Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

PEST MEGYEI VII.ÄC PHOLETáBJAÍ, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI L XXXII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM Ára: l,KO íorini 1988. Április xl, csütörtök Nyilatkozat a vegyi fegyverek bevetése ellen Igazságos, méltányos megoldást A Külügyminisztériumnak a vegyi fegyverek ismételt bevetése ellen tiltakozó nyilatkozatát ismertette, s az újságírók leszereléssel kap- csolatos kérdéseire válaszolt a Külügyminisztérium szóvivője szerdán a minisztérium Bem rakparti épületében megtartott nemzetközi saj­tótájékoztatón/ . Tóth Tibor leszerelési kér­désekben illetékes szóvivő hangsúlyozta:'a Külügyminisz­térium ismét mély nyugtalan­ságának és aggodalmának ad hangot az iraki—iráni háború Harmmcmíiíiós alaptőkével Megalakult a Széchenyi Ist­ván Gazdasági Társaság, amely kisvállalatok, kisszövetkeze­tek, nem önálló jogi személyi­ségű egyéni és társas vállalko­zók tevékenységének finanszí­rozásával, hitelezésével foglal­kozik. A gazdasági társaságot 30 millió forintos alaptőkével a Magyar Hitel Bank és három leányvállalata, valamint a KIOSZ, a KISOSZ és az OKISZ hozta létre. , A Magyar Hitel Bank tár­gyalásokat kezdett a Világ­bankkal arról, miként lehetne a kisvállalkozók tevékenységé­nek jelentősebb fejlesztését külföldi tökével meggyorsíta­ni. A megbeszélések biztatóak, az elképzelések szerint lehető­ség nyílik arra, hogy a Világ­bank az ipari szerkezet-átala­kítás gyorsítására biztosított hiteleinek egy részét — a gt segítségével — a kisvállalko­zások kapják meg. A pénzin­tézet segítséget nyújt a magán­vállalkozások egyes termékei külföldi értékesítésének meg­szervezéséhez is. Információs rendszert építenek ki, hogy a külföldi vásárlókat tájékoztat­ni tudják a magyar kisvállal­kozók kínálatáról. Az új pénz­intézet .segítségével a hazai kis­iparosok, gazdasági munkakö­zösségek korszerű külföldi kis­üzemi technológiákhoz is jut­hatnak a későbbiekben. A gt-nél elhelyezett vállal­kozói betétek összege. megha­ladja a pénzintézet által nyúj­tott hiteíek állományát. A partnereknek nyújtandó hi­telek esetében elsősorban azt vizsgáljak, hogy a vállalkozó korábban tisztességesen fizet­te-e adóit, rendben eleget tett-e egyéb fizetési kötele­zettségeinek. eszkalációja, a védtelen polgá­ri • lakosság ellen alkalmazott megtorló akciók miatt. Külö­nösen sajnálatosnak tartja a vegyi fegyverek ismételt beve­tését, amely szöges ellentétben áll az ilyen típusú harceszkö­zök alkalmazását tiltó, 1925. évi genfi jegyzőkönyv rendel­kezéseivel. A nyilatkozat a továbbiak­ban kiemeli: a Magyar Nép- köztársaság mindenkor követ­kezetesen síkraszáll a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáért cs felszámolásáért. Februárban a genfi leszerelési értekezleten Várkonyi Péter külügyminiszter leszögezte, hogy a Magyar Népköztársaság nem rendelkezik vegyifegyver­készlettel. Sem vegyifegyver- gyártó ipari létesítménnyel. Hazánk nem folytat semmifé­le vogyifegyver-kutatást, s -a jövőben sem kíván vegyi fegy­verek birtokába jutni. Terüle­tén más állam sem tárol ilyen típusú fegyvereket és nem folytat ilyen irányú tevékeny­séget. A magyar Külügyminiszté­rium ismételten kifejezi- remé­nyét, hogy mind Irak, mind Irán elismeri a háború értel­metlenségét, s mielőbb a tár­gyalóasztalnál keres igazságos és méltányos megoldást ellen­téteire. Késik az új kazánház Szabadság csak leálláskor Az Elegant Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében az idén az első negyedévben minden a terv szerint, sőt azon felül alakult. Kiss György Csilla, a gyár­egység igazgatója elmondta, tőkés exportjukat túlteljesí­tették, bérmunkában varrtak NSZK-beli és svájci cégeknek női selyemblúzokat, szoknyá­kat. A varrónők hatékony és célirányos foglalkoztatása ér­dekében belföldi bérmunkát is vállaltak. Ruhá'.ati szövet­kezetek megrendelésére ké­szítettek ötezer ruhát, zöm­mel nyugati vevők számára. Bár az alapanyag-ellátás­ban előfordultak kisebb-na- gyobb gondok, szerencsére a szabványok és apró kellékek a megfelelő, időben mindig rendelkezésre álltak. Április közepéig belföldi piacra készítenek különböző kollekciókat. Ezt követően lé­nyegében szeptember végéig a tőkés partnereknek varr­nak. Jelentkezett egy francia cég is: 12 ezer női blézert és szoknyát vásárolnak. A gyáregység igazgatója utalt arra, hogy a pillanatnyi kapacitásuk duplájával felérő mennyiségben készítenek sze­zonális termékeket divatos fazonokban. Ez egyben azt jelenti, hogy hétvégi müsza.- kgkat is szerveznek. A nyári tíznapos karbantartási, gyár­leállási időn kívül csak rend­kívüli esetben adnak ki sza­badságot. A többit decem­berben, a karácsonyi ünnepek időszakát követően vehetik majd ki a dolgozók. Figyelemre méltó, hogy míg az anyavállalatnál összességé­ben az előállított kollekciók 40 százaléka kerül tőkés ex­portra, addig a Cegléden gyártott mennyiségnek mint­egy 60 százaléka. Az eredmények mellett a mai napig fájó gond, hogy késik az új kazánház átadá­sa. A 40 milliós beruházástól pedig sokat várnak. Ugyanis a gőzvasalók üzemszerű és megbízható működtetéséhez elengedhetetlen lenne. Addig is, amíg a sokadik határidő eltelte után végre mégis át­adásra kerülne a kazánház, megteszi talán a négy régi öreg masina is ... Gy. L. Üzletház épül Gödöllőn Uzletház épül Gödöllőn: a beruházáshoz a közművesített telket a városi taniős adta, a 40—45 millió forintnyi pénz­ügyi fedezetet pedig a Buda­pest Bank Rt. kölcsönzi. A kétszintes, környezetébe har­monikusan illeszkedő, össze­sen 1600 négyzetméter alap- területű épület tervei már készek, versenytárgyaláson a következő napokban dől el, melyik cég kapja a kivitele­zésre a megbízást. A Fő téren kijelölt helyen az év közepén kezdődik az építkezés, s a jö­vő év második felében már át is adhatják az üzletházat. Ez nem játék í$é>ka „Ezek a számok nem je­lentősek, mégis elterjed- SESSP¥CSSBtt€SPPBÓlk tek olyan rémhírek, hogy a gazdátlan, kóbor kutyák miatt egész szarvasmarha­csordákat kellett beoltani veszettség ellen. Ez termé­szetesen félelmet kelt az emberekben, a közegészség- ügy felelősei pedig a nyilvántartás esetlegessége miatt attól tartanak, hogy a helyzet még rosszabb lesz a jövőben.” (3. OLDAL) EJmmSftísSffaBf ,,Közben a szekér csak dö­VflOnuln4* ^ cögött, döcögött, zötyö­BtSGSOBföt wQSUfSSlt gött... Az a »-valami" meg elunta magát és potty! Leesett és szétpukkadt! (A helyet, ahol ez történt, Pátynak nevezzük.) Hogy mi volt ez a nagy furcsa valami, azt viszont a mai napig sem találta ki senki!” (5. OLDAL) /eí^/©&& ..A lacháziak nem állnak meg az el- - ", ért eredményeknél. Egyik fő fel­Ktg.'SXQV-BV adatnak a fiatalítást tekintik. Mint­egy negyvenen forgatják az ütőt az utánpótlás képvise­letében," s ősztől számítanak a leszerelő Pigniczky László, valamint a Szondi SE-ben játszó Samu Gábor bekapcsolódására.” 0» OLDAL)-A hónap végén, április 28—30. BlsperKíiimg között újabb világbajnoki viadalt íreíetkGw® rendeznek a Hungaroringen — ez­úttal az idén először kiírt Superbike motoros-vb (400— 750 kem hengerűrtartalmú, három- és negyhengeres. valamint az 550—1000 kem-es. kéthengeres négyütemű közúti gépek) második futamát.” (T- OLDAL) FfrrtfUcío' »öt évvel ezelőtt tíz ter­..."i » ... - melőszövetkezet alakította TorokSsCBBnfGn az egyesülést, amelyhez az­óta állami gazdaság is csatlakozott. A külpiacon kere­sett jó minőségű gyapjút adó angóranyúl-állomány tag­gazdaságaikban és az általuk szervezett kistermeiknél ez idő alatt csaknem megötszöröződött.” (8. OLDAL) Megszoktuk, hogy a Politoys Ipari Szövetkezetben többnyire műanyag játékokat készítenek. Egyik kisebb műhelyükben azonban ipari alkatrészeket, az Ikarus buszok szellőzőrácsa it; gyártják. Képünkön Szoták Fcrcncnc egy szellőzűcgységct állít össze (Vimola Károly felvétele) fi megyei Teszöv küldöttgyűlése Nehezen, de állják a sarat „Hazánkban a mezöcazdasági termeli»! túl nagy kedvezmények birtokosa, s így kézenfekvő, hogy nem Igazán képes a dinamikus fej­lődésre.” Ilyen és ebhez hasonló túlzó véleményeket sajnos még manapság is gyakran hallhatunk gyenge eredményeket produkáló ipari üzemek vezetőitől. Ha azonban behatóbb vizsgálódást folyta­tunk a gyakran etalonként számontartott nyugat-európai országok támogatási rendszerében, rájöhetünk, hogy nálunk az agrárágazat életbentartásához, piaci harcaihoz jóval nagyobb pénzeszközöket biz­tosít a költségvetés. Bizottságának gazdaságpoliti­kai osztályvezetője. Vörös Ist­ván. a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője, dr. Mészáros Gyula, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője. A gyűlésen először dr. Ko­vács Árpád, a fóti Vörösmarty Tsz és a Teszöv elnökének ér­tékelését, valamint az idei fel­adatokat hallgatták meg a je­lenlevők. Ezt követően dr, Gyovai Pál, a területi szövet­ség titkára számolt be a múlt évi munkáról, illetve a költ­ségvetés helyzetéről. (Részletes beszámolónk a 3. oldalon.) A rosszalló vélemények el­oszlatására azonban nem szük­séges, hogy külföldi tanul- mányutakat szervezzenek, hi­szen az elmúlt év eredmé­nyeit mutató zárszámadásokon bebizonyosodott: a mezőgazda­ság a gyakran mostoha körül­mények ellenére állja a sarat. Ez derült ki azon a küldött- gyűlésen is, amelyet tegnap tartott a Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Pest Megyei Terü­leti Szövetsége. A főleg a múlt. év munkáját reflektorfénybe állító összejövetelen jelen volt dr. Poden Gyula, a TOT fő­titkárhelyettese, dr. Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Kocsis Pé­ter, az MSZMP Pest Megyei Óriástól a minikeféig Gyorsan mozgó, kattogó síancgépckcn gyártják n különféle méretű keféket Monoron, a Kefe- cs Faipari Vállalat üzemé­ben. Bánkűti Tiroska műszakonként mintegy félezer köröm- kefét készít gépével (Hancsovszki János felvétele) L JÓL KITALÁLTAK ehetőségeink örökös fe­leselésben állnak fan­táziánkkal, csak éppen olykor fordított előjellel, mint ahogyan gondoljuk. Nem lehetőségeink szegé-, nyesek, korlátozottak, ha­nem sok esetben a fantázia bizonyul szárnyaszegettnek. Ha valaki a nyolcvanas évek elején azzal rukkol elő, vajon mi akadályozza a tanácsokat bizonyos igaz­gatási. ellenőrzési feladatok együttműködésre alapozott közös ellátásában, megbo­csátó mosoly lett volna a felelet. A válasz pedig úgy kezdődött volna, hogy ezer minden az akadály, pé’dául és elsőnek a jogi feltételek hiánya, kétségessége... Ne is soroljuk tovább! Ez az egyetlen érv eléggé nyomós volt ahhoz, hogy bárki is az ötlet dajkája, visszakozzon, mert ha nincsen jogszabály, akkor ugye istenkísértés ilyesmibe belefogni. Azok­ban az időkben úgy , lát­szott, a jogszabályokhoz kell nyomorítani az életet, s csu­pán később, jelentős poli­tikai változások következ­ményeként szabad volt hin­ni abban, ami természetes: az élet. diktálja a jogi sza­bályozást. Ennek az utóbbinak ap­rónak iátszó. de korántsem mellékes igitzolója az a jo­gi lehetőség, amelynek alap­ján a helyi tanácsoknak- módjuk nyílik bizonyos szakigazgatási feladatoknak a közös — társulásos ala­pon történő — ellátására. Társuló tanácsok olyan ké­nyes területen, mint a ha­tósági munka egy-egy sze­lete? Az még hagyján, ha néhány tanács összefog, mert erre korábban is volt példa, egy-egy intézmény közös kialakítására, de hogy a hatósági tevékenység­ben...?! Ez némelyek fü­lének úgy hangzott, mint sérthetetlen elvek károm­lása, csak éppen ... Csak éppen az élet gyakran nem tiszteli a merevvé Vált. az átalakulásokat nem követő elveket. Március elseje óta Cegléd és a városkörnyéke telepü­léseinek tanácsai társulásos alapon látják el az ár- és kereskedelmi ellenőrzés ha­tósági feladatait. Mi húzó­dik meg a társulási forma mögött? Elsőként és alap­vető fontossággal az. hogy a helyi tanácsoknak jelen­tősen megnövekedtek, ön­állóságukból következően, a jogaik és a feladataik, teen­dőik. Ezeknek a feladatok­nak az egy része azonban olyan, hogy magas fokú speciális képzettséget kí­ván — például egy árszak­értő esetében —, a taná­csoknak azonban nincsen tehetőségük (többségüknek), ' hogy az ilj/en szaktudást kellően megfizessék. Ráadá­sul luxus lenne egy-egy ki­sebb, közepes településen külön státusban ilyen szak­embert foglalkoztatni, mert a teendők nem töltenék ki munkaideje teljességét, ún. kapcsolt munkakörben vi­szont — amire sok példa van a szakigazgatás más területein a tanácsoknál — éppen speciális szaktudá­sánál fogva vétek lenne az ilyen embert alkalmazni. Jól kitalálták tehát azok, akik kitalálták, legyen tár­sulás, fogjanak össze az érintett tanácsok, fizessék meg tisztességesen a hozzá­értést, töltsék ki feladattal a teljes munkaidőt, s akkor mindenki jól járna. Így gondolkoztak az érintettek Budaörs városkörnyéke te­lepülésein is, amikor január elseje óta a pénzügyi el­lenőrzések ellátására igaz­gatási társulást hoztak lét­re, mégpedig kettőt, A bia- torbágyiak megnyerték társ­nak Budakeszit, Törökbá­lintot, Perbált, Pátyot, Bu- dajenőt, míg a piliscsa­baiak Solymárt. Zsámbckot. Ürömöt, Nagykovácsit és Pilisszentivánt. A társulá­sokban foglalkoztatott revi­zorok ellátják az említett tanácsok intézményeinek pénzügyi ellenőrzését, azaz alapja lesz mind a rendsze­rességnek, mind a szaksze­rűségnek. Ami az anyagiak oldaláról úgy néz ki. hogy például Páty Község Taná­csa évi hatezer, Zsámbék Nagyközség Tanácsa évi 14 ezer forint fejében a pénz­ügyi ellenőrzések megnyug­tató lehetőségéhez jut hoz­zá. Amit aligha mondhat­nának el akkor, ha ki-ki alapon igyekeztek volna en­nek a teendőnek ennyi pén­zért megbízható szervezeti kereteket adni. Az említett összegeket a bérkeretből állják a tanácsok, de köny- nyen beláthatjuk, a havi öt­száz forint (és ha a legma­gasabb összeget nézzük, ak­kor is havi 1400 forintról van szó) nem pénz annak fejében, amit nyerni lehet vele. Hátrányok szinte nin­csenek ebben a formában (ha csak az nem, hogy né­mely helyen még mindig görcsösen ragaszkodnak a „saját” emberhez), az elő­nyök ugyanakkor kézenfek- vőek. S ima tehát az út a tár­sulások előtt? Ezt azért ne higgyük. A lehet­ségesnél, a szükségesnél lassabban terjednek ezek a formák a megyében, holott amit jól kitaláltak valakik, valahol, annak futótűzként kellene végigfutnia a szer­vezetben. ebben az esetben a tanácsi igazgatás szerve­zetében. Ma még ez nincsen így. Ezért azután sürgető­nek érezzük jól kitalálni azt is. miként lehetne a jói kitaláltakat a mainál gyor­sabban elfogadtatni. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom