt —. nem tudnak egyről a kettőre jutni. Gyorsítani a vizsgálatot Mi hát a megoldás? Bár nem ismerjük azt a bonyolult folyamatot, amelynek során a rendőrség igyekszik megálla­pítani az ügyben érintettek fe­lelősségét, mindenesetre érde­mes lenne meggyorsítani a vizsgálatokat, s mielőbb tisz­tázni, kik követtek el bűncse­lekményt. Annál is inkább, mert a bevezetőben említett esetek — bár arra nincs bizo­nyíték. hogy bármi összefüg­gés lenne köztük, így ezt mi sem állítjuk — azt jelzik, hogy a becsületes emberek életét is fenyegető erők húzódnak meg a háttérben. Jellemző, hogy amikor korábban kolléganőnk megpróbált tájékozódni a szö­vetkezetben történtekkel kap­csolatban, valakik finoman a tudtára adták, hogy esetleg valami baj érheti. Egyesek bűnszövetségről, a merészeb­bek maffiáról beszélnek, * hogy a jövőben senkinek, aki a tisztánlátást akarja segíteni, még csak a haja szála se gör­bülhessen meg, erre a legjobb biztosíték a nyilvánosság. Pél­dául ez az írás. Mert ha ez után történne bármi, az bizo­nyítaná, hogy a szóbeszédek igazak, s akkor azok, akikre tartozik, nem haboznának cse­lekedni. Az ócsaiak jövője e sorok írásakor még bizonytalan. Né­hány napon belül döntenek, hogy mentőövet dobnak-e a kollektívának a hitelezők, s valamilyen módon rende­zik-e a pénzügyi hiányokat, vagy pedig ... Vagy pedig ma­rad az áfész-ek történetében mindeddig példa nélküli meg­oldás: a felszámolás. Furucz Zoltán ★ Lapzártakor kaptuk a hírt: a végleges döntést áp­rilis 8-án, pénteken mond­ják ki az egyeztető megbe­szélésen reszt vevők, akik­nek minden jel szerint meg­felelő elképzeléseik vannak arról, hogyan rendezhetné az áfész a tartozásait, s így elkerülhetik a felszámo­lást. Kígyófarm Ganádpusztán Különös vállalkozásba, egy kígyófarm létrehozásába és a kígyóméreg hasznosításába kezdett egy gmk. A Varanus Gaz­dasági Munkaközösség az Ipoly mentén lévő Ganádpusztán megvásárolt egy régi majorépülctet, 15 millió forintos költ­séggel felújította, és benne négy laboratóriumot rendezett be. Ezekben két kutatócsoport az MTA Kémiai Kutatóintézetével együttműködve már megkezdte a munkát. A kígyófarmnak eddig 180 lakója van, a tervek szerint azonban az állományt a kétszeresére növelik. A kigyóméregböl készült nagy értékű kémiai reagensek és egyéb vegyületek iránt máris nagy az érdeklődés. Képünkön: műanyag boxokban a kígyócsemeték A kitermelt talajból töltés Folytatják az MO-ást

Next

/
Oldalképek
Tartalom