Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

Szállítás előtt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1988. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet népmű­vészeti szakcsoportjának be­dolgozói sokféle terméket ké­szítenek. A képünkön látható Zichy családban a férj farag­ja a fát, felesége pedig festi. Szállítás előtt közösen nézik át munkájuk eredményét. (Vi- mola Károly felvétele) Környezetünkkel gazdálkodnak Ha folyékony, nem szóródik szét Az ipari és a mezőgazdasá­gi üzemek környezetünkkel is gazdálkodnak. Jól vagy rosz- szul? Ez közvetlenül és rövid távon nem függ attól, hogy nyereségesen állítják-e elő a gépeket és a terményeket. De ennek a szemléletnek nap­A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Magányos varjú a jégen, a Szolnoki Szigligeti Színház Szobaszínházának vendégjáté­ka, 19.30 órakor. Diáktanya: video, 16 órától. Normantas Paulius litván fotóművész kiállítása, megte­kinthető 15—19 óráig. Gödöllő, könyvtár: Találmányok, feltalálók, 13.30 órakor. Gödöllő, KlOSZ-székház: Jankovits Gusztáv festmé­nyei, kiállítás, megtekinthető 8—16 óráig. Vácszenilászló, művelődési ház: Magyarok az olimpiai játé­kokon, kiállítás, megtekinthe­tő 12—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás. A hónap műtárgya: Tavaszi gyermekjátékok, megtekinthető 10—18 óráig. Iierepestarcsa, kiállítóte­rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi Bíborszín. Kétrészes, színes, magyarul beszélő amerikai film. 6 órakor. Körzeti labdarugó-bajnokság Elmaradtak a vendégek A hivatalos helyiségek kul­turált állapotban fogadták az érkezőket. Ugyanez nem mondható el az épület udva­ráról. Jöttek a szövetségi nap érdekeltjei és folyt az aszta­loknál a terefere. Megtudtuk, hogy Kerepestarcsán nagy bevásárlás történt, A csapa­tok új felszereléseket és me­legítőket kaptak. Valameny- nyi ruhán jól látható a szá­mozás. Elmaradt a Vácszenilászló •—Domony találkozó, mert a vendégek nem érkeztek meg. A játékvezetői hármas, a pá­lyaválasztók, valamint a kö­zönség 40 percig várakozott, majd Németh lefújta az el sem taKdődött mérkőzést. Faska József domonyi intéző szomorúan mondotta, három kulcsemberükre vártak, akik dolgoztak, de nem jöttek meg időben, és nem tudtak in­dulni. Mi megtérítjük a vác- szentlászlóiak kiadását, saj­nos, azt is el kell viselni, hogy 3-0-ás gólkülönbséggel a két pontot is ők kapják meg — tette hozzá. A forduló rövid krónikája: Túra—IM Vasas 0-2 (0-0). Vezette: Maszlag (Turóczi, Merkel). A Vasas tartja jó formáját, idegenben is rászolgált a győ­zelemre. Mogyoród—Galgahévíz 0-3 (0-2). Vezette: Répási (Tóth J., Só ti). Színvonalas mérkőzés, meg­érdemelt hévízi győzelem. GSC II.—Erdőkertes 2-0 (1-0). Vezette: Maszlag (Merkel, Nérer). Jó játékvezetés, kemény mérkőzés, nagy küzdelem, el­ső tavaszi győzelmét aratta a gödöllői gárda. Iierepestarcsa—Zsámbok 1-1 (1-0) Vezette: Tompa (Tóth Cs., Gecse). Kemény, jó iramú mérkő­zés, igazságos döntetlen. Isaszeg—Valkó 4-3 (2-2). Vezette: Fodor (Urban, Kó­nya). Sportszerű találkozó, a sze­rencsésebb csapat nyert. Ifik: Mogyoród—Galgahévíz 5-0, Kerepestarcsa—Zsámbok 2-0, Isaszeg—Valkó 4-0, Túra —IM Vasas 1-4. Serdülők: Pécel—Kerepes­tarcsa 3-1- IM Vasas—Isaszeg 2-4, Dány—Túra 3-3, Mévíz- györk—Veresegyház 2-2, Aszód —Gödöllő 1-7, Bag—Kartal 1-0. A 19. forduló április 17-én 14, illetve 16 órakor: Domony —GEAC II., Túra—Isaszeg, Valkó—Kerepestarcsa, Zsám­bok—GSC II., Erdőkertes— Mogyoród, Galgahévíz—IM Vasas. Serdülők: Bag—Pécel, Kar­tal—Aszód, GSC—Hévízgyörk, Veresegyház—Dány, Túra— IM Vasas, Isaszeg—Kerepes­tarcsa. A bajnokság állása, serdü­lők: 1. Kerepestarcsa 14 10 2 2 46-16 22 2. GSC 14 8 4 2 55-18 20 3. Pécel 14 8 3 3 36-16 19 4. Isaszeg 14 8 o 4 33-19 18 5. Veresegyház 14 7 3 4 44-20 17 6. Kartal 14 7 3 4 32-20 17 7. IM Vasas 14 5 3 « 29-27 13 8. Túra 14 5 3 0 25-29 13 9. Dány 14 4 3 7 28-30 11 10. Bag 14 4 2 8 19-44 10 11. Aszód 14 2 l 11 16-55 5 12. Hévízgyörk 14 1 1 12 8-79 3 Cs. J. Egyesületek A termelői érdekek jobb ér­vényesítésére. a tenyésztési-ál­lattartási munka összehango­lására és a szolgáltatások kor­szerűsítésére szarvasmarha- tenyésztői egyesületek alakul­nak a mezőgazdasági nagy­üzemek részvételével A szer­vezetek létrejötte azért is je­lentős, mert a külpiaci érté­kesítési lehetőségek az idén valamivel kedvezőbbé váltak, s ezt közös munkával jobban kihasználhatják. Az egyesülés a tagok számára is fontos, mert lehetővé teszi a szakmai munka javítását, ami hozzá­járul a nyereség növekedésé­hez. jainkban már nem lehet lét- jogosultsága. Ám bevezethet­jük a környezetvédelem kife­jezés helyébe a környezetgaz­dálkodást, ez önmagában nem oldja meg a kérdést. Vajon hogyan gondolkodnak minderről két műhelyben? Mondhatnánk, hogy a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem az elmélet, a Gödöllői Tangaz­daság a gyakorlat színtere. Valójában az egyik sem nél­külözheti a másik elemet. Egymásra utaltak. A közel­múltban egy tudományos esz­mecsere adott alkalmat a vé­lemények kifejtésére, a csele­kedetek bemutatására. Bírságon kívül A mezőgazdaság munkaterü­letén, az átalakított természet­ben biológiai igény az élővi­lág stabilitása.. A gazdasági törekvések és érdekek ezzel szemben leegyszerűsített kul­túrát teremtenek meg. Egy nagy táblában egyféle növényt termesztenek, az egyensúly könnyen felborulhat. A válla­lati gazdálkodás rövid távú érdeke itt ütközik a környe­zetvédelem hosszú távú érde­kével. A mai erős nyereségér­dekeltség ellentmond a társa­dalmi érdeknek, fejtette ki Flórisné dr. Sipos Ida a GATE Gazdaságtudományi Intézeté­nek egyetemi docense. Kutatásaik során azt vizs­gálták, hogy hogyan illeszthe­tő be a környezetvédelem a vállalati gazdálkodási és dön­tési rendszerbe, hogyan irá­nyíthatók a döntések bírságon kívül gazdasági eszközökkel. A mezőgazdasági támogatások talán új formája lehetne oz elmaradt környezeti kár hasz­nából az elmaradt üzemi hasz­not pótolni. Mindez azért is sürgető, mert a természet maximális kihasználása, ki­zsarolása időbeli eltolódással, de mindenkire károsan hat. Felelősséggel Egyelőre igazán csak a kül­földi piac követeli meg, hogy termékeink minősége ne le­gyen kifogásolható humánvé­delmi szempontból. Volt már példa arra, hogy a határon szúrópróbaszerű vizsgálat al­kalmával a vásárló nem vet­te át az árut, mert abban em­beri egészségre ártalmas anya­got találtak. Az állatokban tünetmentesen fellépő károso­dások veszélye az emberre fel­becsülhetetlen. A környezet, illetve annak védelme ezek szerint olyan erőforrásnak te­kinthető, amely meghatározza az állati produktum mennyi­ségét és minőségét, hívta fel a figyelmet az állattenyészté­si környezetvédelemre Szabó- ní dr. Willin Erzsébet, az Ál­lattenyésztési tanszék egyete­mi adjunktusa. A gazdasági értéknek több­szöröse az ökológiai érték. A termelés folyamatában az ál­lattenyésztés is legyen tekin­tettel a környezetre, tgv a fe­lelősséggel gondolkodó és cse­lekvő agrárértelmiség segítsé­géve! környezetkímélő tech­nológiával jó minőségű, ve­Hét végi orvosi ügyelet Központi ügyelet (ide tarto­zik Szada és Isaszeg is) ápri­lis 16-án, szombaton délután 2 órá'g: dr Mészöly Jenő, utána hétfőn reggel 8 óráig: dr. Szemerédy István. Kere­pestarcsa (Csömör, Nagytar- csa. Mogyoród) szombaton: dr. Barabás Gábor, vasárnap: dr. Sajóén László. Aszód, ren­delő: szombaton és vasárnap: dr. Vészi Zsuzsa. Pécelen szombaton: dr. Benkö Júlia, vasárnap: dr. Vizso'jp Tibor. Összevont körzeti ügyelet. Erdőkertes, Veresegyház, szombaton és vasárnap: dr. Tar Balázs, Veresegyház, Val­kó, Vácszentlászló, Zsámbok, Dány április 16-án. péntek es­te 6 órától, 18-án. hétfőn reg­gel 8 óráig: dr. Árpás Mik­lós, Vácszentlászló. Gyermekügyelet. Gödöllő, rendelőintézet, szombaton és vasárnap: dr. Húsz Edit szélytelen állati eredetű élel­miszerek állíthatók elő. Érvényes ez a növényter­mesztésre is. Ma már csak történelem- könyvekből olvashatunk ar­ról, hogy egykor ugarolással próbálták fenntartani a föld termékenységét. Napjainkban műtrágyázás nélkül nincs nagyüzemi mezőgazdasági nö­vénytermesztés. Ám amióta szinte ez az egyetlen lehető­ség a tápanyag-visszapótlásra, alkalmazásának kedvezőtlen jelenségeit is tapasztaljuk. A környezeti ártalom mér­sékelhető és megelőzhető, az utóbbira az agrokémiai köz­pontok építése a példa. Dr. Puskás Attila, a Gödöllői Tangazdaság igazgatója arról számolt be, hogy Lőrinciben építik a folyékony műtrágya­előállító üzemet. A Lőrinci Agrokémiai Központ üzleti vállalkozás. Itt tárolják majd a tangazdaság, valamint 11 környékbeli mezőgazdasági nagyüzem folyékony műtrá­gyaszükségletének előállítá­sához való szilárd műtrágya- féleségeket. A vagonkirako­dás, a keverés fedett térben történik. A kész szuszpenziót és oldatot szűrés után kár- mentővel ellátott acéltartály­ban tárolják. Halmozott előnyök A hagyományos szilárd mű­trágyához képest a fogadásból, tárolásból, keveredésből eredő környezetszennyezés megszű­nik, tárolási veszteség gyakor­latilag nincsen. A folyékony műtrágya alkalmazásától többlettermés, abból pedig többleteredmény származik. Mindemellett a műtrágyázás műveleti költsége is csökken. Ez az új technológiai elem tehát úgy válik részévé a he­lyes környezetgazdálkodás­nak is, hogy a felhasználó üzemek jövedelmezőségét, nyereségét is javítja, növeli. Ekkor még nem szóltunk ar­ról, hogy a folyékony műtrá­gya harmadannyi idő alatt ki­juttatható, mint a szilárd. Al­kalmazása munkaerő-megta­karítással is jár. B. G. A kutyaharapta postás Czélesebb körökben isme- retes az újságírói köz­hely: nem szenzáció, ha a ku­tya harapja meg a postást. Ha a postás harapja meg a ku­tyát, az már kelt némi izgal­mat, érdemes a megírásra. A postások szemszögéből nézve ez azt jelenti, hogy az ő meg- harapásuk szokványos eset. A gödöllői posta vezetőjével be­szélgetve, megbizonyosodtam róla, valóban így igaz. Tava­lyi munkájukért azért nem kaphatják meg az élüzem cí­met, mert a megengedettnél több volt a balesetük. A kéz­besítő lábát törte, a kézbesí­tőt megharapta a kutya. Gödöllőn éppúgy garázdál­kodnak a neveletlen kutyák, mint másutt. Jobb helyeken kiteszik a harapós kutya táb­lát, áthárítva a felelősséget ar­ra, akinek be kell mennie az udvarba. Például a postásnak. Az ilyen táblát sosem értet­tem. Miért tartják fontosnak közölni velem, hogy kutyájuk harapós. Ha tudják, akkor vi­gyázzanak rá, ne haraphassa meg a vétlen járókelőt, az őket valamilyen okból fölkeresőket. A tolvajokkal szemben hatás­talan a harapós kutya. Nekik biztos módszereik vannak a jószág megszelídítésére. A pos­tások nincsenek egy vélemé­nyen velem. Szerintük igenis írják ki a harapós kutyát. Ezt is értem. Nálunk sosem a va­lódi, hanem az álmegoldások, o jobb híján így csináljuk ke­rülnek előtérbe. A postát és a postásokat folyton szidjuk. Mi most azt tesszük, hogy az ő szemükkel nézzük a házakat és az embe­reket. Kezdjük a lépcsőházak­kal. Újabban Gödöllőn is mind többnek a bejárati ajtaját zár­ják be. Javulnak a közerköl­csök és a közállapotok, tar­tani lehet rosszban sántikáló emberektől. De ha be van zárva, a postás sem juthat be. A hivatalvezető szerint a kulcs nem jó megoldás. A munka- megosztás miatt rengeteg kulcs kéne, az úgynevezett egyesí­tett kézbesítőnek, a hírlapos­nak, az utalványosnak, a le­vélhordónak, a táviratosnak, a csomagosnak, s mindezek helyettesítőinek. A postások reggel 7 és este 9 között bár­mikor várhatók. Az egyik he­lyen azt találták ki a lakók, hogy a külső ajtón vágtak nyí­lást, mögéje ruháskosarat tet­tek. A postás minden levelet ide dob be. Nem az atomkor­hoz méltó megoldás. Ha jól emlékszem, tavaly je­lent meg a Valóság című fo­lyóiratban Pongyola ország címmel tanulmány. A posta­vezetővel beszélgetve ez jutott eszembe. Ennek az igazsága. Velem is előfordult egvpár- szor, hogy böngésztem a bejá­rat melletti táblán a lakók nevét, de ismerősömé sehol. Mondtam neki. Á, nem nézi azt senki, mindenki tudja, me­lyikben lakom — válaszolta. Mindenki? Én sem tudtam. A postás sem. Jöhet olyan is, aki nem jár még oda fél évszá­zada. A levélszekrényen nincs név. Számosnak az ajtaja föl­feszítve. A telkes házak kiskapuja mellett láthatni műanyag csö­vet. Abba dugják az újságot, más küldeményt. A postások szerint innen könnyen kifúj­hatja a szél. Reklamálni azon­ban nem a szélnél szoktak a háztulajdonosok, hanem a postán. A világ állandó válto­zásban van, a posta is, hiszen folyton újítanak és nem győz­nek bennünket okítani. Egy­szer ebbe a sarokba, máskor: a másikba kérik a címzést, géppel egy kicsit följebb, kéz­zel egy kicsit lejjebb írjuk az irányító számot. Mi szeret­nénk valami állandóságot. Ök szintén. Például a házszámo­zásban. De hát ezek is folyton változnak, az utcanevekről nem is beszélve. Nemrég az Antalhegyi és a Damjanich utat számozták át. Mire min­den sógor, koma, ángyom, sze­relmem megtudja, addig még lesz néhány perpatvar. Az újonnan elkészült házakra semmi sincs kiírva. A levelet viszont küldik, a levelet vár­ják. Sőt! A hétvégi telekre is küldenek levelet. Ezt. hogy gondolják? Majd a holló óda­viszi ? 1 Következzenek az emberek. A postás is ember, a lakó is. Hihetnénk, hogy — mivel mindketten tudnak beszélni — megértik egymást. De nem. Azt mondja a lakó, neki a reg­geli újságot reggel vigyék ki, mert a früstökkel együtt akar­ja olvasni. Azt mondja erre a hivatalvezető, fussatok végig gyorsan az újságokkal, hadd olvassanak reggelizés közben, majd visszajöttök, s viszitek a levelet. Erre már morog a la­kó, hogy gondolják, majd ezerszer fog leereszkedni a ti­zedikről? Kétszer kéne. Két­szer. A lépcsőházi ajtó bezárva. A postás megnyom egy csöngőt, engedjék be, hozta az üzene­teket. Majd adok én magának, szól vissza a lakó, akkora po­font, hogy a nagy táskájába hullik a feje. Még ilyet. Föl­csöngetni az embert. Mi va­gyok én, ajtónyitogató? A nyugdíjas azért őrről, mert két nappal később kapta a nénzecskéjét, mint X. Egyet­len nap alatt képtelenek ki­vinni az összes nyugdíjat. Van, aki másodikén kapja, van, aki negyedikén. A két dátum kö­zött ugyanannyi idő telik el. Másodikétól másodikéig, ne­gyedikétől negyedikéig is pon­tosan egy hónap múlik el. Hogy nem egészen így van. mert a postásokat sem kell félteni? Tudjuk, hogy nem egészen így van, de azzal kezdtük, a postások szemével nézzük egy kicsit a világot. Az ő szemükkel ilyen ez a kis gö­döllői világ. Kör Pál Nem fát, lombot kell pótolni Hány ezer a nyolcmillió? Hány ezer a nyolcmillió? Nyolcezer. Elvileg, hiszen a nyolcmillióban az ezer nyolc­ezerszer van meg. Ha ez a gyakorlatban, az alábbi eset­ben is így lenne, akkor nem írnék róla. A kérdés azóta izgalmas, amióta olvastam az újságokban, hogy az idén nyolcmillió csemetét kap in­gyen a lakosság, hogy közte­rületeinket szépítse. Mondhatnánk, ez a mennyi­ségi szemlélet tipikus meg­nyilvánulása. Hogyan lehet a mennyiségből minőséget vará­zsolni? Nagyon egyszerűen. Egyszerűbben, mint gondol­nánk. A fásítási ünnepségeken nem arról kellene számokat közölni, hogy7 mi vár ránk, vagyis hány csemetét ültethe­tünk el. Az lenne a helyesebb, ha elénk tárnák, a tavaly el­ültetett kis fákból — és a na­gyobbacskákból — mennyi eredt meg, hány darab várja az idei tavaszt is duzzadó rü­gyekkel. Ezzel egy csapásra teret nyerne a minőségi szemlélet. A számadat remélhetően nem lelombozó hatású lenne, ha­nem inkább arra figyelmeztet­ne. nem elég tudni, hogy vala­kik ebben az országban elül­tetnek mnjd nyolcmillió fát, s remélni. dízel megoldódnak a környezeti gondjaink. Cselek­vésre ösztönözne, arra, hogy védjük, ápoljuk azt, amit már elültettünk. Hány ezer a nyolcmillió? Ez döntően az utcákat járó em­bereken múlik, nem pedig a hivatalokon. Szinte mindenki tud olyan esetről, amely ezt az állítást igazolja. Gödöllőn az autóbusz-pályaudvar meg­építése után örökzöld cserjé­ket ültettek arra a területre, amelyen keresztül mennek most a gyalogosok, át a főút túlsó oldalára. Eszébe jutott-e valakinek is az, hogy ne vá­lassza ezt az útirányt, mert meg szeretné óvni a bokrokat? Ha bezár egy üzlet, s nyit he­lyette a másik, ha áthelyezik a buszmegállót, akkor a zöldben kitaposott csapás is megválto­zik. (Az elhagyott csapások megmaradnak.) De ne távolodjunk ilyen messzire a természettől. Fal- vainkat járva is felvetődik a kérdés, hány ezer a nyolcmil­lió. Bagón az általános iskola előtti töltésen kivágták a nyárfákat. Ültettek helyettük fiatal csemetéket, talán többet is, mint ahányat kivágtak. El­telt egy év és már egyetlen fa sem él, a legtöbbjüknek a helye sincsen meg a kerítés külső oldalán. Hasonló a hely­zet a helyi sporttelepen. Itt is ültettek fákat, jó részük ma is áll. De vajon ki emlékszik még arra, hogy a klubház bejárata elé is hoztak csemetéket, dísz­fákat. A nagy forgalomban, mozgásban eltapostuk azokat. Hány ezer a nyolcmillió? Csak azért nem írom azt, hogy nulla, mert Bagón is lát­ni jó példát. A Hősök terén a fiatal parkban rendszeresen megjelennek idős asszonyok és férfiak ápolni a növényzetet, a földet. És még ott van a rengeteg lakó. aki tulajdoná­nak érzi a ház előtti területet is. szorgalmasan ápolva a fá­kat, bokrokat, virágokat. Valaki azt mondta, hogy ne fát fával, hanem lombot lomb­bal pótoljunk. Igaza van, hi­szen egy óriási fát egy cse­mete csak évtizedek múlva ké­pes helyettesíteni, nekünk pe­dig most kellene. Ilyen alapon viszont egy nagy fa után kis erdőt szükségeltetne telep’teni. Az elmúlt télen a galgahévi- ziek szabadultak meg a főté­ren néhány óriásra nőtt nyár­fától. Most látszik csak iga­zán. mennyire nem illik a fa­luképbe a lapos tetős presszó. Az viszont egyáltalán nem lát­szik. hogy ott helyben pótolták volna a ledöntött fákat. Pedig ha most elültettek volna né­hány gesztenyefát. platánt vagy más hasonlóan nagyra növő fákat, azokból is csak kétezer után lenne említésre méltó pótlás. B. G. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) GQOÖLLŐI kS£M(U) _______________________-__—JM.....-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom