Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-30 / 102. szám

1988. Április 30., szombat KOVÁCSÉK A FALIÚJSÁGOT LESIK Se Bahamák, se Balaton Kovácsék már megint lesik a faliújságot: já lenne kifogni egy beutalót! Lesték tavaly is, de nem volt szerencséjük... Kovácsék átlagcsalád, két gyerekkel, s ehhez képest szerény jövedelemmel. Tagjai ugyanis egy nagyobb családnak, amelyet a szakzsargon csak így nevez: bérből és fizetésből élők. Éppen ezért szeretnének szakszervezeti beutalót, kedvezményeset. Mert nekik nem telik többre. Erre is csak nehezen tudják összerakosgatni a forintokat. A kéthetes beutaló négy személyre 3 ezer^ 40(1 forint, de ők is tudják, hogy ez csak a kiindulópont. Mert gondoskodni kell új fürdőruháról, a tavalyi melegítőt is kinőtték már, s ráadásul ezek a fránya kölkök állandóan csak ennének. Főleg, ha futkároznak vagy fürödnek a strandon. No de azért vállaltak különmunkát, hogy az idén végre nekivágjanak a nagy ka­landnak. Kocsijuk nincs, így hát vonattal. Az sem olcsó mulatság. Alig két hete, hogy nyilvá­nosságra került a hír: a Me­dicor megszüntette eddigi nagyvállalati formáját és a különböző szervezeti egységei­nek megadva az önállóságot, valamennyit részvénytársa­sággá alakították át. A tíz Rt.- . ben több Pest megyei cég is érdekelt. Közülük ezúttal hár­mat kérdeztünk meg: miért és mekkora összeggel társultak be ebbe az üzletbe? Ez még kísérlet A váci Szönyi Tibor Kór­háznak immár 1970-től van kapcsolata a Medicorral: — Amikor felépült ez az in­tézmény, gyakorlatilag a ma­gyar vállalat termékeivel sze­relték fel — mondja Nyéki László gazdasági igazgató. — Az indulástól egészen 1978-ig a Medicor szerelői szocialista szerződés keretében javították a berendezéseket. Ebben az időszakban ez nagy előny volt nekünk, hiszen a munkáért gyakorlatilag csak anyagkölt­séget számoltak fel. Az elen­gedett munkadíj fejében vi­szont a kórház referenciabá­zisként működött, ami azt je­lenti, hogy a vevőknek itt mutatták be működés közben a különböző gyógyászati esz­közöket. — Miért szakadt meg ez a kapcsolat? — Csak a szerződés bomlott fel, mégpedig a gyár kezde­ményezésére. Indokaik tulaj­donképpen elfogadhatóak vol­tak. Arra hivatkoztak, hogy az 1970-ben beépített beren­dezések akkoriban már n»»n számítottak a legkorszerűb­beknek, ezért a vevőknek nem ezeket akarták bemutatni. Ám hadd tegyem mindjárt hozzá: a Medicorral a kapcsolat 1978 után is korrekt maradt. — Ennek köszönhető, hogy a kórház részvényesként tagja a Medicor Szerviz Rt.-nek? — Ennek is. Tulajdonkép­pen ők kerestek meg, hogy fektessünk pénzt az új társu­lásba. Ügy gondoltuk, 100 ezer forinttal beszállunk. Ennyi pénz nem túl sok, érdemes kockáztatni. Ekkora összeggel most egy részvényhez jutot­tunk, s erre 1988—90 között évi nyolcszázaléknyi osztalé­kot kapunk. Ám nem is ez a csábító, hiszen esztendőnként mindössze nyolcezer forintról van szó! Sokkal vonzóbb, hogy hát, ha úgy vélik, érdekeiket a hosszú távú együttműködés, jelen esetben a részvénytársa­sági formában való közremű­ködés szolgálja a legjobban. Munkaadó: az Rt. Vajon miként kapcsolódik egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet tevékenységi kö­rébe az egészségvédelem? Az állattenyésztéssel és a növény- termesztéssel miként fér meg egy lapon az orvosi műszerek előállítása? Ezeket a kérdése­ket Litkey Miklósnak, a dá- nyi Magvető Termelőszövetke­zet elnökének tettük fel. — Magunktól nem adtuk volna ilyesmire a fejünket, ám megkeresett a Medicor Elektromedikai Ipari Rt. kép­viselője, s mi ú|y találtuk, jó üzlettel kecsegtet az ajánlat. — A tsz korábban is gyár­tott orvosi berendezéseket? — Tulajdonképpen mi a háttéripart alkotjuk, ponto­sabban a melléküzemág áta­lánydíjas csoportjai foglal­koznak ezzel. Már korábban is megvoltak e tevékenység­hez a gépeik, így nem okoz gondot az átállás. A gazdaság alaptevékenységének ehhez szinte semmi köze, egyszerűen szeretnénk kihasználni ezt a jó üzleti lehetőséget. — Mennyit fektettek részvé­nyekbe? — Az összeg kicsinek tűn­het a körülbelül 670 milliós alaptőkéhez: egymillió forint értékben vagyunk részvénye­sek. Döntésünkben elsősorban pénzügyi korlátáink játszottak szerepet, bár ez a pénz is vi­szonylag jól jövedelmez. Re­méljük, jól forgatják a forin­tokat, s lesz ebből még több. — A hasznon kívül más előnyöket is hozott ez a kap­csolat? — A mai piaci kérdőjelek mellett mindenképpen óriási előnynek tekinthető, hogy a társaság egyben munkaadó, tehát elősegíti kapacitásunk lekötését. — Már korábban is vállal­koztak hasonló üzletekre, vagy ez az első ilyen jellegű lépé­sük? — A Budapest Bank Rt.-ben 2 millió forinttal vagyunk ér­dekeltek, s ez is jövedelmező befektetésnek bizonyult; a pénzintézet a levonások után 17 százalékos osztalékot fize­tett. Ez már a tavasz. Még pára ÜH meg a tájat. 1. Még erősen porzlk a határ a gépek nyomában ill Meg csak bújik a levél a fákon ... de már virág borítja az ágakat. Tavasz van! Éled a ter­mészet, s az ember munkája nyomán megváltozik a táj. Földbe kerül a mag. hogy életerőre kapva selymes zöld tengerként gyűrje maga alá a rögöket, kiszívva az éltető tápanyagokat és a nedvességet. Már más a levegő illata és másként dalolnak a madarak is. Tavasz van — újra elkezdődött a megszületés.., (Felvételünk Százha­lombatta határában készült.) (Hancsovszki János felvétele) Ä statisztika csak első lá­tásra mutatós. Magyarorszá­gon évente egymillió 300 ezer ember — felnőttek és gyere­kek — jut kedvezményes szakszervezeti és vállalati be­utalókhoz. Ez a népesség 13 százaléka és a szakszervezeti tagság egyharmada. Tavaly a SZOT 330 ezer személyt üdül- tetett, ebből is látszik, 1 ogy a vállalatokon van a nagyobb teher. Változatlan áron óriási vita után dőlt el, hogy a szakszervezeti beutalók ára — egyelőre — nem emelke­dik. Kovácsék esélyei azon­ban ennek ellenére rosszab­bodtak, mert évről évre keve­sebb az üdülési lehetőség. — Ha a Kovács házaspár nálunk dolgozna és a fősze­zonban a Balatonon szeretné­nek nyaralni a két gyerekkel, akkor nem sok jóval tudnám biztatni őket — jelenti ki Sel- meczi Lajosné, a Csepel Autó­gyár szakszervezeti bizottsága, szociálpolitikai bizottságának vezetője. — Mint ahogy saj­nos másokat sem biztathatok. Tavaly a főszezonra 33, az idén már csak 20 családos be­utalót kaptunk, de a Balaton­ra egyet sem... A vállalatnál 8 ezer kétszázan dolgoznak, s további ezerkétszáz nyugdíja­sunk megtartotta szakszerve­zeti tagságát. Gond az is, hogy a rendelkezésünkre bocsátott üdülőjegyek elosztására rö­vid idő jut. A SZOT az elhúzódó viták után úgy döntött, hogy egy­előre nem emeli a beutalók árát. Az állami támogatás ugyan évek óta változatlan, de az új tagdíjrendszerből a korábbinál nagyobb bevételre számít. A beutalókat azonban szakaszosan, negyedévente ad­ják át a vállalatoknak, s szinte azonnali visszajelzést kérnek. Ezért az alapszerveze­tek már az első negyedévben is bajban voltak, mert néhány nap alatt nem tudták rende­sen felmérni az igényeket, megtenni javaslataikat. Szakszervezeti berkekben azt suttogják, hogy a szakaszos beutalást rendszer előrevetíti az árnyékát annak, hogy az idén az utolsó, vagy jövőre az első negyedévben mégis emelkednek majd az árak. Mondhatnánk: ilyen szóbe­szédnek, pletykának nem sza­bad bedőlni.'De nem mondjuk, mert már nemegyszer fordult elő, hogy- a híresztelések va­lóra váltak. No, majd meglát­juk ... Maradjunk inkább a Ko­vács házaspárnál. Ha a Cse­pel Autóban dolgoznának, bi­zony az idén sem jutnának el a Balatonra szakszervezeti be­utalóval. Milyen egyéb lehe­tőségeik vannak? Például ak­kor, ha lemondanak az áhí­tott főszezonról. Selmeczi La­josné ezt mondja: — Ha Kovácsék főszezonon kívül indulnának útnak, ak­kor is kevesebb szakszerveze­ti beutaló közül válogathat­nak, mint korábban. De az sem biztos, hogy egyáltalán el­mennének. Az a tapasztala­tunk, hogy nemcsak az üdülé­si lehetőségek, hanem a fizető­képes kereslet is csökkent. Sok család nem engedhet meg magának ilyen kiruccanást, mert egyre nehezebb a meg­élhetés, s a szülők gyakran a szabad idejükben, a szabad­ság alatt is dolgoznak. A Cse­pel Autógyárban 6 ezer 500 fo­rint a havi nettó átlagbér, s ebben benne van a vezérigaz­gató és a takarítónő kerese­te is. Ebből nehéz a nyara­lásra tartalékolni. Bizony nehéz. Erre utal egyebek között az is, hogy a Népszava rendre közli a sza­bad, el nem kélt beutalók lis­táját. Ezek azért maradnak meg, mert drágák és a tagság későn értesül a lehetőségek­ről. A Csepel Autógyárban például nem vonzó a június 10-től érvényes, 15 napra szó­ló Várna—Szófia utazás. Ára: 7 ezer 300 forint. Két sze­mélyre ugyebár a duplája és akkor a kiváltandó valutáról még szó sem esett. Kovácsék erre az üdülésre biztosan nem neveznének be, akinek van pénze, az pedig nem a Bala­tonra, nem is Várnába ké­szül, hanem például a Baha­mákra, vagy a Fidzsi-szigetek- re ... Az utazási irodák kíná­latából pontosan ezek, a bér­ből és fizetésből élők számá­ra megfizethetetlen kiruccaná­sok kelnek el egy szemvilla­nás alatt. Van a SZOT-nak is utazási irodája, a Szociáltourist, amely jobbára csereüdülésekre spe­cializálta magát. Külföldi szakszervezeti csoportokat fo­gad, s hazaiakat küld helyet­tük. Valamikor megfizethetők voltak az utazások, ma már nem. Egy átlagházaspárnak nem megfizethető az a Po­zsony—Bécs hajóút, amely 11 ezer forintba kerül, s a hat napból kettő Pozsony neveze­tességeinek megtekintésére jut. A költőpénzt az ár nem fog­lalja magában. Segít- a vállalat No de ne rugaszkodjunk el a földtől, térjünk vissza me­gint Kovácsék gondjához. Nagy valószínűséggel nem számíthatnak szakszervezeti beutalóra, de mögöttük áll egy nagyvállalat, s annak szak- szervezeti bizottsága. A Cse­pel Autógyárban évente há­romezer embert tudnak üdül- tetni, ebből a SZOT-nak mind­össze 557 felnőtt és 44 gyer­mek beutalása jut. — A vállalati lehetőségek valamelyest pótolják a szak- szervezeti beutalók hiányát — mondja Selmeczi Lajosné. — V onyarcvashegyi üdülőnkben — 37 szoba — mindig telt ház van, ahol gyermekeket — ötvennégyet — is tudunk fo­gadni. Az árak 12 százalékkal növekedtek az idén. A belső dolgozók ellátása 100, a kül­sőké 120, a gyermekeké 50 forintba kerül naponta. Mert­hogy időközben emelkedtek a szolgáltatások — közöttük a Patyolat — ára, drágultak az élelmiszerek, s a 43 üdülői dolgozó bérbruttósítása is el­vitte a pénzt. Az üdülő októ­bertől májusig üzleti vállal­kozásként működik. Ha nem így lenne, még többe kerülne a beutaló. Hajdúszoboszlón, a főszezonban van egy bérlemé­nyünk, hétvégi házat tartunk fenn Szigetszentmártonban és az Eger melletti Rozsnyókon. Csereüdültetést bonyolítunk le három NDK-beli vállalattal, a gyerekek Csehszlovákiába is mehetnek. A szociális alapból 250 ezer forint jut üdülési hozzájárulásra, amelynek fel- használásáról az alapszerveze­tek, bizalmi testületek dönte­nek. Ezen felül a nagycsaládo­soknál a harmadik gyermek üdültetésének költségeit átvál­laljuk, de ez csak csepp a ten­gerben. A segítség ellenére is tavaly mindössze 15 három- gyermekes család tudta vál­lalni a nyaralás terheit, pe­dig a vállalatnál 148 ilyen van... Megannyi Kovács család él szerte a megyében, az or­szágban. Szerencsésnek tud­hatják magukat azok, akik a Csepel Autógyárban dolgoz­nak. Ez a vállalat ugyanis az átlagnál többet tesz, tehet a dolgozók üdültetéséért, mint például egy kisebb cég, intéz­mény. Pedig azok az embe­rek is szeretnének — gond­talanul — eltölteni nyaranta egy vagy két hetet, valame­lyik kellemes üdülőhelyen. A megérdemelt szabadságukat... Miután erre egyre kevesebb lehetőségük van, nem ártana újra átgondolni a SZOT üdül­tetési politikáját. Amely a csúnya, de divatos kifejezés- 1 sei élve: egyre inkább el lehe­tetlenül. Tagsági javaslatok Egyelőre nincs a köztudat­ban olyan konkrét elképzelés, : amely előremutatna. A vasa­sok szakszervezetében ugyan i tavaly ősszel kibontakozott 1 egy társadalmi vita az üdülés i jövőjéről, aminek konkrét, : kézzel fogható eredményei ed- ■ dig nincsenek. A javaslatok lényege az volt, hogy növe­kedjék az évek óta változat- < lan állami támogatás, az üdü- ’ lök ne nyereségesen, hanem önköltségesen működjenek, a beutalók árait közelítsék a jö­vedelmi viszonyokhoz, érvé- 1 nyesüljön jobban a rászorult- i ság elve! S nem biztos, hogy i mindennek megoldása csak 1 anyagi kérdés... t Hogy tenni kellene valamit, < az biztos! A szakszervezet ma < nincs olyan helyzetben, hogy 1 elmehetne a problémák mel- i lett. A megélhetési és most 1 már foglalkoztatási gondoktól : megtépázott tekintélyének i visszaszerzése ezen keresztül is vezet. így gondolja Horto- t lányi Elemér, a Szakszerveze- t tek Pest Megyei Tanácsának titkára is: ] — A problémakörrel foglal- ] kozik a SZOT, s nemcsak a ] tagság nyomására. A szerve- j zett dolgozók kívánsága az, ] hogy a szakszervezet több va- ] nációval álljon elő és széles , körű vitában, a véleményeket \ figyelembe véve, hosszú távú , koncepciót dolgozzon ki. ; Az idő sürget: Kovácsék a < faliújságot lesik... ] Kövess László 1 részvényesként számunkra a szervizszolgáltatások gyor­sabbak, jobbak és gazdaságo­sabbak. Emellett a tervek sze­rint a részvénytársaság kül­földön is vállalkozik, s ezek­ben kórházunk szakemberei szintén részt vehetnek. — Ha ennyire előnyös ez a befektetés, miért csak 100 ezer forintot szántak rá? — Úgy gondoljuk, ez szá­munkra kísérlet. Ha beválik, bátrabban kockáztatjuk pén­zünket, természetesen csak akkor, ha a befektetésből megfelelő haszonra tehetünk szert. Közös fejlesztés Az évente mintegy 100 mil­lió forint termelési értéket előállító Fóti Műanyag- és Faipari Kisszövetkezet egyik legjelentősebb partnereként tartja számon a Medicort. Lengyel László, a közel há­rom évtizede működő kisszö­vetkezet műszaki vezetője szerint azonban nemcsak ez az oka, hogy a közelmúltban alapító részvényesként tőkét fektettek be az új konszern Elektromedikai Ipari Rész­vénytársaságába. A 673 millió forintos alap­tőkével induló Rt. életében ugyan nem minősíthető szá­mottevőnek a fótiak egymil­liós tulajdoni része, ám a kis­szövetkezet vezetői nem ide­genkednek a gondolattól, hogy a későbbiekben további rész­vényeket jegyezzenek. A mű­szaki vezető véleménye sze­rint az, hogy hazánk legna­gyobb orvostechnikai beren­dezéseket gyártó és értékesítő vállalata „gyengélkedése”, gaz­dasági gondjai miatt kénysze­rült az új szervezeti forma kialakítására, nem befolyásol­ja terveiket. A fótiak ugyan­is a Medicorral fennálló tíz­éves kapcsolat során közös fejlesztési tevékenységet ala­kítottak ki, illetve új mű­anyag eléritek' ‘ fejlesztésére kaptak megbízást a nagyvál­lalattól. Emellett azonban minden bizonnyal hozzájárult a kis­szövetkezet döntéséhez az is, hogy 30 fős műanyagüzemük­ben úgymond ráálltak a kis sorozatú, magasan kvalifikált élőmunkát követelő, az egész­ségügyi előírásoknak megfe­lelő plexi és üvegszálas alkat­részek gyártására. Érthető te­PEST MEGYEI CÍGEK A MEDICOR RÉSZVÉNYTÁRSASÁGAIBAN Érdemes kockáztatni

Next

/
Oldalképek
Tartalom