Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-21 / 94. szám
4 1988. ÁPRILIS ZU CSÜTÖRTÖK Csökken az óraszám Nem vonzó a pályázati rendszer Szentendrén és' körzetében viszonylag sok oktatási intézményben jár le az igazgató megbízatása, sor kerül nyugdíjba vonulásra is. A Móricz Zsigmond Gimnázium vezetői posztjára ketten jelentkeztek, a többi iskolába, és óvodába egy-egy fő. Külső pályázó mindössze két óvodába kíván jönni. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nincs rá magyarázat Tíz százalék hiányzik A törvény az törvény A számok is bizonyítják, az érdeklődés minimális. A nagy reményekre jogosító pályázati rendszer feddig — Szentendre táján — tehát nem váltotta be a reményeket. Szó Sincs versenyről, a legmegfelelőbb kiválasztásának lehetőségéről, parázs vitákról. A negatív tendenciák mellett (ellenére) néhány érdekesség feljegyezhető. Például a felszabadulás-lakótelepi iskolában a tantestület elfogadná a megbízott vezetőt, ő azonban a határidőig nem nyújtott be pályázatot, ezzel kizárta magát az esélyesek sorából. Jött viszont érdeklődő Gádorosról. Aki t tehát ismernek, nemet mondott, a távolról jöttét „káderezni” kell. A megüresedett állásokra legtöbb esetben azok pályáztak, akik eddig igazgattak. A küzdelemben egyedül indulnak. Az iskolák kategóriájában Visegrádon, Pilisszántón, Cso- bánkán, Dunabogdányban. Az óvodáknál Budakalászon. Cso- bánkán, Szentendrén a László- telepen. Államigazgatási feladat A tanács művelődési osztálya a napokban kapta meg a népességnyilvántartóból a leendő elsősök névsorát Változás, hogy eddig az iskola kutatta fel a kallódókat, ez most az államigazgatásiak feladata. A munkaerő-gazdálkodás szempontjából fontos, hogy szeptember 1-jétől a pedagógusok kötelező óraszámában nem szerepelhet a tanulószoba, a könyvtárszolgálat, a gyermekvédelmi munka, a tömegsport, a tanulók étkeztetése, felügyelete, utaztatása, kísérése. A kötelező óraszám maximum 10 százaléka lehet a szakkör, a diákkör, az énekóra, a zenekar és a korrepetálás. Mindez erősen befolyásolja a fogadható pedagógusok számát. Az iskolák vezetősége megfontolja, hogy a zsugorodó óraszámra felvesz-e új munkaerőt, vagy megoldja a problémát más szakosokkal. Gazdasági megfontolások miatt az Utóbbi mellett fognak dönteni, ' az új rendelkezés tehát rontja a szakosellátottságot. Visszakörzetesítés ? Még mindig vajúdik a pi- lisszentlászlóí gyerekek sorsa. A jelenlegi megoldás, hogy az alsó tagozatot a szülőfaluA házhelyek kialakítása roppant időszerű, hiszen a település Tahi nevet viselő része dinamikusan fejlődik. Aki ötévenként egyszer jár erre, meglepődik a látványon. A Duna és a dombok közötti keskeny sávon új otthonok százai sorakoznak. Az említett telekparcellázás e terjeszkedés északi határát jelenti. Legalábbis, egyelőre. A leendő tulajdonosok máris aktíván dolgoznak. Megalakították a földműtársulatokat. Már lefektették a vízvezetékcsövek egy részét, családonként 25 ezer forintba kerül az egészséges ivóvíz. Esélyes: az iskola — Miért hagytak tanácsi kezelésben mintegy tizenkét házhelynek megfelelő táblát? A kérdésre U. Budai János, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke válaszolt. jukban, a felsőt Szentendrén a Lenin úti iskolába járják, a lehető legrosszabb. A visszakörzetesítés mellett voksol a község lakossága, vezetői, a városi tanács művelődési osztálya, a Lenin úti iskola tantestülete. Nemet mond a megyei tanács művelődési osztálya, pénzhiányra hivatkozik, bár azt elismeri, hogy joga nincs a visszakörzetesítés megakadályozására. Ám honnan vegye a két pedagógus bérét Pilisszentlászló? Mindenesetre az a levél, amelyet e tárgyban a megyei művelődési osztály küldött a városi tanácsnak — véleményem szerint — megismétli a régirégi, többségében cáfolható élveket. — Biztonsági tartalék. Végérvényesen nem döntöttük el, mi kerül ide, A legnagyobb esélye az iskolának van, mert 150 gyerekünk Leányfaluba, 70 Dunabogdányba jár.% Kötődhet érzelmileg a községhez az a gyermek, aki másutt tölti fiatal éveinek jó részét? — Ha nem ide kerül az iskola, hová építik? — Ezen kívül két helyet találtunk. A hajóállomás mellett állt a fadepó. Jelenleg a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság tulajdona. Már jelezték, hogy lemondanak róla a község javára. A legcélszerűbb lenne oda építeni az iskolát, központi helyen fekszik, de sokan félnek az árvíztől. A telek mélyebben fekvő részeit emberöltő alatt kétszer- háromszor valóban meglátogatja a folyam. Az eddigi legmagasabb 1965-ös kilépés megmutatta, mire képes a Duna. Viszont e szint fölé emeléssel biztonságosan telepíthető az épület. A telek vízhez közelebbi részein kaphatnának helyet a sportpályák. Nyáron az egész létesítményt hasznosíthatnánk ifjúsági turizmus céljaira. A környezet gyönyörű, a terület tágas. — A másik lehetséges telek a rendőrség melletti domboldalon fekszik, az építési költség magasabb volna, s a várható gyermeklétszámhoz ké- 'pest kicsi a hely. Előnye viszont, hogy a falu minden részéből könnyen elérhető. Szinte csak fiatalok — Beszéljünk az új lakótelepen kihagyott tábla előnyeiről és hátrányairól. — összesen 2,5 holdról van szó, ahol üzletnek is helyet kell biztosítani. A legszerényebb becsléssel is minimum kétszáz gyerekkel kell számolni, hiszen szinte kizárólag fiatalok emelnek itt otthonoFő a feje Jenei Endrének, az Állami Biztosító szentendrei fiókvezetőjének. A problémája röviden az, hogy az üzletszerzők, üzletkötők igen szerény eredménnyel térnek vissza útjaikról. Az éves terv időarányos teljesítéséből legalább 10 százalék hiányzik. Mi lehet ennek az oka? — kát. Viszont távol esik a faluközponttól, még akkor is, ha a 11-es főútvonal előtte kanyarog. Ez a lehetőség nálam a második. — Tudom, hogy az iskola makettje elkészült. A költség- vetés szerint 30—32 millió forintba kerülne. A kultúrházuk is leégett. Mégis lesz pénzük a „gyermekek házára”? Társadalmi munkával — A művelődési házat a biztosítótól kapott pénzből, társadalmi • munkával rendbe tesszük. Az iskolára tartalékoltunk 5 millió forintot, erre fordítjuk a településfejlesztési hozzájárulást is. Hajlandók vagyunk kölcsönt felvenni. — Itt van a telekkialakításra felmarkolt 19 millió is... — Azt visszafizetjük a telkek eladásából kapott pénzből. — Mondják, szívén viseli a tájház sorsát. Hallhatnánk erről bővebben? — A községi tanács az új gyógyszertár mögött egy telekért megvette az ott álló régi házat, és átadta a népfrontnak. Mi levelet írtunk az Országos Műemléki Felügyelőséghez, kértük, hogy vizsgálják meg az épületet. Nagy örömünkre kiderült, hogy műemlék jellegű. ígéretet kaptunk, hogy a felújítást anyagilag is segítik. A Pest Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának két dolgozója vállalta: társadalmi munkában elkészíti,a felújítási tervet. Ebben az esztendőben kijavítjuk a ház tetejét. — S mit helyeznek el a tájházban? — Az iskolában dolgoznak a honismereti szakkör tagjai. A gyerekek sok értékes régi holmit összegyűjtöttek. Tahitótfalu idősebb lakói is őrizgetnek ősi szerszámokat. A szekrények mélyén pihennek a népviselet darabjai. A három helyiség szűk is lesz a teljes anyag kiállítására. teszi fel a kérdést félhangosan a fiókvezető. — Talán rosszak az üzletkötők? Igennel aligha felelhet rá, mert tavaly például kísérletképpen a megye legjobb szakemberei járták Szentendrét és környékét, s alig értek el jobb eredményt, mint a helyiek. Talán az a baj, hogy a tehetősebb emberek a fővárosban élnek, a Dunakanyarban csak a nyaralóik állnak? Bár az is igaz, hogy a tapasztalatok azt bizonyítják: a jómódúak kevésbé kötnek biztosítást, a kisebb pénzűek keresnek támaszt a biztosítónál. Különösen az életbiztosítást kérők száma esett vissza. Megdöbbentő, hogy még azok döntő többsége is kiesik a szigorú orvosi vizsgán, akik elszánják magukat az életbiztosítás megkötésére. — Rossz az emberek egészségi állapota — summázza Jenei Endre —, no meg az Állami Biztosító reklámja is gyenge. — Lépten-nyomon csak a Hungáriát látom. Ráadásul furcsa, hogy Pest megye többi részében fényes sikereket ér el az Állami Biztosító. Például Vácott, Cegléden és Monoron az egyes biztosítási fajtákban már az éves tervet is teljesítették. Egyelőre tehát nincs magyarázat a szentendrei fiók gyenge teljesítményére. Villanófény Évtizedekkel ezelőtt a város vezetői elhatározták, hogy Szentendrére csak olyan ipart telepítenek, amely nem károsítja a környezetet. Eg.v-két kivételtől eltekintve — az igazsághoz tartozik az is, hogy ott szintén erőfeszítéseket tesznek a víz és levegő védelmére — valóban környezetkímélő a termelés Szentendrén. Teljesen friss információ, hogy az Elektromodul és egy Nercon nevű svájci cég létrehozta a Syspart nevű közös vállalatot, amelynek a fő profilja a szoftverek gyártása lesz. A tanács vezetői szívesen fogadták a jelentkezésüket. Lehetővé tették számukra, hogy a Dózsa György úton (az autószerviz mögött) telket vásároljanak. A külföldi partner keveset teketóriázott, az üzlet létrejötte után villámgyorsan elkészítette a leendő üzemépület terveit, benyújtotta azt a műemlék-albizottsághoz, és jellemző, hogy a rajzok annyira illeszkednek Szentendre városképéhez, hogy szinte minden változtatás nélkül kiadható az építési engedély. Csak nagyon halkan merem megjegyezni, hogy hasonló esetekben, ha színtiszta magyar cég vagy magánember óhajt városunkban építeni, a tervek a legritkább esetben „mennek át” többszöri javítás nélkül. Nos, a Syspart már októberben termelni akar a Dózsa György úton. Azt már hozzá sem kell tennem, hogy a szoftvergyártás szintén környezetkímélő, zajmentes. S az sem mellékes, hogy mintegy öt- ven-hatvan munkahelyet teremt. Jó lenne, ha tucatnyi hasonló vállalat költözne Szentendrére. Vigyázat, tilos! Idegenforgalmi vadhajtás Biztosan állíthatom, hogy az elmúlt két hónapban városunkban nem a Kovács Margit-gyűjteményt, hanem a piacot keresték fel legtöbben. Mégpedig szerdánként, de főleg szombaton, az idő javulásával egyenes arányban egyre többen, Nem ám a zöldség es standokat, a divatáru-kereskedőket vagy a bútorárusokat, hanem a hazánkba látogató és kereskedő turistákat. Ök ugyanis megszállják a piacteret övező domboldalakat, elfoglalják a zölségesstandokat és minden elképzelhető cikket kitesznek a szűzföldre vagy valamilyen, erre a célra leterített alkalmatosságra. Meg sem kísérelem felsorolni, mi mindent lehet vásárolni. Mindenesetre a fémtányéron át a rádióig, a gumicsizmától a porcelán bizsuig minden eladó. Hazánk fiai pedig — hála a kedvező árnak — ölik egymást az üzletkötés érdekében. Az elmúlt hét végén egyszerűen nem lehetett bejutni 11-es főútvonalról a szentendrei piac területére. Már-már félő volt, hogy a tömeg belehátrál a Bükköspatakba. Mintha a régi szép időkben, a Fradi—MTK meccsen lettünk volna. Most kérdezheti valaki, hogy végül is mi a bajom városunk turisztikájának eme új hajtásával? Meg kell mondjam, hogy személy szerint az égvilágon semmi. Igaz ugyan, hogy mindeddig semmit nem tudtam vásárolni — nem a szándék hiánya, hanem az óriási tömeg miatt —, helyettem azonban a településnek és körzetének sok ismert embere sürög-forog „a pultok előtt”. Még ez sem lenne probléma. Csakhogy a fennálló jogszabályok szerint ez a tevékenység tilos. Vagyis j magyarán szólva: a lengyel állampolgárok nem adhat ják el a határon legálisan vagy illegálisan áthozott tér mékeiket, hazánk fiai pedig nem lehetnek ezek vásárlói. Vagyis azok, akik szerda és szombat délelőttönként a szentendrei piacot azzal a céllal keresik fel, hogy a lengyel turisták pénztárcáját és saját vagyonukat gyarapítsák, szabálysértést követnek el. A kérdés mindezek után az, hogy a hatóság miért nem veszi észre, hogy Szentendrén több ezer ember részese a tiltott adok-kapok játéknak. Ne csodálkozzon senki azon, ha az elkövetkezendő hétvége valamelyikén az illetékesek kiemelnek néhány tucat embert az eladókból és a vásárlókból. S a pechesek fizetni fognak. Nem is keveset. A jó tanácsunk tehát az, hogy bármilyen kedvezőek is a lengyelek árai, kerüljék el a vásárlás eme tiltott módját. Kő a vízlépcsőhöz A dunabogdányi kőbányában teljes erővel folyik a termelés. Az üzem kapacitásának döntő részét leköti a bős—nagymarosi vízlépcső. A követ tehergépkocsival szállítják a Duna partjára, ott uszályokba billentik, és vízi úton juttatják el rendeltetési helyére. Dominók irányítanak Késéssel lehet számolni BIZTOSAN emlékeznek rá az olvasók, hogy az elmúlt esztendőben, amikor a po- mázi HÉV-állomős felújítását befejezték, több észrevétel hangzott el, olvasói levelek is érkeztek, melyek szerint az építők szinte lehetetlenné tették a vonatok megközelítését. S ez így igaz, mert a kerítések miatt mindmáig csak kerülőkkel lehet eljutni a jegypénztártól a szerelvényekig. Hogy mindezt miért Említjük most? Mert Szentendrén is megkezdődött a vasútállomás felújítása. Akik megfordulnak e helyen, tapasztalhatják, hogy az évtizedek óta használt első és második vágányt elbarikádozták, s a zöld-fehér vonatokat a harmadik és a negyedik vágányra' terelték. Miért vált szükségessé a felújítás? Azért, mert az említett első és második vágány még a századforduló körül épült, lassan elsüllyedt, az utóbbi években már nem költöttek rá. A BKV vásárolt egy Domino 70-es elnevezésű biztosítóberendezést — amely potom 70 millió forintba került —, hogy a vonatok irányítását Szentendre térségében is legalább olyan színvonalúvá tegye, mint ahogy az a Batthyány tér és Békásmegyer között tapasztalható. Ezt a csodamasinát az ócska sínekre egyszerűen nem lehetne felszerelni. Még mindig nem derült ki azonban, hogy a cikk elején miért említettük a pomázi példát. Mert félő, hogy a vágányrekonstrukció után ugyanúgy fogjuk kerülgetni a kerítést, mint azt a pomáziak teszik. Tudniillik az igazság az, hogy a szomszédunkban is közönségkedvenc lenne a vasútállomás, ha a terveknek megfelelően az aluljárót is megépítették volna. Csakhogy arra nem volt pénz, így aztán a jó öreg föld felszínén kell kerülgetni a kerítést. Majdnem biztos, hogy mi is így járunk Szentendrén, mert az aluljáró elkészítéséhez itt sem lesznek anyagiak. Egyébként, miként azt Kévéi László vonalfelügyelő elmondta: városunk leendő állomása szép lesz. Már, ami a vágányok környékét illeti. Középre kerül a széles peron, csinosan, tetővel, miként az Békásmegyeren is látható. Sajnos, a második vágányról az utasforgalmi épületbe — a fránya aluljáró hiánya miatt — csak kerülővel lehet majd bejutni. Magához az épülethez nem nyúlnak, de belső faláthelyezésekkel máshová kerül a váróterem és a pénztár. A bódékat megszüntetik. Ami vigasztaló az az, hogy a Rózsa utcához — ahol most a járművek sokszor fél óráig állnak a tilos jelzés miatt — felszerelnek egy Dominó 55- ös biztosítóberendezést. Az automata lehetővé teszi, hogy az utolsó kocsi áthaladása után azonnal szabadra váltson a jelzőlámpa. AZ ÉPÍTKEZÉS előreláthatólag hat hónapig tart. Ezalatt apró kellemetlenségeket el kell viseljünk! Először is azt, hogy a harmadik és negyedik vágányt csak az autóparkoló irányából lehet megközelíteni. Másodszor meg azt, hogy a BKV közlése szerint 2-4 perces késésekkel lehet számolni. Közvetlenül a szentendrei állomás előtt ugyanis 400 méteres szakaszon egy vágány marad a szerelvények számára, s ezért az érkező vonatot félreállítják az induló kedvéért. Róz Penzió, étterem, szakképzett szakácsot és németül beszélő felszolgálót felvesz. Szentendre, Pannónia U. 6/B. Szentendre Város Tanács V. B. városüzemeltetési osztálya mélyépítési területen jártas, beruházói gyakorlattal rendelkező szakembert keres műszaki .ellenőri feladatok ellátására. Felső, illetve középfokú végzettségű szakemberek jelentkezését várjuk. Jelentkezés: az osztály vezetőjénél, illetve a személyzeti főelőadónál, Szentendre, városház tér 3. 2000. Az oldalt Irta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Agnes Közcélokra is tartalékolnak Új otthonok százai sorakoznak Parcelláznak Tahitótfaluban a Xl-es főút mellett, csaknem szemben a Fővárosi Kertészeti Vállalat faiskolájával: összesen 140 telket alakítottak ki, 11 millió forintos kölcsönt vett fel a tanács kisajátítások, mérések, utak kialakításának fedezeteként. «
