Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
2 &£Mtm 1988. ÁPRILIS 28., KEDD Csernavin interjúja a TASISZ-nak Kevesebb hadihajót A Földközi-tengeren állomásozó szovjet és amerikai hadihajók számának befagyasztására vonatkozó megegyezést szolgálhatná egy olyan javaslat, hogy a két állam legfeljebb 15 hadihajót és 10 ellátóhajót tarthasson a térségben — jelentette ki hétfőn Moszkvában Vlagyimir Csernavin tengernagy, a szovjet haditengerészeti erők főparancsnoka, honvédelmi miniszterhelyettes. A TASZSZ-nak adott interjújában Csernavin elmondta: ez csak akkor valósítható meg, ha az Egyesült Államok kivonja a térségből a repülőgéphordozó hajóit és atom-ten- geralattjáróit. Fontos az is, hogy ha létrejön e kérdésben a megegyezés a Szovjetunió és • az Egyesült Államok között, akkor a földközi-tengeri államok se növeljék ott állomásozó erőik számát, és ne fejlesz- szék katonai infrastruktúrájukat a térségben. A tengernagy kiemelte: Mihail Garobacsov márciusban Belgrádban előterjesztett kezdeményezései magukban foglalják azt, hogy a földközi-tengeri államok és más érdekelt országok is támogassák a nagy forgalmú tengeri utak, köztük a nemzetközi szorosok biztonságának szavatolására vonatkozó módszerek és elvek kidolgozását. Mint Csernavin elmondta, a NATO-tagországok jelenleg jelentős számú haderőt állomásoztatnak a Földközi-tengeren: 550 hadihajót és naszádot, ezen belül ballisztikus rakétákkal és manőverező ro- bötrepülőgépekkel felszerelt atom-tengeralattjárókat, valamint atomfegyverrel felszerelt repülőgéphordozókat. Ehhez tartozik még mintegy 600 harci repülőgép. A fő csapásmérő erőt az Egyesült Államok 6. flottája jelenti. A 6. flotta hajóin összesen 1000, különböző nagyságú nukleáris töltet található, és ezek a hajók hordozzák e térségben a NATO tengeri telepítésű csapásm.érő légierejének 75 százalékát. A NATO haditengerészeti ereje jelentős mértékben meghaladja a Varsói Szerződés egységeinek erejét és létszámát. A szovjet és az amerikai kontingens összehasonlításakor hangsúlyozni kell, hogy a szovjet hajók állomásoztatá- sa kényszerű válaszlépés az amerikai 6. flotta állandó jelenlétére. Az Egyesült Államok Tárgyalások a dolgozók küldötteivel Lengyel közlekedési sztrájk Nem álltak munkába hétfőn téggel a lengyelországi Bydgoszcz város villamos- és autóbuszvezetői. A sztrájkoló közlekedési dolgozók több bért és jobb munkakörülményeket követelnek — közölte a helyi rádió. A Varsótól 230 kilométerre északnyugatra fekvő 378 ezer lakosú Bydgoszczban 229 buszsofőr és 60 villamosvezető lépett sztrájkba hétfőn hajnalban.' ...A rádió hivatalos szakszervezeti forrásokra hivatkozva jelentette: a közlekedési dolgozók szakszervezetének vezetősége, a város vezetői és a LEMP képviselői tárgyalást kezdtek a sztrájkoló dolgozók küldötteivel. A munkabeszüntetés előzményéhez tartozik, hogy a dolgozók korábban már kezdeményeztek megbeszéléseket arról, hogy a közlekedési dolgozók kapjanak varsói kollégáikkal azonos fizetést, az üzemanyag-megtakarítás után prémiumot,. és biztosítsanak számukra jobb munkakörülményeket. A korábbi tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. A Bydgoszcz közelében levő 65 ezer lakosú Inowroclaw és a 30 ezres Chojnice autóbusz- vezetői szolidaritásból szintén sztrájkba léptek hétfőn — közölte inowroclawi városi vezetőkre hivatkozva a lengyel rádió. 15—20 hadihajót és 10 ellátóhajót, valamint három manőverező robotrepülőgéppel felszerelt atomtengeralattjárót tart a Földközi-tengeren. A Szovjetuniónak 12—15 hadihajója és 10—12 ellátóhajója van a térségben — mondotta a szovjet haditengerészet főparancsnoka. Csernavin, a Földközi-tenger térségének biztonságát célzó egyéb kezdeményezésekkel kapcsolatban javasolta: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok még az általános bizalomerősítő intézkedéseknek a stockholmi konferencia szellemében történő egyeztetése előtt állapodjék meg abban, hogy értesíti egymást a Földközi-tengeren rajtaütésszerű támadásra alkalmas csapatainak átcsoportosításáról, hadgyakorlatok rendezéséről, és külföldi megfigyelőket hív meg a hadgyakorlatokra.” VSI-NATO Bécsi konzultációk Hétfőn Bécsben újabb konzultációt tartottak a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverek csökkentéséről folytatandó tárgyalások mandátumáról. A hétfői soros konzultáción a mandátum arra vonatkozó elemeit egyeztették, hogy a tárgyalásokat az összeurópai folyamat kereteiben tartják, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában részt vevő 23 ország képviselői között. Miként a TASZSZ hírügynökség megállapította, a mandátum szóban forgó elemeinek egyeztetésével sikerült újabb lépést tenni a mandátum kidolgozása felé. Korábban már megállapodás jött létre a tárgyalások céljairól, a mandátum bevezető szakaszáról, az ellenőrzésről, a tájékoztatás cseréjéről és a tárgyalásoknak 1988-ban való megkezdéséről. Shultz brüsszeli tájékoztatója Lassan halad a megállapodás Bizonyos kérdésekben van előrelépés, de a hadászati támadó fegyverek korlátozása igen bonyolult és az ebben való megállapodás csak lassan halad — mondta George Shultz a NATO-szövetségesek- nek. Az amerikai külügyminiszter hétfőn Brüsszelben tájékoztatta a NATO-partnereket moszkvai tárgyalásairól. A tagországok többsége részéről szintén a külügyminiszter volt jelen. George Shultz utalt a középhatótávú és hadműveletiharcászati rakétákról kötött megállapodásra. E rakéták felszámolását a könnyebben megoldható problémák közé sorolta. A stratégiai fegyverek kérdése — mondotta — sokkal bonyolultabb. Kijelentette: borúlátó azt illetően, hogy lehetséges lesz-e erről a most soron következő csúcstalálkozón megállapodni. Shultz úgy ítélte meg, hogy a soron következő csúcstalálkozón haladás lehetséges a nukleáris kísérleteket illetően, továbbá a vegyi és a hagyományos fegyverek, valamint az emberi jogok témakörében, és remény van „kiegyensúlyozott megállapodásra” a bécsi konferencián. Az amerikai külügyminiszter napirenden kívül tanácskozott Leo Tindemans belga külügyminiszterrel és az Egyesült Államok nevében helytelenítette a belga kormány abbeli szándékát, hogy hazarendeli hadihajóit a Perzsa (Arab)-öbölből. Külön tanácskozott Shultz Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszterrel is és kifejtette előtte aggodalmát a dán parlament — foldketing döntése miatt, amellyel megtiltja nukleáris fegyverekkel felszerelt hajók befutását Dánia vizeire. Ez a döntés, mondotta, ,,igazi problémát támaszt” a NATO számára. Jegyzet r __f M IND NEHEZEBB KIBÚVÓKAT TALÁLNI ELŐSZÖR AZT KIFOGÁSOLTÁK, hogy politikai kérdéseket nem tárgyalhatnak. Mi után Managua beleegyezett abba, hogy a katonai intézkedésekkel együtt a megbékélés későbbi problémái is szőnyegre kerüljenek, újabb kifogást találtak. Azt mondották, hogy a tanácskozásokat meg kell előznie amnesztiának, bizonyos garanciák nyújtásának arra, hogy az alkotmányos jogok valóban érvényesülnek. A sandinista kormány véleménye szerint ezek az intézkedések egy későbbi szakaszban úgyis napirendre kerültek volna. Módosított tehát a menetrenden, s megkezdte a politikai foglyok szabadon bocsátását — köztük azokét is, akik annak idején Somoza úgynevezett nemzeti gárdájában olyan tisztségeket töltöttek be, amelyek eddig indokolttá tették fogva tartásukat, a demokrácia védelme szempontjából. A kontrák azonban újabb feltételekkel próbáltak kibúvót találni. Arra számítottak, hogy a sandinista kormányzat nem meri vállalni a kockázatot arra, hogy a fegyverrel ellene támadókat beengedje tárgyalni a nicaraguai fővárosba, még akkor is, ha diplomáciai feladattal érkeznek. A népi erők azonban nyilván úgy értékelték a helyzetet, hogy a kontrák tárgyalóasztalhoz kényszerítése éppen Managuá- ban, sokkal inkább a sandinisták erejének tükrözője. így a nicaraguai nép a kormánty magabiztosságának tanúieie- ként értékelheti, ha a más és más közép-amerikai színhelyű közvetett eszmecserék után. a közvetlen tárgyalásokra most már Managuában kerül sor. A kontrák nagy meglepetésére Ortega elnök elfogadta a feltételt. Ezek után már inkább utócsatározásnak számított, hogy az ellenforradalmárok még egy akadályt próbáltak állítani az utolsó pillanatokban. Azt követelték, hogy az eddigi közvetett tárgyalásokon kulcsszerepet betöltött Obando y Bravo managuai érsek legyen ezúttal is jelen, a kétoldalú megbeszéléseken. A MANAGUAI KORMÁNYZAT ezt is elfogadta. Hiszen, ha az érsek közvetítése hasznos volt az eddigiekben, jelenléte ezután is egyengetheti a kompromisszumos megoldások útját. így jött létre már az ideiglenes tűzszünet után — amikor Nicaraguában elhallgattak a fegyverek —, az első tárgyalási forduló a sandinisták és a kontrák delegációja között. A teljes szabadságot élvező ellenzéki sajtó ugyanúgy, mint az Egyesült Államokban megjelenő kommentárok özöne, azt jósolgatta, hogy a kontraküldöttség megjelenése és mozgása Managuában „gyengíti majd Ortega kormányzatának pozícióit”, s „ellentéteket kelt a sandinista vezetés soraiban”. Azt állították, hogy a sandinisták radikális szárnyához tartozó politikusok már eddig is „túlzottnak” tartották a vezetés kompromisszumokra való hajlandóságát és azt mondogatták volna, hogy a valóságos erőviszonyok „keményebb fellépést” indokolnának a kontrák ellen. Megírták azt is, hogy a sandinista vezetés érvelése eddig széles körben elfogadható volt a nicaraguai népi erők számára, hiszen hatékonyságukat a diplomáciában azzal magyarázhatták, hogy a kompromisszumok alternatívája csak az Egyesült Államok katonai beavatkozása lehet. Amerikai újságok azután helyszíni tudósításaikban megírták, hogy a „sokkszerű hatást” a tárgyalások managuai színhelye éppen egyes kontradelegátusokra tette. Ezek soksok esztendő után első ízben mehettek végig a főváros utcáin, s találkozhattak azokkal az egyszerű emberekkel, akik ellen fegyveres harcot viseltek. A küldöttség tagjai szabadon mozoghattak, azzal beszélgethettek, akivel akartak, s igy szembesülhettek a nicaraguai valósággal, láthatták, hogy eddigi hadviselésük mennyi szenvedést, mily károkat okozott az ország népé1GY TÖRTÉNT, hogy éppen az ellenkezője következett be annak, amit korábban a nicaraguai ellenzéki lapok jósolgattak. Nézeteltérések keletkeztek a kontrák tárgyaló delegációjában. amikor a sandinista küldöttség eléjük tárta elképzeléseit a tűzszünet véglegesítésére, majd az azt követő politikai rendezésre. Kitűnt, hogy a managuai vezetés a leskörültekintőbben, s a másik fél érdekeinek messzemenő figyelembevételével készítette elő mindkét tervét. Ami a katonai megoldást illeti. hét körzetet jelöltek ki a kontra fegyveresek számára, ahol összevonhatják erőiket. Logikus egv ilyen átrendezés, mivel a közép-amerikai általános békefolyamat keretében — amelyet az öt államfő aláírásával tavaly augusztusban szentesített —, a kontráknak el kell hagyniok a szomszédos Honduras és Costa Rica területét. Ezek a kormányok ugyanis kötelezettségei »állaltak, hogy nem adnak tovább menedéket á szomszédjuk ellen fegyveres felforgató cselekményeket elkövető ellenforradalmár erőknek. A tűzszüneti megállapodás véglegesítését célzó managuai tárgyalásokon a sandinista küldöttség beleegyezett volna abba, hogy a kontrák e hét övezetben megtarthatják fegyvereiket, sőt hajlandó volt arra nézve is biztosítékokat vállalni, hogy ezek az egységek megfelelő utánpótlást kaphassanak. Nem akadályozták volna azt sem, hogy eljusson hozzájuk az az úgynevezett „humanitárius segély”, amit az amerikai kongresszus nemrég megszavazott. A katonai rendezés e lépései tartósítanák a mostani fegyvernyugvást, s megteremtenék a feltételeket a további lépésekhez, amelyek során a kontrák bekapcsolódhatnak a nicaraguai politikai életbe, s fegyverek helyett a szó erejével próbálnának az általuk vélt befolyásra szert tenni a sokat szenvedett közép-amerikai országban. ELŐSZÖR A MÉRSÉKELT kontra vezetők álláspontja érvényesült. Ezt tükrözte, hogy kizárták az úgynevezett „katonai szárnyuk” két képviselőjét a küldöttségből, Ezek Ugyanis a tárgyalások haladéktalan megszakítását és a tűzszünet azonnali megszüntetését szorgalmazták és azt követelték, hogy minden további bejelentés nélkül újítsák fel a hadműveleteket a managuai kormány ellen. Közbelépett azonban Enrique Bermudez, a kontrák katonai vezetője, s fellépésére a „mérsékeltek” Elnökválasztás — két forduló között Mitterrand az esélyesebb A francia elnökválasztás második fordulójában, május 8-án Francois Mitterrand elnök és Jacques Chirac miniszterelnök küzdhet meg a köz- társasági elnöki tisztségért. A belügyminisztérium reggel 6 órakor a következő táblázatot közölte az elnökválasztás első fordulójáról: Mitterrand 34,04 százalék, Chirac 19,89, Barre 16,56, Le Pen 14,44, Lajoinie 6,79, Waechter 3,79, Juquin 2,11, Laguiller 2.00, Boussel 0,39. A közvéleménykutató intézetek szerint Mitterrand növelte győzelmi esélyeit és általában 52,5—55 százalékos eredményre számíthat május 8-án. A választásra jogosultak 15 százaléka még határozatlannak vallotta magát. A francia pártok vezetői hétfőn teljes erővel megindították az elnökválasztási hadjárat második szakaszát. Francois Mitterrand, illetve Jacques Chirac kampányfőnökei megállapodtak, hogy Mitterrand és Chirac csütörtökön televíziós vitában áll a közvélemény elé. Chirac és Barre tábora megállapodott, hogy pénteken közös nagygyűlést tartanak Párizsban, ahol a kormánypártok egységének demonstrálására jelen lesz az emelvényen Barre is. Demilitarízált övezetek a pakisztáni hátik mentén A kabuli vezetés új javaslata Demilitarizált övezet megteremtését javasolta hétfőn Pakisztánnak és az ellenforradalmároknak Nadzsibullah afgán elnök a Pakisztánban élő afgán menekültek hazatérésének megkönnyítésére. Az elnök az afganisztáni áprilisi forradalom tizedik évfordulójának előestéjén Kabulban rendezett ünnepségen szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az új afgán javaslat a kormány által korábban meghirdetett nemzeti megbékélési politika kereteibe illeszkedik. Az indítvány értelmében a Pakisztánban tartózkodó afgán menekültek visszatérésének elősegítésére a közös hat tár mentén katonai erőktől mentes övezeteket hoznának létre — mondotta az elnök, s felszólította a pakisztáni kormányt, valamint a kabuli veMERÉNYLETEK A rendőrség és a esendőrség kilenc gépkocsiját gyújtották fel Brüsszelben vasárnapra virradóra. feltehetően ugyanazok a merénylők. Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár jelentős. Eddig semmilyen szervezet nem adott jelzést arról, hogy vállalná a merényleteket. A közvélemény a terrorista merénylethuliám újjáéledésétől tart. háttérbe szorultak, s a katonai szárny „keményvonalas” álláspontja nyomán a managuai eszmecserén egyelőre nem sikerült megállapodni a tartós tűzszünetben. Ennek azonban az lett a következménye, hogy az úgynevezett „mérsékeltebbek” két vezető személyisége, Jaime Morales és Walter Calderón lemondott tisztségéről és látványos módon távozott a tárgyalásokról. Ezt követte a kontrák lépése, amellyel megszakították a managuai megbeszéléseket, anélkül, hogy újabb dátumot sikerült volna kijelölni a második fordulóra. A tárgyalóasztal szinte pánikszerű otthagyásával, a kontrák leplezni akarták, hogy mindenekelőtt időnyerésre van szükségük, hogy újrarendezzék soraikat, s egységes álláspontot alakítsanak ki a sandinista megbékélési javaslatokra adandó válaszok ügyében. EZÉRT TEGUCIGALPABAN a hét végén tárgyalásokat tartottak, s ezen „belső nézetkülönbségeiket és a sandinistákkal folytatott tárgyalások jövőjét” vitatták meg — mint arról lapjelentések beszámoltak. A megosztottság azonban az úgynevezett katonai és politikai szárny között megmaradt, bár Enrique Bermudez ezt telefonon adott nyilatkozataiban cáfolni igyekezett. A politikai szárny a hondurasi fővárosban tartott megbeszélés után is, a hírek szerint kitart a sandinistákkal való tárgyalások folytatása mellett. A fegyveres csoportok vezetői viszont, elzárkóznak a managuai kormánnyal való kompromisszumok elől, s még mindig bíznak abban, hogy felülkerekedhetnek a fegyveres erőpróba tovább erőszakolásában, persze akkor, ha Washington számára valamiképpen módot nyújthatnak a beavatkozásra. Ez azonban, a kontrák politikai vezetői szerint is, csak délibábok kergetése ... Árkus István zetés ellen harcoló fegyveres szervezeteket, adjanak mielőbb pozitív választ az új afgán javaslatra. Az afgán fegyveres erők egyik szóvivője később kijelentette, hogy a kormány álláspontja szerint a határtérségben több demilitarizált övezetet is létre lehetne hozni s számuk elérhetné akár a több tucatot. ★ A nemzeti megbékélési politika eredményeit méltatja az az üdvözlet, amelyet a szovjet vezetés hétfőn küldött Afganisztán vezetőinek a nemzeti-demokratikus forradalom tizedik évfordulója alkalmából. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a kormány által aláírt szovjet üdvözlet címzettje Nadzsibullah párt- és állami vezető, valamint Szultán Ali Kistmand miniszterelnök. Damaszkusz Asszad—Arafat találkozó Háfez Asszad, Szíria államfője hétfőn délután Damaszkusziján az elnöki palotában fogadta Jasszer Arafatot, a PFSZ vb elnökét. A palesztin vezetőt a tárgyalásra elkísérte a legnagyobb palesztin szervezet, az El-Fatah számos vezetője, köztük Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának irányítója és Hani Al-Hasszán, Arafat politikai főtanácsadója is. Szíriái részről jelen volt Faruk As-Saraa külügyminiszter is. Arafat vasárnap este, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette utazott Szíria fővárosába, ahol azonnal tárgyalásokat kezdett a különböző palesztin szervezetek irányítóival a mozgalom egységének helyreállításáról, a Szíriához fűződő kapcsolatok újjáélesztéséről, a megszállt területeken folvó harc támogatásáról. Najef Havaimé, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért (FDLP) vezetője, aki Damaszkuszban részt vett Abu Dzsihad temetésén, hétfőn közölte: Szíria és a PFSZ mind több kérdésben ért egyet. Havatme megerősítette, hogy a PFSZ és Szíria jó kapcsolatainak megteremtésében alapvető tényezőt jelent Asz- szad elnök és Arafat nézetkülönbségeinek tisztázása. JERUZSÁLEM! ÍTÉLET A Jeruzsálem! törvényszék hétfőn halálra ítélte John (Ivan) Demjanjukot. miután az előző héten már kimondták, hogy Demian.iuk azonos a treblinkai haláltábor „Rettegett, Ivánjával”. Izrael államban elvben nincs halálbüntetés, de 1961- ben Adolf Eichmannra szintén halálos ítéletet mondtak ki. Az ítéletet felolvasó Cvi Tál bíró hangoztatta, hogy kétséget kizáróan bebizonyosodott: John (Iván) Demjanjuk azonos a treblinkai hóhérok egyikével, s bűnösnek találták a zsidó nép. az emberiség ellen elkövetett bűntettek vétkében. Enyhítő körülményeket nem találtak. Az ukrán származású, az Egvesült Államok által másfél éve kiadott Demjanjuk korábban azt hangoztatta, hogy „azonosítási hiba” áldozata, Ő nem azonos a bűntettek elkövetőiével. Védője bejelentette, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen.
