Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-27 / 99. szám

FIATALOK! TANULÁSSAL ÉS JÓ MUNKÁVAL A TÁRSADALMI HALADÁSÉRT! (AZ MSZMP KB MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) Kisebb a veszteség Aprómag-adapter Aprómag-betakarító adap­tert fejlesztettek ki a MÉM Gödöllői Műszaki Intézete és a Dunántúli Fű- és Aprómag- termelési Rendszer Gt. szak­emberei a betakarítási vesz­teségek csökkentésére. Az adapter két NDK kombájntí­pusra szerelhető, lényege, hogy ventillációs szívóhatás­sal felszedi a rövid szárú, föl­dön fekvő növényeket is, így a korábbi 15—20 százalékos veszteséget 1—2 százalékra csökkenti. A gép eredetileg a fehér­here betakarításához készült, de az azóta gyártott prototí­pusokat több Vas megyei gaz­daságban sikerrel használják már szarvaskerep, fű és vö­röshere kombájnozására is. Nagy értékű, exportra termelt apró magvakról lévén szó, je­lentős eredmény a veszteségek csökkentése. ( T ranszf ormátortekercsek Kisméretű háztartási gázgyújtók mellett nagyfeszültségű át­ütésvizsgálathoz készítenek transzformátorokat a Zsámbcki Ipari Szövetkezetben. A tekercselőgépen Sáfrány Anikó dol­gozik. (Vimola Károly felvétele) Környezetünk érdekében, milliók kedvére (II.) Műemlékektől a madárvédelemig Tavaly a Pilisi Állami Park­erdőgazdaság közjóléti célcso­portos beruházásra 11, park­erdőfenntartásra 40 millió fo­rintot költött. Az első hallás­ra soknak tűnő összeg — az idén sem lesz kevesebb — ma­gyarázataként ime néhány adat. Rendszeresen karban­tartanak többek között 600 hektárnyi erdei rétet, 120 ki­lométernyi sétautat, 700 kilo­méternyi jelzett turistautat, 32 kilométernyi hosszúságú sí- utat, öt turistaházat, 230 autós és gyalogos erdei pihenőhe­lyet. Ugyanakkor foglalkoz­nak műemlékvédelemmel, üze­meltetik a visegrádi fellegvá­rat, táborokat építenek a jövő természetjáróinak, és ezzel még közel sincs vége a sor­nak ... A szentendrei, visegrádi, pilismarón, esztergomi, buda­pesti és ráckevei hagyomá­nyos erdészet mellett a Na- tours utazási iroda, valamint a balatonfüredi zöldövezet­tervező iroda neve jelzi, met- től meddig terjed a parkerdő- gazdaság tevékenységi köre. Ha még azt is hozzávesszük, hogy erdeik, létesítményeik 48 tele­pülés és a főváros határaiban találhatók — a működési te­rület 228 ezer hektár —, rög­tön szerénynek tűnik az alig több mint félszáz millió forint. És mennyi helye van? Ötmillió a szemétre Visszatérő gond az egyre fokozódó rongálások helyre­állítása, a javítás, a felújítás. Évente több száz pádról, hul­ladékgyűjtőről, tucatnyi véd- kunyhóról, játszóterek tömke­legéről van szó. Ugyanakkor az autókkal érkező turisták érdekében csak autóparkoló­ból mintegy 50 ezer négyzet- méternyit tudnak évente kor­szerűsíteni, ugyanakkor en­nek többszörösét teszi ki — négyzetméterben, forintban egyaránt — a pihenőpark, az útpadkák karbantartása. Mintegy ötven dolgozó csak ezzel, valamint a hulladék- gyűjtéssel van elfoglalva egész évben. Különösen az utóbbi munka bántja az erdészeket. E tekintetben a legveszélyez­tetettebb a budai parkerdő pereme, ahol Budapest érint­kezik az erdőkkel. Az itt élők a nem kellően szervezett sze­métszállítás miatt előszeretet­tel szabadulnak meg hulla­dékaiktól az erdőkben. A gaz­daság évente körülbelül hat­ezer köbméter szemetet kény­telen összegyűjteni, gépkocsira rakni és elszállítani. Csak ez több mint ötmillió forintjába kerül. Holott ezt az összeget szí­nesebben fordítanák — s mennyivel hasznosabb lenne! — történelmi emlékeink állag- megóvására, tájvédelemre. Mert ebben bizony egyedül­állók az ország erdőgazdaságai között. Csak a visegrádi fel­legvárra évente több mint egymillió forintot költenek és szívesen áldoznak a területü­kön található többi történel­mi emlékre. Példaként említ­hető a pilisszentkereszti cisz­tercita kolostorrom, vagy a budaszentlörinci pálos kolos­torrom. Idén a pilisszentléleki pálos kolostor környékének rendezése kezdődik. Fájó gondjaik egyike, hogy már há­rom éve megvan a pénz a pi­lisszentkereszti cisztercita kolostor környezetének rend­betételére, ám addig nem kezdhetik a munkát, amíg az Országos Műemléki Felügye­lőség nem végzi el az állag- megóvást. Ha költ a törpesas Hasonló igyekezettel fiata­lítják, korszerűsítik a meglé­vő öt turistaházukat. Tavaly fejeződött be a vaskaoui fel­újítása, mintegy tízmillió fo­rintba került. Ugyanakkor az idén nyílik meg a v'segrádi kirándulóközpontban a Makó- vecz Imre építész tervei alap­ján kivitelezett Erdei Műve­lődés Háza, mely a térség kör­nyezetvédelmi és művelődési központja. A közeli jurtatábor lakóinak — az ország külön­böző tájairól érkező gyerekek­nek — a természetismereti és természetvédelmi programok széles skálája nyújt maradan­dó élményt. Ezeket a parker­dőgazdaság térítésmentesen biztosítja. Hasonló ismeretter­jesztő céllal működtetett ma­dárvédelmi táborok találhatók még Kisoroszi. Budakeszi és Csobánka térsé6eoen. A madárvédelem egyébként kiemelt helyet foglal el a parkerdőgazdaság feladatai között. Területükön számos védett faj él. A nemes cél ér­dekében eddig összesen 7500 fészekodút helyeztek ki a diá­kok és környékbeli lakosok segítségével. Telente 2,5—3 tonna napraforgót osztanak szét az etetöhelyeken. A rit­kaságok — kerecsensólyom, törpesas, kígyászölyv stb. — őrzése, védelme szervezetten folyik. Olyannyira, hogy adott esetben, például ködéikor, e cél érdekében még az erdé­szeti munkáikat is átszerve­zik. A madárvédelem sem ol­csó mulatság. Kiderült, az em­lítettek megvalósítására vala­mivel több mint egymillió fo­rint áll rendelkezésre ebben az évben. Golfpark a Pilisben Ugyancsak a közjóléti szol­gáltatások közé tartozik az er­dővel, természettel kapcsola­tos sportágak feltételeinek bő­vítése. Ennek keretében leg­utóbb Budán a Petneházi ré­ten és Ady-ligeten körülbelül négy kilométer hosszúságú erdei lovaspályát építettek, hogy a lovagolni s/eretek ne zavarják a sétálókat. ő mar működő két sífelvonópálya mellé ebben az évben újabb kivitelezését kezdik Szentend­rén a Bölcső-hegyen. Ezt a 800 méter hosszú pályát ugyancsak felszerelik felvo­nóval. A meglévő négy kilátó nagy népszerűségnek örvend, ezért egy újabb építése szin­tén folyik Budán, a Nagy- Hárshegyen. Ez a 15 méter magas létesítmény 1,4 millió forintba kerül, Kaán Károly­ról nevezik el. S hogy a parkerdőgazdaság területén megforduló több millió ember lehetőségeihez mérten minél több szolgálta­tás közül válogathasson, arra egyre újabb ötleteket találnak ki a szakemberek. Adott eset­ben, ha kell, a nálunk újsze­rű . dolgoktól sem ijednek meg, főleg, ha jövedelmező. A Danubius Gyógyüdülő és Szálloda Vállalattal, valamint több partnerrel megalakítot­ták a Duna Golf Park Gt-t, de már folynak a tárgyalások tőkés vállalatokkal is szállo­dák, valamint golfpálya épí­tésére. Ez azonban már újabb fejezet a Pilisi Állami Park­erdőgazdaság történetében. Győri András A tettes nem mindig marad ismeretien Valaki az aknában matatott „Nyolc órakor a Pestlőrinc- kavicsbánya és Soroksár kö­zötti 57/58-as szelvényben levő fénysorompó berendezés szige­telt sínjeinek betápláló veze­tékeit eddig ismeretlen tette­sek megrongálták ... Rákos és Pécel állomások között az útátjárónál a fénysorompó csapórúdját egy személygép­kocsi megrongálta ... Kisvár- da és Fényeslitke között az arra közlekedő vonat rendkí­vüli módon megállt, mert is­meretlen tettesek mindkét vá­gányra tégladarabokat és fa­rönköket tettek. Az esemény miatt a vonatok 35—40 per­cet késtek... Mezőtúr állomá­son köveket raktak az egyik váltóba, ezért az éppen beér­kező szerelvény fél órát vára­kozott ...” Észrevehetően megnő A felsorolás korántsem tel­jes. A MÁV baleseti jelentése, amely nemrég készült az egyik hétvége mérlegéről, ezeken kívül még számos esemény­nyel foglalkozik. A vandálok leggyakoribb célpontjai saj­nos a biztonsági berendezések, amelyek — szerencsére a többszörös túlbiztosításnak köszönhetően — mindeddig nem okoztak súlyosabb bal­esetet. A vasút vezetői nem tagad­ják, a legtöbbször nem tud­ják megtalálni a tetteseket. Nemegyszer előfordul pél­dául, hogy ismeretlen szemé­lyeik — szinte kivétel nélkül gyerekek — kövekkel dobál­ják meg a nagy sebességgel közlekedő szerelvényeket. Ha betörik az ablak és valakinél sérüléseket okoznak a szilán­kok, mire a vészfék megállít­ja a vonatot, kereket oldhat­nak a tettesek. A MÁV Budapesti Igazga­tóságán is rengeteg példát tudnak sorolni arra, amikor az elkövető ismeretlen ma­radt. Újabban azonban akad nem is egy alkalom, amikor sikerül kideríteni, ki a tettes. — Az elmúlt évek tapaszta­latai alapján itt, Budapest környékén három olyan he­lyet tartunk nyilván, amelye­ken rendszeresen tönkreteszik a biztosító berendezéseket — mondja Kovács László, az igazgatóság távközlési és biz­tosítóberendezési osztályának vezetője. — A további gondok elkerülésére megszerveztük a figyelőszolgálatokat, s nem is eredménytelenül. Pécelen pél­dául, távolabb a lakott terü­lettől, egy úgynevezett előjel­ző és a fénysorompó behatá­si pontját rongálták meg nem is egyszer. Egy idő után fel­tűnt, hogy két fiatalember rendszeresen arra sétáltatja kutyáját. Munkatársaink el­beszélgettek velük, egy dara­bon el is kísérték őket. Sőt, a nevüket és a címűket is megtudták. Nem állítom, hogy ők voltak a tettesek, de tény, hogy azóta megszűnt a ron­gálás. Az osztályvezető elmondta, hogy a vandálok legkedvel­tebb célpontjai közé tartoznak a különböző kábelek. Hogy elsősorban nem a felnőttek között kell keresni a tettese­ket, hanem a gyerekek köré­ben, arra bizonyíték, hogy a nyári szünet alatt észrevehe­tően megnő a tönkretett be­rendezések száma. A diszkóból hazafelé — A veszélyeztetett pontok közé tartozik a soroksári ál­lomás főváros felőli végén le­vő útátjáró, amelynek opti­káit rongálták meg legutóbb — folytatja Kovács László. — Mivel az eset szombaton 23 és 1 óra között történt, feltéte­lezzük, hogy a diszkóból ha­zafelé tartó fiatalok lelkén szárad a dolog. A nem sokkal távolabb levő oszlopról a hangszórókat vitték el nem­iég, ráadásul ez már a soka­dik eset volt. Hosszas nyomo­zás után megtaláltuk a tettest: az egyik taksonyi családi ház pincéjében a mi hangszóróin­kon át bömbölt a zene. A szerencsén múlt Ugyancsak Taksonyhoz kö­tődik az a példa is, amely szintén az elkövető kézrekerí- tésével végződött. Az állomás közelében, a település szélén áll egy automata sorompó, amelynek generátorát koráb­ban valaki kiszerelte és elvit­te. Ott van még egy ilyen berendezés, amelyhez azonban akkor még nem nyúlt a tet­tes. Másnap a helyi körzeti megbízott — éppen horgászni volt — hazafelé tartva észre­vette, hogy valaki matat a síinek mellett levő aknában. A rendőr megvárta, amíg az ismeretlen elindul, s akkor követte. Otthon azután már belenézett a táskájába: persze, hagy ott volt a másik gene­rátor is! A MÁV — mint az osztály- vezető elmondta — szerencsé­re nincs egyedül a vandálok elleni küzdelemben. A hivatá­sos és az önkéntes rendőrökön kívül segítséget kapnak a he­lyi tanácsoktól is, ám mindez egyelőre nem elegendő. A vas­útnál nem titkolják, szélesebb, a szülőket is mozgósító társa­dalmi összefogásra lenne szük­ség ahhoz, hogy megakadá­lyozhassák a biztonsági beren­dezések megrongálását. F. Z. Szakértők vitája az elhelyezésről Radioaktív hulladék A Magyar Villamos Művek Tröszt tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát a Paksi Atom­erőmű kis- és közepes radio­aktivitású hulladékainak el­helyezésével kapcsolatban ki­alakult helyzetről. Ezeknek a hulladékoknak végleges elhe­lyezésére megvizsgált terüle­A tanulást mellőzni akarják Sebességváltó, kormány, csavar A Csepel Autógyár törzsgyárában található a gyár márkaszervize. Egyik fiatal dolgozója a legutóbbi vállalati ifjúsági parlamenten ke­serűen számolt be arról, hogy elvárják tőlük a határidős és precíz munkát, de a rapszodi- kus alkatrészellátásból adódóan ennek csak különleges erőfeszítések árán tudnak eleget tenni. Árpás Gyula, az autógyár szervizüzemének nyugdíjazás előtt álló gazdasági vezetője a vállalatnál eltöltött három és fél évtizedes munkaviszonyából következően, tapasztalatai birtokában, megerősítette a fiatal szakember panaszának valódiságát. — Jelenleg is nehezíti a folyamatos mun­kát a szervokormány és a sebességváltó hiá­nya. A 2-es számú gyárban előállított szink­ron sebességváltó némely fogaskerekeit is esetenként jelentős késéssel kapjuk. Kapacitásgondok, a meglévő géppark el­használtsága, a pillanatnyi létszámhelyzet számlájára írandóak az említettek. Az 5-ös gyáregységben készített szervokormányok terv szerinti gyártását is elsősorban anyaghiány nehezíti. A márkaszerviz létszáma a tervezett mun­kához elegendő. Hetvenötén fizikai, tízen al­kalmazotti állományba tartoznak. A fizikai dolgozóknak mintegy 25 százaléka betanított munkás. Őket a szervokormányok javításá­nál foglalkoztatják. Érthető módon felme­rült a kérdés: — Nem kellene közéjük néhány képzett szakember? — A tapasztalatok eddig azt mutatják, hogy a rátermett, manuálisan ügyes, fogé­kony dolgozók is teljes értékű munkát vé­gezhetnek. Az is tény viszont, hogy nem ár­tana a jövőben, ha szakmunkások is lenné­nek itt. Mind nagyobb az igény a több szakma megszerzésére, elsődlegesen a munkáltató ré­széről. A gyakorlat azonban kevésbé biztató. — Próbáltuk ösztönözni dolgozóinkat több szakma elsajátítására, de csak halvány siker koronázta igyekezetünket. Ennek egyik oka, hogy tekintélyes számú szakmunkásunk van, akik huzamosabb ideig tartózkodtak külföldi kiküldetésen. Anyagilag olyannyira egyenes­be jöttek, hogy különösképpen nem érdekük az esetleges szakmaváltás. Amíg a szervizüzemben szervokormány- és sebességváltógondok vannak, addig az Ika­rus két gyárában állandó jelleggel ott tar­tózkodó szervizüzemi dolgozók — mintegy 32-33 fő — munkája lényegében zavarta­lannak mondható. Ugyanis az úgynevezett fe­nékvázaknál lényegesen jobb az anyagellátás. Tízéves partneri kapcsolata van az autó­gyárnak egy NDK-beli céggel az elhasználó­dott autóbusz-szervokormányok főjavítására. Ezek a részegységek kiszerelt állapotban ér­keznek a szervizüzembe. Évente több ezer darabon végzik el a szükséges karbantartá­si, felújítási műveleteket. Serdcán István, az anyaggazdálkodási fő­osztály vezetője az alkatrészgondokkal kap­csolatban azon a véleményen volt, hogy ez összetett probléma, de kirívó, a szervizüzem munkáját előnytelenül alakító hiányosságok nincsenek. — Esetenként előfordulhatnak öntési, ko- vácsolási gondok. Viszont a gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy a gyártók egymás között igye­keznek korrektül rendezni a vitatott kérdé­seket. Az viszont biztos, hogy a mai napig megoldatlan a különleges, nagy szilárdságú csavarok folyamatos szállítása. Egyébként an­nak ellenére, hogy kétszáz hazai partnerrel állunk kapcsolatban — mivel egy autóbusz­hoz legalább 20 ezer különböző alkatrész szükséges —, nem látok okot az aggodalom­ra. Az idén mindössze egy akalommal kellett beszélni Nagy Jenővel, a szervizüzem veze­tőjével vitás kérdésekről. Azt viszont maga is elismerte, hogy nem ritkák a túlmunkák, a bérmunkajellegű megbízatások. Ezekre a határidők szigorú betartása, a szállítási köte­lezettségek teljesítése érdekében feltétlenül szükség van. Gy. L. tek közül az erre a célra ösz­szehívott magyar tudományos akadémiai bizottság Feked, Véménd és Öfalu térségét ja­vasolta. A kutatási program első sza­kaszának eredménye és az il­letékes szakhatóságok hozzá­járulása alapján a Baranya Megyei Tanács építési és víz­ügyi osztálya kiadta a terü­let-felhasználási engedélyt. A kutatási programot a továb­biakban kiegészítették újabb geológiai, hidrológiai, szeiz­mológiai stb. vizsgálatokkal, amelyeket a szakhatóságok kértek vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség meg­hívott szakértői javasoltak, így készült el a hulladéktároló műszaki terve. A beruházó, a Paksi Atomerőmű Vállalat a műszaki tervet és a terület­vizsgálati eredményeket meg­közelítően 20 szakhatósághoz terjesztette elő, hogy meg­kaphassa az engedélyt a hul­ladéktároló létesítésére. A Ba­ranya Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának kivé­telével a szakhatóságok írás­ban hozzájárultak a létesítési engedély kiadásához. Mint ismeretes, az érintett települések lakói által alakí­tott társadalmi bizottság és a Baranya Megyei Tanács szak­értőket kért fel — geológus, hidrogeológus, geofizikus, épí­tész. közgazdász stb. — a mű­szaki terv és a területkutatási munka szakmai értékelésére. A szakértők a területkutatás eredményeit elégtelennek ta­lálták, ugyanakkor a műszaki terv elfogadására nem látnak kizáró okot. A szakértői véle­ményezést a megyei tanács át­adta a Paksi Atomerőmű Vál­lalatnak, amely a generálter­vező Erőmű és Hálózat Terve­ző Vállalattal a korábbi terület- kutatásokat végző szakintéze­tekkel — Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Központ, Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalat, Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, MTA Izotóp Intézete — együtt — meg­kezdte ennek tanulmányozását. Várhatóan május első hetében így sor kerülhet az eltérő szakértői vélemények közös egyeztetésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom