Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

AxYHs Ára: l.BO forint AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TXNACS LXPJT1 PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA XXXII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1988. ÁPRILIS 26., KEDD Ausztriai export Vámkedvezmény Az Ausztria által nyújtott vámkedvezmény ékről Antal Pé­ter Tibor, a Kereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője el­mondta, hogy Ausztria is álta­lános vámpreferenciákban ré­szesíti a magyar termékeket. Ennek következtében az Auszt­riába exportált magyar áruk vámjai átlagosan 50 százalék­kal csökkennek. Kivételt jelen­tenek a könnyűipari termékek, amelyeknél a vámmérséklés 35 százalékos. A kedvezmé­nyek kiterjednek a mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari ter­mékek egy szűk csoportjára. okozott nagy károkat a lehűlés Később kezdik a palántázást A fóliások gőzöléssel védekeztek Nem véletlenül tartja min­denki az áprilist a legszeszé- lyesebb hónapnak, idén is be­igazolódott e jelző jogossága. Alig két hete kemény fagyok, a nevezetes György-napon pe­dig helyenként havazás, illetve erős lehűlés okozott gondot a mezőgazdasági szakemberek­nek. SZÍNFALAK K ényes feladat volt min­dig is és ma még in­kább az a döntéshoza­tal, ki legyen egy adott tiszt­ségnek a betöltője. Igaz, a döntést hozóknak ma már sok minden a segítségére lehet. Az előkészítés sza­kaszában az arra illetékes apparátus, a pályázati rendszer, a szóba került jelöltek alapos megismeré­sének a lehetősége, amire korábban — amikor az ún. személyi, személyzeti ügye­ket nagyképű titokzatosko­dás és még nagyobb mel­lényt] fontoskodás vette körül — alig-alig nyílt le­hetőség. A jó kiválasztás feltételei tehát gazdagab­bak, mint azt hosszú időn at. már-már megszoktuk, esek éppen ... még mindig túlságosan sok minden zajlik le a színfalak mö­gött. A színpadon ott van­nak a demokrácia forga­tókönyve szerint a testüle­tek, a döntés meghozói. Gyakran azonban szinte semmit nem tudnak arról, ami meghaladja a formá­lis döntés kereteit, ami és ahogyan előzőleg történt az ügyben. Ritka eset a megyében, mert ennek az ellenkezője a jellemző, de tény, hogy a nagyközségi tanács által meghirdetett pályázatra, a végrehajtó bizottság titká­rának a tisztére, tizenki­lencen jelentkeztek. A ta­nácsi testület, a dolgok rendjének megfelelően, bi­zottságot alakított a maj­dan beérkező pályázatok elbírálására, a javaslatok megtételére. A bizottság ugyan kissé megriadt a ti­zenkilenc jelentkezőtől, hi­szen a megyei tapasztala­tok szerint gyakran annak is örülni kell, ha ketten- hárman pályáznak egy vb- titkári helyre. (Az sem ki­vételes eset, amikor egyet­len jelentkező sincsen, ér­zékeltetve az államigazga­tási munka társadalmi presztízsét...) Egyszerre lett tehát öröm és gond a tizenkilenc pályázat, azaz a bizottság örömmel fo­gadta az innen-onnan fel­kínált segítséget a közre­működésre a pályázatok első lépcsőben történő megszűréséhez. Furcsa ugyan, de a ta­pasztalatok szerint mégis természetes, hogy az ilyen pályázatoknál a jelentke­zők egy része már azonnal fennakad az első rostán, a kiválasztás első lépcsőjén. A magyarázat egyszerű. A kiírásban foglaltak ellené­re olyanok- is jelentkeznek — és ez az ügyben a fur­csa —, akik az alapvető leltételeknek sem felelnek meg. Nincsen meg a kí­vánt iskolai végzettségük, hiányzik a minimális szak­mai tapasztalatuk stb. Lo­gikus tehát, a tizenkilenc fő fogyatkozni kezdett. Fogyatkozni, csak ép­pen ... csak éppen termé­szetellenesen gyors volt a lista rövidülése. A pályá­zatokat elbíráló bizottság, mint testület, derekasan állta a sarat, ám a bizott­ság tagjainak, külön-külön nem volt könnyű dolga. Innét is, onnét is kapták a tanácsokat, mit kellene így nézni, s mit úgy, ki az igazán rátermett, ki nem. Ne részletezzük tovább a történteket. A lényeg: a tizenkilencből az előzetes beszélgetések és az írásos anyagok megismerése után öten maradtak jelöltek a tisztségre a pályázók kö­zül. Az ötből azután há­rom lett, azután kettő'... és igen, eltalálta az ol­vasó, végül egy. Egyetlen­egy. Ami azért meghökkentő arány. S még inkább meg­hökkentő, milyen választá­si lehetőséget kínál fel ez a tizenkilenc az egyhez arány a testületeknek?! A legnagyobb baj azonban az, hogy a végrehajtó bi­zottság titkárának tisztsé­gére jelölés jogával fel­ruházott testület tagjai (erről a jelölésről dönt majd a nagyközségi taná­csi testület) nem kaptak tájékoztatást arról, miért és miként fogyatkozott a tizenkilenc ötre, az öt há­romra, kettőre, egyre. A miértek és a mikéntek a színfalak mögött marad­tak. Lehetséges — ne kí­sértsen bennünket a gya­nú — teljesen tiszta, egy­értelmű mindaz, ami a színfalak mögött maradt. Nincsen tehát semmi mö­göttes oka az elhallgatás­nak, csupán a régi rutin, az apparátusi beidegződés, a rossz szokás. Mégis, a csend ténye okot ad(hat) a találgatásra, a kétségek kisarjadására, arra a felis­merésre, hogy itt már valójában eldőlt az, amiről formálisan majd csak ké­sőbb döntenek az illetékes testületek. S ha pusztán formális a döntés, akkor mi szükség a testületi bó- lintásra, s még előbb, mi szükség volt a tizenkilenc pályázatot eredményező ki­írásra ... s innét már csak pillanatnyi távolságban áll a végkövetkeztetés: a dol­gok menete a megszokot­tan régi. örtént valami is, ami szabálytalan? Semmi. Csak éppen az elhallga­tott információ, az appa­rátusi tudálékosság, a dön­téselőkészítési szolgálat felcserélése a már-már kész helyzet teremtésével, lehetetlen és méltatlan szerepbe kényszeríti a vá­lasztott testületeket. Azo­kat, akiknek kötelessége a választók kérdéseire felel­ni. bár gyakran éppen azért nem tudják megten­ni ezt, mert maguk sem tudják, mi történt a szín­falak mögött. Mészáros Ottó T A határszemlék alapján el­mondható, hogy a korábbi vá­ratlan hideg a kejsziültetvé- nyeket „lepte meg” leginkább, hiszen ekkor volt a teljes vi­rágzásuk. A virághullásból megítélhetően a veszteség az átlagos tűréshatáron belül marad, ha az időjárás ezután kedvez a gyümölcsnek. Az elmúlt hét végén az or­szág déli részétől eltérően szerencsére Pest megyét nem lepte be a fehér takaró, ám a lehűlés itt is elérte helyen­ként a mínusz 4 fokot. A meggy-, a cseresznye- és a szilvaültetvényeket ugyan ép­pen a teljes virágzás idősza­kában érte a hideg, ám szá­mottevő károkról nem érke­zett jelentés. A vetések is meg­erősödtek már annyira, hogy ezeket a mínuszokat jól át tud­ják vészelni. A fóliákban, üvegházakban gőzöléssel vé­dekeztek a kertészek, a szán­tóföldeken a palántázást a me­teorológiai előrejelzések miatt nem kezdték meg a nagyüze­mekben. Az időszerű . munkálatokat nem késleltette a hídég, több helyen még a hét végén is vetették a kukoricát, s a te­rületnek egyharmadán már földben vannak a magok. A korábbi nagy mennyiségű csa­padék szerencsére nem oko­zott nagyobb kipusztulást a kalászosok vetéseiben sem, mindössze 6—700 hektárt ön­tött el belvíz, azonban eze­ken a területeken is viszony­lag gyorsan beszívódott a ta­lajba, s így újravetésre sincs szükség. Az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtása éppen ezért folyamatos, a táblák Minid nehezebb ”A tárgyalóasztal szin- flP. . te pánikszerű otthagyá­klbuvokaf faltslni sával, a kontrák lep­lezni akarják, hogy mindenekelőtt időnyerésre van szükségük, hogy újrarendezzék soraikat, s egységes ál­láspontot alakítsanak ki a sandinista megbékélési javas­latokra adandó válaszok ügyében.” (2. OLDAL) Mm fcf/oTTQ '..Ha ez az évük valóban in­* * , _ kább negatív, mintsem pozi­O VeSXf&SG€fGW ? tív eredményekkel kecsegte­tő, akkor könnyen elképzelhető, hogy az eddig jó_ hírű nagyvállalat is beállhat majd a sorba a bankoknál, ha netán fizetési nehézségei lennének. Ez, jegyezte meg a vezérigazgató, még rémálomnak is rossz.” (3. OLDAL) SrurlenSnS „A ritkán látható remek mérkőzésen eggyei több gólt lőttünk, mint az el- szemmet lenfelünk . .. Fölhívnám a NB I-es csapatok, valamint a válogatottak vezetőinek figyelmét erre az alapvető igazságra, amit némely fölfuvalkodott egyének a grundfoci törvényének kiáltanak ki. Semmi többet nem kell művelni a pályán, csak eggyel több gólt rúgni, mint az ellenfél. Meg fogják látni, ez esetben mindig győztesen hagyjuk el a pályát.” (T. OLDAL) Hivatali ,77 r. a Napsugár Üdülőépítő és , Fenntartó Szövetkezettől előny- IfGSZtGt/GwGS ként 100—100 ezer forintot, majd ezt megváltoztatva 5—5 ezer dollárt kért; továbbá be­osztásukat felhasználva társaikkal együttt, többrendbeli hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés és csempészet bűn- cselekményét követték el.” (8. OLDAL) Az üvegházakban, fóliákban nevelt növényekben nem tett kárt a fagy mintegy 50 százalékát már le­permetezték. Ezzel a művelet­tel párhuzamosan a gabonák vetésfehérítő bogár, illetve lisztharmat elleni védelmét is megoldják a gazdaságokban. A napraforgó vetésének mint­egy kétharmadával végeztek a szakemberek, a zöldségek pa­lántázását pedig a jó idő be­köszöntése után kezdik a ker­tészek. B. Gy. Odaítélték a címeket A Remii a kiválók között Az Ipari Minisztérium az ágazati szakszervezetek egyet­értésével, a legutóbbi három év gazdálkodásának eredmé­nyességét elismerve pályázat alapján odaítélte a Kiváló Vállalat címet. Kiváló Vállalat és a Nem­zetközi Munkaverseny Élenjá­ró Vállalata címben részesült: az Autóvillamossági Felszere­lések Gyára, a Csepel Művek Szerszámgépgyára, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Székes- fehérvári Könnyűfémmű, a Tiszai Vegyi Kombinát, az Unicon Ruházati Vállalat és a Videoton Elektronikai Válla­lat. A Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata címet meg­kapta a Paksi Atomerőmű Vállalat is. Kiváló vállalatok: Balaton Bútorgyár, Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat, Gar­dénia Csipkefüggönygyár, Glo- vita Győri Kötöttkesztyűgyár, Hajdu-Bihar Megyei Textil- feldolgozó Vállalat, Hunor Pé­csi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat, Hűtőgépgyár, Pátria Nyomda, Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat, Tolna Me­gyei Textiltisztító és Ruháza­ti Vállalat, valamint a Veszp­rémi Szénbányák. Ha nincs narancskoncentrátum Kevesebb valódi szörp V Az alapítása óta eltelt két í évtized alatt hazánk legna- Z gyobb „szörpgyárává" fe.ilo- Z dött a Szobi Gyümölcsfeldol- gozó Szövetkezeti Közös Vál- 4 lalat. Az itt dolgozó félezer z ember a belföldi igények 35— z 40 százalékát elégíti ki. A közkedvelt természetes alap- j anyagú, illetve a gyümölcs ízű ^ szörpök, valamint a hazai < alapanyagból készülő sűrft- í mények azonban külföldön is “ keresettek. Az utóbbiakból tavaly 700 ezer dollárért exportált nyu­gati piacokra a közös vállalat. Ellentételként — pontosabban 5 millió forint értékben — például izraeli narancskon- centrátumot szerettek volna importálni a szobiak. Erre nem csupán a választék bőví­tése érdekében lett volna szükségük, hanem azért is, mert a tavalyi irreálisan ma­gas árak miatt a tervezett 100 vagon málna helyett csupán 14 vagonnyit tudtak felvásá­rolni. Terveiket azonban — legalábbis egyelőre — meg­hiúsította, hogy az elmúlt év végén beadott importbehoza­tali kérelmüket o felettes szervek nem fogadták el. Talán ennek is tulajdonít­ható, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb valódi, termé­szetes- alapanyagból készített szörppel találkozni az üzletek polcain. Igaz, a közös válla­lat vezetői szerint ezek iránt amúgy is csökkenő keresletre lehet számítani. Mint mond­ják, a megváltozott vásárlói szokások, az olcsóbb termékek iránt megnyilvánuló igény napról napra növekszik. Ez­zel együtt viszont azokra is gondolni kell, akik a meg­szokott, természetes alapanya­gú termékeket keresik ... P. Zs. Ez így félretájékoztatás volt A MÁV-aremelésekről Néhány nappal ezelőtt felbolygatta a közvélemény egy részét as a kiszivárgott hír, miszerint a MÁV május l-jétől, 50 százalékkal fel­emeli a tőkés országokba és Jugoszláviába közlekedő személyvonat­járatok magyarországi szakaszára érvényes viteldíjait. Az üggyel kap­csolatban sajtótájékoztatót rendeztek hétfőn a Közlekedési Miniszté- tériumban. Klézl Róbert miniszterhelyettes kifejtette, hogy helytelen­nek és a jövőben elkerülendőnek minősíti az áremelések ilyen tí­pusú bejelentését. A vasút félretájékoztatta a közvéleményt azzal, hogy nem adott teljes körű információt az áremelés indokairól. A tarifaemelés előzményei­hez tartozik, hogy a nemzet­közi járatok külföldi szaka­szain évek óta emelkednek a MÁV árai, nem utolsósorban a forint többszöri leértékelé­sével összefüggésben. Az utób­bi két év alatt az árfolyam- változások miatt 45 százalék­Gázt kapnak Harasztiban Az év közepén adják át azt a gázfogadó állomást, amely lehe­tővé teszi Dunaharaszti bekapcsolását az országos földgázhá­lózatba. Felvételünkön az Innotcrv kisszövetkezet szakemberei a csővezetéket fektetik a Körösi Csorna utcában (Erdősi Ágnes felvétele) kai nőtt a nyugati vasutakon utazó magyar utasok útikölt­sége a külföldi vasútszakaszo­kon. Nem változott ezzel pár­huzamosan a magyar útsza­kasz tarifája, vagyis itt nem érvényesültek a világpiaci árak. Mivel a nemzetközi sze­mélyszállítás nem a hatósági, hanem a szabad áras kategó­riába tartozik, a MÁV-nak joga van követni a világpiaci változásokat. A mostani áremelés 15 mil­lió forintos többletkiadást je­lent a magyar utasoknak, ugyanakkor 150 millió forint­nak megfelelő deviza-többlet­bevétel származik a külföldi utasoktól. A sajtótájékoztatón bejelen­tették: egyes korábbi tájékoz­tatásokéi eltérően május 1-jéig az elővételben vásárolt — s két hónapig felhasználható — menetjegyeket is a régi áron kell árusítani. Gunnar Stalsett hazánkban Egyházpolitika A Magyarországi Evangéli­kus Egyház meghívására ha­zánkban tartózkodó Gunnar Stalsett, a Lutheránus Világ- szövetség főtitkára hétfőn lá­togatást tett Miklós Imre ál­lamtitkárnál, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökénél. A találkozón áttekintették a Lutheránus Világszövetség és a Magyarországi Evangélikus Egyház kapcsolatának idősze­rű kérdéseit. A szívélyes lég­körű megbeszélésen egyebek között szó esett arról az ered­ményes munkáról is, amelyet a magyarországi egyházak vé­geznek a hazánkban tartózko­dó, támogatásra szoruló kül­földi állampolgárok megsegí­tése érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom