Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
1988. Április l, péntek MrctEtjÉ/Of V 3 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG (Folytatás az 1. oldalról) szonyítva a felfelé irányuló kritika valamivel mindig is erősebb volt. Nagy bizonyossággal állíthatjuk azonban, hogy az elmúlt harminc évben ilyen távolság soha nem volt a kritika és az önkritika színvonala, az irányító pártszervekkel (mindenekelőtt a Központi Bizottsággal) szembeni követelmények és az alapszervezeti, helyi pártmunkában jelentkező elnéző magatartás között — hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára. Persze nem érdemes ezért csupán az alapszervezeteket hibáztatni, de rá kell mutatni erre a helyzetre, vizsgálni kell az okait és törekedni kell közös erővel a megváltoztatására. Érdemes szólni Ehhez — ami egyúttal a párt politikai befolyásának növeléséhez is elengedhetetlen — újra meg kell szilárdítani az irányító szervek és a tagság, az alapszervezetek között meglazult kapcsolatokat, és meg kell szüntetni az utóbbiak egyoldalúan végrehajtó szerepre degradálódását. Ezzel párhuzamosan halaszthatatlan a párttagokkal szembeni követelmények fokozása is, annak a kölcsönös elnézésnek és megalkuvásnak a megszüntetése, amely a vezetők és a tagság viszonyát egyes alapszervezetekben jellemzi — emelte ki az előadó. Az előterjesztés fölötti vitában Rimóczi Józsefné, a párt- bizottság tagja a beszélgetések ceglédi tapasztalatairól szólt. Egyebek között elmondta, hogy megítélése szerint többen bentmaradtak olyanok is a pártban, akik a magasabb követelményeknek nem tudnak egyértelműen megfelelni, ezért kikerülésük lett volna indokolt, Nagy Józsefné, a sziget- szentmiklósi városi pártbizottság első titkára azt emelte ki: szükségesnek tartja, hogy a párttagok most még inkább érezhessék: ténylegesen részesei a politika alakításának. Ezért el kell mélyíteni a „szólni érdemes” tudatát a kommunistákban, a dolgozókban, hogy fontos döntések ne születhessenek a tagság minél szélesebb körű megkérdezése nélkül. Maczkóné Povázson Erzsébet, a Telefongyár nagykátai egységének műszerész csoport- vezetője, azt a politikai hangulatot mutatta be igen érzékletesen, amely közvetlen környezetében az elbeszélgetések kritikus hátterét jelentette. Hiányolta, hogy az eszmecserék időszakában nem alakult ki elég élénk kétirányú információs kapcsolat az irányító szervek és az alapszervezetek között, miközben tőlük hetente kértek jelentéseket a tapasztalatokról. Tudatosan cselekedni Méray Tibor, az érdi városi pártbizottság első titkára elmondta, a beszélgetéseken sok párttag említette rossz hangulatát, közérzetét. Tapasztalata' szerint ennek egyik kiváltó oka az lehet, hogy a kialakult helyzetet sokan rosszabbnak ítélik, mint amilyen az a valójában. Császár Ferenc, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy politikai döntéseink értelmezése és elfogadtatása bizony sokszor nem elég eredményes, mert nem tudunk megfelelően differenciáltan politizálni a különböző felkészültségű, politikai kultúrájú, általános műveltségű emberek nyelvén. A mindennapi politizálással kötötte össze az ideológiai munka feladatait Nagy Sán- dorné is, amikor rövid szóbeli kiegészítésében bevezetőként Lukács György meghatározását idézte föl, aki szerint az ideológia „a valóság feldolgozásának formája, amely arra szolgál, hogy tudatossá és cselekvőképessé tegye az emberek társadalmi gyakorlatát”. Majd elmondta: a pártbizottsági ülésnek szinte mottója is lehetne ez az idézet, hiszen napjaink ellentmondásos ideológiai folyamatát idézve világosan látszik: ha a párt elméleti, tudatformáló tevékenysége elbizonytalanodik, gyengül, ha nem érvényesül megfelelően a marxista ideológia valóságfeltáró, orientáló és kritikai szerepe, akkor a társadalmi-közösségi cselekvésben is könnyen zavarok keletkezhetnek. A pártbizottság titkára emlékeztetett arra, hogy az országos pártértekezlet előtt, és sok fontos elméleti, politikai kérdésben a megfelelő tudományos elemzések, illetve állás- foglalás hiányában ma még nem lehet egy minden szempontból kiérlelt, befejezett koncepciót előterjeszteni. Ezért az előkészítő munkában olyan állásfoglalás megfogalmazására törekedtek, amely lehetővé teszi, hogy a különböző szintű pártszervek tudatformáló tevékenységük tartalmát, formáit, módszereit folyamatosan a változó valóság szükségleteihez igazítsák. Történelmi tapasztalatokból tudjuk — emelte ki az előadó befejezésül —, hogy pártunk, valahányszor útválasztás elé került a hét évtizedes története során, ideológiai megújulóképessége révén tudott megfelelő eszmei alapot nyújtani a napirendre került társadalmi, gazdasági, politikai feladatok megoldásához. Ez ma sincs másképp. De azt is látni kell, hogy az ideológiai megújulásnak ma kétségtelenül politikai feltételei is vannak. Igényesen politizálni A vitában hozzászólók ezeknek a politikai feltételeknek — mindenekelőtt a pártdemokrácia fejlesztésének — a körvonalazásán túl az elméleti munka fontosságáról, a kultúra', a tudás ' értékéről fejtették ki véleményüket. Gotzián Lászlóné dr., a nagykőrösi városi pártbizottság titkára a jelenkori tudományos-teoretikus kihívás nagyságát érzékeltetendő Lenin egy 1921-ben született, de ma tán még inkább érvényes gondolatára emlékeztetett, miszerint olyan bonyolult világban élünk, hogy nyolcvan Marx is kevés lenne a megértéséhez. Szemethy Lászlóné, a budaörsi városi pártbizottság első titkára példákkal igazolta, hogy mind a szakmai, mind a politikai munkában a mainál jóval alaposabb tudásra volna szükség. Márpedig — utalt vissza az előző napirendi pontra — az ember lépten-nyomon igénytelenségbe botlik. A pártalap- szervezetek nem kis része szívesen hivatkozik az információhiányra, vagy a politikai oktatás túlzott kötöttségére. Ugyanakkor még a legköznapibb politikai kiadványokban, propagandaanyagokban olvasható tudásanyagot se sajátítják el sok helyütt és nem élnek az önállóan kialakítható képzési formák szervezésének — igaz munkaigényesebb — lehetőségével sem. Zimányi László, a százhalombattai párt- bizottság első titkára az előterjesztésben az ideológiai munka fogalmának és gyakorlatának korszerűbb értelmezésére vonatkozó törekvéseket támogatta. Javasolta — amit a testület később el is fogadott —, hogy legyen alaposabb vizsgálat tárgya: milyen eltérő sajátosságai és funkciói vannak az ideológiai tevékenységnek a különböző irányítási szinteken. Eszméink hiteléért Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese a kulturális nevelés és a politikai tudatformálás egymásrautaltságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az iskolákban, a diákok politikai szocializációjában az értékek és ismeretek szóbeli közvetítése mellett legalább ugyanolyan jelentős a közéleti demokratikus gyakorlatszerzés lehetőségeinek bővítése. Császár Ferenc ennél a napirendnél hozzászólva az eszmei-politikai viták háttérbe szorulásának egyik alapvető okaként a demokratikus centralizmus gyakorlatának torzulásait jelölte meg. Emellett a politikai tudatformálás érzelmi, erkölcsi, gyakorlati tényezőinek fontosságát állította előtérbe. G öndics Zoltán, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője az ideológiai munka, a marxizmus művelése alacsony presztízsét vetette föl. Kifejtette, hogy elméleti kérdéseket semmiképpen sem lehet a többségi elv alapján eldönteni, a tudományos megközelítés pedig még mindig sok kérdéskörben adós. Persze ez az elemző, feltáró munka nem elsősorban megyei feladat; ami a mi asztalunk, az a párttagság ideológiai, politikai képzettségének fejlesztése, marxista ismereteinek korszerűsítése. Márpedig itt is van nem kevés tennivaló, hiszen a párt vezető szerepe a kommunisták magas szintű politikai kultúrája nélkül csak jelszó maAz MSZMP Központi Bizottsága 1987. június 23-án határozott a párttagsági könyvek cseréjéről. A határozat végrehajtására a megyei pártbizottság 1987 szeptemberi ülésén intézkedési tervet fogadott el. A beszélgetések 1987. november 2-án — politikai-gazdasági szempontból nehéz és mozgalmas időszakban — kezdődtek meg. A párttagok kedvezően fogadták a párbeszéd lehetőségét, többségük felelősen készült véleményének megformálására. Az eszmecseréket nyílt, őszinte légkör jellemezte; szó esett a személyes, családi viszonyokról is. A beszélgetések nyomán aktivizálódott a párttagság, élénkült a pártélet, a kollektíva tagjái jobban megismerték egymást. Figyelemre méltó jelenség, hogy a felelősséget elsősorban országos ügyekben vetették fel és kevésbé kritikusan foglalkoztak saját környezetükkel. A párttagság a hosszabb időszak tapasztalatait leszűrve, de napi események hatása alatt mondta el véleményét az ország helyzetéről, a párt politikájáról, a jelen és a jövő feladatairól. Élesen vetődött fel, hogy a pártszervezetek nem képesek előmozdítani a vállalati és a népgazdasági, valamint a rövid- és hosszú távú érdekek összehangolását, ezt kizárólag a gazdaságirányító szervek feladatának tartják. Ügy ítélték meg, hogy a múlt évben és az év elején elért részeredmények ellenére a vállalatok gazdálkodását továbbra is fokozódó ellentmondások jellemzik. A gazdasági irányítás következetlenségeiből eredő nehézségeket tetézik a belső problémák: a szigorú teljesítménykövetelményhez kötődő anyagi-erkölcsi elismerés gyengesége, a termelés szervezettségének és a munkaerkölcsnek a hiányosságai. A megye párttagságának döntő többsége szükségesnek tartja, hogy a párt határozottabban és kellő időben álljon a megérett változások, a jó kezdeményezések, a társadalmi, gazdasági reformfolyamat élére. Egyetértés alakult ki a párt politikájának elvi irányvonalával, de a gyakorlat nem minősíthető eredményesnek. A döntések végrehajtása vontatott és ellentmondásos. A kialakult nehéz helyzetnek a párton belüli fő oka az, hogy a párt vezetése a politika alakításában nem támaszkodott kellően a tagság jelzéseire, észrevételeire. A legfontosabb feladat most a pártegység helyreállítása, a vezetés és a tagság viszonyának, valamint a párt tömegkapcsolatának erősítése. Halaszthatatlan tennivalóradhat. Dr. Olajos Mihály, a Vác városi pártbizottság első titkára arra irányította rá a figyelmet, hogy az elmúlt néhány hónap eszmecseréi, a pártszervezetekben lefolytatott tézisviták következtében a mostani párttagság már nem ugyanaz, mint volt. Sok régi sztereotípiát már föllazítottunk, de nem helyettesíthettük őket új eszmékkel és főként nem szilárdítottuk meg azokat. Ez nagy lehetőség, de nagy felelősség is az ideológiai munka számára. És ami talán ennél is fontosabb: eszméink hitelét csak a szavak és a tettek egysége adhatja meg, az, hogy elveink a gyakorlatban is érzékelhetővé válnak, megvalósulnak. Ez teremthet nagyobb bizalmat, amiért azonban igényesebben és hatékonyabban kell dolgozni. Bárd András (Az elfogadott dokumentumokból a következőkben részleteket közlünk.) ként jelentkezik, hogy a Központi Bizottság, a megyei párt- bizottság és városi pártbizottságok döntéseik előkészítése, megvitatása során éljenek a nagyobb nyilvánosság adta előnyökkel, jobban építsenek a pártszervezetek, a tömegszervezetek véleményére. A pártszervezetek és a párttagok az országos pártértekezlettől a gazdasági feladatokhoz illeszkedő, végrehajtásukat szolgáló, mozgósító erejű társadalmi, politikai program kialakítását várják. A párttagság aktivitását, az új helyzethez alkalmazkodó gondolkodásmódot csak a korábbi hibák elemzésével, újabbak elkerülésével és a lehetőségeket maximálisan kihasználó vezetői magatartással lehet kiváltani. A kibontakozásnak épp ezért elengedhetetlen feltétele, hogy a politikai felelősséget minden szinten és minden poszton érvényesítsék. Az országos pártértekezleten — demokratikus előkészítés után — kerüljön sor a Központi Bizottság és végrehajtó szerveinek jelentős mértékű átalakítására. A szociális feszültségeket növelő stabilizációs időszakban különösen fontos, hogy az alkalmatlan vezetők a vezetés egyetlen lépcsőjén se rontsák tovább a helyzetet és a hangulatot. A párt tagjai, Pest megye lakossága a központi, a megyei és a helyi vezetéstől a közügyek felelős gondozását, jól megszervezett munkát, teljesítményt tükröző jövedelmet és alapvető szociális biztonságot várnak. A beszélgetések során újra kifejezésre jutott, hogy csak a pártdemokrácia további erőteljes fejlesztésével fogja minden párttag belátni: érdemes és szükséges véleményt mondania, mert csak így lehet hatással a körülötte zajló eseményekre. Az irányító pártszerveknek éppen ezért megkülönböztetett gondossággal kell figyelembe venni a pártfórumokon elhangzó véleményeket, kritikákat, javaslatokat. Fontos, hogy soha ne maradjanak el a válaszok és a visszajelzések. A bizalom alakulására, a párt tekintélyére most mindenütt döntő hatással lehet a beszélgetések konkrét politikai tapasztalatainak lelkiismeretes hasznosítása, ebből a pártszervezetekre háruló teendők következetes végrehajtása. A párt vezető szerepének érvényesítéséhez alapvető jelentőségű, hogy a közéleti és a pártfórumokon folyó vitákban — a kibontakozási programra támaszkodva, a témával összefüggő tényeket pontosan ismerve — a párttagok bátrabban, felkészültebben érveljenek, politizáljanak. Mindehhez kevesebb, de a folyamatokat befolyásoló határozatokra, több eleven emberi kapcsolatra és előrevivő tettekre van szükség. Indokolt esetben az egyes párttagokkal személyesen törődve kell javítani felkészültségüket, erősíteni a párthoz, az alapszervezethez kötődésüket. Növelni kell a vezetőségek és a tagság egymás iránti igényességét, erőA megyei pártbizottság úgy ítéli meg, hogy a szellemi élet fejlesztésének egyik alapvető feltétele a párt össztevékenysé- gének, ezen belül a párt ideológiai munkájának javítása. Ahhoz ugyanis, hogy a társadalmi-politikai közgondolkodásban az erősödő eszmei eróziót megállítsuk, s a marxizmus hegemón szerepét megőrizzük, erősítsük, először saját sorainkban kell szembenézni a problémákkal és megteremteni a szocialista fejlődés új, intenzív szakaszához szükséges eszmei egységet. A pártszerveknek és az alapszervezeteknek meg kell változtatniuk az ideológiai munkáról alkotott felfogásukat és az erre épülő gyakorlatot! A párt ideológiai munkája egyszerre jelenti a marxista— leninista elmélet alkotó továbbfejlesztését és alkalmazását a társadalmi, politikai gyakorlatban. Magába foglalja az elmélet folyamatos szembesítését a valósággal; a gyakorlati tapasztalatok visszaáramolta- tását a politikai vezetés és az ideológiai műhelyek számára, azok megfelelő hasznosítását az elméletalkoiásban, s a politikai irányító munkában. E felfogás értelmében a pártmunka minden szintjén erősítenünk kell azt a gyakorlatot, hogy az ideológiai tevékenység nem reszortfeladat, hanem a teljes politikai-mozgalmi munkát átfogó tudatosság érvényesítése; a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális folyamatok összefüggéseinek, eszmei, érzelmi hajtóerőinek és hatásainak számbavétele és alakítása. A politikai tudatformálás az elkövetkező időszakban mindenekelőtt a szocializmusról alkotott felfogás módosítására, korszerűsítésére, és az ennek megfelelő gyakorlat eszmei megalapozására irányuljon. A párt egységének meghatározó tényezője a tagság eszmei állapota, különösen az aktíva (a testületi tagok, a tisztségviselők, a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetők, a pártós tömeg szervezeti propagandisták és agitátorok) ideológiai felkészültsége, politizálókészsége. E téren hatékonyabb elméleti. politikai felkészítést, igényes, problémaérzékeny marxista képzést kell biztosítanunk, és a tájékoztató munka fejlesztésére van szükség. A pártoktatás egésze jobban segítse elő az eszmei-politikai nevelés minőségének javulását; a szilárd marxista alapok biztosítása mellett elsősorban a gazdasági-társadalmi kibontakozáshoz szükséges szellemi energiák mozgósítását szolgálja. Szükségesnek tartjuk, hogy az irányító pártszervek és az alapszervezetek a politikai munka tényleges szükségleteihez igazodva az eddiginél megalapozottabban tervezzék, szervezzék és ellenőrizzék a pártoktatást. Tartsák szem előtt a differenciált képzési lehetőségeket, a részvevők körültekintő kiválasztását, a tanulmányi fegyelem biztosítását, az oktatás révén pedig a közéleti kultúra, a politikai készségek fejlesztését. Az agitációs munkát olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy az váljék nyitottabbá, érzékenyebbé a gazdasági, társadalmi, politikai élet napi változásai, helyi problémái iránt. Az általános kérdések megvitatása mellett kapjon nagyobb hangsúlyt az adott területek aktuális politikai feladataira való mozgósítás. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megyei és városi szinten egyaránt összesíteni a pártélet fegyelmét. Alapvető jelentőséget nyer a pártalapszervezetek és az irányító pártszervek közötti kölcsönös bizalom, mert e nélkül sem lent, sem fent nem áll rendelkezésre a cselekvéshez szükséges szabadság. hangoltabbá kell tenni a pártszervek, a tömegszervezetek és -mozgalmak propagandatevékenységét. Az eredményesebb tartalmi és szervezési koordináció, a munka hatékonyabb irányítása érdekében a megyei pártbizottság kezdeményezi, hogy a propaganda- és művelődési osztály koordinálásával az oktatási igazgatóság, a KISZ Pest Megyei Bizottsága, a Pest Megyei Tanács, a Szak- szervezetek Pest Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat propagandájával, káderképzéssel foglalkozó vezetői közreműködésével meg kell alakítani a megyei politikai képzési tanácsot.' A megye szellemi életében a marxista eszemei befolyás növelése az ideológiai tevékenység pártirányításának javítását igényli. A megyei pártbizottság álláspontja szerint a marxizmus hegemóniájáért folytatott munka. az eszméinktől idegen nézetek elleni küzdelem útja és fő módszere a gazdasági-társadalmi viszonyok sokoldalú tökéletesítése, a demokratikus politikai gyakorlat erősítése, a vita, a meggyőzés és a színvonalasabb, következetesebb világnézeti nevelés. Egyidejűleg kell a társadalmi gyakorlat és a tudat fejlesztésén dolgozni. Ideológiai munkánk csak akkor lehet eredményes, ha a párt minden egységében a mainál nagyobb önállósággal, politikai felelősséggel választják meg és akalmazzák a helyi adottságoknak legjobban megfelelő módszereket, munkaformákat. Ez a munka sokszínűségét feltételezi, de egyúttal igényli az irányító pártszervek egyértelmű követelménytámasztását, a folyamatos ellenőrzést és a helyszíni segítséget, az új jelenségek iránti ideológiai-politikai érzékenységet. A megyei pártbizottság a szocialista demokratizmus szélesítésének új elemeként támogatja az állampolgárok öntevékeny közösségeinek. az egyesületeknek a szerveződését és a társadalmi nyilvánosság erősítésére szolgáló más helyi törekvéseket. Eszmei-politikai befolyásunk biztosítása ezekben a közösségekben a személyes részvétel, a vita, a meggyőzés eszközeivel történhet. Támogatjuk, hogy az egyesületek munkájába a kommunisták tevékenyen — szükség szerint pártmegbízatás alapján — bekapcsolódjanak. Ez a lakóterületi párt- szervezetek megerősítését, aktívabb szerepvállalását is megköveteli. A felfogás alapján a városi, városi jogú nagyközségi pártszervek legyenek nyitottak az ilyen társadalmi kezdeményezések iránt. A politikai nyilvánosság, a helyi közélet fejlesztése megkívánja, hogy a Pest Megyei Hírlap, az üzemi lapok, a városi újságok, tájékoztatók és időszaki kiadványok a társadalmi folyamatok elemző, kritikus bemutatásával a politikai döntések tudatosításával formálják a közvéleményt. A megyei pártbizottság e feladatok alapján igényli a megye kommunistáitól az alkotó gondolkodást és cselekvést, a szavak és a tettek egységét. Kéri, hogy a párttagok és a szocializmus ügye iránt elkötelezett közéleti emberek e szemléletnek megfelelően kapcsolódjanak be az ideológiai munkába, a reform és a társadalmi-gazdasági kibontakozáshoz kapcsolódó kérdések eszmei tisztázását szolgáló vitákba, a program megvalósítását szolgáló megyei tevékenységbe. A tagkönyvcserét megelőző beszélgetések tapasztalatairól és a tennivalókról A pártszervek és pártalapszervezetek tudatformáló munkájának tapasztalatairól
