Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

■ ABONYI KRÓNJIKAB Téma: a strand Buckák a medence körül Kis túlzással: ezekben a na­pokban még hadiállapotok uralkodnak az abonyi strand területén. A nagy medencét például földkupacok, nyitott árkok ölelik körül, ide helyez­ték el azt a csőrendszert, amely a vízforgató berendezés­hez csatlakozik. A jelejfolegi' feifoi’dulásnakítermészetesen a fürdési szezont kezdetére nyo­ma sem lesz, az említett szer­kezet üzembe ’helyezése pedig lehetővé teszi a vízfelhaszná­lás mérséklését, egyben tisz­tább. higiénikiísabb vízben lu­bickolhatnak sfi majdani íür- dőzők. Látogatásunkkal egy időben egy mérnökökből, orvosokból, köblösökből, vízügyi szakem­berekből és tanácsi valamint más érintett szervek képvise­lőiből álló népé#csoporttal ta­lálkoztunk össze a fürdőhe­lyen. Mindannyian azt vizs­gálták, hogy az ottani épület a tervezett egészségmegőrző központ részeként a külön­féle orvosi kezelésekre miként tehető alkalmassá. Az úgynevezett szakigazga­tási bejárást végző bizottság alaposan tanulmányozva a Brenyó A.ndras által készített terveket és a helyszínt ar­ra a megállapításra jutott, hogy az elképzelés néhány, nem lényegbevágó módosítás­sal kivitelezhető. A Köjál részéről például több szociális rendeltetésű he­lyiség kialakítását kérték, a rendőrség képviselője pedig megfelelő biztonsági berende­zés beépítését javasolta. A lá­tottakat és tapasztalatokat ösz- szegezve, dr. Mohos György főorvos szerint, az elképzelés kitűnő és megvalósítható. Ja­vasolta, a végleges terveket úgy célszerű elkészíteni, majd kivitelezni, hogy a tervbe vett kettő helyett négy személy egyidejű fizikoterápiás keze­lése folyhasson. A majdani egészségügyi in­tézmény működtetéséről szólva elmondta, hogy a kezelések irányításához a ceglédi ren­delőintézet szakorvost biztosít, majd néhány további fejlesz­tési lehetőséget is vázolt. A bizottság végül is úgy dön­tött. hogy a beruházási prog­ramot mielőbb el kell készí­teni. Gy. F. Inkább betemetik az árkot Abonyban az utóbbi évek­ben kezdett visszájára fordul­ni az a dicséretes, jó gyakor­lat, miszerint a lakóházak tu­lajdonosai az ingatlanuk men­tén húzódó szikkasztó árko­kat ilyenkor, tavasszal szépen rendbe teszik, kitakarítják. Mostanában szép számmal vannak olyanok, "akik a ké­nyelmesebb megoldást választ­va tisztítás, karbantartás he­lyett az említett árkokat be­temetik. S ennek következté­ben, főleg a portalanított, uta­kon vízátfolyások keletkeztek, ámi érthető módon idő előtti károsodást eredményez;vising i A helyi tariács Szakigazga­tási szerve a múlt év végén írásos felhívásban kért min­den érintett abonvit, készítse­nek szikkasztó árkot, vagy a meglévőket tegyék rendbe, hogy a lehullott; összegyűlt csapadékvíz lefolyhasson, ne keletkezzenek belvizek és ne okozzon kárt. Az említett fel­hívás a végrehajtás határide­jét 1988. április 30-ban hatá­rozta meg. A kérdéses időponttól ép­pen két hét választ el, Bácsi Józseftől, a tanács műszaki csoportjának vezetőjétől rövid értékelést kértünk. Mennyire jogszerű az említett munka elvégzésére szóló felhívás? — kérdeztük. — Minden ingatlantulajdo­nosnak kötelessége a csapa­dékvizek elszikkasztásához szükséges és az utcaképnek megfelelő árok kiképzése, kar­bantartása — mondta. — Az ilyen irányú kötelmeket ren­delet szabályozza, és aki nem tész eleget, azt a végrehajtás­ra határozatban lehet kötelez­ni. Tizenöt-húsz évvel ez­előtt ezekre a közérdekű fel­adatokra senkit sem kellett figyelmeztetni, mindenki tud­ta, mi több, természetesnek tartotta. Emlékszem még arra az időszakra, amikor március közepére valamennyi lakóház előtt kitisztított, rendezett árok húzódott. — Az eddigi tapasztalatok milyenek? A lakosok megszív­lelték a felhívást? — Részben. Néhány utcá­ban, mint például a Beloian­nisz úton, a háztulajdonosok többsége rendet tett, a vízel­vezetők karbantartása megtör­tént, viszont vannak rossz ta­pasztalataink. Ezért ezúttal szeretnénk felhívni a figyel­met a munka elvégzésének fontosságára és a kijelölt ha­táridőre. Akinek ezzel kap­csolatban gondjai vannak, sze­mélyesen vagy tanácstagjuk közbenjárásával segítséget kér­het a tanács műszaki csoport­jától. — ki Pénzt mindenáron! A Belügyminisztérium ván­dorkiállítása, Pénzt minden­áron! címmel, április 17-ig te­kinthető meg a ceglédi Hely­őrségi Klub emeleti termében. Bizományi Azoknak az abonyi aknak, akinek felesleges rádió-, te­levízió- magnetofonkészülé­kük, videókazettájuk vagy bármilyen híradástechnikai készülékük, valamint asztali és zsebszámológépük volt, és azt pénzzé akarták tenni, leg­jobb esetben Szolnokon, illet­ve Cegléden adhatták át bizo­mányi értékesítésre. Mostan­tól a Dél-Pest Megyei Áfész jóvoltából az utazgatást meg­spórolhatják a nagyközségbe­liek, mivel a szövetkezet abo­nyi műszaki áruházában min­den 25 ezer forint alatti érté­kű használt vagy vámkezelt új készüléket, kazettát bizo­mányi értékesítésre átvesznek. Tájékozódási futás Kikeleti éremeső A tavaszira fordult időjárás kedvez a tájfutóknak, s ered­ményeik is reményekre jogo­sítanak. A március közepén kezdődő idényben a ceglédiek először Nagykőrösön, a Spar­tacus Kupán szerepeltek. Itt többen minősítést szereztek, a Szatmári testvérek pedig az élmezőnyben végeztek: Zoltán a fiúk között harmadik, Judit a lányok versenyében negye­dik helyezést ért el. A következő állomás a Deb­recen környéki Csokonai Ku­pa volt, március 19-én. Hor- váth-Nagy János a 13 éves fiúk között bronzérmet szer­zett, Kovács Zsolt, Mizsei Zoltán, Sági Péter és Mizsei Sándor minősítést kaptak. Ko­vács László bronzérmet vehe­tett át a 17 évesek versenyé­ben. Kalló Zsolt és Szatmári Zoltán minősítő pontot szer­zett. A lányok közül Szatmári Judit és Dudás Aranka sze­repelt kiemelkedően. Rögtön másnap, március 20- án az Alföld Kupán a fiú 11 kategóriában Sági Péter har­madik lett, s többen lépéseket tettek a bronzjelvény megszer­zésére. A minősítő pontokat hat verseny után összesítik, s ekkor kaphatja meg a ver­senyző a bronzjelvényt. Március 26-án a ceglédi táj­futók a salgóbányai felszaba­dulási emlékversenyen szere­peltek — és arattak. A fiú 17 kategóriában Szatmári Zoltán az első, Pataki Attila pedig a második fokra állhatott a do­bogón. A 15 évesek között Ko­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1988. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Pályaválasztási körkép Számolni egyre nehezebb lesz A pedagógusok és a szülők mind nehezebbnek látják az általános iskolás diákok pályaválasztását. Írásaink­ban a megszólaló érdekelteket arra kértük, hogy kife­jezetten saját nézőpontjukat ismertessék. Második hely­színünk a szakmunkásképző iskola. A Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézetben Mé­száros András igazgatóhelyet­tes foglalkozik az általános iskolás gyerekek beiskolázá­sával. Az intézet az 1988—89- es tanévre 438 tanuló képzését tervezi. A beiskolázás előké­szítését ősszel kezdik el. A szakmunkásképző vezetői el­látogatnak az általános isko­lák pályaválasztási szülői érte­kezleteire, s ott ismertetik a létszámkeretet, már szakmai elosztásban is. Az elmúlt őszön így hangoz­hatott el az, hogy a következő tanévbén 28 autószerelőt fog­nak képezni, nem többet. S kérték a szülőket, hogy a di­vatszakmákra — az autósze­relő mellett a festő, a fod­rász — csak olyan tanuló je­lentkezzen, akinek négyes kö­rüli eredménye van. A már­ciusi—áprilisi dömpinghóna- pokban mégis sok olyan je­lentkezési lappal találkoznak, amelyeken igen szerény ér­demjegyek sorakoznak. A kívánatos alapok — Megfelelnek-e a gyerekek az ipari iskola által támasztott követelményeknek? — Kettes-hármas bizonyít­vánnyal is jönnek hozzánk ta­nulók — mondja Mészáros András. — Sokszor a papírra írt jegyek nem felelnek meg a valóságnak. Tudok olyan is­koláról, ahol elhatározták a pedagógusok, hogy nem adnak a gyereknek kettest magatar­tásból és rossz szorgalom­minősítést, mert közismert, hogy az intézet kapuja egyéb­ként nem nyílik meg. Ez is egy taktika az általános iskola részéről. — Honnan tudják azt önök, hogy egy gyerek milyen képes­ségű? — Háromféle információnk van. Az egyik a jelentkezési lapon feltüntetett tanulmányi eredmény, a másik az osztály­főnök jellemzése, a harmadik pedig a félévi ellenőrző. Be­nyomásaink vegyesek. Mit te­gyünk azzal a gyerekkel, aki a félév során öt egyesre és egy kettesre megkapta az elégségest, csak hogy továbbta­nulhasson? — Elegendő-e az, hogy szá­mokból — osztályzatokból — következtetnek? — A divatos szakmákban vács László szerezte meg az elsőséget. Szintén aranyérmes lett Szatmári Judit. Az április 9-én Nagykőrösön rendezett tavaszi minősítő versenyen Kalló Zsolt győzött, a kisebb fiúk között Sági Pé­ter a harmadik helyen végzett. A „menők” versenyei mellett az utánpótlást úgy próbálják bevezetni a tájfutás rejtelmei­be, hogy a kezdők részére ki­írják az úgynevezett szalago­zott gyermekpályás versenyt, ahol 40—50 méterenként jelzé­seket kapnak a gyerekek. Az ilyen versenyeken szerepelt kiemelkedően Szigeti Erika, Varga Erzsébet, Szigeti Rózsa, Meggyes István és Kalló Oli­vér. Kovács László, a Bem József Ipari Szakmunkástanuló Inté­zet diáksportkörének kebelé­ben foglalkozik tájfutó tehet­ségekkel. Tájékoztatása sze­rint Ilyen pompás eredmény- listára eddigi fennállásuk óta nem volt példa. két évvel ezelőtt szabályos fel­vételit rendeztünk, viszont a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy „igazi” felvételi vizsgán mérjük lel a gyerekek ráter­mettségét. Az ügyességi pró­bákra azt kell mondanunk, hogy felvételi elbeszélgetés. Ruhakészítő szakmára jelent­kezőknél nem mellékes, hogy a kislány varrt-e már életé­ben. Nyilván az autószerelést nem kérjük számon, de alap­vető technikai ismereteket megkövetelünk. Egy kerékpár szerelése, egy rádiómodell ösz- szeállítása ma már a techni­kai kultúra része kellene, hogy legyen — igaz, még nem az. — Más sem annyira alapve­tő ma már. Két éve azt a ma­tematikai műveletet, hogy mennyi egyketted meg egyhar- mad, tíz tanuló közül hét megoldatlanul hagyta. Vagy az az ötmondatos szöveg, amelyben három információ volt, és ezt elolvasás után kel­lett volna felidézni — hát nem tudták a gyerekek felidézni. A szakmunkásképzőnek az is gondot okoz, hogy a válla­latok két évre előre „tervez­nek”. Idei szakmunkástanuló-, igényeiket már 1986-ban be­adták a megyei tanács munka­ügyi osztályára. A beiskolázás ezeknek az igényeknek a fi­gyelembevételével zajlik. Csakhogy a két év nagy idő, a gazdasági életben bekövetke­zett változásokat nem lehetett előre kalkulálni. Vállalati érdek Néhány vállalat mára a ter­vek ellenére lemondott a szakmunkásképzésről, mások csökkentették létszámaikat. Bázisvállalatnak lenni sem olyan csábító, mint az ideihez képest nyugodtabbnak tűnő 1986-os évben. Egyes vállala­toknak pedig az a céljuk, hogy csupán saját szakmun­kás*-utánpótlásukkal törődje­nek. A helyi cégeknek alapve­tő érdeke, hogy helybéli tanu­lókkal foglalkozzanak. Olya­nokkal, akik az inaséveket kö­vetően nem költöznek el a városból. Mészáros András szerint a körzetben lakók bizonyos hát­rányba kerülhetnek. A beszél­getésben éppen az óriás nagy­községek munkaerő-ellátottsá­gához érünk, amikor izgatott anyuka érkezik az igazgató- helyetteshez, oldalán hallga­tag kamaszfiú. Az anya, aki a szomszédos községből buszo- zott be ezen a napon a város­ba, nehezményezi, hogy a gye­rek osztálytársait rosszabb eredménnyel felvették, holott az ő fiának otthon, a faluban elintézték, hogy a téeszben vé­gezheti a gyakorlatot. Hamar kiderül, hogy a tsz-elnök elfe­lejtette elküldeni a fogadónyi­latkozatot. Aztán mire az anya távozik, elintéződik a felvé­tel. Érdemes személyesen menni, ha baj van a gyerek jelentkezésével. — Apropó, mi a teendője annak a tanulónak, aki vissza­kapja a jelentkezési lapját? — Fellebbezhet, de közel sem biztos, hogy elfogadjuk. Ha nem, akkor a Pest Megyei Pályaválasztási Intézet segít. Ott mondják meg a gyerek­nek. hogy hol vannak még le­hetőségek szakmaválasztásra. A tapasztalat, hogy Budapes­ten még mindig több hely van, ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) mint például Kecskeméten vagy Szolnokon. — Mi lesz azokkal, akiknek semmilyen lehetőségük sem marad? Nem elveszettek — Ök el fognak menni se­gédmunkásnak. Ami nem olyan nagy baj, mert ezek azok a gyerekek, akik eddig sem tettek túl sokat azért, hogy agyontanulják magukat. Hangsúlyozom, nem sérült gyerekekről beszélek, hanem életerős, egészséges diákokról. Más kérdés, hogy ezekből a gyerekekből kiváló betanított munkás lehet. Használnak az üzemek olyan technológiákat, amelyekre csak betanított munkásokat alkalmaznak. Rab László A rák elfen Harmincöt darab postaláda és három hordozható persely tartalmának átvizsgálása után kiderült, hogy a múlt heti füstmentes napod a ceglédiek összesen 16 707 forinttal támo­gatták a rákellenes alapít­ványt. A körzet kisebb posta­hivatalaiban 370*7, Abonyban 2507, Albertirsán pedig 1077 forint gyűlt össze. Átköltözött A szemészeti szakrendelés április 13-tól a kórházból át­költözött a Rákóczi úti rende­lőintézet épületébe. Az első emeleten fogadják a betege­ket. Ötórai tea Két évtizeddel ezelőtt min­dig telt házat vonzott a szom­bati ötórai tea, amelyen töb­bek között olyan zenészek muzsikáltak, mint Demjén Fe­renc. Április 16-tól minden szombaton 17-től 21 óráig a Kossuth Művelődési Központ B épületében lesz ilyen ren­dezvény, csak középiskolások részére. Belépés tagsági iga­zolvánnyal, amely az iskolák KISZ-tanácsadó tanárainál igényelhető. Az ötórai teára alkalmanként 25 forint a belé­pődíj. Fogadóéra Április 20-án, szerdán dél­után 2-től fél 7 óráig Fekete Antal, a városi tanács elnöke fogadóórát tart a városházán hivatali helyiségében. Ififoci, női kézilabda Eddig még gélt sem kaptak Labdarúgás A Ceglédi VSE ifjúsági lab­darúgócsapata folytatja jó szereplését, legutóbb rangadót nyert a Göd ellen, így tavaszi mérkőzéseit eddig pontyeszte-, ség, sőt, kapott gól nélkül vívta meg. Ceglédi VSE—Göd 1-0 (0-0) CVSE: Báró — Herczeg, Fe­kete, Vánvi, Kecskeméti — Vágó, Darázs, Vígh — Nagy (Tóth), Farkas, Csűri. A ceglédiek ellensúlyozni tudták a vendégek jelentős fi­zikai fölényét. A szél támoga­tását nem sikerült kihasznál­ni, majd fordulás után, már széllel szemben Farkas meg­szerezte az újabb, győzelmet jelentő gólt. A sikerben nagy része volt Bárónak, aki több­ször is bravúrral mentette meg kapuját a góltól. Jók: Báró (a mezőny leg­jobbja), Fekete, Ványi, Csűri, Darázs, Vígh. ★ Kézilabda A Ceglédi Közgép második, megyei I. osztályban szereplő csapata jó játékkal értékes győzelmet aratott a rutinos já­tékosokat felvonultató Gödöllő ellen. Ceglédi Közgép II.—Gödöllő 22-18 (12-9) Közgép: Viszkok — Dezső (1). Zápor (4), Szalisznyó (9), Molnár (1), Tóth (1), Nagy L. Csere: Farkas, Dávid (3). Az első játékrész elején a vendégek, a végén pedig a ceglédi, fiatalok vezettek. Szü­net, után a- Gödöllő még egy­szer fordított az eredményen, de a későbbiekben a sérülésé­ből lábadozó Dávid vezérleté­vel — aki a 25. perctől ját­szott — a Közgép II. a maga javára fordította a találkozót. Jók: Szalisznyó, Zápor, Dá­vid. A megyei ifjúsági "bajnok­ságban a Cegléd serdülő korú játékosaival szerepel. Az eredmény: Gödöllő—Közgép 30-10 (17-7). ★ A megyei II. osztályú női kézilabda-bajnokságban a Ceglédi DSE úgy szenvedett vereséget, hogy már az első perctől kezdve nem volt esé­lye a pontszerzésre. Érd—Ceglédi DSE 20-12 (11-5) DSE: Nagyteleki — Varga (4), Sípos (2), Sárik (2), Tóth, Stumer (2), Bondor (1), Mo­gyorósi (1), Dávid. Az első ceglédi gólra 14 percet kellett várni. Ifjúságiak: Érd—Cegléd 20-19. U. L. Diákok a faiskolában Végéhez közeledik a facsemetevásár ezen a tavaszon a Gyü­mölcs és Dísznövény termesztési Fejlesztő Vállalat ceglédi fa­iskolai lerakatában, a Szolnoki úton. A kereslet ez évben meg­haladta a kínálatot, különösen kajszi- és őszibarackból sze­rettek volna a kerttulajdonosok többet venni, de a tavalyelőtti nagy tél miatt nem tudtak a gazdaságok eleget szállítani. Ké­pünkön Nagy István vásárol a hobbijára cseresznye- és körte­csemetét. (Apáti-Tóth Sándor felvétele),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom