Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-27 / 99. szám

^Sfyfap 1988. ÁPRILIS 27., SZERDA Szovjet kormánynyilatkozat Afganisztánról Kötelezettségek és egyensúlya A rendkívüli fontosságú eseménynek kijáró nem­zetközi érdeklődés övezi az Afganisztán körüli helyzet rendezéséről április közepén Gcnfben aláirt megálla­podásokat. E megállapodások végrehajtásának fontos­ságáról szól a szovjet kormány kedd este közzétett nyilatkozata. lyes képviselőjének nagy szol­gálatait. A genfi megállapodások a kötelezettségek és érdekek egyensúlyára épülnek. A köte­lezettségek közé tartozik az Af­ganisztán elleni hadüzenet nél­küli háború beszüntetése, e háború pakisztáni területen lévő fészkeinek haladéktalan felszámolása, az ezekhez szükséges nemzetközi garan­ciák megadásával. Meg kell oldani az afgán menekültek hazatérésének kérdését. A megállapodások értelmében május 15-én megkezdődik és 19S9. február 15-ig befejező­dik az afgán kérésre Afga­nisztánban tartózkodó szovjet csapatok kivonása. Az Afganisztán körüli hely­zet politikai rendezése most már attól függ, hogy milyen felelősséggel, következetesség­gel tesznek eleget a felek az általuk vállalt kötelezettsé­geknek. Ezek a megállapodások meg­teremtik a feltételeket az af­ganisztáni belső problémák Jerzy Urban a bydgoszczi eseményekről A sztrájk nem lehet megoldás rendezéséhez — külső beavat­kozás, további vérontás nélkül. Mint a kormánynyilatkozat emlékeztet rá, az afgánok túl­nyomó többsége jóváhagyólag és reménykedve fogadta a genfi dokumentumok aláírásá­nak hírét. Döntő szava van most Pakisztánnak, amelynek kormánya kötelezte magát ar­ra. hogy nem engedi meg az Afganisztán ellen, területéről kiinduló háború folytatását, az ehhez szükséges tárgyi, anyagi feltételeket felszámolja. Az afganisztáni nemzeti megbékélési politika már a megállapodások előtt meghozta első eredményeit. Az ország vezetése készségét nyilvánítot­ta, hogy párbeszédet kezd az ellenzéki erőkkel, beleértve azokat is, akik egyelőre tovább­ra is fegyverrel harcolnak. E politika megvalósítása — mu­tat rá a szovjet kormánynyi­latkozat —, magukra az afgá nokra tartozik. A szovjet kormány úgy véli, hogy a genfi megállapodások tiszteletben tartása fontos fel­tétel a sokat szenvedett afgán föld békéjének helyreállításá­hoz. A Genfben aláírt megál­lapodások minőségileg új sza­kaszt nyitnak nemcsak a szovjet —afgán kapcsolatokban, de az egész afgán probléma megoldá­sában. Az afganisztáni békés élet megalapozásához nyújtan­dó segítség minden államférfi, politikai és közéleti személyiség feladata — állapítja meg a szovjet kormány nyilatkozata. .. lengyel kormány számol azzal, hogy növekedni fog a bérkövetelések száma az or­szágban, de reméli, az alkal­mazott eszközök a törvényes keretek között maradnak — mondotta Jerzy Urban szo­kásos keddi nemzetközi sajtó- értekezletén. A szóvivő szerint a, byd­goszczi vajdaságban hétfőn lezajlott 12 órás munkabe­szüntetés, ami megbénította Bydgoszcz és Inowroclaw tö­megközlekedését, a kormány beavatkozása nélkül, a köz­lekedési vállalat és a dolgo­zók tárgyalásai útján rende­ződni fog. Urban szerint a dolgozók bérköveteléseit a vajdasági tanács költségveté­séből kell rendezni, hiszen a tömegközlekedés mintegy 70 százalékos ártámogatással üzemel. A fizetésemelést a busz- és villamosjegyek árá­nak emelése fedezhetné. A kormány — tette hozzá — nem rendelkezik semmilyen központi eszközzel ahhoz, hogy a terven felüli bérköve­teléseket finaszírozza. A statisztikai hivatal jelen­téséből kiderült, hogy az év első negyedében az átlagbé­rek 45, a lakosság összes pénzbevételei pedig 60 száza­lékkal, azaz a tervezettnél jóval gyoi-sabban nőttek, és így veszélybe került a belső egyensúly helyreállítását cél­zó terv, ami az árszínvonal­nak 5-6 százalékponttal gyor­sabb emelkedését irányozza elő a bérszínvonalnál. Az árak az első negyedévben 45 százalékkal emelkedtek. Jerzy Urban bejelentette, Józef Glemp bíboros, Len­gyelország prímása a pra­voszláv egyház meghívására részt vesz azokon az ünnep­ségeden, amelyeket , a keresz­ténység felvételének ezredik évfordulója alkalmából ren­deznek a Szovjetunióban. A két egyház történetében ez lesz az első ilyen látogatás. Perfiljev moszkvai tájékoztatója A Szovjetunió elégedetten nyugtázza, hogy kapcsolatai a Német Szövetségi Köztársa­sággal politikai téren is ja­vulnak. Ezt támasztja alá az az üzenet is, amelyet Helmut Kohl kancellár Mihail Gorba- csovhoz, az SZKP KB főtit­kárához intézett — jelentette ki Vagyim Perfiljev, a szov­jet külügyminisztérium szóvi­vője keddi moszkvai sajtótá­jékoztatóján. Az üzenetet And­reas Meyer-Landrut, az NSZK moszkvai nagykövete adta át hétfőn Eduard Sevardnadze külügyminiszternek. Perfiljev, utalva arra, hogy a két ország gazdasági kapcso­latai jók, leszögezte: a szov­jet vezetés a nyugatnémet kancellár üzenetét úgy értéke­li, hogy a bonni kormány tö­rekszik a kétoldalú kapcsola­tok javítására és értékeli a szovjet külpolitikai kezdemé­nyezéseket. Külügyi találkozó Reget so v párizsi megbeszélései Választási kampány — feszültségekkel Mitterrand és Chirac vitája A két francia elnökjelölt, Miterrand elnök és Chirac miniszterelnök éles vitába ke­veredett Űj-Kaledónia helyze­téről, ahol egyre nő a feszült­ség. A centrista kormánypár­tok vezetői ingadozni kezdenek Chirac jelöltségének támoga­tásában. Az új-kaledóniai feszültség azzal került a választási had­járat előterébe, hogy Mit­Scholzot jelölték az NSZK hadügyminiszterévé Warner a NA T0 élére áll A július elsejével a NATO főtitkárának teendőit átvevő Manfred Wörner nyugatnémet hadügyminiszter megüresedő bonni helyére a szintén ke­reszténydemokrata (CDU) dr. Rupert Scholz professzort, Ny ugat-Berlin igazságügyi és szövetségi kérdésekkel foglal­kozó szenátorát nevezik ki. Ezt kedden sajtóértekezleten jelentette be Helmut Kohl, az Szíriái tárgyalások után Arafat öböl menti látogatása Kétnapos szíriai látogatását befejezve öböl menti látogatás­ra utazott Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke. Előző este jó négy órán át tárgyalt Háfez Asszad elnökkel — ötéves fe­szült viszony után először. E megbeszélés az El Fatah, a legnagyobb palesztin ellenállá­si szervezet forrásai szerint a kölcsönös megértés légkörében zajlott. Az eddigi egyetlen s meglehetősen szűkszavú közlés szerint Asszad elnök az Ara­DAMASZKUSZI MEGBÉKÉLÉS? Arafat Szíriába utazott, s találkozott Asszad elnökkel: ez a legújabb kozel-keleti szenzáció. Egyben a palesztin szabad­ságban: tragédiája, hogy szenzációszámba megy, ha az Izrael ellen megalkuvás nélkül fellépő két erő: a szíriai és a pa­lesztin vezetés egyáltalán szóba áll egymással. „Amikor a palesztin mozgalom külső sikereket ér el az Izrael elleni harcban, mindig bekerítve találja magát az arab táborban” — ez Arafat panasza még a hetvenes évekből, a li­banoni polgárháború idejéből. Akkor a szíriai hadsereg ke­mény csapást mért Libanonban a PFSZ katonai erejére, amely épphogy csak kiheverte a jordániai „fekete szeptem­bert”, az ottani leszámolást. 1982-ben az izraeli hadsereg űzte ki Libanonból a palesztin erőket, és Szíria nem segített. Egy évvel később Arafatot, s vele a PFSZ katonai vezetőiét, a nemrég meggyilkolt Abu Dzsihadot kiutasították Szíriából. A szíriai vezetés ezzel egy időben közreműködött a PFSZ meg­osztásában, az Arafattal elégedetlen mozgalmakból neki alá­rendelt szervezetet, igyekezett összekovácsolni Palesztin Nem­zeti Megmentés! Tanács néven. A mostani Arafat—Asszad ta­lálkozó egyes hirek szerint az Abu Dzsihad-gyilkosság kivál­totta sokk következménye, de tény, hogy szívós közvetítő munka előzte meg, amelyben Algéria, Líbia, a Szovjetunió és több palesztin szervezet is részt vett. Arafat látogatását meg­előzte egy megegyezés, amelyet a PFSZ vezetése írt alá a szíriai kormánnyal. Ennek lényege, hogy támogatják az Iz­rael által megszállt területeken a lázongásokat, elutasítják az amerikai rendezési kísérleteket és követelik a PFSZ részvé­telét mindenfajta békeértekezleten. A PFSZ egész története során sok tűz közé szorult. Mivel a megszállt területeken nem működhet, s palesztinok többsé­ge száműzetésben él. mindig szüksége volt az arab országok támogatására — utóbbiak viszont szerették volna saját ter­veikbe illeszteni a PFSZ tevékenységét. Szíria és a PFSZ el­lentétei abból származnak, hogy Szíria az Izrael elleni követ­kezetes harc hive, katonai erőegyensúlyra törekszik. Damasz- kuszban ugyanakkor élnek a gyanúperrel, hogy kisebb-na- gyobb engedmények fejében a PFSZ hajlandó lenne „Szadat- módra” kiegyezni Izraellel, esetleg jordániai közreműködéssel, s akkor Szíria ismét egyedül marad. A PFSZ-nek szüksége van Szíriára, a megszállt területek lázadásának ereje pedig megmutatta a szíriai vezetésnek, hogy tovább nem bojkottál- hatja a palesztin harcostársakat. Közelebb hozza-e a közel- keleti rendezést az Arafat—Asszad találkozó? Az Izraelnek kedvezőbb, Egyesült Államok kezdeményezte terveit esélyét mindenesetre csökkenti. fattal való találkozón nem vetette fel a múlt vitákra okot adó kérdéseit. Rafik Natse, az El Fatah Központi Bizottságának tagja közölte, hogy az Asszad—Ara­fat találkozó előtt Damasz- kuszban a PFSZ tagjainak többsége megvitatta azokat az elveket, melyek alapján a szí­riai vezetőkkel Arafatnak folytatnia, kell a nézetkülönb­ségek tisztázását. Ezen az El Fatah irányítói, Arafat, Faruk Kaddumi, Szalah Halaf (Abu íjad) mellett részt vett Na- jef Havatme (FDLP) és George Habbas (FPLP), Szo- leiman An-Dadzsab (Palesztin KP), valamint Talaat Jaakub (FLP). Valámennyien azt kí­vánták, hogy Szíriával vala­mennyi, még a legkényesebb­nek számító kérdéseket is vi­tassák meg, közöttük a PFSZ Egyiptomhoz fűződő kapcsola­tait is. Közös álláspontot fo­gadtak el a stratégiai kérdé­sekben, így a megszállt terü­letek harcának támogatásában, a libanoni viszonyok ügyében, a Shultz-tervet illetően, az öböl menti háborúban, vala­mint a június eleji rendkívüli arab csúcs kérdésében. Da- maszkuszban egyelőre nem tettek közzé tájékoztatást az elnök és Arafat találkozójáról. Szír közlés szerint Asszad elnök — még a PFSZ vb elnö­kével való találkozója előtt — hosszasan tárgyalt telefonon Husszein jordán uralkodóval, majd fogadta Musztafa Haru- bit, a Líbiai Forradalmi Pa­rancsnoki Tanács tagját. Lí­bia — a Szovjetunió és Algé­ria mellett — jelentős erőfe­szítéseket tett az Asszad—Ara­fat találkozó létrejöttéért. NSZK kancellárja, bemutatva egyben a társaságában megje­lent hadügyminiszter-jelöltet. A bonni kormányfő az. öt­venéves jogtudós kinevezésé­re vonatkozó döntését azzal indokolta, hogy Scholz régóta nagy jártasságra tett szert a bonni tisztsége szempontjából is fontos úgynevezett Német- ország-politika, vagyis az NDK-hoz fűződő kapcsolatok, nemkülönben a kül- és bizton­ságpolitika kérdéseiben, és a jogtudomány problémáin kí­vül ezeken a területeken is számos tanulmányt tett köz­zé. Kohl — a kabinetből má­jus 18-án kiváló Manfred Wörnert búcsúztatva — kö­szönetét mondott a NATO el­jövendő főtitkárának, aki új tisztségében a brit Lord Car- ringtont követi. Egyebek kö­zött a Brüsszelbe költöző CDU- politikus érdemének tudta be, hogy hivatali ideje alatt so­kat tett a NATO rakétatele- pítési határozatának megvaló­sításért, ám ugyanilyen jelen­tékenynek mondotta Wörner tevékenységét az említett ra­kéták felszámolását előirányzó amerikai—szovjet szerződés létrejöttének megkönnyítése érdekében. A kancellár kormánya ne­vében hangot adott örömének, hogy a nyugati katonai szö­vetség élére ez alkalommal el­ső ízben nyugatnémet szemé­lyiség kerül. I A megbeszéléseket bizalma­san kezelték, egyik fél sem közölt arról részleteket. Pá­rizsi megfigyelők arra emlé­keztettek, hogy a két nagy­hatalom között rendszeresen vannak magas szintű, de bi­zalmas külügyi tanácskozások a világ helyi konfliktusai­ról, kimondottan Délkelet- Ázsia helyzetéről pedig 1985 óta ez a negyedik ilyen szov­jet—amerikai eszmecsere. A mostani találkozó különös je­lentőséget nyert az egy hónap múlva esedékes Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozó miatt. A két magas rangú diplo­mata hétfőn az amerikai, terrand mint jelölt kérte az alkotmányjogi tanácstól az új- kaledóniai eredmény megsem­misítését, mert a választási helyiségek negyedét nem nyi­tották ki. Chirac rosszindula­tú manővernek nevezte Mit­terrand lépését. Bemard Pons, a tengerentúli területek ügyei­nek chiracista minisztere Űj- Kaledónián nyilatkozva meg­vádolta Mitterrand-t és a lí­biai kormányt, hogy ők támo­gatják, illetve képezik ki azo­kat, akik „terrorizmust foly­tatnak”, a francia tengeren­túli területen. Mitterrand kam­pányfőnöke, Pierre Bérégovoy felszólította Parist, hogy „hall­gasson”, mert a Chirac-kor- mány a politikájával „alkal­matlanná nyilvánította magát” Üj-Kaledórjia .kezelésére.. ,,A gyújtogató nem álcázhatja magát tűzoltónak” — mondta Mitterrand védelmében Bé­régovoy. Az Antillákon tartózkodó Mitterrand elnök Guade- loupe-on mondott kortesbe­szédében óva intette Chira- cot attól, hogy lepaktáljon a fajgyűlölő Nemzeti Fronttal az elnöki poszt megszerzéséért. A tengerentúli területek la­kosságának nagy többsége egyébként már az első fordu­lóban abszolút többséggel Mit- terrand-ra szavazott. DONNINGTONI TŰZ Hétfő éjjel Nagy-Britanniá- ban kigyulladt Nyugat-Európa legnagyobb katonai raktára, és a tűz következtében azbeszt­szennyeződés került a levegő­be. A hatóságok ezért felszólí­tották a környék lakóit, hogy maradjanak házaikban. A Londontól mintegy 140 ki­lométerre északnyugatra fek­vő Dohnington körzetében ta­lálható a brit hadsereg közpon­ti raktára, amelyben főleg egyenruhát, alkatrészeket és járműveket tárolnak — rob­banóanyagot nem. Itt ütött ki keddre virradó éjjel a tűz, melynek okát egyértelműen nem tudták megállapítani. A tűz igen gyorsan terjedt, a raktárépület tetőzetét borító azbeszt fekete füstje 25 kilo­méterről is látható volt. A tűzzel legalább száz tűz­oltó órákig birkózott, mire meg tudták fékezni. A don- ningtoni raktárban öt éven be­lül ez volt a második tűzeset. Aktivizálódik Noriega ellenzéke Katonai puccskísérlet A panamai fegyveres erők kötelékéből dezertált tisztek Washingtonban parancsnoksá­got hoztak létre — jelentette be hétfőn az amerikai fővá­rosban Juan Sósa, Panama egykori washingtoni nagykö­vete. A Manuel Antonio No­riega tábornok által korábban leváltott diplomata azzal fe­nyegetőzött, hogy a panamai ellenzék a fenti parancsnok­ság irányításával a jövő hét elején akciót fog kezdemé­Csakröviden^ nyezni Panama „erős embe­rének” eltávolítása érdeké­ben. Sósa, akit a Reagan-kor- mányzat továbbra is elismer mint nagykövetet, azt állítot­ta, hogy az akció terve pa­namai fogantatású, s kiterve- lői nem kérnek segítséget az Egyesült Államoktól. Sósa hoz­zátette. hogy arra számít: a katonai puccskísérlet során se­gítséget fognak kapni a pana­mai fegyveres erőktől is, hi­szen a Washingtonban meg­alakult parancsnokság tagjai­nak „sok barátjuk” van Pa­namában. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK elutasította azt a hétfőn el­hangzott szovjet javaslatot, hogy mindkét nagyhatalom korlátozza azonos szintre (15 hadihajóra és 10 ellátó egység­re) a Földközi-tengeren hajó­zó hadiflottájának erejét. ABE SINTARO, a Japánban kormányzó Liberális Demok­rata Párt főtitkára kedden a szovjet törvényhozók négyta­gú küldöttségét fogadta. Sür­gette, hogy a két ország parla­mentje között élénküljön meg a párbeszéd. Hangoztatta azt is, hogy számítanak Sevard­nadze szovjet külügyminiszter mielőbbi tokiói látogatására. AZ OLASZ külügyminiszté­rium tanulmányozza Bettino Craxinak, az Olasz Szocialis­ta Párt főtitkárának azt a ja­vaslatát, hogy a közös piaci országok vegyék át az Izrael által megszállt területek „gyámsági közigazgatását”. Giulio Andreotti külügymi­niszter nem hivatalos formá­ban már tájékoztatta külföldi kollégáit az elképzelésről, amely Rómában meglehetősen nagy visszhangot és vitát vál­tott ki. CSEHSZLOVÁKIÁBAN már januártól kedvezőbbé tették a tranzitforgalmat, és az idén illetve jövőre intézkedéseket tesznek a nyugati utazások, valamint a családegyesítés megkönnyítésére, egyszerűsítik az egyéb humanitárius ügyek kezelését és a vámgyakorlatot — közölték kedden Prágában a csehszlovák kormány szóvi­vőjének sajtóértekezletén. A tájékoztatón szó volt Vranitz­ky osztrák kancellár küszöbön álló csehszlovákiai látogatásé? ról is. ORANIENBURGIPER Fasiszta jelszavakkal és jel­képekkel fellépő huligánok el­len kezdődött per hétfőn az NDK-ban, az oranienburgi já­rási bíróságon. Fél éven belül ez immár a harmadik per az 3VDK-ban fa­siszta jelszavakat nyilvánosan hirdető, a közrendet súlyosan megzavaró fiatalok ellen. Az előző két, Berlinben lefolyta­tott perben 12 személyt súlyos büntetéssel, többéves szabad­ságvesztéssel sújtottak. Az oranienburgi per kilenc vádlottja — mint az ügyészi vádiratban hangsúlyozzák — a nyugati skinheadek (bőrfe- jűek) életfelfogását és visel­kedését utánozta. A fasiszta jelvényeket viselő, náci jelsza­vakat kiáltozó fiatalok a, nyílt utcán, éttermekben, vonaton brutálisan bántalmaztak embe­reket, autókat törtek fel, ok­iratokat hamisítottak. Rendőrö­ket is tettlcg bántalmaztak és egy járőrkocsit súlyosan meg­rongáltak. Sikerűit áttörést elerm ko- •unk egyik legsúlyosabb re­gionális válságában. A genfi negállapodások jelentősége — nutat rá a szovjet kormány- íyilatkozat — nem marad el i Washingtonban december- teli aláírt rakétaszerződésé- ől. A sikert mindkét esetben az. tette lehetővé, hogy a fe- ek készek voltak figyelembe lenni egymás érdekeit. A íenfi megállapodások bizo- lyítják, hogy az új politikai íondolkodással felül lehet ímelkedni a lélektani kon- 'rontáción. A Genfhez vezető út nem /olt egyszerű, de végül is lyözött a realitásérzék és az egészséges gondolkodás, a ■endezésben részt vevő vala- nennyi fél erőfeszítése. A dokumentum felidézi Mi- lail Gorbacsov és Nadzsibul- ah február 8-i nyilatkozatait ;s a két vezető április 7-i ,askenti találkozóját. A nyi- atkozat külön méltatja az ENSZ főtitkárának és a tár­gyalásokon részt vevő szemé­A szovjet nagykövetségen tartott közös ebéddel vé­get értek Párizsban Igor Eogacsov szovjet külügymi­niszter-helyettes és Gaston Sigur amerikai külügyi ál­lamtitkár kétnapos tanácskozásai. A megbeszélések a regionális válsággócokra összpontosultak, különös te­kintettel a kambodzsai rendezésre. kedden a szovjet nagykövet­ségen találkozott. Sigur kísé­retében volt Roy Stapleton, az államtitkár egyik beosz­tottja, aki nemrég járt Pe- kingben és a kínai kormány álláspontjáról tájékozódott a kambodzsai kérdésben. Kedden délután Sigur ta­lálkozott Didier Bariani fran­cia külügyi államtitkárral. A szovjet nagykövetség tájékoz­tatása szerint Igor Rogacsov szerdán a francia külügymi­nisztérium magas rangú ille­tékeseivel találkozik. Párizsban rövid közös köz­leményt adtak ki Igor Roga­csov szovjet külügyminiszter­helyettes és Gaston Sigur amerikai külügyi államtitkár kétnapos tárgyalásairól. Esze­rint a felek „hasznos és konstruktív” tanácskozást tar­tottak „a feszültségek csök­kentésének szükségéről” az ázsiai és a csendes-óceáni térségben. Ennek során meg­vizsgálták „a kambodzsai probléma rendezésének meg­könnyítését célzó lehetséges megközelítéseket”. Párizsi megfigyelők a szűk­szavú és semleges jellegű közleményből azt a következ­tetést vonták le, hogy a két nagyhatalom nem jutott lé­nyegesen előbbre nézetéi egyeztetésében, illetve a kambodzsai kérdés valami­lyen közös megoldásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom