Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-28 / 100. szám
MEGÚJULÓ NEMZETI EGVSÉGGEE A HALADÁSÉRT! (AZ MSZMP KB MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) A gödöllői pártbizottságon Titkárváíasztás Gödöllőn tegnap ülést tartott a városi pártbizottság, amelyen részt vett Herczenik Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A testület személyi kérdésben döntött. Megválasztotta a pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjának,. s a pártbizottság titkárának a korábban első titkárnak választott Pekliné Joó Katalin helyére dr. Illés Sándort, a testület apparátusának eddigi politikai munkatársát. Úttörőszövetség Rendkívüli ülést tartott a Magyar Üttörők Szövetségének Országos Tanácsa szerdán a KISZ KB székházában. A testület az úttörőmozgalom működésének problémáiról., az úttörőszövetség sürge- .tő. tennivalóiról folytatott előzetes vitát. Az országos tanács állást foglalt aljban, hogy az MSZMP országos értekezlete társadalmi jelentőségének megjelelő súllyal foglalkozzon a gyerekek nevelésének, a családok támogatásának kérdéseivel. Erősíteni a tulajdonosi jelleget A TOT elnökségi ülése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta a mezőgazda- sági szövetkezetek tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentést, amelyet további elemzésre az országos tanács elé terjesztett. Az elnökség megvitatta a gazdasági társaságokról készülő törvény alapvető elveit, és azokról véleményt formált. A testület egyetértett azzal, hogy törvény szabályozza a gazdálkodó szervezetek együttműködésének szervezeti kereteit. Nem tartotta viszont helyénvalónak, hogy szövetkezet alakulhasson át valamilyen társasággá. Am úgy ítélte meg: a bevált szövetkezeti elvek figyelembevételével működhessenek új szövetkezeti társaságok. Ugyanakkor indokoltnak látta, hogy vagyoni betétként a gazdaságok termőföldet vihessenek — belépéskor — a társaságba. Ehhez azonban — mutatott rá az elnökség — a földek értékelését és egyáltalán a vagyon értékelését szabályozni kell, ugyanis e tekintetben jelenleg nincsenek irányt adó döntések. A tsz-ek azért is üdvözölnék a társasági törvény megszületését, mert az felgyorsítaná a tőkeáramlást, és lehetővé tenné a tőkeegyesítést. A testület szükségesnek tartja, hogy jogrendszerünk — főként a miniszteri szabályozások szintjén — megtisztuljon az önszabályozást, az önkormányzatot korlátozó vagy befolyásoló elemektől. A szövetkezeti munkaszervezetre vonatkozó döntéseket maradéktalanul az önkormányzatra kell bízni, és a tagsági viszony alakításánál a tulajdonosi jelleget szükséges erősíteni. A tagság vagyoni érdekeltségét összhangba kell hozni a társaságokban való állampolgári részvétel és érdekeltség tervezett alapelveivel; miközben magát az érdekeltségi rendszert is hozzá kell igazítani azokhoz az igényekhez, amelyeknek valóra váltására hozzák létre az új szervezeti formákat. Parlamenti bizottságok tárgyalták Korszerűsödő lakásgazdálkodás Az általános iskola helyzetét és fejlesztésének fcladatail vitatta meg egyUtles ülésén az Országgyűlés kulturális, valamint ifjúsági és sportbizottsága szerdán a Parlamentben Horn Péter és Géczi István elnökletével. Ugyancsak tegnap — Síadinger István elnökletével — ülést tartott az Ország- gyűlés építési és közlekedési bizottsága, amely a lakásgazdálkodásról tárgyalt. felújítandó lakás többsége is Budapesten van. Hangsúlyozta, ■ hogy a lakásgazdálkodás feszültségeit hosszú távon feloldó korszerűsítés csak korlátozott anyagi lehetőségek között valósulhat meg. A következő időszakban lényeges külső anyagi forrásokra nem lehet számítani. Így csak arra vállalkozhat az ország, hogy a megterhelhető erőforrások határai között lépjen előre a társadalmi igazságosságnak megfelelően, és a lakásépítési támogatásoknak hatékonyságot eredményező átrendezésével, a lakáskínálat bővítésével és a lakásár-infláció megfékezésével segítse a lakásgazdálkodás fejlesztését. A vitában felszólaló Kovács László — a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője — Pest megyei, Bodo- nyi Csaba Borsod megyei- és Koltai Nándorné Veszprém Hibás Jelfogás 'Ä ‘képviselőit’ éíé tei'jesz'tett műyelődési minisztériumi tervezethez Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést, emlékeztetve arra, hogy a nyolcvanas években az oktatásügynek egyszerre kell eleget tennie az., általános iskola minőségi korszerűsítésének, az ehhez szükséges feltételek megteremtésének, valamint a közép-' és felsőfokú oktatás mennyiségi-minőségi fejlesztésének. Egyre inkább világosabbá válik ugyanis — mondotta —, hogy az ország társadalmi-gazdasági előrehaladása nem választható el az oktatás színvonalemelésétől, s túl kell haladni azt a felfogást, amely az oktatást a költségvetés szempontjából nem termelőágazatnak tekinti. Elhangzott az ülésen, hogy elfogadhatatlanul alacsony szintű a gyerekek _ nyelvi kommunikációs képessége, az általános iskolai idegennyelv- ólttatás minősége, háttérbe szorult a fiatalok érzelmi, erkölcsi, esztétikai nevelése, s romlik a diákok testi-fiziológiai állapotá. Az együttes ülés után a kulturális bizottság tagjai a magyar könyvtárügy helyzetét, fejlesztési feladatait vitatták meg, R átkai Ferenc miniszterheíyéttes annak a véleményének adott hangot, hogy a társadalom egészére kiterjedő reformfolyamatok kibontakoztatásához elengedhetetlen a könyvtári információs rendszer korszerűsítése. Határok között Az építési és közlekedési bizottság ülésén Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést a lakás- gazdálkodás hosszú távú fejlesztési koncepciójáról kidolgozott előzetes javaslatok írásos anyagához. A miniszter utalt arra, hogy a lakásgazdálkodásban meglévő feszültségek főleg a fővárosra és néhány nagy ipari városra koncentrálódnak. A vidéki települések nagy részében nincs mennyiségi lakáshiány. Az ország 800 ezer bérlakásának több mint a fele, s az összes megyei képviselők és mások is sürgették, hogy a munkaerőmozgással és a munkahely-változtatással összefüggésben kapjanak nagyobb teret a lakáscserék. A bizottság végül állásfoglalásában rögzítette: szükségesnek tartja, hogy g. fejlesztési koncepcióról készített munkaközi anyagot megvitassák. a különböző társadalmi rétegek és ezek szervezetei is. A bizottság javasolja, hogy az elképzeléseket az Országgyűlés is tárgyalja meg. A bizottság második napirendi pontként az építésügyi ágazatban végrehajtandó szerkezetátalakításról tanácskozott. A hozzászólók közül Koltai Imre (Pest megye), a Cement- és Mészművek vezér- igazgatója hangsúlyozta, hogy az előterjesztés helyesen fejezi ki azokat a törekvéseket, amelyek az építőipari szerkezetátalakítást célozzák. Aggodalmát fejezte ki azonban amiatt, hogy vajon megkap- ják-e az ágazaton belüli rendkívüli beruházásigényes területek azokat az állami támogatásokat, amelyek nélkül fejlődésük el sem képzelhető. legszűnik egy végállomás Üj autóbusz-pályaudvart építtet a Volánbusz Budapesten, az Árpád híd pesti oldalán. A mintegy 65 millió forintba kerülő létesítményt várhatóan az új menetrend életbelépésekor, május 29-én vehetik birtokba az utasok. Ezzel együtt alapvető forgalmi változások lesznek a buszok közlekedésében. Az említett naptól ugyanis ide futnak be és innen indulnak a Budapest—Dorog—Esztergom, a Budapest—Visegrád—Esztergom, valamint a Budapest —Dunakeszi—Vác és a Budapest—Dunakeszi—Fót útvonalon közlekedő járatok. Ez egyben azt is jelenti, hogy végleg megszűnik a Bulcsú utcai végállomás, amelynek napi forgalma eddig is jelentősen terhelte a környéket. Az elképzelések szerint az óbudai buszállomás néhány járatát is áthelyezik az Árpád hídhoz. Ez elsősorban a Pilisborosjenőn, valamint Ürömön és a környékén lakókat érinti. Hogy pontosan melyik busz vonalát hosszabbítják Ily módon meg, azt utasszámlálással döntik el. Az új létesítményt — amelyre a pénzt a vállalat saját erőbői teremtette elő — naponta várhatóan tizenöthúszezer ember veszi majd igénybe. A kulturáltabb kiszolgálás mellett az utasok megtalálhatják majd az Omnibusz Utazási Iroda kirendeltségét is. Képünkön: épül az új autóbusz-pályaudvar. (Aszódi .László Antal felvétele) Szakmailag eredményes munka társul a nehéz gazdálkodási feltételekkel A művelődési osztály tevékenysége tükrözi a közigazgatás átalakulását A magyei tanács végrehajtó bizottságának illése Mérleg a fekvőbeteg-ellátásról A lakosság mindennapi életében lényeges szerepet játszc két terület szakigazgatási munkája került nagyító als a megyei tanács• végrehajti bizottságának szerdai ülésén A testület áttekintette a fekvőbeteg-ellátás helyzetét éi fejlesztésének teendőit, valamint a művelődési osztály tevékenységét. A jóváhagyón napirendnek megfelelően s végrehajtó bizottság javaslatot. fogadott el a megye munkaügyi szolgáltatás hálózatának a kialakítására, odaítélve az Év Lakóháza nivódí- jat, s hozzájárult ahhoz, hogy a továbbiakban a Pest Megyei Temetkezési Vállalat Pest Megyei Kegyeleti Szolgáltató Vállalat, a Dél-Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat pedig Pest Megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat néven tevékenykedjen. Az alábbiakban a napirendnek a fekvőbeteg-ellátással, valamint a művelődési osztállyal összefüggő részét ismertetjük. kodás kiegyensúlyozottságát állapíthatta még a végrehajtó bizottság 1985-ig.' Attól kezdve azonban sokasodtak a gondok, tükreként a népgazdaságban végbemenő folyamatoknak. Sajnálatos, d« igaz: az idén a gazdálkodásban bekövetkezett kényszerű változások a szinten tartást is veszélyeztetik, azaz a meglevő állapotok megtartását serr lehet' szavatolni. Éppen ezéri — és ebben egységes volt a testületi vélemény — módszeresen keresni kell azokat a szervezési és koordinációs tartalékokat, amelyekkel az intézményeken belül, illetve a: intézmények közötti kapcsolatokban enyhíthétők a gazdálkodási feszültségek. Érzékelteti a gondok kiterjedtségét az állóeszköz jellegű gépek és műszerek állományának helyzete, ezeknel ötödé, negyede ugyanis ti; évnél régebben került ki i gyártóhelyről, azaz elöregedett, cserére szorul. Mindézel tudatában sem lehet észrevétlenül hagyni azokat a tetemes eltéréseket, amelyeke kórház és kórház között ‘ ta pasztaihatni mind az eg\ ágyra, mind az egy ápolás napra vetített költségeknél Hasonlóan szembeszökőét nagyok a különbségek i gyógyszerbeszerzéseknél, ; készletállománynál stb.,' mutatva, szó sincsen a tartalékok teljes kimerüléséről. a szülés és gyermekgondozás stb. miatti távoliét, aminek következtében (és a betöltetlen álláshelyek hatására) a napi munkaidőalap 22—25 százalékkal kisebb a létszám- arányosnál. A fekvőbeteg-ellátásban dolgozók bérhelyzete nem ad reményt a gyors javulásra, sőt, megtörténhet, mutatott rá a felszólalók egyike, hogy tovább romlik a helyzet, bizonyos feladatokra már-már nem lesz ember a kórházakban. Hosszabb távra Visszatekintve, lényegében a gazdálEgymillóhoz áll közel a megye lakossága, az igénybe vehető kórházi ágyak száma ugyanakkor 7698. Ebből kö-, vetkezően a tízezer lakosra jutó ágyszám (77) jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál (98). Bonyolítja a helyzetet az is, hogy ezeknek az ágyaknak majdnem a felét (3500-at) fővárosi és országos fekvőbetegeket kezelő megyei gyógyintézeteknél az alapfeladatok dominálnak, s ezeknek nagyobb zökkenők nélkül megfelelnek. Ugyanakkor — hangzott el a téma tárgyalásakor — érezhető feszültséget okoz az ér- és idegsebészet, az ortopédia és a művese- kezelés hiánya, a krónikus belgyógyászati és rehabilitációs ágyak alacsony száma, az egyetlen reumatológiai osztály örökös zsúfoltsága. Részletesen áttekintette a testület az egyes kórházak szakmai munkáját, a legutóbbi évtizedben elért eredményeiket, s képet, alkotott arról is, milyen gyarapodást hozott magával, s egyben milyen gondokkal járt az, hogy mind a váci és a ceglédi, mind a kerepestarcsai kórház az eredetileg tervezettnél, jóval nagyobb ágyszámmal fogadja ma a betegeket. Eredményesnek bizonyult a megyei Semmelweis Kórház rekonstrukciója, tehát az adott kereteken belül szinte minden lehetőséget felhasználtak az illetékesek a kórházi hálózat bővítésére, korszerűsítésére.. Ez akkor is igaz, ha kézenfekvő: a bővítés egyben bizonyos feszültségeket is okozott, s újabb bővítéseket tett szükségessé. összesen 4392 álláshely van a megye kórházaiban, ebből azonban 211 a betöltetlen. Ennek ellenére fokozatosan javult a nyolcvanas években a szakképzett szakdolgozók aránya az összes foglalkoztatotton belül. Ez sem feledteti azonban azt a tényt, hogy összehasonlító adatok alapján ezeknek az intézményeknek a létszámellátottsága az érvényben levő normatívákhoz képest kedvezőtlen, valamennyi munkakört figyelembe véve, körülbelül ötszáz fővel kisebb a szükségesnél. Tovább növeli a nehézséigeket a szakdolgozók esetében a betegség, Nehéz területen, elismerést érdemlően tevékenykedik a művelődési osztály, így összegezhetjük annak a napirendi pontnak a lényegét, amelynek keretében a résztvevők áttekintették az osztály egy évtizedet meghaladó munkáját. A végrehajtó bizottság 1 ugyanis legutóbb 1977-ben foglalkozott ennek a területnek irányító, szervező, ellenőrző tevékenységével, s az akkor hozott határozatok döntő része megvalósult. Némileg érzékelteti a teendők összetettségét, ha leírjuk, a szakigazgatásnak ez a részlege közvetlenül irányít 14 intézményt és egy vállalatot, szakmai tekintetben 49 középfokú intézményt, de természetesen hatósugarukban közvetetten ott van a megye 378 óvodája, 260 általános iskolája, Í3 zeneiskolája, 162 művelődési háza, 364 könyvtári és 58 múzeumi egysége ... S , azt is természetesnek kell tartanunk, hogy a közigazga- tás átszervezése döntő mértékben befolyásolta a teendőket. A kérdés az volt, vajon a változó feltételeknek mi módon tudott megfelelni az osztály, s a válasz úgy fogalmazódott meg a végrehajtó bizottság ülésén — amit egyébként a Művelődési Mi- ; nisztérium 1987-es felügyeleti vizsgálata is megerősített —, . hogy az elvárható mértékben. • Elősegítette ezt a tervszerűség, a tartalmi átgondolt- : ság mind az irányításban, ; mind az ellenőrzésben, a módszertan sokrétű, igazodik i a területi különbségekhez. Si- : keresek a megyei pedagógiai : napok, az igazgatói tanácsko- : zások, a különböző szakmai i továbbképzések, ugyanakkor • — és ez jogos bírálatként 1 hangzott el — a rendszeres i szakmai eszmecseréknek ez a \ rendszere még nem alakult ki a közművelődés területén. ] Nem lehet persze elvonat- I koztatni az osztály tevékeny- ; ségét a nehezedő gazdálkodó- i si körülményektől. A legutób- z bi években érzékelhető for- t rásszűke ellenére is a megye e oktatási hálózata fejlődött. ; Ez a fejlődés azonban tete- i mes belső feszültségeket is i magába foglal, hiszen a 1 nagyarányú tanteremépítés 1 ellenére is a megyében a legmagasabb Országosan a váltakozva tanított általános iskolások aránya, a szükségletektől jelentősen elmarad a középfokú oktatási intézmények hálózata. Az ilyen és hasonló tények azt mutatják, nincseh egyszerű helyzetben ■ áz osztály, amikor egyszerre kell érvényesítenie a fokozódó szakmai követelményeket és mérlegelnie az objektív adottságokat. Fontos eredményként értékelte a testületi ülés az osztálynak a helyi tanácsokkal kialakulóban levő egyre szorosabb kapcsolatát, s azt is, hogy megnövekedett hatósági feladatainak — bár nem könnyen — megfelel. Vannak eredmények a szakember-utánpótlásban is, jelentős lépés volt például Gödöllőn a tanárképzés megkezdése tavaly, ugyanakkor mind a gyakorlati munkában, mipd az irányításban érzékelhető a rendkívül magas fluktuáció a közművelődésben dolgozóknál. Vizsgálta a végrehajtó bizottság a művelődési osztály hatósági munkájának helyzetét — amelyet fejleszteni kell és szakszerűségét tovább mélyíteni —, amint elemzésre került az is, miként segítik az egységes szemlélet kialakulását a települések tanácsai oktatási és közművelődési tevékenységében. A gyakorlat azt igazolja, hogy a szakigazgatásnak ez a részlege jó kapcsolatot alakított ki a nem tanácsi szervekkel, s az együttműködésnek a jövőben még inkább megnő a jelentősége, hiszen a pénzügyi források csökkenését az erők összefogásával részben ellensúlyozni lehet, elsősorban a közművelődésben, de az oktatásban is keresni kell ennek útját-módját. A testület mindezek figyelembevételével hozta meg határozatát. Az osztály munkáját elismerve, megjelölte azokat a fő feladatokat — közöttük a készintű közigazgatásra való áttérés fokozatos előkészítését a szakterületen, a nagy létszámú korosztályok iskoláztatása feltételeinek a megteremtését —, amelyek a következő években a tevékenység elvi iránytűjét adják. M. O.
