Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-05 / 80. szám
1988. Április kedd WAT « megyei] 3 Közép-Eurépa küldetése Az érdekek érdeke: a béke Érden ünnepeltek a Pest megyeiek Kovács Jenő mondott ünnepi beszédet (Folytatás az 1. oldalról.) De ez csak eddigi elgondolásaink, gyakorlatunk, megrögzött szokásaink..lényeges változtatásával lehetséges. A magyar. kommunista mozgalom — és különösen az MSZMP — elvitathatatlan érdeme, hogy a szükség órájában képes volt megújulni, kezdeményezni, változtatni, egységre jutni és vezetni a kibontakozást kívánó erőket. Napjainkban is éppen ennek jegyében kezdődnek meg a párt országos értekezletének előkészítő vitái. A szocializmusra felesküdött emberek, párttagok és párton- kívüliek egyaránt, sokirányú változást szorgalmaznak életünk minden területén. Mindenekelőtt azt, hogy a párt munkájának javításával, a politikai intézményrendszer átalakításával lényegesen jobb feltételeket teremtsünk a gondolkodó, cselekedni akaró emberek fellépésére, elgondolásaik kipróbálásához. Ehhez határozott, egységes és eredményes vezetésre és a demokrácia szélesítésére egyaránt szükség van. Elengedhetetlen az is, hogy az állampolgárok és közösségeik a közjó javára magabiztosan élhessenek jogaikkal. Hiszen a szabadság- jogokért folytatott harc a munkásmozgalom számára mindig fontos volt. A zászló, amelyre ezt írtuk, most is ki van bontva, s rajta áll a vállalkozás, a lelkiismeret, a sajtó, az egyesülés és a szó szabadsága. De nem jó szocialista az, aki eltűri, hogy bármiféle szabadság nevében, egy tán sosem volt szabadverseny demokráciája jegyében a társa.dalmi és kulturális előnyök halmozódjanak, a hátrányokkal küzdők pedig le- taszíttassanak. Változnunk kell tehát, és változtatnunk hazánk állapotain, de ez nem lesz könnyű — emlékeztetett az előadó, a nagy olasz politikai gondolkodó, a méltatlanul rossz hírbe keveredett Nicolo Machiavelli 475 éve írott gondolataira — „és tekintetbe kell vennünk, hogy nincs nehezebb, kétesebb kimenetelű, veszélyesebb dolog, mint új törvények bevezetéséért síkra szállni. Mert ellenségei mindazok, akiknek a régi törvények hasznára vannak, azok pedig, akiknek az új rendelkezések szolgálnak hasznukra, pusztán lagymatag védelmezői. Ez a lagymatagság egyrészt az ellenfelektől való félelemből adódik, másrészt az emberek hitetlenségéből, akik nem nagyon bíznak az új dolgokban biztos tapasztalat nélkül. Innen van az, hogy valahányszor az ellenfélnek alkalma nyílik a támadásra, pártos szenvedéllyel teszi, a másik fél pedig csak lanyhán védekezik, oly módon, hogy közben ingadozik.” Ügy gondolom, mi már nem ingadozhatunk tovább. Következetesen és makacs elszántsággal vigyük végig elhatározásainkat, hogy éljen, szellemiekben és anyagiakban újra gyarapodjék, ismét felvirágozzék a szabad, szocialista Magyarország — fejezte be nagy tetszéssel fogadott, gondolatébresztő köszöntőjét Kovács Jenő. Az ünnepség következő mozzanataként Mógor Béla, Érd tanácselnöke adott át ágazati Kiváló Munkáért kitüntetéseket dr. Nagymányai Kázmérnének, a városi tanács csoportvezetőjének, valamint Bálint Ferencnek és Tar Józsefnek, az Építőipari Költségvetési Üzem dolgozóinak. Egyúttal gratulált azoknak, akik április 4-e alkalmából kapott magas kitüntetéseiket a különböző központi és területi ünnepségeken már átvették. (A kitüntetettek névsorát lapunk 2. oldalán közöljük.) Az ünnepi nagygyűlés a Szózat eléneklésével zárult. A hivatalos részt követően azonban* volt még miért ottmaradniuk a vendégeknek a művelődési központban: az ünnep emlékezetessé tételéről a Budapest Táncegyüttes gon doskodott színvonalas bemutatójával, B. A. Egy hete a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében több százán feszült figyelemmel hallgatták a Közép-Európa küldetése eímű konferencia előadásait. Az országos Béketanács tudományos és kulturális, valaibint ifjúsági bizottsága immár hagyományszerűen, hatodszor szervezett Barabás Miklós főtitkár irányításával olyan konferenciát, ahol mindannyiunkat érintő problémákról hangzottak el előadások. A legutóbbi alkalommal Szentágothai János akadémikus az Országos Béke- tanács tudományos és kulturális bizottságának elnöke vezetésével heten fejtették ki nézeteiket arról, mit is értsünk ma Közép-Európán. hogyan értelmezzük az európaiság fogalmát és az ebben a régióban élő nemzetek küldetését. A XX. századot megért emberiségnek megszaporodtak a konfliktusai. Az egész földet behálózó komplex, globális gazdasági és politikai feszültségek feloldása nemcsak a politikusok feladata. Ezért is van szükség hasonló nyilvános konferenciákra, hogy tudósok, művészek és a legegyszerűbb, földönjáró hétköznapi problémákkal küzdő emberek is kicserélhessék gondolataikat a béke megőrzéséről, az életbenmaradás feltételeiről. A konferencián elsőként' Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár szólalt föl. Kellemes meglepetés volt számomra, hogy ő ugyanúgy, mint a többi előadó, szigorúan betartva a fél óra időkeretet, fegyelmezett gondolatvezetéssel, tézisszerűen fejtette ki nézeteit. Hangsúlyozta, hogy a mai politikában nem ismeretes Közép-Európa fogalma, csak a Kelet és Nyugat megkülönböztetés létezik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a külpolitikának nem kell figyelembe venni ennek a régiónak a sajátosságait, ami részben geopolitikai adottságaiból származik. A nagyhatalmak árnyékában egy kis vagy közepes ország számára létkérdés, hogy multilaterális' kapcsolatokat alakítson ki. Több példával bizonyította, hogy ez lehetséges számunkra is. Fejtegetésének másik fontos pillére az volt: igaz ugyan, hogy a magyarság van jelen Közép- Európa országai között a legnagyobb számban, s az etnikai keveredés miatt, nekünk sokkal nagyobb lehetne az érzékenységünk, de a világbéke megköveteli, hogy elvessük a revízióval kapcsolatos illúzióinkat. Csak akkor tudunk külpolitikánkkal a nemzetközi biztonsághoz és a magunk stabilitásához is hozzájárulni, ha tiszteletben tartjuk a második világháború után kialakult területi status quo-t. Kosáry Domokos történész, az MTA rendes tagja, a XIV. századtól elemezte egészen a legújabbkori történelemig a közép-európai kisállamok sorsát. Érdekes volt így, egy csokorba szedve párhuzamba állítva hallgatni azokat a példákat, amelyek azt bizonyították, hogy a kis államok biztonsága alapvetően mindenkoron a környezettől függött, de mégis lehetőség volt arra, hogy viszonylagos önállóságukat megteremtsék. Dr. Huszti Kálmán refor- nátus lelkész, teológus felszólalását szenvedélyes indulat jellemezte. Azt hangsúlyozta, A feladat változatlan Születési helye Szentendre A megemlékezés közönsége — köztük a megye párt-, állami és társadalmi vezetői — nagy érdeklődéssel hallgatta az ünnepi köszöntőt. Méltó színfoltja volt a nagygyűlésnek a Budapest táncegyüttes műsora (cím fölötti kép). (Hancsovszki János felvételei) Igen szép kivitelű, 1957-ben készített . magyar és orosz nyelvű kiadványt olvasgatok^ amelyet a Dunakanyar Intéző Bizottság adott ki. A „Hív és vár a Dunakanyar" címet viselő bevezetésben egyebek mellett szerepel, hogy „a Budapest és Esztergom közötti Duna-kanyar, a mellette elterülő hegyvidék, hazánk talán legszebb, legsajátosabb része, mely méltán kapta „a magyar Svájc" elnevezést. — Valóban együtt van itt minden! Hegy, völgy, víz, erdők, mezők, sziklák, rétek, napsütés, magaslati levegő — egyszóval minden, ami a pihenni, üdülni, gyógyulni. alkotni vágyó embernek szép, hasznos és kellemes. Az már mosolyogtató, hogy Szentendréről szólván ezt olvashatjuk: „Egyöntetű a megállapítás, hogy a város látogatottságát nagyban emelnék a Szentendrén rendezett képző- művészeti kiállítások, a városnéző séták, fényképkiállítások, a városról készített filmek, majálisok, juniálisok.” Hol vagyunk már ettől! A tizennégy múzeum, a több milliós turistaforgalom napjaiban! De térjünk csak vissza a múlthoz. Milyen körülmények között jött létre a kiadványt készítő Dunakanyar Intéző Bizottság? Szerencsére Otz Lóránd, aki ma már nyugdíjas, de 1957-től a Pest Megyei Tanács építési és közlekedési osztályát vehette, a legilletékesebb a történelem idézésére. — 1957 kora tavaszán bementem a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumba Jakab Sándor főosztályvezetőhöz, hogy megbeszéljem vele a megye idegenforgalmi kérdéseivel kapcsolatos tennivalókat. <3 akkor az Országos Idegen- forgalmi Tanács titkára is volt. Megemlítette nekem, hogy itt van a Durtakanvar dolga. Jó lenne, ha a Balatoni Intéző Bizottságtól függetlenül intézné a megye a szép táj dolgát. E megbeszélés után május 31-én a Pest Megyei Hírlapban megjelent a híradás: „Megbeszélést tartottak a megyei, járási és városi tanács elnökei. Felvetődött, hogy létrehozzák a Dunakanyar Intéző Bizottságot.” Július 9-én pedig Szentendrén megalakították a DIB-et A települések közül belépett Szentendre, Vác, Leányfalu, Visegrád, Zebegény, Nagymaros és Nógrádveröce. A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága már másnap, 10-én a 142. számú határozatával tudomásul vette és jóváhagyta a DIB megalakulását. A titkár az első pillanattól kezdve Otz Lóránd, aki ekkor egyben oszályvezétő és megyei főépítész is volt. Még ebben az esztendőben csatlakozik Tahitótfalu, Duna- bogdány, Kisoroszi, Pócsme- gyer és Szigetmonostor is. Egy év múlva már a támogatók között találjuk Antos István pénzügy-, Tausz János belkereskedelmi minisztert, Bélái Józsefet, a MAHART, Tóth Mihályt, a MÁVAUT vezérigazgatóját. Ez év márciusában a Szentendrén tartott ülésen bejelentették, hogy a DIB az Országos Idegenforgalmi Tanács albizottsága lett, s ezután az állami költség- vetésből is részesedik. No, nem sok pénzről volt szó, mindössze 80 ezer forint körüli összegről januártól januárig. Az 1958-as év azért is nevezetes történetünkben, mert a DIB által „felügyelt” terület gyarapodott Dömössel, Pilismarónál és Esztergommal. Azaz kinőtte Pest megyét. Felveszik a kapcsolatot a Magyar Autóklubbal és a Magyar öttusa Szövetséggel. A következő esztendőben pedig elkülönülnek egymástól a DIB szakbizottságai. Az építészeti és műemléki, a közlekedési, a kommunális és az idegenforgalmi. Mi mindent csináltak a hőskorban azok a lelkes társadalmi munkások, akik any- nyira szerették, ‘ szeretik a folyam híres, nagy kanyarjának tájait? Tóth Mihály azon szorgoskodott, hogy a Szentendre és Esztergom között ingázó buszokat hűtőszekrénynyel lássa el. A Budapesti Közúti Igazgatósággal karöltve aszfaltburkolattal borították be a 11-es főút Szentendre és Leányfalu közötti szakaszát. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy Leányfalu és Tahitótfalu között még hosszú ideig szolgálatban maradt a makadámút. Sőt a 11-es főút bevezetett Szentendre Fő terére, onnan a mai Vörös Hadsereg úton ereszkedve kanyarodott vissza az Orbánkeresztnél a folyam partjára. Otz Lórándék épí tették meg a 11-es főút most már szinte sétálóútnak hasz' nált szakaszát, mély követi a Duna vonalát a város patinás házainak frontja előtt. Sokan sétálnak manapság Lajos-forrás felé, küszködnék az autók a kaptatókon. Valamikor a Pilisi Állami Parkerdőgazda ság belső útja volt. A DIB vezetői kérték el a közforgalom számára, a honvédség társadalmi munkájával tették makadámmá. A Fővárosi Gázművek által beszerelt lámpákat felállították Vácott, a Március 15-e téren. (Ma is csodaszépek és világítanak.) Szentendrén elhelyezték az első szemétgyűjtő kosarakat. Megkezdték az ásatásokat Po- mázon, segítették a közművesítést, vízvezeték-építést a DIB-hez tartozó településeken. Megalapították a Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalát, életre hívták a Pest Megyei Kishajózási és Javítási Vállalatot. Indították a Szentendrei napokat és a Visegrádi Mátyás napokat. Tudatosan fejlesztették a Du nakanyar idegenforgalmát. Otz Lóránd ma így summázza á kezdeti munka lényegét: láttuk, hogy hasznos, amit teszünk, s önzetlenül csináltuk. Sem fizetést, sem kitüntetést nem vártunk érte. Örömünkre szolgált, hogy tapasztaltuk: épül, szépül, híre- sedik a Dunakanyar. Otz Lórándot 1960-ban felkérték, hogy legyen a DIB főállású titkára. Egyéb teen dői miatt nem vállalta. A szervezet története azonban folytatódott, feladatai egyre növekedtek. Megváltozott a neve (Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság), milliókkal gazdálkodik, a „fennhatósága” alá tartozó terület túlnyúlik Ráckevén. Döntő szerepet játszik Pest megye leglátogatot' tabb részének fejlesztésében. A feladat azonban változat' lan: minél vonzóbbá tenni az itt lakók és vendégek számára a Duna legszebb magyar- országi szakaszát. Vicsotka Mihály hogy a magyarságnak a történelem folyamán fontos tapasztalata, hogy a békét kell keresni. Mátyás király óta rengeteg győztes csata ellenére minden háborút elvesztettünk. Számunkra az egyetlen megoldás a hazafias érzetekkel átfűtött békére való törekvés, hiszen az érdekek érdeke csak a béke lehet. Nemeskürty István író, történész irodalmi példákkal bizonyította, hogy sok évszázadon keresztül mi inkább a nyugati és nem a keleti szférához tartoztunk. Az állam- alapításkor sem Bizánc felé fordítottuk „vigyázó” tekintetünket. Egy nemzet hovatartozását nem a földrajzi szélességi és hosszúsági körök döntik el, hanem az, milyen a szellemi orientációja. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára ellenállva a történelmi párhuzamok csábításainak a legújabbkori történelem sajátosságairól beszélt. Arról a megosztottságról, amely a második világháború uíán jellemezte Európát és ennek a következményeiről. Az újjászülető, identitásukat kereső, a felzárkózás és a modernizáció kihívásának megfelelni akaró kis nemzetekről, amelyek számára több, mint negyven évvel ezelőtt a nagyhatalmak küldetéstudata jelentette a kínálatot. Így az USA szabadságeszménye, és a Szovjetunió viíágforradalomra való törekvése. A Szovjetunió éppen az utóbbi időkben változtatott a küldetéstudatán és a katonapolitikáján is, azaz változatlanul fontos cél a szocializmus, de ennél van egy még magasabb rendű érték: a béke, a megmaradás érdeké- . ben. Magyarország számára hasonlóképpen változásokkal, választásokkal terhes ez a korszak. Számunkra az életbenmaradás feltétele a demokratikus szocializmus lehet PöZSgay Imre beszédében hangsúlyozta, hogy társadalmunk békében való legitimációjához már nem elég csupán a személyes biztonság, a ma- gántollasodás feltételeinek megteremtése, hanem a közösségalapítás lehetőségeit iá biztosítani kell. A belső feladatok megoldása akkor lehet eredményes, ha a környező országokkal rendezni tudjuk a nemzetiségi problémákat. Ez a feltétele annak is, hogy integrálódni tudjunk a világba, s a kulturális nemzeti emelkedés útjára lépve beteljesítsük küldetésünket. Bognár József, qz MTÄ Közgazdasági Intézetének főigazgatója, Magyarországot, Közép-Európát és a küldetését a világ nézőpontjából vizsgálta. Rávilágított arra, hogy lassan kinövünk a szocializmus-kapitalizmus bipoláris rendszeréből és a ma még kettéosztott Európa közeledni fog egymáshoz. Szükséges is egyfajta konvergencia, mert Európa megszűnt technikai és gazdasági központ lenni. Kása Ferenc filmrendező Közép-Európa küldetését morális szempontból közelítette meg. Mindannyiunkban tudatosította, hogy az írott történelem 14 ezer valahány háborúja milyen pusztítást eredményezett, s hogy egy következő háborút sem a magyar nemzet. sem a világ nem élne túl. Ennek a híradó cikknek a terjedelme is ugyanolyan szűkreszabott, mint amennyire a felszólalások ideje volt Magának a konferenciának a hatóköre is talán kisebb ahhoz képest — nyilvánossága ellenére — mint amennyire szükséges lenne a küldetésünkről, a szerepvállalásunkról. a béke szolgálatáról való eszmecsere. Az Országos Béketanács Békemozgalmi kiskönyvtár sorozatában ugyan teljes terjedelmében olvashatjuk majd az előadásokat, de még ez is morzsányi tett az ügy jelentőségéhez viszonyítva. A televíziónak, a rádiónak is szerepet kell majd vállalnia abban, hogy minél szélesebb körben a közös gondolkodás meginduljon, s hogy még idejében tanúbizonyságot tehessünk politikai nagykorúságunkról. Üjj írisz
