Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

2 ^%»yfgp 1988. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Willy Brandt a szovjet külpolitika céljairól Őszinte a leszerelési szándék Az európai kommunista és munkáspártok, valamint a Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) közötti ideológiai ellen­tétek nem gátolhatják az európai földrészen zajló lesze­relési ' folyamatok érdekében kifejtett együttműködésüket — jelentette ki Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé el­nöke, az SPD tiszteletbeli el­nöke, aki szerdán Moszkvá­ban sajtóértekezleten számolt be a szovjet vezetőkkel foly­tatott megbeszéléseiről. Brandt a Szocintern elnö­kének a minőségében érkézéit hétfőn Moszkvába. Elmondta, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára részletes, nyílt tájékoztatást adott neki a Szovjetunióban zajló átala­kítási folyamatok lényegéről, a szovjet külpolitika céljairól. Brandt kijelentette, megerősö­dött benne az a benyomás, hogy a Szovjetunió eltökélten folytatni kívánja a megkez­dett leszerelési folyamatot. Közölte, hogy tapasztalatairól beszámol a bonni kormány­nak és a Szocialista Interna- cionálé képviselőinek. A nyugatnémet politikus különösen figyelemre méltó­nak nevezte azt a javaslatot, hogy a Varsói Szerződés és a NATO cseréljék ki egymással a katonai potenciáljukra vo­natkozó adatokat. Brandt szerint ez a lépés jelentősen felgyorsítaná az európai le­szerelési folyamatok ütemét, erősítené a két katonai tömb közötti bizalmat. Kifejtette: remélhetőleg a közepes ható- távolságú és hadműveleti-har­cászati nukleáris fegyverek leszereléséről kötött szovjet— amerikai szerződés aláírását követi a hadászati támadó­fegyverek 50 százalékos csök­kentéséről szóló szerződés megkötése. Brandt szerint most a ve­gyi fegyverek betiltásával, va­lamint az európai, hagyomá­nyos fegyverek csökkentésével kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe a leszerelési folya­matban. Az SPD — utalt rá Brandt — Csehszlovákia Kommunista Pártjával és a Német Szocialista Egységpárt­tal együttesen kezdeményezte, hogy hozzanak létre Európá­ban vegyi fegyverektől men­tes folyosót. Brandt a Szocintern szere­pét elemezve elmondta, hogy az nem pártok fölött álló szervezet, de a vélemények érdekek és a nyugat-európai szociáldemokrata mozgalom politikájának egyeztetésében jelentős tevékenységet fejt ki. A Szocintern a jövőben a szo­cialista országok pártjaival is elmélyültebb eszmecserét kí­ván folytatni, és tervezik, hogy nyáron az SPD az SZKP és az NSZEP képvise­lőivel tanácskozást tart. Az NSZK hírközlése előre­mutató eseményként értékeli, hogy Gorbacsov főtitkár a nemzetközi helyzet, valamint a szovjet kül- és belpolitika fontos kérdéseiről négyórás véleménycserét tartott Willy Brandttal és a kíséretében lévő Egon Bahrral, az SPD biztonságpolitikai szakértőjé­vel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt című lapok moszkvai tudósításaik­ban kiemelik, hogy Gorba­csov nyugatnémet vendégeivel tárgyalva másfél órát szánt a szovjet társadalmi átalakítás politikájának ismertetésére. Világossá tette, meggyőződése, hogy úrrá lesz a mostani bel­politikai nehézségeken és a kaukázusi köztársaságokban mutatkozó nemzetiségi prob­lémákon. Az NSZK napilapjai szin­tén vezető helyen ismertették a Pravda éles bírálatát a re­formokkal szembehelyezkedő erőknek a Szovjetszkaja Rosz- szija című lapban közölt nyílt támadásával kapcsolatban. A tekintélyes Stuttgarter Zeitung jól tájékozott moszkvai tudó­sítója terjedelmes szerdai elemzésében megállapítja: A sztálini korszak védel­mezőit, a konzervatívokat rendre utasítva az SZKP KB lapja Sztálin politikáját nem­csak antileninistának, hanem kereken szocialistaellenesnek nevezte. Ez most fordult elő először. Az átalakítási politi­ka tudatos és tevékeny ellen­feleinek a sztálini örökséggel való közvetlen azonosítása ilyen hivatalos pártszinten ko­rábban soha nem történt. A lap szerint a Pravda megalkuvás nélküli bírálata után sem várható, hogy a „múlt visszasíró!” teljesen el­némulnak majd. A Frankfurter Allgemeine Zeitung első oldalas vezető tudósításában és hírmagyará­zatában fontosnak tartja, hogy a Pravda ez alkalommal is nyomatékosan megerősítette a sztálini korszaktól való elfor­dulást. A konzervatív, tekin­télyes lap a Pravda bírálatát kiváltképp jelentősnek minő­síti annak fényében, hogy negyvenhét év óta először, júniusban, országos pártkon­ferenciát tart az SZKP. Gregorio Honasan, a fogsá­gából szombaton megszökött lázadó katonatiszt, aki tavaly augusztusban csaknem meg­döntötte a Fülöp-s.zigeteki kor­mányt, szerdán újabb puccsal fenyegette meg Corazón Aqui­no elnököt. Egy nyilatkozatá­ban ugyanis visszavonta azt' a novemberi ígéretét, hogy tar­tózkodik a fennálló rend elle­ni ellenséges cselekedetektől. Ankara Kormányfői látogatás Margaret Thatcher brit kor­mányfő szerdán háromnapos törökországi látogatásra An­karába repült. Személyében először tesz hivatalos látoga­tást brit miniszterelnök Tö­rökországban azóta, hogy 1923- ban Kemál Atatürk vezeté­sével köztársasággá alakult az oszmán birodalom. A brit kormányfő a múlt héten Londonban fogadta George Vasziliu ciprusi elnö­köt és megbeszéléseiken azt a véleményét fejezte ki, hogy a görög—török viszony javu­lása új lehetőségeket nyit a Ciprus állami egységének helyreállítását célzó tárgyalá­sok megindítására. KÖZÖS KÍSÉRLETEK Közös kísérleteket végeznek amerikai és szovjet tudósok az Egyesült Államok nevadai nuk­leáris kísérleti telepének köze­lében annak megállapítására, milyen eszközök alkálmasak a nukleáris kísérletek felderítésé­re, azok megkülönböztetésére a földmozgásoktól. A kísérletek hasonlóak lesznek ahhoz, amit a két ország tudósai a szemi- palatyinszki szovjet kísérleti telep közelében hajtottak vég­re. A közös kísérletekre, ame­lyek nem hivatalos jellegűek, kilenctagú szovjet szeizmoló- gus-csoport érkezett az Egye­sült Államokba. Az amerikai külügyminisztérium, amely ko­rábban nem adott vízumot a szovjet kutatóknak, most enge­délyezte beutazásukat. elnöknőt, hogy nem lép fel elég erélyesen a kommunista fegyveres mozgalmakkal szem­ben. Tavaly augusztus végén pupcsot robbantott; ki, s a zen­dülés következtében több mint 50 ember vesztette életét. A puccskísérletben játszott veze­tő szerepe miatt akarták most bíróság elé állítani. Gorbacsov—Nadzsibullah találkozó Taskentieszmecsere Újabb puccs veszélye a Fülöp-szigetehen ? Honasan az elnököt fenyegeti VENDÉGÜNK: Miles Jakes pártfőtitkár Milos Jakes 1922-ben született Ceské Chalupyban, kisparaszt- családban. Az elemi iskola el­végzése után villanyszerelő szak­mát szerzett, s szerelőként dol­gozott, majd konstruktőr lett a zlini (ma Gottwaldov) Svit válla­latnál. Munka mellett felsőbb ipariskolát végzett. Röviddel Csehszlovákia felsza­badulása után, 1945-ben Csehszlo­vákia Kommunista Pártja tagjai­nak sorába lépett. Különböző párttisztségeket töltött be a Svit vállalatnál, illetve a helyi pártalapszervezetekben. Aktívan részt vett az ifjúsági mozgalom­ban a CSISZ járási és kerületi bizottságának elnökeként, vala­mint a CSISZ KB elnökségének tagjaként. Milos Jakes különféle tisztsége­ket látott el a nemzeti bizottsá­goknál, s 1950-bcn a gottwaldovi Egyesült Nemzeti Bizottság elnö­kévé választották. Ebben a tiszt­ségében 1952-ig tevékenykedett. Később a CSISZ KB titkára lett. 1955-től Moszkvában, az SZKP KB pártfőiskoláján tanult. Ennek el­végzése után, 1958-ban a CSKP KB osztályvezetője lett. 1961-ben a nemzeti bizottságok ügyeivel foglalkozó központi hivatal veze­tőjévé nevezték ki. 1963-tól a he­lyi gazdálkodás fejlesztésével fog­lalkozó központi igazgatóság első alelnöke volt, 1966-tól 1968-ig a szövetségi belügyminiszter polgá­ri és közigazgatási ügyekkel fog­lalkozó helyettesének tisztét lát­ta el. 1968 márciusában a CSKP köz­ponti ellenőrző és revíziós bi­zottságának elnökévé választot­ták. 1977-ben a CSKP KB tagjává kooptálták, s megválasztották a központi bizottság elnökségének póttagjává és a KB titkárává. Ebben a tisztségben a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi kérdések­kel foglalkozott. 1981-ben a CSKP KB elnökségének tagja lett, a KB titkári és a központi bizottság népgazdasági bizottságának elnöki tisztét is ellátta. 1971 óta a Népi Kamara képviselője, 1981 óta pe­dig a szövetségi gyűlés elnöksé­gének tagja. Milos Jakest 1987 decemberében megválasztották a CSKP KB fő­titkárává. ★ * C sehszlovákiában Milos Ja­kes budapesti hivatalos, baráti látogatásától azt várják, hogy az további lendületbe hozza és még magasabb szint­re emeli a jól fejlődő cseh­szlovák—magyar kapcsolato­kat. Dinamikusan növekszik a gazdasági együttműködés, a kereskedelmi forgalom értéke tavaly elérte az 1,7 milliárd rubelt. Csehszlovákia minde­nekelőtt gyáripari gépeket, teherautókat, személygépkocsi­kat, élelmiszeripari terméke­ket, atomenergetikai berende-, zéseiket szállít Magyarország­nak. A magyar fél főleg szá­mítástechnikai, alumíniumipa­ri cikkeket, autóbuszokat, ga­bonát, zöldséget és gyümölcsöt exportál Csehszlovákiába. Je­lentős szerepe van az áruhá­zak, a termelőszövetkezetek közvetlen árucseréjének, á kis- határforgalomnak. r ★ A két ország együtt építi a bős—nagymarosi vízmüvet. az ezredfordulóig szabályozza az 1986-ban aláírt, hosszú tá­vú gazdasági-tudományos együttműködési programot. A CSKP KB hatvanöt éves új vezetője egyike a cseh­szlovákiai reformok kidolgozói­nak, főtitkárrá választásáig gazdasági kérdésekkel foglal­kozott. Jakes, a CSKP KB de­cemberi ülésén a pártélet meg. újítását, a szocialista demok­rácia elmélyítését, a nagyobb nyíltságot szorgalmazta. , Jakes nemegyszer utalt rá: Csehszlovákia a reformok megvalósításakor a saját ta­pasztalatai mellett minde­nekelőtt a Szovjetunió és a többi szocialista ország hason­ló törekvéseit veszi figyelem­be. A pártfőtitkár magyaror­szági látogatása e szempont­ból is minden bizonnyal'hasz­nos lesz mindkét fél számára. Legfontosabb a kollektíva befolyásolása Kisvállalkozások és a politika Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Tas- kentbe érkezett, ahol találko­zik Nadzsibullahhal, az Afa- nisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitká'rával, afgán államfővel. A találkozóra szerdán Tas- kentba érkezett Nadzsibullah is. Egyidejűleg Kabulból Tas- kentba érkezett Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A találkozón, moszkvai megfigyelők szerint, várha­tóan megvitatják az Afganisz­tán körül kialakult helyzet rendezésével kapcsolatos kér­déseket. Kabulban egyébként szer­dán jegyzőkönyv aláírásával befejezte munkáját a szovjet —afgán gazdasági együttmű­ködési állandó bizottság ülés­szaka. Az okmányt szovjet részről Vszevolod Murahovsz- kij első miniszterelnök-helyet­tes, az afgán kormány képvi­seletében pedig Muhammad Aziz afgán miniszterelnök lát­ta el kézjegyével. A szovjet delegáció Kabulban több kor­mányközi megállapodást írt alá. Az Afganisztán politikai éle­tében elért legjelentősebb eredmények a nemzeti megbé­kélés gyakorlati megvalósítá­sában mérhetők le — mondot­ta a Szovjetszkaja Rosszijá- nak adott, a lap szerdai szá­mában közölt interjújában Nadzsibullah, az Afganisztáni Köztársaság elnöke. Nadzsibullah hangsúlyozta, hogy semmivel sem igazolható a nemzeti párbeszédtől elzár­kózó hetek szövetsége, és a genfi afgán—pakisztáni tár­gyalásokon a megállapodást akadályozó nemzetközi erők magatartása. Mint mondotta, a forradalom után kialakult rendszer ma mindinkább a demokratizálás, a többpárt­rendszer és a koalíciós elvek irányában mozdul el. A vá­lasztások előtt különböző, be­jegyzett új politikai pártok kezdték meg működésüket, és ezeknek lehetőségük van kép­viselőjelölteket állítani. Bizto­sított az ország társadalmi struktúrájának továbbra is fontos elemét képező törzsek képviselete, s megvan a re­mény arra, hogy a béke hely­reállítását őszintén kívánó minden áramlat képviselői eredményesen működhetnek együtt. A kabuli vezetés kész együtt­működni a külföldön, működő ellenzékkel. Ezt több tucat, a párbeszéd megkezdésére vo­natkozó ajánlatban fejezte ki. A nemzeti megbékélés támo­gatásának szemléletes jele az, hogy a helyhatóságokban az ellenzéki erők részvételével koalíciós szervek jöttek létre. A helyi hatalmi szervek há­romnegyed részben a különbö­ző pártok, szervezetek és szö­vetségek képviselőiből állnak: csak egynegyedük az ANDP tagja. Egy év alatt mintegy 3200 település ismerte el békésen a központi kormányt, 120 ezer menekült tért haza. Ez még nem jelent áttörést, de a poli­tikai folyamat irányát jelzi — mondotta Nadzsibullah. A kormány ellen harcoló fegyveres csoportok 40 ezer tagja átállt az államhatalom oldalára. A nemzeti megbéké­lés lehetőséget ad egy erős ál­lami szektorral rendelkező ve­gyesgazdaság kialakítására, olyanéra, amelyben jelentős lehet a nemzeti burzsoázia és a külföldi magántőke szerepe. A népre nem fognak olyan döntéseket és reformokat rá­erőltetni, amelyekre az életkö­rülmények és a tudati szint miatt még nem kész. Honasan jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik. Az aláírá­sát viselő, vasárnapi keltezésű nyilatkozat szerint novemberi ígéretével csak haladékot adott Corazón Aquinónak a beígért gazdasági, politikai és katonai reformok megvalósí­tására, most viszont elérke­zettnek látja az időt a hatá­rozott cselekvésre. Honasan kulcsszerepet ját­szott a Ferdinand Marcost megdöntő 1986-os katonai puccsban. Később azonban ki­ábrándult Corazón Aquino politikájából. Azzai vádolta az WC Jakr övi den...E AVOSZ ELNEVEZÉSSEL az európai szocialista országok interkozmosz-programja kere­tében az idén automatikus vezérlésű műholdak felbocsá­tását tervezik. JUGOSZLÁVIA és Dél-Ko- rea gazdasági megállapodást kötött, amelynek értelmében kölcsönösen kereskedelmi iro­dát nyitnak Szöulban, illetve Ljubjanában. AZ OSZTRÁK HADSEREG egy vadászrepülőgépe szerdán kora délután Felső-Ausztriá- ban lezuhant és pilótája ször­nyethalt. A SAAB—105-ös tí­pusú lökhajtásos gépet — amelynek vezetője éppen az­nap volt 45 éves, és pályafu­tása során összesen már 2000 órát repült — a szerencsét­lenség egy erdős területen ér­te mélyrepülési gyakorlat végrehajtása közben. Milyen a kisvállalkozások­ban dolgozó pártszervezetek és párttagok helyzete, melyek politikai munkájuk tapaszta­latai? A kérdés felvetése és a téma azért szokatlan, mert felületes leegyszerűsítéssel többen úgy vélhetik, hogy a kisvállalkozások a kapitaliz­mus egyes tulajdonviszonyai­nak újraéledését szolgálják és vetítik előre. Ezért volt tanulságos a me­gyei párt-végrehajtóbizottság egyik közelmúltban tartott ülése, amely azt értékelte, hogy a 80-as évek elején élet­re hívott új gazdálkodó szer­vezetek — a kisszövetkezetek­től a társas magánvállalkozá­sig — milyen pályát futottak be. hogyan fejlődtek. Pest megye gazdaságában a különböző vállalkozások az 1982. január 1-jén életbe lé­pett jogszabályok alapján gyorsan növekedtek Számuk az 1986-ban végzett széles kö­rű. de korántsem teljes fel­mérés szerint meghaladja a 3 ezret, ebben a körben foglal­koztatottak létszáma pedig a 60 ezret. Az új vállalkozási formák szerepe, a szigorodó közgazda- sági feltételek és ellenőrzések, a ma még fejletlen piaci me­chanizmusok, a közvélemény fenntartásai ellenére a megye gazdaságában folyamatosan növekedtek. Részesedésük az összes árbevételből 1987-ben már eléri a 7 százalékot. Ha figyelembe vesszük, hogy az új vállalkozási for­mákban érintettek közel egy- harmadát a vállalati gazdasá­gi munkaközösségek teszik ki. könnyen támadhat az az érzése a felszínes szemlélő­nek, hogy a kisüzemi, kisszer­vezeti formák nem képvisel­nek a gazdaságunkban olyan •erőt, amellyel a jelenleginél — különösen a pártnak — mélyebben kellene foglalkoz­nia. Ezt az érzést erősítheti az is, hogy több mint 35 ezer ember az ipari és mezőgazda- sági szövetkezeti szakcsoport­ban, illetve kisszövetkezetben tevékenykedik. A társas magánvállalkozá­sok állományi létszáma nem éri el ma sem a 6 ezret, és ezeknek is mintegy kétharma­da mellékfoglalkozású. Szem­ben a közhiedelemmel, a tár­sas magánvállalkozások el­enyésző számban foglalkoztat­nak alkalmazottakat. Pusztán a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az alkalmazottak átlagos jövedelme magasabb a számukra elérhető szakmai átlagnál, és foglalkoztatásuk fejében a munkaadók jelentős társadalombiztosítás fizetésé­re kötelezettek. Hogy a kérdéssel mégis ér­demes és kell foglalkozni, azt az indokolja, hogy a közvé­lemény — beleértve a párt­közvéleményt is — sok eset­ben egyoldalú és torz ismeret­tel rendelkezik a kisvállalko­zásokkal kapcsolatosan. So­kan úgy gondolják, hogy számarányuk és jelenlétük nagysága a gazdálkodás tény­leges folyamataiban az emlí­tetteknél lényegesen maga­sabb. Jelentős azoknak a kö­re is, akik egy-egy kedvezőt­len jelenség miatt a kisr és magánszervezeteket a munka nélkül szerzett jövedelmekkel azonosítják, igaz, erre egy-egy kedvezőtlen jelenség alapot is ad. A „kis” és „magán” jelző gyakran pejoratív értelmezést kap a közvéleményben, sok­szor a párttagok körében is. E mögött sokszor a meg nem értés, tehetetlenség és tétlen­ség, a verseny és együttmű­ködés vállalásának hiánya, az irigység húzódik meg. Táplál­ták a bizalmatlanságot az ese­tenként tapasztalt visszaélé­sek, a közvéleményt széles körben irritáló jelensé­gek. Az is igaz, hogy ma még kevésbé érdekeltek tevékeny­ségük bővítésében, korszerű­sítésében, túlmunkájuk és tő­kéjük megújításában, s így kifelé az a létszat, hogy a „felélést”, a rövid távú fenn­maradást akarják csupán. Nem feladatunk e néhány sor keretében a kis- és ma­gánvállalkozásokat védel­münkbe venni. Azt azonban tárgyilagosan le kell szögezni, hogy többletjövedelmük dön­tő többsége mögött valóságos teljesítmények, új értékek vannak. A vgm-ekről, az ipari és mezőgazdasági szövetkezeti szakcsoportokról maguk az érdekeltek is — környezetük­kel összhangban — szinte kez­dettől fogva úgy vélekednek, hogy e formák átmenetiek. Nézetük szerint egy progresz- szív és átfogó bérreform, a vállalati belső munkaszervezet korszerűsítése létjogosultsá­gukat jelentősen mérsékli, több területen megszünteti, illetve átalakítja és ezáltal maga a vállalat válik „új vál­lalkozási formává” a főmun­kaidőben. Ezzel a nézettel és felfogással feltétlenül azono­sulni lehet. Az utóbbi időben kialakult az a felismerés, hogy áz új többnyire szűkebb körben, ki­sebb csoportokban. olykor egy-egy újító szemléletű em­ber fejében vagy keze mun­kája révén születik. Ennek különös értéke és jelentősége van akkor, amikor a tervek és elhatározások valóra váltá­sáért maguk az ötletgazdák, a vállalkozók adják össze mun­kaerejüket, forintjaikat. Lé­nyegében ez jellemző a me­gyében működő kisszövetke­zetek és az önálló társas ma­VÁMSZABAD KIKÖTŐ? Eddig több mint 109 lengyel vállalat jelezte részvételi szán­dékát abban az alakuló kereskedelmi társaságban, amely vám­szabad területet kíván üzemeltetni a Balti-tenger partján lé­vő Szczecin kikötőjében. Hírek szerint a lengyel kormány a közeli napokban dönt a kérdésben és a vállalkozás még az idén megkezdi kereskedelmi tevékenységét. A részt vevő cégek többsége nemcsak tökével, de szolgálta­tásaival is be kívún szállni az ígéretesnek látszó üzletbe. Kü­lönösen a kikötői munkákra szakosodott vő Halatok, a hajójaví­tók és -üzemeltetők, valamint a raktárakat kezelő és fenntar­tó cégek látnak fantáziát a vállalkozásban, ami valószínűleg fellendíti majd a Szczecin körüli kisebb kikötők jelenleg pangó forgalmát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom