Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

2 1988. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK ^í»»top Ma írják alá az afgán—pakisztáni megállapodást A diplomáciai erőfeszítések sikere Szerdán éjjel utazott Genfbe George Shultz ameri­kai külügyminiszter, hogy jelen legyen az afganisztáni rendezésről szóló megállapodások aláírásánál, illetve Eduard Scvardnadze szovjet külügyminiszterrel aláírja a megállapodások garantálásáról szóló okmányt. Shűltz az előzetes bejelenté­sek szerint külön megbeszé­lést is folytat szovjet kollégá­jával, de ez csak rövid talál­kozó-lesz,'mivel a jövő liéten' Moszkvában folytatják' a szovjet—amerikai csúcstalálr kozó előkészítését. Az amerikai külügyminisz­térium és a Fehér Ház egy­aránt komoly sikerként mél­tatja a genfi megegyezést, de nem hajlandó részletezni azt, hogyan képzeli el az Egyesült Államok a gyakorlati meg­valósítást, ezen belül a fegy­verszállítások kérdését. Ame­rikai részről következetesen kitérnek a politikai rendezés­re vonatkozó kérdések meg­válaszolása elől. Csupán azt hangoztatják, hogy az ENSZ- főtitkár különmegbízottja, Diego Cordovez vállalta az erre vonatkozó további tár­gyalások irányítását. Frank Carlucci amerikai hadügymi­niszter, aki a múlt héten tár­gyalt a pakisztáni vezetőkkel, egy szerdai televíziós interjú­jában kijelentette, hogy a pa­kisztáni kormány „elégedett” a létrejött megállapodásokkal. Az amerikai jobboldal vál­tozatlanul fenntartja vádjait arrói, hogy Washington „ki­árusítja” az afganisztáni kor­mányellenes erőket. Bár Rea­gan személyesen találkozott néhány vezető konzervatív •politikussal, egyebek között azért, hogy leszerel jé ellenál- ’ásukaV a jobboldal vezetői igyekeznek még az utolsó pillanatban is megnehezíteni a megállapodást. A nézeteiket tükröző The Washington Times például szerdán azzal a váddal áll elő, hogy a pa­sszióm lőszerrobbantást „az afgán titkosszolgálat ügynö­kei” idézték elő, a kormányel­lenes erők szamára elraktáro­zott készletek megsemmisíté­se céljából. A lap amerikai felderítő szervek meg nem nevezett képviselőire hivatko­zik állítása igazolására. A washingtoni kormány egyetlen hivatalos képviselője sem tá­masztotta alá eddig az ilyen állít ásókat. A washingtoni kormányzat igyekszik rábírni az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy az indítson nemzetközi ak­ciót az afganisztáni menekül­tek hazatérésének elősegítésé­re. Charles Redman külügymi- nisztériumi szóvivő kedden ezzel kapcsolatban rámuta­tott: bár az Egyesült Államok maga is „támogatni kívánja” Amerikai üzletemberek Moszkvában Mihail Gorbacsov beszéde Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán a Kreml­ben fogadást adott az ameri­kai—szovjet kereskedelmi-gaz­dasági tanács Moszkvában zajló XI. közgyűlés© alkalmá­ból. A közgyűlésre az ameri­kai üzleti körök több mint 500 képviselője érkezett a szovjet fővárosba. A fogadáson felszólalt Mi­hail Gorbacsov, valamint/Wil­liam Verity amerikai keres­kedelmi miniszter. Az esemé­nyen részt vett Nyikolaj Rizs- kov szovjet miniszterelnök, Eduard Sevardnadze külügy­miniszter, valamint az SZKP KB több titkára. A szovjet—amerikai gazda­sági-kereskedelmi együttmű­ködés, az üzleti körök és az egyes üzletemberek felelőssé­ge az emberiség sorsáért egy­re nagyobb a mindinkább egymásra utalt világban — mondta egyebek mellett Mi­hail Gorbacsov. Az önök Moszkvába érkezé­se a szovjet—amerikai kap­csolatok, a nemzetközi légkör javulásának jele. A világ nagy részét foglalkoztatja, hogy két­oldalú kapcsolatainkban mind­inkább előtérbe kerülnek a nemzetközi folyamatok pozi­tív elemei. Ügy véljük, hogy a helyzet tovább javul. Az SZKP KB főtitkára utalt arra a szerepre, amelyet a szovjetunióbeli átalakítás, az új gondolkodásmód játszott a nemzetközi helyzet alakulásá­ban. Az átalakítás előtt való­ban történelmi, forradalmi feladatok megoldása áll. Ez­zel kapcsolatban utalt a XIX. országos pártértekezlet elő­készítésére. Mint mondta, az országban emberi energiák szabadultak fel, kibontakozik a kezdemé­nyezőkészség. Ma a szovjet közélet éles viták színtere. Szenvedélyesen védelmezik a szocialista értékeket, ugyan­akkor mélységes elégedetlen­ség tapasztalható azzal kap­csolatban, ahogy ezekkel az értékekkel bántak. A bonyo­lult folyamat, a harc a szo­cializmus platformján bonta­kozik ki. A viták fő iránya: a társadalom megjavítása, a benne rejtő lehetőségek ki­bontakoztatása. A főtitkár utalt az átala­kítás iránt Nyugaton ta­pasztalható érdeklődésre, amit Moszkvában úgy értel­meznek, mint a rövidebb és a hosszabb távlatú kapcsolatok fejlesztése iránti igényt. Gorbacsov a szovjet—ame­rikai kapcsolatok alakulását áttekintve beszélt a vezető politikusok párbeszédének gyakorivá válásáról: két és fél év alatt három csúcsta­lálkozót tartottak, többször ta­lálkozott egymással a két kül­ügyminiszter, s lezajlott a honvédelmi ügyekkel foglal­kozó miniszterek első hivata­los találkozója is. A sablonok lezárásának folyamata meg­nyitotta a három évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek hitt utat a nukleáris leszerelés előtt. Az afganisztáni rendezésről szóló dokumentumok csütör­töki aláírásának jelentősége nem törpül el a Washington­ban aláírt rakétaszerződésé mellett — mondta egyebek mellett Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok e folyamatban közvetí­tőként és hivatalos kezesként játszott szerepe rendkívül fontos példája a konstruktív együttműködésnek. Az új gondolkodásmódnak — folytatta a főtitkár — át kell hatnia a gazdasági kap­csolatokat is. Ebben az ösz- szefüggésben ki kell dolgoz­nunk a társadalmilag és ideo­lógiailag eltérő országok gaz­dasági kapcsolatainak új rend­szerét. Gorbacsov beszéde végén rámutatott arra, hogy az át­alakítás gazdasági feladatai­ban kiemelt helyük van a külgazdasági kapcsolatoknak- A kétoldalú kereskedelmi-gaz­dasági kapcsolatokban új irá­nyokat is keresni kell. Ezek­be beletartozik a közös vál­lalkozás, a közös részvétel az egész emberiség javát szolgá­ló vállalkozásokban, mint ami­lyen a világűr békés meghódí­tása, a Mars-utazás közös elő­készítése vagy a betegségek és a környezeti ártalmak elleni együttes küzdelem. Gorbacsov kitért arra, hogy a világgaz­daságban tapasztalható nehéz­ségek, válságjelenségek leküz­dése — globális problémák ré­vén — csak együttes erőfeszí­tésekkel képzelhető el. az erre irányuló erőfeszíté­seket. a munka koordinálását ésszerű lenne az ENSZ-re és szakosított szerveire bízni. Részben a nomád életmód kö­vetkeztében, részben mene­kültként afgánok milliói él­nek hosszabb-rövidebb ideig a szomszédos országokban, tőleg Pakisztánban, s vissza­térésük problémákat okozhat a térségben. Washington ugyanakkor változatlanul hátráltatja a menekültprobléma megoldását azzal, hogy fokozza fegyver- szállításait az afgán ellen­állóknak. A The Washington Times című lap azt jelentette, hogy a kormányellenes cso­portok az elmúlt két hónap­ban — a szállítások során most első ízben — nehézfegy­vereket, új harckocsi-elhárító eszközöket kaptak. A nagykövet kérésére Eduard Sevardnadze fogadta Matlockot Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter szerdán Moszkvában fogadta Jack Matlockot, az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetét. A találkozót a diplomata kérte. A TASZSZ hírügynökség nem részletezte, hogy miről volt szó a megbeszélésen. Moszkvai megfigyelők emlé­keztetnek arra, hogy George Shultz amerikai külügyminisz­ter a jövő héten Moszkvába látogat, ahol a szovjet veze­téssel folytatja a tárgyaláso­dat a május 29-én kezdődő újabb szovjet—amerikai csúcs- találkozó előkészítéséről és annak programjáról. A két külügyminiszter e hét csütörtökén Genfben, az afga­nisztáni rendezésre vonatkozó dokumentumok aláírásán is találkozik és várhatóan ta­nácskozik egymással. Tárgyalások a repülőgép fedélzetén A túszdráma algíri fejezete Szerdán délután Szaúd Al- Aszemi külügyi államminisz­ter vezetésével kuvaiti kül­döttség érkezett Algírba, melynek repülőterére hajnal­ban szállt le a kilenc napja elrabolt kuvaiti repülőgép. (Előző nap a ciprusi La maca repülőterén, a Boeing—747-es feltöltéséért cserébe a terroris­ták szabadon engedték tizen­két túszukat.) Szaúd Al-Asze- mi annak a reményének adott hangot, hogy Algír a túszdrá­ma utolsó fejezete lesz. Ku- vaitban ugyanakkor az ország belügyminisztere megerősítet­te, hogy kormánya nem bo­csátja szabadon azt a 17 sze­mélyt, akiknek elengedését a géprablók követelik. Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke szerdán a CNN ame­rikai tv-társaságnak adott te­lefoninterjújában kijelentette, hogy szerinte Irán áll a gép­eltérítési akció mögött. A lar- nacai repülőtéren kedden es­te elengedett túszok egyike a kuvaiti Al-Kabbasz című lap­nak úgy nyilatkozott, hogy a nyolc géprabló közül ketten az iráni Meshed városában szálltak fel a gépre. A géprablókkal szerdán haj­nalban néhány perces megbe­szélést folytatott az algériai VÉGE A SZÜKSÉG- ÁLLAPOTNAK A hondurasi kormány szer­dán visszavonta az ország két tartományában kihirdetett szükségállapotot. Az elnök az alkotmányos jogokat öt nappal ezelőtt függesztette fel, mi­után a fővárosban és másutt heves tüntetések robbantak ki az Egyesült Államok hondu­rasi ügyekbe való beavatko­zása ellen. Múlt hét péntekén sok ez­ren tüntettek az Egyesült Ál­lamok tegucigalpai nagykö­vetsége előtt, tiltakozásul az ellen, hogy a hatóságok ame­rikai segédlettel az Egyesült Államokba deportáltak egy kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított hondurasi állam­polgárt. Lövések dördültek el, öt tüntető életét vesztette. Egyes források szerint az épületet őrző amerikai tenge­részgyalogosok lőttek a tömeg közé, de ezt Washington hi­vatalosan cáfolta. mm Csak röviden... KIEGÉSZÍTŐ jegyzőkönyv tervezetét terjesztette elő szer­dán a szovjet küldöttség a nukleáris kísérletek korlátozá­sáról és beszüntetéséről folyó genfi tárgyalások plenáris ülé­sén. A jegyzőkönyvet a békés célú, föld alatti robbantásokról 1976-ban kötött szerződéshez mellékelnék. A szovjet kül­döttség által előterjesztett ki­egészítő jegyzőkönyvtervezet lehetővé teszi a szovjet—ame­rikai tárgyalások első szaka­szának mielőbbi befejezését, s az áttérést a következő sza­kaszra, amelyben megvizsgál­nák a nukleáris robbantások erejének és számának további lényeges korlátozását, egészen a robbantások beszüntetéséig. AZ ENSZ európai gazdasági bizottságának Genfben folyó közgyűlésén felszólalt Bartha Ferenc kereskedelmi államtit­kár, a Magyarországot képvi­selő delegáció vezetője. Beszé­dében rámutatott arra, hogy az EGB 43. közgyűlésére olyan időpontban került sor, amikor Európában és az egész világon egy sor új fejlemény kedvező körülményeket teremt az egy­re szélesedő európai együttmű­ködés számára. kormány néhány tagja. Ké­sőbb El Hadi Hediri algériai belügyminiszter folytatott mintegy háromnegyed órás tárgyalást a légi kalózokkal a Boeing—747-es fedélzetén. Az algériai belügyminiszter tár­gyalásai során ígéretet kapott arra, hogy Algírban a géprab­lók nem alkalmaznak erősza­kot túszaikkal szemben. Hír- ügynökségi jelentések szerint a gép körüli hangulat Algírban sokkal nvugodtabb, mint Lar- naca repülőterén volt. Közben Algéria kuvaiti nagykövete a Reuter brit hír- ügynökségnek nyilatkozva kö­zölte: Algéria csak azzal a feltétellel egyezett bele az el­térített repülőgép fogadásába, hogy a géprablók szabadon engedik valamennyi túszukat. Korábban a ciprusi belügymi­niszter is azt mondta: Larna- ca repülőterén a terroristák megígérték^ hogy Algírban el­engedik foglyaikat. A Nemzetközi Légiforgalmi Társulás (IÁTA) főigazgatója, Günter Eser, szerdán az ügy kapcsán egy géprablók elleni nemzetközi bíróság és egy lé­gi terrorizmus elleni nemzet­közi kommandó létrehozását javasolta. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerdai nyilatkozatában élesen elítéli a géprablása. „Ez a terrorakció eltorzítja az arabokról a világban ki­alakított képet, és súlyosan árt az Izrael által megszállt területeken folyó harcnak” — mondta. De Mita kabinetje letette az esküt Megalakult az új olasz kormány Rómában szerdán megala­kult az új olasz kormány, élén Ciriaco de Mitával, a Keresz­ténydemokrata Párt főtitkárá­val. De Mita délben kereste fel a köztársasági elnök hivata­lát, a Quirinale palotát, ahol be is mutatta az államfőnek az új miniszterek listáját. Az olasz köztársaság történetében ez a 47. kormány, s akárcsak az előzőt, ezt is öt párt (a ke­reszténydemokrata, szocialis­ta, szociáldemokrata, republi­kánus és liberális) alkotja. A kormány még szerdán letette az esküt Cossiga köztársasági elnöknek. A pártok közötti erőviszo­nyok szempontjából alapvetően nem történt sok változás az előző kormányhoz képest. De Mita kabinetjében tizenöt ke­reszténydemokrata miniszter foglal helyet (a miniszterelnö­kön kívül), a szocialista párt kilenc taggal képviselteti ma­gát (ebből nyolc miniszter, egy pedig miniszterelnök-helyet­tes), a republikánusok három, a szociáldemokraták két. a liberálisok pedig egy személyt delegáltak a testületbe (La Pergola tárca nélküli minisz­tert a szociáldemokraták a szocialistákkal közösen jelöl­ték). összesen tehát harminc­két tagja van az olasz mi­nisztertanácsnak, vagyis kettő­vel több, mint az előzőnek volt. Ennek az az oka, hogy ko­rábban Goria miniszterelnök a délvidék fejlesztésének mi­niszteri tisztségét is kezében tartotta, és Giuliano Amato miniszterelnök-helyettes egy­ben kincstárügyi miniszter is volt. Néhány kulcsposzton nem történt változás, így Giulio Andreotti megtartotta külügy­miniszteri tisztségét, Zanone pedig továbbra is hadügymi­niszter maradt. Jellegzetessége az új kor­mánynak, hogy két évtized óta először került a miniszterel­nöki székbe a Keresztényde­mokrata Párt egy funkcióban levő főtitkára. Líbiai javaslat Mubarak—Kadhafi találkozó? Hoszni Mubarak egyiptomi elnök elfogadta Moamer El- Kadhafi líbiai vezető javas­latát, hogy találkozzanak a két ország határán vagy pe­dig Jugoszláviában. A hírt maga Mubarak jelentette be, ám azt nem közölte, mikor kerülne sor a találkozóra. Amennyiben a két állam­férfi csakugyan találkozik egymással, az a legkomolyabb kísérlet lehetne a 16 éve fe­szült egyiptomi—líbiai viszony megjavítására. Iraki—iráni konfliktus Az ENSZ-főtitkárkonzultációi Irak kész véget vetni a ve­gyi fegyverek alkalmazásának, ha Irán is hajlandó ugyaner­re — jelentette ki kedden New Yorkban Niszan al-Zahani iraki külügyminiszter-helyet­tes. A politikus az iraki—iráni háború befejezésének lehető­ségeiről tárgyalt két napon át Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kárral. Irak és Irán hosszabb ideje kölcsönösen egymást vádolja azzal, hogy megsérti a vegyi fegyverek alkalmazását betil­tó 1925-ös genfi megállapo­dást. Az iraki diplomata újság­íróknak elmondta, hogy a fő­titkárral folytatott tárgyalásai nem hoztak áttörést. Mint rá­mutatott. mindaddig nem tart­ja lehetségesnek az előrelépést a háború befejezése felé, míg Irán világosan el nem fogad­ja az ENSZ BT múlt nyári tűzszüneti határozatát. Pérez de Cuellar — aki múlt héten Mohammad Laridzsáni iráni külügyminiszter-helyettessel is tárgyalt a témáról — szerdán tájékoztatja a Biztonsági Ta­nács tagjait kunzultációi ered­ményéről. Irak szerdán három föld­föld rakétát lőtt ki Teheránra Athénba várják az albán külügyminisztert Aktivizálódó tiranai nyitás A görög sajtó értesülései szerint csütörtökön hivatalos látogatásra Athénba várják Reis Maliié albán külügymi­nisztert. E látogatás nem az egyetlen jele Albánia külpo­litikai nyitásának, amely egy­előre főként balkáni tőkés szomszédainak szól. Az athéni lapok úgy tudják, hogy Malile mindenekelőtt Karolosz Papuliasz külügymi­niszterrel tárgyal majd — akinek múlt novemberi láto­gatását viszonozza —. de fo­gadja őt Hrisztosz Szárceta- ícisz elnök és Andreasz Pa­pandreu miniszterelnök is. Malile várhatóan megújítja a Papandreunak szóló hivatalos tiranai meghívást. Albánia Balkán-politikájá­nak erőteljes aktivizálódása most már nem csak a térség külügyminisztereinek belgrá­di találkozóján tapasztalt, a vártnál is pozitívabb albán szereplésen mérhető le. Mint­egy két hete Törökországban járt egy albán parlamenti kül­döttség Rita Markának, a né­pi gyűlés elnöksége alelnöké- nek vezetésével. Görögországgal, amelynek az albán külügyminiszter most a vendége lesz, még melegebb Albánia viszonya. Az ország vezetői hálásak a gesztusért, hogy Papandreu egy tollvo­nással megszüntette a hadiál­lapotot, amely a két ország viszonyában de jure tavalyig fennállott. — jelentette be az iraki had­sereg szóvivője. Egy hírügy­nökségi összesítés szerint feb­ruár vége, a „városok háború­jának” kezdete óta Irak 159. rakétával támadta Teheránt. Az iraki vezérkar ugyancsak szerdán azt jelentette, hogy vasárnap éjjelre mintegy hat­vanórás küzdelemben sikerült visszavernie egy Irak északi része ellen intézett iráni táma­dást. Korábban Teherán sike­res hadműveletekről és terü­letfoglalásról adott hírt a tér­ségből. Irak kedd esti közle­ménye szerint a harcokban hatezer iráni katonát tettek harcképtelenné. Fü'.öp-szigetek Puccsveszély Teljes harckészültséget ren­deltek el szerdán a Fülöp-szi- getek fegyveres erőinél. Az in­tézkedést azért hozta meg az ország vezetése, mert Manilá­ban olyan hírek vannak, hogy a jobboldal katonai puccsra akarja kihasználni az államfő négynapos távollétét. Corazón Aquino, a Fülöp-szigetek el­nöke ugyanis csütörtöktől kezd­ve — másfél év óta először — külföldi utazást tesz: Kínába és Hongkongba látogat. Az elnök sajtótitkára, Teo- doro Benigno szerdán újság­írókkal közölte, hogy az el­nök asszony aznap kormány­ülést hívott össze, és maximá­lis biztonsági intézkedések megtételére utasította az ille­tékes minisztereket. A sajtó­titkár bejelentette, hogy Cora­zón Aquino külföldi látogatá­sa idején is állandó kapcsolat­ban marad Manilával: közvet­len telefonvonalon ad majd ta­nácsokat és utasításokat. A NAGY LE A Fehér Házhoz akkreditált tudósítók egy része derültséggel, másik része viszont felháborodással fogadta a nagy leleple­zést: Reagan jó néhány „nagy mondása” sohasem hangzott el, azokat volt szóvivője, Larry Speakes találta ki és terjesztette főnöke bölcsességeként az újságíróknak. Speakes, aki a Fehér Házat otthagyva egy nagy tőzsdevállaiat propaganda igazgatója lett, most megjelenő emlékirataiban számolt be erről — s kü­lön nyilatkozott az ügyről a The Washington Postnak is. A volt szóvivő meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozta utódát, Mariin Fitzwatert: az elnök sajtómegbízottja felhábo­rodottan bírálta elődjét, s kijelentette, ő bizony sohasem vál­lalkozna ilyesmire. Speakes szabadszájú emlékiratai a kiszivárogtatások alapján eddig is nagy visszhangot keltettek. Kijelentette például, hogy Reagan felkészítése — meglehetősen ritka — sajtókonferenciái­ra „a kerék újrafelfedezésével volt egyenlő”. Nem kímélte az elnök feleségét és jó néhány munkatársát sem, s George Bush alelnökről úgy vélekedett, hogy neki soha sincs önálló véle­ménye. Az idézetbotrány azonban túlmegy a szokásos plety­ka-emlékiratok szintjén — ugyanis Speakes kritikus fontossá­gú helyzetekben adott az elnök szájába soha el nem hangzott bölcs mondásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom